|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 20:56:15, szerda
|
| |
| |
Fradi-pályát vegyenek!
Az MTI értesülése szerint több. mint hetven, jelenleg még kormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítését hirdeti meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). Köztük van a Fradi-pálya, a Béla király úti volt kormányrezidencia, valamint az Országos Pszichiátriai Intézet Völgy utcai épülete is.
2006-ban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) mintegy 35 milliárd forint értékben kötött szerződést állami ingatlanok értékesítésére. Ebből mintegy 15 milliárd már tavaly a költségvetéshez került, a fennmaradó rész, köztük a Magyar Televízió székházával kapcsolatos cégeladásból, valamint a Club-Aliga értékesítéséből származó csaknem 13 milliárdos bevétel �beérkezése� az idén esedékes. Az ingatlanok értékesítése pályázati úton történik. A kormányzati ingatlanok eladása mellett, de ettől függetlenül ugyancsak értékesítésre kijelölt fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok értékét mintegy 100 milliárd forintra becsülik. A KVI által eladott ingatlanokból három éven belül akár egymilliárd euró nagyságrendű bevétel is elképzelhető.
Forrás:
MTI/Gazdasági Rádió
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 20:46:16, szerda
|
| |
| |
Lukács Tamás: Elhatárolódom!
Úgy tűnik, hogy a gyűlöletkeltés ma hivatalos formát kapott. Ron Werber eltávozott ugyan, de a szelleme itt maradt. Jól tudom, hogy egy Apró-villából a másik diktatúrát elítélni nehéz, még akkor is, ha Haynautól és Kádártól elhatároljuk magunkat.
- Tégy a gyűlölet ellen!" - szól Lukács Tamás a T. Házban. A kereszténydemokrata politikus korosztálya régi és mai tapasztalataiból idéz példát.
- Úgy gondolom, megtanultuk az elmúlt időszakban, hogy úgy szólalunk meg, ahogy lehet, és ott, ahol lehet. Jól tudom, hogy itt, ebben az üres teremben megszólalni egy számunkra társadalmilag fontos kérdésben pusztába kiáltott szónak tűnhet, a becsület mégis azt kívánja, hogy szólaljunk meg, mert vannak olyan helyzetek, amikor hallgatni erkölcstelen.
- A múlt héten Magyarország jogilag miniszterelnöke olyan hangot ütött meg, és olyan vádakat szórt ellenfeleire és az ellenzékre, ami e Ház falai között nemcsak méltatlan, de vissza is kell utasítani azokat. Amíg az antiszemitizmust csak egy szűk csoport képviseli, amelynek tagjai történelmileg talán nem elég felkészültek vagy nem elég műveltek, addig vannak politikai eszközök ennek a szűk csoportnak az elhatárolására. De elhatárolni is csak akkor lehet, ha hitelesek vagyunk. Hitelesek pedig csak akkor vagyunk, ha buta antiszemita vicceken nem nevetgélünk. Hitelesek akkor vagyunk, ha mindkét diktatúrát elítéljük, nemcsak az egyiket, mint tették volt ezt a KDNP alapítói, akik mindkét diktatúra börtönét megjárták.
- Úgy tűnik, hogy a gyűlöletkeltés ma hivatalos formát kapott. Ron Werber (MSZP volt kampány-főtanácsosa - szerk.) eltávozott ugyan, de a szelleme itt maradt. Ha valaki büszke arra, hogy lehetett ijesztgetni 23 millió román betelepítésével, ha valaki büszke arra, hogy egy ,,köteles beszédet" ki lehetett találni, és ha valaki büszke arra, hogy megvádolja az ellenzéket antiszemitizmussal, az olyan erkölcsi mércét állít fel, amit az ország egyetlen polgára sem követhet. Azt gondolom, hogy ez a felelősség kérdése. Nem lehet egyszerre két mércével mérni.
