A ZSIDÓK ÚTJA/1 - ZSIDÓK ÚTJA,Matolcsy Mátyás,Rámai Birodalmat,Római Birodalomban,Római Birodalom,Nagy Frigyes,Német Birodalmat,Egyesült Államokban,Amerikai Egyesült Államokban,Baruch,Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel,Morgenthau Henrik,Marcus Pecora,Louis Dembitz Brandeis,Legfelsőbb Törvényszék,Jackie Coogan,Charlie Chaplin,Carl Lemmle,Felix Warburg,Ottó Kahn,Tompó László,Mussolini Itáliájában,Giovanni Papini,Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek,Balázs Gábor, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A ZSIDÓK ÚTJA/1

2012-07-22 19:55:39, vasárnap

	Dr. Matolcsy Mátyás: A ZSIDÓK ÚTJA/1 Folytonos vándorlás jellemezte évezredeken át a zsidóságot. Körülbelül ezer évvel Krisztus születése elölt a Tigris és Euphrates környékén laktak. Krisztus után 500-ig ide-oda vándoroltak Palesztina és Babilon között. 70 körül Egyiptom volt földje, ahonnan erőszakkal kellett őket kiűzni. Ekkor ismét visszatértek Palesztinába, amely kitűnő geopolitikai fekvésénél fogva igen alkalmas terület volt a kereskedésre. Innen az ókori Rámai Birodalmat árasztották el, mint kereskedők, pénzkölcsönzők, és rabszolgakereskedők. Nemcsak a régi Itáliába, hanem Galliába, Spanyolországba, Afrikába és a Földközi tenger keleti részén elterülő országokba is benyomultak. Ahol csak megjelentek, mindenütt felháborodást keltettek. Akkoriban sehol sem keveredtek össze a vendéglátó népekkel. Innen van, hogy a mózesi tanítás erős korlátokat állít a zsidók és a nemzsidók közé. Faji tulajdanságaik, melyek ma már mindenki előli ismeretesek, már akkor ellenszenvet keltettek. Időnként elkergették őket, de sokszor maguk önként mentek tovább, hogy új vidékeken zsákmányoljanak ki. De mindenütt, ahol már egyszer jártak, visszamaradt egy kis zsidó közösség, amely a világzsidóság nagy hálózatának sejtjévé vált. Krisztus születésekor Palesztinában körülbelül 700.000 zsidó élt, a Római Birodalomban azonban már 3 és fél millió volt a zsidók száma. A zsidók vándorlása a régi római birodalomban Keleten új lehetőségek nyíltak meg a zsidóság számára a Középkor elején. A Római Birodalom hatalma hanyatlóban volt. A földközi tengeri térség többé már nem volt gazdasági centruma az akkor ismert világnak. Nyugateurópában és Olaszországban a zsidók üzleti tevékenysége miatt itt-ott már kellemetlen lázadások mutatkoztak. A zsidóság számára mi sem volt kézenfekvőbb, mint megpróbálkozni azzal, hogy hátha új lehetőségeket nyújt a zsidó szatócsok számára a német népnek éppen akkor kezdődő kelet felé irányuló megmozdulása, vándorlása. A germánság keleten új földeket szántott fel, új városokat alapított és nagy területekkel növelte a német nép életterét. Először óvatosan, majd mind öntudatosabbad csatlakoztak a zsidók a nagy népmozgalomhoz, s mindenütt felajánlották kereskedői szolgálataikat. Ezek a zsidótelepülések ,,támaszpontok"-ul szolgáltak, ahonnan kiindulva, jó hírszolgálatuk segítségével távolabbi keleti területek felé nyomultak előre, ugyannyira, hogy még olyan vidékre is előre nyomultak, ahová a germánok már nem jutottak el, A ,,jiddis" elterjedésé sok keleti várasban még ma is tanúskodik erről a folyamatról. A Római Birodalom virágkorában keleti forrásból áramlott a zsidóság folyama nyugat felé, a népvándorlás korában pedig Európa keleti részét árasztották el. A zsidók vándorlása Európában a X. századtól a XVII. századik A keleti zsidóság torlódása Az új zsidó ,,haza" Lengyelország és Litvánia lett, ahol a nyugatról bevándorló zsidóság a keletről már korábban benyomult zsidó településeket elérte. A zsidóság itt roppant összetorlódott, úgy, hogy innen északra a Baltikum felé és keletre Fehéroroszország felé nyomult előre. A kelet és délkelet felé történő előretörésből keletkeztek a