Regisztráció  Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     2/14 oldal   Bejegyzések száma: 139 
Lengyelország 180 fokos fordulatot vehet
  2018-06-24 11:26:39, vasárnap
 
  Lengyelország 180 fokos fordulatot vehet

Lengyelországban találgatások kezdődtek az ország jövőjéről azt követően, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt, Jog és Igazságosság elnöke, az ország tényleges vezetője egészsége megromlott. Szakértők szerint nélküle összeomlana a jelenlegi kétpólusú politikai rendszer. Pártja aligha élné túl első embere távozását.
Komócsin Sándor, Barabás Júlia, 2018. június 23. szombat, 17:00


Amióta közel három évvel ezelőtt átvette Lengyelország irányítását a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), az ország politikai életének vezető személyisége a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski. Az elmúlt hetekben azonban egyre erősödtek a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy meddig maradhat ez így. A veterán ideológus ugyanis betegeskedik - kezdi háttércikkét a Financial Times (FT).
Ki lehet Orbán barátjának utódja?

Az ország jobboldali, euroszkeptikus fordulata mögött álló, 69 éves politikus május elején hetekre eltűnt a nyilvánosság szeme elől, miután kórházi kezelésre szorult. Június elején újra megjelent a színen, de azóta alig hallani róla valamit.

A kórház szerint osteoarthritisszel (ízületi gyulladással járó csontbetegség) kezelik, ám régóta keringenek pletykák megrendült egészségével (ennél súlyosabb betegségével) kapcsolatban, amelyeket felerősített, hogy az egészségügyi miniszter májusban azt mondta: ha nem kezelnék kórházban, az veszélyeztetné az életét. Pártja tisztviselői azt mondják, hogy ma már "jó formában van".

Óriási befolyás

Miután óriási befolyása van a lengyel politikában az ügy elkerülhetetlenül elindította a találgatásokat a közéletben és diplomáciai körökben is arról, merre indulhat Lengyelország, ha egyszer Kaczynski lelép a politikai porondról. Hiába Mateusz Morawiecki az ország miniszterelnöke, a kormány stratégiájának fő alakítója a veterán politikus.

Az a nap, amikor Kaczynski visszavonul, az egész politikai életet át fogja formálni, nem csupán a PiS-t. Az ellenzék legnagyobb ereje, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) politikája mára a Kaczynski-ellenességben merül ki. Így ez a kétpólusú modell omlana össze, a pártoknak újra kellene definiálniuk magukat - mondja Lukasz Lipinski, a Polityka Insight kutatóintézet szakértője. Távozása olyan lesz, mint Emmanuel Macron államfő megjelenése volt Franciaországban: megváltoztatja a politika tengelyét.

Nem volt elég

Jaroslaw Kaczynski és ikertestvére, Lech a rendszerváltás után a legendás Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet vezetője oldalán kezdett politizálni, ám szakítottak vele, mivel úgy vélték, hogy a változás nem volt kellően mély. Szerintük a kommunista elit egy része átmentette befolyását a demokratikus rendszerbe, emberei ott maradtak a gazdaságban, a jogszolgáltatásban és a médiában.

Lech Kaczynski 2010-ben államfőként repülőgép-balesetet szenvedett, ám a PiS 2015 őszén visszatért a hatalomba és Jaroslaw a kettejük korábbi felfogásának szellemében vette irányítása alá az országot. Ennek legjellemzőbb mozzanata az igazságszolgáltatás reformja, amit azzal indokol, hogy ki kell szorítani onnan a régi rendszer kádereit. Ehhez azonban a parlament kezébe adnák a bírói kinevezéseket, ami az EU álláspontja szerint felrúgja a hatalmi ágak megosztásának demokratikus alapszabályát.

Mély megosztottság

Kaczynski a lengyel társadalom legmélyebb megosztottságának megszemélyesítője - mondja Michal Szuldrzynski, a Rzeczpospolita szerkesztője. Az egyik oldalon vannak olyanok, mint Adam Michnik, akik liberális államot, nyílt társadalmat, sokszínűséget akarnak balos értékekkel színezve. A másikon a PiS elnöke, aki a tradícióra, a nemzeti érzésre és a katolikus egyházra támaszkodva formálná át az országot.

Sokan ostorozzák ezért, ám az senki sem vitatja, hogy sikerült kiterjedt jobboldali koalícióvá alakítania a Jog és Igazságosságot. A pártban megférnek egymással a PO volt emberei és valódi keményvonalas politikusok. A kormányt ismerők "political animalként" írják le Kaczynskit, aki közvetít az egymástól távol lévő frakciók között fenntartva az egyensúlyukat.

Nélküle nem megy

Ebben a modellben azonban az is benne van, hogy ha a vezér lelép a színről, akkor széthullik a rendszere. Kaczynski olyanokat fog össze, akiknek külön-külön semmi közük egymáshoz - erősíti meg ezt a feltételezést Szuldrzynski, aki szerint nélküle vége a koalíciónak. A dolgok jelenlegi állása szerint nincs egyértelmű utóda.

A lehetséges vezetők között szerepel a viszonylag mérsékelt Morawiecki, vagy elődje, a keményvonalas Beata Szydlo, vagy Joachim Brudzinski belügyminiszter, aki egyben az elnök egyik közeli szövetségese. Jelenleg persze tagadják, hogy bármi változna, ugyanakkor Brudzinski csak erősítette a spekulációkat, amikor mindenkit óvott attól, hogy a poszt-Kaczynski korszakról spekuláljon.

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/lengyelorszag_180_fokos_fordulatot_vehet. 664557.html
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Azt tudtad, hogy a magyar focisták szellemi foglalkoztatotta
  2018-06-24 10:46:39, vasárnap
 
  2018. június 24. 07:31• Piac
Azt tudtad, hogy a magyar focisták szellemi foglalkoztatottak?

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Tavaly a Vasas kivételével valamennyi élvonalbeli magyar futballcsapatot működtető cégnél nőtt az alkalmazottak létszáma. A 12 vállalat együttesen 916 embert foglalkoztatott főállásban 2017-ben, ami 126-tal több az egy évvel korábbinál. A legtöbb új embert a Diósgyőrnél vették fel, szám szerint 27-et, de közel húszan érkeztek a másodosztályból feljutó Puskás FC Kft-hez is.

Emellett sok csapatnál részmunkaidőben is jelentős állomány dolgozik, velük együtt az élvonal alkalmazottainak száma már bőven meghaladja az ezret. A Fradi például közel feleannyit részmunkaidőst foglalkoztat, mint amennyi teljes állású alkalmazottja van.




