Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 142 
Miért nem működtek a honi trük
  2007-04-30 23:57:14, hétfő
 
  Miért nem működtek a honi trükkök százai Cardiffban?

2007.04.29

Félreérthetetlenül kérdezte Simicskó István a T. Házban: - Gyurcsány Ferenc utazásaival javultak, javulnak-e az esélyeink egy-egy nemzetközi esemény, egy-egy nemzetközi rendezvény megrendezése során? Netán, ha esetleg itthon maradna, lehet, hogy jobban járnánk? Ebben a döntésben az a legszomorúbb, hogy meggyőzőbb, hitelesebb volt az ukrán gazdaság növekedése, mint a magyar gazdaságé. Az európai döntéshozók összevetése során nem értékelték a dübörgő magyar gazdaság eredményeit, és a nagyot ugró pannon puma helyett csak egy, a talajba fúródott, útját kereső szegény vakondot láttak.

- Képviselő úr, ez minimum szégyenteljes! - mondotta Lamperth Mónika miniszter asszony, és hullámzott a keblén a kosztüm, a vak is látta, mily drága, mily míves, szakmája csillaga a névtelen mesternek, ki kőkeményen megdolgozott azért, hogy a jólét hízékony jeleit eltakarja. Megismételte: - Felállni a parlamentben, és szegény vakondnak nevezni a magyar gazdaságot, képviselő úr, ez minimum szégyenteljes..! Nem mondta Simicskó István, de tán jobb is, hogy mi erről a véleménye...

Ilyen sem volt még a T. Házban: a fidelitasos képviselők fehér pólóban érkeztek az ülésterembe, - rajta "Mit kaptál Gyurcsánytól? 2012" felirat, egy áthúzott 1 eurós érme és egy leeresztett futball-labda virított.

Ritkán adódik Magyarország esetében olyan alkalom, hogy a legnagyobb és legnépszerűbb kontinentális sportesemény közelébe kerülhessen. Fociválogatottunk évtizedek óta nem jut ki nemzetközi viadalokra. Az egész ország szorított azért, hogy megkapjuk a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, és Magyarország öt év múlva vendégszerető, professzionális világversenyt lebonyolítani képes országként mutatkozhasson meg a világ előtt. Nem sikerült. Egy dolog biztos: minden idők legnagyobb költségvetésű pályázata minden idők legnagyobb kudarcát hozta. Példátlanul csúfos és megalázó, kudarcban volt részünk. Egyetlenegy szavazatot sem kaptunk. A vereség nem csak a futballról szólt; hűen tükrözi Magyarország nemzetközi megítélését.

- Vajon, miért nem működtek a honi trükkök százai Cardiffban? - tette föl a kérdést a tisztes válasz reményében a T. Házban Simicskó István. - Egy nemzetközi torna megrendezésekor valószínűleg több szempontot mérlegelnek és mérlegeltek a döntéshozók. Elsőként talán a hazai labdarúgó-bajnokság színvonalát. Ha azonban ez lenne a döntő szempont, akkor Ausztria valószínűleg nem rendezhetné a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságot. Gondolhatnánk azt is, hogy a stadionok állapota a meghatározó egy ilyen döntésnél. Ha így lenne, akkor Olaszország lett volna a győztes Cardiffban minden bizonnyal. Sokan arra hivatkoznak, hogy a rendező ország lélekszáma dönti el a kérdést. Ha így lenne, sem Portugália, sem Svájc nem jöhetett volna szóba. Akkor mégis, mi volt, lehetett a meghatározó? - Igen, igen, a rendezést vállaló ország gazdasági, politikai helyzete, illetve annak fejlődésébe, jövőjébe vetett bizalom! Cardiffban több bizalmat szavaztak Ukrajna gazdasági, politikai fejlődésének, mint Magyarországnak. Ebben a döntésben az a legszomorúbb, hogy meggyőzőbb, hitelesebb volt az ukrán gazdaság növekedése, mint a magyar gazdaságé. Az európai döntéshozók összevetése során nem értékelték a dübörgő magyar gazdaság eredményeit, és a nagyot ugró pannon puma helyett csak egy, a talajba fúródott, útját kereső szegény vakondot láttak.

- Vajon mi az oka ennek, kedves képviselőtársaim? Miért van az, hogy az UEFA egy nagy gesztust tesz Kelet-Európa felé, és nem Magyarországot választja, amely pedig tizenöt éven keresztül a térség húzóországa volt? Miért van az, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2004-ben még a második legjobbnak jelölték Magyarországot? Akkor tizennégyből hat szavazatot kapott. Mi történt az elmúlt másfél-két évben, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország pályázatát nulla szavazattal senki sem támogatta? Vajon miért nem működtek a honi trükkök százai Cardiffban?

- Lamperth Mónika miniszter asszony arról beszélt, beszél, hogy érdemes a jövő felé tekinteni. Ezzel egyet tudok érteni, valóban érdemes lenne, jövő lehetőségeiről gondolkodni. Például arról, hogy Gyurcsány Ferenc utazásaival javultak, javulnak-e az esélyeink egy-egy nemzetközi esemény, egy-egy nemzetközi rendezvény megrendezése során? Netán, ha esetleg itthon maradna, lehet, hogy jobban járnánk?

- Igen tisztelt Képviselőtársaim! Talán nem tévedünk, amikor arról beszélünk, hogy egy országkép, egy ország imázsa, bizony-bizony, hatással van a nemzetközi döntéshozókra. Minden politikai vezető rányomja a bélyegét az adott országra, az adott korszakra. Gyurcsány Ferenc is rányomta, rányomja a bélyegét Magyarországra, Gyurcsány Ferenc árnyéka rávetődött Cardiffra! Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú tény, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nemcsak itthon nem hisznek, hanem nem hisznek már az Európai Unióban, és nem hisznek az UEFA-nál sem.

- Kedves szocialista képviselőtársaim! Egyetlenegy kérdésem maradt már csak, mégpedig az: nem lenne-e itt az ideje, hogy lecseréljék az önök csapatkapitányát? Szerintem, - itt lenne az ideje...

KDNP webszerkesztőség
(KALAPOS)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megkésett nekrológ vitéz nagyb
  2007-04-30 11:07:59, hétfő
 
  Megkésett nekrológ vitéz nagybányai Horthy Miklós halála 50-ik évfordulójára

Idén van kerek ötven esztendeje, hogy nagy önuralommal viselt méltatlan és igazságtalan portugáliai száműzetésben, Estorilban elhunyt vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója. Horthy a magyar történelem során, nem számítva az Erdélyben működő Lodovico Grittit, ötödikként viselte ezt a méltóságot, melyet elődei: Hunyadi Jánostól, Szilágyi Mihályon és Ampringen János Gáspáron át Kossuth Lajosig alig pár hónapig mondhattak magukénak. S bár a magyar történelem, Kölcseyt idézve, tele volt zivataros századokkal, talán egyetlen kormányzónak sem kellett olyan kilátástalan helyzetben átvennie hivatalát, mint Horthy Miklósnak, talán egyetlen kormányzónak sem kellett kivívnia a hont olyan mély süllyedésből, mint neki.

A Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezés után egy évvel, 1868. június 18-án középnemesi családban Kenderesen született Horthy Miklós nem készült politikai pályára. Alapiskoláit bevégezve, Béla bátyja minden szempontból meglepő, s neki tragikus véget hozó példáját követve, dacolva a tisztelt szülői ház akaratával, de végül is megszerezve az uralkodó hozzájárulását beiratkozott a Fiumei Tengerészeti Akadémiára, mely mélyreható hajózási ismereteket és mélyen gyökerező emberi tartást adott számára. Tehetségének és kitartásának köszönhetően tengerészeti pályafutása meredeken ívelt felfelé, melynek érdekes kitérője volt a konstantinápolyi diplomáciai hajón teljesített szolgálat, melynek ideje alatt éleslátást és politikai rátermettséget bizonyító jelentései felkeltették az agg uralkodó, I. Ferenc József figyelmét, aki végül 1909. és 1914. között maga mellé vette szárnysegédnek.

