|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 18:08:34, vasárnap
|
| |
| |
Miről lehetett felismerni az izreeli repülöket?
-az orrukról és a
-farkukról |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 17:45:20, vasárnap
|
| |
| |
UTÓLSÓ VACSORA A VÁLASZTÁS ELŐTT - ugye, nem vagy áruló (Júdás)?
Posted on 2010/04/09 by Híradmin
Nem lehet lemérni, nem lehet leírni azt a szenvedést, azt a véráldozatot, amit őseink áldoztak a hazáért, a magyar népért, hogy az békében, szabadságban, jólétben éljen a Kárpát medencében.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A tatárok, törökök felégették, feldúlták az ország nagy részét, de nem ölték ki a hitet az emberekből, akik mindig újra építették az országot, jobb életet teremtettek a népnek. Legutóbb az istentelen kommunizmus szállta meg országunkat és gerinctelen egyházi vezetők segítségével kiölték a hitet az emberekből.
1956-ban szembeszálltunk a szovjet haderővel, és elbántunk volna velük, de az őket kiszolgáló ügynökök ott voltak közöttünk, ott voltak a parlamentben, a templomokban és elárulták a szabadságharcunkat. Még ma sem tudja a magyar nép az utolsó 64 év igazi történelmét. De az biztos, hogy az istentelen kommunisták és ügynökei több ártatlan magyart ölt meg, mint a szovjet. Tudjuk, hogy a szovjet csapatok kivonultak az országból, a baj az, hogy nem vitték magukkal a kiszolgálóikat. Ott vannak ma is, a parlamentben, a templomokban a magyarság között. Most nem elvtársnak hívják egymást, hanem úrnak. Azelőtt azt mondták az elvtársak a munkásoknak, hogy tiéd a gyár, magadnak dolgozol, most azt mondják, hogy enyém a gyár s nekem dolgozol.
1989-ben megszűnt a Szovjetunió. Más nemzeteknél rendszerváltás volt, eltiltották a kommunistákat és ügynökeiket a közéletből. Ma már ott virágzó az ország. Magyarország ezt elmulasztotta, a kommunisták, ügynökeik ma is ott vannak a parlamentben, vezető pozíciókban az egyházaknál. A parlament bűzlik a bűnözéstől, a templomok kiürültek a kommunista ügynökök miatt. Magyarország lezüllött a Balkán és Afrikai országok nívójára. Azelőtt Mindszenty, Ravasz, Ordas idejében KIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület) volt, akkor volt remény, hogy az ifjúság megtalálja, a Jézus által kijelölt utat és jobb jövőt biztosít a magyar népnek. Sajnos a besúgó egyházi vezetők ezeket börtönbe, munkatáborba juttatták. Paskai és Bölcskei idejében a KIE helyett KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) lett, akiknek nem a bibliát, hanem a kommunista elveket tanították. Nekik az 56-os forradalmunk ellenforradalom volt, a kommunistából reform-kommunista lett, tehát nem volt szükség a rendszerváltásra.
Mégis mint sok más ember, ezektől a fiataloktól vártuk a szebb jövőt s elkövettünk, amit tudtunk, hogy a Fidesz bekerüljön a parlamentbe. Sajnos, mint sok más ember csalódtunk a Fidesz tehetetlensége miatt. A parlamentbe jutott vezetők úsztak a kommunista árral, majd 4 év után elsodorta őket a szennyes ár. Nyolc évig tétlenül nézték, hogy a ,,reform-kommunisták" tovább rabolják az országot, a tiltakozókat rendőrök üssék, verjék, börtönbe tegyék. E miatt sokan otthagyták a Fideszt és egy Jobbik pártot alakítottak. Ezeket mindennek nevezik, csak becsületes, hazájuk jövőjéért aggódó magyaroknak nem.
Őseid csatatereken harcolták ki, hogy te tollal szavazhatsz a saját és az ország jövője felől. Ne hallgass senkire csak a józan eszedre. Van választás. Azokra szavazhatsz, akik az elmúlt húsz évben hazugsággal odavezették az országot, ahol ma van. Nem csináltak rendszerváltozást, maradtak a kommunisták az ország vezetésében, az ügynökeik az egyház vezetésében. Vagy szavazhatsz azokra, akik rendszerváltást felelősségre- vonást a közélet minden területén és egy szebb, boldogabb jövőt akarnak építeni.
Még nem késő! Április 11-én eldöntheted, hogy Mohács, vagy Nándorfehérvár lesz az ország sorsa. Április 10-én a vacsoránál gondolj Jézus utolsó vacsorájára, Ő tudta, hogy a keresztre feszítés után fel fog támadni. A keresztre feszített Magyarország feltámadása rajtad múlik. Aludj békében és álmodj egy boldog Magyarországról. 11-én felkelve nézz körül, biztosan látsz fényképet őseidről, akik a hazáért a te jobb jövődért harcoltak. Vedd magadhoz a képet és menj el barátaidhoz, hívjad őket is, hogy menjenek szavazni egy szebb jövőért. A fegyver a kezedben van, azt öngyilkosságra is lehet használni. Gondolkozz! Akarod-e, hogy minden úgy folytatódjon, mint az elmúlt 20 évben? Hiszed-e azt, hogy akik 20 év alatt nem csináltak változást azok most fognak változtatni? Hallgass a józanészre. Szavazz azokra, akik változást, egy szebb boldogabb életet akarnak teremteni minden magyar állampolgárnak. Legyen április 11 a magyarság egymásra találás kezdete, és közösen Isten segítségével egy szebb, boldogabb jövőt teremtsetek az országban. Isten titeket úgy segítsen.
A kiadvány hiteléül: Bogár Gyula, Nyugati Magyar Egyház, Ontárió
http://internetfigyelo.wordpress.com/2010/04/09/utolso-vacsora-a-valasztas-elott/
Nemzeti InternetFigyelő |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 17:40:36, vasárnap
|
| |
| |
magyar közbeszerzés
Három ügynök, egy amerikai, egy német és egy magyar egyszerre látogat meg
egy múzeumot. Közben észreveszik, hogy a hátsó kerítés javításra szorul,
hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak.
Az amerikai megméri centivel a kerítést, felír néhány adatot, hosszan számolgat, majd kiböki:
- Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére és 10.000 lesz az én hasznom.
A német szintén méricskél, számolgat, aztán:
- Szerintem ki lehet hozni 70.000-ből is. 30.000 az anyag, 30.000 a melósok és 10.000 nekem.
A magyar odanéz zsebretett kézzel és méregetés nélkül, foghegyről odaveti:
- 270.000 forint.
A múzeumigazgató teljesen elhűlve :
- Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek!?!
- Roppant egyszerű. 100.000 magának, 100.000 nekem és a munkával megbízzuk a németet.
- OK tiéd a meló!!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 17:27:19, vasárnap
|
| |
| |
A kampány legnagyobb botránya: Kubatov Gábor kiszivárgott beszéde
2010-04-09 17:38 barikád.hu
Kubatov Gábor, a Fidesz kampányfőnöke és pártigazgatója elárulja, hogy Orbán Viktor és a teljes pártelnökség hozzájárulásával a Fidesz egy olyan országos adatbázist épített ki, melyben mindenki pártszimpátiáját rögzítik - derül ki a kuruc.info-ra feltöltött hangfelvételből. Ezt a lajstromot felhasználhatják bármire, akár támogatások osztására, vagy megvonására, esetleg tisztogatásokra a közszférában, illetve az önkormányzatoknál.
A Fidesz kampányfőnöke a pécsi időközi polgármester-választás példáját hozza fel, ahol Páva Zsolt megválasztásakor már kitűnően működött a szavazókat pártállásuk szerint listázó rendszerük: ,,Meg tudom mondani most a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatták."
