Kedélyválság - Ezúttal Dánia,Csak Bulgáriát,Albert Fruzsina,Dávid Beátával,Fülöp Márta,Sági Matild,Kozák Ákos,Amerikai Jövőkutató Társaság,Sándor Zsuzsanna, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Kedélyválság

2007-09-12 21:38:33, szerda

	Kedélyválság (2007.09.12. 09:28) MOK Az elégedettségi mutatók jelzik egy ország politikai, gazdasági állapotát. Mélyponton voltunk a Bokros-csomag idején, derűlátóbbak lettünk a kilencvenes évek végén, ám tavaly decemberben depressziórekordot döntöttünk. Nemzetközi felmérések szerint Európa egyik legboldogtalanabb nemzete a magyar. Két éve 23 országban tették föl a kérdést: ön mennyire boldog? Izland, Dánia, Svájc és Finnország került a "boldogságmezőny" élére, mi a szomorú huszadik helyre. Nemrég egy másik kutatócsoport már az idén csatlakozó államokat is bevette a kedélyállapot-vizsgálatába. Ezúttal Dánia lett az első, és mi - 27 ország közül - a huszonötödikek. Csak Bulgáriát és Romániát sikerült megelőznünk. Az újabb nemzetközi boldogságkutatás hazai résztvevője a Tárki volt. Igazgatója, Sík Endre szerint sokféle tényező torzíthatja az eredményeket, például az: "mosolykultúrákban" nem illik problémákról beszélni. Ám a magyarok a "panaszkultúrájukról" közismertek, amely főleg a középréteget jellemzi. Leginkább ők hajlamosak arra, hogy kisebb negatív változásokat is eltúlozzanak, aránytalanul súlyosnak éljenek meg. Torzítja a kutatásokat az is: nehéz definiálni a boldogságot. Annyi biztos: főként társas kapcsolatainktól függ. A magyarok - akár a dél-európaiak - család- és gyerekcentrikusak. Az otthon nyugalma az egyik legfontosabb ideálunk. Ám a felmérések szerint honfitársainkat a családi élet önmagában mégsem teszi túl vidámmá: a házasságoknak több mint a fele válással végződik. Kutatások igazolják: a magyarok számára a család inkább komoly felelősségvállalást jelent, mint felhőtlen örömöt. De társkapcsolatban élni még mindig sokkal jobb, mint magányosan. Különösen férfiaknak. Az egyedül élő férfiak hajlamosabbak szív- és érrendszeri betegségre, infarktusra, náluk nagyobb a halandóság. Az okokra Albert Fruzsina szociológus mutat rá: "Bár a férfiaknak szélesebb az ismeretségi körük, több a barátjuk, mint a nőknek, a férfibarátságok inkább instrumentális jellegűek, mondjuk, segítenek egymásnak építkezni, közösen járnak szórakozni. Ám legbelsőbb dolgaikat a párjukkal beszélik meg. Így válás után elmagányosodhatnak." A KSH 2004-es vizsgálata szerint Európában a magyarok fordítják a legkevesebb időt a társas kapcsolatokra. Ez részben azzal magyarázható: a hazai negyvenórás munkahét hosszabb az európai átlagnál, ráadásul a magyarok sok túlórát vállalnak. Mégsem fogható minden a kevés szabadidőre. "Naponta átlagosan huszonöt percet töltünk beszélgetéssel. Tévénézéssel viszont négy-öt órát is" - jegyzi meg Albert Fruzsina, aki szerzőtársával, Dávid Beátával a barátságokról írt tanulmánykötetet. Ebben az is szerepel: az egy főre jutó barátok számában már a nyolcvanas években is elmaradtunk a nemzetközi átlagtól. "Ma is magas azoknak az aránya, akiknek senkijük sincs. 