Ami azonban ennél is sokkal érdekesebb, hogy azoknál a cégeknél, akik szellemi-fizikai felosztásban is megadták az alkalmazottak számát, szinte kizárólag szellemi foglalkozásúak vannak. Az egyetlen kivétel a Paks, amelynek 51 munkatársából 50 fizikai foglalkozású. Ezzel szemben a Fradinál és a Diósgyőrnél mindenki a szellemi kategóriába tartozik, az Újpestnél és a Honvédnál pedig 5, illetve 7 fizikai alkalmazott dolgozik.

Mivel utóbbiakból nemhogy egy teljes keret, de még egy kezdőcsapat sem jön ki, elég egyértelműnek tűnik, hogy a cégek a labdarúgókat szellemi foglalkoztatottaknak tekintik. Ez még akkor is kicsit furcsa a munka jellege miatt, ha egyébként a magyar futballisták esetében mind a fizikai, mind a szellemi foglalkoztatásra kismillió viccet lehetne gyártani.

A magyarázat a focisták egyedi adózása lehet. A labdarúgók ugyanis ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) szerint adóznak, aminek köszönhetően a bruttó bérükből kevesebbet vonnak le, így több pénz marad a zsebükbe. Az ekhót azonban csak a vonatkozó törvényben meghatározott szakmák képviselői választhatják. Ezek többsége pedig valóban szellemi foglalkozású (írók, művészek, színészek, nyelvészek, újságírók). Ebből a szempontból a sportolók kicsit kilógnak a sorból, és lehet, hogy ezért lettek szellemi foglalkoztatottak.

Az élvonalbeli csapatok egyébként tavaly, a valamivel több mint 900 alkalmazottra 12,5 milliárd forintnyi bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy egy foglalkoztatott átlagosan 13,7, azaz havi 1,1 millió forintjába került a cégeknek. A szórás elég nagy, a legtöbbet a Fradinál keresik az alkalmazottak, náluk havi 1,9 millió forint volt az egy főre jutó átlagos bérköltség, a Diósgyőrnél viszont csak 700 ezer.


A futballisták azonban ennél valószínűleg többet kaptak, hiszen ebben nem csak a sportolók fizetése van benne, hanem az egyéb munkatársaké is. Azoknál a cégeknél, amelyek beosztás szerint is megbontották a bérköltséget az látszik, hogy a labdarúgók az átlagbér másfélszeresét kapták.

https://g7.24.hu/piac/20180624/azt-tudtad-hogy-a-magyar-focistak-szellemi-foglalk oztatottak/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ők is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
  2018-06-24 10:37:55, vasárnap
 
 

ŐK IS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

---------------------------------------------------------

Ők rabolták ki az országot

2018. 06. 21.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata
Nagy Ida

Évtizedeken át azt hittük, az országot kifosztó vadkapitalizmus Németh Miklós kormányzása alatt, a nyolcvanas évek végén kezdődött. Borvendég Zsuzsanna történész Az ,,impexek" kora című könyvéből kiderül, a pénzszivattyúkat már az ötvenes években beüzemelték. A hetvenes-nyolcvanas években pedig csúcsra járatták az ország kirablását. Borvendég Zsuzsannával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatójával beszélgettünk.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata



-- Évtizedekig azt tanították nekünk, hogy a rendszerváltás idejére felhalmozott államadósság azért duzzadt hatalmasra, mert a magyar lakosság túlságosan sokat fogyasztott. Ennek a dőzsölésnek az árát pedig a versenyképtelen gazdaság nem tudta kitermelni. Az ön könyve ellentmond ennek az állításnak.

-- Vissza kell mennünk az időben, hogy a folyamatokat megértsük. A kommunisták nyílt hatalomátvétele után 1949-50-ben a külkereskedelmet államosították. Ekkor jöttek létre az első impexek, vagyis azok az import-export vállalatok, amelyek monopoljogot nyertek a termékek külföldi értékesítésére és a termeléshez szükséges berendezések és nyersanyagok behozatalára. Ezzel párhuzamosan a termelő vállalatoktól megvonták a külkereskedelmi jogot, és csak az őket képviselő külkereskedelmi cégen keresztül adhattak el, amelyeknek természetesen nem voltak termelési költségeik, így óriási profitot tudtak felhalmozni. Ám azt nem szabályozták, hogy ezt a profitot miként kell visszaforgatni a gazdaságba.


-- A termelő vállalatok nem részesültek a munkájuk hasznából?

-- Évtizedekig azt a hiedelmet sulykolták, hogy a tervutasításos rendszer miatt versenyképtelenek a hazai vállalatok. Eladhatatlan selejtet termelnek, sőt olyan termékeket gyártanak, amelyeket egyáltalán nem igényel a piac. Ez nyilván igaz volt egyes ágazatokban, de összességében hazug állítás volt. Gondoljunk csak a Ganz-Mávagra, az Ikarus buszokra, az Egyesült Izzóra, később a Videotonra, hogy csak néhányat említsek. Ezek a cégek a kommunizmus évtizedeiben végig versenyképesek voltak. Ám mert a profit nem ezeknél a vállalatoknál landolt, az a megdöbbentő helyzet alakult ki a hatvanas évek elejére, hogy a külkereskedelmi cégeknél óriási vagyonok halmozódtak fel, miközben a termelő cégeknek semmi sem jutott. A nyomon követhető bevételek mellett nagy összegű korrupciós pénzek is befolytak.


-- Hogyan?

-- Mint mondtam, a nyersanyagok és gépek vásárlását is az impexek intézték. Az üzletkötéseiket azonban gyakran nem az észszerűség diktálta, hanem a nyugati vállalatok által kínált korrupciós pénzek. A keleti blokk országai vonzó piacot jelentettek a nyugati, különösen a német vállalkozások számára. A franciák és a britek teríthették a termékeiket a volt gyarmati területeiken, de az NSZK nem rendelkezett ilyenekkel. A számukra kedvező vásárlási döntések érdekében jelentős összegekkel korrumpálták a külkereskedőket, így az elavult vagy leselejtezett áruikat is teríthették nálunk.


-- A termelő vállalatok tűrték ezt?