,,Áttértünk egy online adatbázis-kezelési módra" - számol be a Fidesz fejlesztéséről Kubatov, majd beismeri: név szerint tudják, a személyes adataikkal együtt, hogy ki szavazott rájuk, de ami ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a más pártra voksolókat is név szerint ismerik. Súlyos törvénysértés a választók személyes adatairól, köztük a politikai szimpátiájukról adatbázist készíteni. Kubatovék eddig tagadták, hogy gyűjtenék az információkat, de az alábbi hangfelvétel végre bizonyítékul szolgál arra, amit eddig csak sejteni lehetett, amit eddig csak kiábrándult fideszes aktivisták mondtak: közvélemény-kutatásokkal, szomszédok megkérdezésével és más módszerekkel mindenkinek a pártpreferenciáját begyűjtik, nyilvántartják. Ezért kellett a kétmillió ajánlószelvény is, és persze azt is feljegyzik, milyen indokkal nem adja át valaki a kopogtatócéduláját...
Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatójaként online rendszerük országos központjában saját bevallása szerint azt is meg tudja állapítani, mely szervezőjük mikor töltött fel utoljára adatokat, s mennyit, vagy esetleg csak alibiből jelentkezett be a rendszerbe, de valójában nem végez aktív adatgyűjtést.
Nyilvánvaló, hogy ezek a listák egyébre is felhasználhatóak lesznek. Például álláskeresők jelentkezését is ez alapján bírálhatják el, vagy segélyekről, támogatásokról, pályázatokról dönthetnek adatbázisuk felhasználásával. E lista alapján akár országos, akár helyi, önkormányzati szinten is lehet tisztogatásokat, párthűség szerinti "szűréseket" végezni.
A hangfelvétel második részéből mellesleg az is kiderül: hazugság, amit korábban állítottak, hogy maga Orbán írogat a Facebookra, hiszen Kubatov beismeri: Orbán számítástechnikai analfabéta, még a fax és az e-mail közti különbséget sem tudja.
http://www.youtube.com/watch?v=zDPGrkvTmKc&feature=player_embedded
(Ha esetleg a fenti videót megpróbálnák eltüntetni, a Dailymotion portálon is elérhető.)
A portálé szerint a hangfelvétel "még csak a kezdet". Csütörtök) délutánra újabb részeket ígért a Kuruc.infonak a Fideszből kiábrándult informátor.
Kuruc.info
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 16:49:38, vasárnap
|
| |
| |
Nem a Fidesz belügye
2010.04.09. 19:18
Orbán elárulta, Pintér Sándort akarja kinevezni belügyminiszternek. Pintér Sándor sosem tudta igazán eloszlatni maffia-kapcsolatainak gyanúját. A Kurír című újság előző miniszteri kinevezése után felvettette, hogy Dietmar Clodo bombagyárossal való kapcsolata miatt kirúghatják. A híresztelés hamar végetért. A Postabankon keresztül állami tulajdonba került Kurír megjelenése is.
http://fuestoelgeesek.nolblog.hu/files/feny%C5%91.jpg
Pintér Fenyő János később meggyilkolt vállalkozóval
http://fideszfigyelo.blog.hu/2010/04/09/nem_a_fidesz_belugye
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 14:13:09, vasárnap
|
| |
| |
Repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette Kaczynski lengyel államfő
Máig kísért a baloldali barbarizmus szelleme, máig szedi áldozatait Katyn?
2010. április 10. 13:30
Lezuhant a Lech Kaczynski lengyel államfőt szállító repülőgép szombaton Oroszországban, túlélők nincsenek - közölték az illetékes orosz hatóságok. Az elnökkel tartott felesége, Maria, valamint a szovjetek által 1940-ben kivégzett lengyelek több hozzátartozója is, köztük gyerekek. A TU-154-es gépen utazott a lengyel Központi Bank kormányzója, Slawomir Skrzypek, Andrzej Kremer külügyminiszter-helyettes, több képviselő, több püspök, Piotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke, valamint számos más állami és kormányzati tisztviselő.
Akiknek nincs sírkövük
Múltidéző. Vannak, akik ma is jó szándékú tévedésnek nevezik a kommunizmus népirtásait, de Katyń drámája mindenben megcáfolja őket
Évekig együtt dolgoztam vele, később szerzőtársam is lett, mégis szinte döbbenet leírni: az ő édesapja is az ezrek között volt, akiket 1940 tavaszán tarkólövéssel pusztított el a szovjet bolsevizmus. Konrad Sutarski 1965 óta Magyarországon élő lengyel költő hatéves sincs, amikor Katyńban április 3-tól teljes kapacitással dolgozni kezd Sztálin halálgyára.
- Poznańban laktunk, és a háború kitörése, 1939. szeptember elseje előtt két nappal édesapámat tartalékosként behívták a hadseregbe. Állami tisztviselőként dolgozott, és mivel voltak értesülései a készülődő német támadásról, előzőleg gondja volt arra, hogy az akkori nyugati lengyel-német határhoz túl közel eső Poznańból az ország belsejébe, Lódż mellé költöztessen bennünket anyámmal. Emlékszem a bombatámadásokra, a repülősök csatáira, az árokpartokon lapulásokra. Ősszel visszatértünk a lakásunkba, de nemsokára a megszállók egyszerűen kitettek bennünket: késő este német katonák jöttek, és fél órát hagytak a pakolásra. A keleti határ közelébe, onnan Częchostowa mellé kerültünk. Anyám innen értesítette apám szüleit, hol vagyunk, és nemsokára már kapott levelezőlapot apámtól a sztarobielszki táborból. Aztán tavasszal a táborba küldött leveleink hirtelen kezdtek visszajönni, vagy úgy, hogy a címzett ismeretlen, vagy úgy, hogy a címzett már nem a megadott helyen tartózkodik. Amikor 1943-ban a németek közzétették a katyńi tömeggyilkosságot, az újságok közölték annak a néhány száz lengyel katonatisztnek a nevét, akiket a kozielszki internálótáborból Katyńba szállítottak, és akiket a nemzetközi bizottság azonosítani tudott. Az emberek bújták a lapokat.
- Mint Wajda filmjében láthattuk.
- Pontosan. Mivel nem leltük ott a sztarobielszki tábor internáltjainak nevét és köztük Bogumil Sutarski alhadnagy nevét sem akkor, sem később, anyám holta napjáig (1980-ban hunyt el) várta. Nem is ment újra férjhez. Egyébként már a kilencvenes években megtudtuk, hogy Wajda édesapja ugyanott, a sztarobielszki táborban volt, ahol az én apám is.
- Nem lehetett semmiféle bizonyosságot szerezni?
- Nem. A lengyelek ugyan sosem hitték a szovjetek által 1943-tól terjesztett, megfellebbezhetetlennek beállított hazugságot a német elkövetőkről, de tenni, vagy bármit megtudni egyáltalán nem lehetett. Emlékszem, tizenhárom-tizennégy éves koromban anyám, aki tanítónő volt, elvitt az általa szervezett nyári iskolai táborok egyikébe, a balti tengerpartra, ahová eljött afféle kommunista fejtágítót tartani egy határőrtiszt is. Nagy botrány lett, amikor felálltam, és megkérdeztem, hogy ha a Szovjetunió a lengyelek barátja, akkor miért állomásoznak a csapatai nálunk, és miért nem lehet beszélni arról, mi is történt valójában Katyńban. Anyám halálra rémült, a tiszt szerencsénkre jóindulatú volt.
- 1956 rendkívüli jelentőségű Lengyelországban is. Akkor sem lehetett Katyńról beszélni?
