2011 nem volt a Fidesz éve - Political Capital,Szonda Ipsos,Demokratikus Koalíció,Gyurcsány Ferenc,Széll Kálmán Terv,Széll Kálmán Tervbe,Orbán Viktor,Európai Unió,Egyesült Államok, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

2011 nem volt a Fidesz éve

2011-12-30 23:16:34, péntek

	2011 nem volt a Fidesz éve Political Capital 2011. december 30. péntek Az elmúlt egy évben az Orbán-kormány eddigi politikája megbukott, nem pusztán gazdaságpolitikai értelemben, hanem kormányzás egészét tekintve, itthon és nemzetközi szinten egyaránt. A gazdasági válság mellett belpolitikai válság van kialakulóban. Ezt jelzi, hogy az év végére a kormány stabilitásával kapcsolatban kérdőjelek merültek fel, holott a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben. Utóbbinak vélhetően jelentős szerepe van abban, hogy a kormányoldal jól láthatóan képtelen józanul felmérni saját valós pozícióját a hazai és a nemzetközi politikai erőtérben. Kormányzás: fejjel a falnak Ahogy egy korábbi elemzésünkben rámutattunk, 2011-ben a második Orbán-kormány teljesítménye és megítélése egyre inkább hasonlítani kezdett a második Gyurcsány-kormány teljesítményéhez és megítéléséhez. A közvélemény-kutatások szerint ma a választók több mint kétharmada úgy véli, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. A kormányzásból fakadó hibákat a kormánypárti politikusok a kedvezőtlen külső környezettel (,,válság"), illetve a nehéz örökséggel (,,az elmúlt nyolc év") magyarázzák. A ,,kifelé" és ,,visszafelé" mutogatás azonban egyre kevésbé működik, egyre nehezebben fedi el a rossz kormányzás belső okait. Jelentős részben ugyanis a kapkodó, kiszámíthatatlan kormányzás, az értelmetlenül vállalt hazai és külpolitikai konfliktusok, valamint a jogállami normákat sértő, a fékek és ellensúlyok rendszerét nyíltan leépíteni kívánó hatalmi törekvések eredményeként erősen romlott Magyarország és vele együtt a kormány helyzete. Pártpolitika: a parlamentbe szorult kétharmad A pártpreferenciákat tekintve a kormánypárt másfélmillió szimpatizánsát veszítette el 12 hónap alatt (a választások utáni közvélemény-kutatásokhoz képest), így ebben a vonatkozásban egyértelműen a Fidesz a 2011-es év legnagyobb vesztese. Ráadásul a kormánypárt úgy politizál, mintha a nem érzékelné a közhangulat változását, és az ellenzék gyengeségéből adódó relatív politikai előnyét még mindig jelentős társadalmi támogatottságként fogja fel. Erről azonban nem beszélhetünk: a Fidesz által - sokszor joggal - lesajnált ellenzéki pártok összesített támogatottsága harmadik hónapja megelőzi a kormánypárt támogatottságát. A kormányfő személyes népszerűsége pedig áprilisban már alulmúlta az első kormányzása idején (0-100 pontos skálán) mért 41 pontos mélypontját is. Idén decemberben pedig a népszerűségi indexe csupán 32 volt a Szonda Ipsos felmérése szerint. Az ellenzéki pártok közül az LMP politizálásában bekövetkezett látványos karácsonyi fordulathoz az is hozzájárulhatott, hogy a párt eddig alig tudott új szavazókat megszólítani. Az MSZP bázisa szintén csak minimális mértékben, mintegy ötvenezer fővel bővült. A volt kormánypárt helyzetét nehezíti, hogy az ősszel kivált Demokratikus Koalíció 2-3 százaléknyi, mintegy 190 ezer szimpatizáns szívott el tőlük. Egyelőre nem látszik, hogy Gyurcsány Ferenc miatt a párttól korábban elfordult szavazók kezdenének visszavándorolni a megújulást hirdető MSZP-hez. A pártok közül egyedüli győztesnek a Jobbik tekinthető, amely kimászva a 2010-es választások utáni gödörből több mint 300 ezer új szimpatizánst szerzett egy év alatt. A párt támogatottságban őszre lényegében beérte az MSZP-t, így kiélezett küzdelem folyik a legerősebb ellenzéki párt szerepéért. Amennyiben a Jobbik stabilan maga mögé tudja utasítani az MSZP-t 2012-ben, az jelentősen erősítheti a párton belül a váltópárti szerepre való törekvést. A pártoktól elfordulók, a pártpreferencia nélküliek száma óriásira duzzadt. Számuk egyetlen év alatt 960 ezerrel nőtt. Összesen a felnőtt lakosság majdnem felét jelentik, tehát akkora méretű tömegről van szó, amelynek a még aktivizálható része önmagában is képes arra, hogy egy új, számukra elfogadható párt megjelenése esetén vagy már létező politikai szereplők támogatásával gyökeresen változtassa meg a jelenlegi erőviszonyokat. A 2011-ben megjelent - a nyilvánosságban ,,civilnek" nevezett - új politikai szereplők azonban egyelőre csak néhány sikeres tömegdemonstráció megszervezésére voltak képesek, közülük egyelőre még egy sem tűnik olyan szervezetnek, amely pártként is ütőképes lehetne. Gazdaságpolitika: a zsákutca végén Bár úgy tűnik, a kormány ezt nem látja be, az ország gazdasági helyzete, megítélése és finanszírozási lehetőségei is jelentősen romlottak az utóbbi egy évben, ami visszatükröződik a gyengébb forintárfolyamban, a növekvő csődkockázati felárban, a sikertelen államkötvény-aukciókban és a leminősítésekben. Gazdaságpolitikai szempontból az idei év nagyon hasonló módon fejeződik be, mint ahogy kezdődött, de összességében a helyzet mégis jelentősen romlott. 2011 elején a kormány már az első hiányadatok megjelenése után azonnal 200 milliárd forintos zárolásról döntött, ami nélkül a büdzsé az első hónapokban tarthatatlanná vált volna. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb nyomás nehezedett a kormányra mind a nemzetközi szervezetek, mind a befektetők részéről, hogy az unortodox lépések helyett fogjon hozzá a hosszú távú fenntarthatóságot megteremtő strukturális reformok végrehajtásához. A helyzetre a kormány a Széll Kálmán Terv bejelentésével reagált, miután az ország megítélése jelentősen javult. Az ősz folyamán, az eurózóna válságának hazai kezelésére az Orbán-kormány újfent önsorsrontó eszközöket vetett be. A legnagyobb gondot az alig három nap alatt elfogadott végtörlesztés jelentette, amely jelentős, előre nem kalkulálható veszteséget jelentett a bankok számára, így a hitelpiac teljesen befagyott Magyarországon. Ezen kívül a kormány - szemben a Széll Kálmán Tervbe foglaltakkal - elsősorban folyamatos, ötletszerű adóemelésekkel próbálta tartani a költségvetési hiánycélt. Mindezek eredményeként a növekedési kilátások jelentősen romlottak. A következmény: az államháztartás finanszírozási helyzetének bizonytalanná válása, a forint gyengülése, az államadósság elleni harc elbukása, majd végül az IMF-tárgyalások újrakezdése és újbóli megrekedése, valamint a leminősítések sora. Mára világossá vált: az újabb IMF-hitel és az azzal járó finanszírozási biztonság csak nyíltan is vállalat 180 fokos gazdaságpolitikai fordulat esetén valósulhat meg, ami hatalmas politikai vereség lenne mind a kormány, mind személyesen Orbán Viktor számára, így ennek vállalása egyáltalán nem vehető biztosra. Mivel a régióban csak Magyarország pozíciója romlott ilyen drasztikusan, kijelenthető, hogy ez csak kisebb részben az egyre mélyülő uniós válság következménye, nagyobb részben a kormány rossz lépéseinek köszönhető. Magyarország nemzetközi pozíciója: egyedül a világban Az év végén több irányból is erős nyomás nehezedik a kormányra (egyes uniós tagállamok, Európai Unió, Egyesült Államok). Míg a politikai (és ezzel párhuzamosan a gazdasági) kapcsolatok a nyugati országokkal sokat romlottak az elmúlt egy évben, nem bizonyult sikeresnek a ,,keletre nyitás" politikája sem: az Oroszországgal, Kínával vagy éppen Szaúd-Arábiával a kormány által fejleszteni kívánt kapcsolatok nem jutottak el arra a szintre, hogy segítsenek Magyarország növekedési vagy finanszírozási problémáin. A kormány külpolitikai szempontból elszigetelté vált, ami a mélyülő európai gazdasági válság közepette, Magyarország magas külső finanszírozási igényére való tekintettel végzetes lehet. Az Orbán-kormány ,,szabadságharcnak" nevezett politikája az ,,erős Magyarország" és nemzeti szuverenitás kiteljesítésének ígéretét fogalmazta meg, de teljeséggel kontraproduktívnak bizonyult. Erős ugyanis csak az ország lehet, amelynek a nemzetközi pozíciója is erős. Magyarországot a rendszerváltás óta egyetlen kormánya se tette még ennyire gyengévé. http://www.politicalcapital.hu/blog/?p=1938234

