|
|
|
2015-02-13 21:35:36, péntek
|
| |
| |
Kereken 70 éve történt, amikor 1945-ben egy kisvárosnyi magyar férfi (nő és gyerek!) halt meg, s néhány óra alatt elesett hozzávetőleg 20 ezer (!) magyar, hozzávetőleg ugyanannyi, mint az 1526-ban lezajlott mohácsi csatában.
Mi is történt 1945. február 11-én, este, úgy 8 óra után?
Tudjuk, ez évfordulója a Budai-várból 1945. február 11-én történt kitörésnek, mely során a 1944. Karácsonya óta a Budai-várban rekedt magyar és német alakulatok maradványai, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, elkerülendő a semmi jóval nem kecsegtető fogságba esést megkísérelték a lehetetlent, azaz egy bravúros rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből.
Mint tudjuk, a Budapest körüli szovjet gyűrű 1944. Karácsonyán bezárult, s 1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladva Pestet, Budára majd fokozatosan a Várhegyre, pontosabban a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, majd a szükség repülőtérként használt Vérmező eleste után le is állt. A magyar és német parancsnokok, Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch Obergruppenfürer, akik összességében 40-45 ezer ember ? nagyjából fele-fele arányban magyar és német katonák ? felett rendelkeztek, s akik minden korábbi kitörési engedély-kérelemre Hitlertől elutasító választ kaptak, lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Itt is furfanghoz kellett folyamodniuk, azaz a Berlin felé küldött rádióüzenet után, miszerint kitörnek, összetörték a rádiót, hogy ne vehessék Hitler ismételt tiltó parancsát.
Az 1945. február 11-én este 8 óra körül a Bécsi kapun keresztül a Várfok és az Ostrom utcán kitóduló magyar és német csapatokat, melyek sem tüzérségi támogatást nem kaptak, s nehézfegyverekkel sem rendelkeztek, a kitörést már ?váró" szovjetek a Széna és Széll Kálmán tereken félelmetes golyózáporral fogadták.
Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező kitörő sereg, azaz józan becslések szerint 44 ezer, fele részt magyar, fele részt német katonából másnapra hozzávetőleg 700 katona érte el a magyar-német vonalakat, (átmenetileg) megmenekült. Azaz 43 ezer katona egyetlen nap leforgása alatt halt meg, amiből, ha az arányok helyesek 21-22 ezer volt a magyar halott.
És itt meg kell állni. Megállni és nem azt boncolgatni, hogy az elesettek hány százaléka szimpatizált a német terjeszkedéssel, hány százaléka volt náci (szovjet szóhasználat szerint: fasiszta) érzelmű, hanem fejet hajtani a katonai esküjükhöz halálukig ragaszkodó, hazájuk fővárosát az ellenségtől (igenis ellenségtől, mert egy katona számára a felettese, a parancsnoka mondja meg ki az ellenség) védő katonák végső erőfeszítése, halála előtt. S hogy nem adták meg magukat, az is érthető, hiszen már 1944 ősze óta magyar földön tevékenykedik a Vörös Hadsereg, s vannak hírek, hogy az elfoglalt területeken mi történik, s mi történik a fogságba esett honvédekkel. De tudjuk azt is, hogy a Várhegy pincéiben berendezett hadikórházak sebesültjeinek szenvedését a Várba betörő szovjetek, nem gyógyszerrel, kötszerrel és érzéstelenítővel, hanem lángszóróval rövidítették le.
Igen! Meg kell állni és eltöprengeni azon, hogy a mohácsi csatával azonos emberveszteség, miért nem érdemel meg, több mint 60 év után, a hivatalos Magyarországtól kegyeletet. Hogy egy tisztességesen megrendezett állami megemlékezésen elsirassuk azt a kisvárosnyi életerős magyar férfit, köztük a csupa fiatalból álló két Egyetemi Rohamzászlóalj önkénteseit, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) elnökének Dr. Padányi Máriusz ikertestvérét, Imrét is, ahogy ezt tette Nemeskürty István 1972-ben a doni áldozatokkal a ?Requiem egy hadseregért" című könyvében. Megemlékezni, s nem azon fanyalogni, hogy párfős szervezetek miként emlékeznek meg róluk. S mellesleg elsiratni azt a Gerhard Schmidhuber német vezérkari ezredest, aki egy hónappal korábban még megmentette a budapesti gettó maradék 60-70 ezer lakóját, s aki a Lövőház utcában ugyanezen harcban esett el.
