Mélyebben belenyúltak az Elios pályázataiba, mint ahogy eddi - Vorák Anita DIREKT36,Elios Innovatív Zrt,Európai Unióval,Nemzeti Környezetvédelmi,Energia Központ Nonprofit Kft,Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget,Imrovicz András,Mancz Ivette,Tender Network,Lázár Jánosnak,Simicska Lajos,Ráadásul Tiborcz István, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Mélyebben belenyúltak az Elios pályázataiba, mint ahogy eddi

2018-02-20 21:04:47, kedd

	Mélyebben belenyúltak az Elios pályázataiba, mint ahogy eddig látszott Vorák Anita DIREKT36 ma 9:23 Ezt a sztorit a szállította Már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. - derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe. Az OLAF leveleiből azonban az derül ki, hogy már a pályázatok előkészítésénél is felbukkantak a cég emberei, pedig ekkor hivatalosan még semmit sem tudhattak a tervezett beruházásokról. Az OLAF egy részletes jelentést is készített azokról a súlyos szabálytalanságokról, amelyeket a beruházásoknál derített fel, ezt a jelentést azonban a kormány nem hozta nyilvánosságra. Hogy könnyebben megérthető legyen, hogy pontosan mi történt, röviden elmeséljük azt az évekig tartó és bonyolult folyamatot, aminek a végén az uniós pénzből utcai lámpa lett. Évekig dolgoztak rajta Amikor a magyar kormány egy-egy költségvetési ciklus elején megállapodik az Európai Unióval arról, hogy mennyi pénzt kap Magyarország a következő időszakban, akkor csak a főbb fejlesztési célokat határozzák meg. Ilyen cél lehet például az, hogy az adott több éves időszakban mennyit költhet az ország az energiatakarékosság javítására. Az EU-val közösen meghatározott célok megvalósítására már a magyar kormány írja ki a pályázatokat, amelyeket a magyar hatóságok bírálnak el. Már 2009 elején is indult olyan pályázat, amelyben közvilágítás-korszerűsítésre is kérhettek pénzt az önkormányzatok, a nagy LED-lámpás dömpinget és az Elios későbbi sikerszériáját azonban egy 2012-es pályázat indította el, amelyen önkormányzatok szerezhettek pénzt energiatakarékosságot javító projektekre. A pályázati felhívás 2012 decemberében jelent meg, ezért emlegeti ezeket a pályázatokat - az OLAF jelentését egyedül megszerző és ismertető 24.hu cikke szerint - a csalás elleni hivatal 2012-es csomagnak. A pályázatban lehetett kérni pénzt épületenergetikai korszerűsítésre is, és az sem volt meghatározva, hogy a közvilágítást csak LED-lámpákkal lehet korszerűsíteni, az önkormányzatok többsége mégis erre kért támogatást. A pályázó városoknak tervet kellett készíteniük arról, hogy pontosan mire és mennyi pénzt szeretnének. Ezeket a számításokat többnyire nem maguk az önkormányzatok, hanem külsős cégek végezték. Azoknak a városoknak a többségében, ahol később az Eliost bízták meg a kivitelezéssel ez a szakértő majdnem mindig a Sistrade vagy a Tender-Network volt. A külsős szakértők által írt tanulmányok kulcsfontosságúak voltak az egész folyamatban, mert ezek alapján dőlt el, hogy az önkormányzatok mennyi pénzből újíthatják fel a közvilágítást, azaz mennyit tudnak fizetni a beruházást megvalósító cégeknek. Az önkormányzatok pályázatairól 2013 októberében döntött az illetékes kormányzati szerv, az azóta megszüntetett Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Ezt a céget vagy az azt ellenőrző, az uniós források elosztásáért akkoriban felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget emlegeti az OLAF irányító hatóságként, és a levelei szerint nekik is fontos szerepük volt abban, hogy az Eliosnak kedvezően alakuljanak a feltételek. A 2013 októberi döntés után a pályázaton nyertes városok megtudták, hogy mennyi pénzt kapnak a tervük megvalósítására és elkezdhették megszervezni a beruházást, kiírták a közbeszerzéseket. Kalocsa például 2013-ban adta be a pályázatát az uniós támogatásra, 2013. október 15-én dőlt el, hogy mennyi pénzt kapnak, de a kivitelezésre csak majdnem egy évvel később, 2014. augusztus 29-én írták ki a közbeszerzést. Ez az az időpont, amikor az Elios, mint kivitelező cég először bekapcsolódhatott a folyamatba pályázóként. A Kalocsának és Szolnoknak címzett OLAF-levél szerint viszont már ennél jóval előbb aktív része volt az Elios-hoz kötődő embereknek az egész folyamatban. Mindkét levélben