A háború kitörésekor, saját kérelmére, Horthy visszakerül a haditengerészethez Polába, ahol először a Habsburg csatahajó, majd a Monarchia legmodernebb és leggyorsabb hajójának a Novara cirkálónak lesz parancsnoka. Megbízatásai, hadi vállalkozásai során nem csak a sikerre törekszik, hanem ellenfelei ellenkező példáját nem követve nem gépfegyvertűzzel, hanem mentőcsónakkal igyekszik lerövidíteni a hullámokon vergődő, bajba jutott ellenséges tengerészek szenvedéseit. Beosztottjai rajongva szeretik, ellenfelei félelemmel vegyes tisztelettel említik. Legnagyobb sikerét, mely a Monarchia flottájának is legnagyobb sikere, az Otranto-i szorosban az antant hatalmak által felállított tengeralattjáró zár feltörésére indított vállalkozása hozza meg 1917. május 15-én. Emberségére jellemző, hogy amint a csatában szerzett sebesülése ezt lehetővé teszi, meleg hangú levélben fejezi ki mély együttérzését a Novara, csatában elesett első tisztje Szuborits Róbert édesapjának.

Bár az 1918-ban, a magyar építésű Szent István csatahajóval az élen indított vállalkozása, árulás, vagy balszerencse folytán kudarcba fullad (a Szent Istvánt a Rizzo olasz kapitány által vezetett torpedórombolótól két torpedótalálat éri, minek következtében hullámsírba száll), az új uralkodó, IV. Károly a Monarchia hadiflottájának főparancsnokává nevezi ki, altengernagyi rangban. Így neki jut az a hálátlan szerep, hogy 1918. október 31-e délutánján, amikor Pesten eldördülnek a gr. Tisza István életét kioltó lövések, az uralkodó parancsára átadja a Monarchia hadiflottáját a frissen alakult Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. Horthy Miklós életében, s sajnos Magyarország életében új korszak kezdődik.

A háborús vereség, megfejelve Károlyi Mihály őszirózsás forradalmával, majd Kun Béla kommünjével anyagi és erkölcsi mélypontra juttatja az országot, melynek feje felett Damoklesz-kardjaként csüng a környező utódállamok, és a törekvéseiket szentesítő Antant-hatalmak által megfogalmazott békediktátum rémálma, mely rémálom majd Trianonban válik valóra.

A Kenderesre visszavonult Horthy átmeneti nyugalmát Károlyi Gyula gróf felkérése szakítja meg: vállalja el az Aradon, majd Szegeden szerveződő kormány hadügyminiszteri posztját. Horthy igent mond a felkérésre, s megkezdi a kommün romjain a Nemzeti Hadsereg megszervezését, majd egy kormányátalakítás után megkapja annak fővezéri tisztét. E hadsereg élén vonul be 1919. november 16-án a románok által előző nap kiürített Budapestre, s a lelkesen éljenző tömeg előtt a Szent Gellért téren elmondja szállóigévé vált beszédét, melyben tetemre hívja a megtévelyedett fővárost, mely elárulta nemzeti színeit, s vörös rongyokba öltözött. De rögtön meg is hirdeti a megbocsátást, megteremtve ezzel az egész nemzetet átölelő összefogást, mely végül is rövid idő alatt a konszolidációhoz vezetett.

E fogadtatás után szinte természetes, hogy a nemzetgyűlés elsöprő többséggel (141 szavazatból 131 Horthyt támogatja) a királyság államformájának fenntartása mellett kormányzónak választja. Horthy gróf Teleki Pállal, gróf Bethlen Istvánnal, gróf Klebelsberg Kunoval és számos más munkatársával hozzálát az egymásra tornyosuló bajok, gondok megoldásához. Leállítatják a kommün vörös terrorja által kiváltott fehérterrort, elfogadásra kerül a numerus clausus, mely egyetlen nemzetiség ellen sem irányulva, mindössze azt írja elő, hogy a nemzetiségek számaránya a felsőoktatásban igazodjon azoknak a társadalom egészében elfoglalt részarányához. Több ezer népiskola kezdi meg működését, hazakerülnek a határokon túlra került egyetemeink, megteremtve a harmincas évek nagyszerű magyar tudós generációjának lehetőségét: Neumann, Teller, Wiegner, Szilárd Leó és a sor hosszan folytatható. Újra indul a gazdasági élet, a határok megvonásával a semmibe vezető út- és vasútvonalakon újra megindul az árú- és személyszállítás. Megindul a folyami hajózás, mely idővel kijut a tengerekre is. 1926-ban bevezetésre kerül az új fizetőeszköz, a Pengő, mely szinte a háború utolsó órájáig értékálló marad, közel a svájci frankhoz. Szociális ellátórendszerek teremtődnek meg: OTI, MABI, OTBA, ONCSA. Művészek, írók sokasága viszi szerte a világba a magyarság jó hírnevét: elég csak Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Karinthy, Csontváry Kosztka, Aba Novák, Szent-Györgyi, Bartók vagy Kodály nevét említeni.

De az ég megint kezd beborulni Magyarország felett. A nagy gazdasági válság megakasztja a gazdasági fejlődést, az Anschluss-szal pedig egy olyan birodalom szomszédjává válunk, mely birodalom ugyan támogatja a Trianonban elszenvedett sérelem orvoslását, de annak ára és következménye akkor még nem látszik. Ahogy 1989-ben nem látszottak sem Kohl kancellár, sem egész Nyugat-Németország számára a Kelet-Németország várva várt visszatérésének következményei, vagy ha látszottak is, egy nép, egy nemzet újraegyesülési vágyával nincs mód, s nem is szabad szembe fordulni.

Horthy mégis megpróbálja a lehetetlent: jó hajósként, jó kormányosként megpróbálja átvezetni az ország hajóját a két rossz, Scylla és Caribdis, a barna és a vörös vész semmi jót nem ígérő sziklái között, s mindezt úgy, hogy a képzeletbeli legénység, a nép, az egyik sziklát ijesztőnek, a másikat barátságosnak látja. Az ország népe emlékezetében még él a vörös vész saját bőrén 1919-ben megtapasztalt keserű emléke, a másik oldalról pedig hallja azokat a szirén-hangokat, melyek a nemzeti fájdalom - Trianon - kínját ígérik megszüntetni. Íme a csapda! A csapda, melynek ajtaja akkor kezd becsapódni, amikor a még négyhatalmi müncheni egyezmény után az első, majd a második bécsi döntéssel, egyértelműen Hitler személyéhez köthetően, kezdenek visszatérni magyar területek: a Nagyságos Fejedelem városa Kassa, Szent László városa, Nagyvárad, a kincses Kolozsvár, Székelyföld, Zrínyi Ilona várán ismét magyar lobogót dagaszt a szél, s Bácska aranykalászai ismét magyar asztalra teremnek kenyeret. De tudni kell, hogy Horthy nem könnyen sétál be ebbe a csapdába: 1938-ban nemet mond Kielben a feldarabolás előtt álló Csehszlovákia neki felkínált szlovák területeinek elfogadására, s nem nyitja meg 1939-ben az utat a német csapatok előtt Lengyelország magyar területről való megtámadásához.

De a számlát egyre nagyobb részletekben fizetni kell: külpolitikailag és belpolitikailag egyaránt. Kifelé hű szövetségesnek kell mutatkozni, befelé pedig meghozni azokat az intézkedéseket, melyek egy esetleges megszállást a lehető legmesszebbre tolják ki. Megkezdődik a gazdaság átállítása a háború, egyelőre az általunk még nem viselt háború szükségleteinek megfelelően, s megkezdődik olyan törvények, pontosabban a zsidótörvények bevezetése, melyek Hitler felé azt a képet mutatják, hogy Magyarországon a dolgok az ő elvárásai szerint alakulnak. E szégyenletes törvények, melyeket a parlament hoz, s Horthy, mint államfő jogkör hiányában csak aláír, korlátozzák zsidó honfitársainkat az élet számos területén, de közvetlen életveszélyt nem jelentenek. Jellemző, hogy 1942. későnyarán, már egy évvel a legszigorúbb III. zsidótörvény életbe lépése után Budapesten ma is irigyelhető zsidó kulturális élet folyt, miközben a szomszédos Szlovákia fejpénzt fizetett a németek által deportált ottani zsidók után. Zsidó honfitársaink sorsa majd a német megszállás után, 1944. márciusában fordul válságosra, s a nyilas hatalomátvétel, 1944. október 16-a után válik tragikussá. De e két dátum között Horthynak még nyílik arra módja, hogy a németek által megszállt Európában egyedüliként reguláris haderő, Koszorús Ferenc vezérkari ezredes páncélos alakulatainak alkalmazásával megmentse a Budapesti zsidóságot, azaz 200-250 ezer életéért reszkető embert.

