|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 37
|
|
|
|
|
|
2007-08-26 12:33:08, vasárnap
|
| |
| |
A székely öregasszony és öregember kitepignek a ház elé, ahol gaz fogadja őket virágok helyett.
Az öregasszony elkezd jajveszékelni:
- Te öreg, ha kettőnk közül valamelyikünk meg talál halni, enegemet megölne a szégyen! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-26 06:54:11, vasárnap
|
| |
| |
A gyermek (23 éves) a minap az autóm hátuljára ragasztott egy tenyérnyi matricát, amelyen a H betűt Árpád sávok veszik körül, s természetesen nagy Magyarország formájában.
Tegnap sajtótájékoztatón voltam, ahol Fodor Gábor volt a vendég. A szervező megkért, hogy menjek előtte az autómmal, hogy visszataláljon a szállodába. Igazából akkor villant belém, milyen nagyszerű ötlet ez, Fodor minsziter úr, tíz percig követte az autómat, amelynek a hátulján ott virított nagy Magyarország Árpád sávjaitól ölelve.
Az élet a legjobb szervező. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-24 06:05:08, péntek
|
| |
| |
Ismét egy nap. Reggel hat óra. Bíborlik kelet felől az ég alja. Olyan gyorsan elszállt a nyár, hogy észre is alig vettem: egyre később kel fel a Nap.
Isten napja.
Az idén végképp rájöttem: nem szereten a meleget, a nyarat. Lassan az őszi színek szerelmese leszek. S a hosszú esőké.
Munkás hétvége jön el. Ma este kötelezettség, társaság Óváron, holnap este hatkor szentmise a piarista kápolnában, majd közös vacsora a tanári karral. Halomban áll dolgozószobámban az elolvasandó újság, könyv, s saját lelki békémet is helyre kell állítanom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-23 19:44:10, csütörtök
|
| |
| |
Természetesen csak vázlatpontokba szedve.
idemásolom friss önéletrajzomat
Önéletrajz
Böröndi Lajos vagyok, Kapuváron születtem 1954. június 19-én. Édesanyám Németh Éva, édesapám Böröndi Jenő. Öt testvérem van, nővéremen kívül, aki Debrecenben él, mindenki Sopronban és környékén alapított családot.
Feleségem a bezenyei általános iskolában tanít történelmet, valamint német nyelvet.
Két élő gyermekünk van, Zsóka a németországi Ingolstadtban él, férjezett, Márton hentes az óvári Tescóban. 1982-ben született Emese nevű gyermekünk néhány hónapos korában meghalt.
Iskoláim:
Állami Általános Iskola Répszeszemere, 1960-1964,
Állami Általános Iskola Kópháza, 1964-1968,
Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola Győr, 1968-1972,
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely, 1974-1978,
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Budapest, 1983-1985,
Jelenleg a K&S Kft Oktatási Stúdió Marketing és reklámmenedzser tanfolyamát végzem. (OKJ száma: 54 3434 03 - emelt szintű. Tanulmányi szerződés mellékelve.)
Végzettségem, szakképzettségem:
Fonóipari szakmunkás vizsgát 1972-ben tettem jeles eredménnyel, okleveles könyvtáros és magyar nyelv-és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomát Szombathelyen szereztem, diplomám minősítése jeles. Középiskolai magyar nyelv-és irodalom szakos tanári diplomát az ELTE BTK Karán szereztem. Kitüntetéssel végeztem.
Munkahelyeim:
Soproni Szőnyeggyár 1972-1974, kártoló, Huszár Gál Városi Könyvtár 1978-1992, módszertani (hálózati) könyvtáros, ig. helyettes, Flesch Károly Kulturális Központ 1992. május - október önkormányzati biztos, 1992. október 1-től igazgató.
Számítógépes ismeret:
Kiadvány és szövegszerkesztés.
Egyéb oktatási kulturális tevékenységem:
1984 és 1998 között óraadó tanár voltam a Kossuth Lajos Gimnáziumban.
1998 és 2002 között óraadó tanárként tevékenykedtem a Haller iskolában, az első szakközépiskolai osztályt én érettségiztettem magyarból.
