|
2015-08-17 19:45:23, hétfő
|
| |
| |
Nem tudom, jól tettem-e, hogy két fotót föltettem a facéra a mai Keletiben uralkodó állapotokról.
Reggel vonattal mentem, valóságos sokk ért, három hét után. Papírokon fekvő ébredők, gyerekek, egy másik világ. Délben elmentem helyjegyért (nem kaptam), s készítettem néhány fotót a tranzit zónáról.
Akkor: szánalom inkább, mint másféle érzés. Ami velünk történik most, az honfoglalás szerű dolog. Európát átrajzolják. Ez nem tudom, hogy baj-e, de azt igen, nagy baj, ha ezeket az embereket a csatornába lökjük. Itt vannak, és itt is fognak maradni. Sőt, jönnek még többen is.
Közben az EU bizottsága, kormánya, azzal foglalkozik, hogy elítéli a kerítésépítést. Szava sincs az egészre. Kötelessége lenne megoldási javaslatokkal előállni, s Európát megmenteni.
Még ennél is szomorúbb, hogy ellenzéki pártjaink ezt a kormány elleni uszításra használják.
- A mi liberálisok - kezdetű mondattal élő fodorgáborok a hazaárulás és az agyhalál színdarabját próbálják előadni. (Kinek a kegyelméből van ez a kis túlélő a Parlamentben?)
Most, amikor összefogásra lenne szükség. Ha képesek lennének, erre, még esélyük is lenne a társadalomban nagyobb támogatottságra.
De nem képesek.
Egy mellékvonattal jöttem haza, szemben velem egy "menedékes". Sokszor egymásba akadt a tekintetünk. Mintha várta volna, hogy zavarba jöjjek. A szeméből látszott, hogy fél. Azért furcsa ez, mert a pályaudvaron heverők szemében nem volt semmi.
Elnézést, hogy leírtam ezt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