A háború 1941-nyarán válik Magyarország számára elkerülhetetlenné. Nem is Kassa bombázása, nem a Budapest felé tartó gyorsvonat Kőrösnezőnél történt meggéppuskázása, hanem az a körülmény kényszeríti ki, hogy a Szovjetunió elleni német háború megindulása napján Szlovákia és Románia, mely országoktól, Hitlernek köszönhetően jelentős területek tértek vissza, csatlakozik a németekhez. A csapda ajtaja ekkorra teljesen becsukódik, ami ezután marad az a legkisebb részvétel kialkudása, ember, anyag és az ország megóvása. De itt már a mozgástér kicsi: a Gyorshadtest felmorzsolódik, a II. magyar hadsereg pedig ottmarad a Don-kanyarban. A német vereség egyre nyilvánvalóbb és Horthy megkezdi a háborúból való kiválás előkészítését. A nyugati szövetségesek felelőtlen, balga módon minduntalan a szovjetekhez utasítják Horthyt, pedig tudhatják, hogy sem a Kormányzó, sem a politikai elit, de még az egyszerű nép sem akar azokkal szóba állni, akik egyszer már nyakára hozták Kun Bélát és pribékjeit. Amikor mindez a németek előtt kitudódik, életbe lép a Margarethe-I terv: Magyarország megszállása. Magyarország elveszti szuverenitását, innentől a teljhatalmat Edmund Veesenmayer és Adolf Eichmann gyakorolja.

Horthynak azonban még két kétségbeesett akcióra van ereje: az egyik a budapesti zsidóság már fent említett megmentése 1944. július 6-án, hogy a 9-én Budapestre érkező Raoul Wallenbergnek és számtalan segítőjének legyen kiket megmenteni, a másik a sajnos eredménytelen október 15-i kiugrási kísérlet, mely ismerve a németek, és a német hírszerzés aktivitását az általuk megszállt és létfontosságúnak tartott országban csak bukásra lehetett ítélve. Az eredményt ismerjük: Horthyt addigra egyetlen élő gyermeke életével zsarolva, rá meredő puskacsövekkel fenyegetve lemondásra kényszerítik, s olyan papírt iratnak alá, mely olyan embert juttat a hatalomba, akivel korábban Horthy egy levegőt sem volt hajlandó szívni: Szálasi Ferencet.

Horthy és családja sorsa innentől a németek, majd az amerikaiak kezébe került. Tudjuk, Horthyt a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság nem vonta háborús bűnösként felelősségre, csak tanúként hallgatta ki Veesenmayer bűnperében. Amikor a kommunista Jugoszlávia szerette volna háborús bűnösként kikérni, maga Sztálin intette le Titót, s ugyanezt tette a magyar kommunistákkal.

Végül is a család Portugáliában telepedett le, megélhetését John Flournoy Montgomery volt amerikai nagykövet, és Apponyi Madelen által életre hívott alapítvány teremtette meg, melynek legnagyobb befizetője, több más gazdag zsidó mellett, Chorin Ferenc, a dúsgazdag magyar zsidó gyáros volt.

Horthy Miklós teljes visszavonultságban élt Portugáliában, 1949-től, azóta Magyarországon is megjelent emlékiratain dolgozva. Az 1956-os forradalom híre lelkesedéssel és reménnyel töltötte el, majd a bukás hírére mély apátiába esett, s noha orvosai szervi bajt nem állapítottak meg 1957. február 9-én hajnalban csendesen elhunyt. Hamvai a lisszaboni Angol Katonai Temetőbe kerültek, s a sírt ritkán oda vetődő magyarok, mély megilletődéssel keresték fel. Felesége, a finom szépségű jószási Purgly Magdolna 1959-ben követte férjét, s ahogy az életben úgy a sírban is melléje került.

A hamvak hazahozatalára, az időközben elhunyt kisebbik fiuk, ifj. Miklós hamvaival együtt, 1993-ban került sor annak a vitéz Szimon Miklós hosszújáratú tengerészkapitánynak a kezdeményezésére, aki 2005. február 10-11-e éjszakáján, máig tisztázatlan körülmények között hunyt el Passauban. A hazahozatalt anyagilag még támogatta vitéz Dávidházy András és vitéz lovag dr. Juba Ferenc kapitány. A Horthy Család újratemetésére 1993. szeptember 4-én került sor Kenderesen, a családi kriptában, mikor is addig sosem látott tömeg kísérte utolsó útjára Magyarország, pontosabban a Magyar Királyság utolsó Kormányzóját.

Nyugodjon békében, itthon!

Ha életútját, erkölcsi tartását, emberi nagyságát, hazaszeretetét röviden kellene összefoglalni, azt legjobban az általa papírra vetett gondolatai felidézésével lehet. Gyerekként, a Debreceni Református Kollégium III. osztályában, 9 évesen ezt írta füzetébe: ,,Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában...". Élete alkonyán pedig, a portugáliai Estorilban, ezt írta: ,,Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelenül hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számunkra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta látom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködöm benne. Mély a tenger és végtelen... De mélyebb szeretetem, mely szülőhazámhoz fűz, és végtelenebb vágyódásom, mely a magyar földre és s magyar nép körébe hazavonz!"



Budapest, 2007.


Dobai Miklós
Horthy Miklós Társaság Tiszteletbeli elnöke

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Fővárosi Közgyűlés: folytatódó
  2007-04-26 20:46:32, csütörtök
 
  Fővárosi Közgyűlés: folytatódó kormánypárti cirkusz
2007-04-26. 19:22:19

Ha a főpolgármester és az SZDSZ-frakció úgy gondolja, hogy jó a jelenlegi koalíciós együttműködés, akkor "azt javaslom, hogy itt az a pillanat, amikor le kell ülni, nagyon komolyan végiggondolni az együttműködés elveit", és ezt követően azt betartva folytatni a munkát - jelentette ki Steiner Pál, a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ebédszünetében tartott tájékoztatóján.

A szocialista frakcióvezető azt követően fejtette ki álláspontját, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciós vitája miatt egy időre félbeszakadt a közgyűlés munkája. Steiner Pál elmondta, miközben egészségügy-politikusaik és a frakciójuk mindent elkövet a kormány egészségügyi elképzeléseinek végrehajtása érdekében "sorozatos inszinuációkat" élnek meg a koalíciós partner részéről. Részleteket azonban ez ügyben nem említett.

A frakcióvezető hangsúlyozta, a szocialisták a jelenlegi fővárosi koalíció fenntartásában érdekeltek. Egy koalíciós együttműködésnek azonban az írott megállapodáson túl, része a jóhiszemű együttműködés is, amelynek íratlan szabályai vannak. Ez a politikai kultúra része - tette hozzá. Megjegyezte, a koalíciós együttműködés egyenrangú partnerséget és azt jelenti, hogy a koalíciós partnerek betartják az írott és íratlan szabályokat.

Steiner Pál közölte, hogy miután csütörtökön megismerték az SZDSZ javaslatait "úgy döntöttünk, hogy állj, ne tovább". A szocialisták számára csütörtökön eljött ez a pillanat, ezért javasolták, hogy a napirendi pontok jó részének tárgyalását halasszák el. Idő kell ugyanis a szükséges koalíciós egyeztetésekhez - fűzte hozzá.

