Regisztráció  Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/53 oldal   Bejegyzések száma: 525 
Kegyetlen felülvizsgálat
  2013-03-31 20:40:07, vasárnap
 
 
Ebben a történetben benne van minden. Ilyen az egész rendszer A-Z ig.
Osszátok meg!!

... Kegyetlen felülvizsgálat
A facebook-on terjed egy megrázó erejű személyes beszámoló egy siket nő hivatalos “munkaerőpiaci" felülvizsgálatáról. Az írást változtatás nélkül osztjuk meg.
Tegnap elkísértem öcsémet és sógornőmet. Sógornőm kapta a behívó végzést az NRSZH-tól. Ez volt rajta: “Végzés"
Azt végezték, hogy kötelező megjelennie az NRSZH bizottsága előtt.
“A végzés ellen önáló fellebezésnek helye nincs."
Már ettől görcsbe rándult a gyomrom, mikor megmutatták. Mi az, hogy kötelező, hogy nincs joga tiltakozni, hogy mennie kell, ha tetszik, ha nem?
Elkísértem őket, mert siketek, öcsém hiába óvja a feleségét, ő sem sokat ért. Reggel félnyolcra szólt a behívó, 7.15-kor ott voltunk.
Rokkantak álltak a zárt kapu előtt. Együtt vacogtunk az esőben, egyikünk sem szólt, mindannyian ugyanazt érezték, amit én. Iszonyt.
Aztán félnyolc előtt pár perccel kinyílt a kapu. Biztonságiőr nyitotta kulccsal, és terelt minket befelé a keskeny járdán. Ahogy önkéntelenül egyes sorba kényszerülve befelé iparkodtunk, mellettünk biztonsági őrök vigyáztak, meg ne bontsuk a rendet, a sort.
Hátul valaki kiabálni kezdett, azzal vádolta az őrt, hogy meglökte, rendőrrel fenyegetőzött. Nem láttam, mi történt. Az őr visszamordult rá, hogy fogja be a száját, ha akar járadékot, vagy kivágja.
Egy ablakhoz tereltek minket, az őrök továbbra is ott álltak. Vigyáztak ránk, míg sorunkra vártunk. Öcsém megismert egy siket fiút és az édesanyját. Nekem is bemutatta őket, halkan beszélgettünk, majd sorra kerültünk, sorszámot kaptunk, a sorszámmal egy ajtószámot, és nem láttuk többé az ismerősöket. Minden ajtó előtt egy ember várakozhatott. Már ha nem volt kísérője. Sógornőmmel ketten is voltunk, ez láthatóan feszélyezte az őröket.
Ahogy ott ültem, érdeklődve nézelődtem. A kártyával nyíló biztonsági ajtók mögött sorban tűnt el egy-egy fehér köpenyes öregember. Igen, ez volt a benyomásom, minden orvos hetven és a Matuzsálemi kor között. Hosszú fehér köpenyben, megvető, mosolytalan arccal.
Odébb egy nő kiabált lefelé a lépcsőn.
- Nyitást kérek a 105-ösre! Beengedne valaki?
Biztonsági őr jött fel, lehúzta a kártyáját, a nő eltűnt az ajtó mögött. Az őr várt, míg becsukódott mögötte, majd lefelé indult.
Vártunk. A nekünk kijelölt ajtó mögül hangos nevetés szállt felém. Ahogy odafigyeltem, rájöttem, sógornőm nevén kacagnak. Kiforgatják, gúnyosan tréfálkoznak. Ökölbe szorult a kezem, felálltam ,hogy jobban halljam. Egy ott dolgozó nő haladt keresztül a folyosón, rámförmedt.
- Üljön le! Attól nem jut be hamarabb, ha ott ácsorog! Azért tettük oda a padot!
Megvárta, míg leülök, csak akkor ment tovább.
Végül kinyílt az ajtónk, az asszisztens kilépett, elkérte sógornőm papírjait. Én adtam át őket.
- Ennyi? - mordult fel. - Csak ennyi papírral jöttek?
- Ennyi - felelem megszeppenve, mint amikor kisdiák koromban elnagyoltam a házi feladatot. - Siket. Ott az audiogram.
Bevitte a leleteket, majd kisvártatva behívott.
Nem tudok rosszat mondani az orvosnőre. Kedves volt, szimpatikusak voltunk neki. Csak nem értettem, a sógornőm siketsége mennyiben függ össze a vérnyomásával, a szívhangjaival, a pulzusával. Más vizsgálatot nem végzett. Megkérdezte, mi a panasza.
- Panasza? - értetlenkedtem. - Hogy nem hall.
- Egyéb panasza nincs? Hogy kommunikál?
- Jelbeszéddel.
- Maga hivatásos jeltolmács?
- Nem, a sógornőm, családtag.
- És ki a férfi?
- Az öcsém, a férje.