2003 és 2007 között óraadó tanár voltam a Hunyadi iskolában.
2006 szeptembere óta a Piarista gimnáziumban vagyok óraadó tanár.
1990 óta vagyok szerkesztőségi tagja a Magyar Örökség díjas Bécsi Naplónak.
1995 óta a Várhely című soproni kulturális folyóirat szerkesztőségi tagja vagyok.
2003-ban részt vettem az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola államvizsga bizottságának munkájában.
1994-ben Sopronban részt vettem a Liszt Ferenc Művelődési Központ igazgatói pályázatának elbírálásban.
Kiadói tevékenység:
B meg B Könyvkiadó néven az alábbi fontosabb kiadványokat jelentettem meg:
Görföl Jenő - Limpár Péter: Pacsirtaszót hallok megint (Csaták a Felföldön, emlékhelyek és honvédsírok a nyelvhatáron túl) 2000. (Magyarországon könyvárusi forgalomba nem került.)
Thullner István: Hegyeshalom nagyközség története II. Hegyeshalom, 2004.
Tönköl József: Domolykómalom, versek, 2006.
Böröndi Lajos: Kisváros az ország szélén - Mosonmagyaróvár (Útikalauz) 2006.
Díjak, kitüntetések:
Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj 1985.
Új Forrás kritikai nívódíj 1984.
Győr-Moson-Sopron megye Szolgálatáért 2005.
Válogatott publikációs jegyzék:
Verseskötetek:
Emigráns remény (Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989)
Elszorult lélekkel (Győr, Hazánk Könyvkiadó, 1992)
A hallgatás színe (Sopron, Patriot Kiadó, 1994)
A másik part - Dolán Györggyel közösen (Sopron, 1995)
A kert még csupa nyár (Győr, Palatia Kiadó, 1996
Félelmünkben énekelünk (B meg B, Mosonmagyaróvár, 2000)
Összegyűrt idő (válogatott versek, Bécs, Zentralverband, 2004)
Megváltásra várva (Győr, Palatia, 2006)
Egyéb könyv
Győr-Sopron megye nyelvészeti irodalma, Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtörténet és Nyelvjárási Tanszéke, Bp. 1991
A macska lazíthat, az egér nem (tanulmányok, esszék, 2002 B meg B Kiadó)
Mosonmagyaróvár 1956 - Dokumentumok (Bécs, integratio, 2006)
1956 utóélete Ausztriában - Európában (Sodalitas, Wien/Bécs) 2007 (Szerkesztés, Magyarországon könyvárusi forgalomba nem került.)
Vidám kalendárium (AB-ART Pozsony, 2000)
Verseket szinte minden magyarországi folyóiratban publikáltam 1978 óta, szerepeltem a politikai okok miatt betiltott Új Forrás 1984. októberi számában, ez után évekig ,,szemmel tartottak". Az idén fordultam az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához megfigyelési dokumentumaim kikérése ügyében. Ezeket meg kívánom jelentetni.
1990 és 1994 között a Kisalföld külső munkatársaként a felvidéki politikai változásokról, a magyar pártok szerveződéséről tudósítottam, s a Felvidék irodalmát szemléztem. 1988-tól 1993-ig rendszeresen publikáltam szakcikkeket a Könyvtárosban, Kisalföldi Könyvtárosban.
Számos kulturális cikket írtam a Magyar Hírlapba, a Népszabadságba, a Magyar Nemzetbe, egész oldalas interjút Mosonmagyaróvár 1956-járól az Új Magyarországba.
Jelenleg a budapesti Magyar Napló, a Hitel, a Polisz és az Irodalmi Jelen, a zalaegerszegi Pannon Tükör és a győri Műhely az a folyóirat, ahol rendszeresen publikálok, a Pannon Tükör képzőművészeti írásokra is adott megbízást, s ezek közül az első tanulmányom 2006-ban jelent meg.