0 komment , kategória: Általános

Címkék: szabadságharcnak, gazdaságpolitika, hozzájárulhatott, politicalcapital, visszavándorolni, kiteljesítésének, kiszámíthatatlan, támogatottságban, visszatükröződik, leminősítésekben, teljesítményéhez, végrehajtásához, megszervezésére, nyilvánosságban, támogatottságát, politizálásában, pártpreferencia, bejelentésével, magyarországon, finanszírozási, oroszországgal, tarthatatlanná, stabilitásával, államháztartás, adóemelésekkel, támogatottsága, erőviszonyokat, rendszerváltás, magyarországot, szimpatizánsát, szimpatizánst, bizonytalanná, elemzésünkben, aktivizálható, leminősítések, teljesítménye, gazdasági válság, kormány stabilitásával, nemzetközi politikai, korábbi elemzésünkben, második Orbán-kormány, második Gyurcsány-kormány, választók több, kormányzásból fakadó, kormánypárti politikusok, kedvezőtlen külső, nehéz örökséggel, elmúlt nyolc, rossz kormányzás, értelmetlenül vállalt, jogállami normákat, kormány helyzete, Political Capital, Szonda Ipsos, Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc, Széll Kálmán Terv, Széll Kálmán Tervbe, Orbán Viktor, Európai Unió, Egyesült Államok,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]