|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 16:44:15, csütörtök
|
| |
| |
BŰNÖS NEMZET?
Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bűnös nemzet alaptalan vádja... Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jó része a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár Erik garázdálkodása idején szívták magukba a burkolt, vagy nyílt magyargyűlöletet. Sokuknak még ma sem jutott eszébe, hogy tüzetesebben kutasson a hiteles magyar történelmi múlt - lett légyen szó akár a közelmúltról - felderítése érdekében. Ha beütjük az Internet keresőbe ezt a két szót, számos pro és contra cikk ugrik elő.
Az akkori történészek legnagyobb része elhallgatta a témát, vagy vonalasan tört pálcát az egész nemzet fölött. Minden rossz és bűnös volt, amit csináltunk. A magyar történelmet egyszerűen kivették az európai környezetből. Történelem könyveinket olvasgatván az a kényszerképzetünk támad, hogy Magyarország a Mars bolygó egyik kiszáradt tengerének a szigetén található. Ha mégis kapcsolódunk Európához, az csak kárunkra van, mert mindenki jobb, szebb és tisztességesebb volt nálunk. Szerintük!
NOS, MI IS AZ IGAZSÁG:
A németek által megszállt Európában, - kivétel nélkül minden állam együttműködött velük. A németek szolgálatába lépett norvég miniszterelnökről (Vidkun Quisling) nevezték el a kollaboráló államférfiakat quislingnek A Gestapo besúgó rendszere nagyszerűen működött Athentól Narvikig. A zsidókat minden állam nagy lelkesedéssel szolgáltatta ki a németeknek.
Az antiszemitizmus nem volt magyar találmány. Nehéz elhinni, de Roosevelt amerikai elnök sem lelkesedett értük. Joseph E. Persico, ismert amerikai történész-író a ,,Roosevelt titkos háborúja" (Roosevelt‘s Secret War, Random House Trade Paperbacks/New York 2002, ISBN 0375-76126-8) című könyvben eddig jórészt ismeretlen tényeket közöl. Szemelvények:
1. 218. oldal A St. Louis. Hamburg. Amerika hajón 1939 májusában menekülő 930 zsidót nem engedték partra szállni az USA kikötőiben, de Kubában, Kanadában sem. A Rooseveltnek írott távirat válasz nélkül maradt. Vissza kellett térniük Európába, ahol sokan a holocaust áldozatai lettek.
2. 218 oldal FDR ajánlotta Morgenthaunak: talán Kamerunban kellene letelepíteni a zsidókat. Ott csodálatos sík felvidék és fű (!) van. Az egész országot felfedezték, felkutatták készen (van a telepítésre)
3. 219-220 oldal. Észak Afrika megszállása után Rabatban a francia pk. tábornoknak az alanti kijelentést tette: A hivatásokban (orvosi, ügyvédi) pályán működő zsidók számát vissza kellene szorítani a lakossághoz viszonyított százalékukra. Ez a terv megelőzné a német problémát, ahol a zsidóság a népességnek csak néhány százalékát teszi ki, de az orvosok, ügyvédek, tanárok és professzoroknak közel fele volt zsidó... Mondotta Roosevelt.
Ezek elképesztő tények, nem illik bele a nyugati világról alkotott álomképünkbe. Ehhez képest a mi ,,numerus claususunk" és a II. zsidótörvényünk gyerekjátéknak tűnik.
Ebben a könyvben a hírhedt Morgenthau tervet is ledorongolják FDR mellett mások is. ,,Ennek a tervek a publikálása tíz új német hadosztály erejével egyenlő" mondotta az elnök.
Azt viszont már nem ismerte el, hogy a Casablancában meghirdetett ,,feltételnélküli megadás" elve oktalanul meghosszabbította a háborút, sok millió ember halálát és mérhetetlen anyagi pusztulást okozta, köztük angol és amerikai katona halálát is.
Eisenhower mondta ezzel kapcsolatban: (Persico, 235. oldal): ,,Ha választani kell a bitófa és húsz bajonett megrohanása között, inkább a húsz bajonettet kell választani.“
Ezt csak azért kell említeni, hogy a magyar vezetés dilemmáját érzékelhessük valamelyest. Akkoriban - amerikai közmondást idézve, választhattunk két rossz között. Ami természetesen nem mentheti a nyilas borzalmakat.
Ami a szomszéd ,,győztes" államok ,,dicső" tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.
Szlovákia: Tiso páter vezetésével lelkes szervilitással vették át a német ideológiát. Minden elszállított zsidó után 500 DM-et fizettek a németeknek. A németeknek engedélyt adtak utjaik és vasútvonalaik használatára a lengyel háború idején. (Ezt mi megtagadtuk, Hitler legnagyobb dühére.) A németekkel együtt, - pár nappal később - támadták meg a Szovjetuniót.
Románia: A zsidóirtást a Vasgárda kezdte, majd a román hadsereg folytatta. Bizonyítottan, 250400 000 zsidót öltek meg, borzalmas körülmények között. Mindezt a legcsekélyebb német ösztönzés és segítség nélkül. (A németek csak később kapcsolódtak be a romániai zsidóirtásba.) Ezt következetesen tagadták 2004-ig, amikor a zsidó szervezetek nyomására bevallották
rémtetteiket és a kormányfő bocsánatot kért a zsidóságtól. Ennek az önkéntes akciónak a leírását olvashatjuk Matatias Carp: ,,A Román Holocauszt" című könyvében, ami magyarul és angolul is megjelent. Ugyancsak megírta ennek történetét Randolph Braham amerikai professzor is és még sokan mások.