zsidó települések Romániában, Magyarországon és Ukrajnában. Ezek az országok azóta is súlyosan szenvednek a zsidók térhódításától. Besszarábia, mely ma ismét Oroszországhoz tartozik, újra zsidó bevándorlás színhelyévé lett, ahova most erőteljesen szivárog be a zsidóság Romániából. Több, mint 100 évvel ezelőtt Oroszország szükségesnek látta, hagy erről a torlódási területről feléje irányuló erős beszivárgásnak gátat emeljen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes. Keletkezése egy 1791-ből származó orosz törvényre vezethető vissza. Keleti határai a Duna és a Dnjeper voltak. 1831 óta a cári birodalom keretén belül Lengyelország is a Cserfához tartozott, amelyen túl a zsidók nem mehettek Oroszország belsejébe. A Cserta területen a keleti zsidók túlzsúfolódlak s ez egy évszázadon át odavezetett, hogy ott a zsidóság különleges arculata fejlődött ki. Ugyancsak megmaradt a keleti zsidóság különleges szociális helyzete, amely élesen különbözik a középeurópai zsidóság helyzetétől. A Cserta a keleti zsidóság vállalkozóbb kedvű rétege számára kellemetlen börtönné vált, - de értették is a módját, hogy határain átjussanak. A századforduló körül a zsidóság torlódása oly erős volt, hogy egyrészt milliós tömegben vándorolt nyugat felé, másrészt pedig az ,,otthon" maradt zsidóság gyűlölettől fűtött szervezkedése a cári Oroszország összeomlására vezetett. Ezeken a vidékeken a XIX. században ismét és ismét fellángoló pogromok oka mindig az volt, hogy a zsidók a népet kiszipolyozták és a kétségbeesésbe kergették. Később, az ipar általános fejlődése idején, a lengyel zsidóság megtalálta a módját, hogy a nemesség védelme alatt vezetőpozíciót szerezzen, különösen Orosz-Lengyelországban. Fajilag a keleti zsidók (askenázik) erősen különböznek a nyugati zsidóktól (szefardok), akiket számbelileg jóval felülmúlnak. A keleti zsidók előázsiai karakterű kevertfajú nép, míg a nyugati zsidók, bár ugyancsak erősen kevertek, mégis egységesebbek. A zsidók vándorlása Keleteurópában A keleti zsidóság Nyugateurópába és tengerentúlra vándorol Ugyanakkor, amidőn Oroszországban a múlt század közepe táján a zsidóság szigorú korlátozásoknak volt alávetve, a nyugateurópai országokban az emancipációs mozgalom virágzott. A zsidók a vendéglátó népeket humanista eszmékkel puhították meg, hogy azok őket egyenjogú polgároknak tekintsék. Így a zsidóság lassanként a nyugateurópai országokban csaknem valamennyi fontos pozíciót elfoglalt. Amikor a keleti zsidók nagy vándorlási hulláma nyugatra érkezett, a zsidóság már abban a helyzetben volt, hogy segédkezet nyújthatott fajtestvéreinek. A keleti zsidó bevándorlók tömegesen árasztották el Magyarország, Ausztria, Németország nagy várasait. Magyarországon voltak nagy államférfiak, maga Széchenyi is, akik a zsidó emancipáció ellen foglaltak állást. Németországban pedig Nagy Frigyes és Goethe energikusan az ,,emancipáció" ellen nyilatkoztak. A múlt század második felében azonban mégis győzött a ,,humanitás" gondolata s a zsidók útja megnyílt. A régi Ausztria-Magyarországot a keleti zsidóság épp úgy elözönlötte, mint a Német Birodalmat. Nyugateurópa nagyvárosai: Paris, London, Amsterdam ugyancsak a zsidók vándorlásainak főállomásai leltek, akik pedig az átkelést megfizethették, azokat az amerikai lehelőségek vonzották. Északamerika mindössze néhány generáció alatt a földkerekség legnagyobb zsidó országává lett. Közép- és Délamerika, de Délafrika sem mentesült a keleti zsidóság beszivárgásától. A keleti zsidóság kereskedelmi és érintkezési nyelvül legnagyobb részt a németet használta. Sőt még Amerikában is német nyelven jelentkezett, úgy, hogy maguknak a zsidóknak a számítása szerint 1925-ben a világ össz-zsidóságának 80%-a németül beszélt, angolul pedig csak 