- Annyi történt, hogy huszonkét éves fejjel részt vettem a júniusi poznani eseményekben és a magyar testvérekkel közös októberi folytatásban is. Megírtam a ,,Ha visszajöttök" című versemet, amelyet azoknak ajánlottam, akiknek sem sírkövük, sem sírjuk nincsen. Jellemző, hogy még akkor is úgy fogalmaztam, hogy "milyennek látlak majd, apám, ha még vissza tudsz jönni", tehát még ekkor sem tudtunk semmi biztosat. Azt a verset egyébként csak szerzői estjeimen olvashattam, publikálni - egy másik, későbbi katyńi versemmel együtt - csak 1988-ban tudtam először. 1956-ban hazajött apám egy régi ismerőse, aki Sztarobielszkben volt egy ideig, de onnan jóval április eleje előtt kórházba került, azután pedig ott fogták a Szovjetunióban, és csak ötvenhatban engedték vissza Lengyelországba. Így hát ő sem mondhatott újat. Akármilyen meglepő, még a szolidaritás idején, 1980-81-ben sem derült ki Katyńról semmi újabb érdemleges. Csak Lengyelország 1989-es függetlenné válása és a katyńi bűntett kivizsgálásának lengyel követelése után, 1990. április 13-án ismerték el Gorbacsovék a szovjet felelősséget. Ugyanabban az évben azt is megtudtuk, hogy a tömeggyilkosság két másik lengyel tiszti táborra is kiterjedt. 1992-ben lett a szovjet bűn teljesen világos, amikor Jelcin átadta, pontosabban megküldte Walesa elnöknek a döntő dokumentumokat, elsősorban a Berija, Sztálin és a többiek által aláírt, a tulajdonképpeni halálos ítéletet jelentő 1940. március 5-i utasítást. Ez a parancs 25 ezer 700 lengyel internáltra (a szovjet megfogalmazás szerint fogolyra) vonatkozott. Ma ugyan tudjuk, hogy a katonatiszti táborok száma nemcsak három, hanem több volt - Nyugat-Ukrajnában és Fehéroroszországban is létesítettek ilyeneket -, de a fehéroroszországi meggyilkoltak listáját Lengyelország még nem kapta meg és nem tudjuk, hol vannak ők eltemetve.
- Amint több minden derült ki Katyńról, rögtön munkához láttál. Emlékszem, hiszen kollégák voltunk: 1994-ben elkészítetted a Magyarországon alighanem legelső és úgy tudom, máig egyetlen dokumentumfilmet a mészárlásról. Az embertelen földön című, csaknem negyvenperces alkotást az akkori Duna Televízió Közép-európai magazinjának forgattad.
- Még 1989-ben elhoztunk Lengyelországból egy Katyń című dokumentumkiállítást, és 1990. április 16-án kiállítottuk a Budapesti Történelmi Múzeumban. A forgatáskor jártunk Moszkvában, Kozielskben, a katyńi erdőben és Ukrajnában is. Meg tudtuk mutatni azt a gnyezdovói vasútállomást, ahonnan a fekete halálbuszok, "a fekete varjúk" vitték a fogoly tiszteket az alig három kilométerre levő vesztőhelyre. Beszélhettem volt NKVD-s tisztekkel és környékbeliekkel, járhattam a hírhedt Ljubjankánál, és hozzájuthattunk jó néhány dokumentumhoz.
- Amikor némi fura várakozás után végre megnézhettük Andrzej Wajda filmjét, nekem többször eszembe jutott a régi, kilencvennégyes Sutarski-dokumentumfilm, amelyet hosszú ideig csak igen kevesen ismertünk. Úgy éreztem, Wajda játékfilmje és ez a dokumentarista alkotás szerves egységet képez.
- Talán már itt az idő, hogy ez a felismerés kezdjen elterjedni. Úgy tűnik, egyre nagyobb figyelem fordul a katyńi tragédia felé. Magyarországon már két éve felavatták a katyńi mártírok óbudai emléktábláját. Április 13-át a lengyel parlament 2007-ben a katyńi bűntett áldozatainak emléknapjává nyilvánította, az idén - a gaztett 70. évfordulójára - ezen a napon világszerte tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. Mi, itteni lengyelek magyar barátainkkal természetesen ott leszünk délelőtt 10 órakor a Katyńi Mártírok Parkjában (az Amfiteátrum környékén, a Nagyszombat u. és a Szőlő u. kereszteződésnél). Mindenkit szeretettel várunk.
- Maradt gyermekkori emléked édesapádról?
- Inkább arra emlékszem, amikor ide-oda vittek édesanyámmal együtt. Az arcára viszont jól emlékszem.
- A gyermekek, a leszármazottak adóssága, tudjuk, leróhatatlan. Tudtál törleszteni valamennyit?
- Talán valamennyit igen. Ezt persze sohasem lehet biztosan tudni. A katyńi ügyről többször írtam cikket, tanulmányt, vannak visszaemlékezéseim. Néha úgy érzem, megtettem, amit megtehettem.
Egy magyar az áldozatok között
Úgy tudni, Moszkva fontos dokumentumokat semmisített meg a katyńi mészárlással kapcsolatosan 1959-ben. Az eddigi kutatások szerint 14 736 lengyel tisztet és több mint 10 600 lengyel polgári személyt végzett ki az NKVD a vérengzésben. Az áldozatok között volt egy magyar férfi is, Korompay Emánuel Aladár. A lengyel hadsereg tisztjeként hurcolták el a szovjetek. Korompay az első világháború idején a galíciai frontokon harcolt. Amikor véget ért a háború, nem tért vissza Magyarországra, hanem belépett Pilsudszki légiójába. Korompay le is telepedett Lengyelországban, s lengyel nőt vett feleségül. Később ő lett a varsói egyetem magyar lektora, s ő alkotta meg az első lengyel-magyar szótárt. Amikor Németország megtámadta Lengyelországot 1939-ben, természetesen Korompay, a tartalékos tiszt is bevonult, majd pedig szovjet fogságba esett. Lengyel tiszt volt, és egyetemi lektor. Azaz lengyel értelmiségi. Pont abba a társadalmi rétegbe tartozott tehát, amelyet Sztálin zsigerből gyűlölt, és menthetetlenül likvidálásra ítélt. A mészárlásról Andrzej Wajda, a világhírű lengyel rendező forgatott filmet. Mindig is különös érzékenységet mutatott a lengyel történelem iránt. A film elemi erővel törte át azt a burkot, amelyet Katyń köré épített a Szovjetunió és az egykori lengyel szocialista vezetés. Valamiért még jóval a szocialista világrendszer összeomlása után is létezett egyfajta burok Katyń körül, sőt bizonyos körökben ma sem szerencsés beszédtéma. Wajda filmje még bemutatásának idején, azaz 2008-ban is heves reakciókat váltott ki az orosz sajtóból. A rendező egyébként saját édesapjának is emléket állított alkotásával. Jakub Wajdát, a lengyel hadsereg egykori századosát Harkovban lőtte tarkón az NKVD 1940 tavaszán, a katyńi likvidálások keretén belül. (SF)
Létrehozás ideje: 2010-04-10 Szerző: Domonkos László |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 12:55:47, vasárnap
|
| |
| |
TALÁLGATÁS AZ ÚJ KORMÁNYRÓL
Kerületek összevonásával kezdene a Fidesz
1 elemű lista
Spirk József
2010. április 9., péntek 12:22
Az Index információi szerint a Fidesz mostanra kikristályosodott tervei
arról szólnak, hogy több városrész összevonásával jelentősen
csökkentenék a budapesti kerületek számát, országosan megfeleznék az
önkormányzati képviselők létszámát, és szeptemberre hoznák előre az
önkormányzati választások időpontját. A Fidesz nyolc minisztérium
felállítását tervezi.
Eddig még a Fidesz belső köreinek sem voltak egyértelmű információi
arról, pontosan milyen intézkedésekre készül a Fidesz-kormány, és milyen
kormányzati struktúrát tervez a végső szót kimondó Orbán Viktor. A
választás előtti utolsó napokban azonban pontosabb tájékoztatást kaptak
a vezető fideszesek.
