Félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban - Bita Dániel&#8211,Pető Péter,Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet,Digitális Gazdaságért,Nagy Miklós,Horváth Ádám, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban

2015-06-27 08:35:12, szombat

	Félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban 2015.06.27. Bita Dániel-Pető Péter Kétszázöt állami köznevelési intézményben nincs központi internetszolgáltatás. Ahol van, a sávszélesség sokszor arra sem elég, hogy egy osztálynyi gyerek egyszerre használja a netet. A közoktatás lemaradása évtizedes. Magánmegoldások eddig is voltak, most a kormányzat is lépni készül. A kérdés az, elég nagyot-e. Az állami iskolafenntartó felmérése szerint 205 köznevelési intézményben nincs központi internetszolgáltatás. A lapunknak elküldött összesítés alapján Somogy kivételével minden megyében találni ilyet. Nemcsak kistelepüléseken - mint a borsodi Zádorfalva, a nógrádi Bér vagy a Vas megyei Viszák -, hanem megyeszékhelyeken, sőt, Budapesten is. A listában sok a művészeti iskola, de vannak ,,sima" általánosok is. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy semmilyen hálózati kapcsolatuk nincs. Csupán pedagógiai szakszolgálatot és művészeti iskolát találtunk, ahol azt mondták, egyáltalán nem férnek hozzá a világhálóhoz. Volt, ahol arról számoltak be, az állami nyilvántartással ellentétben náluk van központi internet. Igaz, a nyugat-magyarországi község iskolaigazgatója hozzátette: ,,A minőségéről inkább ne beszéljünk." Egy tiszántúli iskolavezető kérdésünkre azt mondta: ,,Az egyik épületben valóban nem volt internet. De már mindegy, mert úgy néz ki, bezárjuk." Több helyen mobilinternetet használnak az alkalmazottak, ami oktatásra alkalmatlan. Arról is hallani, hogy a lista nem teljes, mivel - hiába a centralizálás - nem minden iskola szolgáltatott adatot. Lapunknak egy szakértő háromszázra saccolta a központi internet nélküli oktatási intézmények számát. Egyszerre maximum nyolcan tudnak emailezni Pedig minden jól kezdődött. Az iskolákat internetkapcsolattal ellátó Sulinet program 1996-ban indult el, és bár egy akkori felmérés szerint országszerte alig 1600 internetezésre alkalmas iskolai számítógép volt, a következő év őszén már többfelé sulinetes e-mail címeket osztottak a diákoknak. Hat- és nyolcosztályos budapesti gimnáziumokban a 13 évesek a programozás alapjaival ismerkedtek, és akinek nem volt otthon internet-hozzáférése, tanítás után használhatta a számítógéptermet. 1998 végéig több mint ezerötszáz iskola kapcsolódott be a programba, míg 2002-re lényegében az összes középiskolát felszerelték, illetve az általános iskolák ötödét. Ám az iskolai internetszolgáltatás színvonala a kezdetben kiváltságosnak tűnő helyeken sem tartotta a lépést a technológiai fejlődéssel. Ma már az is előfordul, hogy a gyerekek hoznak létre hot spotot - vezeték nélküli hozzáférési pontot - a mobiltelefonjukon azért, hogy egy tanórán internetezni tudjanak. A kormány most azt ígéri, 2016 végére minden köznevelési intézményben lesz központi internet. Ezért a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) felel, amely két és fél éve kapta feladatul a Sulinet működtetését. A program nagyjából kétezer-ötszáz településre jutott el, ám három-négyszáz olyan község, ahol van iskola, kimaradt belőle. A Sulinet infrastruktúráját hét-nyolc éve nem fejlesztették, ezért idővel sok iskola inkább piaci alapú internetszolgáltatást vásárolt. Amelyek például alapítványi forrásból megtehették. A NIIFI adatai szerint a csaknem ötezer állami iskola felében, 2300-ban mára a Sulinetnél gyorsabb hozzáférésre tettek szert. Hosszú fejlesztési szünet után a NIIFI hálózat-korszerűsítési programot indított az elavult routerek cseréjére, a régiek ugyanis nem tudták volna kezelni a nagyobb sávszélességet. Amely - hívta fel a figyelmet az IVSZ - Szövetség a Digitális Gazdaságért - a legutóbb közölt adatok szerint iskolánként átlagosan mindössze négy megabit másodpercenként. Miközben a cél az lenne, hogy ne csupán az informatikaoktatásban használják az internetet, ez a sávszélesség csak arra elég, hogy egyszerre nyolc tanuló szörföljön a weben vagy e-mailezzen, egy HD-felbontású videostreamet viszont legfeljebb egy diák nézhet ilyen kapacitás mellett megfelelő minőségben. A NIIFI ugyanakkor lapunkat arról tájékoztatta, a fejlesztés részeként az adatátviteli sebességet is növelték, így az idén márciusra - jelentős