Milotay István véleménye Horthy Miklósról „Horthy távo - Milotay István,Horthy Miklósról,Mária Terézia,Hunyadi Jánost,Kossuth Lajost,Horthy Miklóst,Milotay István Horthy,Ahogy Deák Ferenc,Szapolyai János,Kun-Kohn Béla-féle,Bethlen István,Károlyi Gyula,Teleki Pál,Gömbös Gyulát,Imrédy Bélát,Darányi Kálmánt,Hunyadi János,Részlet Milotay István,Gede Testvérek BT, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Milotay István véleménye Horthy Miklósról „Horthy távo

2016-07-25 08:22:08, hétfő

	2016. július 23. 15:07 Milotay István véleménye Horthy Miklósról ,,Horthy távozásával lezárult egy korszak. Kerek negyedszázad, 1920-tól 1945-ig. Kétszáz éven át a török uralom alól való felszabadulásunk után, korszakokban beszélve, megértük már Mária Terézia, II. József alatt, az elnemzetietlenedés (Szekfű szerint: a neobarokk), utána Kazinczyék alatt a nemzeti ébredés, Széchenyiek és Kossuthék alatt a reformok korszakát, a liberális átalakulást és a 48/49-es szabadságharc tragédiáját. Világos után a császári abszolutizmus, az elnyomás, 67 után az alkotmányos élet, a kettős monarchia nagy időszakát a közös nagyhatalom tekintélye alatt az első világháborúig, a 18-as összeomlásig. A huszonöt évet kitöltő Horthy-uralom: a külsőségek korszaka, a külsőséges készülődés, az ünnepies várakozás, a nem-nem-soha jelszó alatt voltaképpen a belenyugvás, politikai és szociális vonalon a megmerevedés, a reakció korszaka: a trianoni korszak! Magyarország történetében a királyok egymást váltó ezeréves sorozata folyamán három ízben történt meg, hogy az állami főhatalom gyakorlására kormányzót állítottunk az ország élére. Hunyadi Jánost, Kossuth Lajost és Horthy Miklóst tisztelte meg a nemzeti közbizalom ezzel a méltósággal. Mindhármójuktól nagy történelmi megpróbáltatás elhárítását, nagy belső és külső veszélyek leküzdését, nagy, korszakos feladatok megvalósítását vártuk, követeltük. Hunyadinál mindezt a nagy szervező és hadvezér egyénisége és képességei biztosították. Hunyadi saját kortársainak, az egymással versengő főuraknak csak rangot, hatalmat, vagyont harácsoló becsvágyával szemben egy nagy nemzeti érdeket tudott képviselni és érvényesíteni: a török veszély felismerésében és az elhárításához szükséges erők előteremtésében és győzelmes alkalmazásában. Kossuth az időknek, saját korszakának nagy történelmi feladataira, egy nagy belső átalakulás keresztülvitelére s ennek fegyveres védelmére tudta mozgósítani és megszervezni az erre felhasználható erők maximumát. Milotay István Horthy se nagy hadvezér nem volt, se nagy népvezér, se nagy reformer. A belső nagy feladatok felismerésére nem volt érzéke, se azok megvalósítására hivatásérzete. De nem voltak erre való képességei sem. A szociális átalakulás, a mélyreható magyar népi politika nagy gondolatkörével, sürgető szükségleteivel értetlenül, érzéketlenül állt szemben, szűk körű osztályszemlélet elfogultságával, ridegségével. A rábízott huszonöt évet külsőségekben élte ki, morzsolta le. A Trianon által ránk mért nagy történelmi parancsot, hogy nagy belső újjászületés nélkül nincs külső feltámadás - semmibe se vette, kicsiségekben kereste. A magyar népért, a magyar szegénység nagy szenvedő tömegeiért, míg erre még időnk volt, nem tudott és nem is akart a felső osztályokkal áldozatot hozatni, heroikus önfeláldozásra bírni. A békében és háborúban is alatta maradt egy nagy helyzet mértékének, szellemi és erkölcsi követelményeinek egyaránt. * Nehéz eldönteni, hogy a három kormányzó közül melyiknek a feladata volt nehezebb. Ha úgy tetszik: megoldhatatlanabb. Hunyadi mint győzelmes hős hullott el idő előtt, a maga küldetésének teljesítése közben. De közel egy századra mindenesetre elhárította a nemzet feje felől a mohácsi katasztrófa bekövetkezését. Kossuth harca a külső veszélyt, az ellene törő hatalmakat tekintve kezdettől fogva majdnem reménytelen volt. Ő ebben a harcban el is bukott, de Világos után ő lett egyetlen reménységévé a leigázott nemzetnek. Mert történelmi nagy belső feladatát: az új korszak szociális, politikai alapvetéseit elvégezte. S mert bukásában, annak erkölcsi erejében már benne volt a feltámadás ígérete. Horthy helyzete a külső veszélyekkel szemben kezdettől fogva ugyanilyen kétségbeejtő volt. Az erők arányát tekintve ugyanilyen reménytelen. De a magyar szabadságharcosoké majdnem mindig ugyanilyen volt. Ők azonban tudtak hinni és merni: a reménytelenséggel szemben is. Tudatosan vagy tudat alatt tisztában voltak vele, hogy vannak helyzetek, amelyekben akarva nem akarva mindent kockáztatni kell, mert a mindent kockáztató elszántsággal még mindig meg lehet menteni azt, amit a semmit kockáztatni nem akaró fontolgatás vagy ravaszkodás a mindenen felül is elveszíthet: a becsületet! Ezek a hősök mind hordozói voltak, mind megszemélyesítői a magyar sorsnak, ami azt jelenti, hogy időről időre egy-egy nemzedék hősies bukásának, a nagy ügy melletti helytállásának árán lehet csak megváltani a következő nemzedék életjogát. Ahogy Deák Ferenc mondotta annak idején, a nagy bukás után: tudtunk reménytelen ügyért is reménykedve küzdeni! * Horthy a nemzeti hősnek, egy tengeri csatában győztes admirálisnak nimbuszával jelentkezett 1919-ben, a proletárdiktatúra megalázó szenvedései nyomán az események színpadán, hogy aztán, mint nagy ígéret, mint Trianon megbosszulója, tartotta várakozásban a reménykedő, az integritást visszaváró nemzeti közvéleményt. S amikor azért, amit a német szövetség árán csakugyan visszaszerzett, az utolsókig, ha bukva is, de helyt kellett volna állnia - mint kétszínű intrikus élte ki igazi egyéniségét. Nem volt nagy lélek. Se a hit által, se a kétségbeesés által nem tudott azzá válni. Kicsinyes volt és szkeptikus minden igazán nagy dologgal szemben. Az élethalálharc válaszútján, a Novara fedélzetén, a hadihajó parancsnoki hídján, mint katona arra szabott nagyság volt. Az ország kormánya mellett ugyanilyen helyzetben - kicsinynek mutatkozott. Igaz, ha Hunyadi és Kossuth zsenije együtt lett volna benne, a magyar sorsot akkor se győzhette volna le. De bukva is másképpen nézett és másképpen állott volna szembe vele. Ő Szapolyai János volt s Martinuzzi eszközeivel és módszereivel, de annak lángesze nélkül próbálta kijátszani a végzetet. A Károlyi-féle forradalom s a Kun-Kohn Béla-féle proletárdiktatúra élményei, véres tanulságai után is a latifundiumos arisztokrácia, a konzervatív dzsentri s az ugyanilyen katolikus és protestáns püspöki kar és nagybank és nagyipar zsidó monopol birtokosainak érdekeit szolgálta és érvényesítette, negyedszázadon át, két világháború árnyékában. A miniszterelnökök között is gróf Bethlen István, gróf Károlyi Gyula és gróf Teleki Pál voltak a kedveltjei, bizalmas barátai. Gömbös Gyulát, Imrédy Bélát, Darányi Kálmánt csak mint polgári alkalmazottakat átmeneti célokra tűrte és használta fel. Hunyadi János viszont az akkori kiskirályokkal, a csak a maguk hasznáért hatalmaskodó nagyurakkal szemben, azok ármánykodásaitól, irigykedéseitől kísérve s az ugyanilyen hitvány királyoknak, az Ulászlóknak tehetetlenségével küszködve pazarolta el katonai lángeszét a török világhatalom elleni küzdelemben. Kossuth ugyancsak a feudális nagybirtok képviselőinek reakciós szélső szárnyával szemben adta ki azt a híressé vált jelszót: - Veletek, ha lehet, de nélkületek, sőt ellenetek, ha kell! Ezek ellenében a haladó szellemű reformokért lelkesedő nemesi középosztályban és a felszabadított jobbágyságban találta meg a függetlenségi harc legerősebb támaszait. Hogy száműzetésében az európai Nyugat és az ifjú Amerika érdeklődését, áldozatkész rokonszenvét gerjessze fel a leigázott Magyarország sorsa iránt, s az idegenben is eszményképe és reménysége maradjon a nemzeti függetlenségi törekvéseknek." (Részlet Milotay István: Egy élet Magyarországért - Ami Horthy emlékirataiból kimaradt c. könyvéből. Gede Testvérek BT. Budapest 2001. A kiadás alapjául az Út és Cél emigráns hungarista havi lapban 1953 szeptemberétől 1957 júliusáig közölt ,,Egy élet Magyarországért" című cikksorozat szolgált.) Forrás: https://kuruc.info/r/6/161640/