A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy nem presztízsharcot folytatnak. Mint mondta: más napirendi témákat azért nem kívánnak most megtárgyalni "mert ebben a formájában a koalíciós együttműködés nem folytatható". Ezt Demszky Gábornak és az SZDSZ-nek meg kell értenie, azért is, mivel szűk többsége van a kormánykoalíciónak a közgyűlésben. "Nem lehet azt csinálni, hogy ultimátumokat kapunk", hogy utolsó pillanatban más javaslatokat terjesztenek eléjük. A koalíciós vita három egészségügyi téma kapcsán alakult ki, konkrétabban azonban nem fejtette ki a frakcióvezető annak mibenlétét.

Az MTI kormánypárti politikusoktól úgy tudja, hogy az SZDSZ elégedetlen Havas Szófai (MSZP) egészségügyi tanácsnok ténykedésével, emiatt nem akarják megszavazni azt a javaslatot, hogy továbbra is ő képviselje a fővárost a Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanácsban. Felróják neki azt is, hogy március közepén felhatalmazás nélkül egyezett meg az akkori egészségügyi miniszterrel fontos egészségügyi kérdésekben.

[Forrás: http://fidesz.hu/index.php?CikkID=76223&fr=nemzetihirhalo]
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ki az úr a háznál?
  2007-04-26 20:45:13, csütörtök
 
  Ablonczy Bálint,
reflektor@hetivalasz.hu
7. évfolyam 17. szám, 2007.04.26.

Felesleges méricskélni, hogy Fodor Gábor vagy Kóka János erősödött-e meg az
SZDSZ tisztújítását követően.
A valódi győzőket Magyar Bálintnak és Demszky Gábornak hívják - állítják
liberális politikusok.

A Demszky-Magyar tandemnek döntő szava volt az új egészségügyi miniszter
kiválasztásában.
Nélkülük egyik tábor sem tudja érvényesíteni az akaratát.

Miután szavazategyenlőség után Kóka János gazdasági miniszter tizenhárom
vokssal megelőzte
Fodor Gábort az SZDSZ elnöki székéért folytatott versenyben,
a liberális párt háza táján sokan úgy gondolták: eljött a megbékélés ideje.

Mások azonban úgy vélekedtek, a felek túl sok sebet ejtettek ahhoz, hogy a
vetélkedés ne folytatódjon a kulisszák mögött.
A konfliktust a küldöttek a rendszerbe is belekódolták: a párt legfontosabb
döntéshozói fórumában,
a tizenhárom fős ügyvivői testületben (üt) az új elnöknek nem sikerült
többséget szereznie.

Bár a kongresszuson Kóka és Fodor egyaránt az együttműködés szükségességéről
nyilatkozott,
az egészségügyi miniszter pótlása a vártnál hamarabb megosztotta a
liberálisokat.

Molnár Lajos lelépése nem volt megszervezve, állítják forrásaink.
"Mindenkit váratlanul ért a távozása. Molnár úgy érezhette, eljött az idő a
váltásra:
a politikai hátországát jelentő Kuncze Gábor lemondott, az elnökválasztási
kampányt azonban nem akarta befolyásolni.
Ráadásul sikerült aláírni a kórházakkal a szerződéseket, így a reform első
üteme befejeződött" - magyarázza lapunknak egy ügyvivő.

DEMSZKY RINGBE SZÁLL

A sajtót gyorsan elárasztották a jelöltek és önjelöltek.
Az első meglepetésből felocsúdott liberálisok többsége Horváth Ágnes
államtitkár előrelépését tartotta a legjobb megoldásnak, bár akadtak gondok
a reform kérlelhetetlen harcosaként megismert
orvos-közgazdász pártmúltjával - olyan ugyanis nincs neki.

Kóka János azonban nem hallotta meg a talpasok szavát.
Elérkezettnek látta az időt, hogy hozzá hű tárcavezető bársonyszékbe
segítésével erősítse saját helyzetét.
Ezért - bevallása szerint - húsz-harminc jelölttel tárgyalt, hogy aztán
Horváth Ágnes mellett
az üzleti világból ismert Erdős Attilát, a Genoid labordiagnosztikai
vállalkozás ügyvezető igazgatóját
is javasolja az üt-nek.

Ekkorra már azonban nemcsak a Kóka-féle üzleti ismeretségekkel szemben
fenntartásokkal
élő fodorista ellenállással, hanem Demszky Gáborral is meg kellett küzdenie.
Budapest főpolgármestere ugyanis bejelentette: Horváth Ágnest támogatja.

"Ez a főváros, tehát az ország legnagyobb intézményfenntartója vezetőinek
véleménye"
- adott nyomatékot szavainak a városvezetőügyvivő.

Egyben finoman elhatárolta magát Molnár Lajos életművétől, amikor közölte:
Horváth Ágnestől
"egyszerre várható a reform folytatása, ugyanakkor a korábban hozott
döntéseknek nemcsak a végrehajtása,
hanem egyes esetekben a korrekciója is".

ÜGYVIVŐK HARCA

Bár az üt döntő szavazása után Kóka János jelentette be, hogy az
egészségügyi posztra az SZDSZ
Horváth Ágnest, a - párt belső hatalmi játszmái következtében - távozni
kényszerülő környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós helyére pedig Fodor
Gábort jelöli, a politikus valójában súlyos presztízsvereséget szenvedett.

Védence leszavazásánál azonban még fájóbb lehetett, hogy szembesülnie
kellett vele:
már nemcsak a fodoristákkal, hanem a Magyar Bálint-Demszky Gábor tengellyel
is egyezkednie kell.

Lapunk úgy tudja, hogy múlt hét szerdán, az üt szavazásán a Fodor-frakció
nem állhatott teljes mellszélességgel Horváth Ágnes mellé.

Béki Gabriella ugyanis érvénytelenül szavazott, Szent-Iványi István európai
parlamenti képviselő
pedig külföldön tartózkodott, így - bár egy webkamera jóvoltából részt
vehetett a vitában - nem voksolt.

A kétharmados támogatást azonban a Demszky-Magyar páros és támogatóik
biztosították.
Horváthra szavazott
(Gusztos Péter, Gulyás József, Fodor Gábor és a Wittinghof Tamás-Világosi
Gábor kettős egyike mellett)
a főpolgármestert támogató John Emese fővárosi frakcióvezető és Weinek
Leonárd XIV. kerületi polgármester is.

Erdősre mindössze három szavazat jutott.

Kóka János és Horn Gábor kancelláriai államtitkár mellett vélhetően csak
Wittinghof Tamás
budaörsi polgármester vagy Világosi Gábor országgyűlési alelnök voksolt az
üzletemberre.

Az eredményből világossá vált, hogy a Fodor-csapat és a Kókablokk közötti
döntőbíró szerepét
a jövőben Demszky Gábor és Magyar Bálint játssza el.

Első pillantásra kevéssé tűnhet hihetőnek a két liberális mogul
összefogása - Magyart inkább Kóka,
Demszkyt inkább Fodor támogatóihoz sorolták.

Ám a két politikus korábban óvakodott attól, hogy nyilvánosan elkötelezze
magát valamelyik elnökjelölt mellett. "Kuncze Gábor és Pető Iván háttérbe
vonulásával Magyar Bálint szinte egyedül maradt állva a régiek közül.
Demszkyvel összefogva világossá tette Kóka előtt, hogy befolyásából nem
enged.

A főpolgármester pedig mindig is külön utakon járt - helyzetét erősíti, hogy
ő a legnagyobb legitimitással
rendelkező városvezetőnk.
Mindkét tábornak, de főleg Kókának velük kell megegyezni, ha bármit el akar
érni" -
summáz a pártvezetéshez közeli forrásunk.

Gyurcsány Ferenccel ellentétben tehát Kóka Jánosnak nem sikerült
megszereznie a pártja fölötti ellenőrzést.

LASSULÓ REFORM?

