Nagyobb a baj, mint gondolnánk - Kipukkad a magyar lufi - Költségvetési Felelősségi Intézet,Papp Zsolt,Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest,Haladás Alapítvány,Romhányi Balázs,Klebelsberg Intézményfenntartó Központ,Államadósság Kezelő Központ,Ugyanakkor Brüsszel, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Nagyobb a baj, mint gondolnánk - Kipukkad a magyar lufi

2015-12-08 20:19:27, kedd

	Nagyobb a baj, mint gondolnánk - Kipukkad a magyar lufi Jelentős mértékben kiszolgáltatott a magyar gazdaság az uniós támogatásoknak - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet legújabb elemzésében. A vállalati beruházások csökkenek, a foglalkoztatási helyzet rosszabb lehet a hivatalos statisztikáknál, amint kifutnak az uniós támogatások, kilukadhat a magyar növekedési lufi. Amennyiben beindul a Paks 2 beruházás, úgy búcsút mondhatunk az államadósság-csökkenésnek. Papp Zsolt , 2015.12.08., kedd 13:12 Az idei 2,9 százalékos GDP növekedés után 2016-ra 1,7 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, majd 2017-re 1,8 százalékot vár a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) legfrissebb makrogazdasági prognózisában, ami a Haza és Haladás Alapítvány megrendelésére készült. Az KFIB szerint 2017-re sem várható, a gazdaság gyors növekedése, ugyanis a magyar gazdaság növekedése továbbra is az uniós támogatásoktól függ. Az idei 2000 milliárd forintos uniós támogatás lehívása után eredetileg csak 1015 milliárdos lehívással számolt az NGM 2016-ban, ez viszont visszavetné a gazdasági növekedést. Az újabb hírek szerint a kormány már arra számít, hogy jövőre sem lassul az uniós kifizetések üteme, így az elérheti az idei mértéket. A következő 3- 4 évben - amíg nem látszik az uniós források vége - addig ez a forrás költségvetési stimulusként működik, hisz 100 milliárdos magyar önrészt mellett 570 milliárd forintnyi támogatáshoz jut a magyar a gazdaság. Az infláció még 2017-ben sem éri el a három százalékot, az idei 0,2 százalékos defláció után jövőre 1,8, majd 2017-re 2,9 százalékra emelkedik a pénzromlás várható üteme. A forint gyengülő pályára áll az idei 209,3 forintos euróárfolyam után, 2016 átlagában már 317 forintos eurót vár a KFIB. Az MNB kivár a kamatemeléssel, hisz magyar lakosság immár nem devizában, hanem forintban adósodott el, ami a jegybankot arra ösztönzi, hogy minél később szigorítson. Ez viszont a forint gyengülését eredményezi - mondta a jelentés ismertető sajtótájékoztatóján Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. Az OTP-részvények eladása sem segít Az államháztartás egyenlege az eredetileg kitűzött pályán alakul, ám ebben is jelentős szerepet játszik az uniós pénzek lehívása. Az idén kétszer módosították az költségvetési hiánycélt - mind a két alkalommal emelték -, így az 140 milliárd forinttal növelte az egyenleget. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az idei és a jövő évi bevételeket is 23-23 milliárd forinttal mérsékli. Az idénre tervezett 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételből egyetlen fillér sem teljesül. Az OTP-részvények eladásból származó 62 milliárd forint ugyan befolyt, de az nem csökkenti a költségvetés uniós hiányát az elszámolási szabályok miatt. A földértékesítésekből 2016-ban befolyhat a tervezett 133 milliárd forint, viszont idén egy fillér sem várható, így ez is költségvetési kockázat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) üzemszerűen alulfinanszírozott, a novemberben átadott 33 milliárd forinton túl még az idén további 10 milliárd forintos támogatásra szorul. Jövőre az elfogadott költségvetéshez képest a Klik további 43,7 milliárd forintos támogatásra szorul. A teljes táblázatért kattintson! Az idei költségvetési kockázatok között pozitív a Paks 2, ugyanis az előirányzatból csak 14 milliárd forintot használtak fel az eredetileg előirányzott 27,2 milliárd forintból. Szintén az egyenleget javítják a tervektől elmaradó lakástámogatási kiadások, a magasabb útdíjbevételek. A költségvetés túlköltekezést kiegyensúlyozzák az adóbevételi többletek, így az idén a tervezett pályán maradt a hiány - igaz a terveknél 300-400 milliárd forinttal magasabb szinten, ami a tervezés pontatlanságát jól jelzi. Az idei költségvetési bevételek 450 milliárd forinttal magasabban teljesültek, ennek ellenére a hiány az eredeti pályán maradt, vagyis a költségvetési fegyelem túlzottan laza. A jelenlegi helyzetben a költségvetésnek jelentősen csökkenteni kellene a hiányt és az adósságot, mintegy spórolva a szűkebb évekre. Paks 2-vel nincs államadósság-csökkenés Az államadósság minimális mértékben a tavalyi 76,2 százalékról a GDP 76,1 százalékára csökken az idén, érdemi csökkenés 2017-ben várható, ekkorra 75,2 százalékot vár a KFIB. A 0,1 százalékos csökkenéshez az kell, hogy a decemberben lejáró 375 milliárdos prémium eurókötvényt az idén nem újítja meg az Államadósság Kezelő Központ. A következő években csak úgy csökkenthet az államadósság, ha Paks 2-re egy centet sem hív le az orosz hitelből az állam, Paks 2 hitele nélkül viszont nem tartható az adósságcsökkenés a jelenlegi pályán. Kockázatok a 2016-os büdzsében és hosszú távon Minél jobban gyorsulnak az uniós kifizetések 2016-ban, annál nehezebb lesz fenntartani ezt az ütemet 2017-ben - említette a költségvetési kockázatok között Romhányi Balázs. Feltehetőleg teljesül a 133 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel, de ezt a tételt is folyamatosan figyelnie kell a kormánynak. A maradványok felhalmozódása is növelheti jövő évi kiadásokat, azaz a hiányt. Az idei költségvetési tartalékban maradt 30 milliárd forint, ha ezt idén kiadják a minisztériumoknak, akkor annak elköltése nagy valószínűséggel a jövő évre csúszik át. A Volkswagen-botránynak lesz hatása a magyar gazdaságra, ám ennek mértékét jelenleg még nem lehet számszerűsíteni. Valószínűleg túlzás azt állítani, hogy a növekedés 1-2 százalékkal fékeződhet, de a kockázatok negatívak. A középtávú kockázat az uniós pénzek erőltetett lehívása, ami a hatékonyság rovásra megy, hisz nem lehet tudni, hogy valóban lesz-e belőle növekedés. A Paks 2 beruházás kapcsán mind negatív, mind pozitív kockázatok vannak: ha megkezdődik a beruházás, akkor annak komoly egyenlegrontó és államadósság-növelő hatása lesz. Ugyanakkor Brüsszel több vizsgálatot is folytat, így ha nem vagy nem a tervezett formában valósul meg a paksi atomerőmű bővítése az költségvetési folyamatok szempontjából pozitív kockázat. A gazdasági növekedés szempontjából a legnagyobb hosszú távú kockázat a magánszektor csökkenő beruházása, amit a költségvetés (EU) beruházásai ellensúlyoznak. Amennyiben az uniós pénzek kiszorító hatása érvényesül, akkor nincs nagy baj - hisz az uniós pénzek kiesésével a magánszektor újra beruházhat. A növekedés motorjaival komoly gondok vannak, míg a 2000-es években az eladósodás jelenleg az uniós pénzek és külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásai tartják víz felszín felett a gazdaságot. A KSH foglalkoztatási adatai erősen torzítanak: nem zárható ki az sem, hogy az elmúlt években egyetlen új állás nem keletkezett a versenyszférában. A munkaerőhiány már mindennapos, emiatt a cégek kivárnak nem mernek beruházni, ami arra is utalhat, hogy a magánszektor az uniós pénzek által fújt gazdasági növekedés kifulladására számítanak. Lehetséges, hogy a nehezebb idők csak néhány év múlva következnek el, amikor teljesen elfogynak a most gyorsítva lehívott EU-források, de ha addigra nem sikerül kellően csökkenteni az államadósságot, akkor vagy az adósságspirál indul be újra, vagy hatalmas kiigazítási kényszer keletkezik - olvasható a jelentésben. Némileg analóg a helyzet ahhoz, mint amikor 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának leple alatt a hajtott végre a kormány méretes költségvetési lazítást, amit aztán 2012-ben hatalmas költségvetési kiigazításnak kellett követnie. A nyugdíjpénztári vagyon szerepét a jelenlegi helyzetben az EU-források játsszák, de a probléma ugyanaz: a költségvetési olyan átmeneti bevételekre tesz szert, amelyek nincsenek összefüggésben a magyar gazdaságnak e bevételek elszámolása pillanatában nyújtott teljesítményével. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyobb_a_baj_mint_gondolnank_kipukkad_a_magya r_lufi.607118.html