- Tégy a gyűlölet ellen! - volt egyszer egy mozgalom, amihez 1992-ben sokan csatlakoztak, mert tudták, hogy ebben az országban társadalmi békére és nyugalomra van szükség. Mit mond ma az, aki 1992-ben elindította ezt a mozgalmat? A következőképp szólal meg: ,,a politikát kényszeríteni kell rá, hogy ne mérjen két mércével; mindig a hatalmon lévők mérnek két mércével. Ne mérjenek két mércével!" - - Én jól tudom, hogy egy Apró-villából a másik diktatúrát elítélni nehéz, még akkor is, ha Haynautól és Kádártól elhatároljuk magunkat. Jól tudom, hogy a mammon vallásnak az a megnyilvánulása, hogy a cél szentesíti az eszközt, bármit lehet tenni a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, talán célravezető, de nem hiszem, hogy a történelem során ezt mérni lehetne.
- Nem lehet kétféle mércével mérni. Nem lehet egyrészt azt mondani, hogy jogilag semmit nem tudtunk tenni az ellen, hogy a Hősök terén neonáci gyülekezés legyen - bár nem is határolták el magukat tőle; ha jogilag meg is kellett engedni, legalább határolták volna el magukat tőle -, másrészt pedig másokon számon kérni azt, hogy mikor, kitől és hogyan kell elhatárolódni.
- Megmondom őszintén, sokat gondolkoztam azon, hogy milyen típusú gyűlölet ez. Ron Werber öröksége milyen típusú gyűlölet? Ez az ifjúgárdisták gyűlölete, a recski rabtartók gyűlölete! Amikor hallottam a jogilag miniszterelnök urat, akkor az a vers jutott eszembe, hogy ,,...szeressétek / Őt is, a vad, geszti bolondot... / Úrnak, magyarnak egyként rongyot". És elnézést kérek Tisza Istvántól...
- Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony fölszólította Orbán Viktort, hogy határolódjon el a szélsőségektől. Én ezt most megteszem: Gyurcsány Ferenctől elhatárolódom...
(Forrás: Országgyűlési napló; kdnp.hu) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 20:39:25, szerda
|
| |
| |
Fellázadt a McDonalds a McJob miatt
szerda, 2007. március 21.
Felháborítónak tartja a McDonalds, hogy újabb angol nyelvű értelmező szótárban jelent meg a rosszul fizetett, alacsony presztízsű munka szinonímájaként a McJob kifejezés. A cég kampányt indít, hogy töröljék a szócikket.
Rosszul fizetett, kilátástalan, képzettséget nem kívánó munka - angolszász nyelvterületen évek óta használják erre a McJob szót. A McDonalds most megint harcot indított a szó használata ellen, legfőképpen azért, mert a szó definíciója már az oxfordi értelmező szótárban is megjelent.
A McJob rég elvesztette ezt a jelentését, már semmi alapja nincs, és azokat a keményen dolgozó emereket sérti, akik nap mint nap kiszolgálják az éttermekbe látogatókat - reagált a Financial Timesnak a McDonalds európai vezére. David Fairhurst szerint itt az ideje, hogy "izgalmas, megtérülő és lehetőségekkel telire" változtassák a definíciót. Szavait alátámasztandó megemlítette, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó vezető beosztásúak fele egyszerű éttermi dolgozóként kezdte.
Ennek ellenére a cég nem indít jogi eljárást a szótár kiadói ellen. Inkább nagyszabású kampánnyal szeretnék elérni, hogy töröljék a szócikket.
Nem ez az első alkalom, hogy a világ legnagyobb gyorsétteremlánca fellép a McJob kifejezés ellen. Három évvel ezelőtt a Merriam-Webster szótárának akkori kiadásában a szó mellett a "rosszul fizetett, kilátástalan munka" meghatározás állt.
Akkor a McDonalds vezérigazgatója védte meg a cégnél dolgozókat, a mostaniakhoz hasonló érveket használva. A cég jogászai is léptek, akkoriban alapjuk is volt rá, hiszen a McJob kifejezés hasonlított a hálózat McJOBS kifejezésére, amely a vállalat különleges programja a szellemileg és fizikailag hátrányos helyzetben lévők számára.
