|
2015-04-18 15:14:54, szombat
|
|
|
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
2015.04.18 14:00
Noha Görögország eurózónából való kilépésének valószínűségét egyre magasabbra becsülik a befektetők, az ezzel kapcsolatos félelmeknek egyelőre nincs egyértelmű jele a pénzügyi piacokon. Lehet, hogy a befektetők az eurózóna jövőjét a görögök nélkül is el tudják képzelni? Tényleg csak elképzelhetik azt, ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogyan zajlana le egy ilyen folyamat és milyen következményekkel járna a többi tagországra nézve. A tárgyalások még javában zajlanak, de már nem maradt sok vesztegetni való idő, ugyanis a görög államkassza üres, az IMF pedig összesen közel egy milliárd(!) eurónyi törlesztést vár a kormánytól május első felében (mint elmondták, késlekedés nélkül), miközben a nyugdíjukra és a bérükre is számítanak az emberek.
Ez most nem olyan, mint 3 éve
A CDS-felárakból számított csődvalószínűségek - amik a hitelkockázat legtisztább mérőszámát jelentik - a periféria országok (Olaszországok, Portugália és Spanyolország) esetében idén folyamatosan csökkentek, miközben a görögök fizetésképtelenné válásának esélyét már 80 százalékra teszik a befektetők.
Ez is mutatja, hogy most más a helyzet, mint három évvel ezelőtt, amikor a görög kilépés legutóbb az asztalon volt: ekkor a többi periféria ország hitelkockázati felára (CDS) is elszállt, a csődvalószínűségek 40-60 százalékra emelkedtek. Vagyis míg korábban fertőzött, addig ma elszigeteltebb a görög válság. De miért?
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
Az akkori eurózónás adósságválság alatt a monetáris unió létrehozott egy banki mentőalapot és egy ún. mechanizmust a helyzet kezelésére, az Európai Központi Bank pedig felesküdött az euró megmentésére. A válságkezelésnek és az azóta eltelt időnek köszönhetően az euróövezeti bankok görögországi kitettségei ma már korlátozottak, miközben a piacokhoz való hozzáférés sohasem volt olyan könnyű, mint most, köszönhetően az EKB pénzpumpájának.
Ugyanakkor egyes elemzők arra figyelmeztetnek: kizárt, hogy a görögök kiválásának ne lennének következményei, de ennek a többi tagországra gyakorolt hatását lehetetlen előre számszerűsíteni, mivel egyelőre azt sem tudni, ez a valóságban mit jelentene.
Amit senki sem akarhat
A piacokon már régóta hangoztatják az esetleges "Grexit" bekövetkezését, azonban valójában senki sem tudja, ez mit takar. Nem tudni, hogyan zajlana le. Fokozatos és végig felügyelt folyamat lenne, vagy hirtelen történne és a görögök visszatérnének a drachmához? Az eurózónába való belépésre van kidolgozott eljárás, azonban a kilépésre nincs semmilyen jogi precedens.
Valószínű, hogy a bankok bezárnának egy időre, és tőkekorlátozásokat kellene bevezetni. Egy esetleges új valuta bizonyosan nagyon leértékelődne, ami az euróban denominált adósság elszállásához vezetne. Ez esetben Athén biztosan csődöt jelentene, ami ki tudja, milyen következményekkel járna a globális pénzügyi piacokra nézve. Ugyanakkor az új gyenge valutából a görög gazdaság profitálni is tudna a versenyképesség jelentős javulásán keresztül. Bár egy ideig ismét kizárnák magukat a pénz- és tőkepiacokról, a tapasztalatok azt mutatják, az ilyen állapot nem tart olyan sokáig, mint azt sokan hinnénk, előbb-utóbb ismét visszatalál a külföldi tőke az egykor fizetésképtelen országokba.
Az is elképzelhető, hogy Görögország nem lépne ki az eurózónából hivatalosan, és párhuzamosan két, az euró és egy új valuta forogna a gazdaságban. Ez esetben az eurózóna még hajlandó lehet további segítséget nyújtani az országnak. Ez, mint köztes és átmeneti megoldásként jöhetne szóba, de a gyakorlatban még ilyesmire sem volt precedens.
A legnagyobb kérdés, hogy egy végleges kiválás hogyan hatna a monetáris unióban maradó országokra. Ugyan a görögök felé való kitettségek már nem olyan jelentősek, hogy az nagy kockázatot hordozna magában, azért vannak más fertőzési csatornák is.
Velük indulna a dominó
Portugáliát tartják például a következő gyenge láncszemnek: az ő helyzetük valójában a görögökénél is rosszabb, hiszen GDP-jük arányában nézve idén több a kamatkiadásuk (~5%), mint a görögöknek (~4%). A portugál kormány ugyanakkor jelenleg éppen a Brüsszel által elvárt reformokat hajtja végre, így ezzel kapcsolatban egyelőre nincs aggodalomra ok.
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
De mi van a spanyolokkal? A kamatkiadások ott is magasak (a GDP 3%-át teszik ki idén), ami fegyelmezett költségvetési politikát igényel. Pont emiatt Spanyolországban is erősödik a megszorítás- és adósság-ellenesség és ezzel együtt a baloldal is. Az ottani Sziriza pártot Podemosnak hívják, és ugyan csak bő egy éve alakult, támogatottsága igen nagy. A spanyol parlamenti választásokra idén decemberben kerül majd sor, így könnyen lehet, hogy ha ott is komoly politikai instabilitás alakul ki. Ha az Ibériai-félszigeten is megtagadnák a megszorításokat, az egy újabb adósságválsághoz vezethet.