- Miért vette feleségül?
- Öh... Mert szereti....
- Hogy szoktak veszekedni?
- Nem szoktak. Szeretik egymást.
- Na persze, gondolom. Leküldöm magukat a foglalkoztatási szakértőhöz.
- Kihez? - nyikkantam. A szó olyan Orwellesen csengett. Vagy Madáchosan? A foglalkoztatási szakértő elbírálja, a Falanszterben ki mire alkalmas.
- Ő majd megmondja, milyen munkát végezhet.
Kifelé indultunk, udvariasan köszöntem, majd lenyomtam a kilincset. Az azonban nem engedett. Visszanéztem.
- Zárva az ajtó - jegyeztem meg.
Az orvosnő az asszisztensre pillantott.
- Engedd ki őket!
Az megnyomott egy gombot az asztalán, és a kilincs engedelmessé vált. Ismét összeszorult a gyomrom. Vajon van olyan is, akit nem engednek ki? De akkor mi lesz vele? Ha mindenkit kiengednek, minek a zár?
Lementünk a földszintre, ott már a lépcső aljában várt az őr.
- Hová? - mordult ránk.
- A foglalkoztatási szakértőhöz - magyaráztam.
Egy padra mutatott.
- Ott üljenek le! Majd szólítják magukat.
Köszönetet rebegtem a parancsra, és helyet foglaltunk. Több sérült ember ült ott kísérőivel. Egyenként megnéztem az arcukat.
Egy mankóval ücsörgő fiút egy hasonló korú fiatalember kísért. Testvéreknek tűntek a vonásaik alapján. A mankós srác telefonba mesélte valakinek, hogy nagyon szemetek voltak vele. Félfüllel hallgattam a már sokaktól ismert rémtörténetet arról, hogy olyat követeltek tőle, amit nem tudott, elesett, de kinevették, pokróc stílusban beszéltek vele, megalázták. Bátyja egy zsömlét felezett éppen. Gondos aprólékossággal törte ketté, összemérte a darabokat, majd a nagyobbikat öccse kezébe nyomta. Az letette a telefont, és szorongva összemosolyogtak.
Mellettünk egy vak lány egy idősebb nővel. A lány idegességében fehér botját kopogtatta ujjbegyeivel. A nő hallgatott. Majd szólították a lányt, az felállt, és a hang irányába indult a bottal. A nő összekapkodta a kabátokat, táskákat, de mire az ajtóhoz ért velük, az asszisztens berántotta a vak lányt, és az bezárult előtte. Ott állt a cuccal zavartan, tétován, nem tudva, mit tehetne. Végül jobb híján visszaereszkedett a padra.
Hátunk mögött egy középkorú asszony down-kóros fia hátán tartotta a kezét. Nyugtatóan simogatta, tekintete riadtan járt ide-oda, ugyanakkor arcán ült az elszántság, hogy bármi áron védi a fiát. A fiú egykedvűen bámult maga elé, nem mozdult. Tűrte a simogatást.
Aztán szólították sógornőmet, és mi is felugrottunk. A foglalkoztatási szakértőnél ketten vártak. A női szakértő nekem esett, hogy mit keresek itt, milyen viszonyban vagyok a vizsgált személlyel, öcsém miért van itt, ő milyen viszonyban van vele. Miért nem tud beszélni sógornőm, és vajon tud-e magyarul különben.
A férfi egy mondatban szakértette, hogy sógornőm nem alkalmas semmilyen munkára, mert nem tud beszélni, nem tud kommunikálni. Tehát munka nincs. Járadékot ne várjon, mert nincs öt év munkaviszonya. Tehát nem jár neki ellátás. Pont.
Majd kapunk határozatot, abban benne lesz minden, de ne számítsunk jóra. Mehetünk.
Ekkor már egyetlen kívánságom volt. Kikerülni a zárt ajtó mögül, a nyomasztó légkörből. Odakint friss levegőt venni, és messzire elkerülni a jövőben minden ilyen helyet.
Ahogy az ajtón kiengedtettünk, rohantunk végig a folyosón. A bejáratnál megint útunkat állta az őr.
- Hova?
- Haza - feleltem udvarias mosollyal. - Végeztünk.
Kiengedett az ajtón.
Nem tudom miért, de a kapun kilépve visszafordultam, pásztáztam a homlokzatot, a falat. Úgy éreztem, valahol ott kell lennie a feliratnak:
“A munka szabaddá tesz!"
Amikor már az utcán mentünk, öcsém megszólalt.
- Olyan volt, mint Auschwitz - mondta. Pedig saját gondolataimat nem osztottam meg vele