A McJob kifejezés először a nyolcvanas években jelent meg angolszász nyelvterületen. Igazán ismertté azonban egy kanadai író, Douglas Coupland 1991-ben megjelent regénye, a Generation X után vált.
http://index.hu/gazdasag/vilag/mcjob070320/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 20:26:59, szerda
|
| |
| |
Orbán nem erősítené az MDF pozícióját - ezért nem lesz találkozó
[Belföld] 2007.03.21 12:00
Az OrientPress fideszes forrásai egyöntetűen a szocialisták ;szekértolójának;
tartják az MDF-et és annak elnökét. Informátoraink szerint ez a vélekedés a tavaszi
választási kampány előtt öltött komoly formát a Fideszben, és tavaly április óta a
demokrata fórum minden egyes politikai megszólalása ezt támasztja alá.
A fideszesek ezen folyamat betetőzésének a hétfői Gyurcsány Ferenc által elmondott
napirend előtti felszólalásra adott MDF-es reflexiót tartják. Dávid Ibolya ugyanis
kikérte magának, hogy a miniszterelnök az ellenzéket egységesnek titulálja, magát
modern konzervatívnak állította be, miközben a Fideszt anarchistának nevezte.
Az OrientPress Hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó fideszes háttéremberek
egyértelműnek tartják az MSZP és az MDF együttműködését, hiszen véleményük szerint
a napnál is világosabb, hogy Dávid Ibolya megszólalásai Gyurcsány Ferenc
kommunikációs stratégiáját szolgálják.
A Dávid-Orbán találkozóval kapcsolatban úgy értesültünk, hogy azt Orbán Viktor és
stábja teljesen értelmetlennek tartja. Azzal, ha részt venne a pártelnök egy ilyen
konzultáción az MDF-et erősítené, újabb megszólalási lehetőséghez juttatná Dávid
Ibolyát.
Úgy tudjuk, hogy a két párt vezetői közt évek óta meglévő személyes konfliktus
tovább mélyült az elmúlt hónapokban.
[Forrás: OrientPress] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 20:05:07, szerda
|
| |
| |
Az idegenszívűekről
2007-03-21. 12:45:13
Wittner Mária a JOBBIK ünnepségén felolvasott 12 pontot, aminek olvasatán
Gyurcsány(I) kibukott és a a tételek alapján a FIDESZ antiszemita voltát látta
igazolva.
Ugyanis a 12 pontból úgy volt értelmezhető, hogy a magyarok miniszterelnöke ma
idegenszívű. Gyurcsány(I) és sleppje szerint az idegen a zsidóság kódneve.
Szerintük. Magyarország miniszterelnökét a magyar nép, mint politikai egység ülteti
a miniszterelnöki székbe és ezzel elvárja, hogy azon közösség érdekében
politizáljon, pontosabban: kormányozzon ; amely a magyarságot, a Magyar
Köztársaság polgárait foglalja magába. Az ország miniszterelnökének minden
tettében, minden lépésében, minden megnyilatkozásában a magyarok érdekeit kell
szolgálnia.
Szolgálnia!
Ezt jelenti a miniszter. Ám Gyurcsány-féle bandánál mit tapasztalunk?
Nem ezt.
Nem a népüket szolgálják, nekik a saját népük, az országuk egy Q..va, csakis
nyerészkedési terep. Hogy éhen halnak-e a szegények, hogy kórházi és orvosi
ellátást sem tudnak idejében igénybe venni, ez nekik nem fontos, sőt, mihamarabb
kipusztulnak nekik talán annál jobb így hihetik.
Ezt jelenti, hogy idegen szívűek.
Ez nem azt jelenti, hogy ilyen, vagy olyan nemzetiségűek, még kevésbé azt, hogy
ilyen, vagy olyan vallásúak lennének. Csupán azt, hogy a saját népüket megvetik és
az azok érdekében politizálókat nacionalista szélsőségnek, populista hordának vélik
és ennek megfelelően intézkednek.
Idegenek a népük sorai között.
Nekik a magyar zászló esetleg nem több, mint egy utcai verekedést tételező bot,
ezért a rendőrségtől elnézik sőt, talán el is várják , hogy a magyar zászlót
ahol csak lehet megtapossák, de leginkább a zászlót lobogtatót jól elverjék. Nekik
a magyar nemzeti színek, a magyar zászló csak nacionalista kellék, egy az általuk
csak qrvának vélt nép önbizalmát, országát, otthonát ; esetleg velük szembeni
ellenállását tükröző jelkép. Ezért aztán gyűlölik.