1993-ban a lakosság húsz, 2004-ben már harminc százalékának egyetlen barátja sem volt" - mondja Albert. A szakértők úgy vélik, e súlyos társadalmi probléma a magyarok bizalmatlanságával magyarázható. Fülöp Márta szociálpszichológus egy 2003-as nemzetközi kutatásra hivatkozik. Európa 23 országában kérdezték meg: mennyire bíznak embertársaikban, illetve a közintézményekben. Az összehasonlításban mi lettünk az utolsók. Az élre itt is a skandinávok és a svájciak kerültek. S hogy mi a kulcsa a közbizalomnak? Jólét, erős szociális háló és minimális korrupció. Az unióban a finneknél a legalacsonyabb a korrupció, ezért nem véletlen, hogy a boldogságkutatásokban is elöl állnak. Az emberek lelkiállapotát az egészségük is jelentősen befolyásolja. Az egészségügyi intézményekben is a skandinávok bíznak leginkább, náluk és a "boldogsággyőztes" Izlandon a leghosszabb a várható élettartam. Fülöp Márta szerint bizalmatlanságunk az individualizmussal is összefügg. Egy 62 országra kiterjedő kutatás eredménye: a magyarok a második legindividualistábbak, s csak a görögök tesznek túl rajtunk. Itt azt vizsgálták, mi a fontosabb: a közös cél vagy az egyéni érdek. A leginkább közösségi, összetartó társadalomnak a skandinávok bizonyultak, őket Dél-Korea és Japán követi. A ránk jellemző nagyon magas individualitás azt jelzi: a magyarok többsége személyes céljait hajszolja, a közösség kevésbé számít. "Ugyanakkor a legindividualistább Görögországot az állandó belső harcok jellemezték" - említi Fülöp Márta. A magyarok erős énközpontúsága az egymás iránti közönyben is megnyilvánul. Barátságainkat sem a kölcsönösség jellemzi igazán, hanem a haszonelvűség. Szociológusok kutatták azt is, melyek a legfontosabb értékek a magyarok barátságaiban. Albert Fruzsina sorolja a leggyakoribb válaszokat: álljon mindig a rendelkezésemre, minél többet kapjak a kapcsolattól. Fülöp Márta több külföldi országban - például Japánban, Amerikában, Angliában - vizsgálta: mit jelent az ott élők számára a verseny. A japánoknak főleg azt: együtt fejlődnek, inspirálják egymást, mert ezzel gazdagodik a közösség is. Az amerikaiaknak a győzelem a fontos, s úgy gondolják: saját tehetségükön, képességeiken múlik a siker. S mit jelent a magyaroknak a verseny? "Átgázolni a másikon, tisztességtelen eszközökkel hasznot szerezni" - összegez a pszichológus. Nálunk gyakran élet-halál kérdése a bukás vagy a győzelem. És sokan érzik úgy, nem rajtuk, hanem rajtuk kívül álló okokon - politika, korrupció - múlik az eredmény. A kiszolgáltatottság érzése is boldogtalanságunk forrása. Míg a külföldi válaszadók öt százaléka mondja azt, hogy sikereit igyekszik eltitkolni, mert fél az irigyektől és a vesztesek rosszindulatától, nálunk ez az arány negyvenöt százalék. Kulturális hagyománya van itt annak is: nem illik dicsekedni, túlságosan jól lenni. Sík Endre, a Tárki vezetője mondja: a boldogság leginkább a polgári életörömök függvénye, s mi ebben hiányt szenvedtünk. A háború után a kommunizmus szabta szűkre boldogságunkat, s még a "frizsiderszocializmus" is csak a magánélet szerény örömeit engedélyezte. A legvidámabb barakkban valójában a térség legelégedetlenebb lakói éltek. Pedig a magyarok a hetvenes-nyolcvanas években szabadabbak voltak, mint a többi kelet-európai nép. Paradoxon, de éppen ez okozta elégedetlenségüket. Mivel többet utazhattunk Nyugatra, láttuk, miként élnek mások a világ boldogabb felén. S ehhez mértük magunkat. Sági Matild szociológus szerint ha túl nagy a távolság köztünk és ideáljaink között, erősödhet a pesszimizmus: "A nyolcvanas évek végén a magyarok nagy része elégedett volt politikai szabadságával, a hatalom már nem avatkozott bele a magánéletbe. A többség csak gyors meggazdagodást várt a rendszerváltástól. A gazdasági bajokat azonban a többi közép-európai ország is optimistábban viselte, mint mi. Mivel ezek a népek elnyomottabbak voltak hozzánk képest, többre értékelték a politikai felszabadulást, s ez enyhítette