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=179387205543704&set=a.160771694071922 .38681.100004172770855&type=1
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
"Jól teljesítünk" mert még nem állunk a sorban a "blahán"...
  2013-03-31 20:18:30, vasárnap
 
  "Jól teljesítünk" mert még nem állunk a sorban a "blahán"...

sonka_1364742508.jpg_705x480

Így húsvét ünnepén, amikor mindenki aki teheti, a sonkaevés meg a locsolkodás ünnepének adja át magát, boldogan olvastam arról, hogyan készülődik a szent-Orbán-család is erre a kellemes hétvégére. Bevallom idilli a kép, és egy kis időre külön tudok választani két Viktort. Van a kemény, cinikus, akarnok, öltönyös fickó, aki ,,az akkor is enyém az utolsó szó, ha nincs igazam" alapelv szerint kormányoz; meg van a rendes, békés családi életet élő férfi, aki ha nem ülne a parlamentben maga lenne az eszményi példakép.

Ám ahogy olvasom a róla írt húsvéti cikket, mégis kellemetlen érzésem támad. Az jut eszembe, hogy vajon mit csinálok rosszul?

Tulajdonképpen egy elég rendes polgár vagyok. Legalábbis a NER útmutatásainak úgy ahogy megfelelek. Törvényes házasságban élek, már jövőbeni adófizetőt is gyártottam az urammal, (aki ugyan nem ver amiért nem szültem egy egész almot neki, de hát senki sem lehet tökéletes...) és valamilyen csoda folytán még munkánk is van. A mai viszonyokat figyelembe véve pedig ennek borzasztóan örülünk is. Még pár év ebből a "jól teljesítünk" kormányzásból és lassan már fizetni is hajlandó leszek azért, hogy dolgozhassak... Szóval egy igazi kis NER-család vagyunk, a NER-valóság közepén. Akár azt is mondhatnánk, hogy hasonlítunk a szent-Orbán famíliára. De mégsem...

Náluk a menü a darabolt bárány, meg a 15 kilós sonka, és finom bor. Villányi meg szekszárdi. Mi vettünk egy gyorsérlelt füstölt, főtt lapockát, szigorúan a legkisebbet, hogy egy ezresből megússzuk. Ebből készült kreatívan egy hidegtál, főtt tojással, egy-két darab retekkel, paprikával, kígyóuborkával, és pár szelet sajttal. Az ünnepi lapockának a felét pedig megmentettem, így finom bableves is jut belőle az asztalra. Jó lesz, elégedetten fogjuk megenni, és szerencsések vagyunk, mert nem állunk sorba a "blahán". Mindössze csak az jutott eszembe, hogy mit tudhat arról ez az eszményi családapa miniszterelnök, hogy az átlag keresetű emberek, vagy az az alatti színvonalon élő családok, hogyan élnek. ( A 47 000-ből tengődőkre már rá sem térnék...) Imígyen pedig hogyan is tudná azt, hogy hogyan lenne jobb, élhetőbb az állampolgárok élete. Nem kell ezt félreérteni. Nem sajnálom az Orbán-családtól amije van, (konkrétan fogalmam sincs, mit kezdenék 15 kiló sonkával, mivel annyit az életben nem ennénk meg...), csak kicsi szúrásokat érzek az oldalamban attól, hogy ezt büszkén tárja a nyilvánosság elé, miközben hosszú idők óta nem volt annyi ingyen ételért sorban álló állampolgár ebben az országban, mint most húsvétkor.

De például a minap beszélgettem egy emberkével amikor is az egyik legcikibb dolog bukott ki belőlünk: melóból hazafelé néha (és kimondottan ritkán) elcsábulunk egy-egy 80-160 ft. összegű péksütire, megesszük, majd pedig erős lelkiismeret furdalás lesz úrrá rajtunk. A szomorú az, hogy nem a testsúlyunkat féltjük... Őrlődésünk oka a következő gondolat: ennyi pénzből négy-öt zsemlét is tudnánk venni... Hát nem ciki? Aztán az egyik ismerősömmel sopánkodtunk valamelyik nap, hogy itt a húsvét, de közben meg hónap vége is van, és egyikünknél 3000 ft, másikunknál meg még annál is kevesebb pénz lapult a tárcában. Egyébként pedig minden hónap utolsó hete így alakul.

Pedig dolgozunk. Mindnyájan. A fizetésünk igaz ami igaz, minden hónapban megjön. De hiába. Kilőve a mozi, színház, könyv, meg minden ami nem számla vagy kaja. A BKV bérletet még megvesszük, mert azt muszáj. Félre tennünk esélytelen. Szóval dolgozunk, és próbálunk élni. A kosarunk a boltban pedig egyre üresebb, pedig 3-4 ezer alatt nem úszunk meg egy vásárlást. Inkább ritkábban is megyünk... De a tej csak elfogy, meg kenyér is. Két tej meg egy kiló kenyér, és egy kis felvágott már egy ezres. Ha húst is vesz az ember, meg egy olajat, és esetleg egy doboz tojást, akkor már túl is teljesítettük a napi költhető keretet. Nem éhezünk, de sz@rul élünk. Valóban ,, jól teljesítünk"! Legalábbis mi állampolgárok, mert még így is elvagyunk. Valahogy...

Nem az a fájó pont, hogy az Orbán-család méltón ünnepel, csak az a megválaszolatlan kérdés, hogy mi a különbség? Reggel felkelünk, elvisszük a gyereket az iskolába, elmegyünk dolgozni, keményen húzzuk az igát, hazajövünk, megvacsorázunk, lefekszünk. Pont úgy mint Viktor. Mi mégsem úgy ünnepelünk.

Mit csinálunk rosszul?

http://nertars.blog.hu/2013/03/31/_jol_teljesitunk_mert_meg_nem_allunk_sorba_a_bl ahan
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mit bánnak a leginkább a haldoklók?
  2013-03-31 19:14:39, vasárnap
 
  Mit bánnak a leginkább a haldoklók?
2012. július 11., szerda, 16:02


Egy végstádiumú betegekkel foglalkozó ausztrál nővér összegyűjtötte, hogy a haldoklók mit bántak leginkább életük végén. A férfiak leggyakrabban azt sajnálták, hogy túl sok időt töltöttek munkával.