Nekik természetes, hogy a magyar jelképeket a sárba tapossák, a magyarok
műveltségét letagadják. Ám próbálná meg valaki, mondjuk az amerikai, vagy a francia
zászlót Budapesten a sárba taposni, vagy ne adj Isten, az izraelit! Ugye, az más,
azokat már lehet lobogtatni, de a magyart nem. Ezt jelenti, hogy idegen szívűek.
Aztán, hogy Gyurcsányi és rablóbandája hisz-e istenben (nem hisz), vagy melyikben
hisz, magyarán, hogy milyen vallású, ezek után teljesen közömbös.
Hogy milyen más kultúrát hordoz magában, az is. Ha a magyart nem, akkor teljesen
közömbös, hogy helyette minek hódol.
Kertész Imre is idegen szívű.
No nem azért, mert magát zsidó származásúnak véli, hanem azért, ahogy ír a
magyarokról, és ahogy viselkedik a magyarsággal szemben.
Az ő szíve a németekért dobog!
Snóblidíjas regényében is áradozik az auschwitzi foglárok kultúráltságáról és
becsmérli a budapesti csendőrök bunkóságát. Igaz, akkor és ott, alig tizenegynéhány
évesen ő már tudta, hogy ott;faja; tömeges megsemmisítése folyik és a
krematóriumok a tetemek elgázosításában ügyködnek, mégis, a német az kultúrált, a
magyar meg nem az.
De hát ez csakis azt mutatja, hogy föltehetőleg nem is járt ott soha, leginkább nem
akkor.
Ugyancsak idegenszívű Konrád György is.
Hogy zsidó-e? A csuda tudja, teljesen érdektelen kérdés. Viszont ő is azt állítja
magáról, hogy az. ő is Berlinben érzi jól magát, neki sem több Magyarország, mint
egy vadászterület , Kertésznek meg csupán egy térkép a magyar táj.
Idegenszívűek. Nekünk pedig teljesen közömbös, hogy akik a magyarságot lebecsülik,
csak kifosztásra alkalmas rabszolgának, a saját gazdagodásuk forrásának tekintik,
milyen vallásúak, hogy milyen származást képzelnek magukról. Az embereket a tetteik
és nem a születésük esetleg vallási hitük minősítik. Gyurcsány idegenszívű,
mert népét taposná a sárba és emellett még elvárná, hogy ünnepeljék, éltessék is
ezért.
Gyurcsány és bűnöző bandája idegenszívű.
Hogy mellékesen zsidók-e, vagy sem, az ebben a vonatkozásban tökéletesen
érdektelen. A zsidó lét sem ad felmentést az általános emberi erkölcs alól, és nem
igazolja a közösség elleni bűnöket. Hogy Gyurcsány az általa szándékosan
félreértett jelzőre miként reagált, megint csak árulkodó.
Miért nem az jutott rögtön az eszébe, hogy ő, mint a jelenleg regnáló magyar
miniszterelnök amerikai, vagy orosz szívű. Vagy netán brit szívű?
ő zsidónak fordította le az idegent és ettől azonnal fel is háborodott.
Pedig, ha jobban megnézzük, talán éppen büszke is lehetett volna arra, hogy
közösséget vállal velük és azért a magyar zsidóság bizonyosan ünnepelte is volna.
De nem, Gyurcsányt bántotta a gondolat, hogy esetleg zsidónak nézik és támadott.
Akkor hát ki is az antiszemita?
