Regisztráció  Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/57 oldal   Bejegyzések száma: 568 
"Utolsó óra" program a nyugat-
  2011-09-30 22:00:27, péntek
 
  "Utolsó óra" program a nyugat-dunántúli földek visszaszerzéséért

Második nekifutásra elfogadta a Vas Megyei Közgyűlés azt a jobbikos javaslatot, amely a térség zsebszerződéseinek feltárását végző ideiglenes bizottság felállítását kezdeményezte.

2001 nyarán Orbán Viktor határozottan kijelentette: "Az osztrák vircsaftnak véget kell vetni!" Majd elszántságát nyomatékosítva enyhén fenyegető stílusban üzent a sógorok befektető kedvű gazdáinak: örüljenek az osztrákok, akik földet vásároltak Magyarországon, hogy ép bőrrel megúszhatják! A jelenleg regnáló kormánypártok földvédelmi aktivitása azonban a nullával egyenértékű, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyar föld és víz alkotmányos védelmére vonatkozó jobbikos javaslatot név szerint utasították el.

Idén nyáron Bana Tibor és Magyar Zoltán földvédelmi razziát tartott Vas megyében, amely során többek között az is bebizonyosodott, hogy az osztrák "vircsaft" fénykorát éli, hiszen a nyugati határszélen található termőföldek mintegy 70-80 százalékát szerezték meg törvénytelenül vagy a kiskapuk kijátszásával, mindenesetre spekulatív céllal.

A problémák helyi, hatékonyabb orvoslására született az a jobbikos javaslat, amely szerint egy, a Vas Megyei Közgyűlés hatáskörébe tartozó ideiglenes bizottság - a megfelelő törvényi háttérrel kiegészülve - kifejezetten a térségben található termőföldek tulajdonviszonyait vizsgálja és nem utolsó sorban a hosszú távú bérleti szerződésnek álcázott "zsebszerződések" feltárásában segédkezzen. A javaslatot a kormánypárti képviselők májusban - nyilván politikai megfontolásból - elutasították.

Az elmúlt hónapok során a "külföldi tulajdonosok" azonban olyan élővilág- és természetpusztításba kezdtek, hogy a megismételt jobbikos javaslat létjogosultsága immár megkérdőjelezhetetlenné vált. A Vas Megyei Közgyűlés kormánypárti képviselői múlt hét péntekén - két tartózkodás mellett - zöld utat adtak a földvédelmi törekvéseknek.

Az ideiglenes Vas megyei földvédelmi bizottság működési struktúráját a napokban alakítjuk ki, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Vas megyei szervezete a Mezőgazdasági kabinet segítségével egy rövid, ugyanakkor velős cselekvési tervet készít a minél eredményesebb munkavégzés érdekében. A bizottságban tevékenykedő tagok számára elengedhetetlen lesz a kitartó és töretlen hivatástudat, hiszen a legfrissebb információink szerint Vas megye földjei felől jelentősebb izraeli befektetőcsoportok érdeklődnek, sőt Rádóckölked térségében már megjelentek az országhódítók.

Rába Kálmán megyei közgyűlési képviselő, a Jobbik Vas megyei alelnöke

*** www.nemzetihirhalo.hu *************
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mi van ezekkel a vádakkal? Már
  2011-09-30 21:57:57, péntek
 
  Mi van ezekkel a vádakkal? Már nem érdekes? Gyurcsány végre legyen fegyenc!
"Vádolom Gyurcsány Ferencet" - olvassa el a Fidesz vádpontjait!


gondola 2006. október 7. 20:19

A Fidesz tegnap elindított demonstráció-sorozatának második napján Áder János mondott beszédet.


A politikus bejelentette: közérdekű adatok visszatartásának és meghamisításának gyanúja miatt büntetőjogi eljárást kezdeményeznek a miniszterelnök ellen.

A Fidesz parlamenti alelnöke hangsúlyozta: "hiába a kérés, hiába a választásokon megmutatkozó népakarat, Gyurcsány Ferenc újra megkerülte az alapkérdést, ezért nekünk kötelességünk újra és újra beszélni Gyurcsány morális és jogi felelősségéről".

A politikus ezután felolvasta a Gyurcsány Ferenc elleni vádiratot, amelyben egyebek mellett azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy felelőtlen magatartásával morális válságot okozott, hogy új munkahelyek helyett drámai munkanélküliség van, hogy minden korábbinál nagyobb az államadósság, hogy kétszámjegyűre hízlalta a költségvetési hiányt és elherdált 1400 milliárd állami vagyont. Mint mondta, a kormányfő sem ezzel, sem a hitelekkel nem tud elszámolni.

Áder János végül bejelentette, hogy a Fidesz büntetőjogi eljárást kezdeményez közérdekű adatok visszatartásának és meghamisításának gyanúja miatt Gyurcsány Ferenc ellen.

Az alábbiakban közöljük a 25 pontos vádirat teljes szövegét:

1. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy felelőtlen magatartásával morális válságot okozott Magyarországon, amit az elmúlt két hét minden újabb hazug és cinikus mondatával tovább mélyített.

2. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy miközben 400 ezer új munkahelyet ígért, az elmúlt években drámai mértékben növelte a munkanélküliséget.

3. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy minden korábbit meghaladó mértékre duzzasztotta az államadósságot. 2002-ben, miután az Orbán-kormánytól átvették az ország irányítását, az államadósság mértéke a nemzeti jövedelemhez viszonyítva 53,6 százalék volt, ma ez a mérték 66-67 százalékos, és az elmúlt négy évben 6200 milliárd forintnyi hitelt vettek fel.

4. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy kétszámjegyűre hízlalta a költségvetés hiányát.

5. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy elherdált több mint 1400 milliárd forintnyi állami vagyont.

6. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy sem az állami vagyon eladásából befolyt összeggel, sem a több mint 6000 milliárd forintnyi hitellel nem tud elszámolni.

7. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy miközben úton-útfélen adócsökkentésről beszél - sőt, egy törvényt fogadtatott el az országgyűléssel, amelyet a hatalom megszerzése után hatályon kívül helyeztetett -, egy adóemelési csomagot kényszerített az országra.

8. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy miközben dübörgő gazdaságról, nagy jólétről, sikeres országról, a bérek európai uniós felzárkóztatásáról hadovált, az új kormány megalakulását követően olyan intézkedéseket hozott, amelyek minden bérből és fizetésből élőnek október 1-től csökkentette a fizetését. Közel négymillió ember tapasztalhatta meg ezt az elmúlt héten.

9. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy miközben 650 milliárd forintos támogatást ígért a kis- és középvállalkozóknak, a csalárd módon megszerzett hatalom birtokában olyan döntéseket hozott, amelyek a hazai vállalkozások sokaságának ellehetetlenülését eredményezi.

10. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy szétverte a Széchenyi-tervet, megsemmisítette az otthonteremtési programot, megszüntette a gyermekek után járó adókedvezményt. Tettét súlyosbítja, hogy mindhárom program folytatását és bővítését ígérték korábban.

11. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy miközben takarékos államról papolt, százmilliókat fizetett ki nem létező tanulmányokra, milliárdokat új irodabútorokra és új mobiltelefonokra.

12. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy míg áprilisban Orbán Viktort arra szólította fel, hogy vonja vissza azon állítását, miszerint a második Gyurcsány-kormány vizitdíjat akar bevezetni, ma már nem az a kérdés, lesz-e vizitdíj, hanem az, hogy annak mekkora lesz a mértéke.

13. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy annak ellenére, hogy a választóknak épp az ellenkezőjét ígérte, valódi programjában már az szerepel, hogy a következő években növeli az államadósságot, az inflációt, a munkanélküliséget, az adókat, ugyanakkor csökkenti a reálkereseteket és a reálbért, csökkenti az életszínvonalat.

14. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy ha programját megvalósítja, akkor nyolc évnyi szocialista-szabaddemokrata kormányzás után Magyarország 2010-ben az államadósság és a munkanélküliség tekintetében rosszabb helyzetben lesz, mint 2002-ben volt.

15. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy négy év semmittevésének, két év hazudozásának az árát Magyarország polgáraival akarja megfizettetni, miközben őmaga, a válság elsőszámú felelőseként sem politikai, sem anyagi felelősséget nem kíván vállalni a saját maga által is botrányosnak minősített kormányzati teljesítményért.

16. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy miközben a Fidesz által létrehozott árnyékállamról vizionált, valójában ő volt az, aki az Orbán-kormány megbuktatására köztisztviselőket akart megnyerni.

17. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy trükkök százaival terelte el az ország valós helyzetéről a figyelmet, és annak érdekében, hogy a mutatvány sikeres legyen, törvénysértő módon távolították el a PSZÁF elnökét és a KSH vezetőjét.

18. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy dilettáns politikájának következtében Magyarország az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozott országok közül az élbolyból a végére került.

19. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy diplomáciai botránnyal, a külpolitikában "böszmeként" való viselkedésével súlyos károkat okozott Magyarországnak. Emlékezzünk a pápalátogatásra, a Bushnál tett látogatás kínos incidenseire, az arab terroristázásra, vagy legutóbb az Angela Merkellel folytatott tárgyalások kínos diplomáciai botrányára.

20. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy 2004. december 5-én aljas politikai számításból állított szembe magyart a magyarral. Hazug szociális demagógiája máig nem gyógyuló sebeket okozott a határon túliakban és folyamatos szégyenérzetet a jóérzésű anyaországi magyarokban.

21. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy aljas lejárató kampányokat szervezett politikai ellenfelei ellen. Emlékezhetünk a 23 millió románra, a kötelezésre, Orbán Viktor folyamatos démonizálására, vagy arra a szlogenre, hogy "állítsuk le a Fidesz hazugsággyárát".

22. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy ártatlan, becsületes, jóravaló embereket rágalmaztak, hatósági eszközökkel vegzáltak, velük szemben sok esetben büntetőeljárásokat indítottak. A politikai koncepciós perek ártatlan áldozatainak egyetlen bűnük volt: segítették az Orbán-kormány munkáját.

23. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy hazug propagandájával elvitatja alkotmányban rögzített alapvető jogainkat, így a gyülekezéshez és a szóláshoz való jogot. Teszi ezt annak ellenére, hogy idáig egyetlen Fidesz-rendezvényen sem volt rendbontás és a jövőben sem lesz.

24. Vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy kalandor politikájának eredményeként a hatalomhoz való eszelős ragaszkodásának következtében ma Magyarország egyetlen ember, Gyurcsány Ferenc foglyává vált, márpedig Gyurcsány Ferenc maga a politikai válság, Gyurcsány Ferenc maga a gazdasági válság, Gyurcsány Ferenc maga a morális válság. A helyzet tarthatatlanságát jól jellemzi, hogy ma már olyan baloldali politikai gondolkodók is a kormányfő távozását követeleik, mint Gazsó Ferenc, Lengyel László, vagy Tamás Gáspár Miklós.