Bronnie Ware, palliatív ellátásban dolgozó ausztrál nővér évekig ápolt végstádiumú betegeket. Betegeivel az utolsó hetekben igyekezett arról is beszélgetni, hogy van-e valami, amit sajnálnak, vagy bánnak, hogy úgy alakult az életükben, ahogy alakult. Az először a blogján közzétett, öt megbánást tartalmazó listát kibővítette könyvvé is, amely angolul idén számos országban jelent meg, és már több millió példányt adtak el belőle.

A megbánások között sok visszatérő akadt, a nővér szerint a leggyakoribb az alábbi öt volt:

1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni.

"A legtöbben ezt sajnálták. Amikor az ember élete végéhez közeledik, és őszintén visszatekint, szembesül vele, hogy mennyi álmát nem teljesítette be. A legtöbb ember még álmai felét sem váltotta valóra, és tudatában van annak, hogy ez a saját döntéseinek következménye" - írja a nővér a blogján.

2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.

"Minden férfi betegem szájából elhangzott. Sajnálták, hogy kimaradt az életükből gyermekeik fiatalsága, hogy kevés időt töltöttek társukkal. Minden általam ápolt férfi mélyen sajnálta, hogy élete nagy részét a munka taposómalmában töltötte."

3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására.

"Sok ember érezte úgy, hogy a konfliktusok elkerülése végett elnyomta az érzéseit. Ennek az eredménye egy középszerű élet lett, és soha nem váltak azzá, akivé válhattak volna. A ki nem mondott keserűség, harag, neheztelés sokaknál betegségek kialakulásához is vezetett."

4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat.

"Gyakran egy régi barátság értékét csak az utolsó hetekben ismerjük fel, amikor már sokszor nincs mód az illető felkutatására. Sokan számoltak be arról, hogy annyira lefoglalta őket a saját életük, hogy az évek során fontos barátságokat hagytak elúszni. Sokan számoltak be mély megbánásról, hogy barátaikra nem szántak elég időt és energiát. Mindenkinek hiányoznak a barátai élete végén."

5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek.

"Sokan csak életük végén ismerik fel, hogy a boldogság is választás kérdése. És ahelyett, hogy a boldogságot választották volna, beleragadtak a régi mintákba, szokásba. A megszokás mind az érzelmi életet, mind a fizikai létet képes középszerűvé tenni. A változástól való félelem sokakat arra késztetett hogy magukkal és másokkal is elhitessék, hogy tulajdonképpen elégedettek az életükkel, miközben lelkük mélyén arra vágyták, hogy újra bolondozhassanak, és felszabadultan nevethessenek."






A cikket az alábbi címen találja:
http://www.origo.hu/egeszseg/20120711-az-ot-leggyakoribb-megbanas-haldokloktol.ht ml
 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató  
Fasizmus van, emigrálok - hörgi a sikertelen műmájer
  2013-03-31 18:47:22, vasárnap
 
  Fasizmus van, emigrálok - hörgi a sikertelen műmájer
2013. március 31. 14:24
Koldus Kálmán - Hunhír.info

rusztikus_konyv.jpg,,A hazánkban tapasztalható fasizálódás" miatt emigrál Gerendás Péter - harsogja a conista szekta portálja. A jobb körökben sehol sem jegyzett huszadrangú muzsikus nagy terjedelmű Facebook bejegyzéséből aztán előtűnik a lényeg. A fasizmus emlegetése, a folyton arra való hivatkozás bizonyos páholyokban arra is kiválóan alkalmas, hogy valaki ezzel leplezze tehetségtelenségét, sértődöttségét és a sajátjaitól való mellőzöttségét.

Megkíméljük olvasóinkat ennek a szakmai nullának szokásos zsidó vádaskodástól és rettegésétől, mert az ilyen dumákat már annak sem lehet beadni, akinek toll van a hátán. De a tipikus magukfajta megszólalás egyes részleteit idemásoljuk. Fasizmus van, zsidó bankárokra kenik a balhét a nyilasok először, és a lényeg másodszor.

,,Ötévente csinálok baráti segítséggel, saját szervezésben egy-egy nagyobb produkciót, de két hónap próba, felkészülés, az életművem bemutatása után kicsit zsebbe kell nyúlnom a végén, miután mindent kifizettem. Maradnak a vendéglátóhelyek, ahol mikroszkopikus összegeket fizetnek, és néha még abból is alkudnak. Volt egy nagyon jó színházi ötletem is, de senkit nem érdekelt, de még csak vissza se hívtak, hogy ezt elmondják nekem.

Az életem során összegyűjtött javaimat eladtam, amit mind feléltünk. Zongora, ami sokat jelentett nekem, gitárok, amelyeket a spórolt pénzemből vettem. Néhány hete egy harminc éve dédelgetett 66-os Stratocaster gitártól váltam meg, amelynek eladása (nagy érték) pont egy hónapi megélhetésünket biztosította. Pedig nem élünk nagy lábon. Ez nem normális dolog. Ez az ország élhetetlenné vált. Értéktelenné vált az érték. Felment az ára a selejtnek."