1941-ben, a németekkel együtt támadták meg a Szovjetuniót. Azonban amikor a Nyugattal folytatott titkos béketárgyalások alkalmával a románoknak egyértelműen tudomásukra hozták, hogy a Szovjetunióhoz forduljanak, 1944 júliusában átálltak a szovjetek oldalára. Jutalmul megkapták Erdély északi részét is.
Tito szerb partizánjai:
1941-ben, Bácska visszaszerzése után, a helyi szerbek és a (Trianoni békediktátum tiltó rendelkezései ellenére behozott) telepesek (dobrovoljácok), a titoista partizánok és a királyi csetnikek kezdték a gyilkolást. Régi, nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően, az vállalja a teljes felelőséget, aki az ilyen hadviselést elkezdi. De! A győztest senki sem fogja felelőségre vonni, csak a vesztest.
Hosszas partizán provokációk és gyilkosságok miatt, a magyar fegyveres erők razziát rendeztek Újvidéken, ami sajnálatosan vérengzéssé fajult, minek során 1300 (a szerbek szerint 3500) szerb, zsidó és kommunista lelte halálát. Ez méreteiben nagyobb volt, mint az Amerikai Hadsereg Mi Lay-i (VietNam) hasonló módszerekkel kiváltott vérengzése volt, de ugyanolyan okai voltak.
A valódi háborús bűnösök nem a magyar Kovács őrmester volt Újvidéken vagy Zsablyán, nem az amerikai Calley hadnagy Mi Lay faluban. Borzalmas tettükre magyarázat van, de nincs mentség.
A Szovjet hadsereg nyomában beszivárgó partizánok megtorlásként kb. 40 000 (negyvenezer) magyart öltek meg, balkáni módszerekkel. Ezen áldozatokat 2006 áprilisában rehabilitálta a szerb kormány és kártérítést helyezett kilátásba az áldozatok hozzátartozóinak. Nota bene: Az áldozatok emlékének állított emlékműveket, kereszteket, a szerbek rendszeresen meggyalázzák, ledöntik és összetörik. Viszont az újvidéki híd közelében emlékműveket állítottak a magyar vérengzés áldozatainak, s azt minden odatévedő külföldinek megmutatják. A maguk több mint tízszeres népirtásáról pedig szemérmesen hallgatnak.
A szerb zsidókat pedig a quisling kormányfő Nedic, német zsoldban álló katonái írtották ki.
Csehek: Annak ellenére, hogy a cseh hadsereg több és modernebb fegyverrel volt felszerelve, mint a német, egy puskalövés nélkül adták meg magukat a németeknek.
Az egész háborút megúszták említésre méltó veszteség nélkül (Lidice). A német hadigépezetet mukkanás nélkül, megbízható módon ellátták fegyverekkel és lőszerrel. Több tízezer teherautó, harckocsi, rohamlöveg, löveg, lőszerek milliói özönlöttek ki a cseh gyárakból a Wermacht részére.
Amikor a Szovjet hadsereg megérkezett - egyedül Európában - testvérként fogadták és védelmében nekiláttak a németek lemészárlásának és kiüldözésének. ALAPOS MUNKÁT VÉGEZTEK. Ha valaki kíváncsi a számokra és a borzalmakra, amiket a ,,kulturált" csehek elkövettek, könnyen megtalálhatja az adatokat a Szudétanémet szervezetek honlapjain, vagy üsse be a Google keresőbe az ,,Usti nad Labem" vagy a ,,Brno death marsh" szavakat mintának.
Nem csak németeket öltek és telepítettek ki, de magyarokat is. Sajnálatos, hogy napjainkig csak a Pozsonyligetfalu árkaiban lemészárolt és kirabolt 90 erdélyi magyar levente és Dobsina magyar valamint német férfi lakosainak a lemészárlása van dokumentálva. Több ezer magyar férfi gyanított kivégzése még nyomozásra vár. Ugyancsak érdemes elolvasni Konstantin Sakharow cári tábornok könyvét az első világháborús Cseh Légió szibériai viselt dolgairól. Az orosz államkincstár aranya jórészének és minden mozdítható tárgy, gépezet, érték elrablása mellett a magyarok gyilkolásával is lelkesedéssel foglalkoztak.
Itt kell emlékeztetnünk az olvasót arra az évszázados íratlan törvényre, hogy a ,,szemet-szemért" alapon elkövetett kínzások és gyilkosságok, a megtorlót az eredeti bűntett elkövetőinek az erkölcsi szintje alá süllyeszti.
Hitler által megszállt európai országokban - talán Dániát kivéve - a Gestapó kitűnően működött. A quisling kormányok a zsidókat nagy lelkesedéssel szolgáltatták ki a megszállóknak. Franciaország, Hollandia, Belgium, Norvégia sem volt kivétel! A Világhálón bőven találunk dokumentumokat a zsidók üldözéséről.
MIT IS CSINÁLTUNK MI MAGYAROK,
akiket előszeretettel neveznek hazai
és külföldi politikusok és történészek
Bűnös nemzetnek?