A kárpátaljai Credo énekegyüttes CD-jén (Valahol örökké) szerepel a Szózat éneklése közben című megzenésített versem, Bárdos Ágnes Halotti beszéd című irodalmi összeállítást tartalmazó CD-n (Median kiadása, Pozsony) két versem hallható. A pozsonyi AB-ART Kiadó tervezi egy verseimet tartalmazó CD megjelentetését Bárdos Ágnes előadóművész, a Szlovák Televízió munkatársa előadásában, szerkesztésében.
További forrás: www.google.hu/Böröndi Lajos)
Szakmai életút
1978-ban kerültem Mosonmagyaróvárra, az akkori városi-járási könyvtárba módszertani könyvtárosként. Feladatom a vidéki könyvtárak szakmai segítése volt. Az ott eltöltött 14 év alatt megismerkedtem a volt járás szinte minden pedagógusával, kultúrmunkásával, író-olvasó találkozókat szerveztem. A nyolcvanas években kezdtem publikálni a Könyvtárosban, elsősorban glosszákat, rövid szakmai beszámolókat. Ekkortájt bíztak meg egy-egy szakfelügyeleti vizsgálat elvégzésével. A rendszerváltást követően kértek fel a városi lap szerkesztőjének, s azóta is én szerkesztem a Mosonvármegyét.
Az első szabadon választott önkormányzat kulturális bizottságának külső munkatársa voltam. 1992-ben bízott meg a testület a Városi Művelődési Központ átszervezésével önkormányzati biztosi rangban. Ekkor fogalmaztam meg az építmény új dokumentumait, s építettem fel az új szervezeti struktúrát. S segédkeztem egyesületek, alapítványok létrejötténél. Így a Flesch Károly Kulturális Központ Sakk Egyesületének létrehozásánál, s a Lajta Néptáncegyesület létrejötténél. 1996-ban A Szlovákia Magyar Kultúráért Alapítványt hoztam létre, ennek kuratóriumi elnöke is vagyok. Az alapítványt magánszemély alapította, s a megyei közgyűlés és a város közgyűlésének tagjai személyes hozzájárulásokból lett tőkéje. Tagja vagyok a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány kuratóriumának, a kétévente megrendezett hegedűverseny szervezésében aktívan részt vettem.
A intézmény korábbi létszámát 14 fő leépítésével először 44 főre csökkentettem. 1992. október elsején a testület kinevezett az intézmény igazgatójának. 1998 decemberében kaptuk meg működtetésre a Fehér Ló Közösségi Házat. Az SZMSZ-t 2000-ben módosítottuk, beépítve az új építmény feladatát.
1997-ben ismét kinevezett a képviselő-testület öt évre igazgatónak. 1998-ban megválasztottak önkormányzati képviselőnek, s a Kulturális-és Civilkapcsolatok bizottságát vezettem. Legfontosabb feladatunk közé tartozott a helyi kulturális rendelet megalkotása, amelyet a bizottság számtalan város rendeletét áttanulmányozva alkotott meg.
2002-ben ismét bizalmat kaptam öt évre. A költségvetési megszorítások révén 33 főre csökkent intézményi létszámmal egyre több feladatot kellett megoldanom, s nagyon fontos cél volt a bevétel növelése. A kilencvenes évek közepén találtuk ki kollégáimmal a Nyári fesztivált, akkor ez a nyár egyetlen nagyrendezvénye volt.
Az intézmény a városban egyre fontosabb szerepet töltött be, viszont azt is célomnak tekintettem, hogy ez az ismertség szélesebb legyen, felismerve, hogy Mosonmagyaróvár egy történelmi régió központja volt.
