|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2017-01-09 06:35:49, hétfő
|
| |
| |
Vagy egy jó hete született ez a vers:
Óévbúcsúztató
Elvérzett hát ez az év is
Kifolyt belőle a lélek
Sötét van barlangmély csöndben
Szállnak a denevérek
Valami hó is lehetne
Kisded a jászolnak mélyén
Merülünk alá a csöndbe
Megfúlunk halunk a végén
Kifolyik belőlünk is már
Kifolyik remény a hittel
A van is elkeveredik
Szép lassan sokféle ninccsel
Elvérzett hát ez az év is
Pohár a kezünkben nézzük
Jövőre koccintunk mintha
Lenne és múltunkkal fénylik
Fenékig ürítjük most is
Lefekszünk s elalszunk végül
Hó ropog talán az ég ma
A földdel végül kibékül
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-09 06:28:37, hétfő
|
| |
| |
Évtizedekig leveleztem Tüskés Tiborral, szegényem, ő is elment már, nagyszerű pedagógus-irodalomtörténész volt. Tegnap a pincében két polcot néztem át, s valóban jól sejtettem, rendezetlenül, szanaszét vannak az elmúlt évtized "iratai". Találtam Szekér Banditől egy levelet 2005-ből, amiben beszámol Hatvani Daniról, s a Forrásról. Bandi is elment. Aztán Kerék Imrétől képeslapot, s egy szép levelet Pintér Lajostól.
A tél erre is való (lenne), hogy egy kicsit összegereblyézem a múltat. A napi teendők elszívják az ilyen rendezgetések elől az időt. De odakint mínusz tíz fok van, beszorulunk kicsit. hát nekiveselkedek. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-07 19:23:42, szombat
|
| |
| |
Próbálom a hatalmas kézirattömeget átnézni a pincében. Kiszedegetem a levelezésből az irodalmi leveleket. Tucatnyi levélváltás van Fodor Andrással, Lőrinczy Hubával, Sárándi Józsival, Nagy Gáspárral, Weöres Sándorral, Faludyval, Thinsz Gézával. Úgy döntöttem, hogy összerakásuk után a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozom őket. Korábban úgy gondoltam, hogy a helyi levéltár, múzeum, könyvtár gyűjteményébe kerülhetnének. Ma nem így gondolom.
Nagyon nem így. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-05 06:05:58, csütörtök
|
| |
| |
Az alábbi ismertetés verseskötetemről a Bécsi Naplóban jelenik majd meg.
,,Lépdelünk, út van alattunk?"
Versek a létezés értelméről. Böröndi Lajos Váltóláz című kötetéről
Böröndi Lajos 15 megjelent kötetének sorában ez a 13. verseskötet. Huszonhét év alatt tiszteletre méltó teljesítmény, ugyanis 1989-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál Emigráns remény címmel az első kötete, amely a megelőző évtized lírai termését tartalmazta. A váltóláz vagy mocsárláz a malária magyar elnevezése, az alattomos kórt egysejtű lázállatkák okozzák. Szerzőnk természetesen nem az orvosi jelenségeket írja le, hanem a köz- és magánélet nyavalyáit. Ilyenekre gondolok: ,,Kifizetődő lapulás / ideje jött el ismét..." (Aki nem lép egyszerre); ,,... kiölik belőled a hitet, / akarod nem akarod, / átfestik vidám színekkel / a hullaszagú barakkot" (Megalvadt idő); ,,A hajnali kakasszóra / minden összedűl..." (Itt állunk); ,,Kérdések ezek csak kérdések, / Seholse válaszok..." (Tengerek); ,,Lépkedünk vakon a sötét / Megalvadt jéghideg éjben..." (Most röpül). Szorongás, félelem, bizonytalanság, tehetetlenség és egyre mélyülő keserűség, ami a versekből árad. S egyre nagyobb reménytelenség, húsba-lélekbe vágó jelzőkkel, metaforákkal. A költő vágyik a megváltásra, de vissza is utasítja, mert tudja, hogy nem lesz igazi. Megváltásra várva című 2006-os kötetéből való e két sor: ,,Nem kell a megváltás, Uram. Élni / szeretnénk tovább megválthatatlanul" (Visszanézve). A mostani kötetből: ,,... lapítottunk megúsztuk hát / horthyt, szálasit, rákosit /de hiába az ég reped /hajnal jön mert a kakas /kukorékol kibírunk még újabb másnapokat? / bemondja majd a rádió: / a megváltás most (is) elmarad" (remény).