0 komment , kategória: Általános

Címkék: osztályszemlélet, ármánykodásaitól, felszabadulásunk, megszemélyesítői, követelményeinek, miniszterelnökök, mindhármójuktól, alkalmazottakat, irigykedéseitől, középosztályban, magyarországért, előteremtésében, megvalósítására, elfogultságával, gondolatkörével, szükségleteivel, kiskirályokkal, visszaszerzett, felszabadított, önfeláldozásra, megpróbáltatás, érvényesítette, helytállásának, alkalmazásában, száműzetésében, felismerésében, megvalósítását, bekövetkezését, negyedszázadon, felhasználható, szeptemberétől, emlékirataiból, világháborúig, birtokosainak, hivatásérzete, törekvéseknek, török uralom, nemzeti ébredés, reformok korszakát, liberális átalakulást, császári abszolutizmus, alkotmányos élet, kettős monarchia, közös nagyhatalom, első világháborúig, 18-as összeomlásig, huszonöt évet, külsőségek korszaka, külsőséges készülődés, ünnepies várakozás, nem-nem-soha jelszó, reakció korszaka, Milotay István, Horthy Miklósról, Mária Terézia, Hunyadi Jánost, Kossuth Lajost, Horthy Miklóst, Milotay István Horthy, Ahogy Deák Ferenc, Szapolyai János, Kun-Kohn Béla-féle, Bethlen István, Károlyi Gyula, Teleki Pál, Gömbös Gyulát, Imrédy Bélát, Darányi Kálmánt, Hunyadi János, Részlet Milotay István, Gede Testvérek BT,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]