|
2015-12-07 21:08:48, hétfő
|
|
|
Mi lesz velünk, ha tényleg beüt a következő válság?
2015. december 7. 15:00
A múlt héten a Portfolio már foglalkozott a lehetséges következő globális válság jeleivel, illetve a világgazdaság előtt álló kihívásokkal. A leginkább aggasztó jelenség a világkereskedelem utóbbi években tapasztalt lassulása, mely a történelmi tapasztalatok alapján recesszióval járt együtt. Az MNB hétfőn megjelent növekedési jelentése is kiemelt témaként foglalkozik ezzel a negatív tendenciával, illetve az esetleges magyarországi következményekkel.
Legfrissebb világgazdasági kitekintésében az OECD a leginkább nyugtalanító folyamatként aposztrofálta a világkereskedelem lassulását, a szervezet szerint a gazdasági növekedés és a kereskedelem bővülése "kéz a kézben jártak" az elmúlt évtizedekben. A világkereskedelem lassulása egyébként nem új folyamat, viszont annak okai átrendeződtek. Amíg 2012-13-ban elsősorban a fejlett országok csökkenő kereslete okozta a világkereskedelem lassulását, addig 2014 végétől egyre inkább a feltörekvő országok, és azon belül Kína felé tolódott el a hangsúly. Vagyis most abban a nehéz helyzetben vagyunk, hogy miközben az amerikaiak végre elkezdenének fogyasztani és az eurózóna kilátásai is javulnak, Kína átrendeződése okoz feszültségeket.
Az MNB friss növekedési jelentésében ennek magyar vonatkozásaival foglalkozott kiemelten. A jegybank hangsúlyozta, hogy Magyarország egy kis nyitott gazdaság, így növekedési kilátásai alapvetően függnek felvevőpiacai teljesítményétől, valamint a növekedés kereskedelemintenzitásától.
Mi lesz velünk, ha tényleg beüt a következő válság?
A világkereskedelem kapcsán az MNB növekedési jelentésének főbb megállapításai:
a kereskedelem bővülése és a gazdasági növekedés kapcsolata már a nyolcvanas évek második fele óta lazult. A válságot megelőző két évtizedben a világkereskedelem növekedése csaknem kétszerese volt a GDP-növekedésnek, azóta ez a rugalmasság 1,2-re esett vissza.
a válságot követően a világkereskedelem a konjunktúra ütemének megfelelően növekedett az elmúlt években, így a GDP-arányában mért világkereskedelem a 2008-as csúcsa alatt maradt.
a külkereskedelem visszaesése széleskörű, de országcsoportonként tapasztalhatók egyedi tendenciák. Ahogy azt már az OECD is hangsúlyozta, az utóbbi években elsősorban a feltörekvő országok keresletének csökkenése okozza a globális kereskedelem csökkenését, míg korábban a válság utáni időszakban a fejlett országok (elsősorban az eurózóna) fogták vissza a bővülést.
a fejlődő országokon belül is elsősorban Kína kereslete esett vissza meredeken. A Kereskedelmi Világszövetséghez való csatlakozás és a gazdasági válság kitörése közötti éveket átlagosan közel 18 százalékos importbővülés jellemezte, ugyanakkor a kínai import 2014-ben már csak 7 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor a válság kitörése óta eltelt éveket a kínai gazdaság szerkezetváltozását elősegítő reformok is jellemzik, amelyek az importigényes beruházások helyett a lakossági fogyasztás irányába történő elmozdulását célozzák.
Mi lesz velünk, ha tényleg beüt a következő válság?
A stilizált tények alapján belátható, hogy az elmúlt évek visszafogott külkereskedelmi dinamikája összefüggésben van a kilábalási időszak relatíve gyenge gazdasági teljesítményével, a visszaesést tehát legalább részben ciklikus tényezők magyarázhatják - olvasható az MNB elemzésében. Ugyanakkor a jegybank szakemberei Freund, valamint Abiand és társai alapján megjegyzik, hogy a válságok negatív hatása a külkereskedelemre nemcsak a válság időszakára korlátozódik, hanem középtávon is perzisztens lehet. Vagyis a világkereskedelem lassulása kapcsán a fő kérdés az, mennyiben köszönhető ciklikus, és mennyiben strukturális tényezőknek. A fontosabb strukturális tényezők az utóbbi években ezek voltak:
a kelet-közép-európai országok rendszerváltásait követő újraintegrálódási folyamat, amely a Nyugat-Európával újrainduló gazdasági kapcsolatok révén a külkereskedelem élénkülését okozta. Ez lehet az egyik magyarázata annak a fent említett folyamatnak, mely a világkereskedelem és a GDP-növekedés szétválásával járt.
a Kína által bevezetett exportorientált növekedési stratégia, amely a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását követte.
a globális értékláncok kiszélesedése, amely a nagyvállalatok kiszervezési eljárásai következtében bővítette a külkereskedelmi kapcsolatokat.
a protekcionizmus, amivel sok ország próbálta védeni a saját iparát a válságot követően. Noha nem áll rendelkezésre kellően hosszú és megbízható idősor a folyamatok értékeléséhez, a rendelkezésre álló információkból a kereskedelmi protekcionizmus erősödésére lehet következtetni az elmúlt öt évre vonatkozóan.