25. Végül, vádolom Gyurcsány Ferencet, hogy közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra, hogy meghamisította azokat, és ezzel megvalósította a közérdekű adattal történő visszaélés büntetőtörvénykönyvi tényállását, ezért a Büntetőtörvénykönyv 177/B. paragrafusa alapján büntetőeljárást kezdeményezünk Gyurcsány Ferenc ellen.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szombaton is dolgoznak a NAV-b
  2011-09-30 21:48:14, péntek
 
  Szombaton is dolgoznak a NAV-ban, hogy betömjék a költségvetési lyukat
2011. szeptember 27., kedd, 6:55


Még az idén jelentős, 40 milliárdos többletbevételt kellene termelnie az adóhivatalnak a költségvetési lyuk betömésére, amit az [origo] információi szerint többek között hétvégi pluszmunkával és inkasszókkal próbál teljesíteni a szervezet. Két ügyvéd beszámolt arról is, hogy a napokban elévült adótartozást próbált behajtani magánszemélyeken a hivatal.


Minden erőfeszítést megtesz az adóhatóság azért, hogy beszedje azt a 40 milliárd forint plusz adót, amelyet a kormány célként tűzött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elé. Az adóhivatalnak így kellene kivennie a részét a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt keletkezett 100 milliárd forintos költségvetési lyuk betöméséből.

Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 6-án jelentette be, hogy 40 milliárd forint pluszbevételt remélnek az adók, járulékok és vámok beszedésének hatékonyabbá tételétől. Új eszközöket nem adtak a NAV kezébe, az adóhivatalnak az eddig is élő szabályok adta lehetőségekkel kell előteremtenie ezt az összeget.

Szombati munka

Az [origo] az adóhatóságnál dolgozó forrásoktól úgy értesült, hogy az elmúlt hetekben belső átcsoportosításokkal megerősítették a végrehajtási osztályt, más területről átvezényeltek munkatársakat ide, és a felduzzasztott részlegen dolgozókat berendelték szombatonkénti munkavégzésre. Az adóhivatal munkatársaitól úgy tudjuk, hogy a belső iránymutatás szerint elsősorban az inkasszót vetik be előszeretettel, nagyobb számban, mint normál időben szokás (az inkasszó azt jelenti, hogy korábban megállapított adótartozás miatt a cég vagy a magánszemély bankszámlájáról leemelik a tartozást), emellett pedig olyan vállalkozásokat keresnek fel személyesen a NAV alkalmazottai, amelyeknél nagy a készpénzforgalom, ezért gyaníthatóan találnak pénzt a cég irodájában.

Nem új adótartozások megállapítása a fő cél, hanem a már felderített, de behajtási szakaszba még nem került ügyeket igyekeznek felgyorsítani. Új adótartozások megállapítása azért nem célravezető az év végéig elérendő 40 milliárdos pluszbevétel előteremtéséhez, mert az időigényes, hónapokba is telhet, mire egy adómegállapításra vonatkozó határozat jogerőssé válik.

"A NAV a rendelkezésére álló eszközökkel - köztük a lehetőség szerinti legnagyobb hatékonyságot eredményező munkaszervezéssel - mindent megtesz annak érdekében, hogy az állami költségvetésben meghatározott bevételi előirányzatok - ideértve természetesen a szóban forgó 40 milliárd forintot is - maradéktalanul teljesüljenek" - közölte kérdéseinkre az adóhatóság, de konkrétan a szombati munkavégzésre és az inkasszóra nem tértek ki. "Hangsúlyozni kívánjuk ugyanakkor, hogy a NAV végrehajtási szervei az előirányzatok teljesítésén túlmenően valamennyi fennálló kötelezettség behajtása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket" - tették hozzá.

Lejárt tartozás

Az intenzívebbé tett adóbehajtáson kívül más módszerekről is beszámolt az [origo]-nak két, neve elhallgatását kérő ügyvéd. Azt mondták, magánszemély ügyfeleik a napokban értesítést kaptak az adóhivataltól, amelyben közölték velük, hogy a nyilvántartás szerint adótartozásuk van, és ezt mihamarabb rendezzék. Az ügyvédek felkeresték az egyes ügyekben az illetékes adóigazgatóságot, és szerintük kiderült, hogy már elévült, 2000-ből és 2001-ből származó adót próbál befizettetni a hatóság. (A 2000-ben keletkezett jövedelmek utáni adótartozás 2006 végén, a 2001-ben keletkezett jövedelmek utáni tartozás 2007 végén elévül.) "Az ügyek tisztázásakor kiderült, hogy adóhivatal munkatársai az elévüléssel tisztában voltak, de próbálkoztak, hátha átsiklik efölött a magánszemély adózó" - mondta az egyik, neve elhallgatását kérő ügyvéd.

Az [origo] hétfőn délután az elévült tartozások ügyében is megkereste a NAV-ot, de a hivatal egyelőre nem válaszolt.

A prémiumukért is hajtanak

Az adóhivatal munkatársainak az alapfizetését kiegészítő prémiumát is befolyásolja, hogy el tudják-e érni a 40 milliárdos pluszbevételi tervet. (A NAV költségvetésében a jutalomkeret a rendes fizetés egyharmadát éri el.) "Szeptember elején úgy néztek ki a dolgok, hogy jól állunk a prémiumfeltételek teljesítésével, de a 40 milliárdos, néhány hónap alatt produkálandó pluszbevételi előírás borított mindent" - érzékeltette a NAV egyik középvezetője.






A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/vnegyed/20110926-nav-szombati-munkavegzes-inkasszozas-elevult-ado k-behajtasa-a-40-milliard.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
2012: a mutyiadók kora
  2011-09-30 21:18:14, péntek
 
  2012: a mutyiadók kora


Megtárgyalta a jövő évi költségvetést a kormánykoalíció, mondja az MTI. Csupa vidámság minden, nagyon boldogok, hisz tovább folytatódik az egykulcsos kétkulcsosra egyszerűsítése, 200 ezer naplopónak mondják: Start! - irány a munka világa! Amúgy a kormány kompenzál mindenkit egyszerűen fizetést bukóktól minimálbér emeléstől fizetést adni már nem tudókig, a nyugdíjkasszával is lesz valami izéhogyishíjják, és az egészségkasszával is ugyanez lesz. Okulva az idei baklövések sorozatából jövőre három verziós költségvetést csináltak, 260, 280, 300 ft/euró árfolyammal kalkulálva. Halkan jegyezem meg, szedje össze magát az az euró, mert, ha véletlenül 287 forint talál lenni, akkor ezek megint összezavarodnak.

Szóval semmi más nem történ, mint ami szokott: Trubadúr Péter eljárta a Nemzeti Csujogatóst, elénekelte a Defaszasárcok vagyunk, csuhajja című műdalt, az MTI lehozta, aztán meg csak ráesett a hajszál a takonypüré tetejére: az Origónak sikerült hozzájutni a költségvetés tervezetéhez. Na, itt mindjárt kiderült, hogy akad néhány újabb nemmegszorító adótétel, amit "valahogy" elfelejtettek bejelenteni. Hiába, a közlés is ortodox módi, ami nem illik az unortodox gazdaságpolitikába. Igazuk van, ahhoz amit ők annak hívnak tényleg jobban passzol a sunyi, elhallgató, semmit be nem ismerő, hátulról mellbe meglepő pökhendiség.

Kormányunk ezúttal főleg az autós társadalmat szíjazza újra a szopórollerre. A már nyilvános baleseti adó (amit várhatóan beépítenek a kötelezőbe) mellé a megemelt regisztrációs adót, a megvételkor fizetendő átírási illeték átvariálását (hengerűrtartalom helyett teljesítmény és kor alapú lesz) tette kormányunk a szeretetcsomagba, ami várhatóan 13,5 milliárdos plusz kiadást jelent majd az autósoknak. Ehhez jön a cégautó adó megemelése laza 40%-al, ami újabb 20 milliárd kiadás a cégeknek. Ha ide számítjuk a magánszemélynek kedvezmény nélküli jövedéki adóemelést is a gázolaj esetében, akkor nyugodtan mondhatjuk, kormányunk nagyjából agyonverte a hazai autós társadalmat.
Az speciel nem világos, hogy a Szlovák Rendszám Elleni Harc Kormánya vajon mit remél ettől? Nekem volt alkalmam megtapasztalni a saját bőrömön, hogy itt a jelenlegi körülmények között is felesleges és értelmetlen önkínzás becsületesnek lenni, ha külföldről hozott autóról van szó. Erre a rendszer nem egyszerűsödik és kevésbé mohó kézzel markol, hanem még rátesz egy lapáttal az eddigiekre. Szlovákiában a hírre vitustáncot járnak a közvetítő cégek és az autónepperek, itthon meg majd dühöngjenek tovább, hogy demé'nem hazai rendszámmal akar járni a paraszt?! Úgy látszik az ostobaságnak éppen úgy nincs határa az Orbán kormányban, mint az adóemelésnek és kivetésnek.

Az már csak a cégeket érintő szívatás, hogy társasági adó helyett járulékköteles (27%) lesz az üzleti ajándék és a reprezentációs kiadás, és korlátozzák a cégek veszteség elhatárolását is. Pozitívum, hogy a költségvetési törvény bevételi oldalán 110 milliárddal szerepel a 202 ezer fölötti egykétkulcs. Ezzel világossá és egyértelművé teszik az igazhitűek számára is, hogy bizony nevezhetik az adórendszerüket bárminek, az attól még sávos marad.

Azon nem csodálkozom, hogy a Nemzeti Hírgyárban nem hír, hogy itt bizony újabb adóemelésre és kivetésre kerül sor az eddig megismerteken kívül is. De azon igen, hogy ezek tényleg ennyire hülyének néznek mindenkit. Ti mit gondoltatok mit fog hinni az az autós, aki a jelenlegi regisztrációs adó helyett többet fog fizetni váratlanul? Hogy elromlott a kalkulátor? Elszámolta magát Gizike az ablak mögött? Jöttök ezzel a béna háborús meg forradalmár retorikával: kemények vagyunk öcsém, mint a fagyott kutya lába, úgy megmentünk baszki, hogy Selmeczi Gabika tart majd házi őrizetben, és Rogán Antal fog felolvasni nektek jóban rosszban idézeteket estéről estére. Közben meg egyedül magatokat kéne megmenteni a pitiánerségtől, lapítástól és gyávaságtól.

