Embervadászat - Civil Jogász Bizottság,Gyurcsány Ferenc,Gönczöl Katalin,Morvai Krisztina,Tersztyánszkyné Vasadi Éva,Herczegh Géza,Zlinszky János,NEKÜNK MOHÁCS KELL,VÉRFOLTOS FAL,Zlinszky Jánosék,Amint Völgyesi Miklós,Nemzeti Jogvédő Alapítvány,Gaudi-Nagy Tamás,TUDATOS MEGFÉLEMLÍTÉS,Fővárosi Bíróság,Gaudi Nagy Tamás,Gergényi Péter,Petrétei József,JOGI ESETEK,ANGEL,SZILÁGYI GÉZA,GÖNCZÖL-JELENTÉS KRITIKÁJÁT ELKÉSZÍTŐ JOGÁSZOK,Nemzetközi Bíróság,Pázmány Péter Katolikus Egyetem,Szili Katalin,GÖNCZÖL-BIZOTTSÁG TAGJAI,Országos Bűnmegelőzési Bizottság,Györgyi Kálmán,Kacziba Antal,Pataki Ferenc,Tóth Judit,Halmai Gábor,Országos Választási Bizottság,Csepeli György,Ormos Mária,Vörösmarti Mihály,CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG,Völgyesi Miklós,Legfelsőbb Bíróság,Horváth Attila,Juhász Endre,Kabódi Csaba,Szöőr Anna, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Embervadászat

2007-03-04 11:37:20, vasárnap

	Élő Anita, reflektor@hetivalasz.hu 7. évfolyam 9. szám, 2007.03.01. EMBERVADÁSZAT Embervadászat folyt ősszel Budapesten vétlen járókelők és békés tünte-tők ellen - álla-pította meg jelentésében a Civil Jogász Bizottság. Hasonló következtetésre jutott három volt alkotmány-bíró is legutóbbi elemzésé-ben. Embervadászat folyt ősszel Budapesten vétlen járókelők és békés tüntetők ellen - állapította meg jelentésében a Civil Jogász Bizottság. Hasonló következtetésre jutott három volt alkotmánybíró is legutóbbi elemzésében. Mindkét bizottság szerint Gyurcsány Ferenc váltotta ki a tüntetéssorozatot, őt és kormányát felelősség terheli a rendőri törvénysértésekért is. Miközben a kormányhatározattal létrehozott, Gönczöl Katalin egykori ombudsman által vezetett testület jelentésében úgy ítéli meg, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőt csak azért illeti felelősség, mert "alábecsülte nyilvánosságra került beszéde lehetséges következményeit", a múlt hét végén két másik bizottság ezzel ellentétes következtetésre jutott. A Morvai Krisztina büntetőjogász által életre hívott Civil Jogász Bizottság a kormányfőt tartja az események fő felelősének. Három volt alkotmánybíró - Tersztyánszkyné Vasadi Éva, Herczegh Géza és Zlinszky János - szerint a miniszterelnök által felkért munkacsoport "igyekezett a kormányfő felelősségét elködösíteni, és legfeljebb kommunikációs hibák elkövetésében marasztalta el, a rendőrség tevékenységét pedig a maga egészében jogszerűnek minősítette - leszámítva néhány egyéni túlkapás esetét". NEKÜNK MOHÁCS KELL? A három volt alkotmánybíró azzal sem ért egyet, hogy a Gönczöl-bizottság 1944-ig vezeti vissza az őszi események társadalmi gyökereit. "Nem kell a mohácsi vészig, de Trianonig sem visszamenni, ha valaki a jelenlegi kiélezett tüntetési láz okát keresi, nyugodtan maradhat a XXI. század történeti összefüggéseinél" - tartalmazza jelentésük. A tüntetésekhez az vezetett, hogy a miniszterelnök beismerte, hazudott a választási győzelem érdekében, és közérdekű adatokat titkolt el. A Gönczöl-jelentés hosszan firtatja az ellenzék felelősségét, azt állítva, hogy "a kormány megbuktatására irányuló utcai-érzelmi politizálása jelentősen aláásta a parlamenti demokráciát". A volt alkotmánybírák viszont leszögezik: "az őszödi beszédből megállapítható választási megtévesztés okán az ellenzék joggal veti fel, s a társadalom széles rétegei is láthatják úgy, hogy a kormánynak még az általa előre meghirdetett program végrehajtására sincs legitim felhatalmazása." Zlinszkyék az alaptörvénnyel ellentétesnek tartják a Gyurcsány Ferenc által maga mellett kért parlamenti bizalmi