Mire várunk most?
A görög kormány és nemzetközi hitelezői a februári négyhónapos hosszabbításról szóló megállapodás óta egyezkednek a szükséges reformokról, eddig nem sok eredménnyel. A Ciprasz-kormány taktikázni próbál az európai partnerekkel, de ezt már tényleg nem sokáig teheti, ugyanis tényleg elfogyott a pénzük.
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
Hó végén nyugdíjakat és béreket kell fizetniük 1,6 milliárd euró értékben, ugyanakkor egy a Reuters-nek nyilatkozó görög kormánytag szerint a teljes(!) kormányzati szektor összes tartaléka már csak 2 milliárd eurót tesz ki. Vagyis a május első felében esedékes 963 millió euróra rugó IMF törlesztőkre már aligha jutna. (Hacsak hó elején nem folyik be elég adóbevétel, de onnantól Görögország tényleg naporka van az államcsődtől.)
Hivatalosan hétfőig kaptak időt az eurózónás munkacsoporttól, hogy elkészüljenek a reformokkal, ugyanis mindenki azt szeretné, ha azokról már az eurózónás pénzügyminiszterek jövő pénteki rigai találkozóján dönteni lehetne. Pénteken bejelentették, hogy ma délután Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások a hitelezőkkel, így van remény, hogy hétfőre előrehaladottabb stádiumba kerül az ügy.
A héten még úgy lehetett tudni, a legfontosabb ügyekben, mint a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformja, továbbra sem értenek egyet felek. Hogy ez hogyan fog megváltozni néhány napon belül, egyelőre nem látni, de ha túl sokáig kakaskodik még a kormány, annak rossz vége is lehet: vagy saját magukra vagy egész Európára nézve.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/tenyleg_megmutatjak_a_gorogok_hogy_kell_otthagyn i_az_eurozonat.212804.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&am p;utm_campaign=hiraggregator |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: adósságválsághoz, spanyolországban, válságkezelésnek, előrehaladottabb, hosszabbításról, figyelmeztetnek, számszerűsíteni, nyugdíjrendszer, megszorításokat, versenyképesség, munkacsoporttól, fizetésképtelen, pénzpumpájának, következményei, támogatottsága, bekövetkezését, visszatérnének, valószínűségét, elszigeteltebb, hitelkockázati, adósságválság, spanyolország, olaszországok, hitelkockázat, elszállásához, kamatkiadásuk, kamatkiadások, költségvetési, választásokra, elkészüljenek, bejelentették, elképzelhetik, tőkepiacokról, tapasztalatok, korlátozottak, leértékelődne, ezzel kapcsolatos, pénzügyi piacokon, eurózóna jövőjét, görögök nélkül, ilyen folyamat, többi tagországra, görög államkassza, kormánytól május, hitelkockázat legtisztább, periféria országok, görögök fizetésképtelenné, görög kilépés, asztalon volt, többi periféria, görög válság, akkori eurózónás, Noha Görögország, Európai Központi Bank,
|
|
|
|
ezzel kapcsolatos, pénzügyi piacokon, eurózóna jövőjét, görögök nélkül, ilyen folyamat, többi tagországra, görög államkassza, kormánytól május, hitelkockázat legtisztább, periféria országok, görögök fizetésképtelenné, görög kilépés, asztalon volt, többi periféria, görög válság, akkori eurózónás, monetáris unió, banki mentőalapot, helyzet kezelésére, euró megmentésére, azóta eltelt, euróövezeti bankok, piacokhoz való, görögök kiválásának, görögök visszatérnének, eurózónába való, kilépésre nincs, bankok bezárnának, euróban denominált, globális pénzügyi, görög gazdaság, versenyképesség jelentős, ideig ismét, ilyen állapot, külföldi tőke, egykor fizetésképtelen, eurózónából hivatalosan, legnagyobb kérdés, végleges kiválás, monetáris unióban, görögök felé, nagy kockázatot, következő gyenge, portugál kormány, ottani Sziriza, spanyol parlamenti, görög kormány, februári négyhónapos, szükséges reformokról, európai partnerekkel, május első, eurózónás munkacsoporttól, legfontosabb ügyekben, munkaerőpiac reformja, adósságválsághoz, spanyolországban, válságkezelésnek, előrehaladottabb, hosszabbításról, figyelmeztetnek, számszerűsíteni, nyugdíjrendszer, megszorításokat, versenyképesség, munkacsoporttól, fizetésképtelen, pénzpumpájának, következményei, támogatottsága, bekövetkezését, visszatérnének, valószínűségét, elszigeteltebb, hitelkockázati, adósságválság, spanyolország, olaszországok, hitelkockázat, elszállásához, kamatkiadásuk, kamatkiadások, költségvetési, választásokra, elkészüljenek, bejelentették, elképzelhetik, tőkepiacokról, tapasztalatok, korlátozottak, leértékelődne, hiraggregator, megállapodás, mechanizmust, gyakorlatban, államcsődtől, elképzelhető, találkozóján, folyamatosan, folytatódnak, törlesztőkre, hitelezőkkel, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1740
- e Hét: 12007
- e Hónap: 23118
- e Év: 176614
|
|
|