Kapcsolataink elsőként a pozsonyi Csemadokkal, s a Hét szerkesztőségével és a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségével alakultak ki. Mosonmagyaróvári gyerekeket táboroztattunk Jabloncán, tavasszal a szenci olvasótáborba vittünk gyerekeket. Felvidéki kiállításokat fogadtunk e kapcsolatok révén, legutóbb Kincses Felvidék címmel láthatott tárlatot a magyaróvári közönség idén januárban. Rendezvényeinkről - főként a közösekről - rendszeresen hírt ad a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztősége, a Szenc környéki Csemadok szervezet színházi előadásain egyikére-másikára szervez csallóközi közönséget. Szenc városával, az ottani kultúrházzal korai kapcsolatainkból nőtt ki a testvérvárosi kapcsolat. Szencen sokszor voltunk társrendezői a Szenczi Molnár Albert Napoknak, ennek nyitányaként egy ízben én mondtam az ünnepi beszédet. Több ízben kértek föl rendhagyó irodalomóra tartására a szenci gimnáziumban, s szavalóversenyek zsűrijébe. Az országos Tompa Mihály szavalóverseny döntője zsűrijének tíz éve vagyok tagja, tavaly elnöke is voltam e rendezvénynek. Itt és más rendezvényeken ismerkedtem meg az MKP szinte összes parlamenti képviselőjével, s e kapcsolatok mai is élők. Közülük többen jönnek át rendezvényeinkre. A Csemadok szervezettel hivatalos együttműködési megállapodást is kötöttünk, magyarországi pályázatainak gyakorta vagyunk lebonyolítói.
Bécsi kapcsolataink is a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, a bécsi magyar egyesületek elsősorban Mosonmagyaróvár 1956-jára voltak kíváncsiak, ezért tartottunk szervezésemben ankétot a Pázmáneumban, ahol Zétényi Zsolt és az '56-os egyesület tagjai is jelen voltak. 1956 ötvenedik évfordulóján közösen szerveztünk Ausztriában és Mosonmagyaróváron megemlékezést. A bécsi kapcsolatok révén Zentáról, Beregszászról és Erdélyből fogadtunk színtársulatot, s a jövő szezonban is két darabbal színesíti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulata Mosonmagyaróvár színházi életét.
Szlovéniai (lendvai) kapcsolataink is a felvidéki és az ausztriai magyaroknak köszönhetőek. Kölcsönösen bemutatkoztunk egymás városaiban, Lendváról egy költőcsoportnak tartottunk irodalmi estet.
Ezekből nőtt ki néhány évvel ezelőtt a Magyarnak lenni ... sorozat, amely a körülöttünk lévő magyar kisebbség szervezeteinek jelentett bemutatkozási lehetőséget Mosonmagyaróvárott.
Néhány évvel ezelőtt alakult meg a Kulturális Központok Szövetsége. E szervezetnek tagja a magyaróvári kulturális központ is, közgyűléseink kicseréljük információinkat, s van rálátásunk a magyar közművelődés egészére, folyamataira.
A rólam szóló fontosabb irodalom:
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, Ceba Kiadó 1998.
Ki Kicsoda a hírközlésben, Babits Kiadó, A Révai új nagylexikona segédkönyvei I.. 1994.
Ki Kicsoda Győr-Moson-Sopron megy helyismereti kutatásában, Győr, 2006.
Kerék Imre: Portrévázlat Böröndi Lajosról: Új forrás, 1995. 7. szám.
Új Magyar Irodalmi Lexikon, Budapest, Akadémiai Kiadó.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-22 17:06:54, szerda
|
| |
| |
s az élet is. ezért olyan értékes. ha nem lenne múlandó, veszendő, nem fájna úgy múlása. Isten valahogyan jól alkotta meg a vilégot. törékenynek és múlandónak. így nagyon szépnek is. s benne az embert is. aztán szörnyeteg lett. s néha úgy vágyik ez a szörnyeteg a szeretetre ... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-21 19:21:33, kedd
|
| |
| |
véget ért a fesztivál, s úgy tűnik a nyár is vele. szép lett a kert az esőtől (kellene még). most egy kicsit lelassítom magamat. lassan készen vagyok az igazgatói pályázatommal. az iskola is elkezdődik. hiányoznak már a nebulók. tegnap én mondtam dunakilitin az ünnepi beszédet (utána ebéd a pogány kastényban), s két kiliti tanítványom rámköszönt. Jól esett már a Laudetur...
kicsit lassabban kell élni, nézni a növényeket a kertben. megsimogatni szeretteinket.
ezt is tanulni kell. tanulni a csendet, észrevenni a szépségeket. .... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-20 13:58:40, hétfő
|
| |
| |
Ünnepelni csak az tud, aki ismeri a hétköznapokat. A hetedik napot. Aki tud körülnézni teremtett világában, hazájában. Aki képes megállni, fölnézni egy pillanatra Isten napjára, s aki tudja mondani, hogy köszönöm.