A Szovjet elleni háborúba lépésünknek több oka volt. Íme néhány:
1. 1941-ben még nem lehetett biztosan tudni, ki nyeri meg a háborút. Anglia egyedül állt a németekkel szemben. Az USA közvéleménye a legkisebb hajlandóságot sem mutatta a beavatkozásra a Pearl Harbor elleni japán támadásig (1941. december 7.).
2. A románok és a szlovákok már a háború első napjaiban csatlakoztak a németekhez. Erre való tekintettel vezetőségünk nem akarta megkockáztatni az esetleges győzelemből való kimaradást.
3. Hitler tudomására hozta Antonescu román diktátornak, hogy az kapja meg Erdély másik felét, aki a legnagyobb áldozatot hozza az orosz háborúban.
4. Hitlernek tervei voltak Magyarország megszállására (eleinte szlovák és román csapatok bevonásával), ha az nem vesz részt a hadjáratban. Ez meg is valósult volna, amikor 41 őszén látták, hogy nem sikerült megsemmisíteni a vörös hadsereget.
5. Horthy tanácsadóit arra késztette a német megszállás réme, hogy rábeszéljék a minimális erővel való részvételre, amely megmentheti a magyar zsidók életét is. Gondoljunk arra, hogy Horthyt nem állították a Nürnbergi Bíróság elé, és élete végéig Chorin Ferenc, Kornfeld Mór és társaik egy alapítványon keresztül tartották el a portugáliai Estorilban.
Amit soha nem vettek figyelembe
1. Közel 200,000 lengyel menekültet fogadtunk be és tettük lehetővé továbbutazásukat, hogy az angolok által felállított Anders hadseregben harcoljanak tovább a németek ellen., Akik nem mentek tovább, nyugodtan élhettek Magyarországon. Az egyetlen lengyel középiskola is Magyarországon működött akkoriban Balatonbogláron.
2. Francia, olasz (!), és zsidó menekülteket is ezerszámra fogadtuk be és védtük egészen a német megszállásig (1944. március 19), de még azon túl is, legtöbbször a helyi hatóságok hallgatólagos beleegyezésével.
3. A magyar légelhárítás nem lépett akcióba az átrepülő angolszász bombázók ellen, Magyarország bombázásának a napjáig (1944. április).
4. A foglyul ejtett angolszász repülő személyzetet nem adtuk át a németeknek, hanem dunántúli kastélyokban helyeztük el őket, és lehetővé tettük menekülésüket.
5. A német megszállás, 1944. március 19. után kezdődött a magyar zsidóság kálváriája. De amikor a német hadsereg java kivonult, Horthy leállítatta a deportálásokat.
6. Eichman, az ,,Endlösung" végrehajtója mondta Izraelben, hogy az egész megszállt Európában, csak Horthyék merték őt kiutasítani az országból.
7. Miért nem ugrottunk ki a háborúból? Erre, többek között, a brit külügyminisztérium egy nemrég felszabadított titkos jelentése adhat némi következtetésre okot. Egy Mr. Randal nevű magasabb beosztású úr jelentette, (értelemszerű fordításban):
,,1943. október 14
A Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) megbízásából Namier professzor kérte, hogy ne kényszerítsük a magyar kormányt az idő előtti kiugrásra mert ez német megszállást eredményezhetne. Ez pedig a 800,000 zsidó megsemmisítéséhez vezethetne, akik most relatív biztonságban élnek Magyarországon.
Mr. Randal említette, hogy ez már oka lehet annak, hogy a magyar kormány nem közeledett a Szövetségesekhez...
Dr. Namier reménykedik, hogy a magyar kormány nem mozdul, amíg a németek (egy kiugrási kísérletre) reagálni tudnának.
Reg.: ) 012035/385/21î"
Nos, kik is voltak a bűnösök?
UTÓSZÓ:
Sokan vádolnak minket azzal, hogy nem tettünk meg mindent a zsidó honfitársaink megmentése érdekében és közömbösen viselkedtünk sorsuk iránt.. Ez sem igaz! Budapesten és a nagyobb városokban mindenki mentette a zsidó rokonait, barátait, aki tehette. Falvakban, kisvárosban általában nehéz volt, hiszen mindenki belelátott a másik tányérjába.
Természetesen nincs olyan törvény a világ egyetlen országában sem, ami arra kötelezne valakit, hogy saját és családja életét kockára tegye másokért. Ennek ellenére sokan vállalták a ,,felkoncolást", amit a nyilasok igértek a zsidómentőknek. Wallenberg úr sem volt az egyetlen aki ezreket mentett meg. Angelo Rotta pápai nuncius, a magyar Baránski Tíbor szervezésében legalább annyi zsidót mentett meg mint ö. Ezenkívül apácák, papok, hivatalnokok, katonák, külföldi diplomaták mentették zsidó polgárainkat
Ezenkívül tessék már tudomásul venni, hogy azok rendkivüli idők voltak. Túl voltunk Sztalingrádon, a Második Hadsereg pusztulásán. Minden hadköteles férfi katona volt. Nem volt már olyan család Magyarországon, ahol nem lett volna hősi halott, sebesült vagy hadifogoly. Az ember élete már egy fabatkát sem ért. A Szovjet hadsereg a határaink előtt állt, augusztus óta már hazánk területén folytak a harcok. Frontkatonáink elbeszéléseiből és 1919-es kommunista terror óta tudtuk, mi várt ránk. Mindenki leszámolt a saját és családja bizonytalan jövőjével s életével is. 1944 április harmadika óta pedig súlyos bombatámadásokat kellett elszenvednie az országnak az USA, UK és Szovjet légierők-től. Azok ne kritizálják a magyarságot, akik nem élték át azokat a rettenetes időket, vagy bűnös szándékkal nem akarnak rá emlékezni!