A hivatalos sikerjelentések ellenére szinte tapintható az SZDSZ vezetőjéhez
közeli emberek morózussága.
"Nem szerencsés, ha a pártelnök támogatottjával szemben a másik oldal
jelöltjét választják meg miniszternek" - mondja egy kókista erős ember.
Mások már inkább előre tekintenek, s a Horváthot szavazatával is támogató
John Emese
a döntés számukra előnyös oldalait emeli ki.
"Az új miniszter kiválóan felkészült, részt vett a reform kidolgozásában.
Megnevezésével azt is üzenjük a közvéleménynek, hogy a magyar politika már
nemcsak az ötvenes férfiak ügye.
Nem a női kvóta, hanem az ehhez hasonló választások segíthetik elő, hogy a
nők egyre
nagyobb súllyal legyenek jelen a döntésekben" - fogalmaz a fővárosi
SZDSZ-frakció vezetője.

Eközben nem csak az új miniszter személye miatt főhet Kóka János feje.
Megválasztása után a koalíciós szerződés felülvizsgálatát kezdeményezte, s a
több-biztosítós
modell bevezetésétől tette függővé a koalíció fennmaradását.
A szocialisták azonban nem ennék olyan forrón a kását, s Gyurcsány Ferenc
sem siet a további reformmal.
Mindez újabb politikai nehézséget okozhat a több-biztosító dogmáját
képviselő Kóka Jánosnak,
hiszen az esetleges kompromisszum presztízsveszteséggel jár.
A pártelnök a meggyengülését jósolókkal szembeni ellencsapásként a múlt hét
végén sietett leszögezni,
hogy az "SZDSZ soha nem volt ennyire egységes".

A színfalak mögött pedig begyújtotta a rakétákat, hogy ha a miniszteri
posztra nem is,
legalább az egészségügyi államtitkár székébe bizalmasát ültethesse.

Az esélyesek között emlegetik dr. Badacsonyi Szabolcsot, a Budai
Gyermekkórház igazgatóját,
a III. kerületi SZDSZ frakcióvezetőjét.
Az orvos-politikus az egészségügyi reform hívének számít, ám hallja a
kritikus hangokat is.
"Az elmúlt időszakban egymásnak feszült a szakma és a tárca.
Ezt a helyzetet kórházigazgatói gyakorlatom okán az eddig tapasztaltaknál
jobban tudnám kezelni"
- vélekedik Badacsonyi Szabolcs.
Hozzáteszi, hogy korábban sem a reformmal vagy éppen Molnár Lajossal szemben
fogalmazott meg kritikát,
hanem a döntések és a kitűzött célok közötti ellentmondások miatt
(Badacsonyi Szabolcs tüntetett kórháza megmaradásáért).
Mint mondja, nem a jobb és olcsóbb ellátás érdekeit szolgálná például,
ha Budán nem maradna egy gyermekkórház sem.

BÉKAÁTJÁRÓ ÉS VIADUKT

Miközben az egészségügyi tárca környékén még zajlik a harc, Fodor Gábor
csendben
melegít az SZDSZ-nél eddig súlytalannak tartott környezetvédelmi tárca
átvételére.
Bár Persányi Miklós búcsúközleményében úgy ünnepelte magát, hogy
"robbanásszerűen elterjesztettük a szelektív hulladékgyűjtést, a semmiből
teremtettük
meg az elektrohulladékok, a gépkocsironcsok, a szárazelemek vagy a
gyógyszerek visszavételi rendszerét",
liberális forrásaink szerint bőven marad tennivaló a párthoz alig kötődő
miniszter távozása után.
Bár Fodor Gábor támogatói megosztottak voltak abban a kérdésben,
hogy helyes-e vállalni a kormányzati pozíciót, a politikai szükségszerűséget
vallók kerültek többségbe
(lásd keretes interjúinkat).

A politikus is elérkezettnek látta az időt, hogy a párt közel felének
támogatottságával a háta mögött
már ne csak a belső ellenzék szerepével elégedjen meg.

Fodor azt is meg akarja mutatni, hogy nem igazak azok a Horn-kormány
idejéből
(akkor rövid ideig a kulturális és oktatási tárcát vezette) származó vádak,
melyek szerint képtelen a csapatmunkára, és lusta.
A döntésben személyes megfontolások mellett természetesen politikai
szempontok is szerepet játszottak.
A párt belső felmérései arról tanúskodnak, hogy az SZDSZ-szavazók
értékválasztásában
a liberalizmus és a szabadság után rögtön a környezetvédelem ügye
következik.
Szerepvállalásával már a 2009-es tisztújításra tekintő Fodor Gábor
karakteresebbé teheti eszmei arcélét is.
Támogatói azzal számolnak, hogy komoly szakpolitikai csatákat kell majd
vívni a sikerközpontú
gazdasági tárcával - azaz a Kóka-Fodor párharc folytatódhat, csak más
eszközökkel.

"Egy autópálya nem a békaátjárók, hanem a felesleges viaduktok miatt drága.
Az energiakérdésekben pedig nagy hangsúlyt kell fektetnünk a zöldenergiára.
Kókáék hajlamosak csak a gázban és olajban gondolkozni" - hoz példát a
lehetséges különbségekre egy fodorista országgyűlési képviselő.
A "zöld" és a "sikeres" liberális tárcák jövőbeni küzdelmeiből már kaptunk
is némi ízelítőt.

A Fodor Gábor támogatói közé számító Szent-Iványi István a múlt heti HVG-ben
azt írta, energiakérdésben

"Magyarországnak opciók kialakítására van szüksége.
A mi érdekünk a[z Oroszországtól való] függőség oldása, nem konzerválása".

A cikk megjelenésével szinte egy időben Kóka János barátságosan lapogatta a
függőség fenntartásában
érdekelt orosz állami Gazprom első számú lobbistájává vált Gerhard Schröder
német exkancellár vállát, majd sietett kijelenteni,
hogy a "szállítási biztonság orosz oldalról nem problematikus", ezért "nem
szükséges a kérdés polemizálása".

ERŐSÖDŐ IFIK

A mezei szabad demokraták persze nem tekintenek ennyire előre; ők egyelőre
helyi és megyei tisztújításaikkal
vannak elfoglalva.
Ahogy egyikük fogalmaz, noha az elnökválasztási mérkőzésnél kevésbé
kiélezett versenyre számítanak,
néhány befolyásos vezető veheti a kalapját.
Úgy tudjuk, Lakos Imrének komolyan inog a széke - esetleges veresége azért
is lenne fájdalmas
Kóka Jánosnak, mert a budapesti elnök az egyik legelszántabb támogatójának
számít.
Egy csoport már bizonyosan elégedett lehet a tisztújítás eredményeivel.
A párt ifjúsági szervezete, az Új Generáció két ügyvivőt küldhetett az
üt-be, az országos tanácsba is bekerült közvetlen szavazással két emberük.
Az országos előretörés mellett több helyi és megyei szervezetben is
erőpozícióba kerültek az ifik.
Sőt, Puzzle néven fiatal liberális politikusok hálózatot hoztak létre.

A formális tagozattá nem alakuló csoportosulást javarészt a korábban Fodor
Gábort támogató politikusok
(John Emese ügyvivő, Merker Dávid és Csőzik László ot-tagok, Léderer András,
az Új Generáció elnöke)
hozták létre, ám elhárítják maguktól a frakciózás vádját.

A Puzzle vezetője, Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes szerint a párt
jövőjét érintő stratégiai kérdésekben nyilvánítanak majd véleményt.

A kötélhúzás folytatódik

É. A.
reflektor@hetivalasz.hu

A kéthetes minisztermentes időszak alatt nem haladtak előre az egyeztetések
a több-biztosítós modellről.
Az esküjét hétfőn letevő Horváth Ágnes bizottsági meghallgatásán ugyanazt az
új SZDSZ-es javaslatot
adta elő a Parlamentben, amit Molnár Lajos már ismertetett a kormányfővel.
Az SZDSZ-es "hibridtervezet" révén az MSZP úgy fogadhatná el a
többbiztosítós modellt,
hogy nem kellene szembefordulnia a programjával.
Mondhatnák, hogy fennmarad a nemzeti kockázatközösség, mivel a nagy értékű
beavatkozások
finanszírozását nem adnák át üzleti biztosítóknak.
A szolidaritási elv mellett pedig azzal érvelhetnének, hogy a járulékok
mértéke független
maradna a betegségi kockázattól, vagyis az idősebbek ugyanannyit fizetnének,
mint a fiatalok.
Az üzleti társaságok az SZDSZ szerint a gyakori, nem túl drága
beavatkozásokra
szerződhetnének, ám hogy mire, ez a május elején kezdődő koalíciós
egyeztetéseken dől el.

