az emberek barátságosan fogadták a német csapatokat - Edmund Veesenmayer SS-Brigadeführer,Imrédy Bélát,Magyar Megújulás Pártja,Sztójay Döme,Borhi László,Egyesült Államoknak,Kállay Miklós,Pearl Harbor,Magyar Front, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

az emberek barátságosan fogadták a német csapatokat

2016-01-23 18:58:57, szombat

	Az USA titkosszolgálata provokálhatta ki Magyarország német megszállását 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Egy új kutatás szerint az amerikai titkosszolgálat provokálhatta ki az akciót, ami a szélsőjobboldal előretörését is magával hozta. A történteket elemző vizsgálatok számos, a váratlanságot megkérdőjelező momentumot tártak fel. Ezek némelyike alapján nagyon valószínű, hogy a honvédség irányítói az eseményt hónapokkal megelőzően sejthették, hetekkel korábban pedig szinte bizonyosan tudhatták a megszállás bekövetkeztét. Hitler ugyanis már 1943 késő nyarán az olasz fasiszta rendszer bukása és a kapituláció következtében attól tartott, hogy Magyarország követi az olasz példát. Már egy július 26-i megbeszélésen kijelentette: "Ügyelnünk kell arra, nehogy Magyarországon még valami disznóság történjék". A német véderő főparancsnokságának vezetési törzse 1943. szeptember 30-án készítette el javaslatát Magyarország megszállására, amelynek terve a "Margarethe" fedőnevet kapta. A végrehajtás időpontját ekkor még nem döntötték el. Hitler 1944. február 28-án adott utasítást a hadművelet végső változatának kimunkálására. A döntő lépést a német vezetés számára sürgőssé tette, hogy a szovjet csapatok a Kárpátok közelébe érkeztek, és Magyarország stratégiai jelentősége növekedett. A Führer 1944. március 12-én adta ki a hadműveleti parancsot, amely közölte, hogy a délkeleti főparancsnokság (Von Weichs vezértábornagy) irányítása alatt német csapatok négy irányból, Budapestre összpontosítva bevonulnak Magyarországra, és a Tisza vonaláig megszállják. A magyar politikai és katonai vezetés több forrásból is értesült az ország határai mentén, különösen a Burgenlandban és a Muraközben folyamatban lévő német csapatösszevonásokról, azonban tétlen maradt; nem számolt a megszállást eshetőségével. A március 18-i klessheimi Hitler-Horthy-találkozón eldőlt, hogy a németeknek semmiféle katonai ellenállással nem kell számolniuk. A Wehrmacht csapatai március 19-én hajnali 4 órakor lépték át a magyar határt. Délről - Belgrád térségből - 3, délnyugatról - Zágráb felől - 2, nyugatról - Bécs térségből - 1 páncélos és 1 páncélgránátos, északi irányból - Krakkó környékéről - 1 gépesített hadosztály nyomult be az ország területére. A repülőtereket ejtőernyősök foglalták el. Március 21-én a német csapatok lezárták a még nyitott Tisza-átjárókat, amelyek többségét már az előző napon birtokba vették, és ezzel létrejött az összeköttetés az északi és a déli megszálló csoport között. A Margarethe hadművelet ezzel német szempontból teljes sikerrel véget ért. A Margarethe-törzset április 24-én feloszlatták, a magyarországi német katonai alakulatok e naptól nem a délkeleti főparancsnok, hanem a Wehrmacht "magyarországi meghatalmazott tábornoka" parancsnoksága alá tartoztak. A katonai erővel alátámasztott politikai akciót Edmund Veesenmayer SS-Brigadeführer, Hitler teljhatalmú megbízottja és rendkívüli követe vezette. Horthy elutasította azt a követelését, hogy Imrédy Bélát, a fasiszta Magyar Megújulás Pártja vezetőjét nevezze ki miniszterelnöknek. Többnapos vita után, március 23-án, Sztójay Döme berlini követ alakította meg a németeknek mindenben megfelelő magyar kormányt. Mindezt azonban jóval összetettebb kérdésként kezeli Borhi László, aki nagydoktori dolgozata gondolatait egy évvel ezelőtt publikálta a HVG-ben. Ebből kiderül: az Egyesült Államoknak már 1943 őszén az állt érdekében, hogy Magyarországot megszállják a németek. Szerinte ,,mindezek fényében újra lehetne gondolni a magyar történetírás fősodrában évtizedek óta egyeduralkodó nézetet, miszerint az 1942 márciusa óta hivatalban lévő miniszterelnök, Kállay Miklós tehetetlenkedése miatt nem sikerült a kiugrás, és ezzel az ország eljátszotta a Nyugat szimpátiáját". A történész kutatásaiból kiderül, hogy 1944. március 16-án három angol ejtőernyős ért földet Battonyánál, akik a magyar vezetésnek hoztak ajánlatot Roosevelt-től: ha a magyarok kiugranak, szövetséges csapatok szállják meg őket. Mindezt azonban az elhárítás jelentette a németeknek, és Borhi szerint ez váltotta ki a megszállás azonnali elrendelését. Vagyis az ország megszállását ugyanúgy sikerült kiprovokálni, ahogy azt egyesek a Pearl Harbor esetében gondolják, hiszen más esetben lehet hogy később, és más körülmények között került volna sor a német megszállásra. Borhi a cikkben élesen fogalmaz: szerinte Magyarország megszállását azért akarták elérni, hogy ezzel csapatokat vonjanak el mind a nyugati, mind a keleti frontról, ezáltal megkönnyítve a közelgő partraszállás csapatainak helyzetét. Ha így is volt, a német megszállással új korszak kezdődött az ország életében: bár az emberek barátságosan fogadták a német csapatokat, a következő hónapok eseményei, és a fokozódó bombázások, illetve az egyre közelebb érő front mindenkiben tudatosította, hogy a háború Magyarországot sem kíméli majd. 1944 június végéig mintegy négyszázezer embert deportáltak: a külföldi és hazai tiltakozások hatására, illetve a német vereségek és a normandiai partraszállás hátszelével Horthy azonban 1944 július elején leállíttatta mindezt. A hamarosan megalakuló Magyar Front ellenzéki mozgolódása mellett megkezdődött a kiugrás előkészítése is, amit Románia augusztusi sikeres akciója gyorsított fel. Mire azonban mindezt realizálni lehetett volna, a szovjet csapatok már Magyarország területén jártak, a vezérkar és a tisztikar németbarátsága miatt a kiugrás is kudarcba fulladt, és a nyilasok vették át a hatalmat. (mult-kor.hu nyomán) http://harcunk.info/index.php/83-hirek/791-az-u-s-a-titkosszolgalat-provokalhatta -ki-magyarorszag-nemet-megszallasat