Persze az életben mégis kellenek a magányt és egyéb démonokat elűző kapaszkodók. Ilyen a szerelem, de a kiteljesedett, megvalósult erotika csendesedik, átalakul ,,elvirágzó simogatás"-sá, ,,tétova ölelés"-sé. Ideidézek egy rövid kis remeket: ,,Csak összeér az ujjunk / Egymáshoz fordul két tenyér / Van egy világ meg két világ / Meg vagy te meg én / Meg vannak még virágok / És vannak illatok / Szemedben hullámzik a tenger / És én belehalok (Csak összeér). Azután itt van a család, az idő múlásával csak élesedő emlékekkel: a nagy háborút megjárt nagyapával, akivel ,,Fekszünk most ketten a versben, összebújunk a csöndben / ... / Kettőezertizenötben" (Összecsúszott idő). Annyira édes emlék az egykori karácsony, hogy nehéz elhinni az egykorvolt valót: ,,Álmodom talán? Ötven éve történt / anyám hangját most is hallom... Felejthetetlen akár a Megváltó, / ki újból és újból eljön / Boldogan bújunk össze mi öten / Gyerekek, és sírunk az örömtől." (Szenteste) Kitörölhetetlenül él a költőben az imádott Mama, aki tíz éve halott, de most is megélt valóság: ,,Én nem tudok sírni / Hisz csak meghaltál tíz éve / De nem mentél el velem jársz kelsz most már / mindörökké" (Tíz év). Csendesség, béke és Isten utáni vágyról tanúskodnak az alábbi sorok: ,,Ismét karácsony, /Szomjúság vágy hogy a béke / végül majd ránk találjon /.../ Isten van bennünk egy anyagból / Lennénk teremtő és teremtett? / Hull a hó, hidegül a hajnal, / fölsír a kisded." (Azt álmodjuk) Egy másik versben: ,,Eléd térdeplünk feloldozásért / Micsoda szégyen / Hogy beléd kapaszkodunk megint /A kétségbeesésben /.../ Mosolyogsz csak s látni /véljük a végét /Amikor önfeledten / Súgjuk: ölelj még!" (Istenkeresés félhomályban)
Böröndi lírájának az 1980-as évek közepétől visszatérő témája 1956, nevezetesen a sok áldozattal járó mosonmagyaróvári sortűz. Igaz, hogy a forradalom idején mindössze két éves volt, de az áldozatokkal, a helyszínnel és a perbe fogott parancsnokkal és gyilkos beosztottjaival való szembesülés olyan megrázó erejű élmény, megélt valóság lett benne, hogy a 60. évfordulón a forradalom eseményei, tanulságai, jóvátehetetlen emberi tragédiái, elvarratlan szálai ismét több költeményben megjelennek. A kötet borítóján lévő vers egyaránt szól az áldozatról és a fegyvert használó határőrről: ,,Most nyolcvan évesek lennénk, / sétálhatnánk karonfogva a hóesésben, / De nem volt jövő idő, / minden elvérzett ott a téren." (Most nyolcvan évesek lennénk). Nincs bocsánat, nincs bűnhődés és így nincs remény sem: ,, a gyilkosok öregen halnak meg erre: / ponyván árult haza / eltört véres zászlórúd a múlt / sáros 1956 csillaga /.../ szétporlad emlék marad / de azért csirázik a remény? / nem csirázik: a jövő gazos vetemény" (2016 tavasza).
Böröndi Lajos költészetének visszatérő motívuma a nagy költőelődök emlegetése, a magyarság sorskéréseinek ,,velük közös" taglalása, soraik beépítése a versekbe: ,,Régmúlt korok romjai fölött elmerengtél" (Kölcsey); ,,Kint hó van meg csönd és Vörösmarty van" (Tíz év); ,,Romlásnak indult...", ,,Közelít a tél, nincs rózsás labirynth" (Berzsenyi szólongatása); ,,Fut velünk egy rossz szekér" (Versek úsznak az éjszakában). Babits, a kedvenc módot ad a fájdalmas szembenézésre: ,,Hetvenöt évvel később / A kérdések megmaradtak / A válaszok megmaradtak / Megmaradtunk vaknak / Téged is megtagadónak / Mindent elmismásolónak ..." (Babits).