Mert ezekből hétről hétre szánalmasra vizsgáztok!


http://varanus.blog.hu/2011/09/28/2012_a_mutyiadok_kora
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
TENISZPÁLYA FAKÍROKNAk
  2011-09-30 21:07:20, péntek
 
  TENISZPÁLYA FAKÍROKNAK


Érik a balhé a kórházakban, a rezidensek fenyegetőznek, az orvosok menekülnek, a tárca meg győzelmi jelentéseket tesz közkinccsé.
A Világgazdaság című lap által szervezett szakmai konferencián kiderült, hogy már megint győztünk, ezúttal az egészségügy teniszpályáján vívott küzdelemben hoztunk ezidáig egy tiszta szettet, a második szettet is már majdnem megnyertük, erre itten békétlenkednek megint a rezidensek.
Ezt Szócska államtitkár mondta, mielőtt egy kicsit sajnáltatta magát, merthogy az ő meccsét szögekkel kivert teniszpályán kell játszani.
Ezen azért nem kellene nagyon csodálkozni, mert a hatalomra kerülésük előtt azokat a szögeket ők verték be a teniszpálya alatt hanyattfekve, és igen jókat röhigcséltek az elődök vérző csülkein...
Egyébként meg, nem volt kötelező megállamtitkárosodni, ha meg igen, akkor annak, aki Orbán alvezére akar lenni, nem árt beiratkozni egy gyorstalpaló fakírképzőbe és akkor a szöges teniszpálya maga lesz az élvezetteli megdicsőülés.
Azért az államtitkár lecseszte a népet, merthogy nem sültgalamb a működőképes és európai színvonalú egészségügy, hogy orvos és beteg szájtátva várja, merthogy hiba csak a kormánytól várni a megoldást az egészségügy évtizedes problémáira - ahhoz, hogy másként menjenek a dolgok mindenkinek magának is tennie kéne valamit.
Szerintem is, és utólag is ég a bőr a pofámról, hogy a minapi epekövem nem bányásztam ki önkezűleg, holott ilyen apró beavatkozásokat nemegy szovjet hajóorvos tükörből is elvégzett már magán, pedig ők még a komcsi elnyomás alatt is görnyedtek a műtét közben..
Depersze én egy hazafiatlan liberálbolsi vagyok, aki nincs még felvértezve Nemzeti Öntudattal, nem is csoda, hogy nem tettem semmit az egészségügy felvirágoztatásáért..
Mindegy is - majd a szükség megnépnevel engem is, mint Rákosi a kulákokat, most a nyitott szívműtétre gyúrok...
Mindenesetre Szócska államtitkár optimista, ami igen pozitív jellemtulajdonság, habár azt azért nem cizellálgatta ezen a fórumon sem, hogy mi készteti őt erre a parttalan örömmámorra akkor, amikor például a rezidensek jelenlevő képviselői vad szemforgatások közepette markáns fellépéssel fenyegetik a kormányzatot és igencsak úgy tűnik, hogy Papp Magor - a nevében hordozott ígéret ellenére - igencsak elszánt...
Mindenesetre elhangzott, hogy az ágazat GDP-arányosan többet fordíthat majd az egészségügyre - gondolom, ezt a többletpénzt azért majd felemészti Kövér Szilárd legújabb nyomdájának költsége, melyet a betegeknek kiküldött, mostanában divatos kérdőívek (10 millió példány - minimum...) ellenértékeként fogy számlázni a tárcának.
Így viszont komoly adatbázisra tesz szert majd az egészségügy a betegtársadalommal (beteg társadalommal?) kapcsolatban.
Tudni fogjuk, hogy mit válaszol a betegek kilencven százaléka arra a kérdésre, hogy ,,Fáj-e az ön szeme, ha a hüvelykujjával erőteljesen nyomja?" vagy, hogy ,,Ön szerint is hatékony gyógyszer köhögés ellen a hashajtó?" ,,Diétás étel Ön szerint a libasült párolt káposztával?" ,,Próbált Ön már paraszolvencia nélkül gyógyulni?" - utóbbi kérdésre az IGEN választ bejelölőknek nem postáznak válaszborítékot...
Azt is mondta az államtitkár, hogy őszre már mindenik tudni fogja, hogy az ország melyik pontján, milyen ellátást, ki hogyan tud majd igénybe venni.
Hát ugye, ezt eddig is tudta minden rendesebb háziorvos, oszt oda küldte a betegét, de attól tartok, hogy ez a szép ígéret itt most az eddigi lehetőségek szűkítéséről szól - ne keresd majom a neurológiát ott, ahol eddig találtad, merthogy ott már fittnesz-klub lesz, mire odaérsz, ellenben te meg mehetsz másik faluba, ahol lesz neurológia, viszont nem lesz orvos.
Ismét szép napoknak nézünk elébe, habár talán most nem fog emberéletekbe kerülni a Nagy Nemzeti Ellenállás, merthogy a helyi versenyzők nemigen mernek majd betartani a Vezéri Akaratnak.
Valószínűleg most Lázár frakcióvezető sem fogja személyesen instruálni faluja orvosait, hogy hogyan kell a beteget addig autóztatni, míg bele nem döglik.
Merthogy az államtitkár elővezette a megoldás kulcsát is, eszerint kilenc részre osztanák az országot - de ez a szám még változhat - az átalakítás lényege, hogy egy-másfél millió lakost ellátó egészségügyi ellátórendszereket építenek ki, úgy, hogy a legtöbb betegséget a közelben tudják gyógyítani.
Az államtitkár közölte azt is, a kormányzat által megrendelt kutatások szerint a lakosság támogatja rendszer átalakító terveiket.
Ez utóbbi roppant fontos, - valaki támogassa már végre, ha már az egészségügy dolgozóinak fogalmuk sincs arról, hogy őket hány részre fogják vágni - mármint azokat, akik még ennek dacára is, végtelen adrenalinfüggőségük okán itthon maradnak, várva, hogy mikor vezetnek áramot a talpukba, horribile dictu mikor vágják le a farkukat, hogy vérüket vegyék megvizsgálni, hogy eléggé nemzeti-e az összetétele.
Azt is ígérte az államtitkár, hogy az állami egészségügyi intézmények funkcionális integrációja rövid időn belül lezajlik.
Ez az első lépése az országos átalakításnak, melyben a tárcához tartozó állami intézményekben egységesítik egyebek mellett a közbeszerzést, a telekommunikációt és a betegutakat.
Ez utóbbival kapcsolatban talán első menetben rögzíteni kellene azokat betegutakat, merthogy jelenleg a beteg útja a szomszédasszony referenciájától, háziorvosa erkölcsi-anyagi elkötelezettségétől és munkavágyától függ - ha kedve van hozzá, akkor gyógyít, ha nincs akkor ír egy-két beutalót, a beteg meg, ha meg akar gyógyulni, akkor kotorászik kicsit a zsebében és felkeresi a kórházban a helyi csodadoktort, merthogy ő nem fogja magát gyógyíttatni mindenféle sarlatánokkal.
A betegnek nálunk nem útja van, hanem térképen jelöletlen ösvényei vannak az egészségügy dzsungelében.
Az állami egészségügyi intézmények egyben önálló és külön felügyeletet kapnak, melyre létrehozzák az Állami Egészségszervezési Központot, ahol lesz hely megint egy csomó csókosnak, akik majd helyből olyan okosak lesznek, mint a végeken gürcölő, kizsigerelt orvosok nekifutásból.
Azt is mondta Szócska, hogy a rendszer átalakításának célja az is, hogy a kisebb és hatékonyabb ellátó helyek létrehozásával fölszabaduló pénzekkel a rendszerben dolgozók bérét javítsák.
Hát ezt azért még kellene cizellálgatni, merthogy aznap kell innen menekülni, mikor meghirdetik a ,,Minden falunak szívsebészetet!" mozgalmat, - szerintem az egészségügy népi kohói nem fogják hozni az álmok álmodóinak reményeit...
Molnár Lajos meg röhög a markába, merthogy ő ugyan kissé határozottnak tűnhetett kívülről, de az általa felvázolt rendszer időtállónak tűnik, hiszen utódai sem tudnak jobbat kitalálni, az ő elképzeléseit darabolják, nevezik át, látják el új címkékkel, de a lényeg marad - a felesleges kapacitásokat le kell építeni.
Aztán a konferencia végén a pénzügyek képviselője, Banai Péter helyettes államtitkár egyértelművé tette: nincs pénz az egészségügyre.
Ez itt a lényeg, a többi meg megint csak duma, duma, duma.
Azért érdeklődéssel várjuk a teniszmérkőzés végét, hátha egyszer eltalálják véletlenül a labdát is...

:O))))

http://www.pupublogja.hu/2011/05/teniszpalya-fakiroknak.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felsorakoztatják a gyűjtőfoghá
  2011-09-30 20:52:46, péntek
 
  Felsorakoztatják a gyűjtőfogház foglyait az udvaron.
-Emberek,hozzák rendbe magukat,mert hamarosan megérkezik Orbán Viktor miniszterelnök!-mondja a parancsnok.
Egy hang a sorból: -Végre!És ki lesz az új miniszterelnök?...
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Elakadt a pénzünk Brüsszelben
  2011-09-30 20:39:43, péntek
 
  Elakadt a pénzünk Brüsszelben

Magyari Péter

2011. szeptember 29., csütörtök 15:53




Szabálytalan átszervezések miatt veszélyben vannak a magyarországi uniós pénzek. Úgy tudjuk, hogy közlekedésfejlesztésre a magyar állam nem tud most lehívni pénzt Brüsszelből, és más területeken is blokkolhatja az EU a kifizetéseket.

Egyelőre nem sikerült lehívnia a magyar államnak az augusztusban esedékes, közlekedésfejlesztésre szánt EU-s támogatásokat. Már folyamatban lévő beruházások finanszírozásáról van szó, elsősorban vasútfejlesztésekről és útépítésekről. A probléma információink szerint érintheti a Székesfehérvár - Tárnok vasútvonal felújítását, záhonyi és esztergomi vasúti fejlesztéseket, illetve az M43-as és M0-s utak építését is.

A brüsszeli bürokráciát jól ismerő forrásból úgy értesültünk, hogy októberben környezetvédelmi és energetikai területeken is érhetik kellemetlen meglepetések Magyarországot.
Levelet kapunk?

Az Indexhez olyan hírek érkeztek, ami szerint az Európai Bizottság a napokban levélben értesíti Magyarországot, hogy felfüggesztik a KÖZOP pénzek kifizetését. (A KÖZOP a Közlekedési Operatív Program rövidítése, a 2007-13 között Magyarországra érkező uniós pénzek mintegy harmada tartozik e kalap alá.) Két, egymástól független brüsszeli forrásunk is megerősítette az Indexnek, hogy készül egy ilyen levél, és akár még ezen a héten el is küldhetik.

Ugyanakkor az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságától hivatalosan azt a választ kaptuk, hogy ,,nem küldtünk ilyen levelet", továbbá azt mondták az Indexnek, hogy ,,nincsenek felfüggesztve a KÖZOP-os kifizetések".

Ha hivatalosan nincsenek is felfüggesztve, egyelőre lehívni sem lehet őket. Informális és hivatalos brüsszeli forrásaink is arról számoltak be, hogy a KÖZOP-pal kapcsolatos magyarországi átszervezésekkel valami gond van, és emiatt egyelőre nem férhet hozzá Magyarország az augusztusban esedékes pénzekhez.
NIF, KIKSZ, MFB, NAV, stb.

A gond az, hogy a választások utáni átszervezésekben egyaránt a Magyar Fejlesztési Bank alá helyezték a nagy közlekedési projekteket megrendelő NIF-et (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) és a konkrét pályázatokat közreműködő szervezetként terelgető KIKSZ-et (Közlekedésfejlesztési Zrt.). Ezzel az a probléma, hogy ugyanaz a gazda felügyeli a pályázat kiíróját és a pályázók felügyelőjét. És ez az EU-s szabályok szerint összeférhetetlen. Az összeférhetetlenségi szabály a korrupció lehetőségének kiküszöbölésére született.

