|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2007-03-14 22:51:50, szerda
|
|
|
Ne merjétek!
Csontos János
Magyar Nemzet 2007. március 14. 0:01
Különleges misén vettem részt családommal a minap.
A helyszín a józsefvárosi Orczy Fórum udvarán a zöld gyepbe süllyesztett
katakombakápolna volt, amit Kévés György építész álmodott és valósított meg.
A modern lakó- és irodaházak ölelésében egy piros-fehér-zöld térbeli kereszt
hívja fel a figyelmet
erre a szakrális emlékhelyre, melynek fotófreskói az 1848-as és 1956-os
forradalmunk dicső jeleneteit idézik,
a belső tér pedig óriás kokárdát formáz.
A közelgő március idusa jegyében rendezett ökumenikus alkalmat Vértesaljai
László jezsuita szerzetespap celebrálta, akit október 23-án azért vert meg a
tobzódó magyar rendőrség, mert mérsékletre intette őket.
A prédikációban arról szólt, hogy a felelősségvállalás az Írás szellemében
egyéni és választható,
ám a felelősségre vonás közösségi és kötelező feladat.
Nyomatékul rámutatott az akkor is vele lévő nemzeti trikolórra, melynek
fehér sávjában még azóta is ott éktelenkedik a rendőrbakancs olajos nyoma.
Nincs ez jól így: a nemzet adójából fizetett rendőreinknek semmilyen
körülmények között
nem illik a nemzeti lobogón tapodni.
Nem illik védtelen, fegyvertelen adófizetőket a földön rugdosni, tiltott
viperával fegyelmezni sem,
hogy a szemmagasságban leadott gumilövedékekről már ne is szóljunk.
Ám ez még mentegethető azzal, hogy az eligazításon a parancsnokaik azt
mondták nekik:
az utcán kizárólag ellenséges elemek vannak, a békés polgárok otthon
maradtak,
hogy a tévében, házi papucsban nézzék hermetikusan elzárt
miniszterelnökünket.
A kommandóseligazításon azonban bizonyosan nem mondták azt, hogy a
piros-fehér-zöld ellenséges,
provokatív színösszeállítás.
Az még símaszkon és rohamsisakon keresztül is felismerhető: jé, ezek a mi
nemzeti színeink.
Egy ilyesfajta zászlótapodást komolyabb országokban aligha úszná meg a
testület a leesett
azonosítók bárgyú meséjével.
Hogy Gergényi főkapitány nem úriember, azt azóta tudjuk, amióta a szemünkbe
hazudott.
Akik ezt követően tüntetően kitüntették, azok vagy szintén nem úriemberek,
vagy nem érték a szemükben az úriemberség.
Vagy hogy "politikailag korrekt" fogalomhasználattal éljek: az elemi
tisztesség.
Ezzel nincs mit tenni: nem vagyunk egyformák.
A jogállami keret mint nemzeti minimum azonban azt jelentené: a bűnnek
legyenek felelősei.
Az állami véteknek és mulasztásnak is.
Most nincsenek, ezért nemcsak a szabadságunk, de a jogállam is veszélyben
van.
A felelősségre vonás kötelező közösségi feladat, a felelősségvállalás
egyénileg választható.
Választhatjuk azt is, hogy magyar létünkre más magyarok társaságában, az
utcán, közösségként
ünnepeljük meg a márciusi ifjak nemzeti forradalmát.
De választhatjuk azt is, hogy újfent a tévében, kedélyesen sörözgetve
tekintjük meg hermetikusan elzárt miniszterelnökünket.
Ez utóbbi kényelmesebb, az előbbi viszont nem kevésbé veszélyes, mint ősszel
volt.
A hatalom a Kossuth tér után már lezárta a légteret is,
de azóta sem találja a rendőrpalota kilyuggatóit - talán mert nem néz
magába.
Szegeden viszont sikerült a zaklatott diákoknál bűnjelként lefoglalni néhány
üzleti forgalomban
kapható műsoros CD-t.
Jómagam a sokadik terrorfenyegetést sem hiszem el a titokfőnök
kancelláriaminiszternek,
mert ő is megbukott az úriemberi vizsgán: nem talált felelőst a tűzijáték
gyilkos mulasztásainak.
A "rendes emberek" otthon maradnak, kertészkednek, esetleg vidéki vagy
külföldi társasutazásra indulnak - sugalmazza a követendő mintát a
mélyrepülésben lévő lojális média.
Nem könnyű a döntés a felelősségvállaló magyarnak.
Krisztus azt mondta: ne féljetek!
Én annyit teszek hozzá a hatalom felkentjeinek: ne merjétek! |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2007-03-14 21:58:44, szerda
|
|
|
Az otthonmaradók 12 pontja
Mit kíván a magyartalan nemzet? Legyen álbéke, rabság, fogcsikorgató egyetértés!
1. Kívánjuk a sajtó- és gyülekezési szabadság eltörlését, a cenzúra
visszaállítását.
2. Még felelőtlenebb magyar kormányt Budapesten.
3. Évenkénti hódoló országgyűlést Bukarestben.
4. Törvény előtti egyenlőtlenséget polgári és vallási tekintetben, a
magyarok és keresztények rovására.
5. A nemzeti őrsereg betiltását örök időkre.
6. A szegények közös teherviselését.
7. Úrbéri viszonyok megszilárdítása. (Az úr a nemzetközi nagytőke, a bér az,
ami kötélre sem elég.)
8. Hamis esküvések széke, képviselet médiaegyenlőtlenség alapján.
9. Nemzetietlen Bank.
10. A katonaság esküdjék meg a trianoni diktátumra, magyar katonáinkat és
fiatalságunkat vigyék külföldre, az idegeneket hozzák be.
11. A politikai státusfoglyok létszáma szabadon emelkedjék, míg fel nem
öleli a nemzeti ellenállás valamennyi résztvevőjét.
12. Hivatalos cáfolat arról, hogy Erdély valaha is Magyarország része volt.
Egyenlőtlenség, meghunyászkodás, testvéreink megtagadása!
Záradék: Ha némelyik követelésünk már megvalósult volna, helyette több karhatalmi erőszakot, több iskola-, kórház- és postabezárást, több vasút- és munkahely-megszüntetést, végül, de nem utolsósorban drágább társadalombiztosítást és általános bérleszállítást kívánunk, illesse örök hála és dicsőség a tőkésbolsevik rendszert!
(Erdélyi Napló)
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2007. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
350 db bejegyzés |
e év: |
6477 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 569
- e Hét: 14799
- e Hónap: 25910
- e Év: 179406
|
|
|