A szocialistáknak nincs miért sietniük, az eddigi egészségügyi
megszorításokkal teljesíteni lehet a konvergenciaprogram idei tervszámait.
Májusban tárgyalásokba kezdenek, és ha a több biztosító mellett döntenek,
az új szabályok várhatóan csak jövő tavasszal lépnének hatályba.
(Kóka János viszont már januártól élesben indítaná a rendszert.)

Csakhogy a nyugati mintákat nem lehet átvenni, mert a több-biztosítós
országokban
sehol sem egy biztosítót cseréltek többre, hanem a rendszer így alakult ki
náluk.
Ráadásul a biztosítók - Hollandia kivételével - nem üzleti, hanem nonprofit
társaságok, és nem
(Ausztria, Franciaország) vagy korlátozottan (Németország) versengenek
egymással.
Az SZDSZ-es terv meghagyná az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat állami
biztosítónak,
ám a szocialisták szakértői tudják, hogy ez a kínos kudarcot hozó
dél-amerikai modellhez
hasonló megoldás lenne, hiszen biztos utat jelentene a szegénybiztosító
kialakulásához.

Január elsején így is, úgy is az utóbbi másfél évtized legfontosabb
egészségügyi reformlépése kezdődik - az állampolgári jogon járó
szolgáltatásokról hazánk átáll a biztosítási jogon járó ellátásra.
Mindez jelentősen növeli az egészségbiztosítás forrásait -
nemcsak a járulékbevételek bővülnek majd, hanem az állam is kénytelen lesz a
zsebébe nyúlni,
ugyanis az önhibájukon kívül járulékfizetésre képtelenek után állnia kell a
számlát.


A cikket a HetiVálasz.hu oldalon a következő címen találja:
http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=15614
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Társadalombiztosítás vagy "pro
  2007-04-26 20:43:36, csütörtök
 
  Társadalombiztosítás vagy "profitbiztosítás"?
2007-04-25. 12:30:34

Magyarországon a társadalombiztosítás működésének átláthatóságát sem sikerült megteremteni és a döntések sem a nyilvánosság előtt kerülnek megvitatásra. Vajon miért? Hogyan lehetne világosan felismertetni a magyar társadalommal, hogy a jelenlegi káosz az egészségügyben nem véletlen, és főleg nem céltalan? Hogyan lehetne ezt világossá tenni mindenki számára - pl. azt a tényt, hogy a veszély a magyar egészségügy területén ma még csak lehetőség, de ha bevezetik a profitorientált, több biztosítós modellt, akkor visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el?

A magyar egészségügyben szükséges reformot csak a szakmai szervezetekkel való komoly egyeztetés után és nagyon körültekintően szabadna beindítani. Tekintettel a lakosságra és az orvostársadalomra zúdított "öt törvény csodájára", már megkezdődött az egészségügy szétverése, leépítése azon célból, hogy a privatizációban minél működésképtelenebb legyen, s így olcsóbb áron lehessen elkótyavetyélni minden intézményt.

Az egészségügy reformját egy olyan elavult, és az Egyesült Államokban - már erkölcsileg is - megbukott több-biztosítós rendszerrel próbálják elfogadtatni az emberekkel, amelyről előre tudható, hogy "gazdagellátó" és "szegényellátó" részekre tagolja majd azt. A magukat politikusoknak kinevező gazdasági érdekcsoport most végre belehúzhatott az általuk meghirdetett "modernizálásba", sőt olyannyira megindították a közpénzen folyó agymosást, hogy a nép még a saját bőrén sem érzi a veszélyt.

A magánbiztosítók számára az egészségügy a jelenleg létező legnagyobb, nem is milliárdos, hanem még annál is nagyobb nagyságrendű üzlet. Ezért érthető, hogy minden magánbiztosító lobbizik érte, aki az üzletből várhatóan részesedni fog.

A racionális üzleti magatartás egyáltalán nem arra ösztönzi őket, hogy a betegek érdekét szolgálják, és számukra minél olcsóbban.

Ahol bevezették eddig a több-biztosítós modellt, ott a versengés ellenére sem következett be a várt minőségi és hatékonysági javulás, sőt rosszabb helyzetbe sodorta a betegellátást. A társadalom többségének, főleg a betegebbeknek szűkült az ellátásokhoz való hozzáférése, tehát nyíltan ki kell jelenteni, hogy ez a változás kedvezőtlen a szegényeknek, a kisgyermekeseknek. A piaci elven működő több-biztosítós rendszer az egyéni kockázatra épít, a társadalombiztosítás pedig a közösségi kockázaton alapul. A biztosítási díjnak fedezetet kell nyújtania az ellátási költségekre és a biztosító működési költségeire. A piaci elven működő biztosítási modellnek ezen felül ki kell termelnie a befektetők nyereségét is. Az üzleti biztosítók éppen emiatt nem szívesen kötnek megállapodást olyanokkal, akik ún. problémás ügyfelek pl. az idősek, veleszületett betegséggel, szülési problémával vagy krónikus betegséggel küszködők. Velük mi lesz?

A versengő biztosítóknak az a legjobb üzlet, ha nagy összeget befizető, tehát nagy jövedelemmel rendelkező, kevesebb kiadást jelentő, egészséges ügyfelei vannak. Ezek az ügyfelek nagy összeget fizetnek be, és minimális kiadást jelentenek. Ezek garantálják a magánbiztosítók profitját, ezért törekszik arra minden biztosító, hogy az ő ügyfelei között ez a réteg legyen többségben, hiszen befektetői, részvényesei elvárják tőle a nyereséget.

Ezzel szemben a szolidaritás elvén működő, ún. kötelező társadalombiztosítási forma lehetőséget nyújt, hogy össztársadalmi szinten lehessen felkészülni az egyénileg előre nem látható és igen költséges egészségügyi problémákra is.

Ez a Magyarországon zavarokkal küszködő de Ausztriában jól bevált rendszert a piaci működés szokásos zavarai nem érintik, stabilitását és jó hírét biztosítja az állam. A fizetésképtelenség, tulajdonoscsere vagy csődeljárás nem akadályozza a gyógyítást.

Ha viszont egy "piacon" megjelennek a magánbiztosítók, akkor az ő nyereségük az állami biztosító elszegényedéséhez vezet, ő fogja a szerényebb jövedelműek, sokgyermekesek, nyugdíjasok és munkanélküliek ellátását biztosítani, természetesen ha nincs más, akkor közpénzből. Ez utóbbi azt jelenti, hogy újabb pénzszivattyút állítanak rá az államkasszára, ami az eladósodást fogja növelni.

A több-biztosítós rendszer fő veszélye, hogy ha érdekeik úgy kívánják, ki tudnak lobbizni, vagy kényszeríteni az államból egy járulékemelést is. Mindez az üzleti biztosítások egyéb területein már kézzel fogható valóság.

Az ellátás minőségére és választékára kedvezően ható valódi verseny a biztosítók között sehol nem valósult meg Európában. Az Egyesült Államokban 45 millió embernek egyáltalán nincs egészségbiztosítása, 54 millióan pedig a legszegényebbeknek járó állami biztosítással rendelkeznek csak, és ezek a számok emelkedő tendenciát mutatnak. Az is bizonyítja, hogy a rendszer tökéletlen, hogy a 65 év felettieknek az állam kénytelen biztosítást szolgáltatni, hiszen a társadalom jelentős része nem rendelkezik azzal. Egyébként a szövetségi állam is, de több tagállam foglalkozik az egybiztosítós rendszerre való visszatérés gondolatával.
Hazánkban ezzel szemben a politika piacán szorult helyzetben lévő erőknél jelentkező lobbipénzek és érdekeltségi viszonyok legyőzik a józan észt. A politikai túlélésre játszókat és az üzleti haszonban gondolkodókat együttállásra készteti a pénz, pedig a köznek a piaci modell nem hasznos, és nincs is példa az ellenkezőjére.