0 komment , kategória: Általános

Címkék: tehetetlenkedése, titkosszolgálata, főparancsnokság, titkosszolgálat, szélsőjobboldal, titkosszolgalat, meghatalmazott, parancsnoksága, páncélgránátos, vezértábornagy, magyarországra, összpontosítva, magyarországot, magyarországon, németbarátsága, miniszterelnök, megkérdőjelező, burgenlandban, megbeszélésen, megszállására, kimunkálására, következtében, magyarországi, megszállással, partraszállás, tudatosította, provokalhatta, egyeduralkodó, alátámasztott, repülőtereket, ellenállással, összeköttetés, bekövetkeztét, eshetőségével, brigadeführer, váratlanságot, német csapatok, amerikai titkosszolgálat, szélsőjobboldal előretörését, történteket elemző, váratlanságot megkérdőjelező, honvédség irányítói, eseményt hónapokkal, megszállás bekövetkeztét, olasz fasiszta, kapituláció következtében, olasz példát, július 26-i, német véderő, végrehajtás időpontját, hadművelet végső, döntő lépést, Edmund Veesenmayer SS-Brigadeführer, Imrédy Bélát, Magyar Megújulás Pártja, Sztójay Döme, Borhi László, Egyesült Államoknak, Kállay Miklós, Pearl Harbor, Magyar Front,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]