szavazást, melynek révén "a megszerzett hatalom legalábbis a legalitás halvány látszatába burkolható". A kormánynak nincs felhatalmazása, hogy "a költségvetés amúgy is szűkös eszközeit ne elsődlegesen az alkotmány előírta értékek megvalósítására fordítsa. Ezekre a felhatalmazást a megtévesztéssel megválasztott, tehát bár látszatlegalitással, de semmi esetre sem legitimitással rendelkező Országgyűlés sem adhatja meg." A Gönczöl-bizottság szerint az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a Parlament előtti tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatni. Jogellenesnek találták, hogy a karhatalom nem tiltotta meg a Kossuth tériek és a Fidesz tüntetéssorozatát, mivel a testület tagjai úgy értelmezik a törvényt, hogy egy demonstráció legfeljebb egy napig tarthat. A bizalmi szavazás idején a rendőrségnek be kellett volna tiltani a tüntetést, mert az veszélyeztette az Országgyűlés működését. A külföldi védett személyek érdekében jogszerűnek tartják a tér kordonnal történő körbezárását (a korlátlan ideig való zárlatot azonban nem). VÉRFOLTOS FAL A Morvai-bizottság ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a kormány a médián keresztül démonizálta az emberi jogaikat gyakorló tüntetőket. Kulcsfontosságúnak ítélik az MTV ostromát, ahol a többezres békés tüntetőből 50-100 fő vett részt az erőszakos cselekedetekben. A Morvai-bizottság és Zlinszky Jánosék is értetlenül állnak a történtek előtt, mivel az 50-100 randalírozóval szemben 378 rendőr állt, tehát a randalírozó "tömeg" messze nem volt túlerőben. A jogászbizottság szerint a mintegy száz rendőr sérüléséért a rendőri vezetők mellett a felelősség a rendészeti minisztert és a kormányfőt terheli. Amint Völgyesi Miklós, a bizottság társelnöke lapunknak kifejtette, nem felel meg a valóságnak az a Gyurcsány Ferenc által hangoztatott nézet, hogy a kormány nem adhat utasítást a rendőrségnek. A törvény szerint "a kormány a miniszter útján irányítja a rendőrség működését". A miniszterelnök így a miniszterén keresztül az országos főkapitánynak még "egyedi utasításokat" is adhat. Mivel a rendőrség politikai döntést nem hozhat, elképzelhetetlen, hogy a rendőrfőkapitány Gyurcsány Ferenc tudta nélkül oszlathasson fel egy százezres tüntetést - szögezi le Völgyesi. Az MTV ostromának estéjén a rendbontók közül kilenc személyt állítottak elő, és a Morvai-bizottság szerint a rendőrökre támadók többsége máig büntetlen maradt. Ezzel szemben másnap megkezdődött az "embervadászat". Tömegessé váltak az önkényes letartóztatások és a rendőri brutalitás. Késő estig több ezer ember tüntetett békésen a Kossuth téren, majd az onnan eltávozó kisebb csoportok összetűzésbe kerültek a rendőrséggel. A térről hazatérőket - függetlenül attól, részt vettek-e erőszakos cselekményben vagy sem - a rendőrség nagy számban fogdosta össze, többnyire az utcán, esetenként saját lépcsőházukban vagy szórakozóhelyeken. A bizottság által meghallgatottak közül többeket előbb a rendőrök bántalmazták brutálisan, majd a büntetés-végrehajtási intézményben várt rájuk hasonló bánásmód. Első fokon sorozatosan helyezték őket előzetes letartóztatásba - ezeknek a döntéseknek a 90 százaléka a másodfok szerint jogsértőnek bizonyult. A felmentő ítéletek mellett még ma is számos személy ellen súlyos bűncselekmények miatt folyik eljárás. Miközben a Gönczöl-bizottság egyedi rendőri jogsértésekről írt, a Civil Jogász Bizottság az emberi jogok tömeges sérülését állapította meg. "E cselekmények nagy része megtorló jellegű volt" a kormánnyal elégedetlenekkel szemben - tartalmazza a jelentés. A legsúlyosabb rendőri törvénysértésre a csapaterős oszlatások alkalmával került sor. A bakancsos lábbal fejre vagy felsőtestre irányuló rúgásoktól kezdve jogtalan volt a viperahasználat éppúgy, mint a "sanyargatásig terjedő bilincshasználat". A rendőrség egyébként bilincs helyett vékony műanyag huzalt alkalmazott, noha a jogszabályok - az okozott fájdalom és sérülések miatt - ezt tiltják. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány feljelentése szerint a rendőrök több mint húszféle jogsértést követtek el, egyebek közt sorozatosan megsértették (földre dobták, megtaposták) a magyar állami zászlót. Jogsértéseket állapítottak meg az ügyészségnél és esetenként az elsőfokú bíróságok eljárása során is. Több alkalommal előfordult, hogy a bíróság a védelem tanúit nem hallgatta meg, csak a gyanúsított ellen valló rendőröket. Visszatérő panasz volt, hogy a fogvatartottak nem értesíthették ügyvédeiket, a kirendelt védő pedig nem jelent meg a tárgyaláson. Gaudi-Nagy Tamás október 23-án délután védőként maga is látta a Gyorskocsi utcában, amint három fogva tartott személyt arra kényszerítettek, hogy terpeszállásban, homlokukat mellükig lehajtva a falhoz támasztva álljanak, miközben a rendőrök a lábukat rugdalták. "A folyosói fal fejmagasságban vérfoltos volt, ami arra utalt, hogy nem egyedi jelenségről lehetett szó" - áll a jelentésben. A jogászbizottság ezért zárt láncú kamerarendszer felállítását javasolja, melynek felvételeit az ügyészség kezeli. TUDATOS MEGFÉLEMLÍTÉS Az alkotmányjogászok is úgy látják, hogy embervadászat folyt a városban. "Rendőri egységek járták a várost, és nemcsak a kis létszámú tüntető csoportokat verték széjjel, hanem békés járókelőket is súlyosan bántalmaztak, megalázóan bántak velük és összeverve rendőrautókba tuszkolták őket." A rendőrök azonosító jel nélküli fellépését mindhárom bizottság törvénysértőnek tartja. Zlinszkyék szerint ez a mulasztás az összes, ily módon végrehajtott rendőri akciót jogellenessé teszi. A miniszterelnök által felkért testület szerint a rendőrség jogosan ürítette ki október 23-án a Kossuth teret. A Morvai-bizottság viszont úgy látja, az ünnepelni vágyókat ellenőrző kapukon keresztül lehetett volna beléptetni a térre, egyszerre óva a nemzeti ünnep és a külföldi vendégek biztonságát. A Morvai-bizottság a Fővárosi Bíróság ítéleteire hivatkozva leszögezi, hogy téves rendzavarásnak minősíteni egy nem engedélyezett tüntetésen való részvételt, mert csak a szervező büntethető, ő is kizárólag pénzbírsággal - a puszta jelenlét miatt senkit sem lehet előállítani. Gaudi Nagy Tamás szerint egy nemzeti ünnepen, amikor a főváros emlékhelyeire tízezrek zarándokolnak, amúgy sem lehet az utcán tartózkodókat tüntetőnek nevezni. A bizottság szerint a Kossuth térről hajnalban kiszorított embereket a rendőrség úgy tekintette, mint "jogellenesen összegyűlt tömeget", és ezt nemcsak rájuk, hanem az ünneplőkre is kiterjesztette. "Az ünnepnapon az egyik rendezvényről a másikra sétáló csoportokat a rendőrség kergethető, megalázható, megfélemlíthető szabad prédának tekintette" - állítja a jelentés, így aztán a rendőrség maga hozta létre azt a feszültséget, ami az Alkotmány utca és a Deák tér között a tüntetők részéről is jogsértésekhez vezetett. A végső következmény az lett, hogy jelentős rendőri erőket törvénysértő módon vetettek be a Fidesz gyűléséről távozó békés polgárok ellen. A volt alkotmánybírák szerint ezért súlyos felelősség terheli a rendőri vezetőket. "Szó sem volt arról, hogy időt engedtek volna a fegyelmezetten viselkedő emberek számára - több mint százezer főről volt