Cser Ferenc
[Forrás: Cser Ferenc |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 19:31:00, szerda
|
| |
| |
Gáspár G. János 2007. március 21. 10:42
Ha nem is össze, de tartozunk
A magyar ideológiai élet nagy reformátora néhány hónapja Szembenézni című dolgozatának bevezetéseként azt találta leírni, hogy ,,sokan vagyunk szem a láncban". A kifejezés - a szerzőt jellemző módon - áthallás: Illyés Gyula a Magyar Szemlében éppen most tárgyalt versében, Az egy mondat a zsarnokságról-ban írja, hogy ,,ahol zsarnokság van / mindenki szem a láncban". A jeles szerző, történetesen éppen Magyarország miniszterelnöke, nem a zsranokságról szól, hanem ,,szakmai és politikai hibák láncolatá"-ról. E megfogalmazás szerint ő maga is egy szakmai vagy politikai hiba, amivel országszerte sokan egyetértenek. Aztán azt is kifejti, hogy legszívesebben ,,egyetlen huszárvágással" teremtene rendet az összekuszálódott viszonyokban. E képzavar persze jellemző, hiszen a huszárvágást karddal szokás gyakorolni, vagyis azt üzeni, hogy legszívesebben kardélre hányná azt a rendszert, amely olyan, amilyen, de mégiscsak demokrácia, a kard uralmát pedig ugyancsak joggal nevezhetjük zsarnokságnak. Ezt az ambíciót politikailag nem korrekt bevallani, de a szövegformálás mégis árulkodik: a stílus maga az ember.
Az időről időre felbukkanó zavaros megfogalmazások és képzavarok a maguk módján éppúgy leleplezik előadójukat, mint a nyelvbotlások, melyekről már néhai Freud professzor idestova száz éve írt alapvető tanulmánya előtt is tudott volt, hogy sohasem véletlenszerűek. Éppen ellenkezőleg, vagy magát a személyiséget jellemzik, vagy valami eltitkolni akart ismeret tör fel bennük. Ezért joggal gondolhatjuk, hogy valakire a tévedései, gondolati botlásai jellemzőbbek lehetnek, mint az, amikor, gondolatait önmaga vagy tanácsadói teljes mértékig kontrollálva, jól fésült formában tárják a nyilvánosság elé.
Ennek értelmében korántsem tekinthető véletlennek az, hogy Gyurcsány Ferenc a Népszabadságban közreadott, és vélhetően stratégiai jelentőségűnek szánt tanulmányában katartikus erejűnek szánt tanulmányának már bevezető mondataiban megjelennek a diktatúra fogalmára utaló motívumok. Talán még érdemes is lett volna a szövegegyüttes egészének zavaros mélységeit és mély zavarosságát elemezni - de abban a kapkodó rohamozásban, amely a kormányfő politikáját és esetenkénti ideológiai megnyilatkozásait jellemzi, az újabb és újabb tendenciózus zagyvaságok mindig új szakaszokat nyitnak. Olyannyira, hogy a figyelmes olvasó csak álmélkodik, hogy a szerző környezetében miért nincs valaki, aki megfékezné, és - noha az igazmondás egy zsarnoki alkatú személyiség környezetében aligha számíthat a hivatalnokok fontosabb erényei közé - szembenézve vele megmondaná: azért ezt valahogy másként kellene csinálni.
Ilyen munkatársa azonban nem akad, ahogyan nincs olyan sem, aki a reformoknak nevezett végiggondolatlan intézkedéshalmaz újabb elemeinek felvetésekor figyelmeztetné arra, hogy egyazon pillanatban talán mégsem kellene mindenütt frontális támadást indítani a még működő intézmények ellen. És mivel efféle gát a miniszterelnök környezetében nincs, megszólalásainak nyelvi szerkezete, stílusa éppen úgy a végig gondolatlanságról, a gondolkodás zagyvaságáról árulkodik, mint maga a mai, ,,reformpolitiká"-nak nevezett furcsa képződmény.
Ezúttal az elmúlt hetek néhány megnyilatkozásáról akarunk szót ejteni. A ma már pártja élére került (tehát immár vezér és kancellár) kormányfő a szocialista napilap után a nagyhírű Times-ban megjelent interjújában (ahol önmagát lefegyverző szerénységgel sztárnak minősítette) egy-egy ostoba szófordulatért ugyancsak nem ment a szomszédba, mert ott esetleg lebeszélték volna róla. Sajnálatos módon ez nemcsak nyelvi probléma, és nem is csak az ő baja, hanem mindnyájunké, mert - akár tetszik, akár nem - Magyarország miniszterelnöke akkor is a miénk, ha éppen nem érezzük magunkénak. Így amit mond és tesz, azt a világ akkor is a mi számlánkra terheli, ha nem kapott tőlünk fölhatalmazást arra, hogy a nevünkben akár konkrét pénzügyi, akár politikai, erkölcsi stb. értelemben adósságokat csináljon.