intézményenkénti eltéréssel - átlagosan 26,5 Mb/s lett. Ez azonban még mindig csak arra elég, hogy hat-hét gépen nézzenek egyszerre nagy felbontású videót, ezért szakemberek szerint az iskolákban legalább másodpercenként 100 megabites sávszélességre van szükség. A NIIFI a ma még internetelérés nélküli 205 iskola hálózatba kapcsolása mellett azt is vállalta, hogy 2016 végére a köznevelési intézmények átlagos sávszélessége 50 Mb/s lesz, de sehol sem megy 25 Mb/s alá. Mindez évente 300 millió forint költséget jelent, további 271 milliót pedig a Sulinet helyett használt alternatív kapcsolatok kiváltására szánnak. Ez pluszpénz a rendszer működtetésének évi 840 millió forintos költségén felül. Nagy Miklós, a NIIFI vezetője azt mondja: csaknem 1800 iskolában már megfelelő a sávszélesség, és a jövő év végére az iskolák több mint felében meglesz a 100 Mb/s. Jó környék, jó számítógép Lesújtó adatokat közöl az IVSZ oktatási kiáltványa a közoktatás teljesítményéről. A PISA-felmérés szerint a 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan, vagyis nem rendelkezik a privát életben és a munkaerőpiacon is alapvető digitális képességekkel: nem tud megrendelni az interneten egy vonatjegyet, vagy úgy tárolni egy adatot, hogy később újra hozzáférjen. Míg az otthoni számítógép-használat és a digitális szövegértés között lineáris a kapcsolat - minél többször használja valaki információkeresésre a világhálót, annál többet fejlődik -, az iskolában számítógépezésre fordított időnél ez nem igaz, miután az informatikaórákon nem az alapképességeket fejlesztik: a gyerekek előbb tanulják meg, hogyan működik a processzor, mint azt, hogyan találnak meg egy adatot a neten. Probléma, hogy az iskolai komputerek túlnyomó része informatikai laborokban van, más órákon nem vehető igénybe. Ráadásul a 240 ezer számítógép egy része is használhatatlan, háromévesnél újabbak szinte egyáltalán nincsenek. a gépeknek csak mintegy harmada kapcsolódik az internetre, de e téren is óriásiak az eltérések: a jómódú környékeken jobbak az iskolák számítógépei. Nemzetközi ajánlások ezer diáknál már másodpercenként egy gigabites sávszélességet adnak meg ökölszabályként. Magyarországon ugyan kisebb létszámúak az iskolák, és a digitális oktatás is fejletlen, ám Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója szerint a technológiaváltás, így az üvegszálalapú hálózatra való áttérés azért is szükséges, mert a tanórákon használt digitális, felhőalapú szolgáltatások száma egyre nő, ahogy az animációk, videók felbontása is. A Sulinet történetének tanulsága pedig az, hogy egy jelentős fejlesztés után hosszú évek telhetnek el a következőig. Feladat pedig marad a következő évekre is, a hosszú távú cél az, hogy a köznevelési intézmények internetellátottsága utolérje az egyetemekét. Emellett a NIIFI egyre több iskolában szeretne vezeték nélküli internetet is biztosítani, ez ugyanis az alapja annak, hogy minél több tanteremben és tanórán használják a világhálót. Ma még csak 85 iskola rendelkezik a Sulinet keretében wifivel, de még idén további háromszázban elérhetővé válik a vezeték nélküli kapcsolat. Nagy Miklós reményei szerint 2016 végére az iskolák egyharmadában lesz wifi. http://nol.hu/belfold/felanalfabetanak-nevelik-a-magyar-gyerekeket-1548099?system =cachefrissit&ajax=1

0 komment , kategória: Általános

Címkék: nyilvántartással, alapképességeket, felanalfabetanak, félanalfabétákat, számítógépezésre, kistelepüléseken, iskolaigazgatója, számítógéptermet, teljesítményéről, intézményenkénti, másodpercenként, iskolafenntartó, magánmegoldások, ökölszabályként, mobilinternetet, szakszolgálatot, használhatatlan, kiváltságosnak, internetezésre, nyolcosztályos, gimnáziumokban, infrastruktúra, sávszélességet, működtetésének, sávszélességre, munkaerőpiacon, korszerűsítési, internetelérés, magyarországon, szolgáltatások, fejlesztették, videostreamet, sávszélessége, magyarországi, üvegszálalapú, képességekkel, magyar iskolákban, sávszélesség sokszor, osztálynyi gyerek, közoktatás lemaradása, állami iskolafenntartó, lapunknak elküldött, borsodi Zádorfalva, művészeti iskola, állami nyilvántartással, minőségéről inkább, tiszántúli iskolavezető, egyik épületben, centralizálás –, szakértő háromszázra, központi internet, akkori felmérés, Bita Dániel–, Pető Péter, Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet, Digitális Gazdaságért, Nagy Miklós, Horváth Ádám,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]