a következő megállapítások szerepelnek: Egy állami döntés miatt a beruházások megdrágultak az utolsó pillanatban Az uniós támogatás feltételeként előírták, hogy az új lámpáknak mennyi idő alatt kell behozni az árukat, és mennyi energiát kell megtakarítani a beruházással. A városoknak ehhez egy bonyolult képlet alapján ki kellett számolniuk, hogy az általuk tervezett beruházás megfelel-e ezeknek a feltételeknek. Az OLAF szerint pályázatokat kiíró és kezelő kormányzati szerv azonban a pályázatok beadása előtt pár nappal tett egy nagy engedményt az önkormányzatoknak: lehetővé tette, hogy a városok a kalkulációban 50 ezer helyett 100 ezer óra élettartamú lámpákkal számoljanak. Miért probléma ez? Azért, mert azok a lámpák, amelyekkel a beruházások megvalósultak, nem ilyen tartósak, nem tudnak 100 ezer órán át működni, így pedig a várható megtérülésük és elérhető költségmegtakarítás is kevesebb. Később az Elios is olyan - jóval kisebb üzemidejű - lámpákat szerelt fel, amivel a pályázatban kalkuláltak. Az engedményt ráadásul az az irányító hatóság adta, amelynek ügyelnie kellett volna arra, hogy a városok csak akkor kapjanak uniós támogatást, ha a beruházással elérik az elvárt megtakarítást. Ezen a módosításon múlt lényegében az is, hogy a városok mennyi uniós támogatást tudtak kérni. Az OLAF leveleiben ez a konklúzió nem szerepel, de a módosítás nélkül a pályázó városok csak akkor érték volna el az elvárt megtakarítást, ha olcsóbb lámpákat szerelnek fel, így kevesebb támogatást kaphattak volna, és a későbbi kivitelezőnek olcsóbban kellett volna elvégeznie a munkát. Kinek kedvezett ez a módosítás? Az önkormányzatoknak nem volt érdekük, hogy több pénzből készüljön el a lámpacsere. Mivel az Elios által elnyert beruházásoknál nem volt verseny, így a cég mindenhol azon az áron végezte el a munkát, amivel a városok a pályázataikban is kalkuláltak. A Direkt36 nonprofit szervezet. Csak akkor tudunk ilyen ügyeket feltárni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is! Gyanús ajánlatok a költségbecslésnél A városoknak a pályázathoz készíteni kellett egy tervet arról, hogy milyen lámpákra cserélnék le a régieket. Ehhez három független cégtől kellett árajánlatot kérniük, és ezeket csatolni kellett volna a pályázathoz. Mindkét város ugyanattól a három cégtől kért ajánlatot, és a két kedvezőtlenebb ajánlat pont 5 és 7 százalékkal volt drágább a legolcsóbbnál. A három ajánlat ugyanazon a számítógépen készült, ráadásul ezeket egyik város sem adta be a pályázattal, csak utólag. Miért probléma ez? Azért kérték ezeket az árajánlatokat az uniós pályázathoz, hogy kiderüljön, mennyi a beruházás piaci ára, azaz reális-e az a támogatás, amit a városok kérnek. Az ajánlatok függetlenségének viszont ellentmond, hogy az OLAF levele szerint a három árajánlatot egy gépen írták. Ennek a hatása is ugyanaz lehetett, mint a megtérülést számító képlet módosításának: a városok nagyobb uniós támogatást tudtak kérni és végül többet tudtak fizetni a kivitelezőnek. Az OLAF már az előkészítésénél megtalálta az Elios-hoz kötődő embereket Az uniós pályázathoz beadott terveket egy független szakembernek is auditálni kellett, ahogy a felújítás végén is ellenőrizni kellett a beruházást. Ezt a munkát mindkét városban ugyanaz a szakember, Imrovicz András, illetve a cége végezte. Az OLAF szerint azonban azt az ajánlatot, amit Imrovicz cége írt az önkormányzatoknak, nem ő, hanem az Elios közvilágítási üzletágának vezetője, Mancz Ivette, és a Sistrade ügyvezetője írta. Miért probléma ez? Független szakértőnek kellett volna igazolnia, hogy a Sistrade és a Tender Network által készített műszaki és pénzügyi tervek rendben vannak. Az utólagos ellenőrzésnél pedig azt kellett igazolni, hogy az Elios megfelelően szerelte fel a lámpákat, és azok olyan teljesítményűek, amilyeneket ígértek. Az OLAF levelei szerint azonban a szakértő az Eliossal és a Sistrade-del együttműködve dolgozott. Az Elios egyik vezetője a városok pályázatába is belenyúlt Az önkormányzatok uniós pályázatának III. és IV. mellékletét mindkét városban Mancz Ivette készítette az OLAF szerint. A III. melléklet a városok pályázatához készített úgynevezett energetikai tanulmány, ami az egész projekt egyik kulcsdokumentuma. Ebben meg