|
|
|
2009-09-28 21:23:22, hétfő
|
| |
| |
Rohantunk a forradalomba...Magyarország 1956-2009
Forradalmak nem törnek ki megrendelésre. Ma még élő ezrek tanúsíthatják,az '56-os forradalom spontán volt, azt nem szervezte előre senki.
Ennek megvilágításához elő kell szednünk a korabeli sajtót, leginkább az MDP (magyar Dolgozók Pártja,) mai MSZP teljes jogú elődje által főszerkesztett Szabad Nép egyes számait.
Megnézzük, mi történt 1956-ban, a magyar forradalom esztendejében. A XX-ik szovjet pártkongresszus után Magyarországon tarthatatlanná vált a sztálinista diktátor, Rákosi Mátyás helyzete. A szellemi foglalkozású emberek politikai mozgalma, amely már 1955-ben kezdett kibontakozni, ilyen körülmények között új erőre kapott, és lassan, fokozatosan átterjedt a társadalom széles rétegeire.
Ha a huszadik szovjet pártkongresszus végzetesen meggyengítette Rákosi pozícióját, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy '56 júniusának legelején Tito moszkvai utazása adta meg neki a kegyelemdöfést. Mint ismeretes, Hruscsov és Bulganyin 1955-ös "kanosszajárása" tett pontot a Jugoszlávia ellen folytatott sokéves szovjet hidegháborúra. Egy évvel később Tito moszkvai útja már amolyan "békekötést" volt hivatott megpecsételni. A Jugoszlávia ellenes sztálinista kampány időszakában Rákosi egészen különlegesen agresszív szerepet játszott, és valószínűnek tűnt, hogy Tito ezt az alkalmat fel fogja használni arra, hogy régi ellenfelével végleg leszámoljon.
Mert Moszkvában szinte nem tudtak eltelni az örömtől, hogy vendégként üdvözölhetik a "drága" Tito elvtársat, az imperialitsák egykori "láncos kutyáját".
Kövessük végig, hogyan k e l l e t t írni a Szabad Népnek Tito moszkvai látogatásáról! A pártlap június elsejei kommentárjában Titó Moszkvába érkezésének küszöbén a következőket hangsúlyozta:
"Holnap lesz egy esztendeje annak, hogy Bulganyin és Tito elvtárs közös kormány nyilatkozatot írtak alá Belgrádban. És most Moszkvában megkezdődnek az újabb tárgyalások, amelyek új szakasz kezdetét jelentik a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak fejlődésében. A tavalyi belgrádi tárgyalások nemcsak a szovjet-jugoszláv baráti kapcsolatok újjászületését hozták létre. Olyan új légkört teremtettek, amelyben lehetővé vált a népi demokratikus országok, köztük hazánk és Jugoszlávia kapcsolatainak rendezése, jó viszonyának helyreállítása is."
A június 2-iki számban a Szabad Nép már arról tudósít, hogyan fogadták Tito különvonatát a szovjet határon:
"A vonat június elsején érkezett a szovjet határállomásra. A pályaudvart jugoszláv és szovjet zászlók díszítették, és Forró üdvözlet a jugoszláv népi köztársaság elnökének! - Éljen a szovjet és jugoszláv nép megbonthatatlan barátsága és együttműködése! - szövegű, hatalmas feliratok köszöntötték a vendéget. Tito elvtárs rövid köszöntő beszédét többször szakította félbe taps! Befejező szavait a megjelentek hatalmas éljenzéssel, és ilyen felkiáltással fogadták: Éljen a hős jugoszláv nép! Éljen a hős jugoszláv kommunisták szövetsége! Éljen a szovjet-jugoszláv barátság! Éljen a világbéke!"
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ilyen áradozásnak milyen robbanékony hatása volt akkor Magyarországon. Még igen frissen élt az emberek emlékezetében a hét esztendeig tartó Jugoszlávia-ellenes őrjöngés, amelyben vezető szerepet vitt maga Rákosi Mátyás.
Ízelítőül idézhetünk Rákosi egyik cikkéből, amely 1949 júniusában jelent meg a Szabad Nép (a mai Népszabadság elődje) hasábjain a Jugoszláv trockisták, az imperializmus rohamcsapata címmel:
"A mai Jugoszlávia tipikus rendőrállam, ahol a trockista klikk a Gestepótól kölcsönzött módszerekkel és a Gestepó ügynökök segítségével tartja fenn uralmát. A Magyar Dolgozók Pártja a többi testvérpártokkal együtt erejét megfeszítve azon igyekszik, hogy a jugoszláv dolgozók megtudják az igazságot. Lépten-nyomon le fogjuk leplezni Tito bandáját, az árulókat és az imperializmus ügynökeit, és különösen azt az aljas módszert, amelynek segítségével Titoék a szocializmus építésének ürügyével az imperialistákat támogatják."