Ez az újabb kötet ismét meggyőzött arról, hogy Böröndi tudatosan alakítja, építi költői világát, egyéni hangvétel, stílus jellemzi. Versei nem tűrik a blöfföt, a homályt, a görcsös szándékoltságot, árnyalt mondanivalója makacsul keresi az időtállót, a hiteles, biztos pontot. Verseiben filozofikus töltés, gondolatiság van, anélkül, hogy költészete gondolati költészetté válna. Sokszor a világ külső képeivel tükröztet, érzékeltet hangulatot, gondolatot, tömör képei költőiek, sokszor a klasszikus lírai értelemben szépek. Távoli elemeket összeforrasztó metaforái hordozzák sokszor a vers eszmeiségét, biztosan alkalmazza a - főként időmértékes - verstechnikákat. Nem erőlteti a rímeket, de olvasás közben kellemesen meglepnek bennünket a szokatlan rímpárok. Versei nem adják meg könnyen magukat, többször el kell olvasni őket ahhoz, hogy teljes gazdagságukat megélhessük. Jelzői, szókapcsolatai, ellentét-párjai hűen fejezik ki a megváltást elutasító, de azt mindig váró költő személyiségét: ,,Most nyáron is tél van", ,,Ráfagy a csókra az ajak", ,,Szomorú nevetés hangzik / Keserűn édes az élet", ,,Két pillanat közt az élet / Gyönyörű hogy veszendő." A lírikus élete, gyönyörűségei és vívódásai a mi életünknek is részévé válnak, várjuk hát a folytatást.
Tuba László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-02 06:41:12, hétfő
|
| |
| |
Miután az év utolsó napjának délutánján hazaértünk a temetésről, néhány telefon után ettünk egy kis sült/főtt tarját. Majd beengedtem Bundit a pincébe, aki már az előtte lévő éjszakát is ott töltötte. Elég volt egy petárdadurranás, s hozzánknőtt. Beletörődtem a dologba. Így volt mindkettőnknek egyszerűbb. Még nem aludt ott, azt hittem kárt okoz, bepisil stb. De semmi. Reggel kikérezkedett.
Szilveszter éjszakájának utolsó perceiben lementem hozzá - felébredtem -, egy kis vigasztalásra.
Én kilenckor elaludtam.csak ez a fél óra volt a nagy búcsúzkodás az óévtől.
Tegnap pihengettünk, nehéz hetek vannak mögöttünk.
Bennem egy kis írás érlelődik Arany Jánosról, aki kétszáz éve született. A héten le kell adni.
Jó lenne még egy hét szünet, de nem adatik meg.
Hideg van.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-01 11:24:01, vasárnap
|
| |
| |
Nem jegyeztem be egy hétig semmit.Évértékelőt sem írok, hisz két oldala volt ennek az évnek is. Ha értékteremtésről van szó, azt hiszem, nem kell szerénykednem. Ha értékpusztításról a környezetemben, szégyenkeznem kell, hogy nem emeltem fel a hangomat. De azt vallom, tenni kell azt, ami nekem adatott kötelességnek, s nem harcolni tökmagjankókkal.
Sajnos, csak azt mondhatom a mai körülmények között, amit II. János Pál, amikor pápaként először leszáll a repülőgépről lengyel földön: Ne féljetek!
Két napot Árva vármegyében voltunk karácsony után, belekóstoltam a hóba, a szép hegyekbe, s a jó szlovák ételekbe. Aztán Sopronban vittem a Sarkady könyvből a könyvesboltba, meglátogattuk a rokonok egy részét, s anyámékhoz a temetőbe.
Tegnap Répceszemerén temettük apám nővérét.
A cég ügyeit is lezártam, sikeres év volt, jó könyvekkel, folyóirattal. Büszke vagyok, hogy mások könyveit gondozhattam. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2017. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
16 db bejegyzés |
| e év: |
125 db bejegyzés |
| Összes: |
3565 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 131
- e Hét: 4872
- e Hónap: 14835
- e Év: 59808
|
|
|
Offline