-- A hatvanas évek közepére kialakult egy nagyon erős iparvállalati lobbi, amely jelentős érdekérvényesítő erővel rendelkezett, akár a politikai döntéshozatalba is bele tudott szólni. Ez a csoport komoly küzdelmeket folytatott azért, hogy a cégek visszakapják a külkereskedelmi jogot. Arról viszont nem szokás beszélni, hogy velük szemben volt egy úgynevezett külkerlobbi, amelynek ez nem állt érdekében. Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetése után is csak néhány iparvállalatnak sikerült kivívnia, hogy önállóan kereskedhessen, de az áruforgalom hetven százaléka egészen a nyolcvanas évek végéig továbbra is külkereskedelmi vállalatok kezében maradt. Természetesen voltak próbálkozások arra, hogy visszaszorítsák e cégeket. Különadókkal, exportkorlátozásokkal igyekezett elérni a politika, hogy ha nem is lehet visszacsorgatni a termelő vállalatokhoz a profit legalább egy részét, de legalább valamennyi pénzt visszaforgassanak a népgazdaságba. Ez azonban szintén nem állt érdekében a külkerlobbinak. Megkezdődött annak előkészítése, hogy a profitot és a vagyonokat a lehető legsimábban kivigyék az országból.


-- Milyen cégek alkották ezt az érdekcsoportot?

-- Több mint ötven kisebb-nagyobb cégről beszélünk. Gyakorlatilag lefedték az egész gazdaságot. A vegyipart uralta például a Chemolimpex, az élőállat- és húsexport fölött diszponált a Terimpex, a fém- és acéltermékek forgalmazását a Metalimpex végezte. A nagyok közé tartoztak azok a vállalatok, amelyek a katonai célú alkatrészekkel is kereskedtek, mint például a Technoimpex, az Elektroimpex. Később ez utóbbi hozta be az országba a mikrochipeket. A legnagyobbak közé tartozott a Mineralimpex, amely a nyersanyag-forgalmazást, például a kőolaj-kereskedelmet tartotta az ellenőrzése alatt.


-- Hogyan kapcsolódtak e folyamatokhoz a titkosszolgálatok?

-- A külkereskedelem egy diktatúrában nagyon érzékeny terület, hiszen az ügyletekből nem lehet kikapcsolni a nyugati országokkal való kapcsolattartást. A szovjet típusú rendszerekben ezért az első pillanattól kezdve titkosszolgálati ellenőrzés alatt állt, hiszen a kétpólusú világrend viszonyai között a kereskedelmi kapcsolatok egyúttal kiváló behatolási csatornákat jelentettek a keleti és a nyugati titkosszolgálatok számára egyaránt. A klasszikus hírszerzési, kémelhárítási feladatokat ellátó szervezeteket persze nem szabad összekeverni a politikai rendőrséggel! A rendszerváltás után és időről időre azóta is bedobják ugyan gumicsontként az ügynökkérdést, a besúgói listákat, ezzel elterelve a figyelmet a III/I. és a III/II., klasszikus hírszerzői tevékenységet folytató főcsoportfőnökségekről és a katonai titkosszolgálat tevékenységéről. Róluk egyelőre szinte semmit nem tudunk, pedig a szerepük rendkívül fontos.


-- A történészek eddig azt mondták, hogy a keleti blokkon belül a magyar hírszerzésnek nem volt fontos szerepe azokban az évtizedekben.

-- Éppen az anyagok titkosítása miatt a történészeknek eddig nem volt igazán rálátásuk e területre. Ezért alakulhatott ki az a közvélekedés, hogy a magyar hírszerzésnek csak a Vatikán és a magyar emigráció megfigyelésében jutott szerep. Ez azonban nem igaz. Legalább két olyan terület akadt, amelyben a magyar titkosszolgálatok kiemelkedő tevékenységet folytattak. Ezek egyike a Nyugat semlegesítése volt újságírók felhasználásával, vagyis a befolyásolási politikával. A nyolcvanas évek közepére nem létezett olyan valamirevaló nemzetközi újságíró-szervezet, amelyben ne töltöttek volna be vezető pozíciókat magyar újságírók -- voltaképpen KGB-s akciók részeként. A másik rendkívül fontos és a magyar szolgálatok számára sikeres terület a műszaki-tudományos hírszerzés volt, ami éppen a külkereskedelmi vállalatokon és kirendeltségeiken keresztül folyt.


-- Ez nyilván nem kerülte el a nyugati hírszerzők figyelmét sem.

-- Az ötvenes évek közepétől a keleti és a nyugati tömb már nem a harmadik világháborúra készült, sokkal inkább a tudományos-technikai forradalom vált a verseny fő tárgyává. Kezdetben az űrtechnológia révén a Szovjetunió fölényben volt, de nem rendelkezett elég erőforrással ahhoz, hogy az előnyét meg is tartsa. Rákényszerült arra, hogy nyugatról szerezze be az új technológiákat. Ebben a KGB mellett szerepe volt a Stasinak, a Securitaténak és a magyar titkosszolgálatoknak is. A magyarok pozícióit azonban megerősítette, hogy a nyugatiak szívesebben tárgyaltak a mi külkereskedőinkkel, hiszen ötvenhatnak és a befolyásolási munkának köszönhetően a Nyugat szemében szalonképesebbnek tűnt Magyarország, mint a többi szatellitállam. Ezt a szovjet titkos­szolgálat ki is akarta használni. Mindennek köszönhetően a hetvenes évek közepére Magyarország abba a helyzetbe került, hogy a legérzékenyebb árucikkeket is behozza azon időszakban, amikor a COCOM-listán szereplő termékek embargó alatt álltak, vagyis látszólag elérhetetlenek voltak a Szovjetunió számára. A hazai külkereskedelmi vállalatok révén azonban a legtöbb embargós csatorna éppen Magyarországon át vezetett. Az ország gyakran veszített ezeken az ügyleteken, de jutalék formájában óriási hasznot hoztak az üzlet létrehozójának. A külkereskedelmi vállalatok pedig mindent megtettek azért, hogy ezek a pénzek az állam számára láthatatlan magán­zsebekbe vándoroljanak.


-- Hogyan?

-- Ebben fontos szerepe volt a Magyar Külkereskedelmi Bank elnökének, Salusinszky Istvánnak. A bank éves jelentéseiből nyomon lehet követni, ahogyan ő hosszan ecseteli, miért lenne fontos Magyarország számára, hogy a külkereskedelmi vállalatok szabadon alapíthassanak leányvállalatokat a nyugati világban. Salusinszkyről tudni kell, hogy 1950-ben kezdte külkereskedői karrierjét Moszkvában, majd a római kereskedelmi kirendeltség élére került, a Magyar Néphadsereg Vezérkarának Második Csoportfőnöksége, vagyis a katonai hírszerzés operatív tisztjeként. Rómából hazatérve ült be a Külkereskedelmi Bank elnöki székébe. Bankelnökként nagyon sokat tett azért, hogy 1972-ben megszülethessen egy olyan pénzügyminiszteri rendelet, amely lehetővé tette, hogy a külkereskedelmi vállalatok leánycégeket hozhassanak létre Nyugat-Európában mindenfajta külön engedély nélkül. Ebben az évben valóságos cégalapítási láz kezdődött.