Ti akartátok annyira a multikultit, az idegen szennyet, aztán most meg sírtok? A te életműved meg, haver, még a saját almod szerint sem ér egy kalap libakakit sem. Mi van nem tolja már a lóvét a jó após, a bukott MDF-es kis Herényi Karcsi? Elmegy sajnos nagyon sok magyar fiatal munkát keresni idegenbe, de csak ti sírtok meg fasisztáztok. Menjél, de lehetőleg úgy, hogy nem esz többet ide a rosseb. Zenésznek, előadónak egy kutya vagy, ennyi.

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=63317
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
HOVÁ LETt AZ ÉLETHEZ, AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG!????
  2013-03-31 18:36:15, vasárnap
 
  HOVÁ LETT AZ ÉLETHEZ, AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG!????

2007. MÁRCIUS. Mikola István sajtótájékoztatóján éles kirohanást intéz a Gyurcsány-kormány egészségügyi reformjavaslat-csomagja ellen. Mint mondta: ,,a Fidesz álláspontja szerint a társadalombiztosítás egy közösségi monopólium, a 10 millió állampolgár és az állam közötti nagy társadalmi szerződés, amelyet a hatalomnak nincs joga egyoldalúan felmondani, de ha mégis megtenné, a Fidesz - amikor fordul a politika - azonnal helyreállítaná azt".

Ezzel szemben az Orbán-kormány az első intézkedései között gyakorlatilag megszüntette a társadalombiztosítást. Az új alkotmányban már szó sincs társadalombiztosításról, a 2012-es évi költségvetési törvény pedig Rogán Antal fideszes képviselő javaslatára meg is szüntette a biztosításalapú egészségügyet. A munkaadói kötelezettségként befizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulássá, vagyis adóra változott. Ezzel már nem kötelező a nyugdíjakra és az egészségügyi ellátásokra költeni ezt a bevételt. S bár Orbán Viktor még 2011-ben is azt ígérte, saját lábra állítja az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási alapot, azaz megszűnik az adóktól való függésük, a Rogán-féle javaslat után a jövőben még inkább a döntéshozók jóindulatán múlik, mennyit adnak az ,,állami" bevételekből nyugdíjra, illetve egészségügyre.
Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátáshoz sincs alkotmányos jogod. Európában nincs még egy ilyen ország!

Ezért van az, hogy életmentő és egyéb vizsgálatokra IS hónapos előjegyzések vannak. Sinkó Eszter, a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozat és Tanács elnöke szerint a társadalombiztosítás önállóságának felszámolásával bármikor szűkítheti a kormány a szolgáltatási csomagot. Ez spontán módon már meg is kezdődött: bizonyos bonyolult beavatkozásokat a kórházak egész egyszerűen már el sem végeznek. Például a nagyon alulfinanszírozott gerincsebészeti műtétekre egyre kevesebb helyen vállalkoznak. A Fidesz-kormány az elmúlt két év alatt maga is csak elvett az egészségügyre fordítható forrásokból. Csak a Széll Kálmán Terv egyes, illetve kettes változatával további 190 milliárd forinttal apasztotta a gyógyszertámogatást. Az elvonás szakértők szerint bedöntheti a gyógyszerellátást. Mind gyakoribb a hiány, és előfordul az is, hogy daganatos betegek terápiáját kell félbeszakítani, mert nem tudják beszerezni a gyógyszerüket.

A lényege az, hogy az új Alaptörvényben, kivették az Alkotmányos jogok közül a Társadalombiztosítást, ami azt jelenti, hogy adó formájában fizetünk nyugdíjadót és egészségügyi adót és ezért cserben NEM JÁR semmi, sem nyugdíj, sem ingyenes egészségügyi ellátás, a kormány biztosít valamit, amennyit éppen kedve tartja és simán megvonhatja bármikor a baleseti ellátás jogosultságot és hozzányúlhat az eddigi nyugdíjakhoz is. Nincs alkotmányos garancia semmire, nincs jogorvoslatért kihez fordulni, mert törvénysértést nem követ el a kormány. Hiszen az Alaptörvényben ilyen jogod nincs. Ergo a teljes kiszolgáltatottság állapotában teljesen védtelenek az állampolgárok, különösen a gyermekek, a foglalkoztatottak, munkavállalók és a nyugdíjas.

Fidesz? - Jellemtelen gazemberek csoportosulása!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szarházy szeretné, ha még több zsidó jönne Magyarországra
  2013-03-31 14:23:45, vasárnap
 
  2013-03-31. 11:45
Szarházy szeretné, ha még több zsidó jönne Magyarországra

Tavaly húsvétkor az idióta Szarházy azzal kedveskedett a gyarmatosítóknak, hogy saját nyelvükön is köszöntötte őket pészah ünnepén. Most héberül ugyan nem szólalt meg, ezzel szemben a zsidókhoz intézett üzenetében kifejezte reményét: a jövőben egyre több izraelita gyermek lesz Magyarországon.