A problémára augusztusban már reagált Magyarország, és a KIKSZ-et az MFB-től áttették a NAV (ex-APEH) felügyelete alá. Ezzel formálisan helyreállt a rend, ám Brüsszel még mindig nem elégedett. Hogy miért, arról mást mondtak az Indexnek informálisan és hivatalosan.

A hivatalos bizottsági válasz szerint ,,egy rutinjellegű igazolás" hiányzik a legújabb átszervezéssel kapcsolatban, ,,egy formális lépés még nem történt meg és ez szükséges ahhoz, hogy minden megfelelően haladjon".

Ez a formális lépés arról szólna, hogy az ETAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) jelezze, hogy elégedett a változással. Az ETAF a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik.

Ugyanakkor nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy nem egyszerűen egy pecsét hiányzik. E nem hivatalos változat szerint ugyan a bizottság elfogadja a KIKSZ kiszervezését, és az így létrejövő beruházásokat már szabályosnak tekinti, de az elmúlt évben az összeférhetetlen felállásban elköltött pénzek szabályosságát már vitatja.

Kedden Brüsszelben tárgyalt Petykó Zoltán, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) elnöke. A hivatalos bizottsági kommentár szerint egy szokásos, 2-3 havonta esedékes találkozón vett részt az EU-s támogatásokat felügyelő főigazgatóval, és semmilyen konkrét probléma nem került napirendre. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Petykó igyekezett a KÖZOP-os kifizetések újraindítását elintézni, de nem járt sikerrel. Az NFÜ egyelőre nem válaszolt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Szétestek?

Az Index korábban arról írt, hogy az EU-s pénzek magyarországi kifizetése a kormányváltás óta akadozik, az érintett hivatalok képtelenek betartani a határidőket. A cikk megjelenése utáni napon az NFÜ közleményt adott ki, ,,Két és félszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta az NFÜ-nél" címmel.

A közleményben többek között az is szerepel, hogy ,,2007 januárja és 2010. május vége között hetente átlagosan 103 támogatói szerződés megkötésére került sor, amely az elmúlt egy évben 174,2-re emelkedett, ami közel 70%-os növekedésnek felel meg. Jelentősen felgyorsultak a kifizetések is. A heti átlagos kifizetések értéke 5,5 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra emelkedett. Azaz tavaly június eleje óta hetente átlagosan mintegy 2,5-szer több kifizetés történt, mint az azt megelőző időszakban."

Az EU-s támogatások rendszerét ismerő, általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondták, hogy ez nagyon erős csúsztatás. Ugyanis egy-egy projekt mintegy másfél év alatt jut el a kiírástól a kifizetésig.

Ráadásul a vizsgált időszak első évében, 2007-ben még kiírások is alig voltak, az első kifizetések pedig 2008-ban éppen csak kezdtek beindulni. ,,A nulla közeli szinthez képest könnyű két és félszeres növekedést kimutatni" - figyelmeztetett egy Brüsszelben bennfentes forrásunk.

Vagyis a mostani kifizetések még a 2009-ben, a választások előtt indított pályázatokhoz kötődnek jellemzően. Az elmúlt egy év munkájának eredményességét a 2010 júniusa óta eltelt időszak új kiírásainak fejleményein keresztül, például a hozzájuk kapcsolódó közbeszerzési eljárások száma alapján lehetne vizsgálni.

,,Ezeket a számokat már júniusban is bemutatták egy dolgozói fórumon, mindenki vinnyogott" - mondta egy NFÜ-s belső ügyeket jól ismerő forrásunk.
Lesz még baj?

A meggondolatlan átszervezések nemcsak a KÖZOP-os pénzeket veszélyeztetik. Több szakértő egymástól függetlenül is felhívta a figyelmünket arra, hogy az EU-s projektek közbeszerzéseinek új felügyeletével is probléma lehet.

A korábban külsős cégeknek kiszervezett feladat az NFÜ-höz került, de úgy, hogy ott a közbeszerzéseknek csak a jogi vetületét vizsgálják, a műszaki paraméterek ellenőrzése máshova tartozik. A szétválasztás állítólag azért veszélyes, mert így nem lehet jól átlátni a folyamatokat, az ellenőrzés lényegében csak az adminisztráció szabályosságára korlátozódik.

A másik probléma állítólag az, hogy az NFÜ-n belüli közbeszerzési ellenőrzésen alig bírják a tempót, túl kevesen túl rövid határidővel dolgoznak.

A mostani rendszerbe belelátók szerint ha az illetékes főosztályon nem tudják időben (tíz nap alatt) érdemben elbírálni egy közbeszerzés szabályosságát, akkor azt automatikusan úgy kezelik, hogy minden rendben van. ,,Ebből még baj lesz Brüsszelben" - vélekedett a brüsszeli gyakorlatot jól ismerő forrásunk.

Ugyanígy baj lehet a hirdetmény nélküli tárgyalási eljárással kiírt tenderekkel is, amelyek elszaporodásáról a HVG számolt be szeptember 24-i számában.
Az idő pénz

A brüsszeli szabályok figyelmen kívül hagyásával komoly pénzeket veszthet el Magyarország. Egyrészt a kifizetések késlekedésével ütemet veszt az ország. Amit nem sikerül a keretünkből 2013-ig szabályos pályázatokon elkölteni, az a pénz örökre elveszik. Márpedig az utóbbi egy évben több szakértő szerint is annyira lelassultak a magyarországi kiírások és szerződéskötések, hogy ez nagyon komoly fenyegetéssé kezd válni. A brüsszeli kifizetések csúszása pedig további csúszásokhoz vezet, és egyre nehezebb lesz ledolgozni a hátrányt.

Nagyon fájdalmas lenne az is, ha egyes, már kifizetett projekteket Brüsszel szabálytalanságokra hivatkozva nem fizetné ki. Ebben az esetben a magyar költségvetést terhelnék a projektek.


http://index.hu/belfold/2011/09/29/elakadt_a_penzunk_brusszelben/?rnd=591


Kellett nekünk EU!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lázár, te mekkora tahó vagy!
  2011-09-30 20:27:45, péntek
 
  Lázár, te mekkora tahó vagy!

Egei Antal - Horváth Zsolt bullet 2011. szeptember 29. 07:35
Frissítve: 2011. szeptember 29., csütörtök, 14:16


Bárki bármit is gondol Schiffer Andrásról, azt nem vitathatja el tőle, hogy mostani pozíciója saját teljesítményének eredménye. Ellenben Lázár Jánossal, aki mindig csak egy nagy segget látott. Különös gusztussal kiválasztotta a következőt, s rajtaütésszerűen beleomlott.


Egy szokásos hétfőn az LMP ott pöcsölt a Parlamentben. Képviselőik szöszmötöltek az előterjesztések fölött, jogászkodtak, protestáltak, mintha az egésznek lenne bármi értelme. A jövedékiadó-emelésről szóló záróvita során Schiffer András, LMP-s frakcióvezető például azt tette szóvá, hogy a kormánytöbbség percekkel a végszavazás előtt módosító javaslatokkal kívánja átírni az eredeti tervezetet. Ami az elmúlt másfél év jogi ámokfutása után tényleg olyan, mint azt nehezményezni, hogy valaki odaszarik az illegális pöcegödör tetejére.

Hasonlóan lényeglátó és arányos volt a söripari-lobbi törvénymódosító képességének boncolgatása. Egy kis lobbizás fölemlegetése csekélységnek tűnik, amikor kifejezetten haverok gazdasági érdekeire szabnak törvényeket, rapidmódon kerülnek magáncégek kormányközeli erős emberekhez, és teljes üzletágakat terelnek baráti érdekeltségi körbe. Magyarán elég sajátosan különítik el a magánvagyonokat a közvagyontól, már attól, ami még ez utóbbiból megmaradt, mert e téren az előző garnitúra is igen kreatívnak mutatkozott.

Annak ellenére, hogy ők különbejáratú közpénzügyi államtitkárral is rendelkeztek Keller László személyében, aki bokros teendői közepette csupán olyasmik vizsgálatára nem ért rá, hogy miből is épített magának palotát Boldvai László, vagy, hogy miként gazdagodott egyfolytában Kapolyi László, na meg, hogy ki is az a Puch László. Egy a tábor, sok a László.

De ennek immár vége, az új kurzus leghűségesebb támogatói fölszabadító érzésként élik meg, hogy végre az övéik lopják el a pénzüket. A rajongók hiszékenysége a rendszer cinizmusának éltetője, így Lázár János, a Fidesz parlamenti ökle is kellő magabiztossággal utasíthatta vissza Schiffer célozgatásait, egyszersmind megvádolta mindenfélével, amivel újabban az ellenzéket ilyenkor vádolni szokás. Schiffer nem hagyta annyiban a dolgot, s arra kérte fideszes kollégáját, hogy ne alkalmazza ,,azt a bolsevik típusú érvelést, hogy mindenki, aki vele ért egyet, a világos oldalon áll, mindenki, aki a másik oldalon van, az a sötét oldal".

*

És ekkor ismételten szólásra emelkedett Lázár János, azazhogy cafrangos szitkokkal mosta büdös száját, mikor is arra emlékeztette Schiffert, hogy a teremben ülők közül (beleértve a szocialistákat is) egyedül ő rendelkezhet tapasztalatokkal a bolsevik mentalitást illetően, mégpedig családi alapon. Schiffer rácáfolva a pszeudóbolsevikok felsőbbrendűségéről szóló sztereotípiákra, kihagyta az adekvát választ, mely úgy hangzott volna, hogy szép öcsém, be nagy kár, hogy apád paraszt volt, s te is az maradtál, ehelyett erkölcsi mélységekről kezdett értekezni.

Mi nem vagyunk ilyen nagyvonalúak. Lázár János ez esetben nem egyszerűen büdösbunkó volt, ami természete és különleges ismertetőjegye neki, hanem az újfideszes gátlástalanság megtestesítője. Vannak irtózatos gecik, ugyebár.
Ezek az irtózatos gecik éppenséggel konzervatívnak hazudják magukat, és csentek valahonnét egy háromrészes öltönyt (nagyestélyit, kiskosztümöt), de mit sem sejtenek a kultúrlények közötti érintkezés minimális feltételeiről. E követelmények - ezt az alant majd megjelenő lelkes kritikusaink kedvéért szögezzük le - véletlenül sem azt írják elő, hogy az ember nem lehet bárdolatlan, adott esetben a helyzethez illően alpári, hanem, hogy bizonyos határokat nem lép át még akkor sem, ha érdekei úgy diktálják. Nem egyszerűen viselkedési formák elsajátításáról van szó, nem tánc- és illemtani probléma ez, hanem jellembéli. Aki a söpredék lelki, szellemi igényeit kívánja kielégíteni, maga is a söpredék közé tartozik. Márpedig aki származási alapon bélyegez meg másokat, az a söpredéknek zenél.