Kíváncsi volnék, külföldi kriktikusaink - hasonló rettenetes, kilátástalan körülmények között - hogyan viselkedtek volna?
Magyaródy Szabolcs |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 16:25:43, csütörtök
|
| |
| |
Birodalmi kisvasút épül Felcsúton, 600.000.000 forintért. Közben a Budapest-Lajosmizse vonalon 40 km/h sebességkorlátozás van életben a pálya rossz állapota miatt. Oszd meg, ha téged is felháborít ez az tény! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:42:23, csütörtök
|
| |
| |
Jaksity: Gyászos helyzetben a gazdaság, feléljük a jövőt
Gazdaság
|
2013.10.03. 12:12
Elegendő beruházás nélkül nem lesznek új munkahelyek, miközben a válságadók és a rezsicsökkentés miatt leépítenek a cégek, véli a szakember.
A rövid távú fiskális és monetáris lépések ellenére a magyar gazdaság helyzete továbbra is gyászos, véli Jaksity Görgy, a Budapesti Értéktőzsde egyik alapítója, későbbi elnöke, a Budapesti Gazdasági Fórum szakértője. A probléma, hogy a magyar gazdaság GDP-arányos beruházási rátája a régióban és világviszonylatban is rendkívül alacsony, ami miatt a magánszektorban nem jönnek létre új munkahelyek, miközben a válságadók, a rezsicsökkentés és egyéb akciók miatt viszont hetente jelentenek be cégek leépítéseket - véli Jaksity.
Hitelprogrammal csillapítanak
A devizahitelesek mentése nagy valószínűséggel a hitelfelvevők tartozásának egy részét a bankkal íratja le, amely az emberek számára előnyös, így a fogyasztás szempontjából is pozitív. A bankok számára viszont ez újabb jelentős veszteséget okoz, a hazai hitelezés szempontjából tehát egyértelműen negatív. Hitelezés nélkül márpedig képtelen fellendülni a gazdaság. A MNB-nél részben ezért indult a növekedési hitel program, amelynek várhatóan jövőre lesz jelentős hatása a gazdasági növekedésre.
Szereti a rossz híreket? Van még:
Folytatódik Magyarország leszakadása
Elvesztettünk egy évtizedet
Ami a jövőbeni kilátásokat illeti; a növekedési hitelprogram sikerességétől függően egyszeri ugrásként akár 2%-os GDP-növekedést is elképzelhetőnek tart Jaksity. Úgy véli, hogy ugyanakkor folytatódik a jövő felélése és emiatt a hosszú távú növekedési pálya kilátásai inkább romlanak, még az alacsony kamatok ellenére is, amelyek viszont kérdéses, hogy meddig fenntarthatóak.
A nagyoknak nem segít
A kkv-szektorban lévő vállalati beruházásokra pozitívan hathat a növekedési hitelprogram. A nagyobb cégek esetében azonban nem lát lényegi javulást a szakértő. Ez azért rossz, mert a magyar gazdaság GDP-arányos beruházási rátája a régióban és világviszonylatban is rendkívül alacsony, ami miatt a magánszektorban az új munkahelyek nem jönnek létre, miközben a válságadók, a rezsicsökkentés és egyéb akciók miatt viszont hetente jelentenek be az érintett cégek leépítéseket.
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/10/03/jaksity-gyaszos-helyzetben-a-gazdasag-fele ljuk-a-jovot/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:38:35, csütörtök
|
| |
| |
Visszafizettük a Magyar Királyság utolsó hitelét
Magyar Királyság, belföld, gazdaság, hitel, költségvetés, történelem.
2013. október 3. 12:28
Idén teljes mértékben visszafizettük a Magyar Királyság által 1924-ben kibocsátott dollárkötvényeket, így jövőre azok kamatai már nem terhelik a költségvetést - írja az mfor.
A Magyar Királyság még 1924-ben bocsátotta ki azokat a dollárkötvényeket, amiket idén fizettünk teljes mértékben vissza. A kötvény kamatai így már nem terhelik a költségvetést. Az mfor cikke szerint ezeknek az amerikai kötvényeknek az adósságterhe idén már csak 400 ezer forintot tett ki. A visszafizetés a legrégebbi adósságtételtől szabadítja meg a büdzsét.
https://www.facebook.com/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:34:23, csütörtök
|
| |
| |
Köszönjük szépen: Az EU szerint nem volt elég nagy az árvíz, ezért nem adnak egy fityinget sem
Magyarország nem kap segítséget az Európai Szolidaritási Alapból, mert az Európai Bizottság úgy találta, hogy a magyar igény nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek.
Ráadásul szerintük az okozott árvízkár "nagyon korlátozott", vagyis nem elég jelentős ahhoz, hogy az alap forrásait mozgósítani lehessen - közölte csütörtökön a brüsszeli testület.