-- Korábban is léteztek ilyen leányvállalatok?

-- 1968 előtt összesen 14 magyar tulajdonban lévő vállalat működött nyugaton. Ezek, például a Malév, az IBUSZ mind titkosszolgálati fedőcégek voltak. Arról egyelőre nehéz pontos képet alkotni, hogy a hetvenes években hány ilyen cég kezdte meg a működését, de a 80-as évek közepére nagyjából 200 leányvállalat működött nyugaton. Néhány közöttük tisztán magyar tulajdonban volt, de többen tulajdonrészt szereztek külföldi cégekben. Ezt azzal indokolták, hogy azoknak már kialakított ügyfélkörük volt, a külföldi partnerek körében nagyobb bizalmat élveznek, mint a vasfüggönyön túli vállalkozások. Ez leegyszerűsítette az embargós termékek behozatalát. De ezeknek a vegyesvállalatoknak igazán nagy jelentősége nem ebben állt. Hiszen ezeket még bejegyezték a Pénzintézeti Központban, elvileg így biztosítva volt a pénzügyi felügyeletük. Ám ha e vegyesvállalatok alapítottak egy céget külföldön, akkor azt már csak abban az országban kellett bejegyezni, így gyakorlatilag eltűnt a hazai hatóságok elől. A Metalimpex például 1972-ben az elsők között alapított céget Bécsben, amely azonnal újakat alapított, amelyek szintén cégalakításba kezdtek. Hasonlóan járt el a többi magyar külkereskedelmi vállalat is. Ma már gyakorlatilag lehetetlen feltérképezni e cégbirodalmakat, különösen, mert ezek például lichteinsteini, svájci alapításúak voltak, és offshore jelleggel működtek.


-- És ez nekik miért volt jó?

-- Mert ettől kezdve a nyereséges üzleteket ki lehetett szervezni az országból, ki lehetett juttatni a felhalmozott profitot és a jutalékokból származó magánvagyonokat úgy, hogy soha többé senki ne lássa. Így nem is különös, hogy a cégbirodalmak kiépülésének kezdetétől a magyar külkereskedelmi mérleg eredménye szinte minden évben negatív lett.


-- Megoldották okosban...

-- A teljes képhez hozzátartozik, hogy ez a fajta hálózatépítés nem magyar találmány volt. A Szovjetunió már a húszas évek végétől kiemelt feladatának tekintette, hogy támogassa a nyugati kommunista pártokat. Ahhoz, hogy ezek az illegális párttámogatások fedett módon jussanak célba, ki kellett építeni a pénzügyi csatornák egész rendszerét. Főszabály volt, hogy a szocialista vállalatok közvetlenül nem léphettek kapcsolatba nyugati cégekkel, ezért közvetítőt kellett beiktatni az ügyletekbe. Ezek a közvetítők a kommunista pártok vállalatai lettek, amelyek jutalékot kaptak, hozzájutva így a nekik szánt támogatásokhoz. Ez a hálózat, amelybe a háború után kötelezően bekapcsolódtak a keleti blokk országai is, már 1945-re olajozottan működött. A magyar külkereskedelmi vállalatok kezdetben, mondhatni, ráépültek ezekre a hálózatokra. 1972 után azonban már nem volt szükségük a nyugati pártvállalatokra, a közvetítői szerepet immár a saját céghálózataikra bízták.


-- Mit szóltak mindehhez a szovjet titkosszolgálatok?

-- A szovjet titkosszolgálatok nyilván tudták, mi folyik. Ám a rendszert legitimálta, hogy a magyar külkercégek hozták be a Szovjetunió számára nélkülözhetetlen embargós termékeket.


-- A Nemzeti Banknak volt rálátása e tranzakciókra?

-- Az MNB mindent tudott. Erről azért vannak ismereteink, mert a kémelhárításnak feladata volt, hogy minden külföldi behatolási kísérletet szemmel tartson, ezért figyelték a bejövő nyugati cégek képviselőt éppen úgy, mint a kereskedelmi külképviseleteket. Az is a feladatkörükbe tartozott, hogy a nagyobb gazdasági visszaélések gyanúja esetén nyomozást folytassanak. A nyomozati jelentésekből tudjuk, hogy az MNB-nél egy csomó olyan különös számla volt, amelyekről furcsa ügyeleteket finanszíroznak. Pénzek áramlottak lichten­steini, svájci és más külföldi cégek számláira. Ezeket az ügyleteket persze nem foglalták írásba, minden a szürke és a fekete zónában zajlott.


-- Vagyis az MNB is érintett volt a pénzek kisíbolásában?

-- Igen. És érintett maga Fekete János bankelnök is, aki Salusinszky mellett másik kulcsfigurája volt a külkerlobbinak.


-- Nyilván neki is megvolt a maga titkosszolgálati háttere.

-- Hogyne. Róla tudjuk, hogy az első pillanattól kezdve az operatív titkosszolgálat embere. Visszaemlékezéseiben leírja, hogy hadifogoly volt a Szovjetunióban, ott lépett vele kapcsolatba az NKVD. 1945-ben különvonattal hozták őt haza, és ezek alapján feltehető, hogy NKVD-ügynökként került az ÁVH-hoz, a politikai rendőrséghez. A pénzügyminisztériumba már a politikai rendőrség ültette be, innen pedig első elnökhelyettesként landolt az MNB-ben. Akkor már természetesen nem ügynökként tartották nyilván, munkaköri kötelessége volt a szolgálatokkal való kapcsolattartás. Ám Fekete János szerepe ezen túlmenően is nagyon izgalmas. Bankelnökként ő állt kapcsolatban olyan nemzetközi pénzügyi körökkel, amelyeket manapság pénzügyi háttérhatalomként szokás emlegetni. Élénk kapcsolatokat ápolt például a bécsi Winter Bank tulajdonosával, Simon Moskoviccsal. Azt nem tudjuk, hogy ez az úr kinek az embere volt, de azt igen, hogy Moskovics Simon 1949-ben emigrált Magyarországról Ausztriába, majd az ötvenes évek elején felvásárolta ezt a XIX. század végén Bécsben alapított, nem túl jelentős magánbankot. Ráállt arra, hogy ő finanszírozza a Kelet és a Nyugat között zajló kereskedelmi ügyleteket, és szoros kapcsolatot ápolt a szatellitállamok nemzeti bankjainak vezetőivel. Olyannyira felvirágoztatta a bankját, hogy Ausztriában egyedüliként arany exportjogot kapott. Emellett a bécsi pénzjegynyomdában nyomathatott saját aranyérméket.


-- Ez a bank még ma is létezik?

-- Hogyne. Moskovics Simon halála után a fia örökölte, és mára a világ tizenhatodik legnagyobb magánbankja lett.