Ezek alapján a párt belső nyilvánosságában most arról beszélnek, hogy
Orbán egy kétharmados többség birtokában gyors és radikális változásokat
szeretne végrehajtani. A legfontosabb első intézkedések az önkormányzati
struktúrát érintik. A változtatások fő terepe várhatóan a főváros
helyhatósági rendszere lesz, de a vidéki önkormányzatok sem ússzák meg
komoly változások nélkül.
Információink szerint Budapesten radikálisan átalakítanák a kerületi
struktúrát: a jelenlegi 23 helyett fele- vagy harmadannyi
városirányítási egységet hoznának létre. Forrásaink szerint ennek a
racionalizálási törekvésnek az egyik formája az lenne, hogy a kisebb
belvárosi kerületeket, például az V., a VI. és a VII. kerületet egy
egységbe vonnák össze. Orbán Viktor a Fidesz legutóbbi országos
választmányi ülésén utalt is arra, hogy hamarosan "nehéz
beszélgetéseket" kell lefolytatnia a párt fővárosi polgármestereivel.
A tervek szerint a Fidesz szeptemberre hozná előre az önkormányzati
választások időpontját. Mint arról korábban Orbán Viktor az EU-s
nagyköveteknek [1] is beszélt, jelentősen csökkentenék az önkormányzati
képviselők számát. Ma a 3200 önkormányzatban több mint 30 ezer képviselő
működik, az ő létszámukat megfelezné [2] az új kormány.
A legutolsó tervek szerint Orbán Viktor nyolc csúcsminisztérium
létrehozását tervezi, amely a korábban megszellőztetett variációknál [3]
több. A külügyi tárcát Martonyi János, a gazdasági-pénzügyi területet
Matolcsy György, a belügyi, nemzetbiztonsági feladatokkal foglalkozó
minisztériumot Pintér Sándor vezetheti majd.
A közigazgatási, igazságügyi terület vezetésére Navracsics Tibor az
esélyes, az infrastrukturális és fejlesztési tárcát a 90-es évek óta
Orbán tanácsadójaként, majd médiavállalkozóként (Heti Válasz, Lánchíd
Rádió, Class FM) tevékenykedő üzletember, Fellegi Tamás kaphatja meg, a
honvédelmi minisztérium élére Simicskó István vagy Lázár János
hódmezővásárhelyi polgármester az esélyes.
A hírek szerint a Fidesz pillanatnyilag gondban van az egészségügyet,
oktatást, szociális területet összefogó humán csúcsminisztérium
vezetésével, mert a korábban esélyesként emlegetett Tulassay Tivadar, a
Semmelweis Egyetem rektora a napokban bejelentette: nem vállalja a
feladatot. Varga Mihály a legutóbbi hírek szerint átveheti a pártelnöki
tisztet a kormányfői székbe ülő Orbán Viktortól, és ő lehet a
miniszterelnöki kabinetet vezető miniszter is. Varga Mihály mellett még
egy karcagi illetőségű fideszes is helyet kaphat a kormányban: a
földművelésügyi tárca vezetésére Fazekas Sándor karcagi polgármester
nevét emlegetik fideszes körökben.
A felsorolásból látható, hogy Kövér László nem kap kormányzati szerepet.
Információink szerint a posztra korábban esélyesként emlegetett Schmitt
Pál helyett ő lehet a következő országgyűlés elnöke.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 12:52:16, vasárnap
|
| |
| |
Kicsoda Elie Wiesel? - Carlo Mattogno írása a holoszélhámosról
A történelem egyik legnagyobb szélhámosa a magyar Parlamentben követelte a holokauszt-hazugság cáfolását tiltó törvényt - mely tegnap életbe is lépett.
Wiesel vendéglátója nem más, mint a fideszes Balog Zoltán (fent)
Kapcsolódó: A Parlament szerdai zsidó megszállása képekben
Az alábbi írást Elie Wieselnek ajánljuk, abból az alkalomból, hogy április 10-én hatályba lépett az úgynevezett holokauszt cáfolását tiltó törvény Magyarországon.
Elie Wiesel jelentős erőfeszítéseket tett a szabadságjogok felszámolása érdekében szerte a nagyvilágban. Ő volt az, aki tavaly őszi magyarországi látogatása alkalmából közvetítette a parancsot a pannon gyarmat irányítói részére: nem tűrhető tovább a szabad véleménynyilvánítás a holokausztmítosz ügyében.
Az alábbi írás szerzője, Carlo Mattogno, egy nyilván ,,elfogult", ,,előítéletes", ,,antiszemita" és ,,náci" történész, az alábbiakban a szentté avatás küszöbén álló szélhámos személyazanosságára vonatkozó hazugságait boncolgatja egy portálunkon megjelent, dokumentumokkal ellátott írás alapján.
Elie Wiesel: Újabb dokumentumok
Miután publikáltam Elie Wiesel: “The Most Authoritative Living Witness" of The Shoah?[1] című cikkemet, értesültem arról, hogy egy magyarországi internetes weboldalon (a kuruc.infón - itt és itt) Grüner Miklós a témával kapcsolatban alapvető fontosságú dokumentumokat hozott nyilvánosságra. [2] Grüner már hosszú évek óta törekszik arra, hogy kiderítse, ki is valójában Elie Wiesel.
Nem kívánom itt ismertetni Grüner véleményét, aki meg van győződve arról, hogy a Nobel-díjas Eli Wiesel egyáltalán nem az a személy, akinek mondja magát. Pusztán a hozzáférhető dokumentumok bemutatására szorítkozom, melyekből azonban levonhatók bizonyos következtetések.
1) A Buchenwaldi Gedenkstätte (Emlékezet) Központ 2002. május 15-i keltezésű, Grüner Miklós részére írt levele az alábbi megállapításokat tartalmazza:
Lazar Wieselt, aki 1913. szeptember 4-én született Máramarosszigeten, sok-sok fogollyal együtt Auschwitzból Buchenwaldba szállították (Buchenwald archívum, microfilm Auschwitz, p. 41). Megérkezésekor a 2438-as számmal azonosították, a buchenwaldi lágerben pedig mint a 123565-os számú fogoly szerepel, akit Auschwitzban A-7713 számmal jelöltek. Mindezek az adatok szerepelnek Lazar Wiesel személyi lapján, mely a tábor vezetőségének hivatalos iratai között megtalálható. [Schreibstube].[3] (Ugyanakkor Lazar Wiesel az amerikai hatóságok által összeállított kérdőíven a 132 165-ös számon van nyilvántartva (NARA Washington, RG 242, microfilm 60), továbbá születési idejeként is egy másik időpont, 1928. október 4. van megjelölve.) Lazar Wiesel 1945. július 16-án Párizsba ment egy csoport gyerekkel együtt. Meg kell jegyezni itt, hogy a buchenwaldi archívumban a 123 165-ös számú igazolvány (Schreibstube) egy Pavel Kun nevű szlovákiai zsidó nevére van kiállítva, aki 1945. március 8-án Buchenwaldban életét vesztette.
2) Lazar Wiesel részére kiállított azonosító igazolványon a következő adatok szerepelnek:
“123565
Wiesel Lazar Polit.
Geb. 4.9.13 Maromarossiget Ungar
Schlosserlehrling Jude
26. Januar 1945"
Tehát Lazar Wiesel Máramarosszigeten született 1913. szeptember 4-én, lakatosinas, magyarországi zsidó politikai fogoly, akit Buchenwaldban 1945. január 26-án regisztráltak az 123 565-ös szám alatt.