Kapcsolódó:
"Szerencsére" a cigányság vándoroltatására egyik tagállamból a másikba meg vissza bőven jut az uniós alapokból... Ez az EU igazi arca:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=581700515198712&set=a.434589559909809 .89812.434579759910789&type=1&theater |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:29:56, csütörtök
|
| |
| |
Kiemelt projekt lesz a felcsúti kisvasút
Index/MTI
2013. október 3., csütörtök 12:31 | [55 perce frissítve] |
Előzmény
Vasutat terveznek a felcsúti fociakadémiához
A kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján tegye kiemelt projektté a felcsúti kisvasút fejlesztését, ,,600 millió forint elszámolható közkiadási keretösszeggel".
felcsút vasútállomás
A vasútállomást már felújítottákFotó: Puffancs
Az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A beruházás a Közép-dunántúli Operatív Program része, a Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása című konstrukció keretében.
Mi legyen még kiemelt beruházás Felcsúton?
A Hanyatló Nyugat Múzeuma
Nemzeti Hurkatöltő Kombinát
Nemzeti Párkereső Ház
Luxusbunker Hernádi Zsoltnak
Állami Dohánygyár és Trafikelosztó-központ
Magyar Észjárás Kulturális Központ
Egy focistadion, amit négy stadion vesz körül
Nemzeti Hitelminősítő
Nemzeti Viadukt
A Papcsák-vécének is annak kellett volna lennie
Már májusban lehetett tudni, hogy a felcsúti fociakadémiát is érintő turisztikai kisvasutat nyitna a Puskás Akadémia. Az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociközpont vasútépítésének engedélyezési eljárása tavasszal indult. Azt akkor még nem lehetett tudni, hogy mennyiért és milyen forrásból épülhet újra a vasút, de már akkor is elképzelhető volt, hogy turisztikai támogatásra pályáznak majd.
A 2007-ben alapított futballakadémia még 2009-ben vásárolta meg a MÁV-tól az 1898-ban megnyitott, de 1980 óta lényegében nem használt vasútvonal egy nagyjából húsz kilométeres, Bicske és Vértesboglár közötti szakaszát. Ezen a vonalon a májusban beadott úgynevezett vasútilétesítmény-engedélyezési eljárás szerint Bicske és Alcsútdoboz között tervezik a vonatközlekedés újraindításához szükséges úgynevezett rehabilitációs munkát.
Az alapítvány tervei szerint legfeljebb 25 kilométer/órás sebességgel közlekedő, turisztikai célú, motorvonattal közlekedő nosztalgiavonat járna az újjáépített síneken. A felcsúti fociakadémia ,,a térségben kiépült, illetve kiépülő turisztikai- és sportcentrumok, szórakoztató központok összekötésével" indokolta a beruházást.
,,Pontos időpontot nem tudok mondani, de a tervek szerint 2-4 éven belül építenénk meg a vonalat, és indítanánk el a turisztikai célú vasúti közlekedést" - mondta kérdésünkre Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója májusban.
Máshova is jut pénz
Hasonlóan kiemelt projekt lesz a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében a lenti fürdő fejlesztése 1 milliárd 450 millió forintos, valamint a körmendi Batthyány-Strattmann-kastély fejlesztése 800 millió forintos elszámolható közkiadási keretösszeggel.
Az utóbbi két projekt A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése című konstrukció része.
http://index.hu/gazdasag/2013/10/03/kiemelt_projekt_lesz_a_felcsuti_kisvasut/
600 millió, azaz H A T S Z Á Z M I L L I Ó megy az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociközpont vasútépítésére, de vajon mi lehet ennél fontosabb? Luxusbunker Hernádi Zsoltnak? Esetleg a Papcsák-vécének is kiemelt beruházásnak kellett volna lennie? Szavazás a cikkben!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:20:53, csütörtök
|
| |
| |
2013-10-03. 12:18
Ha csak egyszer kiállna Martonyi az elszakított magyarok mellett úgy, ahogy a vesztegető Hernádiért teszi...
A magyar kormány szerint a Mol és a horvát fél közötti nézeteltérések nem tekinthetők pusztán gazdasági vitának - hangsúlyozta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke a 180 percben. Hozzátette: a kabinet szerint elsősorban diplomácia csatornákon kell megtalálni a megoldást az ügyben.
A magyar kormány szerint nemcsak gazdasági, hanem politikai megnyilatkozások is a horvát fél részéről a "Mol ellen intézett támadások". Ez, valamint az a különös egybeesés, hogy több igazságszolgáltatási eljárás is indult Mol-vezetők ellen, mind-mind abba az irányba mutat, hogy a Mol-INA-probléma meghaladja egy gazdasági ügy szintjét, ezért a magyar kormány politikai döntést hozott - mondta a 180 percben Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke.