A különös az, hogy Lázár János hívei és játszópajtásai máskor milyen őszintén képesek fölháborodni a hasonló megbélyegzéseken. A szalonfideszes Mandiner jegyzetírója is Kertész Ákos agyrohamával állítja párhuzamba a Parlamentben történteket, lapja nevében hozzátéve, hogy ,,természetesen közel sem tartjuk azonos súlyúnak a két ügyet", de egyáltalán nem akarják tagadni azt a tényt, hogy ,,Lázár is stigmatizál". Ő is. Mi sem tartjuk azonos súlyúnak a két ügyet: egy író esetében végső soron magánfontosságú - esetleg irodalomkritikai - kérdés, hogy mikor hülyül meg, de az, hogy a brutális túlsúlyban lévő kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője egy gazember, alighanem közügy.

Egyébként fölkészülhetünk arra, hogy innentől minden galádság el lesz intézve, de legalábbis elrelativizálva egy kiadós kertészezéssel, köszi, Ákos! Illetve, lehet, hogy ez a köszönet félrement, és - bár nem a témába vág, de ne menjünk el mellette szó nélkül - hálánkkal mást kell üldöznünk. Egy közel nyolcvanéves, megkeseredett öregembernek nem kötelező a topon lennie, de azért van a szerkesztő, hogy ha az előbbi vad, embertelen és ízléstelen szöveget állít elő, akkor amaz szóljon, hogy ezt azért mégse, már csak az életmű megóvása miatt se. Ám a gyurcsányista emigráció jeles alakja, az Amerikai Népszava főszerkesztője, Bartus László kapva-kap minden ilyen alkalmon, sőt rá is pakol egy lapáttal, mert neki szabad kollektív érzékenységben tapicskolni, tehetség, humor és megoldási javaslat nélkül nemzeti frusztrációkat bolygatni, majd jól megsértődni a nagyszerűségét értékelni képtelen népre. Ő és itthon ragadt barátai észre sem veszik, hogy magatartásuk milyen mértékben járult hozzá a most uralmon lévők jellemfejlődéséhez, ha e torzulást nevezhetjük így.

Persze ez csöppet sem mentség a lázári trolltempóra, már csak azért sem, mert Lázárral kapcsolatban nem beszélhetünk véletlen elszólásról. A hódmezővásárhelyi közgyűlésben egyszer már vitát generált az egyik baloldali képviselő apjának nyilas múltjáról - szóval, képes ő ezt előadni minden helyen, bármely napszakban, súgógép és lélegzetvétel nélkül.

Hiba volna továbbá a Lázár-fölszólalást önmagában értékelni, és most nem a csőcseléksajtó évek óta tartó, családi kapcsolatokat sem kímélő - és úgy általában semmit sem kímélő - hadjáratára kell gondolni. Elég olyan apróságra fölhívni a figyelmet, hogy ez a kormány az, amelyik reaktiválta Grezsa Ferencet. Nevét már elfedte a jótékony idő, sőt, sokan soha nem is hallották azt, ám műve széles körben terjedt el, s a mai napig itt él velünk. Ő írta a rendszerváltás hajnalán az ,,Apák és fiúk" című pamfletet az akkori szabad demokrata vezetők lejáratása céljából. A vaskos hazugságokat, eszméletlen képtelenségeket és olyan elmés megfigyeléseket, mint, hogy aki zsidó, annak már a szülei is zsidók voltak, tartalmazó mestermű nagyot taszított a dagonya felé közéletünkön.

Most, hogy már fejtetőig merültünk a dagonyában, előszedték Grezsát is valamiféle drogpolitikai izé területén sertepertélni, de ha rosszabbra fordulnak a dolgok, igénybe fogják venni a családfakutatás terén szerzett szaktudását is.

*

Szükség is lesz rá. Mivel a történelmileg túlképzett Lázár János finoman szólva is mellétalált a családi alapú bolsevikozással. A megidézett dédapa, a baloldali (értsd: kommunistabarát) szocdem Szakasits Árpád politikai pályafutása ugyan a méltányolható szint alatt van, de történetesen éppen a bolsevikok tartóztatták le. Amikor ő és veje, Schiffer Pál börtönben ült, ifjú törtetők - ha volt bennük elég alkalmazkodási készség, s nem volt bennük semmi könyörület - építgettek szédületes karriereket. Amúgy kockáról-kockára.

S itt jutunk el oda, hogy tegyünk még egy összehasonlítást. Bárki bármit is gondol Schiffer Andrásról, avagy politikájának egyszerre doktrinér és inkonzisztens voltáról, azt nem vitathatja el tőle, hogy mostani pozíciója saját teljesítményének eredménye. Nem egy meglévő ranglétrán kapaszkodott fölfele, hanem a semmiből hozott létre pártot. Fáradhatatlanul és ismerőseit nem kicsit megterhelő módon szervezett, szerepelt, apró szubkultúrákat fércelt össze, reménytelen ügyeket képviselt, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált. Ellenben Lázár Jánossal, aki mindig csak egy nagy segget látott. Különös gusztussal kiválasztotta a következőt, s rajtaütésszerűen beleomlott. Elismerésünket legfeljebb azzal vívhatja ki, hogy sohasem vétette el a célt.


http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110929_lazar_janos_taho#utm_source=hsz_daily& amp;utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_09_30&utm_content=public isztika
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A nagy bankrablás
  2011-09-30 20:17:35, péntek
 
  A nagy bankrablás


2011.09.28. 10:37 - Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke


Európa közös fizetőeszköze gyakorlatilag halott. Az euró helyzete menthetetlen. Az egyetlen nyitott kérdés most már csak az, hogy az európai kormányok és az Európai Központi Bank reménytelen utóvédharca még hány napig tartja a lelket Görögországban. Hiszen abban a pillanatban, amikor Athén csődöt jelent, Európát egy tízes erejű földrengés rengeti meg, ami egy teljesen új korszak nyitánya lesz az öreg kontinens életében.

Ugyanis Görögország csődje nem pusztán azt fogja jelenteni, hogy a görög állampapírok tulajdonosai egyáltalán nem kapják vissza befektetett pénzüket, hanem azt is, hogy az állam a belső tartozásait sem lesz képes teljesíteni.

Attól a pillanattól kezdve egyetlen görög tanár, orvos, rendőr, katona, minisztériumi és önkormányzati alkalmazott sem fog fizetést kapni, ugyanúgy, ahogy a nyugdíjasok sem számíthatnak nyugdíjukra jó ideig. A pénzautomaták percek alatt kiürülnek. A helyi bankok kezében ragadt állampapírok elértéktelenedésével egy azonnali likviditási válság a görög bankrendszer teljes összeomlásához vezet. Így a betétesek megtakarításai is elúsznak mivel a görög állam betétbiztosítási garanciája sem él ekkor már. Bankkártyájukról onnantól kezdve már nem csak otthon nem fognak tudni pénzt felvenni, de a világ egyetlen automatájából sem. A benzinkutakból elfogy az üzemanyag, ahogy az élelmiszer is a boltokból. Görögországban gyakorlatilag teljesen megáll az élet és minimum egy évtizedre megrázó szegénységbe süllyed a teljes ország.

A probléma az, hogy ebben az esetben ez a katasztrófa nem tud megállni a görög határon, hanem óriási gyorsasággal és lendülettel tovagyűrűződik majd a teljes euró zónában, Európában és végül megrázza az egész világot. A fertőzés terjedési csatornája természetesen egy ilyen forgatókönyv esetében is ismét a bankrendszer lenne. Ugyanis a nemzetközi bankok a Görögországban elszenvedett több száz milliárd eurós tőkevesztésükön túl azonnal zárolni kényszerülnének más bankok hitelkereteit, amelyeknek jelentős közük van olyan országokhoz, ahol - a befektetői várakozások szerint - a görög mennykő újra lecsaphat.

És amikor már a bankok sem bíznak egymásban, nem is hiteleznek egymásnak, akkor a nemzetközi pénzpiacok leállnak. Ez pedig annyit jelent, hogy minden pénzintézet magára marad az ügyfeleivel.

A gyenge országok, gyenge bankjaiból megkezdődhet a pánikszerű lakossági pénzkivonás. De mivel a betéteket lakossági vagy vállalati hitelek formájában kihelyezték és a bankközi piacról ezek a pénzintézetek nem tudnak áthidaló céllal hitelt felvenni, azonnali likviditási krízisbe kerülhetnek. Ez pedig minden olyan pénzintézetet csődbe sodorhat, amelynek nincs stabil tőkéje és nem áll mögötte erős, hitelképes állam. Az európai országok ma természetesen garantálják a betéteink biztonságát, de a bankrendszer megroppanása miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülnének azoknak az országoknak a kormányai, amelyeknek a bankrendszerük hóna alá kellene nyúlniuk. Így az eszkalálódó pánik önbeteljesítő módon söpörhet végig Európán, ami aztán az eurózóna széteséséhez vezet.

Természetesen Angela Merkel, Nicolas Sarkozy és José Manuel Barroso naponta megismétlik unos-untalan, hogy az eurózóna felbomlásáról szó sincs, az euró mindenképpen marad, mivel ennek alternatívája óriási költség lenne minden tagállam számára. Csakhogy a valutaunió felbomlásának az egyik fő jellemzője vélhetően az lesz, hogy az nem egy Brüsszelből menedzselt folyamat, hanem egy hívatlan vendégként érkező pénzügyi apokalipszis eredményezi. Az euróövezet felbomlását, annak idejét, erejét az emberi tényezők, valamint a pénz és tőkepiaci erők és folyamatok határozzák majd meg, a politikusaink pedig csak velünk együtt pánikba esve nézik a fejleményeket, ahogy három évvel ezelőtt is tették, amikor a Lehman Brothers omlott össze.

A már négy éve tartó és egyre csak tomboló válságért a mohó, önző emberi természeten túl bizony nem a bankok, nem a brókerek, nem az időjárás és nem is a természeti katasztrófák, hanem mindenekelőtt és elsősorban a mindenáron való gazdasági növekedést, a hatalmat hajhászó politikai elit a felelős világszerte. Nevezetesen azok a törvényhozók, akiknek a többsége soha nem volt képes átlátni a nemzetközi pénzügyi folyamatokat, ezért a megfelelő krízismegelőző jogszabályok megalkotására csak akkor voltak kaphatók, amikor 2008-ban a világ már összedőlt.

Márpedig a bankokat szabályozni kell, nem pedig büntetni vagy megbélyegezni.

Az amerikai politikusok legalább azt mindig is értették, hogy a pénz- és tőkepiacok a hatékony gazdaságpolitika szövetségeseiként a befektetőkért, a vállalatokért vannak. Ezzel szemben az európai kollégáik sajnos még ma sem értik a piacok természetét, többségük azt gondolja, hogy a pénzügyi rendszer az ősellenség, mert az nem úgy működik, ahogy azt a saját politikai érdekeik diktálnák.