Azért kell ezt leszögeznünk, mert ha nem így volna, nem kellene a mai magyaroknak, köztük egykori elkötelezett németelleneseknek, nyilasok által üldözötteknek, zsidókat bújtatóknak is pirulni Sztójay, Szálasi vagy éppen Rákosi, és bizony Kádár valamint apró csahosaik miatt. Hogy azonban ez a szégyenérzetük ne enyhüljön, arról többek közt Magyarország jelenlegi miniszterelnöke is többszörösen gondoskodik. Nemcsak azzal, ahogyan a múlt bűneinek haszonélvezőjeként jeles külföldi vezetőket fogad családja demokratikusabb vidékeken elrabolt vagyonnak minősülő villájában, nem is azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt is képes rasszista-típusú viccelődésre, hanem azzal is, ahogyan politikai ellenfeleinek rasszista-antiszemita hírbehozásával az egész nemzetet járatja le.
Természetesen egyetlen faji alapokra játszó megnyilvánulásából nem következik, hogy Gyurcsány Ferenc rasszista, amiként pusztán abból, ahogy a kettős állampolgárságról tartott népszavazást megelőző, az utódállamokban élő magyarok magyar állampolgárságának megszerzését megkönnyítő jogszabály ellen kampányolt, sem következik, hogy tudatosan magyarellenes lenne. Utóbbi még abból sem következik, ha politikájában de facto vannak olyan elemek, amelyek a szélesebb, ám egyúttal természetesebb értelemben felfogott magyar nemzeti érdekek ellenében hatnak.
Mint ismeretes, a globalizáció minden tudatos nemzetromboló szándék nélkül, a maga természetes dinamikája okán nem a nemzeti érdekek (tehát korántsem csak magyar!) kifejező, hanem azok ellen hat. Ebből adódóan az a gondolkodásmód, amely szerint Magyarország, tehát a magyar nemzet sorsában döntő jelentőségű problémák megoldását a globalizációtól kellene várni, eleve sérti a nemzet érdekeit - ha mással nem, azzal, hogy nem figyel rájuk eléggé.
Ennél azonban többről is szó van. Arról ugyanis, hogy olyan érdekeket nem lehet sikerrel képviselni, amelyeket nem ismer valaki. A nemzetek sorsa, létük tartalma ma főként kultúrájukban, történetükben jelenik meg. Ahhoz, hogy valaki a nemzet érdekeit képviselhesse, ismerni kell annak történetét, kultúráját. Nyilvános megszólalásai nyomán azonban azzal kell szembesülnünk, hogy Magyarország miniszterelnökének ilyen irányú ismeretei nem ölelik fel a középiskolai történelemoktatás törzsanyagát - így pedig indokolatlan azt várni tőle, hogy képes legyen a magyarság történelmi érdekeit-értékeit képviselni, védeni. Merthogy nemcsak a tudatos magyarellenesség lehet fenyegető, hanem a magyarság dolgait illető tudatlanság is.
Ezt kellett éreznünk a közelmúltban a tekintélyes Times-ban közreadott interjút olvasva is. A magyar miniszterelnök természetesen ebben a megnyilvánulásában is óvakodott az eddigi politikai tevékenységével való szembenézéstől, ehelyett a hazai politikai válságjelenségeket az ellenzék problémájaként forgatta meg a pártpolitika páclevében. Szíve joga, hogy ezt tegye, és még az Alkotmány is garantálja, hogy meg is tehesse. A haza egyéni érdekű piszkolgatásában csak a lelkiismerete és az ízlése korlátozhatná, de úgy tűnik, éppen ez indítja a - végső soron - saját érdekeivel is ellentétes kirohanásokra. (T. i. ha kormányzása során valóban valamiféle vérszomjas nácizmus kezdene gerjedezni, akkor azért őt is terhelné felelősség - míg ha egy kiegyensúlyozott, Európához közeledő ország vezetőjeként mutatkozna, az az ő dicsőségét is szolgálná.) Ehelyett azonban a mandzsettájából előhúzott antiszemitizmus kártyával akarja megnyerni a partit.