-- Ha jól érzékeljük, a szovjet és a magyar titkosszolgálatok figyelő tekintete mellett, a nyugati bankokkal és cégekkel összejátszva akár ezermilliárdokat is kivihettek az országból az ,,impexek" 1972 és 1990 között, így duzzasztva hatalmasra az államadósságot. Voltaképpen mekkora összegről beszélgetünk?

-- Igazából megbecsülni sem lehet. Annyi bizonyos, hogy az igazán nagy visszaélésekről csak közvetett utalásokat lehet találni, az azokban részt vevő körök nagyon ügyeltek rá, hogy ne keletkezzenek iratok, vagy ha mégis, akkor azokat nagy valószínűséggel a 80-as évek végén eltüntették. Az is bizonyos, hogy az így elúszott pénzeknek óriási szerepük volt az államadósság felhalmozódásában. A Mineralimpex vezérigazgatójának, Russay Istvánnak a halála után például a titkosszolgálatok nyomoztak a jutalékokból felhalmozott, külföldön tartott magánvagyona után.


-- Mennyi pénz után nyomoztak?

-- Mennyi? Az 1989-es államháztartási hiány 20 százalékára rúgott.


http://demokrata.hu/hir/belfold/ok-raboltak-ki-az-orszagot
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári
  2018-06-24 10:35:50, vasárnap
 
 
Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen

Sarkadi Zsolt OKTATÁS ma 9:46


Országosan egyedülálló képzés indul szeptembertől a Kaposvári Egyetemen. Keresztény szemléletű vezető szakirányú továbbképzésre jelentkezhetnek az érdeklődők. A két féléves szakon a szemléletformálás és a gyakorlat elsajátítása lesz a fő irány - írja a sonline.hu.

Kőműves Zsolt, a szak felelőse, így mutatta be a képzést a lapnak:

,,Igyekszünk keresztény oktatókkal együtt dolgozni. Törekszünk arra, hogy az oktatásba becsempésszük a Biblia tanításait. Ugyanis nem szabad elfelejteni, a Szentírás komoly hatással van a vezetéselméletre."

Kőműves szerint egyre több sikeres vállalkozás a Biblia fontos tanait alkalmazza működése során. ,,A Biblia tanításait beépítjük oktatásba, gondoljunk a négy vezetési alapelvre: szolgálat, felelősség, hatalom és kegyelem. Ezek köré építjük fel a tananyagot. A szolgáló vezetés ma már szinte minden sikeres vállalkozásnál tetten érhető. Ennek lényege: ne mi legyünk a legnagyobbak, ha azok szeretnénk lenni, akkor szolgáljunk, mutassunk példát. Fontos, hogy ne csak ismerjük, hanem szeressük is az alkalmazottainkat. Próbáljuk megismerni az ő működésüket, a korlátaikat, erősségeiket."
Megajézus a dabasi Aldi mellettFotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

A két féléves szakirányú továbbképzés ökumenikus, tehát bármely keresztény felekezetből jöhetnek a jelentkezők.

A képzést a soline.hu szerint a történelmi egyházak is támogatják. Varga László, kaposvári megyéspüspök azt mondta: ,,Nagy szükség van képzett vezetőkre, (és) egyre nagyobb szükség lesz rájuk, ugyanis veszélyben van a kultúránk. De, ha olyan vezetőink vannak, akik keresztény értékrenddel bírnak, akkor biztosabban tudják a közösségeket megóvni." Varga szerint korunk leprája a magány, és ez ellen is keresztény szemléletű vezetőkkel tudunk majd hatékonyan küzdeni.


https://444.hu/2018/06/24/kereszteny-vezeto-szakiranyu-tovabbkepzes-indul-a-kapos vari-egyetemen


------------------------------------------------------------------


Végre megvan, hogy mi fogja hazacsábítani a sok tízezer, Nyugatra kitántorgott keresztény magyar fiatalt.
Ez elengedhetetlen a feudalizmus bevezetéséhez. Csak így lehet újra királyunk.
Mi lesz a következő? Kötelező üzemi kántor?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Soha nem voltak még erősebb kérdések Németh Szilárdhoz
  2018-06-24 09:58:47, vasárnap
 
  Soha nem voltak még erősebb kérdések Németh Szilárdhoz

- Tavaly szeptemberben erdélyi csorbalevest, most júniusban pincepörköltet főzött a kötcsei pikniken. Ősszel mi lesz a menü, velős pacal?

- Azon már túl vagyunk, korábban rittyentettünk pacalt, igaz nem velőset, hanem füstölt nyúljásat. Egyelőre nem tudom, mit készítünk, de az biztos, hogy nem vega-paleo-fitnesz kaja lesz. Most, hogy belegondolok, a paprikás krumpli nem lenne rossz választás, csettegős nokedlivel, füstölt nyelvvel, kolbásszal és almapaprikával.

- Ez azért nem valami katonás étrend.

- Dehogynem! Mindegyik étel, amelyet eddig főztem, gulyáságyúban is elkészíthető, úgyhogy a katonák gyakorlaton is tudják fogyasztani. Nem beszélve a tápértékéről!

(Magyar Hírlap)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A NER egyik legnagyobb híve perelheti be a Fideszt.
  2018-06-24 09:58:00, vasárnap
 
  A NER egyik legnagyobb híve perelheti be a Fideszt. Egy soproni pék a gránitszilárdságúnak minősített új alkotmány teljes szövegét a testére tetováltatta, de most, annak hetedik módosításakor már betelt nála a pohár.  
 
0 komment , kategória:  Humor  
Feljelentést tesz az LMP a fővárosi vezetés ellen a Red Bull
  2018-06-24 09:17:47, vasárnap
 
  TILTSÁK BE!

Feljelentést tesz az LMP a fővárosi vezetés ellen a Red Bull Air Race miatt


Kulcsár Rebeka budapest június 23., szombat 19:43
269
165

A Red Bull Air Race nevű versenyt szervező cég 13 millió forintot területhasználati díjat fizetnek, hogy cserébe egész hétvégén berreghessenek, felébresszék a gyerekeket a délutáni alvásból és egy életre halláskárosodásból származó fülcsengést okozzanak Budapest lakóinak. Az állam 1,9 milliárd forintos támogatást ad a verseny szervezésére, ami 146-szorosa a 13 milliós területhasználati díjnak. Ez az LMP álláspontja szerint hűtlen kezelés, a párt feljelentést tesz a főváros vezetése ellen, írja az Index.