0 komment , kategória: Általános

Címkék: adósságcsökkenés, kiegyensúlyozzák, teljesítményével, versenyszférában, foglalkoztatási, lakástámogatási, statisztikáknál, nyugdíjpénztári, költségvetéshez, államosításának, számszerűsíteni, költségvetésnek, valószínűséggel, kiszolgáltatott, államadósságot, makrogazdasági, útdíjbevételek, támogatásoktól, pontatlanságát, élelmiszerlánc, ellensúlyoznak, megrendelésére, túlköltekezést, államháztartás, előirányzatból, felhalmozódása, összefüggésben, támogatásoknak, kamatemeléssel, költségvetési, kifulladására, prognózisában, munkaerőhiány, kiigazításnak, munkavállalók, adósságspirál, magyar lufi, magyar gazdaság, uniós támogatásoknak, vállalati beruházások, foglalkoztatási helyzet, hivatalos statisztikáknál, uniós támogatások, magyar növekedési, gazdaság gyors, uniós támogatásoktól, idei 2000, gazdasági növekedést, újabb hírek, uniós kifizetések, idei mértéket, uniós források, Költségvetési Felelősségi Intézet, Papp Zsolt, Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest, Haladás Alapítvány, Romhányi Balázs, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Államadósság Kezelő Központ, Ugyanakkor Brüsszel,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]