Annak idején ezt a cikket követte a Rajk-per. Tehát nem volt hiány a "leleplezéseket" támogató igyekezetben. De térjünk vissza 1956-hoz. A Szabad Nép a június 3-iki szám első oldalán óriási betűkkel hozta a hírt:
"Hatalmas lelkesedéssel fogadta Titót Moszkva lakossága! " Idézzük a riport bevezető részét:
"Már a szombat reggeli lapok híven tükrözték azokat az érzéseket, amelyeket a szovjet nép táplál a testvéri Jugoszlávia és Tito elvtárs iránt. A Pravda és a többi szovjet újságot első oldalon közölték Tito elvtárs fényképét és életrajzát. A Pravda a következőket írja: Tito elvtárs egész politikai és állami tevékenységét annak a harcnak szentelte, amely Jugoszlávia létérdekeiért és a szocializmus diadalmas ügyéért folyik. Tito elvtárs nagymértékben járult hozzá a szovjet és jugoszláv népek közötti barátsághoz, népeink együttműködéséhez. A Pravda vezércikkében is üdvözli a jugoszláv vendégeket, és a következő szavakkal fejezi be: legyetek üdvözölve Moszkvában, drága elvtársak!"
A korábbi években Moszkva és szövetségesei szintén buzgón foglalkoztak Tito pályafutásával, de az akkor közölt életrajzi mozzanatok - finoman szólva - nem egyeztek azzal a verzióval, amelyet Tito moszkvai utazása kapcsán közzétettek. Egy jellemző példa, a Szabad Nép 1949. október 10-iki számának cikkéből. Ebben azt állították, hogy Tito tulajdonképpen a nácik ügynöke volt a jugoszláviai partizánháborúban:
"Tito olyan lépést tett, amelyet árulásának leleplezése előtt bűnösen könnyelműnek tartottak, ma azonban világos, hogy tudatosan bűnös volt! Titónak esze ágában sem volt, hogy csapatainak biztonságát az egységek szétszórásával növelje. Ellenkezőleg! Méginkább összevonta erőit, így Tito gyakorlatilag közölte szándékait az ellenséggel. Így kezdődött az úgynevezett "ötödik offenzíva", amelyet Tito azért készített elő, hogy megsemmisítse a négy dicsőséges jugoszláv rohamhadosztály maradványait."
Mindebből az derül tehát ki, hogy Tito, a jugoszláv partizánok vezére a háború alatt állítólag azért fáradozott, hogy vérbe fojtsa a jugoszlávok partizán mozgalmait.
Most térjünk vissza ismét Moszkvába!
A szabad Nép beszámol T i t ó érkezésének egyik ,,kedves" epizódjáról:
"A moszkvaiak örömmel és érdeklődéssel vették észre, hogy Tito elnök Hruscsov elvtárssal a Gorkij utcán sétál. Amikor a kedves vendégek feltűntek a Gorkij utca forgatagában, a moszkvaiak túláradó örömmel vették őket körül. Ezrek tódultak a nyomukba és kísérték őket a Puskin-emlékműhöz. Amikor Tito elvtárs, Hruscsov és a többiek a Gorkij utca sarkához értek, Hruscsov ezt javasolta: térjünk be egy fagylaltra! Tito elnök és kísérete elfogadta a meghívást, és valamennyien bementek egy közeli cukrászdába. Bent minden asztal foglalt volt. A vendégek megérkezésekor azonban egy fiatalokból álló társaság nyomban felkelt és átadta asztalát. Hruscsov fagylaltot rendelt vendégeinek. a cukrászda előtt ekkor már hatalmas tömeg tolongott, és Hurrá Tito elvtársnak, Hurrá Nyikita Szergejevicsnek felkiáltásokkal ünnepelte őket."
Nem tudom elhessegetni a gyanút, hogy kedves epizódban szereplő udvarias fiatalemberek társasága, akik oly készségesen adták át asztalukat, kizárólag a szovjet belügyesek embereiből verbuválódott.
Talán helyénvaló, ha a fenti riportot a Szabad Nép 1950 márciusában megjelent cikkével párosítjuk. Ez a cikk ugyanis arról szólt, hogy Belgrádban mennyire vigyáznak Tito személyi biztonságára.
"Belgrád lakosai gyakran tanúi annak, hogy a jugoszláv főváros utcáit fényes nappal ellepik a rendőrök százai. A járókelőket bekergetik az udvarokba, kapukat bezárják, és az utcákat negyed órára kiürítik. Katonai autók, utána egy fegyveres tiszteket szállító autó, majd egysorban három csukott gépkocsi tűnik fel. A középső kocsiban ül maga Tito. a kocsisort néhány tucat katonai autó zárja be, amelyek a biztonsági szolgálat embereivel vannak megrakva."
