„Sok minden meghalt Árpá - Budapesti Napló,Mert Ady,Valamikor Árpád,Kárpát-medencei Magyar Királyság Árpád-dinasztiája,Nekünk Mohács,Trianon Közép-Európa,Vajon Adynak,Jónás Levente, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

„Sok minden meghalt Árpá

2007-10-08 06:59:14, hétfő

	,,Sok minden meghalt Árpád országában" 2007-10-07 14:05 Barikád.hu Ady Endre (1877-1919)Ady Endre (1877-1919)Ady Endre ekképp írt Árpád vezér örökségéről 1907-ben, a fejedelem hősi halálának ezer éves évfordulója alkalmából: ,,Sok minden meghalt Árpád országában, de legalaposabban az az idea halt meg, mely Árpád apánkkal az Iszter vidékét tudatlanul megkívántatta. A vezérek utódait kóbor nyugati lovagok váltották föl, a Keletnek szép, szabad lelkes erényei helyére bemenekültek ide a boldog Nyugatról kiszorított száműzött bűnök. Bújdosva, mint valamikor a hajdúk, igenis, lappanganak itt még magyar erők." (Budapesti Napló, 1907. szeptember 17.) Most, száz év múltán is mennyire igazak a lángtollú zseni szavai! A századfordulós, boldog békeidő olvasói, Ady-rajongói, de még a kritikusok sem gondolták, hogy Ady fogalommá válik, és ilyen óriási hatással lesz a magyar költészet továbbélésére. S tán annak idején a legtöbb kortárs olvasó végső soron csak a nemzetét féltő költő érzelmes, romantikus feddésének érezhette a különc, honostorozó hangvételű gondolatiságát. Ma már tudjuk: több mindenben lett sajnos igaza Adynak, mint akárki gondolta volna. Talán nem merészség azt állítani, hogy költészetet szerető magyar ember nem tudja nem csodálni Ady stílusát, líraiságát és szellemiségét. Ady borús nemzethangulata, a magyar sors sajátos jelképrendszere, az Ady-s ,,hungaropesszimizmus" a költőnél tetemes és nagyhatású életműben teljesedett ki. Adyra ezért különösen igaz az, hogy minél többet olvassuk, annál jobban megértjük. S hogy miért érdemes Adyt megérteni? Mert Ady száz éve írt sorai a mában is igazak. Mert ma, 2007 Magyarországára is igaz minden szava a költőnek, aki azokat azonban 1907 Magyarországára írta... Elgondolkodtató, hogy mi száz év múltán még inkább igaznak érezzük különösen a szomorú megállapítást: ,,Sok minden meghalt Árpád országában..." Bizonyos, hogy történelmünk leghosszabb, legsúlyosabb száz éve épp ez az Ady és korunk között lévő száz év. Ez az egy, a huszadik század nekünk, magyaroknak éppen ezer év küzdelmeit radírozta le Európa közepének térképéről. És mintha még egy másik ezredévvel még messzebb is repített volna a régmúlt dicsőségétől! Valamikor Árpád idejében valóban úgy kezdődött, hogy ,,Isztria vidékét" nemcsak kívánták, hanem bírhatták is a magyarok. Mindenestül. A Kárpát-medencei Magyar Királyság Árpád-dinasztiája négyszáz évnyi uralkodás után ezeregyszáz éves államot hagyott örökül - amelyben ma is élünk. Ezek szerint azonban már száz évvel ezelőtt is kimondhattuk: tán ,,tudatlanul" lett országunk sorsa olyan, amilyen. De ugyanígy ki kellett mondani azt is: ,,lappanganak itt még magyar erők." A magyar erők, amelyek megtartották-megtartják az országot, népünket. Hát nem bizonyítja ezeréves történelmünk vagy a nemzet költőjének száz éves igazsága, hogy a magyar sors, ha kellett karddal, ha kellett tollal, de mindig megvédte, megtartotta hazáját? Lehet persze mondani, hogy mostanra ,,Isztria vidékének" kétharmaddal kevesebb részét bírják a magyarok, s csak fogukat csikorgathatják, hogy jobbik felüket ellenséges országokba zárták. Milliós tömbökben! De világháborúval, világforradalmakkal kezdődött a huszadik század, és a magyaroknak egy világraszóló igazságtalansággal. Trianon csak egy évvel történt Ady halála után. S a ,,Nekünk Mohács kell" - a mára szállóigévé emelkedett Ady-baljóslat a trianoni országcsonkolásban tárgyiasult a magyaroknak. Nekünk Mohács kell. Lehet, hogy ez igaz, de vajon kellett-e nekünk Trianon? Ma már egész Európa, a ,,Nyugat" látni kényszerül: Trianon a sérelmi bosszúpolitika képviselőin kívül senkinek sem kellett, nem kell. Trianon Közép-Európa bűnös, kirekesztő rendje. S nemcsak a magyarokat sújtja a mai