Sokféle több-biztosítós rendszer működik ugyan, de sehol sem vált be, és ha be is vezették, már megbánták. Utoljára Szlovákiában ismerték be a több-biztosítós rendszer kudarcát. Ha Gyurcsány példálózott a Szlovák adórendszerrel, akkor ezzel miért nem teszi, és főleg miért nem tanulmányozzák a negatív példákat. Miért nem tanulnak?

Ha képesek lesznek a lakájmédia segítségével elhitetni, hogy még azt a kb. 1500 milliárd forintot is felosztják a - profitkivonásban érdekelt - magánbiztosítók és a szolidaritás elvén működő OEP között, akkor már el kell ismerni, hogy a nemzet kiirtásának egy profi csapata került kormányra, és nép nem reagál kellő módon. Észre kellene tehát venni ma már mindenkinek, hogy a magánbiztosítók, amelyek természetszerűen profitorientáltak, az eddigi összeg töredékét fogják gyógyításra fordítani.

Ha tehát további forráskivonás történik az egészségügyben, akkor valósággá válhat az egyensúly az államháztartásban, hiszen a nyugdíjasok és a betegek rohamosan fogyatkozni fognak, a temetkezési cégek pedig fellendülnek. Nem csodálkozom már semmin, de meglepne, ha az derülne ki, hogy a nemzetritkító csapatnak nincs üzleti kapcsolata a temetési szolgáltatásokkal, valamilyen rafinált formában.

Dr. Bene Gábor Sándor

[Forrás: Dr. Bene Gábor Sándor]
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kádár népe - A gulyás kommuniz
  2007-04-26 20:41:59, csütörtök
 
  Kádár népe - A gulyás kommunizmus népe
2007-04-25. 12:36:39

Tizennyolc százalék, a "kemény mag". A mindenkori "baloldali" hatalom rendíthetetlen szimpatizánsai, sportnyelven szólva a vörösagyú "B-közép".

Hiába került nyilvánosságra a titkos (?) balatonöszödi Gyurcsány-beszéd, hiába a posztkommunista "reformok" következtében egyre jobban szétmálló és ellehetetlenülő egészségügy, hiába a választási ígéreteket cinikusan meghazudtoló kormányprogram - közte az egy év alatt - száz százalékkal megemelt gáz és gyógyszerárak, hiába a kilenc százalékos infláció vagy az únióban szintúgy példátlan 7,50 %-os reálbércsökkenés (ugyanez a nyugdíjasok esetében már 12,00%!), a magyar társadalom majd minden ötödik (!) választópolgára még mindig masszívan kitart a hivatalban lévő kormány mellett.

Általában könnyû felismerni őket, mert gyakran hangoztatják a "nekem még ezen az áron is megéri, hogy nem a cigány van hatalmon" címû baloldali eposzt, és ezt hallva nem is tudom igazán - inkább sírjak vagy nevessek rajtuk. Az ember attól (is) csodálatos, hogy nincsenek cáfolhatatlan értelmi és érzelmi evidenciák. Ezért szép számmal akadnak még olyan "boldog" emberek, akik szilárd politikai meggyőződését aligha tudja elbizonytalanítani a közéletben kórosan eluralkodott erkölcsi deficit, vagy a folyamatos gyurcsányi hazudozás.

Néhányan ugyan bíznak benne, hogy ez a szám idővel egyre kevesebb is lesz - velük ellentétben én kevésbé lennék ennyire optimista. Még annak ellenére sem, ha a közvéleménykutatások szerint jelenleg meggyőzőnek tûnő Fidesz-előny van kialakulóban, hiszen a protesthangulatból létrejött "új többség" nem tekinthető sem stabilnak, sem elkötelezett jobboldali szimpatizánsnak.

Elbizakodottságra tehát semmi ok, az új érkezők többnyire azokból az emberekből állnak, akik korábban sem utasították el kategórikusan Orbánt és a Fideszt ( "csak" nem szavaztak rá ), ellenben mára betelt a pohár, és nem hajlandók tovább finanszírozni ( elvi támogatásukkal és adóforintjaikkal ) a szociálliberálisok permanens gyûlöletkampányát és gyalázatos országrombolását. Természetesen senkit sem szeretnék megbántani, de ez amolyan tipikus "ha ló nincs, megteszi az öszvér is" mentalítás - egy törékeny, adott esetben gyorsan kámforrá váló pillanatnyi szimpátia. Persze a kialakult konstelláció árnyalattal kedvezőbbnek tûnik mint tavaly ilyenkor, ellenben új választásoknak most se híre, se hamva : nem látszanak még változásra utaló jelek a politikai horizonton.

Néhány, előzetesen jósolt tétel tehát látványosan megdölni látszik. Tavaly, az önkormányzati választások jobboldali sikerén felbuzdulva magam is úgy gondoltam, hogy tavaszra - a folyamatos kormányzati megszorítások hatására - egyfajta "éhséglázadás" várható, amely sikerrel kikényszerítheti új parlamenti választások kiírását, legkésőbb az őszre.

Erre mi történt?

Talán a szokatlanul enyhe tél miatt is - az emberek valahogyan átvészelték ezt a kritikus időszakot, ráadásul belefásultak az állandó ( látható eredmény hiányában kifulladóban lévő ) kormányellenes tiltakozásokba. El kell ismerni, Gyurcsány pontosan tudta kikkel áll szemben, és "kádár népe" készségesen visszaigazolta a baloldali stratégák előzetes várakozásait. Akárcsak egykor az "átkosban", úgy a többség ma is gyáván befogja a száját ( október 23-a óta különösen ), és inkább csendben tûri az állandósuló nyomort és megaláztatást. Csakhogy az "ennél rosszabb soha ne legyen" mentalítás kíméletlenül elpusztítja a jövőt, és legfeljebb a mai nap nyomorúságos túléléséhez elegendő. Vegyük észre, hogy ezzel a passzív beletörődéssel egyenes arányban nő a veszélye annak, hogy megtörnek és bedarálnak, végképp önálló tudat és akarat nélküli kiszolgáltatott alattvalóvá degradálnak bennünket az egyre magabiztosabbá váló elvtársak! Történelmi példák egész sora bizonyítja, hogy morálisan menthetetlenül megsemmisül az a társadalom, aki a sorsán bár változtatni nem tud - idő előtt a reményt is feladva - igazából már nem is akar ...

Kormányváltó hangulat talán van, azonban az ehhez elengedhetetlenül szükséges "kritikus tömegnek" egyenlőre a nyoma sem látszik. Ráadásul erősen kétséges, hogy a közeljövőben kialakulhat egy olyan határozott és tettrekész - jobb kifejezés híján - népmozgalom, amely távozásra kényszerítheti a regnáló hatalmat. Egy olyan, szilárd erkölcsi alapokon szerveződött stabil és egységes tömeg, amely az utolsó pillanatig kitart az elvei mellett, és ellenállva a hamis kísértésnek - sosem adja el a lelkét (egy tál lencséért) az ördögnek. Véleményem szerint ez a "történelmi pillanat" legkorábban jövőre, az ingatlanadó tervezett bevezetése (és a családi ingatlanok tömeges kényszerárverezése) után fog bekövetkezni Magyarországon - de legyen ez már egy következő elemzés tárgya.

Persze kár lenne tagadni, kis hazánkban akadnak még jó hírek is. Példának okáért itt van közös kedvencünk Horváth Ágnes ( HüPi ), aki büszke az elmúlt tíz hónap "eredményeire", és folytatni kívánja Molnár-Mengele elmebeteg "reformjait".
(Valószínûleg Heinrich Himmler (*) is büszke volt az általa megálmodott koncentrációs táborokra ...) Végtére, miért is lenne ellenszenves, ha egy főhivatalnok ( most átmenetileg éppen miniszter ) nyíltan vállalja gyalázatos tetteit és büszke élete főmûvére, a magyar genocidiumra ? Mert amikor elérkezik az igazság kínos pillanata, felelni kell majd a nemzet ellen elkövetett embertelen gaztettekért, rosszabb esetben osztozni a "nagy elődök" tragikus sorsában.