3) Nézzük most egy bizonyos Abraham Viezel személyi adatait a buchenwaldi dokumentumok alapján:
“Datenbank: Veränderungsmeldungen Buchenwald
Datensatz: 9315
Häftlingsnr.: 123488 [A 7712]
Name: Viezel, Abraham
geboren: 10.10.00
Nationalität:
Kategorie: polit. Jude
Einlieferung:
gestorben: 02.02.45
in: Block 57
Meldung vom: 03.02.45"
Vagyis Abraham Viezel 1900. október 10-én született, zsidó politikai fogoly, akit Auschwitzban az A-7712 szám alatt, Buchenwaldban pedig a 123 448 szám alatt tartottak nyilván. Abraham Viezel 1945. február 2-án halt meg Buchenwaldban az 57-es barakkban, a február 3-i hivatalos feljegyzés szerint.
Íme az Abraham Viezel halálról kiállított hivatalos okirat, amelyen jól látszik a születési idő és az azonosító szám. Az “5514" pedig a haláleset regisztrációs száma.
(Nagyobb méretben itt.)
4) A romániai Központi Nemzeti Levéltárban található születési anyakönyvi kivonat (1996. november 27-én állították ki a kivonatot) szerint valóban létezik egy bizonyos Lazar Vizel, aki 1928. október 6-án született ,,Sighet"-en, szülei pedig Solomon Vizel és Sura Feig.
5) A németországi amerikai katonai kormányzat kérdőívén Lázár Wiesel-lel kapcsolatban az szerepel, hogy 1928. október 4-én született, a buchenwaldi táborban pedig a 123 165-ös szám alatt tartották nyilván.
Íme a németországi amerikai hadsereg kérdőíve:[4]
(Nagyobb méretben itt.)
(Nagyobb méretben itt.)
6) Az Auschwitzi Múzeum igazgatójának, Kazimierz Smolen-nak a levele Mrs. Eva Korhoz, az úgynevezett CANDLES szervezet (Children of Auschwitz Nazi Deadly Lab Experiments Survivors) megalapítójához 1987. március 15-én, melyben a következő megállapítások olvashatók a 2. pont alatt:
“Az auschwitzi koncentrációs táborban Mr. Lazar Weisel az A-7713-as azonosító számot kapta. Lazar Wiesel született 9/4/13-án. Máramarosszigeten. Magyarországról származó zsidó. Auschwitzba érkezésének napja: 5/24/44. 1944 végéig tartózkodott Auschwitz III-ban, vagyis Monowitzban. A tábor evakuálása során átszállították a buchenwaldi koncentrációs táborba, ahol is a regisztrálására 1/26/45-án került sor."
7) Az Auschwitzi Múzeum Grüner Miklóshoz intézett, 2003. július 7-i keltezésű hivatalos levelében pedig azt olvassuk, hogy az A-7713-as számú fogoly szerepel az SS Egészségügyi Részlegének a listáján, amely 1944. december 7-én keletkezett. A múzeum továbbá a következő tájékoztatást adta Grüner Miklósnak:
A-11104 Grüner Miklos, magyar zsidó, született Nyíregyházán 1928. április 6-án;
A-7712 Viesel Abram, született 1900. október 10-én Máramarosszigeten;
A-7713 Wiesel Lazar, született 1913. szeptember 4-én Máramarosszigeten. Foglalkozására nézve lakatos (Schlosser);
8) 2008. július 8-án [5] egy kaliforniai törvényszék előtt, az Eric Hunt elleni per során[6] Elie Wiesel eskü alatt a következő kijelentéseket tette:
Kérdés: Az Éjszaka volt az Ön első könyve, amit angol nyelven kiadott?
Wiesel: Igen.
Kérdés: Tehát ez az első könyve, amit egyáltalán megjelentetett, igaz?
Wiesel: Így van.
[...]
Kérdés: Az Éjszaka című könyvében Ön a valóságnak megfelelően írja le mindazt, amit átélt a második világháború alatt?
Wiesel: Ez egy hiteles beszámoló. Minden, amit benne leírtam, igaz.
[...]
Kérdés: Mi az Ön pontos születési dátuma?
Wiesel: 1928. szeptember 30.
[...]
Kérdés: Milyen számot tetováltak az Ön karjára Auschwitzban?
Wiesel: Az én számom az A7713. Édesapám pedig a 7712-es számot kapta.
Foglaljuk össze tehát mindazt, amit az eddigi dokumentumok, illetve Wiesel eskü alatt tett vallomása alapján megállapíthatunk:
Az auschwitzi A-7713-as azonosító számot 1944. május 24-én adták ki Lazar Wieselnek, aki 1913. szeptember 4-én született Máramarosszigeten. Ő volt az, akit később a 123565-as szám alatt regisztráltak Buchenwaldban;
Az A-7712-es számot Auschwitzban 1944. május 24-én Abraham Viezelnek adták ki, aki 1900. október 10-én született Máramarosszigeten. Őt 1945. január 26-án regisztrálták Buchenwaldban 123488-as szám alatt, majd február 2-án a lágerben életét vesztette.
Elie Wiesel eskü alatt vallotta a kaliforniai bíróságon, hogy Auschwitzban az A-7713-as azonosítószámot kapta, míg édesapja pedig A-7712-es szám alatt lett nyilvántartva.
Wiesel kijelentései tehát egytől egyig valótlanok.
És, hogy még zavarosabb legyen a kép, itt van még nekünk Lázár Wiesel, aki a Buchenwaldban, 1945. április 22-én felvett kérdőívén szereplő adatok tanúsága szerint 1928. október 4-én született Màromarosszigeten. A foglalkozás rovatban a ,,diák" megjelölés szerepel. Őt 1944. április 16-án tartóztatták le, majd Auschwitzba internálták. A buchenwaldi Gedenkstätte, adatai szerint 1945 július 16-án egy csoport gyerekkel együtt Párizsba küldték. Ő, vagyis Lázár Wiesel lenne az ,,író" Elie Wiesel?
Nem valószínű, mivel a születési adatok nem egyeznek: Lázár 1928. október 4-én született, Elie pedig - saját állítása szerint - ugyanezen év szeptember 30. napján. Grüner Miklós azonban olyan születési anyakönyvi kivonatot kapott a romániai központi levéltárból, amelyből az derül ki, hogy egy bizonyos Lazar Vizel 1928. október 6-án született. Mármost úgy tűnik, hogy Lázár Wiesel a saját kezével írta alá az amerikai hadsereg kérdőívét - nevét ,,Wiezel"- nek írta -, úgyhogy aligha lehet a két személy - mármint Lázár Wiesel, illetve Lazar Vizel - azonos.
Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy Lázár Wiesel auschwitzi azonosító számát nem ismerjük, de egészen biztosan nem lehetett A-7713, mivel az Auschwitzi Múzeum dokumentumai között egyetlen egy A-7713-as számon regisztrált személy szerepel, mégpedig Lazar Wiesel, aki 1913. szeptember 4-én született. Mi több, Auschwitzból Buchenwaldba is csupán egyetlen Lazar Wieselt vittek, éspedig azt, aki 1913. szeptember 4-én született, és auschwitzi azonosító száma A-7713. Kicsoda tehát ez a Lázár Wiesel? Honnan érkezett Buchenwaldba? És miféle kapcsolat lehetett Lazar Wiesel és Lázár Wiesel, illetve Lazar Vizel között? A két utóbbi személyi adatai a születési időpont kivételével ráadásul meg is egyeznek.
Pillanatnyilag azonban nem tudunk válaszolni a felvetett kérdésekre.
Fontos szempont egyébként még az is, hogy Lázár Wiesel letartóztatásának napja 1944. április 16., ezzel szemben Elie Wiesel azt állítja, hogy 1944 májusában esett a németek fogságába.
Egyébként pedig Lázár Wiesel a fentebb idézett kérdőív egyik kérdésére azt válaszolta, hogy ,,négy hetet" töltött el Auschwitzban, további nyolc hónapot Monowitzban, és három hónapot Buchenwaldban. Ezzel szemben Elie Wiesel azt mondja, három hétig tartózkodott Auschwitzban.