20%-a, több nyelvet pedig csak egy egész kis töredék beszélt. A zsidók világvándorlása A zsidók Amerikában A zsidók csak az utolsó két emberöltő alatt özönlötték el Amerikát. Washington idejében az Egyesült Államokban mindössze 1234 zsidó volt, 1937-ben a zsidó hitűek száma már 5 millión felül van! New York a Föld legnagyobb zsidó városa lett. Két és félmillió zsidó hitű lakosa a világ zsidóságának 15%-át teszi ki. New Yorkban minden negyedik ember zsidó. Brooklyn városrészben minden harmadik, Bronx-ban a tulajdonképpeni gettóban pedig ninden második. Jeruzsálemben, az ősi zsidó fővárosban ezzel szemben mindössze 76.000 zsidó lakik. Óriásira dagadt a keleti zsidóságnak Amerikába irányuló vándorlása. 1884-tőt 1914-ig több, mint 3 millió vándorolt át, ebből a világháborút megelőző 15 esztendő alatt csak Oroszországból másfél millió zsidó hajózott át Amerikába. 1900-ban az Amerikai Egyesült Államokban 530.000, 1937-ben már 5 millió zsidó lakott. A legnagyobb részük nagyvárosokban él, ahol a legkönnyebben tehetnek szert befolyásra a közéletben és a gazdasági életben egyaránt. Ma ugyanúgy megtaláljuk őket Roosevelt elnök környezetében (Laguardia, New York polgármestere (félzsidó), Baruch M. Bernát, Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel, Roosevelt udvari jogásza, Morgenthau Henrik pénzügymiminisztere [épp úgy, mint a legfelsőbb bíróságoknál] Marcus Pecora, a korrupció védelmezője, Louis Dembitz Brandeis, a Legfelsőbb Törvényszék tagja), a filmszakmában (]akob Cohen - Jackie Coogan, Charlie Chaplin, Carl Lemmle, film-nagyvállalkozó), a színházi és pénzvilágban (Felix Warburg, Ottó Kahn, Schwab acélkirály, J. Seligmann), valamint ezrével még a kereskedelmi és gazdasági élet első pozícióiban. A zsidók voltak azok, akik Amerikát a világháborúban angol oldalon való belépésre serkentették, mint ahogy ma is mindent elkövetnek, hogy Amerikát ugyanezen az oldalon a háborúba belesodorják. A világ zsidóságából Amerikára eső hányad százalékban Zsidók a városokban http://www.hunhir.info/?pid=hirek&id=55898 Nem mi, rabbijaik mondják ki végre, hogy a zsidó önmítosz lelki betegség 2012. július 20. 13:59 Ifj. Tompó László - Hunhír.info Ma, amikor a judaizmus közszolgálati médiumokban való ajánlgatása soha nem látott mérteket ölt világszerte, de nálunk különösen is, s ennek jeleként valósággal divat lett keresztény vezető körökben a zsinagógalátogatás, továbbá honlapjaikon önmagukat keresztényekként meghatározók érdeklődése rabbijaiknál, betérhetnének-e vallásuk felvételével közéjük, egyáltalán, mi is valójában a zsidóság, nem árt, ha ez utóbbi kérdésre adott válaszaikkal szembesülünk, melyekből egyebek mellett azt is megtudjuk, hogy nem mi, az ugyebár hol nyílt, hol burkolt nyilasoknak, náciknak, fasisztáknak tekintettek, hanem rabbijaik mondják ki végre, hogy a zsidó önmítosz lelki betegség. Ha könyveiket olvassuk, azonnal szembeötlő, mennyire nem definiálják identitásukat, az, hogy pozitív válasz helyett rendre negatív információt kapunk tőlük (nem vallás, nem etnikum, nem nemzeti kisebbség, nem kultúra), ugyanakkor, hogy minimális öndefiniálatlanságuk ellenére viszont a mesterlövészek villámgyorsaságával tudják, ki mitől és miként (vélt vagy valóságos) ellenségük, egyszóval ki az anti, felvetve ilyetén a további kérdést, vajon nem ez vált-e ki közülük számosakból mindenkor amolyan ,,öngyűlölet"-et, mint egykor a Mussolini Itáliájában katolizált, őt csodáló Giovanni Papini újságíróból, aki szerint, amint könyvében (Gog, 1934) írta, kora Európája a közülük kikerült intellektuelek befolyása alatt áll, akik ,,bár különböző népek között születtek és különböző kutatásoknak szentelték magukat, mindannyian: németek és franciák, olaszok és lengyelek, poéták és matematikusok, antropológusok