A június 3-iki számban a Szabad Nép a Pravda vezércikkét közli a Tito-látogatásról, ebből idézünk:
"A Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai most már normalizálódnak és sikeresen haladnak előre a barátság és együttműködés útján. A szovjet állam tisztelettel viseltetik Jugoszlávia iránt, és külpolitikájában a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, a szuverenitás tiszteletben tartása és a területi sérthetetlenség lenini elve vezérli. A szovjet-jugoszláv kapcsolatokban bekövetkezett ilyen gyors, gyökeres fordulat azért volt lehetséges, mert a szovjet és jugoszláv népek barátságának dicső forradalmi tradíciói vannak, mert gazdaságuk szocialista jellegű, mert ideáljaik közösek, az emberiség boldogságáért vívott harcban."
Azt hiszem, ez a vezércikk is megérdemel egy párhuzamot. A jugoszláv gazdaságot a Pravda '56-ban szocialistának minősíti. Előtte 7 esztendeig - kapitalistának. A Szabad Nép például ezt állította 1950 augusztusában:
"A Tito-klikk visszaállítja a kapitalista rendszert Jugoszláviában. Ennek első lépése az úgynevezett "gyári törvény", amely a Tito banda szerint a munkás kollektívák, a valóságban titoista magántőkések vezetése alá helyezi a gyárakat. Még a tervgazdálkodás látszatát is felrúgják...A titoista gazdasági rendszer új irányzatát csak egy kicsit kell megkaparni és kiderül róla, hogy nemis olyan "új", hanem nagyonis régi. Kapitalizmusnak nevezik. És mert régi, idejét múlta, túlhaladott, ezért pusztulásra van ítélve, akárcsak a titoista férgek, amelyek hiába próbálják ideig-óráig alátámasztani düledező épületüket."
Ami Rákosi sorsát illeti: Tito moszkvai útja után az események felgyorsulnak. A szovjet vezetőség először Szuszlovot, a szovjet párt főideológusát küldte Budapestre, hogy Rákosit rábeszélje a távozásra. Két rövid hír a Szabad Nép 1956. június 8-iki számának első oldalán:
"Június 7-én Budapestre érkezett Szuszlov elvtárs, a Szovjet Kommunista Párt elnökségének a tagja és felesége, hogy szabadsága egy részét nálunk töltse."
És nyomban mellette a másik hír:
"a Budapesten tartózkodó Szuszlov elvtárs, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja meglátogatta Rákosi Mátyás elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárát."
Ezek a nagyonis komoly mozzanatok mind mind előfutárai voltak a magyar '56 érlelődésének. A Petőfi körben sorra kerülő vitaesteken mind merészebben, mind kényesebb témákhoz nyúltak a felszólalók. Míg végre június végén, az úgynevezett "sajtóvitán" a bíráló, megújhodást sürgető hang különös határozottsággal jelentkezett. ezzel egyidőben Poznanban a lengyel munkások felkelésére került sor, ami már az '56-os "lengyel október" előfutára volt. a Rákosi-féle vezetés ezt a két alkalmat próbálta felhasználni arra, hogy roskadozó hatalmát az utolsó pillanatban megszilárdítsa. Július elsején a központi vezetőség határozatban ítélte el a Petőfi kör vitáit, és a sokat emlegetett "ellenség" elleni harcra szólította fel a pártot.
A pártlapban, a Szabad Népben ebben az időben már valami furcsa kettősség volt észlelhető. A cikkekben, riportokban az új, reményt nyújtó és pozitív változások ismertetése és elismerése valamiféle sajátos sztálinista-rákosista nosztalgiával keveredett. Jellemző példa egy riport a Szabad Nép 1956. július 9-iki számából:
A riport a magyar-osztrák határon készült. Miközben beszámoltak a "vasfüggöny" - hivatalos nevén "műszaki zár" folyamatos eltávolításáról, és a határ megnyitásának lehetőségeiről, a riport még így jellemezte a határőrök munkáját és feladatait. Megjegyzendő, hogy a határőrök az Államvédelmi Hatóság alá tartoztak.