De maradjunk a történelemnél. Az interjú szövege szerint Árpád-sávosnak titulált zászló a magyar nácik, a nyilasok jelképe volt. Az állítás egyetlen célja: a teljes magyar ellenzék lejáratása, rasszista színben való feltüntetése. Anélkül, hogy a zászlóval kapcsolatos történelmi ismeretterjesztésbe bonyolódnánk, szögezzük le: ez egyszerűen nem igaz. A nyilasok jelképe - ki hinné... - a nyilaskereszt volt. Nem vitás, piros-fehér sávos háttér előtt. De nem annyira zászlón, mint karszalagon hordták: a nemzeti zászló még az ő idejükben is a háromszínű, piros-fehér-zöld lobogó maradt. Ilyenformán Árpádsávos zászlók alatt - szemben a Times-ban állítottakkal - nem meneteltek magyar zsidók százezrei Auschwitzba, ahová - korábban - vagonokban szállították őket. Nem szállíthatták volna egyébként akkor sem, ha történetesen Szálasi Magyarországának ez lett volna a hivatalos jelképe, mert - ki hinné... - a nyilas bábállam nem volt olyan meghitt viszonyban a Szovjetunióval, hogy az ilyen transzportokat átengedtek volna az általa ellenőrzött területeken - merthogy addigra, Szálasi és pribékjei vágyaival szemben, a hírhedett megsemmisítő tábor felé vezető vasútvonalak már a Vörös Hadsereg által felszabadított részekre estek. Szálasi hatalomra jutásának idejére a vidéken élő magyar zsidóság túlnyomó többségét már elhurcolták - és mint ismeretes, 1944 nyarán a deportálás befejeződött.
Ez nem Szálasiék érdeme: ha rajtuk múlik, a fővárosi zsidóság is hasonló sorsra jut - ám szándékuktól függetlenül - nem juthatott. Amire a nyilasok még képesek voltak, azt megtették, és karszalagjuk emléke is éppen elegendő ok ahhoz, hogy politikai kontextusban jó érzésű és felelős magyar polgárok igenis tartózkodjanak a megjelenésével rossz emlékeket idéző zászló használatától.
De nem az agyontárgyalt zászlókérdésről van szó, hanem arról, hogy történelmünk kritikus kérdéseit illetően felelős politikus nem engedhet meg magának olyan fokú tudatlanságot, amilyet az elmúlt időkben a miniszterelnöktől láthattunk. Aki ilyen fokon nincs tisztában a magyar történelem tragikus és katasztrófába vivő szakaszának eseményeivel, az nemcsak az 1944. október 15-e utáni eseményeket nem ismeri, hanem azt sem, ami előtte történt. Ráadásul a miniszterelnöki tudatlanság attól is veszélyes, hogy a mögötte álló hivatali autoritással párosulva iskolát teremthet - mint láttuk, teremtett is. A szövegét Gyurcsánnyal illetve kommunikációs csapatával gyaníthatóan egyeztető Demszky Gábor (aki a hetvenes évek elején, azt követően, hogy az egyetemi ifjúság Március 15-i megemlékezését a rendőrség brutálisan szétverte, a Tanácsköztársaság akkor még álló emlékművéhez tervezett a ,,nacionalistákkal" szemben ellentüntetést) a maga beszédében ugyancsak a ,,Szálasi és bandája" által halálba küldött százezrek példáját idézi. Beszédének külön stiláris bájt ad, hogy Szálasi bűntársainak megnevezésére éppen a ,,banda" szót találta alkalmasnak, mely kifejezés valaha a Rákosi-Gerő időkben volt divatos: ,,Tito és bandája", ,,Rajk és bandája".