kellett adni a cserélendő lámpák számát és az új lámpák típusait költségekkel együtt. Ebben a mellékletben szerepelt a költség-haszon elemzés és a belső megtérülési ráta is, azaz az a képlet is, amit az utolsó pillanatban átírt az irányító hatóság. Miért probléma ez? A Direkt36 korábban többezer pályázati dokumentumot, köztük jónéhány város energetikai tanulmányait is megszerezte. A keszthelyi beruházásnál az energetikai tanulmányban szereplő terveket az Elios két évvel később leadott árazott költségvetésével is össze tudtuk hasonlítani. Ezekből az derült ki, hogy az Elios ugyanazokat a lámpatípusokat szállította, szinte fillérre ugyanazon az áron, mint amivel az energetikai tanulmányban kalkuláltak. Ez azért probléma, mert a cég elvileg nem ismerhette volna ezeket az energetikai tanulmányokat, sőt, akkor a kérdésünkre azt írták, hogy nem is ismerték, a cég önálló ajánlatot készített. A OLAF leveleiből viszont az derül ki, hogy a szolnoki és kalocsai pályázatoknál nem csak ismerték ezt a tanulmányt, hanem azt az Elios vezető munkatársa írta valakivel közösen. A Direkt36 tavaly nyilvánosságra hozott egy szekszárdi hangfelvételt, ami azt sejtette, hogy az Elios, illetve konkrétan Mancz Ivette már azelőtt tárgyalt a várossal, hogy a kormány egyáltalán kiírta volna az uniós pályázatot. Erre azonban csak közvetett bizonyítékot jelentett a felvétel. Az OLAF nyomozása viszont pont ezt a feltételezést támasztja alá azzal, hogy Mancz Ivette beleírt a városok uniós pályázataiba, illetve azzal, hogy az erről szóló, elvileg független szakértők és tanácsadók közötti levelezésben is benne volt. Erre most az OLAF a kalocsai és szolnoki pályázatnál bizonyítékot talált. Sőt, a levelek szerint a céghez kötődő emberek nem csak ismerték a pályázatokat, hanem lehetőségük volt arra is, hogy alakítsák azokat. Az OLAF beszámolóját megszerző 24.hu cikkei úgy értelmezték a jelentést, hogy ezek a szabálytalanságok az Elios által elnyert közbeszerzéseknél történtek, az OLAF leveleiből azonban az derül ki, hogy ez nem így van: már 2013-ban az önkormányzatok uniós pályázatait is az Elios munkatársainak közreműködésével alakították. Így részben igaza van Lázár Jánosnak, aki azt állította, hogy a szabálytalanságok nagy része még abban az időben történt, amikor Simicska Lajos cége volt az Elios fő tulajdonosa. Az azonban egyértelműen kiderül mind a levelekből, mind a 24.hu cikkeiből, hogy az OLAF nemcsak az uniós pályázatoknál, hanem a közbeszerzéseknél, tehát a Tiborcz-időszakban is talált szabálytalanságokat. Ahogy korábban a Direkt36 is bemutatta, szóvá tették, hogy a közbeszerzési kiírásokban olyan feltételeket kértek, amelyeket csak az Elios tudott teljesíteni. Ráadásul Tiborcz István a Simicska-időszakban is vezető pozícióban volt az Eliosban, a beruházások többségére pedig már akkor szerződött a cég, amikor Tiborcz volt a tulajdonosa. https://444.hu/2018/02/20/melyebben-belenyultak-az-elios-palyazataiba-mint-ahogy- eddig-latszott

0 komment , kategória: Általános

Címkék: kulcsdokumentuma, költségvetésével, környezetvédelmi, közreműködésével, közbeszerzéseket, befolyásolhatták, függetlenségének, megvalósítására, előkészítésénél, teljesítményűek, korszerűsítésre, önkormányzatok, nyilvánosságra, beruházásoknál, lámpatípusokat, előkészítéskor, kedvezőtlenebb, sikerszériáját, közbeszerzések, pályázataikban, megállapítások, beruházásokról, kivitelezéssel, korszerűsíteni, munkatársainak, miniszterelnök, feltételeként, megtakarítani, közvilágítási, módosításának, megtakarítást, költségvetési, árajánlatokat, kivitelezőnek, legolcsóbbnál, megvalósultak, közvilágítási pályázatokat, miniszterelnök vejéhez, eddig megjelent, városok által, pályázatok előkészítésénél, tervezett beruházásokról, részletes jelentést, beruházásoknál derített, jelentést azonban, évekig tartó, uniós pénzből, magyar kormány, következő időszakban, főbb fejlesztési, adott több, magyar hatóságok, Vorák Anita DIREKT36, Elios Innovatív Zrt, Európai Unióval, Nemzeti Környezetvédelmi, Energia Központ Nonprofit Kft, Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, Imrovicz András, Mancz Ivette, Tender Network, Lázár Jánosnak, Simicska Lajos, Ráadásul Tiborcz István,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]