és filozófusok egy közös célra törnek: az elismert igazságokat kétségbe vonni, lerántani azt, ami a magasban van, bepiszkítani, ami tisztának látszik, megingatni azt, ami szilárd és megkövezni azt, ami tiszteletben áll". Nos, a Mazsihisz honlapján szereplő ,,Kérdezd a rabbit" rovatban az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek a kérdésék sokaságát váró tanárai közül Balázs Gábor szerint persze ,,a zsidósággal ,,nem szimpatizáló" vagy öngyűlölő zsidók is zsidónak számítanak" (tehát eszerint a ritka őszinteségű Papini is), bár hogy pontosan mitől, azt nem árulta el, ezzel egy újabb kérdést kikényszerítve, azt, hogy ilyetén nem azon korábbi következtetésünket kívánta-e (akaratlanul is) igazolni, miszerint végső soron még ezek az ,,öngyűlölő" övéik sem tudják megtagadni mivoltukat, akik olyanok, mint azon tolókocsiba kényszerültek, akik magas hegyeket szeretnének megmászni, ám lelki gyötrődéseik, visszaeséseik és szárnyalásaik megmaradnak, mert sohasem érik el a végső pontot, a kiegyensúlyozott, boldog szeretetlétet, a tudat állandóságát, a félelem nélkül élés misztériumát? Száz szónak is egy a vége: tényleg különös világ a judaizmus, úgy tűnik, olyan, mint egy ország, mely nem jelöli ki határait, de ha bárki is áthágja azokat, retorziókkal sújtja (még jó, ha bombák helyett csak jelzőkkel), melyben a határ tisztázatlansága nem mentesít a határsértés büntetésétől (talán nem is sejtve, ezzel mennyire csak az általuk unos-untalan megbélyegzettek számát növelik), melyben csak egy valami van, ami állandó, és ez a krónikus identitászavar, amelyet végül mi sem tükröz jobban, mint az említett rovatban egy hozzájuk forduló azon kérdésére, hogy ha az antiszemitizmusról tudományosan bebizonyított tény, hogy ,,lelki betegség", akkor az ellentéte, a filoszemitizmus is az-e, adott helyeslő válaszuk: bár szerintük persze az utóbbi nem azt hirdeti, hogy a zsidóság ,,magasabb rendű" lenne, hanem csak kivédeni igyekszik általa ,,azokat az ,,érveket", amelyeket az antiszemiták felvonultatnak" a lényeg mégiscsak az, hogy nem mi, az ugyebár hol nyílt, hol burkolt nyilasoknak, náciknak, fasisztáknak tekintettek, hanem rabbijaik mondják ki végre, hogy a zsidó önmítosz lelki betegség. http://betiltva.com/files/matolcsy.php

0 komment , kategória: Általános

Címkék: szolgakereskedők, keresztényekként, kiegyensúlyozott, zsidótelepülések, fehéroroszország, lengyelországban, tisztázatlansága, korlátozásoknak, zsákmányoljanak, nyugateurópában, fajtestvéreinek, beszivárgásától, világvándorlása, filoszemitizmus, tulajdonképpeni, megbélyegzettek, vezetőpozíciót, túlzsúfolódlak, kétségbeesésbe, világháborúban, nagyvállalkozó, beszivárgásnak, oroszországhoz, tartományaiban, térhódításától, kiszipolyozták, vándorolhattak, magyarországon, összetorlódott, magyarországot, kikényszerítve, vándorlásainak, szolgálataikat, németországban, öntudatosabbad, intellektuelek, ókori Rámai, régi Itáliába, vendéglátó népekkel, mózesi tanítás, nemzsidók közé, világzsidóság nagy, zsidók száma, zsidók vándorlása, régi római, zsidóság számára, földközi tengeri, akkor ismert, zsidók üzleti, zsidó szatócsok, német népnek, germánság keleten, ZSIDÓK ÚTJA, Matolcsy Mátyás, Rámai Birodalmat, Római Birodalomban, Római Birodalom, Nagy Frigyes, Német Birodalmat, Egyesült Államokban, Amerikai Egyesült Államokban, Baruch, Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel, Morgenthau Henrik, Marcus Pecora, Louis Dembitz Brandeis, Legfelsőbb Törvényszék, Jackie Coogan, Charlie Chaplin, Carl Lemmle, Felix Warburg, Ottó Kahn, Tompó László, Mussolini Itáliájában, Giovanni Papini, Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemnek, Balázs Gábor,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]