Végezetül pedig kérdés az is, hogy ha Elie Wiesel valóban azonos Lázár Wiesellel, akkor miért nem említette meg sohasem, hogy Buchenwaldban a 123 165-ös számot kapta?
Természetesen a neveknek is komoly jelentőségük van. Az igaz, hogy a Lazar az Eliezer becéző változata, azonban yiddisül a neve אליעזר (Eliezer), míg a Lazar לייזער (Leizer) vagy לאזער (Lozer). De vajon miért írta alá a feltételezett Elie Wiesel Buchenwaldban a nevét Lázár alakban? És vajon miért nem emlegette sohasem, hogy a buchenwaldi lágerben a 123 165-ös szám alatt regisztrálták?
Az egész kérdés még inkább kibogozhatatlanná válik, ha feltételezzük, hogy Lázár Wiesel és Lazar Vizel ugyanaz a személy. (Ami persze egyáltalán nem biztos.)
Íme a táblázat, amelyben összefoglaltam az elmondottakat:
Lázár Wiesel buchenwaldi azonosítószáma teljes mértékben hitelesnek tűnik, ugyanis 1945. január 26-án egy 3927 főből álló fogolyszállítmány érkezett Auschwitzból, melynek tagjait 120348-tól 124274-ig számozták. Amiből persze még nem következik, hogy Lázár Wiesel is a foglyok között volt.
A buchenwaldi kérdőíven szerepelt az alábbi felszólítás: “Adja meg, ha lehetséges, három megbízható személy nevét, akik azon a vidéken élnek, ahová Ön menni szándékozik, és aki jótáll, kezeskedik Önért!" Lázár Wiesel erre a következőt írta a kérdőívre: “Ferenc Stark, Ferenc Pollak, Sámuel Jakobovits". Az utóbbi személy Buchenwaldban raboskodott, és ő is az 1945. január 26-i fogolyszállítmánnyal érkezett Buchenwaldba. A mellékelten bemutatott személyi adatlapjából kiderül, hogy Auschwitzban az A-5763-as számon tartották nyilván, míg buchenwaldi azonosítószáma 121761 volt. A férfi 1926. október 2-án született Marmarosszigeten, édesanyja leánykori neve Pollak, és valószínűleg rokona lehetett annak a Ferenc Pollaknak, akit Lázár Wiesel mint lehetséges ,,jótállót" megemlített a kérdőíven.
(Nagyobb méretben itt.)
Lázár és Sámuel egészen biztosan ismerték egymást, amely Sámuel Jakubovits mellékelten bemutatott kérdőívéből is egyértelműen kiderül. Jakobovits Sámuel, mint érte ,,jótállókat" (a dokumentum hátoldalán) a következő személyeket jelölte meg: Hersch Fischmann, Antal Meisner és Lázár Wiesel. Az elülső oldalon szerepel Sámuel letartóztatásának napja: 1944. április 16. Vagyis ugyanakkor esett fogságba, mint Lázár Wiesel. Auschwitzban Sámuel az A-5763-as azonosítószámot kapta megérkezése napján, vagyis 1944. május 24-én, amikor is 2000 magyar zsidót regisztráltak A-5729-től 7728-ig számozva őket. Így tehát mind Abram Wiesel (A-7712), mind Lazar Wiesel (A-7713), aki 1913. szeptember 4-én született, ugyanabban a transzportban utazott, mint az 1928. október 4-én született Lázár Wiesel, akit négy héten át tartottak fogva Auschwitzban. Azonban, mint láttuk, az Auschwitzi Múzeum nem tud arról, hogy a lágerben raboskodott volna egy Lázár Wiesel nevű fogoly.
(Nagyobb méretben itt.)
(Nagyobb méretben itt.)
Összegezésül megállapíthatjuk, hogy Elie Wiesel nem lehet sem Lazar Wiesel, sem Lázár Wiesel, sem pedig Lazar Vizel, és azt is le kell szögeznünk, hogy az A-7713-as számon állításával szemben őt sohasem regisztrálhatták Auschwitzban, mivel ezen a számon Lazar Wieselt tartották nyilván, és az A-7712 szám sem lehetett az édesapja azonosítója, mivel ezen a számon egy bizonyos Abram (or Abraham) Vieselt (or Wieselt) regisztrálták.
Grüner Miklós ,,személyazonosság ellopásával" vádolta meg Elie Wieselt, és joggal: Lazar Wieseltől ,,ellopta" annak auschwitzi azonosító számát (A-7713), Lázár Wieseltől pedig buchenwaldi raboskodását, és későbbi párizsi útját ,,kölcsönözte".
Ami pedig a könyvét, az Éjszakát (La Nuit ) illeti, mit mondjunk az elmondottak fényében arról az eskü alatt tett kijelentéséről, mely szerint ennek az írásának ,,minden sora igaz"?
Érdemes továbbá felhívni a figyelmet ara is, hogy az ,,Éjszaka" című könyvében - ,,melynek minden sora igaz" - Elie Wiesel egyetlen szót sem ejt az auschwitzi ,,gázkamrákról". Alighanem Elie Wiesel az egyetlen önjelölt Auschwitzot is megjárt ,,szemtanú", aki nem mond semmit a ,,gázkamrákról", ami enyhén szólva is különös. Hogy mi ennek a furcsa tartózkodásnak az oka, arra nézve neki kellene választ adnia.
Végezetül pedig az olvasók emlékezetébe idézném a nevezetes fotót, amelyen állítólag maga Elie barátunk látható a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadulása után néhány nappal. A buchenwaldi Gedenkstätte kiállításán a kép alatt az alábbi felirat olvasható:
“Häftlinge in Baracke 56 des Kleinen Lagers. | Foto Harry Miller, 16. April 1945 / National Archives, Washington",
“Foglyok a kisebbik tábor 56-os barakkjában. Harry Miller fotója 1945. április 16-án. National Archives, Washington"[7]
Maga Elie Wiesel azonban Éjszaka című könyvében a következőket írja:
“Április 10-én körülbelül 20 ezren voltunk még a táborban. Köztük több száz gyerek. [...].
Három nappal a buchenwaldi láger felszabadulása után ételmérgezésben megbetegedtem. Ezért átszállítottak a kórházba, ahol két hetet töltöttem el élet és halál között vergődve."[8]
A buchenwaldi tábort 1945. április 11-én szabadították fel. Három nappal később, április 14-én Elie Wiesel megbetegedett, és a láger kórházába került, ahol két hetet töltött el ,,élet és halál között". Vagyis kb. április 28-ig tartózkodott a kórházban. Na de akkor miképpen tudott április 16-án az 56-os barakkban fényképezkedni? És hogyan írhatta alá az amerikai katonai hatóságok kérdőívét április 22-én a kérdőívet, mint Lázár Wiesel?
Carlo Mattogno, 2010. március 9.
S még egy kérdés a végére: hol a tetkó?
Lábjegyzetek
[1] Itt érhető el.
[2] A cikk a kuruc infón jelent meg. in: /r/6/51815/
[3] A 2. számú dokumentum, amelyet Mattogno az 1. hivatkozás alatt jelzett cikkében bemutat.
[4] NARA, A 3355, RG 242.
[5] Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság, County of San Francisco. Before the Honorable Robert Donder, Judge Presiding, Department Number 23. People of the State of California, Plaintiff, vs. Eric Hunt, Defendant. Testimony of Elie Wiesel, July 8, 2008, p. 7 and 13.