Óriási hiba és felelőtlenség volt a nemzetközi politikai elit részéről a krízis 2009-es enyhülésekor a saját hanyagságaik és hibáik palástolása végett a közvélemény indulatának feltüzelésével bűnbakot csinálni a pénzintézetekből. Amikor mindenki pontosan jól tudja, hogy az adófizetők pénzéből a kormányok nem a bankokat mentették meg, hanem a vállalati, lakossági és önkormányzati betétesek pénzét. Mindez nem politikai döntés volt - mint mondjuk az autógyárak vagy légitársaságok esetében - hanem egy súlyos rendszerhiba elhárítása.

Az emberek két dolog miatt viszik bankba a pénzüket: biztonságban szeretnék tudni azt és kamatot remélnek a megtakarításaik után. A banknak a biztonságot meg kell teremtenie, a kamatot pedig ki kell termelnie. Ezt viszont csak úgy tudja megtenni, hogy a betéteket hitel formájában kihelyezi oda, ahol pénzre van szükség a működéshez, a növekedéshez és a munkahely-teremtéshez. Ebből aztán elegendő kamatot kell beszednie, hogy tudjon kamatot fizetni a betéteseknek.

A bankok így a gazdaság legfontosabb üzemanyag-hordozói, amelyek válság idején a nemzetgazdaságok legsebezhetőbb pontjai, amelyeket éppen ezért mindenáron óvni és védeni kell. Végül aztán ezt belátva "eső után az esőköpeny" módjára Európában megszületett az EU Tőkemegfelelési Direktívája, az Egyesült Királyságban a Vickers Bizottság ajánlása, az Egyesült Államokban a Dodd-Frank Törvény, míg globális szinten a Bázeli Bizottság (Basel Committee on Banking Services) III. csomagja. Ezek mind egytől egyig a bankrendszer tőke és likviditási helyzetének megerősítéséről szólnak. Az előírásoknak, szigorításoknak - amelyeknek nem kis hatása van a magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzetére is -, azonban az az ára, hogy a bankok a hitelezés mértékének a visszafogására kényszerülnek, ami csökkentőleg hat a gazdasági növekedésre és növelni fogja a munkanélküliséget.
Van egy ország...

Mindezek ellenére azonban még mindig van egy ország Európában, ahol a politikai elit az elmúlt évek válságából sem tanulva gazdaságpolitikai zsákutcában folytatja tovább kalandozásait. Egy hely, ahol a politikusok továbbra is azt mantrázzák felelőtlenül, hogy a bankok jelentik minden probléma forrását és egy képzelt gazdasági honvédő háború részeként le kell győzni őket, ahelyett, hogy azok tőkéjének megerősítésére rohannának a közelgő eurókatasztrófa végső beállta előtt. Ahol még mindig komolyan azt gondolják: az ország javát szolgálja, ha tartósan a nemzetközi piaci folyamatokkal szembe menetelnek.

Ez az ország sajnos nem más, mint Magyarország, ahol az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság egy jelentős része nyakig eladósodva, a svájci frank fogságában tölti napjait. Mára már szinte mindenkinek a kedvenc témája a "mit kezdjünk a devizahiteleseinkkel" című történet, ami a politikai elitünknek köszönhetően ismét polarizálni kezdte a társadalmat. Annak ellenére, hogy a véleménykülönbség valójában nem a szenvedések és a szolidaritás hiánya között húzódik meg, hanem a megoldás és a helyzet tovább romlása között. A kormány végül egy váratlan, mindenkit megdöbbentő húzással villámgyorsan pontot tett a vita végére. Sokaknak a rekord gyorsasággal a parlamentben elfogadott, idevágó jogalkotás zene a fülnek. Én azonban azon kisebbséghez tartozom, mely szerint a kormány az ország számára a rossz, veszélyes és mérhetetlenül igazságtalan megoldást választott.
Ki a felelős a kialakult devizahiteles-helyzetért?

Ennek megállapításához nincs szükség vizsgálóbizottság felállításához. A kialakult helyzetért az elmúlt egy évtized teljes magyar politikai elitje felelős, mert rövidlátó és öncélú politizálásával a következő négy lépés eredményeképpen kiszolgáltatott helyzetbe juttatta országunkat.

1) A lakosság látványos eladósodása 2000-ben kezdődött el azzal, hogy az akkori Orbán-kormány egy drasztikus túlköltekezési program részeként belevágott a lakáshitelek nagyvonalú költségvetési kamattámogatásába. Mindezt annak reményében tette, hogy ez a 2002-es választások előtt majd segít a belső kereslet beindításával növekedési pályára tenni az országot egy nemzetközi krízis kellős közepén. A választásokat végül megnyerő MSZP-SZDSZ koalíció ezt aztán a maga "száznapos programjával" fejelte meg (amit az akkor ellenzékben lévő Fidesz is automatikusan megszavazott), amely még néhány további elképesztő gazdaságpolitikai lépéssel kiegészülve az ország totális eladósodásához vezetett. Mindkét politikai oldal abban bízott, hogy a belső keresletbővítés mesterséges felpörgetésével, az osztogatáson keresztül felgyorsítható a gazdaság, amely aztán majd automatikusan kitermeli a fedezetet az így keletkezett deficit eltüntetéséhez. Ez azonban téves hipotézis volt, annál is inkább, mert a felpörgetett hazai fogyasztás csak az importot serkentette, ez pedig csak az ország külkereskedelmi mérlegét aknázta alá. Az így kialakult fiskális egyensúlytalanság a jólét hamis illúzióját okozva katalizálta az egyre erősödő lakossági hitelkeresletet.

2) A magyar lakosság nem a saját devizájában adósodott el, hogy hitelei után ne az ország romló gazdasági állapota miatt a forintot sújtó kamatfelárat kelljen megfizetnie. A kilenc évnyi elhibázott gazdaságpolitika (a fenntarthatatlan nyugdíj, egészségügyi és lakástámogatási rendszeren túl, a minimálbér 50 százalékos növelése, a közalkalmazottak körében végrehajtott 50 százalékos béremelés, a 19 ezer forintos egyszeri nyugdíj-kiegészítés, a 13. havi nyugdíj bevezetése, a minimálbér adómentessé tétele, az átgondolatlan áfaváltoztatások, az állam és a magánszektor vélt vagy valós együttműködésén alapuló PPP-beruházások túlburjánzása, az irreálisan drága autópálya építések) egy kirívóan alacsony adófizetői morállal párosulva egyre nagyobb lyukat ütött az államháztartáson, ez pedig az ország eladósodását eredményezte. A fedezetlen jólétünket pedig érdemi gazdaságpolitikai irányváltás helyett a mindenkori magyar kormány a külföldi befektetőkkel finanszíroztatta, akik ezt persze mindezt a növekvő kockázatok miatt egy magas kamatfelár mellett voltak hajlandók megtenni.

3) A mindenkori magyar kormány hibája, hogy 21 évvel a rendszerváltást követően a pénzügyi és közgazdasági alapismeretek tantárgy még mindig nem kötelező része a középiskolai oktatásnak és az érettséginek. Az emberek emiatt nemcsak a hitelezésről tudnak keveset, de fogalmuk sincs mi a kamat és a THM közötti különbség, nincs kellő információjuk magukról a bankokról, a pénzügyi szolgáltatóról. Emiatt aztán kiszolgáltatottak, védtelenek, nem aktív megtakarítók, inkább erőn felül költekeznek. Amit mégis megtakarítanak, azt meg szeretik a párnájuk alatt tartani, idegenkednek a tőzsdétől és nem értik a legalapvetőbb közgazdasági összefüggéseket sem. Így persze nagyon fogékonyak a politikusaink demagóg bank- és tőkepiac ellenes retorikájára, amikor a kialakult helyzetben megoldások helyett megpróbálnak felelősöket keresni maguk helyett.

4) Az adóforintjainkból fenntartott pénzügyi kormányzatot és a piaci ellenőrző szerveket legmélyebb álmában lepte meg a válság 2008-ban. Feladatukat nem tudták ellátni, éppen ezért Magyarországot felkészületlenül érte a krízis, ezért hatása is súlyosabb volt. A mindenkori kormány, parlament, jegybank és a felügyelet feladata, hogy figyeljék, ha kell, szabályozzák a piaci folyamatokat és ha nagy anomáliákat vagy veszélyes trendeket tapasztalnak, akkor idejekorán lépjenek - a megfelelő törvénykezéssel mindenkit visszatereljenek a helyes vágányra. (Például ha egy bank felelősségteljesen akart volna viselkedni és ezért nem ad frank hitelt az ügyfeleinek, akkor az ügyfelek válaszképpen átmentek volna egy másik bankba, ahol kiszolgálják őket.) Éppen ezért az MSZP-SZDSZ kormány óriásit hibázott, amikor szabadjára engedte Magyarországon a devizahitelezést, ahelyett, hogy korlátozó jogszabályokat alkotott volna, amelyek minden bankkal szemben egyformán komoly követelményrendszert támasztottak volna a frank hitelezéssel kapcsolatban. Ezzel persze az akkori ellenzék sem foglalkozott a parlamentben.
A kormány Don Quijote szerepében

A magyar kormány a költségvetési helyzet kezeléséhez egy egyszerű, de annál populistább megoldást választott. A minden probléma eredőjének kikiáltott bankokat szisztematikusan sajtolni kezdte: válságadókat vetett ki a bankrendszerre, moratóriumot vezetett be a jelzálogjogok érvényesítésére, hároméves árfolyamrögzítéssel maximalizálta az adósok havi törlesztését. Ezek természetesen fájdalmas intézkedések minden pénzintézet életében, de még érthetőek és elviselhetőek a válságra való tekintettel. A kormány legújabb ötlete, a rögzített árfolyamos devizajelzáloghitel-törlesztés azonban már túlmegy a józanság összes létező határán.

A bankok látszólag jól állják az ütéseket, mert külső szemmel ők a pénz korlátlan forrásai (de a bankoknak nincs saját pénzük, a betéteseiknek van és a részvényeseiknek). A valóság azonban az, hogy a hazai bankok ezekkel a lépéssekkel elveszítik a jövedelemtermelő képességük és a tőkéjük jelentékeny részét, ami veszélyes helyzetbe sodorja a magyar bankrendszert pont akkor, amikor a világon mindenütt a bankok tőke és likviditás pozíciójának megerősítésén dolgoznak a kormányok. Az idehaza kialakult helyzetben, válaszképpen a bankok még inkább a hitelezés visszafogására kényszerülnek, a többségében külföldi kézben lévő bankjaink egy része pedig a távozás mellett dönthet. Persze erre az utóbbi lépésre mondhatjuk azt, hogy mindez kit érdekel: hiszen ez csak javítani fogja a magyar vezetés alatt álló pénzintézetek piacszerzési lehetőségét.

De a helyzet azért ennél jóval bonyolultabb. Egyrészt a magyar bankok mérete összesen sem elég nagy ahhoz, hogy csak hazai forrásból maguk finanszírozzák a teljes magyar gazdaság növekedését. Másrészt pedig költségvetési szempontból öngyilkosság bármilyen adófizető, munkahelyteremtő céget elüldözni, főleg ha az élen jár a magyar állampapírok vásárlásában. És végül, de nem utolsó sorban egy zsugorodó és egyre kockázatosabbá váló nemzetgazdaságban egyetlen felelősen működő pénzintézetnek sem célja növekvő piaci részesedést szerezni. Ha pedig ráadásul ez az ország még az adott bank anyaországa is, akkor ez azt jelenti: a kockázatok növekedésével egyre inkább kiszorul a nemzetközi pénzpiacokról és még a jelenleginél is sokkal drágábban, vagy egyáltalán nem fog tudni forrásokat bevonni külföldről.