Mesterházy szerint a pészah ,,a zsidó vallás egyik legboldogabb ünnepe, hiszen nemcsak a zsidó nép felszabadulásának, hanem megszületésének, közösséggé és néppé válásának a megemlékezése és megünneplése is". Az antiszemitizmus terjedése miatt gyakran siránkozó hazaáruló ünnepi üdvözletében leszögezi továbbá, hogy napjainkban ,,minden nehézség ellenére a magyar zsidóság újjászületésének és megerősödésének a pillanatait is megéljük, amire mindannyian büszkék lehetünk". Szarházy abban is reménykedik, ,,hogy egyre több magyar honfitársunk vállalhatja majd szabadon zsidóságát".
Közleményének utolsó mondatában pedig kifejezi arra vonatkozó kívánságát, hogy minél több zsidó érkezzen hazánkba: ,,Pészach alkalmából kívánjuk, hogy a jövőben is egyre több gyermek hallgathassa ősei egyiptomi kivonulásának történetét - Magyarországon."
Perge Ottó - Kuruc.info

További részletek: http://kuruc.info/r/26/110084/#ixzz2P7TJ3lne
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Takarodjatok!
  2013-03-31 13:40:19, vasárnap
 
  TAKARODJATOK!

Volt egy korszak, amit ma oly sokan átkoznak, amikor a faluban volt munka, nem csak a csókosoknak a narancsbárók földjén, hanem mindenkinek. Akkor apánk és anyánk hajnalban kelt, mert várta őket a tsz vagy a gyár a városban. Amit megkerestek, az nem csak arra volt elég, hogy lassan éhen dögöljenek, hanem neveltek minket tisztességgel, házat építettek és boldogultak. Lehet, hogy csak zsigulit vagy trabantot tudtak venni, de azzal legalább kirándulni, sőt nyaralni jártunk. Ma ha van is autó, egy havi fizetés rámegy a tankolásra, az adókra. Nyaralásról a mi gyerekünk szinte azt sem tudja micsoda, irigykedve nézi a mi gyerekkori képeinket és kérdezi, hogy hol jártunk, ők miért nem juthatnak el oda és mi összeszorult gyomorral beszélünk nekik a hitelekről, a munkanélküliségről, arról, hogy egyszer talán jobb lesz. Aztán lassan felnőnek úgy, hogy a felét sem kapják meg annak, amit mi kaptunk és mi csak szégyellni tudjuk magunkat amiatt, hogy nem tudtunk nekik olyan gyermekkort biztosítani, amiben nekünk részünk lehetett.
Mi történt? Elrontottunk valamit? Mi vagyunk a hibásak? Sorra tesszük fel magunknak a kérdéseket, de választ nem kapunk. Csak azt látjuk, hogy ez az ország egy szörnyű zsákutcában van és legrútabb helyzetben a magyar falu van, ahol semmi, de semmi kiút nincs a reménytelenségből. Aki tudott elmenekült, aki maradt lassú pusztulásra van ítélve. Van kiút? Kell legyen kiút! Meg kell találni az előre, a mindenki boldogulása felé vivő utat. Lesznek akik elénk állnak, jönnek majd a megmondó emberek akik szerint rossz irányba megyünk. Mit kell nekik majd mondani? Egyszerűen csak annyit: Takarodjatok!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szimbolikus, hogy egy új vezető, melyik országba látogat el
  2013-03-31 11:15:39, vasárnap
 
  Szimbolikus, hogy egy új vezető, melyik országba látogat el először

Hszi Csin Ping, az új kínai elnök első útja Oroszországba vezetett. Az Amerikai Egyesült Államok véleményétől eltérő minden kérdésben a véleményük. Irán ellen a jövőben nem fognak fellépni.
Hszi Csin Ping fontosnak tartja, hogy minden ország maga döntsön a saját sorsáról, a fejlődése irányáról. Kína máris Afrika legfontosabb partnere, ahová az új elnök szintén ellátogatott. Afrikában nagy a szegénység, amit az IMF, a Világbank, Amerika eddigi ténykedése tovább generált. Tanzánia és Mozambik volt talán a két legfontosabb ország, amelyekkel különböző megállapodásokat kötött. Mozambikban például jelentős földgáz van. Ellátogatott Kongóba és Kamerunt is felkereste. Az afrikai beruházások be fognak indulni, melyeket kínai vállalkozások fognak kivitelezni. A kínai egyetemek Afrikából 18 ezer ösztöndíjas diákot várnak, és 30 ezer szakmunkást fognak kiképezni. Dél-Afrikába is ellátogatott az új kínai elnök, ahol vasútfejlesztési megállapodást írt alá. Dél-Afrikát felvették a Brics-csoportba, amely csoport komoly konkurenciája lehet az egypólusú világrendnek (Amerika-EU). Tagjai immár Kína, Oroszország, Brazília, India és Dél-Afrika. Ezekben a tagállamokban él a Föld lakosságának 40 százaléka!
Forrás: Hír Tv Ázsia című műsora
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
25+1 mondat a 25 éves Fideszről
  2013-03-31 11:01:52, vasárnap
 
  25+1 mondat a 25 éves Fideszről

Megjelent: 2013.03.30. 16:23|


A Naranccsal egyszer csak szembejön ifjúkori önmaga. Minél közelebb ér, annál jobban hasonlít az érett gyümölcshöz. Minden évből egy duma. Ma 25 éves a Fidesz. Ezt most tényleg tessék végigolvasni!