[Forrás: http://jobbik.net/index.php?q=node/4449]
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az RMDSZ Basescu ellen kampány
  2007-04-26 20:39:00, csütörtök
 
  Az RMDSZ Basescu ellen kampányol
[ 2007. április 25., 22:41 ] Erdely.ma

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) arra kéri választóit, hogy ne támogassák Traian Basescu felfüggesztett román államfőt a leváltásáról szóló népszavazáson, ugyanakkor pozitív, nem egy személy ellen irányuló kampányt folytat majd - ezt Markó Béla, a magyar érdekvédelmi szervezet elnöke jelentette ki szerdán Bukarestben.

Markó azt követően nyilatkozott a médiának, hogy az RMDSZ Állandó Tanácsa megvitatta, milyen stratégiát kövessen a május 19-i népszavazást megelőző kampányban.

Kifejtette: nem mondják meg választóiknak, hogyan szavazzanak, de a kampány ideje alatt kifejtik, hogy nem támogatják Traian Basescut, illetve azt a demokrácia- és köztársaság-ellenes koncepciót, amelynek irányába taszítja az országot.

Az RMDSZ nem mozgósítani kívánja a romániai magyarságot, hanem tájékoztatni arról, hogy mit gondolnak az államelnökről, a köztársasági eszméről és a demokrácia alapelveiről. "Pozitív kampányt folytatunk olyan értelemben, hogy egy bizonyos eszme mellett kívánjuk letenni voksunkat" - tette hozzá Markó.

Közölte: nem szerveznek majd népgyűléseket, de kampány idején általában növekszik a közvélemény érdeklődése a politika iránt, és éppen ezért felhasználják a közszolgálati médiában rendelkezésükre bocsátott adásidőt, illetve sűrűbben jelen lesznek a magyar közösség különböző rendezvényein.
Duna TV
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Magyar Polgári Szövetség tám
  2007-04-26 20:38:20, csütörtök
 
  Közlemény - A Magyar Polgári Szövetség támogatja Traian Basescut
[ 2007-04-26 ] Erdely.ma

KÖZLEMÉNY

A Magyar Polgári Szövetség Traian Băsescu államfőt támogatja a május 19-i referendumon

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a jogállam elleni lépésként értékeli a Traian Băsescu államelnök politikai életből való eltávolítására létrejött parlamenti koalíció ténykedéseit. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy jogállamban, az Alkotmánybíróság véleményezésével ellentétben az állam elnöke felfüggeszthető. Az MPSZ meggyőződése, hogy egy jogállamban az Alkotmánybíróság döntése nem felülbírálható, hogy léteznek azok a morális, erkölcsi szabályok, melyek az Alkotmánybíróság döntését kötelezővé kell tegyék.

Az MPSZ vallja, hogy a már Európai Unió tag Romániában a politikának nem a múltról, hanem a jövőről kell szólnia. 1989-90-ben mindannyian rendszerváltásról álmodtunk. Románia állampolgárainak, román és magyar nemzetiségűeknek, szembe kell fordulniuk a bányászjárásoktól terhes '90-es évek örökségével, mindenkorra el kell kerülnünk az Iliescu és Vadim közötti választás kényszerét.

Az MPSZ meggyőződése, hogy a múlttal való szakításban valamint Románia modernizációs programjának megvalósításában sokkal nagyobb szükség van Traian Băsescura, mint Văcăroiura. A kommunizmus elítélése, a szekuritáté irattárának megnyitása valamint a korrupcióellenes harc kiteljesítése Románia felzárkóztatási folyamatának jelentős lépései, egy olyan folyamate melyben, Traian Băsescu támogatása mellett, az MPSZ részt kíván venni.

Az MPSZ elítéli, hogy a nép által közvetlenül megválasztott, legitim elnököt a pártlisták mögé bújt parlamenti tagok felfüggesztik. Elítéljük az RMDSZ magatartását, a magyar választópolgárok az RMDSZ parlamenti képviselőinek nem adtak mandátumot arra, hogy ezt megtegyék.

A Magyar Polgári Szövetség felkéri szimpatizánsait, a romániai magyar választópolgárokat, hogy május 19-én jelenjenek meg az urnák előtt, és voksoljanak Traian Băsescu leváltása ellen!

Székelyudvarhely, 2007. április 26.

Szász Jenő,
a Magyar Polgári Szövetség elnöke
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Felszámolják a tallini szovjet
  2007-04-26 20:37:18, csütörtök
 
 
Felszámolják a tallini szovjet emlékművet - Moszkva fenyegetőzik
2007-04-19 16:40 hírTV

Még ebben a hónapban megkezdik az észt hatóságok a Tallin központjában álló második világháborús szovjet emlékmű és a hozzá tartozó sírkert felszámolását. Jaak Aaviksoo védelmi miniszter levélben tájékoztatta erről az észt főváros elöljáróságát, amely egyébként ellenzi ezt a tervet, de kénytelen beletörődni, miután egy helyi bíróság elutasította ezzel kapcsolatos keresetét.

Az Andrus Ansip miniszterelnök vezetése alatt működő új észt kormány át akarja helyeztetni mind a szovjet emlékművet, mind pedig az előtte lévő kis parkban eltemetett szovjet katonák földi maradványait a belvároson kívüli katonai temetőbe.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter súlyos következményekkel fenyegette meg egy szerdai nyilatkozatában Észtországot, ha a kis balti állam kormánya véghezviszi e tervét. Az 1,3 milliós Észtország lakosságának mintegy harmadát kitevő orosz ajkúak már korábban csoportokat szerveztek az emlékmű és a hozzá tartozó sírkert megvédésére.
(lanchidradio.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Dúl a belháború?
  2007-04-26 20:36:45, csütörtök
 
  Botrány az MSZP-SZDSZ-koalícióban - Dúl a belháború?
2007-04-26 14:32:45 VGO

Az MSZP-SZDSZ koalíciós vitája miatt egy időre félbeszakadt a Fővárosi Közgyűlés munkája. A szocialista frakció vezetője, a belháború után úgy fogalmazott, gond van a koalíciós együttműködéssel.

Ha a főpolgármester és az SZDSZ-frakció úgy gondolja, hogy jó a jelenlegi koalíciós együttműködés, akkor "azt javaslom, itt az a pillanat, amikor le kell ülni, nagyon komolyan végiggondolni az együttműködés elveit", és ezt követően azt betartva folytatni a munkát - jelentette ki Steiner Pál.

Az MTI kormánypárti politikusoktól úgy tudja, hogy az SZDSZ elégedetlen Havas Szófai (MSZP) egészségügyi tanácsnok ténykedésével, emiatt nem akarják megszavazni azt a javaslatot, hogy továbbra is ő képviselje a fővárost a Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanácsban. Felróják neki azt is, hogy március közepén felhatalmazás nélkül egyezett meg az akkori egészségügyi miniszterrel fontos egészségügyi kérdésekben.

A frakcióvezető hangsúlyozta, a szocialisták a jelenlegi fővárosi koalíció fenntartásában érdekeltek. Egy koalíciós együttműködésnek azonban az írott megállapodáson túl, része a jóhiszemű együttműködés is, amelynek íratlan szabályai vannak. Ez a politikai kultúra része - tette hozzá. Megjegyezte, a koalíciós együttműködés egyenrangú partnerséget és azt jelenti, hogy a koalíciós partnerek betartják az írott és íratlan szabályokat.

Steiner Pál közölte, hogy miután csütörtökön megismerték az SZDSZ javaslatait "úgy döntöttünk, hogy állj, ne tovább". A szocialisták számára csütörtökön eljött ez a pillanat, ezért javasolták, hogy a napirendi pontok jó részének tárgyalását halasszák el. Idő kell ugyanis a szükséges koalíciós egyeztetésekhez - fűzte hozzá.

A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy nem presztízsharcot folytatnak.
MTI-MTV
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 142 
2007.03 2007. április 2007.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 142 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 126
  • e Hét: 459
  • e Hónap: 14651
  • e Év: 147568
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.