|
2012-08-20 06:29:52, hétfő
|
| |
| |
Kő kövön
Kövek. Őrzik elődeink simogatását?
Vagy csak egy tárgy mindegyik?
Belül épült katedrálisok, s mi álmodjuk
őket emlékeink őrizőivé?
Egymáshoz bújó fehér falu házak
között a templomocska
úgy áll, mint nyáját őrző pásztor.
Nem több vályognál és mésznél ez sem?
Hisz kihaltak belőle az énekek,
kihaltak ünneplőbe öltözött látogatói is,
akik úgy mentek vasárnaponként hozzá,
mint tékozló fiú haza a Bibliában.
Kő kövön múltunk.
Rakódik a lélekre a súly,
téglára tégla, emlékre emlék.
A kibírhatatlanságig.
S a haza? Csak egy szép metafora.
Közös álom. Édesanyánk emlékezete.
Habarcs mely összeköti és tartja
a sok egymásra rakott követ.
Mély kút, amelybe beleszédülsz.
Feketeerdő, 2012. augusztus 20.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