[6] Eric Huntot azzal vádolták, hogy megtámadta Elie Wieselt, a vádlott azonban arra hivatkozott, hogy csupán kérdőre akarta vonni auschwitzi tartózkodásával kapcsolatban: http://erichunt.net/category/the-liar-elie-wiesel/
[7] http://www.buchenwald.de/index.php?p=168
[8] Elie Wiesel, Night, Penguin Books, New York 1981, p. 125f.
http://kuruc.info/r/9/58009/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 12:48:08, vasárnap
|
| |
| |
Bush elnök tudott a guantanamoi foglyok ártatlanságáról
2010. április 09. 15:25 Hirado.hu
A The Times dokumentumokra hivatkozva írta, hogy a volt amerikai elnök politikai okokból nem engedte szabadon az ártatlan foglyokat
George Bush volt amerikai elnök tudta, hogy a guantánamói különleges börtönben terrorizmus gyanújával fogva tartott személyek többsége ártatlan - írta dokumentumokra hivatkozva a The Times című brit lap pénteken.
Az ártatlanok szabadon engedése politikai okokból volt lehetetlen. Sokakat közülük Afganisztán és Pakisztán fejenként 5000 dollárért "adott el" az Egyesült Államoknak, de igazi bizonyítékokat nem mellékelt arról, hogy valamiféle közük lenne a terrorizmushoz. Főként Dick Cheney alelnök, és Donald Rumsfeld védelmi miniszter ellenezte a szabadlábra helyezést arra hivatkozva, hogy ez "hihetetlen zavart okozna" - írta a lap.
Guantanamoi fogolytábor
A dokumentum Lawrence Wilkersontól származik, aki az akkori külügyminiszter, Colin Powell kabinetfőnöke volt. Egy nyilatkozatot írt az egyik fogoly beadványának támogatására, s ebben fogalmazta meg, hogy Cheney-t "egyáltalán nem zavarta, hogy a letartóztatottak nagy többsége ártatlan volt. Nézete szerint ha ártatlan egyének százainak kell szenvednie, hogy elfoghassanak egy marék fontos terroristát, akkor legyen úgy" - írta.
Wilkerson megvitatta az ügyet Powellel, és megbizonyosodott róla, hogy "az ő meglátása szerint nem csak az alelnök és a védelmi miniszter, hanem Bush elnök is minden döntésben benne volt Guantánamóval kapcsolatban". Akkoriban 742 fogoly volt a börtönben, és sokat megkínoztak közülük.
Powell 2005-ben kivált a Bush-kormányzatból. Barack Obama jelenlegi elnök megígérte a különleges börtön bezárását, de az ehhez szükséges bonyolult politikai, jogi és humanitárius feltételek összeegyeztetése még nem sikerült mindenki esetében; a táborban még mintegy 180 fogoly van. MTI
Svájcba érkezett egy guantánamói fogoly
Az ország "emberbaráti megfontolásból" döntött a volt rab befogadása mellett
Az egykori guantánamói rabok közül többen visszatértek a terroristák táborába
Egy jelentés szerint a korábbi foglyok hozzávetőleg 20 százaléka visszaeső, vagyis újból fegyverrel a kezében harcol
Németország mégis befogad guantánamói foglyokat
A Der Spiegel értesülése szerint a Kuba területén lévő amerikai börtöntáborból három fogoly kezdhet új életet az országban
*** www.nemzetihirhalo.hu ************* |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-04-11 12:43:33, vasárnap
|
| |
| |
http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=28665
epizódok a Fidesz hősi múltjából
2010. április 09. 20:46
Falusy Márton - HunHír.Hu
Néhány óra, s ránk köszönt a kampánycsend. Zárás előtt - készülvén a vasárnapi voksolásra - talán nem felesleges, ha a választási győzelemre legesélyesebb párt hősi múltjából felvillantunk néhány epizódot. Nem, nem akarom támadni, mocskolni a Fideszt. Távol áll tőlem az a gyakorlat, amelyet az utóbbi hetekben különösen a Magyar Hírlap nevezetű nyomdaipari termék honosított meg. Az alábbiakban csak olyan tényeket fogok sorolni, amelyeket egyesek talán elfelejtettek, mások pedig - fiatal koruknál fogva -nem igazán ismerhetnek.
HunHír (Szolgai-pólók)
A Fidesz nemrég ünnepelte huszonkettedik születésnapját. A Zeneakadémián megtartott ünnepségen Orbán Viktor így idézte fel a múltat:
,,A Fidesz küldetéssel jött a világra. Amit képviselt, amit azóta is képvisel, az nem egy ideológia, hanem egy eszmény. Az elmúlt huszonkét év során soha nem felejtettük el, honnan jöttünk és mi a célunk."
A Fidesz elnöke azután gyökeres (értsd: radikális) változásról beszélt, amelyhez kérte minden magyar polgár támogatását, munkáját - és nem utolsósorban imáját is.
A Magyar Hírlap mai számában jelent meg Bayer Zsolt terjedelmes írása: ,,Két pogány közt..." Természetesen az MSZP-ről és a Jobbikról van szó, eme két pogány között ,,áll most a polgári elem", vagyis a narancs. A sok idézettel tarkított, kissé zavaros irományban a Fidesz útjáról szólva azt mondja vezérpublicistánk, hogy ,,eszement liberalizmusok és embertelen globalizációk korában nincs is nagyobb lázadás, mint nemzethez, néphez, múlthoz ragaszkodni". A Fidesz tehát - a konzervatív lázadást testesíti meg.
Az orbáni és bayeri szavak után kalandozunk visszafelé az időben, a kilencvenes évek elejére. Bemelegítésként pillantsunk bele ,,A Fidesz gazdaságpolitikája" című 1991-es dolgozatba, amelynek szerzője a párt gazdasági szakértőcsoportjának akkori vezetője, Urbán László. A szerző szerint ,,a Fidesz gazdaságfilozófiájának kiindulópontja természetesen a liberális nézőpont". Hogy mit jelent a liberális nézőpont? Íme: ,,Gondolkodásunk középpontjában az egyén, a szabad akaratú ember áll, nem pedig az embereknek valamely közössége, valamely társadalmi csoport, osztály, esetleg az un. nemzet egésze." Tehát a nemzet egésze másodlagos szempont, azt megelőzi az egyén ,,fogyasztói szuverenitása" és ,,vállalkozási szabadsága". A dolgozat szerint a gazdasági válsághelyzet kényszere miatt ,,szükséges a nagy elosztási rendszerek olyan átalakítása, amely szűkíti az állampolgári jogon garantált minimális ellátások körét". Az utóbbi gondolat néhány évvel később testet is öltött - az MSZP háza táján. Bokros-csomag lett az újszülött neve.
Az Antall-kormány már a választások után nem sokkal megállapodott az egyházakkal, hogy az iskolákban bevezetik a fakultatív hitoktatást. A Fidesz azonnal kifogásolta az ,,ötletet", mondván, ,,miért szükséges a felekezet szerint választható hitoktatásnak állami dokumentumban, a hitoktatónak pedig az állami iskola tanári karában megjelennie".
Számos idézettel lehetne bizonyítani, hogy a Fidesz hőskorában igencsak jelen volt az antiklerikális szellem. Az egykori kultuszminiszter, Andrásfalvy Bertalan egyik felszólalásában el is panaszolta, hogy valahányszor felszólal ezekben a kérdésekben, a mögötte ülő frakcióvezető harsányan vezényel társainak: ,,Térdre! Imához!" Ez a zsigeri egyházellenesség a Bayertől fentebb idézett ,,eszement liberalizmusok" jellemzője. Tegyük hozzá: a Fidesz mostani születésnapján már másfajta imát emlegetett a Fidesz elnöke.
De ha már egyházi ügyeknél tartunk, szólni kell a kommunista hatalom által elvett egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény 1991-es vitájáról is. Orbán Viktor akkori felszólalása különösen érdekes lehet a mai olvasónak. Idézek belőle egy hosszabb részt:
,,A kérdés az, hogy teremthető-e, van-e olyan szituáció, vagy teremthető-e olyan helyzet, amikor van garancia arra nézve, hogy az állam nem tud befolyást gyakorolni az egyházak hitéleti tevékenységére, és viszont: vannak-e garanciák arra nézve, hogy az egyházak nem avatkoznak be közvetlenül a politikai életbe, nem gyakorolnak közvetlen befolyást az államra? /.../ Én úgy gondolom, hogy a mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, az kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában."