az átalakulással járó fájdalmakat" - magyarázza Sági Matild. Ma társadalmunkban a szegény, munkanélküli, valamint a leszakadó középréteg a legkeserűbb. Nem csak az anyagi helyzeten múlik, kiből lesz nálunk "leszakadó". Aki elveszíti a munkahelyét, elválik vagy épp elköltözik, könnyen maradhat társak nélkül. Márpedig a hazai "urambátyám" viszonyok között a kapcsolati tőke a készpénznél is többet érhet. Az elégedettségi mutatók jelzik egy ország politikai, gazdasági állapotát. Mélyponton voltunk a Bokros-csomag idején, derűlátóbbak lettünk a kilencvenes évek végén, ám tavaly decemberben depressziórekordot döntöttünk. Az ok: újabb megszorítások, politikai harcok, utcai frontok. A mélypontról már sikerült elmozdulnunk. "A megszorítások és az áremelések kapcsán jósolt sokkszerű hatások nem következtek be. Az emberek rosszabbat vártak, mint ami történt" - elemzi a közérzetjavulás okait Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. Hozzáteszi, ahogy az egyénnek is van pszichés fejlődéstörténete, a társadalomnak is létezik mentális életkora: "Megrekedtünk egy éretlenebb szinten. A demokrácia tanulásában kamaszkorunkat éljük, nem tudjuk, mihez viszonyítsuk magunkat. Miközben máshol a politikai kultúrát a konszenzuskeresés jellemzi, mi mindenben azt keressük, ami elválaszt, szembefordít." Kozák nemrég részt vett Minneapolisban az Amerikai Jövőkutató Társaság kongresszusán, ahol a globális világ vezető témáiról esett szó: miként fogja befolyásolni a biotechnológia a gazdaságot, milyen következményei lesznek az elöregedésnek, hogyan készüljön föl a Nyugat a fokozódó migrációra. "Ezek a kérdések foglalkoztatják a modern államokat. Mi viszont nem látunk ki provinciális ügyeinkből, a pártpolitikai csetepatékból" - véleményez Kozák. Szakemberek szerint a rendszerváltás idején voltunk a legboldogabbak. Az emberek megnyíltak, keresték egymás társaságát, fontosabbá váltak a lelki, szellemi értékek, a belső harmónia, a bölcsesség, a szeretetteljesség. Ám a bekövetkező társadalmi, gazdasági krízis rohamos értékvesztéshez vezetett. A GfK Hungária azt is felmérte: nő azoknak az aránya, akik nem értik a körülöttük lévő világot. A legújabb kutatások szerint a közélet egyre jobban mérgezi az emberi viszonyokat idehaza. Jelenleg a barátok kiválasztásánál már a politikai hovatartozás a legfontosabb szempont. Sándor Zsuzsanna 168ora.hu

0 komment , kategória: Általános

Címkék: társkapcsolatban, kapcsolatainktól, boldogságkutatás, tanulmánykötetet, boldogsággyőztes, rosszindulatától, társadalmunkban, közérzetjavulás, embertársaikban, tisztességtelen, rendelkezésemre, értékvesztéshez, honfitársainkat, kiválasztásánál, boldogságmezőny, férfibarátságok, foglalkoztatják, lelkiállapotát, legalacsonyabb, instrumentális, rendszerváltás, biotechnológia, minneapolisban, beszélgetéssel, intézményekben, individualitás, meggazdagodást, kamaszkorunkat, következményei, huszonötödikek, boldogságunkat, legboldogabbak, szerzőtársával, barátságainkat, énközpontúsága, elnyomottabbak, elégedettségi mutatók, ország politikai, kilencvenes évek, szomorú huszadik, másik kutatócsoport, idén csatlakozó, újabb nemzetközi, középréteget jellemzi, otthon nyugalma, egyik legfontosabb, felmérések szerint, családi élet, házasságoknak több, fele válással, magyarok számára, család inkább, Ezúttal Dánia, Csak Bulgáriát, Albert Fruzsina, Dávid Beátával, Fülöp Márta, Sági Matild, Kozák Ákos, Amerikai Jövőkutató Társaság, Sándor Zsuzsanna,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]