Az LMP szerint a főváros vezetése ténylegesen, pénzügyileg is megkárosítja az adófizetőket. A párt felszólítja Tarlós Istvánt, intézze el, hogy a Red Bull Air Race-t a jövőben ne a Belvárosban rendezzék meg. A párt online petíciót indított, hogy tiltsák ki a Belvárosból a Red Bull Air Race-t.

https://444.hu/2018/06/23/feljelentest-tesz-az-lmp-a-fovarosi-vezetes-ellen-a-red -bull-air-race-miatt
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tündérkertet álmodott a kormány, szinte semmi nem lett belő
  2018-06-24 09:14:35, vasárnap
 
 
2018. június. 24. 09:00 2018. június. 24. 09:10 Gazdaság

Tündérkertet álmodott a kormány, szinte semmi nem lett belőle

Hamvay Péter

Most az Esterházy-kincstárat is elveszítheti az állam.

Orbán Viktortól Lázár Jánoson át egészen L. Simon Lászlóig az újgazdagok sóvársággal elegy áhítatával tekintettek a fertődi Esterházy-kastélyra a harmadik Orbán-kormány kulturális ügyekben is meghatározó vezetői. Azt szerették volna, hogy a pompás barokk palota éppolyan művelődési, turisztikai központ legyen, és a tetejében még olyan történelmi hangulatot is árasszon, mint a határ túloldalán található Esterházy-uradalom létesítményei, a kismartoni kastély vagy a fraknói vár. Ám míg Ausztriában soha nem szűnt meg a folyamatosság, és az Esterházy Magánalapítványba szervezett föld- és ingatlanvagyon áll a koncepciózus kulturális elképzelések mögött - egészen más a helyzet Magyarországon.

A felzárkózás jegyében az Orbán-kormány már az előző ciklusban igyekezett mindent megtenni, hogy felvegye a lépést a szomszédokkal: próbálta felgyorsítani a műemlékegyüttesnek még az ezredfordulón kezdődött felújítását, és felturbózni a háború után alaposan kirabolt kastély műtárgyállományát. Mindezek mellett tudományos intézetet is alapított, új nyári koncertsorozat is indult. Az utóbbi évek alatt azonban, bár több milliárdot felemésztett a program, kevés eredményt sikerült elérni. Elkészült ugyan az egykori jószágkormányzóság épülete, és a kivitelező West Hungária Bau Kft. tájékoztatása szerint e hónap végére átadják a kastély nyugati szárnyát is, de az Iparművészeti Múzeumból einstandolt, és számos galibát okozó Esterházy-kincstár tárgyaiból valószínűleg még sokáig nem nyílik kiállítás.

Az utóbbi években szezonról szezonra 250-350 millió forintot szórtak el az Esterházy Vigasságok programsorozatra, s miközben a határ túloldalán telt házat vonz Haydn szelleme, itt lasszóval kell fogni a nézőket. Idén egyelőre meg sem hirdették az eseményt; a kastély honlapján semmilyen programot nem kínálnak nyárra. A kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont nem adott magyarázatot, ahogy Rácz Márton karmester, a program művészeti vezetője sem árulta el, lesz-e ott, és ha igen, milyen zenei esemény az idén. Ráadásul nemrégiben távozott a központ szakmai igazgatója, Bardi Terézia művészettörténész. Az L. Simon László kreatúrájának számító Bodrogai László igazgatót már korábban kirúgták, de a csere nem mondható minőséginek. Tavaly szeptembertől Firtl Mátyásnak, a térség korábbi KDNP-s országgyűlési képviselőjének - akinek családja a trafikmutyi egyik nagy nyertese volt - a lánya, Egresitsné Firtl Katalin Barbara lett az új igazgató.
© ORFK / H. Szabó Sándor

Pedig nagy volt a nekibuzdulás. Először a múzeumokat utasították, hogy gyűjtsék össze a náluk lévő, az Esterházyakhoz köthető műtárgyakat. Ám ők nem voltak túl lelkesek. 2013-ban épp a fertődi kastély falai között utasította Orbán Viktor Balog Zoltánt, alkosson törvényjavaslatot, hogy a kultúrát felügyelő miniszter maga dönthessen a múzeumokban őrzött műtárgyak mozgatásáról. A Nemzeti Múzeumban lévő numizmatikai anyagot, vagy a Széchényi Könyvtárban őrzött Haydn-kéziratokat, az Országos Levéltárban lévő Esterházy-iratanyagot mégsem hurcolták le Fertődre, a 2014 tavaszán megalapított Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontba. Ellenben az Iparművészeti Múzeumban lévő ötvöstárgyakat és viseleteket tartalmazó úgynevezett Esterházy-kincstár egy részét, mint lapunk elsőként megírta, 2016 végén Fertődre szállították (lásd Eltolták című írásunkat).

A kismartoni Esterházy Magánalapítvány már 2013-ban felvetette, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kincsek tulajdonjogának tisztázásáról. Akkor született meg ugyanis az a szabályozás, amely megfordította egyes restitúciós ügyekben a bizonyítást. Így ha valaki vitatott eredetű tárgy esetében megfelelő módon valószínűsíti a tulajdonjogát, a közgyűjteménynek kell bizonyítania, hogy jogszerűen került az állam tulajdonába az adott tárgy. Úgy tudjuk, 2016 októberében végre össze is jött egy találkozó az ausztriai alapítvány képviselőivel, akik a Miniszterelnökségtől azt az ígéretet kapták, hogy egy-két hét múlva elkezdődhetnek a konkrét tárgyalások. Majd nem történt semmi. Amikor már csaknem három éve várt az alapítvány a tárgyalásos rendezésre, 2016 decemberében a hatályos szabályozásra hivatkozva benyújtotta az igényét a Miniszterelnökséghez. Ám fél év múlva csak egy egymondatos elutasító válasz érkezett. Az indoklásért is pereskedni kellett, amit nemrég az alapítvány jogerősen megnyert.
Eltolták

Az Esterházy-kincstár őrzésére a XVII. század óta Fraknó vára szolgált, bár egyes darabokat a család számos palotájában, köztük Fertődön is használtak. Az első világháború után a kincstár legfontosabb műtárgyai - ötvösmunkák, ruhák, az éremgyűjtemény, a kotta- és levéltár - Magyarországra kerültek. Fraknóban maradt az ezüstbútor-gyűjtemény, az ősgaléria és a család dicső katonai múltját idéző fegyvertár. A Tanácsköztársaság az Esterházy-kincstárat is lefoglalta, és az Iparművészeti Múzeumba szállíttatta. Esterházy Miklós a rendelet hatályon kívül helyezése után sem vitte el azokat, fia, Esterházy Pál herceg (1901-1989) formális letéti szerződést is kötött. Budapest ostroma idején a herceg úgy gondolta, hogy a budai Tárnok utcai palotájában nagyobb biztonságban lesznek a tárgyak, ezért 1944. november 29. és december 4. között kézikocsikkal tolták át a műtárgyakat rejtő ládákat a budai Várba. Ám a palotát elpusztította egy bombatalálat, a kincseket 1948-1949 fordulóján tárták fel a romok alól. A károk hatalmasak voltak, de a szinte elpusztult kincsek egy részét több évtizedes munkával restaurálták az Iparművészeti Múzeum szakemberei. A magyar főúri kincstárak közül egyedüliként fennmaradt, sőt a XVII. századtól egészen a XIX. századig gyarapodó gyűjtemény legismertebb része 260 ötvöstárgy és 65 tétel öltözet.