Éppen ezért magasabb forintkamatokra és drámaian visszaszoruló vállalati, lakossági hitelezésre lehet Magyarországon számítani, ami mindannyiunknak rossz hír. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük azt a törvényszerűséget, hogy minden egyes százalékpontnyi gazdasági növekedéshez nagyságrendileg négy százalékkal kell bővülnie minden évben a bankhitel-állománynak. Ennek hiányában marad az út a recesszió és a tovább növekvő munkanélküliség irányába. Ugyan az elmúlt három év pont azt mutatta meg, hogy a korlátlan és szabályozatlan hitelbővülés is milyen bajokhoz vezethet. De ettől még a hitel a gazdaságnak az, ami a víz az élő szervezetnek: nélkülözhetetlen és pótolhatatlan. Arról pedig már nem is beszélve, hogy a versenyhelyzet és a kínálat hiánya növekvő banki költségekhez, továbbá csökkenő szolgáltatási minőséghez vezet.
Éljen a társadalmi igazságtalanság

A kedvező árfolyamon történő devizahitel-törlesztés lehetősége a reálgazdasági és pénzpiaci problémákon túl még egy fontos problémahalmazt is felvet: az intézkedés társadalmilag rendkívül igazságtalan is.
1) Vessen magára, aki nem adósodott el?

Azért fordulunk hitelért a bankhoz, mert így döntöttünk és nem azért, mert a bank pisztollyal erre kényszerít. A hitellel rendelkező ember olyan fogyasztó, aki a valós lehetőségein túli életvitelt folytat, vagyis jobb körülmények között él, mint amilyet megengedhet magának. Ez azonban még önmagában nem baj, csak éppen magánügy. Főleg, ha a hitelfelvétel forint helyett devizában történt. A devizában eladósodás ugyanis nem más mint spekuláció az adott deviza gyengülésére. A devizahitel felvevője arra fogadott, hogy a forint erősödik vagy erősödni fog, így a törlesztő részlete egyre kisebb lesz, vagy ha gyengül is, a gyengülés mértéke soha nem fogja meghaladni a svájci frank és a forint kamatkülönbözetből származó relatíve nyereségét. Az ügyfél maga dönti el a bankban, hogy az igényelt hitelt forintban veszi fel 10 százalék feletti kamattal vagy inkább a frank hitelt választja 6 százalékon. Az egyiknek nagyobb kamatterhe van, de nincs árfolyamkockázata, míg a másiknál a kisebb kamatteher árfolyamkockázattal párosul. Tehát a hitelfelvevő lehetőségeihez, kockázattűrő képességéhez viszonyítva választott. A döntésünk felelősségét pedig nem varrhatjuk mások nyakába, ha egyszer a nem jött be az, amit vártunk. Márpedig a kormány döntése értelmében a veszteségeket a bankoknak kell átvállalniuk. Ez annyit jelent, hogyha egy válságos helyzetben a pénzintézetek a szétporladó tőkéjük miatt az összeomlás szélére kerülnek, akkor a magyar kormánynak az adófizetők pénzéből kell majd talpra állítani őket, hogy ne vesszen oda a betétesek pénze, miután azokra garanciát vállalt. Vagyis leegyszerűsítve: amíg a forint erős volt, a devizahitelesek nyerőben voltak, majd amikor a részben saját maguk által felépített pozíció miatt meggyengülő forint miatt veszteségeik keletkeztek, akkor a kormány ezt megpróbálja azokkal kifizettetni, akik nem vettek fel hitelt, hanem helyette megtakarítottak és azt betét formájában bankjuknál elhelyezték. Azok akik pedig forintban adósodtak el, most a saját terheiken túl szolidaritásból még a devizahitelesek terheit is magukra vállalhatják, tehát duplán fizetnek. Ez rendkívül igazságtalan azokkal szemben, akik az életüket hitel felvétele nélkül a lehetőségeik határán belül tartották, vagy felelősen gondolkodva a drágább forint hitelt vették fel, szemben a hosszú évekig relatíve nyereséget biztosító devizahitellel.

A devizahitelesek azon hivatkozása, hogy senki nem mondta nekik, a forint ilyen mértékben meggyengülhet egyszerűen hiteltelen és elfogadhatatlan. Ráadásul pont egy olyan országban, ahol a lakosság hosszú évtizedeken át úgy szocializálódott, hogy legjobb devizában tartani a megtakarításokat, mert a forint már eddig is számtalan alkalommal lett leértékelve. Nem is beszélve arról, hogy az ember hosszas és alapos mérlegelés után választja ki ingatlanját. Nehéz azt elképzelni, hogy a finanszírozás feltételrendszerével kapcsolatban nem tájékozódik alaposan.
2) Támogassuk azokat, akik frankból vették a rózsadombi lakásukat?

A devizahitelesek megmentéséről szóló parlamenti döntés szerint a meglévő devizahitelét kizárólag az fogja tudni előtörleszteni, akinek megfelelő megtakarításai vannak, vagy kellően stabil és jó jövedelemviszonyok közt él, hogy mindezt újabb, immáron forint alapú hitelből finanszírozza. A kormány döntései következtében beindult forintgyengülés még nehezebb helyzetbe sodorja a valóban rászoruló devizahiteleseket, miközben mások kárára mentőövet dob azoknak, akik a hitelükből luxuslakást és balatoni nyaralót vettek.
3) Kukába a tulajdonjog szentségével

A kormány eddig csak azt üzente a választóknak: lehet felelőtlenül kezelni a közösségi és pénzügyeinket, mert ha baj van, akkor az atyáskodó állam majd segít. A parlament hétfői döntésével azonban már gyakorlatilag jogszabályt alkotott arról, hogy Magyarországon szabad bankot rabolni.

A bankok nem holmi maguknak való pénzeszsákok, ahonnét bármikor és bármennyi pénz szabadon kiszedhető. Olyan vállalatokról van szó, amelyeknek tulajdonosai, részvényesei vannak. Akik azért fektetnek pénzt ebbe az iparágba, mert jövedelmet várnak. A jövedelem pedig azoktól az ügyfelektől származik, akik a megtakarításaikat azért hozzák a bankba, mert biztonságot és kamatot várnak cserébe. A banknak pedig ki kell termelnie működésének a költségét, a betéteseknek a kamatát és a részvényeseknek az osztalékát. Ha ebbe a folyamatba a kormányzat mindenféle előzetes egyeztetés és józan átgondolás nélkül beleszól, akkor azzal a betétesek megtakarításait és a részvényesek befektetéseit kockáztatja. Ez pedig nemcsak bankcsődhöz vezethet rosszabb esetben, hanem oly mértékben megrendíti a bizalmat Magyarország iránt, hogy elriasztja azokat, akik pénzt szeretnének Magyarország gazdaságába fektetni.

Egy jól és megbízhatóan működő, piacgazdaságra építkező demokratikus országnak két fő ismérve van: a magántulajdon szentsége, megkérdőjelezhetetlensége és az a faktum, hogy az adósságot mindig mindenki rendben törleszti. És ezt a két tényezőt egyetlen politikai erő sem tudja és nem is akarja megpiszkálni. Mert mindenki tudja, hogy az az ország ahol a kormányfő reggeli közben kitalálja, aznap éppen melyik gazdasági szereplőtől fog valamit elvenni, amit aztán a parlament ebédre már alkotmányba is foglal, hogy a köztársasági elnök még aznap a vacsora előtt alá is írja és kihirdesse, az a befektetők szemében egy elkerülendő banánköztársaság.
Mi a gyógyszer?

A lakosság, a vállalatok, az önkormányzatok és az állam devizatartozásának a jelenlegi mértéke valós makrogazdasági kockázat, amit kezelni kell. A péktől az orvoson és buszvezetőn át a bankárig mindannyiunknak ugyanaz az érdeke: a minél elviselhetőbb árfolyamon való törlesztés. De ezt nem mindegy, hogy milyen módszerrel érjük el. A parlament által elfogadott devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály rövid távon ugyan segíti a tehetősebb adósokat, de rendkívül igazságtalan és káros az ország nagyobb részének. Ez ugyanis olyan pénzpiaci és reálgazdasági folyamatok beindulásához vezet, amelyek inkább előbb, mint utóbb a 300 forint feletti euró árfolyam irányába visznek. Vannak lépések, amelyek lehet, hogy jól hangzanak ma, de valójában pont egy gyorsított pályán küldik az országot a görögök után. Míg más elképzelések nem hangzanak népszerűnek, de középtávon stabil és ésszerű megoldást kínálnak a devizahiteles problémára.

Ez utóbbiak azok a hiteles gazdaságpolitikai döntések, amelyek az állam méretének csökkentésével, a nyugdíj és egészségügyi, valamint a közigazgatási rendszer reformjával segítik a versenyképesség javulását. Olyan intézkedések, amelyek vonzzák a befektetőket és a beruházásokat, növelik az adóbevételeket, beindítják a növekedést - aminek köszönhetően végre csökkenhet a munkanélküliség -, kevesebb lehet az államadósság és végül, de nem utolsósorban erősödésnek indulhat a forint, hogy végre csökkenni kezdjenek a devizahitelek törlesztőrészletei.



http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/09/28/a_nagy_bankrablas/


*****************


észbontó az, hogy szó szerint a bankok most élősködnek a kölcsönnel tartozók felett nem viselve gondot arról, hogy élősködésükkel tönkreteszik azokat akikből élnek. Nekik nem számít az, hogy a pusztulásig kihasználják azokat akik már nem tudják elviselni azt a terhet amelyet "ügyeskedő" spekulációval kiszipolyoznak a népből. Nem emberi tulajdonság az, hogy az élősködésben egészen az életét is elvéve, hajtanak a végsőkig. Mintha nem is emberekről lenne szó. Még az állatvilágban is van némi törvényszerűség, hogy az élősködő férgek is továbbállnak olykor ha az élősködők hordozóját már élet-halál küzdelem elé helyezik. De itt a gond abban van, hogy tudatosan teszik olyanok akik embereknek vallják magukat, sőt előre megfontolva teszik. S közben ezt a tettüket ügyviteli ügyeskedésnek vallják. Kíméletlen egy rendszer. Valóban ilyesmit a marxista rendszer nem engedett meg. Egyezek azon állítással, hogy a kommunizmus minden válfaja nem egy és ugyanaz. Nem ugyanaz, ha Sztálinista és nem ugyanaz, ha Leninista utat járó kommunizmus. De létezik egy valós, az emberi munkát tisztelő és becsülő rendszer is. Ez a rendszer már nem feltétlenül arra irányul, hogy az ellenfelet fizikailag likvidálni kell, hanem arra irányul, hogy munkával bizonyítva az "ügyeskedésnek" becézett spekulációkkal szemben, érvényt ad annak, hogy valóban a tudás és a munka váljék alapul annak, ami értéket hoz létre. A gond csak abban van, hogy minden rendszerben feltörnek azok akik mindig azt ígérik, hogy a választóik számára jobbulást teremtenek, miközben hazudnak, csalnak, lopnak. Nos ez nem volt Magyarországon 1920 és 1938 között. Lehet elemezni ezt a rendszert.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Béreket fagyaszt be, támogatás
  2011-09-30 20:04:50, péntek
 
  Béreket fagyaszt be, támogatásokat szűkít a 2012-es költségvetéssel a kormány
2011. szeptember 28., szerda, 12:20


Az [origo] birtokába került jövő évi költségvetési tervezet szerint a kormány komoly vágásokat hajt végre a kiadásokban. Többek között szűkítik az utazási kedvezményeket, elküldenek sok állami alkalmazottat, a maradóknak pedig befagyasztják a bérét. Emellett nagy tartalékkal vág neki a kormány 2012-nek.