A Fidesz nem politikai párt, hanem ifjúsági politikai tömegszervezet: feladata tehát nem a ,,hatalom átvétele", hanem a demokrácia erőinek kiszélesítése az ifjúságban.

Bozóki András (Fidesz Hírek, 1988. október)



Egyet ígérhetek, a Fidesz nem fog részt venni az ígérgetési versenyben.

Deutsch Tamás (Világ, 1989. október 26.)



Pártunk a múlttal radikálisan szakított, de nem szélsőséges, hanem humanista, demokratikus, liberális értékeket felmutató párt.

Lovas Zoltán (Magyar Hírlap, 1990. március 11.)



A Fidesznek nem érdeke, hogy az SZDSZ válsága elmélyüljön vagy elhúzódjon.

Orbán Viktor (Népszabadság, 1991. november 25.)

Fotó: MTI / Soós Lajos


Centrumhelyzetben vagyunk, azaz mi vagyunk azok, akik szinte minden párttal szót tudunk érteni.

Kövér László (Napló, 1992. április 24.)



A Fidesz komoly párt, amely már nem mond mindenkinek mindent.

Szájer József (Magyar Narancs, 1993. október 28.)



Politikai tartalmát tekintve semmiképpen sem jobboldali, hanem centrista.

Orbán Viktor (HVG, 1994. április 16.)



A Fidesz nem SZDSZ, egy kicsit fiatalabb kiadásban.

Kövér László (Új Magyarország, 1995. december 5.)



Azt tartom nagy fejleménynek, hogy ,,túléltük" az 1994-es krízist, amikor a párt a politikai megsemmisülés határán volt.

Németh Zsolt (Zalai Hírlap, 1996. augusztus 22.)



Ebben az országban be kell hogy következzék az a változás, amelynek a Fidesz lehet a letéteményese.

Illés Zoltán (Kanizsa, 1997. augusztus 15.)



A párt lendületét egyre inkább a háborús logika: a harci szenvedély és a politikai vetélytárs iránt érzett ellenszenv adja.

Tölgyessy Péter (Magyar Nemzet, 1998. december 24.)



A pártszékházban ,,lelassult" az élet.

Domokos László (Békés Megyei Nap, 1999. december 17.)



Kilábaltunk lefagyasztott állapotunkból.

Kövér László (24 Óra, 2000. július 8.)

Fotó: MTI / Czech Attila


Azt érzékeltem, hogy körülöttem megváltozott számos olyan ember, akivel együtt indultam, sőt magamon is láttam a párthűségből adódó merevség jeleit.

Koczka Csaba (Zalai Hírlap, 2001. augusztus 23.)



Nem örülnék annak, ha egy olyan pártban kellene politizálnom, amelynek csak egyféle arca van.

Rogán Antal (Tolnai Népújság, 2002. szeptember 10.)



A választási kudarcot illetően az összes hiba közül az volt a legfontosabb, hogy a Fidesz nem középre húzott, hanem jobbra tolódott.

Matolcsy György (Magyar Hírlap, 2003. október 18.)



Amikor kinyitottuk az ajtót és az ablakot, nagyon sokan csatlakoztak hozzánk.

Schmitt Pál (Zalai Hírlap, 2004. április 21.)



A Fidesz fiatalos párt.

Szijjártó Péter (Vas Népe, 2005. április 12.)



A Fidesz olyan párttá változott, ahol valahol valakik egy elsötétített szobában döntenek emberek sorsáról.

Markó Péter (Vas Népe, 2006. július 8.)



Az a párt, amelyről a sajtóban írnak, és az a Fidesz, amelynek én is tagja vagyok, szerencsére sok dologban különbözik. Ha olyan lenne, már én sem lennék a tagja.

Rogán Antal (Magyar Narancs, 2007. február 15.)

Fotó: MTI / Kovács Tamás


A Fidesz nagyon érdekes, színes párt, sokféle véleménnyel.

Mikola István (Népszabadság, 2008. augusztus 22.)



Ez a párt jelenleg középen van, és éles harcot vív mind a baloldallal, mind a szélső, radikális jobboldallal.

Martonyi János (Népszabadság, 2009. december 30.)



A demokráciát a Fidesz nem csökkenti, hanem belakja.

Lázár János (Népszava, 2010. június 26.)



A Fidesz-KDNP nem egy arctalan állampárt, hanem egy sokszínű néppárt, amit különböző gondolkodású emberek alkotnak.

Pokorni Zoltán (FN24.hu, 2011. november 24.)



A Fidesz mindig olyan párt volt, aki el tudott jutni az emberekhez.

Kubatov Gábor (Hír TV, 2012. szeptember 6.)



A Fidesz nyugatias politikai szervezetként jött létre, és most is az.

Deutsch Tamás (FN 24.hu, 2013. február 28.)

Forrás: FN24

http://fn.hir24.hu/nagytotal/2013/03/28/25-1-mondat-a-25-eves-fideszrol/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csökkentsd munkáltatód rezsijét is!
  2013-03-31 10:55:00, vasárnap
 
 
Csökkentsd munkáltatód rezsijét is!
MariaV | 2013-03-29 09:08:50 | Módosítva : 2013-03-29 11:34:28


Mondj le extraprofitodról, érd be minimálbérrel! Ha Zsiga Marcell meg tud élni 47 ezer forintból, neked is elég lesz egy hónapra a nettó 64 ezer.