A tárca munkatársa a Kossuth Rádió műsorában annak kapcsán nyilatkozott, hogy a kabinet szerdán úgy döntött, a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel a Mol menedzsmentjét. A részben a magyar cég által birtokolt horvát olajtársaság, az INA ügyében a kormány emellett utasította az igazságügy-minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
A kabinet arról is döntött, hogy Martonyi János külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón. Kaleta Gábor szerint az, hogy a magyar tárcavezető nem megy el a horvát városba, egyértelmű jelzés. A sajtófőnök kérdésre válaszolva azt mondta, a horvát fél tudomásul vette a döntést. Hozzátette: ő is a sajtóban olvasta, hogy a zágrábi kabinet kiadott egy nyilatkozatot - szerinte azonban erről a kérdésről inkább a horvát felet kell megkérdezni. ,,Ezzel kapcsolatban diplomáciai érintkezés még nem volt, de reméljük, hogy rövid időn belül lesz, és szeretnénk ezt az ügyet elsősorban a diplomácia csatornáin keresztül kezelni" - fogalmazott a Külügyminisztérium sajtófőnöke.
A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány azon lépéseit, amelyekkel a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen kiadott elfogatóparancsra reagált, és azt sem, hogy Budapest adott esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség jelentése szerint a horvát kormány csak annyit közölt, nincs befolyása az igazságszolgáltatási szervekre.
A Külügyminisztérium munkatársa annak kapcsán, hogy megfigyelők szerint Horvátország szeretné megszerezni az INA irányítási jogait, hangsúlyozta, a magyar kormány szerdai közleménye is jelzi, hogy vállalatok kapcsán időről időre felmerülhetnek ilyen kérdések, de ezek kezelését meg lehet választani. Magyarország hasonló esetekben kulturáltan az európai jogrendszerrel összhangban cselekedett. A magyar kabinet szerint azonban Horvátország nem így járt el ebben az ügyben.
Kaleta Gábor egyúttal emlékeztetett rá, a Mol - amelynek legnagyobb részvényese a magyar állam - 3 milliárd eurót fektetett be a gazdasági válság idején a szomszédos állam olajtársaságába. Hozzátette: a kormány azt is megállapította, hogy míg a Mol maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, addig a horvát fél nem, vagy csak részben tett eleget a kötelezettségének.
A Mol 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja. Horvátországban azzal gyanúsítják Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezhessen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. A Mol ismételten visszautasította a vádakat. A Mol szerdán azt is bejelentette, hogy a Hernádi Zsolt elleni Interpol-körözés és az európai elfogatóparancs kiadása az Európai Unió jogainak megsértése, ezért minden jogi eszközzel harcolni fognak ez ellen.
Horvát kormányfő: nem állunk háborúban a magyarokkal
"Nem háborús helyzetként fogom fel, ami most a Mollal kapcsolatban történik, nem így fogunk kommunikálni, és némileg meg is tudom érteni a magyar kormányt" - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a horvát kormány csütörtöki ülésének elején.
Milanovic sajnálatának adott hangot a magyar kormány új hozzáállása miatt, de nem kommentálta a Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elleni nyomozást, sem az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancsot.
A horvát miniszterelnök arra kérte a kormánytagokat, hogy ők se nyilvánítsanak véleményt az ügyben.
(MTI)
https://kuruc.info/r/2/118493/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:18:08, csütörtök
|
| |
| |
Zokognak a konyhás nénik az iskolákban
Origo2013. 10. 02. 13:21
Nem várt hatást váltott ki a szeptemberi fizetések megérkezése a XVIII. kerület iskoláiban. A technikai dolgozók közül sokan jelentősen kevesebb fizetést kaptak, mint egy hónappal korábban - írja a Lőrinci Magazin blogja.
"Ilyet még nem láttam!" - nyilatkozta a magazinnak az egyik döbbent szülő. "Zokogó gondnok és konyhás néni az iskolában. Évek óta ismerem őket, becsületes, segítőkész dolgos emberek. Most meg egyik pillanatról a másikra itt állnak teljesen összetörve. Vajon miért érdemlik ezt?"
A XVIII. kerületi képviselőtestület tavaly novemberben döntött arról, hogy az iskolákban dolgozó 278 technikai - azaz nem pedagódus - dolgozó foglalkoztatási jogviszonyát január elsejétől megváltoztatja. A foglalkoztatásuk feltételeiért (bér, létszám, munkakör stb.) hat hónapra vállalt garanciát az önkormányzat, ám ez az idő augusztus 31-gyel lejárt, így most az iskolákban dolgozó konyhás nénik, takarítók gondnokok szembesültek vele, hogy a fizetésük nettó körülbelül 30 ezer forinttal csökkent.
Korábban az iskolák technikai dolgozói különböző kiegészítéseket kaptak, ezzel lehetett elérni, hogy átlagosan 80-90 ezer forint legyen a fizetésük. Ezek a kiegészítések szűntek meg szeptember elsejétől, így ettől az időponttól több konyhás néni 60 ezer forintért dolgozik egy hónapban.
A Lőrinci Magazin úgy tudja, hogy ez szinte mindenhol így van a kerület iskoláiban, bár több igazgató már a nyár folyamán jelezte, hogy megoldatlan a technikai dolgozók bérezése. Elmondásuk szerint tájékoztatták az önkormányzat vezetését arról, hogy időzített bombaként ketyeg a rendszerben az augusztus végi határidő, aggódó szavaik azonban süket fülekre találtak.
http://www.origo.hu/itthon/20131002-zokognak-a-konyhas-nenik-az-iskolakban.html?s ource=hirlevel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 14:14:47, csütörtök
|
| |
| |
2013-10-03. 14:12
"Tökéletes időzítés": izraeli-magyar innovációs napra hívta ide a kormány a zsidó "befektetőket"
Izraeli-magyar innovációs nap vette kezdetét csütörtökön Budapesten, az egész napos tanácskozáson magyar "startup" vállalkozásoknak lehetőségük nyílik megismerkedni az izraeli kutatás-fejlesztéssel.
Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete a tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta: két éve fogalmazódott meg az izraeli-magyar együttműködés ötlete az innovációs technológiák területén, a kezdeményezésre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) azonnal igent mondott, a programot közösen szervezték meg.
Az első innovációs nap lehetőséget ad a fiatal magyar vállalkozóknak, hogy találkozhassanak sikeres izraeli "startup" cégekkel és befektetőkkel. A nagykövet kiemelte: nemcsak az izraeliek által elért eredmények bemutatása a cél, hanem az innováció szellemének átadása. Az együttműködéssel mindkét ország nyer - tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a jó gyakorlatok elsajátítása fontos a magyar "startup" vállalkozásoknak. Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásában jelentős szerepe van az unió Jeremie-programjának, amely a cégek kockázati tőkebefektetéseit támogatja 28 projekt segítségével, összesen 130 milliárd forintos forrásból. A technológiai inkubátor program az innováció támogatásának másik eszköze, erre majd 2014 első negyedévétől lehet újra pályázni.
Korányi László, a NIH megbízott elnöke szerint a tanácskozás időzítése tökéletes, mivel éppen egy szerdán megjelent ipari kutatási-fejlesztési megállapodás értelmében az izraeli és magyar vállalatoknak 1-1 millió eurós keret áll rendelkezésre a k+f kapcsolatok szorosabbra fűzésére, továbbfejlesztésére.
(MTI nyomán)
https://kuruc.info/r/2/118499/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-03 11:54:12, csütörtök
|
| |
| |
Növekedés? Ugyan már!
2013. október 03., csütörtök 08:00
Nem felejtettük el: ,,a szakértelem olcsó, bolsevista trükk", most még is bátorkodunk egy szakértőre hivatkozni, akit talán elkerül a kommunista-vád. Michael Spence közgazdász még 2008-ban összeszedte, mi kell a sikeres felzárkózáshoz és mik az alapvető hibák, amelyek ezt hátráltatják. Mérleget nem vonunk.
Az idei idézni kívánt közgazdász amúgy a Harvard professzora, és talán nem a szeszélyes véletlen okán ítélték neki 2011-ben a Nobel díjat sem. Nem állítjuk, hogy a neves amerikai egyetem nem lenne még előrébb a felsőoktatási rangsorban (mondjuk a Times Higher Education idei ragsorában is az első helyen végzett a nevezett iskola) ne lenne még előkelőbb helyen, ha Matolcsy György oktatná a Bevezetés a makroökonómiába tantárgyat, de a jelek szerint nélküle is elboldogulnak valahogy.
gdp_1.pngEz a jobb teljesítmény... (forrás: Világgazdaság)
Spence kutatócsoportjával 13 ország felzárkózását vizsgálta, kutatási eredményeiket 2008-ban publikálták - így minden párhuzam vagy utalás a regnáló magyar kormányra, csak a véletlen műve lehet. Az analízis szerint csak az a gazdaság lehet sikeres, amely nyitott, export-orientált, a világgazdaságba szervesen integrálódott, makro szinten stabil, alacsony az infláció, magas a beruházási és megtakarítási ráta, a tőkét a piacok helyezik el, igazodva a világpiaci árakhoz, nem utolsó sorban pedig hiteles, társadalmi befogadásra törekvő, tehetséges kormányzást tudhat maga mögött.
A tanulmányban összeszedték a felzárkózást nehezítő vagy egyenesen hátráltató kormányzati lépéseket is. Íme a felsorolás, a teljesség igénye nélkül: energiaárak szubvencionálása; munkanélküliség csökkentése közfoglalkoztatással; a költségvetési hiány csökkentése hosszú távon megtérülő közkiadások visszafogásával; speciális szektoroknak, ágazatoknak, vállalatoknak, foglalkozásoknak - nem szigorú feltételekhez kötött, nem szigorúan limitált időtartamra - nyújtott szubvenciók, védőintézkedések; kísérletek az árak közvetlen szabályozására; urbanizációs folyamatok visszafogása; környezetvédelmi szempontok háttérbe szorítása; a ráfordításokkal és beiskolázási arányokkal operáló, nem az oktatás minősége alapján vezérelt oktatáspolitika; a pénzügyi szervezetek nem megfelelő szabályozása.
Nem állítjuk, hogy valaki, csak azért, mert a világ legjobb egyetemén oktatja azt a tárgyat, amely kapcsán bezsebelt egy Nobel díjat, tévedhetetlen lenne, de arra mindenképpen érdemes, hogy félhangosan végiggondoljuk a tapasztalatait.