A magyar fél ebben a vitatott jogi helyzetben kezdte elszállítani a kincseket az Iparművészeti Múzeumból Fertődre. Ez már az alapítványnak is sok volt. 2016 végén bírósághoz fordult, először csak az őrzési hely megváltoztatása miatt. Ám kiderült, ebben a bíróság csak akkor tud dönteni, ha tisztázódik a tulajdonjog, így végül ezen a címen indult el a per a Fővárosi Törvényszéken. Az alapítvány, ha neki ad igazat a bíróság, nem akarja a kincseket kivinni az országból - nem is teheti, hiszen azok védettek -, de szeretné, ha azok az Iparművészeti Múzeumban lennének, vagy olyan országos múzeumban, amely megfelel a szakmai előírásoknak, és maga is szakmailag foglalkozhatna velük, illetve időszakosan kiállítaná azokat.

Nem lesz egyszerű a bíróság dolga. Az állam úgy érvel, hogy a hitbizományok államosításáról szóló 1949-es törvény értelmében - tehát jogszerűen - kerültek köztulajdonba a műtárgyak. Az Esterházy-alapítványnál viszont a húszas években, a család és az állam között született letéti szerződést tartják érvényesnek. Szerintük azért nem államosíthatta azokat jogszerűen az állam, mert a kincsek - bár akkor már évtizedek óta Magyarországon voltak - a XVII. században létrehozott hitbizomány szerint jogilag továbbra is Fraknó várához tartoztak, amely a határrendezéskor Ausztriához került. Fertőd csupán azzal vigasztalódhat, hogy az Esterházy ,,brand" tőle sem vitatható el. Amire persze szintén lehetne - jogilag is támadhatatlan - sikeres kulturális koncepciót építeni.

HAMVAY PÉTER

http://hvg.hu/gazdasag/201821__esterhazygyujtemeny__fertod__jogvitak__kincs_ami_n incs
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Márpedig amit nem lehet megzabálni az vagy nincs, vagy nem f
  2018-06-24 09:11:46, vasárnap
 
  Márpedig amit nem lehet megzabálni az vagy nincs, vagy nem fontos

Molnár Bálint | Június 23, Szombat | 8:07

Jó reggelt kívánok! Beütött a hétvége, meg a lehűlés. Egyik sem érint igazán, mert mindegy is, hogy éppen milyen nap van, ha szól az ébresztő, meg mert 15 fokban jobban lehet levegőt venni, mint 34 fokban, nem? A szerkesztőség vacogásra bármikor hajlamos felét sajnálom, így jártak. Akkor toljuk szépen tovább a talicskát.

Itt maradt az elmúlt két napból egy újabb evidencia: a munkamegosztás hasít a napos oldalon. Ha nem a Figyelő, akkor a Magyar Idők listáz. Ha nem akadémikusokat, akkor bírákat. Ha véletlenül nem szerző nélküli cikkben, akkor odaírnak mellé egy nevet, hogy ő az, aki ilyen okos volt, és adta a huszadrangú kis jelentéktelenségét valami ótvarhoz. A fideszes nemmédiában most éppen a Magyar Idők a soros. Összeizzadták azoknak a bíróknak a listáját (remélhetőleg még nem teljes az a kurva lista, és ásnak keményen tovább), akik

a kormány ellen irányuló politikai tevékenységet folytatnak, emellett a nemzetközi közvélemény előtt igyekeznek lejáratni Magyarországot.

Ezúttal is komoly tényfeltárást végeztek a drága NER-társak: az Országos Bírói Tanács Twitter-bejegyzéseiből (!) és az egyes személyek múltbéli viselt dolgaiból vontak le messzire mutató konzekvenciákat. Fatalin Judit például azért került a feketelistára, mert tagja volt annak a háromfős bírói tanácsnak, akik 2016 őszén előzetes letartóztatás alá helyeztették Budaházy Györgyöt. Ezzel szemben megszüntették a VII. kerületi MSZP-s expolgármester, Hunvald György előzetes letartóztatását, akit egyébiránt hűtlen kezeléssel, ingatlanok áron aluli értékesítésével vádoltak, és két és fél évet töltött előzetesben. Vagyis ha jól értem, miután a Budaházy-félék (meg a Morvai Krisztinák) a kormány legnagyobb, nyíltan vállalt, salakmédiában körbehurcolt támogatóivá léptek elő, az a feladat, hogy a bírói függetlenséget ahhoz mérjék, hogy ezekkel a drága emberekkel szemben milyen ítéletek születtek, szemben azokkal a kevésbé drága emberekkel, akik nem fideszesek. Vagyis a lopott pénzből működő Magyar Idők nevű izé szerint a bírói függetlenség legfőbb ismérve, hogy nem irányulhat a kormány ellen, mert akkor az már nem függetlenség.

Ennél csak Vasvári Csaba listázása kétségbeejtőbb, akiről tudjuk, hogy azért perelte be Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét, mert annak ellenére sem őt nevezte ki egy pozícióra, hogy kétszer egymás után megnyerte a pozíció elfoglalására kiírt pályázatot. A propagandistákat nyilván nem zavarhatta össze, hogy Handó asszonyság jogsértését bírósági ítélet mondta ki, hát hiszen milyen bíróság az, amelyik az állampárt érdekeivel ellentétes ítéleteket hoz. Vasvári azzal is kiérdemelte a listára kerülést, hogy a 2006-os zavargások utáni perekben ,,a gyakorlattól eltérően" súlyos börtönbüntetéseket szabott ki. Nem tudom, hogy mindenki pontosan érti-e, mi folyik itt, de nekem már régen elfogytak a szavaim, amelyekkel illusztrálni tudnám: a magma alatt kurva sötét van.