napig, hisz a Kárpát-medencében ma is a bűnös trianoni rend minden békétlenség forrása. Trianon országai, kevert népei mind, nemzetiségre tekintet nélkül a szerződéses történelmi igazságtalanság kárvallottjai. Trianon egyszerűen nem életképes, soha nem volt az. A trianoni nemzetközi diktátum ráadásul minden emberi, nemzeti, kisebbségi jognak is ellentmond, egyszersmind pedig még ma is példa nélküli jogtiprásokat eredményez - látjuk, érezzük a körülöttünk élő mindennapos magyarellenességet. Pedig a modern nemzetközi demokrácia, az uniós szövetségpolitika létjogosultságát éppen a történelmi igazságtalanságok helyreállításának talaján állva nyeri el, börtönnel büntetve példának okáért egyes helyeken még akár az ún. holokauszt-tagadást is... De ha valóban jogegyenlőségre és humanizmusra törekszik mindenki, ha valóban senkinek nincs takargatnivalója, miért ne lehetne akár újra összegyűlni ott Versailles környékén? Hátha még egy poros cédula is előkerül Apponyi gróf újraelevenített beszéde mellé, amire tizennégy pontot firkantott egy bizonyos Mr. Wilson még Ady korában, 1917-ben... Mi lesz legközelebb? - kérdezik sokan. És mi lesz száz év múlva? - kérdezhetnék ugyanígy. Vajon Adynak még mindig igaza lesz? Egyáltalán lesz-e még Ady-igazság az ,,Isztria vidéki" iskolák irodalomóráin? Ez két jó kérdés, de itt és most megválaszolhatatlan. Az itt és most - épp, mint száz éve - Nyugatról kiszorított száműzött bűnöktől" terhes. A helyes kérdés ezért: Mi mit tudunk tenni, ha a vezetőkre nem lehet számítani? Hazánk az Unió köznevetségének tárgya, a gyurcsányi magyar állam a totális erőtlenségben vergődik a nemzetközi porondon, lemaradva mindenki mögött. Illúzióink ezért már nincsenek: a napnál világosabb, hogy e mögött a nemtelen politikai játszma mögött tudatosság van, a kormány tudatos tevékenysége. Így az is világossá vált, hogy hogyan kell versenyre kelnünk Batu kán, Haynau és Rákosi örököseivel. Erősödnünk kell, annyi bizonyos. Ki-ki, ahogy tud: amit csak tudunk, védjünk meg, mert senki nem fogja megtenni helyettünk: láthatjuk, hogy még akkor sem, ha parlamenti eskü kötelezné rá. Egyedül a mi felelősségünk, hogy bánunk örökségünkkel egy olyan korban, amikor a világ tele van hozományvadászokkal. Mindenképpen vigyáznunk kell a magunk nemzetét a sok nemzet korában, védeni a globalizmus kihívásaival szemben. S nem kell féltenünk az ezeréves magyar szellemet. Mohács ide, Trianon oda, a magyar ragaszkodik nemzetéhez. Ilyen a fajtánk, ,,magunkfajta". S ha Árpád országából mind több dolog meg is hal, hát majd terem helyette más. A felirat Ady Endre: Ugrani már: soha c. verséből valóA felirat Ady Endre: Ugrani már: soha c. verséből való,,Lappanganak itt még magyar erők." Mert Ady száz éve írt sorai a mában is igazak! ,,Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk, Nagyot és szépet, emberit s magyart..." (A perc-emberkék után, 1914) Jónás Levente (barikád.hu)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: takargatnivalója, létjogosultságát, jogegyenlőségre, magyarországára, igazságtalanság, csikorgathatják, újraelevenített, elgondolkodtató, jelképrendszere, köznevetségének, nemzethangulata, legalaposabban, világháborúval, gondolatiságát, századfordulós, bosszúpolitika, erőtlenségben, kárvallottjai, megállapítást, jogtiprásokat, továbbélésére, megkívántatta, felelősségünk, szellemiségét, örökségünkkel, irodalomóráin, történelmünk, legsúlyosabb, világraszóló, bemenekültek, dicsőségétől, kétharmaddal, egyszersmind, mindenképpen, humanizmusra, kérdezhetnék, fejedelem hősi, vezérek utódait, boldog Nyugatról, lángtollú zseni, magyar költészet, legtöbb kortárs, nemzetét féltő, magyar sors, költőnél tetemes, szomorú megállapítást, huszadik század, másik ezredévvel, régmúlt dicsőségétől, magyar erők, nemzet költőjének, évvel történt, Budapesti Napló, Mert Ady, Valamikor Árpád, Kárpát-medencei Magyar Királyság Árpád-dinasztiája, Nekünk Mohács, Trianon Közép-Európa, Vajon Adynak, Jónás Levente,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]