Fénytelen az élet ünnepek nélkül. A legtöbb nemzet hát hajdan élt nagyjaira, a népet összeabroncsoló hitre való emlékezésre, jeles eseményekre épít házat, hazát, hogy a nemzet tagjai mindig vissza tudjanak találni ahhoz a közös ponthoz, amelytől elindulva ismét emberi életet képesek élni.
Furcsa sors a magyar sors, két nagy ünnepünk, március 15-e és október 23-as az elbukott, levert forradalmakra emlékezik, tele van sötét színekkel, gyásszal, sárba taposással. Igaz, az isteni gondviselésnek is köszönhetően éppen ezekben az elbukásokban lel erőt a nemzet, s lesz hazája ismét a ,,Fejek fölemelésének" háza.
Az alig lepergett, mögöttünk hagyott század harmadik - s nem fontossági sorrendet jelöl a számnév - ünnepét is megpróbálta porba fojtani, lerángatni arról az emelvényről, ahova elődeink tisztelete emelte.
Az alkotmányt ünnepeltük. Egy törvényt, amelyet idegen mintára másoltak buzgón a világot megrontó eszme követői. Az új kenyeret, s amely mögött nem is gondoltak ennek évszázadokat összekötő tartalmára, a bőség szimbólumára. A nemzeti ima, a magyar himnusz"dús kalász" metaforája ősi toposz, a nemzet felemelkedése bőségben élő gyermekei által lehetséges.
Pedig augusztus 20-a Szent István király ünnepe. Azé a szent királyé, akinek köszönhető, hogy nem bukott alá nemzetünk a történelem süllyesztőjében.
Vajkot, a későbbi Szent Istvánt 972-ben keresztelték, s védőszentje az első keresztény vértanú, István lett, s ezért is koronázták királlyá ezen a néven 1000-ben. Feleségével együtt seregnyi bajor hittérítő is érkezett, s amikor Gézától át kellett vennie a fejedelemséget, már nem volt kétséges a huszonéves István keresztényi elkötelezettsége.
Ma ez természetesnek tűnik, pedig erős volt a bizánci szál is, s egy nyelvészeti példa, első oklevelünk, a Veszprémvölgyi apácák adománylevele görögül keletkezett 1001-ben, s 1003-ban már latin nyelvre kellett másolni, a kor kívánalma szerint.
István kötött bennünket ahhoz az Európához, amelynek keleti peremén a kereszténység védvonalát építettük ki. Ahhoz az Európához, amely aztán számtalanszor magunkra hagyott, lökött volna végképp barbárságra rövidtávú érdeke, békéje érdekében.
Amikor 1038 augusztus 15-én meghalt, már egyáltalán nem kérdéses a haza léte a Kárpát medencében.
,,Halálának színhelye már az új királyváros, Székesfehérvár, írja Csontos János, egyik méltatója esszéjében az idei ünnepen. S így folytatja: Szentté avatása két emberöltővel később nem annyira puszta személyének, mint történelmi életművének szól: egyike azoknak a nagy formátumú államalapító királyoknak, akik Skandináviától Cseh-és Lengyelországon át egészen a Kárpát-medencéig összekötötték a kereszténység felvételét a feudális államalapítással, és ezzel megvetették a későbbi modern nemzetté válás alapjait. Ráadásul Szent István nem csupán a magyar nemzetnek csinált helyet Európában: az ő műve nélkül a történeti Magyarország más, kisebb népeit is minden bizonnyal nyom nélkül elsodorta volna a viharos európai történelem."
S milyen szellemi nyomorúságra vall, hogy azt az István királyt kisebbítették évtizedeken át, akit szentté 1083. augusztus 19-én avattak, s koronázása millenniumán Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatott. S ő az egyetlen, akit az 1054-es egyházszakadás óta mind a katolikus, mind az ortodox hívek szentként tisztelnek.