Tagadhatatlan, ez az SZDSZ hangja. A hőskorban a Fidesz is az egyház és állam szétválasztásának klasszikus, ,,vegytiszta" liberális tételét hangoztatja: tartsák fenn magukat az egyházak, állami támogatásban ne részesüljenek. Ma már talán meglepően hangzik: az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvényt a Fidesz nem szavazta meg. 1992 elején, a Fidesz pécsi kongresszusán Orbán Viktor arról beszélt, hogy az egyházaknak meg kell őrizniük autonómiájukat, s nem szabad a politikai életbe beavatkozniuk. Hogy miért?
,,Amennyiben a politikai élet szereplői közül egyeseket ellenségeknek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelő tábort akarnak csinálni Magyarországból."
Nem oly régen olvashattuk Osztie Zoltán atyának, a Keresztény Értelmiségeik Szövetsége elnökének a nyilatkozatát a Magyar Hírlapban. Az bizony kemény politikai nyilatkozat volt, említődött benne nemzeti-kereszténydemokrata szövetséges, és ,,újpogány", egyházellenes ellenség is. Az Osztie-nyilatkozat fényében különösen érdekes az előbb idézett Orbán-szöveg. Igaz, akkoriban Osztie atya és társai - finoman fogalmazva - még nem rajongtak a Fideszért és Orbán Viktorért. A narancs akkor még egyházellenes színben tündökölt.
Az említett pécsi kongresszuson Orbán Viktor mondott még érdekesebb dolgokat is. Mielőtt ezekre rátérnék, meg kell említenem, hogy 1992 januárjában a Fidesz népszerűsége 27 százalékon állt (összehasonlításul: az 1990-es választásokon győztes MDF a listás szavazatok 24,7 százalékát szerezte meg). A narancsosok támogatottsága folyamatosan emelkedett, 1992 végére elérte a 45,6 százalékot. Érthető tehát, hogy ebben a légkörben a pécsi kongresszuson Orbán Viktor - már az 1994-es választásokra sandítva - a lehetséges koalíciós partnereket vette számba.
Orbán ekkor az MDF-et a legkeményebb politikai ellenfelüknek nevezte. A későbbi koalíciós partnerről, a kisgazdákról nagyon rossz véleménnyel volt, a mai szövetségesről, a KDNP-ről pedig azt mondta, hogy ez a párt sajnos ,,nem óhajt szakítani világnézeti jellegével", tehát szövetségesként szóba sem jöhet. Akkor hát egy esetleges 1994-es választási győzelem esetén kivel kötött volna szövetséget Orbán Viktor?
Köztudott, elsősorban az SZDSZ-szel, mint ,,természetes" szövetségessel. De volt még egy párt, amellyel Orbán nem zárta ki az együttműködést. Olvassuk el figyelmesen az alábbi idézetet:
,,Volt olyan idő, amikor még bíztunk abban, hogy a kormánykoalíció pártjai (értsd: MDF, kisgazdák, KDNP) akár korszerű konzervatív erőkké válhatnak. A kommunisták utódpártja, az MSZP esetében gondolataink épp ellenkező utat jártak végig. Abban az időben, mikor egyes mai MSZP-s politikusok még MSZMP-vezetőként abban látták pártjuk legfontosabb feladatát, hogy a Fideszt kiiktassák a közéletből, még semmi esélyt nem láttunk, hogy egy korszerű szociáldemokrata párt felé vennék az irányt. Az eltelt másfél év alatt azonban odáig fejlődtek a dolgok, hogy talán már a következő választási ciklusban hiteles szociáldemokrata párttá válhatnak. Mint tudjuk, az indián nem felejt. De a magyar demokrácia érdekében úrrá kell lennünk rossz emlékeinken."
Igen, kedves Olvasó, jól érti Orbán Viktor szavait. Az Antall-kormányt alkotó jobboldali erőkre, az MDF-re, kisgazdákra és a KDNP-re nemet mondott a Fidesz elnöke, az MSZP-vel viszont - ha nyíltan nem is mondta ki - elképzelhetőnek tartotta akár a kormányzati együttműködést is ,,a magyar demokrácia érdekében". Ne feledjük: a beszéd elhangzásakor az MSZP támogatottsága még jóval 10 százalék alatt volt, tehát egy leendő kormányban csak kisegítő szerep jutott volna a szegfűsöknek.
Csakhogy az események 1993-tól más irányba fordultak. Az 1992 nyarán napvilágot látott Csurka-dolgozat aktivizálta a Demokratikus Chartát. Az MSZP és az SZDSZ későbbi házassága e szerveződésben készülődött. A Csurka-dolgozat nyomán erőre kapó Charta nagy tömegeket mozdított meg, s ezek a rendezvények kiszabadították a politikai karanténból az MSZP-t, amelynek népszerűsége 1992 végétől fokozatosan emelkedett, miközben a Fidesz támogatottsága lassan csökkenni kezdett. Nem véletlen, hogy a Fidesz 1993-as debreceni kongresszusán Orbán már szóba sem hozta az MSZP-vel való esetleges együttműködést, sőt a posztkommunisták hatalomba való visszatérésének a veszélyére figyelmeztetett. Ezen a kongresszuson kezdődött a Fidesz iránymódosítása. Még nem jobboldalra, csupán középre indul el a narancs. Orbán világosan észleli, hogy a politikai porondon nagy átrendeződés lesz. Egyelőre a bal- és a jobboldal között próbálja kijelölni a magát nemzeti liberálisként definiáló Fidesz helyét, s ennek eredménye a hatalmas választási bukás 1994-ben.
Hornék hatalomra kerülése után következett be az igazi fordulat: Orbánék a szétesett jobboldal helyén támadt űrt igyekeztek betölteni. Ezzel a jobboldali fordulattal kezdődött a Fidesz jobboldali néppárttá alakítása.
Felmerül persze a kérdés: a Fidesz jobboldali fordulata őszinte volt-e, vagy csak hatalomtechnikai okok húzódtak meg mögötte? Fölösleges erre a kérdésre válaszolni. A politikában mindent a megszerzett hatalom mennyiségével mérnek. Liberális középpártként a Fidesz soha nem lett volna kormányzó erő. Ez csak jobboldali néppártként sikerülhetett, hiszen a baloldalon nem volt üres hely, ott már az MSZP tanyázott.
Zárásul említsük meg azt is, hogy a Fidesz 2000-ig - tehát a polgári kormányzás félidejéig - a Liberális Internacionálé tagja volt, Orbán pedig a szervezet egyik alelnöke. Aztán a narancsosok váltottak, s átléptek az Európai Néppártba, amelynek Orbán két év múlva, 2002-ben az egyik alelnöke lett. Azóta a pályáról nem tértek le. Hűek a küldetéshez. Hűek az eszményhez, amelyet mindig is képviseltek. Most éppen a nagy-nagy győzelem kapujában állnak, hosszú, felettébb kacskaringós út után. Tagadhatatlanul nagy politikai teljesítmény. Hogy kormányzásuk mit hoz az országnak, azt nem lehet megjósolni. A párt múltját ismerő polgárnak azonban - mindenféle előítélet nélkül - számos oka lehet a kételkedésre. Hogyan is mondta Orbán 1992-ben? ,,Mint tudjuk, az indián nem felejt." Így igaz. Legyünk mi is indiánok. A múltat ugyanis végképp eltörölni nem lehet, és soha nem tudhatjuk, ki és mit visz át belőle a jövőbe. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 29
|
|
|
|
2010. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
95 db bejegyzés |
| e év: |
3186 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 386
- e Hét: 14616
- e Hónap: 25727
- e Év: 179223
|
|
|
Offline
