|
2020-04-30 05:28:31, csütörtök
|
| |
| |
Év elején megszereztem Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című regényét. 1966 óta most adták ki újra. Akkor olvastam, de fiatalon egészen más volt. Évtizedek óta nosztalgiát éreztem utána. (Az a kiadás eltűnt, ellopták a könyvtárakból is.) Előjegyeztettem a pesti antikváriumban, s most küldték.
Korszakos alkotás. Irodalmi értéke, jelentősége vitathatatlan, az a ragyogó, napsütötte stílus, ami átszövi a művet kápráztató. Tormay mellett (A régi ház) az idei év nagy olvasmánya nekem.
Most a magyar humán értelmiségnek rá kellene vetnie magát, hogy pótolja ismereteit a magyar irodalom gyöngyszemeiből. Ebben a tekintetben pesszimista vagyok. De nem is érdekel igazán, én több lettem a könyv által. A régi Magyarország szétfoszlása, illúziók és azok elvesztése, századvég és rezignáció (Lőrinczí Huba) mind ott taálhatzó a műben. Mese és valóság. A régi Zemplén. A kevert világ és a belőle kiforrott rossz szagú új. Új hitek megtalálása és elvesztése.
Lesznai egyik férje (háromszor ment férjhez) Jászi Oszkár volt. Az ő alakja is ott van a könyvben.
S a magyaroszági zsidóság nekibuzdulása és hanyatlása. S Közép-Európa.
Hat héten át olvastam, pont kitartott a karanténban, Nem lettem jobban tőle, de tisztább lelkű. S ma, amikor be vagyok zárva az országba, meglepett, hogy a pestisjárvány korában, a széthulló világban is nagyobb volt a mozgástér. Kehet, hogy ez most nem érthető, de hagyom elvarratlanul. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