Valójában augusztus 15-e lenne Szent István ünnepe, s azért tolta ki ezt az utókor 20-ára, hogy ne ütközzön a Boldogasszony-ünneppel. Így aztán szinte véletlen folytán válhatott a ez a nap világi ünneppé, amelyet a nemzet egésze vallhat magáénak.
Gyökerek, múlt nélkül az ember semmi. Hát még egy nép. Nem lehet úgy európai polgár lenni, hogy a nemzetit megtagadom. Az ember élete minden percében tanulja a múltat, s abból építhet ugyanis jövőt. Szent István ez a magyar talapzatot teremtette meg nekünk. S azt a reményt, hogy az elődeink építette templomot, hazát nem lehet lerombolni napi szeszélyek miatt. S hogy a tiszta forrás meglelhető, csak nem ajándék. Nekünk is tennünk kell fölleléséért.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 15:53:58, vasárnap
|
| |
| |
szeretkezés
a gyönyörben illat és fény ragyog
benne fénylik a lepkék álma
lassan ketyegni kezd egy óra
méz csurog az elfolyó délutánra |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-19 10:13:40, vasárnap
|
| |
| |
nem pontos a cím, evős volt csak, csipegetős a tegnap.
Reggel a Duna partjára telepedtünk ki barátommal, aki gabonatárcsán megsütött vagy 50 szelet pácolt tarját, s előtte májjal bolondított lecsót is készített éhenhalás ellen.
Jött egy csapat a szlovákiai Somorjáról, Szencről Bazinról (Pezinok), a lengyel Priotkow-ból, az osztrák Stockerauból. Érdekes dolgokat főztek. Én a somorjai krunplilágost kóstoltam meg zöldborsos marhanyelvvel. Meg a borovicskát, meg Nagy Pista mézpálinkáját.
Jó kis délelőtt volt. Aztán délután ötkor irány Sankt Martin (Sopronszemntmárton - Ausztria), ahol egy esti kerti beszélgetésre és eszegetésre voltunk hivatalosak Deák Ernőhöz. Éjfélkor értünk haza. De jóv volt találkozni Gerebenékkel, Ressékkel, Radics Éváékkal és Ernő peresztegi rokonaival.
Most egy kis itthonlét, holnap ünnepi beszédet mondok Dunakilitin, s este én várom a Molnár Dixielandot, s tüzijáték után véget vetünk a fesztiválnak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-08-16 16:36:35, csütörtök
|
| |
| |
elkezdődött a Nyári fesztivál, sok jó programmal. nekem elsősorban a pénz előteremtésével, a nagyobb dolgok elsimításával.
idemásolom a programot Mosonmagyaróvárról:
Nyári fesztivál
Augusztus 10. péntek
Rongits László tanár Természetközelben és Rongits József főtanácsos A régi Moson és Magyaróvár című kiállítása nyílik a Magyar Galériában (Tímár utca 16.)18 órakor.
Augusztus 11. szombat
Báger tó: 10 - 17 óráig Nemzetközi Rádióirányítású Vitorlás Hajómodell Verseny. megnyitja Szabó Miklós polgármester.
Augusztus 12. vasárnap
Báger tó: 9 - 14 óráig Nemzetközi Rádióirányítású Vitorlás Hajómodell Verseny.
Augusztus 13. hétfő
Fehér Ló Közösségi Ház: 17 óra: A Verdák című film vetítése, 19 óra: A Hasutasok című film vetítése.
Augusztus 14. kedd
Fehér Ló Közösségi Ház: 17 óra: A Csodacsibe című film vetítése. 19 óra: Az S.O.S. szerelem c. film vetítése.
Augusztus 15. szerda
Fehér Ló Közösségi Ház, 17 óra: Hangya boy című film vetítése. 18 óra: a Nyári fesztivált Szabó Miklós polgármester nyitja meg. Józsa Judit kerámiaszobrász Magyar nagyasszonyok I. című kiállításának megnyitója. 18 óra 30: ,,Körhinta"- filmtörténeti kiállítás Töröcsik Mari pályafutásáról. A kiállítást Szabó G. László esztéta (Pozsony) nyitja meg. A megnyitót követően kb. 19 órától a Körhinta című filmet mutatják be.
