|
2016-07-26 10:35:08, kedd
|
| |
| |
Hetekig nem tértem magamhoz, annyira lehúzott az egyik irodalmi csoport tagja. Pedig szerettem odajárni, sokat tanultam, otthon éreztem magam. Nincs erőm belépni oda többé.
Á-né J. Klára (Jutka), akinek a családja reformátusként, börtön karmásként születésem óta ember áldozásból él, lenéz engem. Miattuk löktek bele kiskoromban a rozsdás szögbe, minden rajtunk csattant, ami csak velük történt, míg neki az egész családja azóta diplomás lett. Nagyon csúnyán beszél, irigyel mindent tőlem. Azt mondta, mikor egyszer rászóltam a beszéde miatt, hogy nem vagyok köteles hallgatni, hogy mit szólnék hozzá, ha olyan beteg lennék, mint ő, meg beteg gyerekem lenne, mint neki. 1997-ben ismét a karmikus sorsát ismételték, meg sem tudtam állni a lábamon, vinnyogó hangon beszéltem. Citerázott mindenem. Pár éve érte el a karmikus életének a betegségét. Mondtam neki, hogy én már a lábremegésen húsz éve túl vagyok, velem az eü semmit sem tett. Őt dr. Kovács Gabriella pénzért leszázalékoltatta. Betegen született a fia, mert ő is beteg, minek vállalt így gyereket? Nagyobbik fia tartja el, napi ezer forintos cigarettával is, akinek úgy hálálja meg a gondoskodást, hogy van, amikor lefejeli az ajtóban, mikor olyat vásárol, ami neki nem tetszik. Most is mással beszélgettem, mondtam, hogy megvettem az egyik irodalmi lap 1992-es számát, amiben megjelent az egyik fordításom. Meg kellett magyarázni, hogyan fordítottam régen, s erre gúnyosan közölte, úgy teszel, mintha költő lennél. Mikor közöltem, hogy azelőtt művészettel foglalkoztam, még soha nem beszéltem csúnyán, azelőtt ahol tudtam segítettem, hozzám vágta, hogy na és, ugyanolyan beteg vagy, mint én.
Az egyik volt óvónő éjszakai esése után történt a balesetem. Mint kiderült, beütötte a mellét is, meg a térdét. Bármit mondok, hogy hol fáj, azt feleli, hogy na és, én is beütöttem, nekem is fáj. Nagyon fáj, mert barátnőjének tekint, s lehetne is az... Ennyi év után neki egyedül érthetően el tudtam mondani, mik történtek velem és megértette. Ő képzelődik, mindig veszély érzete van, ilyenkor állítása után a hangok súgnak neki, megvédik a veszélyektől. Szerinte ezt az Isten teszi vele, akinek segítségével eladta a lakását két nap alatt úgy, hogy a vevő csak az ügyvéd előtt szembesült azzal, hogy lakást vásárolt. Nagyon sajnálom, hogy miattuk minket zúztak össze.
Ma voltam mell UH-n. Nem tudtam jelezni a buszon, annyira egyensúlyzavarom van, dőlök el bal oldalra. Olyan vagyok, mint egy száz éves, remegő kezekkel kapaszkodom az ülésbe és megkérek másokat, hogy jelezzenek már nekem. Tele van cisztával a mellem, amelyikre ráestem teljes erővel. Fél év múlva kontroll. Még a mesterséges klimax ellenére található benne közepes mennyiségű mirigyállomány.
Pedig nem akartam szülni, nem értem, miért kellett ezt tenni velem. Nyugodtan szüljön az elmeosztály és a börtön karmikusok, szaporodjanak, övék a múlt és már a jövő is. A tudományos kutatások arra irányulnak már régen, hogy az elmebetegek genetikai betegségeit kiszűrjék és megpróbálják gyógyítani. Nem tudták elviselni a tisztaságot, az emberséget. Természetes pedig, hogy minél tisztább a szíve valakinek, annál egészségesebb gyermekei születnek, ennek így kell lennie, ez a természet rendje.
A város református polgármestere a város áldozatának nem nyújtott semmiben sem segítséget. A megmentett nyugdíjas Rákóczi terének ingyen színházat, mulatásokat szervez. Cirkusszal és kenyérrel ellátja a népét. Most a DVTK-s szurkolók utazhattak ingyen a meccsre. Én gyalog közlekedek. A tatárdombi felrobbant iker tornyos családi házat is a város újjá építtette.
Most ismét nem látom értelmét semminek, tudom, hogy senki sem tud segítséget nyújtani nekem, minden jóakaróm meghalt, vagy tönkre ment. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