Igen, ideje már központilag, államilag felmenteni ezeket az elesett katonákat a hamisan csengő ?fasiszta" jelző súlya alól, s ezzel felitatni azt a gyászkönnyet, mely még ma is legördül ezekben a hideg februárelejei napokban a hozzátartozók sokat látott és még többet tapasztalt barázdált arcán. Ez a feladat a hatalomban lévőkre vár!
Mi pedig, civilek, addig is kegyelettel gondoljunk az elesettekre! Legyen emlékük áldott!
Dobai Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: obergruppenfürer, érzéstelenítővel, magyarországtól, terjeszkedéssel, emberveszteség, rohamzászlóalj, megemlékezésen, tisztességesen, sebesültjeinek, tevékenykedik, repülőtérként, golyózáporral, megkísérelték, ikertestvérét, hozzátartozók, hadirokkantak, februárelejei, összességében, rövidítették, elhatározták, bajtársaikat, hadiözvegyek, vezérezredes, rendelkeztek, áldozatokkal, erőfeszítése, lángszóróval, hozzávetőleg, parancsnokok, eltöprengeni, gyászkönnyet, szimpatizált, hadikórházak, folyamodniuk, gyógyszerrel, szóhasználat, kisvárosnyi magyar, 1526-ban lezajlott, semmi jóval, bravúros rohammal, szükség repülőtérként, egyenlőtlen küzdelem, magyar-német vonalakat, arányok helyesek, magyar halott, elesettek hány, német terjeszkedéssel, katonai esküjükhöz, katona számára, parancsnoka mondja, elfoglalt területeken, fogságba esett, Hindy Iván, Karl Pfeffer-Wildenbruch Obergruppenfürer, Széll Kálmán, Vörös Hadsereg, Egyetemi Rohamzászlóalj, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, Padányi Máriusz, Nemeskürty István, Gerhard Schmidhuber, Dobai Miklós,
|
|
|
|
|
|
| kisvárosnyi magyar, 1526-ban lezajlott, semmi jóval, bravúros rohammal, szükség repülőtérként, egyenlőtlen küzdelem, magyar-német vonalakat, arányok helyesek, magyar halott, elesettek hány, német terjeszkedéssel, katonai esküjükhöz, katona számára, parancsnoka mondja, elfoglalt területeken, fogságba esett, mohácsi csatával, hivatalos Magyarországtól, tisztességesen megrendezett, kisvárosnyi életerős, csupa fiatalból, doni áldozatokkal, hónappal korábban, budapesti gettó, elesett katonákat, hamisan csengő, hideg februárelejei, hozzátartozók sokat, hatalomban lévőkre, obergruppenfürer, érzéstelenítővel, magyarországtól, terjeszkedéssel, emberveszteség, rohamzászlóalj, megemlékezésen, tisztességesen, sebesültjeinek, tevékenykedik, repülőtérként, golyózáporral, megkísérelték, ikertestvérét, hozzátartozók, hadirokkantak, februárelejei, összességében, rövidítették, elhatározták, bajtársaikat, hadiözvegyek, vezérezredes, rendelkeztek, áldozatokkal, erőfeszítése, lángszóróval, hozzávetőleg, parancsnokok, eltöprengeni, gyászkönnyet, szimpatizált, hadikórházak, folyamodniuk, gyógyszerrel, szóhasználat, megemlékezni, megrendezett, elkerülendő, megmentette, fokozatosan, központilag, pontosabban, karácsonyán, lehetetlent, schmidhuber, wildenbruch, egyenlőtlen, parancsnoka, ellenségtől, szenvedését, berendezett, területeken, honvédekkel, boncolgatni, hadseregért, összetörték, önkénteseit, átmenetileg, kisvárosnyi, megmenekült, szervezetek, rádióüzenet, kegyelettel, évfordulója, elesettekre, maradványai, hátrahagyva, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 370
- e Hét: 10637
- e Hónap: 21748
- e Év: 175244
|
|
|
Offline