Augusztus 16. csütörtök
Flesch Károly Kulturális Központ, 15 óra: gyermekszínházi előadás: Öreg néne őzikéje, a budapesti Szép Színház előadásában.
Fehér Ló Közösségi Ház, 17 óra: Arthur és a villangók c. film vetítése, 19 óra: Konyec című film vetítése.
Cselley - ház, 18 óra: Krasznai Tamás színművész A csornai Koronától a Bánk bánig című műsora. Zongorán kísér Kertes Anna.
Augusztus 17. péntek
Flesch Károly Kulturális Központ, 18 óra: Duschanek János festőművész kiállítása. Megnyitja: Feledy Balázs. 19 óra: ExperiDance - Román Sándor Tánctársulata: Nagyidai cigányok- élmény és táncszínház két felvonásban, Belépőjegy: 3000 Ft.
Fehér Ló Közösségi Ház, 17 óra: A Nagyon vadon című film vetítése. 19 óra: A Budakeszi srácok című film vetítése.
Moson - Dunapart (A szabadtéri színpadnál)
17 órától a MOFÉM Fúvószenekar játszik. 17 óra 30: A Fehér Táltos Hagyományőrző Dobcsapat műsora. 18 óra 30: A Szkítia együttes koncertje. 20 óra 30: Vérszerződés, a Kemene Táncszinház előadása. 23 órától 01-ig a Koktél együttes játszik.
Magyar utca, 21 órától: 5 éves a Lajta Rádió! (Fellép a Sugar Loaf, a Kozmix, a Josh és Jutta, a Flowers és a Fain.)
Augusztus 18. szombat
A Monsoni- Duna parton az Englernél
9 órától testvérvárosok főznek.
Magyar utca, 9 órától autó kiállítás. Zenél a Moldva Express utcazenekar. 16 óra: Népművészeti, képzőművészeti foglalkozások. (Fafaragás: Csonka József, gyékényfonás: Bernáth Judit, nemezelés, gyöngyözés, agyagozás - Zemplenszky család.) 18 óra 30: a Flesch Táncfesztivál legjobb¬jainak gálaműsora a színpadon!
19 óra 15: a Kühne Fúvószenekar játszik. 20 óra 30: a Portré zenekar játszik! (A hévízi utcazenész fesztivál közönségdíjasa.) 21 óra 30: órakor Korda György és Balázs Klári műsora.
Fehér Ló Közösségi Ház, 17 óra: A Robinson család című film vetítése. 19 óra: a Civitas Pinceszínház előadása: Gyönyörök kútja.
Augusztus 19. vasárnap
Mosoni templom, 18 óra: Maczkó Mária templomi koncertje. (A belépés ingyenes!)
Magyar utca, 9 órától autó kiállítás, Zenél a Latin Spirit Trió. 15 óra: A Pisztráng Kör Egyesület kiállítása a Magyar utcán. 19 órától - 23 óráig Kívánságműsor a Mosonmagyaróvári Városi Televízióval. Műsorvezető: Bencsik Tibor, közreműködnek: Szabó Attila és Futó Gábor. Benne: 20 órától 21 óra 30-ig Dóka Zsuzsa, Kosáry Judit és Bősi Szabó László szlovákiai művészek (cigányzenekari kísérettel) ,,Szeressétek a nótákat" című nóta és operett műsora.
Fehér Ló Közösségi Ház, 17 óra: Az Elvitte a víz című film vetítése. 19 óra: Az Egy bolond 100-at csinál című film vetítése.
Augusztus 20. hétfő
Magyar utca
17- től 19 óráig: történelmi játszóház és Ék Erzsébet játszóházi foglalkozása, 19 óra: Csepregi Éva Abrakadabra című gyermekkoncertje. 20 óra: a Molnár Dixieland Band koncertje. 22 óra: tűzijáték.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 37
|
|
|
|
2007. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
37 db bejegyzés |
| e év: |
250 db bejegyzés |
| Összes: |
3565 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 719
- e Hét: 3863
- e Hónap: 13826
- e Év: 58799
|
|
|
Offline