Mi vezet a sikerhez? Magyarország mindenképpen nyitott, export-orientált gazdaság, amely - a kormányzati törekvések és a keleti nyitás erőltetése ellenére is - szervesen integrálódott a világgazdaságba. A makro pálya látszólag rendben van (ennek részleteire később térünk ki), az infláció soha nem látott szintre zuhant. A lakosság megtakarítási rátájával sincs igazán probléma: szemmel láthatóan inkább félretesznek a családok - ha van miből -, minthogy fokozzák a fogyasztásukat. A beruházásokkal azonban már bajban vagyunk. Ha levesszük az uniós forrásokból fűtött, kormányzati presztízs-építkezéseket, akkor kiderül: a régióban leghátul kullogunk, a beruházások szintje még az amortizációt sem éri el. És folytatódik a lejtmenet: a beruházások alacsony volta előre jelzi, hogy a piacok inkább semmiféle tőkét nem helyeznek el Magyarországon, sőt, inkább a központi kormány az, amely irányítja a tőke-allokációt. A világpiaci árakhoz való igazodásról jobb szót sem ejteni. Arról pedig, hogy ,,hiteles, társadalmi befogadásra törekvő, tehetséges kormányzatunk" van-e, alkosson mindenki véleményt maga.
Most pedig a kudarc lehetséges okait nézzük. Energiaárak szubvencionálása - a rezsiharc éve előtt erről talán nem is érdemes túl hosszan beszélni. A kabinet - látva a populista intézkedései pozitív fogadtatását - turbó fokozatba kapcsolta a gazdaság leválasztását a világpiactól és a versenyhelyzettől. Ennek hozadékai és következményei ma még pontosan beláthatatlanok.
Spence és csapata szerint, hátráltató tényező a munkanélküliség csökkentése - közfoglalkoztatással. Ez nálunk olyan fokon történik, amiről jobb, ha a Harvardon nem is hallanak. Idén télen - a kampány-tavaszra fordulva - 200 ezer ember számíthat erre a megélhetési formára.
Ígértük, visszakanyarodunk a makro-mutatókhoz. A tanulmány szerint, rossz ómen a költségvetési hiány csökkentése hosszú távon megtérülő közkiadások visszafogásával. Márpedig Orbán Viktor és kis csapata részben ezt teszi: strukturális reformok helyett, újra meg újra szorít egyet a nadrágszíjon, hogy az év végén kijöjjön a brüsszeli szint alatti államháztartási hiány. Hogy ez mennyire nem fenntartható, az már abból is látszik, hogy tavaly közel tucatnyiszor, idén pedig szeptemberig hatszor módosították a költségvetést. És hol van még az év vége.
Speciális szektoroknak, ágazatoknak, vállalatoknak, foglalkozásoknak - nem szigorú feltételekhez kötött, nem szigorúan limitált időtartamra - nyújtott szubvenciók, védőintézkedések - ebben is jók vagyunk. Kritikátlan és állandóan meghosszabbított munkahelyvédelmi akciók, a liberalizált piacok bezárása (szerencsejáték, patikák, energiaszektor).
Kísérletek az árak közvetlen szabályozására - kísérletek? Ugyan, ugyan! Ahogy Yoda mester fogalmazott: tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld. A kétharmad teszi.
Urbanizációs folyamatok visszafogása és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorítása - a falumániás Fidesz esetében erről sem érdemes hosszan beszélni. A zöld-ügy háttérbe szorításáról pedig bőséggel elég a jelzés, hogy a kormányban Illés Zoltán foglalkozik ezzel a területtel. (Friss hír: 600 milliós keret helyett inkább 0 forinttal támogatja az állam azokat a vállalatokat, amelyek napenergiás fejlesztésekből termelnének maguknak villamosáramot.)
A ráfordításokkal és beiskolázási arányokkal operáló, nem az oktatás minősége alapján vezérelt oktatáspolitika - hogy csókolnánk kezet minden szerdán Hoffmann Rózsának!
És az utolsó pont: a pénzügyi szervezetek nem megfelelő szabályozása. Azt persze nem állítjuk, hogy a bankok ad hoc adóztatása és a takarékszövetkezeti rendszer államosítása kimeríti a ,,nem megfelelő" szabályozás fogalmát. Azonban a hitelezés kiszáradása, a pénzügyi közvetítő szektor tartósan - immár három éve - veszteségessé tétele elképzelhető, hogy erre utaló jelek.
Michael Spence nem a közgazdaságtan messiása, de még csak nem is egy piros pöttyös seggű Matolcsy. Így hát nem állíthatjuk, hogy bármiben is igaza lenne. Elképzelhető, hogy a magyar gazdaság Unortodoxiában tett kirándulása után, egyenesen a fellegekig szárnyal. Mi csak annyit tudunk biztosan, hogy nincs olyan ország K-Európában (és most értsük ide a Baltikumot és a tőlünk délre élőket is), amely 2008. második félévétől kezdve, képtelen volt bármiféle növekedést produkálni. Magyarország ma rosszabbul él mint négy éve, és mint nyolc éve. (A recesszió technikai elhagyásával annyit azért sikerült elérnie a kormánynak, hogy nemsokára alulról súroljuk a 2005-ös GDP-színvonalat. A szlovákok és a lengyelek a saját, akkori szintjüket több mint 30 százalékkal űberelik, Bulgária és Románia 20 százalékkal. Mi alatta vagyunk. Innen is gratulálunk.)
http://egyenlito.blog.hu/2013/10/03/novekedes_ugyan_mar |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2013. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
631 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2090
- e Hét: 12357
- e Hónap: 23468
- e Év: 176964
|
|
|
Offline