És igen, óóóó, igen, a jogállamot nem lehet megzabálni, a jogállamiság nem mérhető Erzsébet-utalványokban és rezsicsökkentésben, sem démonokban, sem kék plakátokra festett ellenségekben, akikkel szemben suhogtatni lehet a korrupcióba mártott nemzeti fakardot. Úgyhogy amit nem lehet megzabálni az vagy nincs, vagy nem fontos. Úgyhogy a drága jó magyar ember a saját kizsákmányolói helyett a Sorosgyörgyöktől kap a szívéhez, és rándul görcsbe az agya. Nem számít, hogy egy egész elmebeteg összeesküvés-elmélettel riogatják évek óta, őt meg kell védeni saját magától is.

Ezért már-már röhejesnek érzem, amikor olyanokat olvasok, hogy Soros György alapítványa tételesen cáfolja Orbán égig érő hazugságait. És akkor mi van? És akkor mi van, ha időnként egy-egy külföldi sajtóorgánumban valaki leírja, hogy most már aztán tényleg ki kell pakolni a késsel-villával táplálkozni nem hajlandó tolvajokat az EU-ból? Hol érdekli a rántott hústól rántott húsig élő őszinte bálványimádókat az, hogy tekintélyelvű rezsim épül a jobb sorsra érdemes Európa peremén, hogy az illiberális demokrácia legnagyobb dicsőségére bűncselekménnyé tették a nyomorultakon való segítést, hogy miközben a politikai vezetés gennyesre lopja magát, a civil szervezetekre sarcot vetnek ki, hogy feketelisták készülnek különböző szakmai és társadalmi csoportokról, hogy a művészi szabadságot ócska pártmunkások epeömlései nyomán rúgják gyomorszájon, hogy üldözik és elűzik a tudományos élet kiválóságait? Őszintén: hogyan érdekelhetne ez komolyan vehető embertömegeket egy olyan országban, ahol az elbutítás és az agymosás a legsikeresebb kormányprogram? Hogyan érthetné a kiskorúsított magyar társadalom, mit jelent a jogállam, a demokrácia, és mivel jár, ha azokat kirúgják a segge alól?

Hogyan érthetné mindezeket, ha az sem érdekli, hogy lassan 1 millióhoz közelít a kalandvágyból külföldre tántorgott honfitársainak száma? Hogyan várható el, hogy felelős, szolidáris, öntudatos állampolgárként viselkedjenek széles néptömegek, ha a törékeny magyar demokrácia 3 évtizede alatt senki nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza nekik, mit jelent szabadon élni, miért fontos ügyeskedés helyett önerőből érvényesülni és miért nem természetes az, hogy pénz- és hataloméhes maffiózók a feje fölött döntenek a jövőjéről? Ha azt is leszarja, hogy az unokája már a hanyatló, migránsok által felzabált Nyugaton születik és ő kétévente csak egyszer láthatja, akkor hogyan várható el tőle, hogy értse, hova vezet az, ha az ő támogatásával négyévente hatalomra kerülő banda saját tulajdonaként és gazdasági vállalkozásként tekint arra, amit a köz kapirgált össze? Hány ember érti vajon (azt kurvára érti, hogy folyamatos igazságtalan támadás alatt állunk, pedig mi mindent jól csinálunk), mit jelent az, hogy 350 milliárdos kiigazítást vár el az EU Magyarországtól? Ki magyarázza el neki, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy azért kell spóroln, mert válság közelít (a felcsúti gazdasági zseni ezt is milyen jól előre látta), amiről mi egyáltalán nem tehetünk, hanem arról, hogy az elvtársak két kézzel szórták a pénzt a hatalomban maradás mindenek fölött álló szent célja nevében?

Ezek mind költői kérdések voltak, zárom soraimat azzal a nagyszerű hírrel, hogy a terrorizmus elhárítására 30 milliárd forintnyi pluszpénzt költhet el idén Olajszőkített Pintér belügyminisztériuma. A kormány ugyanis jóváhagyta, hogy a terrorveszély megelőzéséhez és elhárításához kapcsolódó feladatok hatékony megvalósításához az eredetileg tervezett 410 millió forintos belügyminisztériumi keret túllépésre kerüljön. Valakinek felfogja az agya ezt? Az enyém nem annyira, de nem is ez a legmókásabb az egészben, hanem: ez az összeg ráadásul nem a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokhoz köthető, hiszen az külön soron van kezelve a költségvetésben, és arra a célra már eddig is 50 milliárd forint volt a felhasználható keret. Képzeljük el (remélem, soha nem fog bekövetkezni), mi lenne itt, ha Magyarország valóban a terrorizmus célpontja lenne, ha így, hogy nem az, ennyi zsetont szórnak ki fasz se tudja, pontosan mire is. Szép napot mindenkinek!



https://kolozsvaros.com/rovidek/marpedig-amit-nem-lehet-megzabalni-az-vagy-nincs- vagy-nem-fontos/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Beszakadt a forint: már 326 egy euró
  2018-06-24 09:07:50, vasárnap
 
  2018. június. 21. 10:11 2018. június. 21. 11:22 Gazdaság

Beszakadt a forint: már 326 egy euró

szerző:
hvg.hu


Közel a történelmi csúcs.

Csütörtök tíz órakor már 326 forintot kértek a piacon egy euróért, ezzel új, néhány hónapja még elképzelhetetlen határt lépett át a magyar deviza. Pedig kedden még úgy tűnt, a kereskedők tolerálják azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem szigorított, ám az azóta eltelt időben is folytatta gyengülését a forint.

A gyengülés nem állt meg a 326-os szintnél sem, néhány perccel később már 326,3-nál állt az árfolyam, nem sokkal később némileg erősödni tudott, ám egyelőre nem tud elszakadni a 326-os szinttől.

Most már csak egy forintra vagyunk a mindenkori történelmi csúcstól - 327,62 forinttól -, ám valójában már rekordszintű gyengülésről beszélünk, hiszen a 2015. januári 327-es árfolyam rövid ideig tartott, és azt egyszeri tényezőnek (a svájci jegybank elengedte a korábban az euróhoz kötött frankárfolyamot) volt betudható. Most viszont tartósan 320 forint fölött jár az árfolyam.

A mostani gyengülést az MNB friss inflációs jelentésének tudják be - pontosabban annak, hogy a jegybank a jelek szerint a árfolyamgyengülés ellenére nem nagyon lát inflációs kockázatokat - írja a Portfolio.

http://hvg.hu/gazdasag/20180621_Ujabb_hatart_lepett_a_forint_mar_326_egy_euro


-------------------------------------------------------------------


orbán vitya 2004:

"A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek
érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak
gyenge emberek akarhatnak."

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     2/14 oldal   Bejegyzések száma: 139 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 139 db bejegyzés
e év: 1578 db bejegyzés
Összes: 63998 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6868
  • e Hét: 14946
  • e Hónap: 191947
  • e Év: 2028304
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.