szó - a hazamenetelhez. Sok békés megemlékező közül, aki történetesen lakása felé távozott, többeket - időseket, nőket - a rendőrök súlyosan bántalmaztak, megaláztak, és több esetben maradantó sérüléseket okoztak" - tartalmazza jelentésük. Noha a rendőrség és a kormány tagadta, hogy a rendzavarókat a karhatalom "tolta volna rá" a tüntetőkre - így szerezve vélt jogalapot az erőszakos oszlatásra -, sem a Morvai- bizottság, sem az alkotmányjogászok nem tartják megfelelőnek a védekezésüket. A jogtudósok szerint két oka lehet a történteknek: az alkalmatlanság vagy a tudatos megfélemlítés. A Morvai-bizottság az utóbbi álláspontot látja igazolva, és azt állítja, hogy október 23-án nem rendőri túlkapások, "hanem közvádra üldözendő köztörvényes bűncselekmények történtek", amelyek "szembetűnően egységesek voltak". A Morvai-bizottság szerint a szeptemberi eseményekről a kormányfő pontos ismeretekkel rendelkezett, hiszen a tévészékház ostroma utáni éjszakát a rendőrség irányítóközpontjában töltötte. A volt alkotmánybírák pedig azt idézik fel, hogy október 23-án a miniszterelnök törvényesnek nevezte a rendőrség intézkedéseit. Pedig a rendőrségi fellépés sem jogszerű, sem szükségszerű nem volt, a kormányfő pedig azzal, hogy sem Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, sem Petrétei József rendészeti miniszter lemondását nem fogadta el, lényegében magára vállalta a felelősséget. JOGI ESETEK ANGEL M. Perui állampolgárságú közgazdász, három magyar állampolgárságú gyermek édesapja. Szeptember 20-án gyrosért ugrott le körúti lakásából egy 14 éves fiúval, amikor a rendőrök elfogták őket. Két bordáját és orrcsontját eltörték. Édesanyja nem kap beutazási vízumot Magyarországra, hogy unokáit láthassa. Hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják. K. PÉTER A műegyetemistát szeptember 21-én Dob utcai lépcsőházukban kapták el a rendőrök, amikor nézelődés közben üldözőbe vette egy rendőrosztag. Miután előzetes letartóztatásba helyezték, a büntetés-végrehajtási intézetben mezítelenre vetkőztették, majd több rendőr megverte, és arra kényszerítette, hogy könyörögjön az életéért. Csoportosan felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják. SZILÁGYI GÉZA Az idős orvosprofesszor a Fidesz október 23-i nagygyűléséről tartott hazafelé. A rendőrök gumibottal fejbe csapták, összerugdalták, megbilincselték, falhoz állították. Családja este 11 óráig hiába kereste a professzort, majd feleségét egykori munkahelyéről, a Honvéd kórházból értesítették, hogy ott van. Nem folyik eljárás ellene. F. GÁBOR A területi képviselőként dolgozó férfi munkahelyéről ment volna haza, amikor a rendőrök elkapták. Bilincseléskor eltörték az ujját és három helyen a lábát. "Hülye fideszes bérenc, itt fogunk agyonlőni" - mondták és leköpték. Csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsítják. SZ. ANTAL Az 1958-ban letartóztatott idős férfit október 23-án az Astoriánál könnygázgránáttal fejbe lőtték, a Fidesz-rendezők adták át a mentősöknek. Az idős ember szemidege megsérült, meg kellett operálni, azóta is kettős látása van. Időközben beidézték, és alá akartak vele íratni egy jegyzőkönyvet, hogy a Deák térnél sérült meg. SZ. APOR A cserépkályha-készítő fiatalember egy körúti sörözőben ült, amikor háromnégy rendőr kilökdöste onnan a vendégeket. A körúton 10-12 egyenruhásból álló "rendőrfolyosó" állt, és végig ütötték őket. Egyik barátja két hétig volt kórházban, megbénult a pupillája, másik társára gumisörétes puskával rálőttek. Egyik áldozat ellen sem indítottak eljárást, nem is igazoltatták őket. A GÖNCZÖL-JELENTÉS