Hát mi vagy te? Mocskoskapitalista kizsákmányoló munkavállaló? Aki hazahordja az extraprofitját? Sanyargatja a cégét, aki munkát és kenyeret ad neki? Ugye, te is érzed, hogy ez tarthatatlan helyzet? Az ilyen karvaly-munkavállalókat, mint te is vagy, megfertőzte a rothadó nyugat burzsoá-kapitalista mételye!

Az ilyen karvaly-munkavállalókat, mint te is vagy, kiveti magából a Nemzeti Együttműködés Rendszere!

Magyarországon a bruttó átlagbér 220 ezer forint. Ennek nettója 144 ezer, az adód 36 ezer, járulékod 40 ezer forint belőle. A munkáltatód bérköltsége 283 ezer forint. A bruttó mimimálbér 98 ezer forint. Ennek nettója 64 ezer, az adó 16 ezer, a járulék 28 ezer. A munkáltatód bérköltsége 126 ezer forint.

Ha lemondasz az extraprofitodról, és egyhavi kemény, felelősségteljes munkádért beéred a minimálbérrel, magadnak takarítasz meg havonta 76 ezer forintnyi adót és járulékot, amit nem kell befizetned. Munkáltatódnak pedig megtakarítasz 157 ezer forintnyi bérköltséget!



0329_orange_piggybank



Lásd be, hogy a munkáltatód rezsijének a csökkentésével nem csak a munkáltatód, de te magad is jobban jársz, hiszen a minimálbérből még adóznod és járulékot fizetned is kevesebbet kell!

Írtam is ehhez neked egy munkaválallói extraprofitról lemondó levelet, amit csak alá kell írnod, és be kell vinned a főnöködhöz.



Jobb, ha magadtól írod alá, hogy lemondasz extraprofitodról, vagyis munkabéred minimálbér feletti részéről, ne várd meg, amíg maga Orbán Viktor írja meg, és teszi le a főnököd asztalára helyetted!



Tárgy: Munkaválallói extraprofitról lemondás

Tisztelt Cégvezetés!

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a Nemzeti Együttműködési Rendszer szellemében lemondok a cégtől húzott extraprofitomról, azaz munkabérem minimálbér feletti összegéről. Kérem, hogy a következő havi munkabéremet már e szerint szíveskedjenek számfejteni.

Indokolás:

Beláttam, hogy Pártunk és Kormányunk az élet minden területén gondoskodik rólam.

Megvédi nyugdíjamat, munkahelyemet, munkabéremet. Gondoskodik gyermekeim iskoláztatásáról, lehetővé teszi ingyenes felsőfokú taníttatásukat. Alacsonyan tartja rezsiköltségeimet, ha lakásomat mégis elveszíteném, ami, lássuk be, szinte lehetetlen, állami lakóparkba költözhetek családommal együtt.

Szezonális időszakban az állam olcsó dinnyét és almát biztosít nekem. Megfontolt gazdasági intézkedései garantálják, hogy bevételeim elköltése a lehető legrövidebb idő alatt megtörténhessen, az utolsó forintnak is szabott helye legyen.

Mi szükségem lenne hát arra, hogy a minimálbér feletti extraprofitra tartsak igényt?

Utazásra nem költök, hiszen bárki találhat magának munkahelyet lakásától öt percre. Autóra nincs szükségem, a BKV, a MÁV és a Volán társaságok szolgáltatása tökéletes. Lakásom frissen felújított, hőszigetelt, a fűtést és a meleg vizet adó készülékeket tegnap vettem.

Extra igényeim - úgymint okostelefon, laptop, internet, kábeltévé előfizetés, színház, mozi, étterem, kirándulás, nyaralás, külföldi utazások, költséges hobbi - nincsenek. Társadalmi státuszomat nem kívánom kifejezni hivalkodó, márkás termékek birtoklásával és viselésével. Ez mind a halódó nyugati kapitalizmus mételye, amelyekkel nem él a Nemzeti Együttműködés Rendszerének embere.

Banki megtakarításaim nincsenek, nem harácsolok, nem ülök a pénzemen. A bankoknak semmi értelme, a ciprusiak is mire mentek vele. Az állam gondoskodása és védelme számomra pont elég a boldog és kiegyensúlyozott élethez.

Mi szükségem lenne hát arra, hogy extraprofitot húzzak és vigyek haza a munkahelyemről? Ne csak rezsicsökkentés, rezsibér-csökkentés is legyen!

Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét.


Ja, hogy ez a levél hülyeség?

Nem mondod... És a Fidesz-kormány rezsicsökkentő kampányáról mi a véleményed? Aláírtad már a rezsicsökkentő petíciót? Benne vagy már abban a bizonyos tudatos és öntudatos 150 ezerben, akiket nem tudott megfertőzni a kapitalizmus mételye?

http://maria.postr.hu/csokkentsd-munkaltatod-rezsijet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/53 oldal   Bejegyzések száma: 525 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 525 db bejegyzés
e év: 7437 db bejegyzés
Összes: 64001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2980
  • e Hét: 9140
  • e Hónap: 88324
  • e Év: 2140330
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.