"Nehéz szolgálat a határőré. A meredek emelkedők, a gyakran kegyetlen időjárási viszonyok, csillagtalan éjszakák koromsötét erdei útjai, az állandó erős figyelem, az esetleges veszélyek egyaránt igénybe veszik a fiatal harcos fizikai erejét és idegeit. Mégsem vágyik innen a hadsereg fegyvernemeihez senki. A hegyi gyerekek közössége nehézségek közepette kikovácsolódott szoros köteléke, a veszélyes egymásra utaltság megacélozta katonabarátságot jelent. De egyúttal vonzza a fiatal harcosokat és tiszteket a szolgálat érdekessége, változatossága, rejtelme, vagy - ha úgy tetszik - romantikája. És vonzza őket az a büszkeség, hogy a haza határait vigyázzák, vagy amint mondani szokták: békében is frontszolgálatot teljesítenek."
Innen folytatjuk.
Czékus Jób
http://www.l88.hu/teljescik.php?tid=234 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: határozottsággal, katonabarátságot, külpolitikájában, megvilágításához, frontszolgálatot, testvérpártokkal, kikovácsolódott, normalizálódnak, kapitalizmusnak, sérthetetlenség, fegyvernemeihez, pártkongresszus, rohamhadosztály, szergejevicsnek, felkiáltásokkal, tervgazdálkodás, imperialistákat, megbonthatatlan, eltávolításáról, határállomásra, kommentárjában, meggyengítette, kapitalistának, együttműködése, pályafutásával, főszerkesztett, helyreállítása, megérkezésekor, magyarországon, tarthatatlanná, újjászületését, szétszórásával, leleplezéseket, kapcsolatainak, tulajdonképpen, jugoszláviában, korabeli sajtót, magyar forradalom, sztálinista diktátor, szellemi foglalkozású, társadalom széles, huszadik szovjet, évvel később, imperialitsák egykori, pártlap június, következőket hangsúlyozta, esztendeje annak, újabb tárgyalások, tavalyi belgrádi, szovjet-jugoszláv baráti, népi demokratikus, június 2-iki, Dolgozók Pártja, Szabad Nép, Rákosi Mátyás, Mert Moszkvában, Szabad Népnek Tito, Titó Moszkvába, Magyar Dolgozók Pártja, Titót Moszkva, Amikor Tito, Hurrá Tito, Hurrá Nyikita Szergejevicsnek, Szovjet Kommunista Párt, Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága, Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, Szabad Népben, Államvédelmi Hatóság, Czékus Jób,
|
|
|
|
|
|
| korabeli sajtót, magyar forradalom, sztálinista diktátor, szellemi foglalkozású, társadalom széles, huszadik szovjet, évvel később, imperialitsák egykori, pártlap június, következőket hangsúlyozta, esztendeje annak, újabb tárgyalások, tavalyi belgrádi, szovjet-jugoszláv baráti, népi demokratikus, június 2-iki, szovjet határon, vonat június, szovjet határállomásra, pályaudvart jugoszláv, jugoszláv népi, megjelentek hatalmas, szovjet-jugoszláv barátság, ilyen áradozásnak, emberek emlékezetében, imperializmus rohamcsapata, trockista klikk, többi testvérpártokkal, jugoszláv dolgozók, imperializmus ügynökeit, aljas módszert, szocializmus építésének, imperialistákat támogatják, cikket követte, június 3-iki, riport bevezető, szombat reggeli, testvéri Jugoszlávia, többi szovjet, következőket írja, harcnak szentelte, szocializmus diadalmas, jugoszláv vendégeket, következő szavakkal, korábbi években, akkor közölt, jellemző példa, nácik ügynöke, jugoszláviai partizánháborúban, egységek szétszórásával, négy dicsőséges, derül tehát, jugoszláv partizánok, háború alatt, jugoszlávok partizán, moszkvaiak örömmel, kedves vendégek, moszkvaiak túláradó, közeli cukrászdába, vendégek megérkezésekor, fiatalokból álló, cukrászda előtt, szovjet belügyesek, fenti riportot, cikk ugyanis, jugoszláv főváros, rendőrök százai, járókelőket bekergetik, utcákat negyed, fegyveres tiszteket, középső kocsiban, kocsisort néhány, biztonsági szolgálat, szovjet állam, szuverenitás tiszteletben, területi sérthetetlenség, szovjet-jugoszláv kapcsolatokban, emberiség boldogságáért, jugoszláv gazdaságot, kapitalista rendszert, munkás kollektívák, valóságban titoista, tervgazdálkodás látszatát, titoista gazdasági, kicsit kell, titoista férgek, események felgyorsulnak, szovjet vezetőség, szovjet párt, részét nálunk, nagyonis komoly, lengyel munkások, utolsó pillanatban, központi vezetőség, sokat emlegetett, magyar-osztrák határon, határ megnyitásának, határőrök munkáját, meredek emelkedők, gyakran kegyetlen, állandó erős, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3010
- e Hét: 13277
- e Hónap: 24388
- e Év: 177884
|
|
|
Offline