A kormány által szerdán tárgyalt jövő évi költségvetési tervezetnek nemcsak az adóoldala tartalmaz új, eddig be nem jelentett intézkedéseket (erről részletek ebben a cikkben), hanem a kiadási oldala is. Az [origo] birtokába került, egyelőre nem nyilvános tervezet szerint komoly feladatleépítésbe fog az állam jövőre. A törvényjavaslat szerint nem biztosítanak forrást új programokra, "az ellátott feladatok felülvizsgálatával azokból határozott visszavonulásra kerül sor", korlátozzák a feladatellátáshoz nem feltétlenül szükséges beszerzéseket.

A tervezetből nem derül ki, pontosan milyen feladatok ellátásáról mond le a kormány, annyi azonban kiolvasható, hogy az idén 40 milliárd forint költségvetési forrással megtámogatott útpénztárnak (amiből a közutak építését és felújítását finanszírozták) jövőre le kell mondania erről a központi támogatásról, a feladatát meg kell oldania valamilyen plusz-díjbevétellel. Ezen túl az állami feladatok elhagyásával további 75 milliárd forintot spórol a kormány.

Szűkülnek az utazási kedvezmények

A vonattal vagy busszal utazóknak jövőre jobban a zsebükbe kell nyúlniuk. Az utazási kedvezmények szűkítésével és a menetrendek összehangolásával legalább 25 milliárd forintot szeretne megtakarítani az állam a törvényjavaslat-tervezet szerint. Ebből a nagyobb részt a kedvezmények megkurtítása teszi ki: a költségvetés egyik melléklete szerint az idei 109 milliárd forinttal szemben jövőre csak 93 milliárd forintot ad az állam a közlekedési társaságoknak a kedvezményesen utazó személyek után. A nem részletezett kedvezmények szűkítésétől azt várja a kormány, hogy az érintettek számára drágábbá váló közlekedés miatt csökken az utazások száma.

A tervezetből úgy tűnik, hogy a közösségi közlekedés területén ellenmondásos folyamatok várhatók. A MÁV-nak (benne a személyszállítási üzletággal és a vontatási részleggel), a GYSEV-nek és a Volán-társaságoknak jövőre az idei 208 milliárd forint megcímzett támogatással szemben jövőre 230 milliárd forintot irányoz elő az [origo] által megismert törvénytervezet. Ez tehát lényeges emelkedés lenne, miközben a kormány már a Széll Kálmán-terv bejelentése óta azt állítja, hatékonyságjavulást és évente milliárd forintokban mérhető spórolást vár a közösségi közlekedési vállalatoktól.

A törvényjavaslat másik részéből azonban az derül ki, hogy az idén nem volt megcímkézve a pályavasút fenntartásához való állami hozzájárulás (idén augusztusban kötötte meg az állam a MÁV-Trakcióval a hosszú távú szerződést), jövőre erre 47 milliárd forintot szán a kormány. 2010-ben az [origo] információi szerint 30 milliárd forint körüli összeget költött erre a kormány (az általános keretből, vagyis a fent említett 208 milliárd forint költségtérítésen túl). Vagyis, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az idei közel 240 milliárd forintos állami hozzájárulással szemben jövőre 230 milliárd forintra apad a közlekedésre szánt állami ráfordítás. A kisebb költségigény azonban egyelőre nincs alátámasztva intézkedésekkel, a Volán- és MÁV-társaságok integrációjának előkészítése ugyan már hónapok óta zajlik, de konkrét döntés még nincs a mikéntjéről - tájékoztatták az [origo]-t kormányzati, illetve az integráció munkálataira rálátó források.

Jelentős leépítés és bérbefagyasztás a közszférában

A költségvetési tervből az szintén látszik, hogy az állam magán is fog spórolni. A közszférában az illetmények - hasonlóan a 2010-es és 2011-es folyamatokkal - nem emelkednek (de az alacsony keresetűeknél az adóátrendezés miatti nettóbér-csökkenést kompenzálják), ám jövőre "jelentős mértékű létszámleépítésre" kerül sor, ezektől 20 milliárd forint megtakarítást remél a kormány. Mint az [origo] beszámolt róla, a kormány irányítása alá tartozó költségvetési intézményeknél átlagosan 15 százalékos, 30 ezer főt érintő elbocsátás jöhet. Információink szerint néhány háttérintézménynél ehhez már hozzá is láttak - a honvédelmi tárca háttérintézményeinél például gőzerővel folyik a leépítés -, hogy a végkielégítések minél kevésbé terheljék a 2012-es év költségvetését. Szigorítják a pénzköltési szabályokat a központi költségvetési szerveknél, ettől csaknem 60 milliárd forint megtakarítást várnak.

A fent említett kiadásoldali intézkedések összességében 300 milliárd forintos spórolást jelentenek az államon belül. Ez megegyezik azzal az összeggel, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter másfél héttel ezelőtt, az adócsomagot és a költségvetési intézkedéseket ismertető sajtótájékoztatón említett, de annak tartalmát nem részletezte.

Egy halmazba gyűjtik a szociális támogatások nagy részét

Újdonság lesz, hogy létrehozzák a Nemzeti Szociálpolitikai Alapot, amelybe a szociális ellátások java részét, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból kieső nyugdíjakat (szolgálati nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, előrehozott öregségi nyugdíjat), valamint a jövedelempótló és -kiegészítő támogatásokat sorolják. A költségvetés indoklásában ez szerepel: "az átalakítás következtében az ellátások számának csökkentése, az ellátórendszer egyszerűsítése révén áttekinthető és kiszámíthatóbb rendszer jön létre. ... a későbbiekben kiszűrhetővé válnak a jelenleg különböző alrendszerek által finanszírozott párhuzamos ellátások, továbbá kimutathatóvá válik, hogy mennyit költ az állam a szociális ellátórendszer finanszírozására."

A Szociálpolitikai Alapba tartozó ellátásokra jövőre 865 milliárd forintot fordítana az állam. Ez reálértéken bizonyosan elmarad az idei összegtől, mert a családi pótlékot, anyasági támogatást, a gyest, a gyermeknevelési támogatást, a pénzbeli gyermekvédelmi támogatást és az életkezdési támogatást befagyasztják, ezért a jövő évre tervezett 4,2 százalékos infláció ennyivel csökkenti ezen támogatások vásárlóértékét.

A normál öregségi nyugdíjakat továbbra is a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik, mértéküket az inflációnak megfelelően, 4,2 százalékkal emelik január 1-jén.

Még átdolgozzák a költségvetést

A költségvetés azonban még nem nyerte el végső formáját. Erre utal, hogy a sztrádákon kívüli PPP-projektek (felsőoktatási intézmények, kollégiumok, sportlétesítmények, börtönök építése magánvállalkozásokkal együttműködve) PPP-díja jövőre az ideivel megegyező 21 milliárd forint lehet a tervezet mostani verziója szerint. Egyelőre tehát nyoma sincs annak a kormányzati elhatározásnak, hogy a PPP-szerződéseket idén év végéig felülvizsgálják, közülük többeket felbontanak, és állami kezelésbe veszi a létesítményeket azért, hogy a következő években - így 2012-ben is - tehermentesítsék a költségvetést. A PPP-projekt felülvizsgálatával azonban csúszásban van a kormány, ez a múlt héten egyértelművé vált, így vélhetően a parlamenti vita során vezetik át a költségvetésen annak hatását, ha egyes szerződéseket valóban fel tud bontani az állam.

Ugyanez érvényes az önkormányzati rendszerre. Jövőre kórházakat és más egészségügyi intézményeket kíván átvenni a kormány, ahogyan a megyei önkormányzatok is kormányhivatalok alá fognak tartozni, és 2012 szeptemberétől közoktatási intézmények is az államhoz kerülhetnek az önkormányzatoktól, de konkrét döntés még nem született. Ezek hatásait azonban nem tükrözi a költségvetés a mai formájában. Ezt azzal indokolja, hogy "az önkormányzati finanszírozási rendszer 2013-től történő jelentős átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető változásokat nem indokolt végrehajtani."

Mindenesetre az önkormányzatoknak jövőre ugyanúgy húzniuk kell egyet a nadrágszíjon, ahogyan a központi költségvetésnek. Jövőre 1140 milliárd forint támogatást adna a központi költségvetés az önkormányzatoknak, ez 1 százalékkal sem haladja meg az idei támogatást, reálértéken pedig egyértelmű csökkenést jelent, hiszen a 4,2 százalékosra tervezett infláció mértékével sem nőnének jövőre a helyhatóságok központi forrásai.

Nagy biztonsági puffer

A költségvetés jelentős nagyságú tartalékkal készül. Négy jogcímen lesz tartalék. A kamatkockázati tartalék 50 milliárd forint lehet, ha a kormány is jóváhagyja mai ülésén az előterjesztést, az Országvédelmi Alap 150 milliárdos lehet, a rendkívüli kormányzati tartalék pedig 100 milliárd forintra rúghat. (Az országvédelminek nevezett tartalékalap összeg megegyezik a 25-ről 27 százalékra emelt áfakulcs miatti plusz állami bevétellel, ahogyan azt Matolcsy másfél hete közölte.) A negyedik tartalék, a céltartalék értesüléseink szerint még mozgó célpont, 90 és 155 milliárd forint közötti összegekről keringenek információk.

Idén a költségvetés 90 milliárdos tartalékkal vágott neki az évnek, ezt tornászták fel februárban a 250 milliárdos stabilitási tartalék létrehozásával.

A 2012-es költségvetés tervezetét folyamatosan dolgozzuk fel, legközelebb azt nézzük meg, milyen feladatokra szán kevesebbet az állam, és mely tárcák a nagy vesztesei a jövő évi büdzsének.






A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110928-2012-evi-koltsegvetes-kemeny-kiadasva gas-feladatok-leadasa-nagy-tartalek.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/57 oldal   Bejegyzések száma: 568 
2011.08 2011. Szeptember 2011.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 568 db bejegyzés
e év: 5608 db bejegyzés
Összes: 63586 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2489
  • e Hét: 70257
  • e Hónap: 376455
  • e Év: 1367606
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.