Magyarországon az erős külkereskedelmi integráltság okán a gazdaság teljesítményét jellemzően meghaladta az export dinamikája, azonban az elmúlt években a különbség mérséklődött, amely egybevág a nemzetközi folyamatokkal
állapítja meg a jegybank elemzése.
A külkereskedelem teljesítménye kiemelt jelentőségű, hiszen a nettó export a magyar gazdaság növekedésének egyik meghatározó eleme lett az elmúlt időszakban. A globális kereskedelem visszafogott dinamikája lefelé mutató kockázatot hordozhat a magyar növekedésre vonatkozóan, azonban az exportpiaci részesedés növelése és az exporton belüli saját hozzáadottérték-tartalom emelése élénkítheti a külkereskedelmet - emeli ki meg az MNB.
Az exportpiaci részesedés növelése jellemzően az exportkapacitások bővítésén, továbbá a külföldi működő tőke (FDI) bevonzásán keresztül lehetséges a jegybank szerint. A hozzáadott értéket pedig elsősorban a helyi beszállítói kapcsolatok erősítésével lehet elérni, így az elmúlt évek nagy feldolgozóipari beruházásai után fokozatosan betelepülő beszállítók megerősödése pozitívan befolyásolhatta a magyar exportdinamikát. Meghatározó eleme lehet a folyamatnak a hazai kkv-szektor egyre jelentősebb bevonása is - teszik hozzá.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/mi_lesz_velunk_ha_tenyleg_beut_a_kovetkezo_valsa g.223717.html?utm_source=portfolio&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel_ hirfutar |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: külkereskedelmet, teljesítményével, teljesítményétől, feldolgozóipari, külkereskedelem, külkereskedelmi, protekcionizmus, befolyásolhatta, vonatkozásaival, exportdinamikát, exportorientált, hozzáadottérték, összefüggésben, kitekintésében, tapasztalhatók, világgazdasági, információkból, teljesítményét, magyarországon, nagyvállalatok, feszültségeket, magyarázhatják, megállapításai, kiszélesedése, szétválásával, átrendeződtek, csatlakozását, teljesítménye, felvevőpiacai, folyamatokkal, aposztrofálta, következtében, magyarországi, kapcsolatokat, világgazdaság, növekedésének, következő válság, múlt héten, lehetséges következő, világgazdaság előtt, leginkább aggasztó, világkereskedelem utóbbi, történelmi tapasztalatok, negatív tendenciával, esetleges magyarországi, leginkább nyugtalanító, világkereskedelem lassulását, szervezet szerint, gazdasági növekedés, kereskedelem bővülése, kézben jártak, elmúlt évtizedekben, Kereskedelmi Világszövetséghez, Kereskedelmi Világszervezethez,
|
|
|
|
következő válság, múlt héten, lehetséges következő, világgazdaság előtt, leginkább aggasztó, világkereskedelem utóbbi, történelmi tapasztalatok, negatív tendenciával, esetleges magyarországi, leginkább nyugtalanító, világkereskedelem lassulását, szervezet szerint, gazdasági növekedés, kereskedelem bővülése, kézben jártak, elmúlt évtizedekben, világkereskedelem lassulása, fejlett országok, feltörekvő országok, nehéz helyzetben, amerikaiak végre, eurózóna kilátásai, jegybank hangsúlyozta, világkereskedelem kapcsán, nyolcvanas évek, válságot megelőző, világkereskedelem növekedése, válságot követően, konjunktúra ütemének, elmúlt években, 2008-as csúcsa, külkereskedelem visszaesése, utóbbi években, globális kereskedelem, válság utáni, fejlődő országokon, gazdasági válság, kínai import, előző évhez, válság kitörése, kínai gazdaság, importigényes beruházások, lakossági fogyasztás, stilizált tények, elmúlt évek, kilábalási időszak, visszaesést tehát, jegybank szakemberei, válságok negatív, külkereskedelemre nemcsak, válság időszakára, fontosabb strukturális, külkereskedelem élénkülését, egyik magyarázata, fent említett, globális értékláncok, nagyvállalatok kiszervezési, külkereskedelmi kapcsolatokat, saját iparát, folyamatok értékeléséhez, rendelkezésre álló, kereskedelmi protekcionizmus, erős külkereskedelmi, gazdaság teljesítményét, export dinamikája, különbség mérséklődött, nemzetközi folyamatokkal, jegybank elemzése, külkereskedelem teljesítménye, nettó export, magyar gazdaság, elmúlt időszakban, magyar növekedésre, exportpiaci részesedés, exporton belüli, exportkapacitások bővítésén, külföldi működő, jegybank szerint, hozzáadott értéket, helyi beszállítói, magyar exportdinamikát, hazai kkv-szektor, külkereskedelmet, teljesítményével, teljesítményétől, feldolgozóipari, külkereskedelem, külkereskedelmi, protekcionizmus, befolyásolhatta, vonatkozásaival, exportdinamikát, exportorientált, hozzáadottérték, összefüggésben, kitekintésében, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4582
- e Hét: 18812
- e Hónap: 29923
- e Év: 183419
|
|
|