KRITIKÁJÁT ELKÉSZÍTŐ JOGÁSZOK - Herczegh Géza akadémikus, volt alkotmánybíró, a hágai Nemzetközi Bíróság nyugalmazott bírája; Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese október 23-án kitüntetésekor nem fogadta Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin kézfogását; Zlinszky János volt alkotmánybíró A GÖNCZÖL-BIZOTTSÁG TAGJAI Gönczöl Katalin elnök, volt ombudsman, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke, a rendészeti miniszter főtanácsadója; Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, a rendészeti miniszter főtanácsadója; Kacziba Antal nyugállományú rendőr vezérőrnagy; Pataki Ferenc szociálpszichológus; Tóth Judit alkotmányjogász; Halmai Gábor alkotmányjogász, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese; Csepeli György 2002 és 2006 között politikai államtitkár, a gazdasági minisztérium közpolitikai igazgatója; Ormos Mária történész, 1988-89 között az MSZMP politikai bizottságának tagja, 1990-ben az MSZP országgyűlési képviselője; Vörösmarti Mihály 1983-tól 1990-ig a forradalmi rendőri ezred vezetője A CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG (MORVAI-BIZOTTSÁG) TAGJAI Morvai Krisztina társelnök, az ELTE büntetőjogi tanszékének docense; Völgyesi Miklós társelnök, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája; Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője; Horváth Attila, az ELTE jogtörténeti tanszékének docense; Juhász Endre, az ELTE adjunktusa; Kabódi Csaba, az ELTE büntető eljárásjogi és büntetésvégrehajtási tanszékének vezetője; Szöőr Anna pszichológus-jogász Kapcsolódó cikkek: * Volt alkotmánybírák: törvényt sértett a rendőrség

0 komment , kategória: Általános

Címkék: összefüggéseinél, rendőrfőkapitány, elképzelhetetlen, elégedetlenekkel, bilincshasználat, következtetésre, viperahasználat, felfegyverkezve, bűncselekmények, letartóztatásba, jogászbizottság, következményeit, törvénysértésre, alkotmányjogász, kényszerítettek, elnökhelyettese, megtévesztéssel, megvalósítására, megbilincselték, cselekedetekben, tersztyánszkyné, terpeszállásban, dékánhelyettese, törvénysértőnek, meghallgatottak, letartóztatások, állampolgárságú, orvosprofesszor, megfélemlíthető, letartóztatott, kényszerítette, megbuktatására, alkalmatlanság, fegyelmezetten, alkotmánybírák, megállapítható, kormányfőt tartja, miniszterelnök által, kormányfő felelősségét, rendőrség tevékenységét, maga egészében, három volt, őszi események, mohácsi vészig, jelenlegi kiélezett, miniszterelnök beismerte, választási győzelem, ellenzék felelősségét, kormány megbuktatására, parlamenti demokráciát, volt alkotmánybírák, őszödi beszédből, Civil Jogász Bizottság, Gyurcsány Ferenc, Gönczöl Katalin, Morvai Krisztina, Tersztyánszkyné Vasadi Éva, Herczegh Géza, Zlinszky János, NEKÜNK MOHÁCS KELL, VÉRFOLTOS FAL, Zlinszky Jánosék, Amint Völgyesi Miklós, Nemzeti Jogvédő Alapítvány, Gaudi-Nagy Tamás, TUDATOS MEGFÉLEMLÍTÉS, Fővárosi Bíróság, Gaudi Nagy Tamás, Gergényi Péter, Petrétei József, JOGI ESETEK, ANGEL, SZILÁGYI GÉZA, GÖNCZÖL-JELENTÉS KRITIKÁJÁT ELKÉSZÍTŐ JOGÁSZOK, Nemzetközi Bíróság, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szili Katalin, GÖNCZÖL-BIZOTTSÁG TAGJAI, Országos Bűnmegelőzési Bizottság, Györgyi Kálmán, Kacziba Antal, Pataki Ferenc, Tóth Judit, Halmai Gábor, Országos Választási Bizottság, Csepeli György, Ormos Mária, Vörösmarti Mihály, CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG, Völgyesi Miklós, Legfelsőbb Bíróság, Horváth Attila, Juhász Endre, Kabódi Csaba, Szöőr Anna,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]