Habár elborzasztó az, ahogyan a belpolitikai versengésben a baloldal és a liberálisok alkotta koalíció minden lehetséges és lehetetlen eszközt fölhasznál a jobboldal és a szélsőjobboldal, illetve a náci eszmékkel is érintkezésbe kerülő extrémizmus összemosására, ehhez 1989-óta hozzá kellett szoknunk. De még mindig nem sikerült megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel ez, nemcsak a célba vett politikai tömböt, hanem a nemzet egészét kompromittáló harci eszköz semlegesíthető.
A történelem megalázásának (megreformálásának?) gyurcsányi modellje azonban nem szorítkozik a rasszizmus-nácizmus tematikára. A magyar szocialisták nemzedékeken át megőrződött legitimációs komplexusával (is) küszködő miniszterelnök ez idáig nem tudott úgy a szájára venni történelmi kort, személyiséget, eseményt, folyamatot, hogy a vége ne valami otrombaság legyen. Így volt ez a Nagy Imre sírja fölötti szereplésekor (,,Te mit csinálnál a helyemben" - fordult a mártír miniszterelnök sírja felé, most ne térjünk ki arra, hogy ez a bárki mástól is elfogadhatatlan csendőr-pertu tőle miért minősíthetetlen durvaság), és hogy életútja, közéleti magatartása okán tőle már az is kegyeletsértő, ha Bibó Istvántól idéz, vagy akár a szájára veszi a nevét. (Tudniillik Bibó egyik sarkalatos politikai tétele az volt, hogy hazudni nem szabad.)
Az énképében magát Nagy Reformerként üdvözlő miniszterelnök retorikájában a reformkor természetesen megkülönböztetett szerepet kap. Így volt ez egy korábbi Batthyány emlékezésen, ahol azt találta mondani, hogy az 1848-as szabadságharcot is reformok követték (mintha már akkor is annak a bejelentését készítette volna elő, hogy március 15-én nem forradalmat, hanem reformokat ünneplünk). Akkor arról felejtkezett meg, hogy - mondjuk ki az igazi nevét - az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot a reformkor nem követte, hanem megelőzte. És Világos után nem reformok, hanem megtorlás és önkényuralom következett.
A Batthyány-emlékezéskor még csak sejtelemesen lengedező képlet mostanra határozott körvonalakat és zavarosságában is határozott tartalmat kapott. Eszerint ,,48 a kereszténység felvételét követő időszak" (nota bene: e megfogalmazásban a magyar államiság szinte teljes története, vagyis az, amit szűkebb értelemben a magyar történelemnek tekintünk, mindössze egyetlen időszak!) ,,legnagyobb változása". És ez, tehát az elismerten legnagyobb változás,,,amit forradalomnak gondolunk" az valójában reform volt, a változásokat nem Pest, hanem Pozsony harcolta, onnan indult a hajó Bécsbe. Ahol, ha március 13-án el nem kergetik, ott várta volna a reformereket a még náluk is nagyobb reformer, a már-már forradalmi nagyságként ünnepelhető Metternich. (Itt is meg kell állnunk egy pillanatra: ha ez így igaz, akkor 1956. október 23. is félreértés volt, nem pedig forradalom. A gyurcsányi történelmi logika szerint '56 forradalmárai a XX. Kongresszuson szónokoltak, és a legnagyobb forradalmár maga Hruscsov volt.)
Hogy nem a miniszterelnöki szónoklat értelmezése, hanem maga a szónoklat történelemképe brutálisan önkényes, az a továbbiakban még inkább bebizonyosodik. Akkor, amikor a szabadságáért harcoló, forradalmi Magyarország politikai történései e képtelen vízióban Petőfi és Batthyányi nézeteltérésként jelennek meg. Nos, igen: Petőfi forradalmisága, ha úgy tetszik: jakobinus szenvedélyessége, nem érte be a reális erőviszonyokra figyelő ,,galambok" fontolva haladásával. Ez igaz. Ám a valóság mégis az volt, hogy a nemzet vívta élethalál harcát a szabadságáért, a nyiladozó demokrácia és jogállamiság állt szemben az önkényuralommal, a polgárosodás a kiváltságok világával. (Egyébként az sem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb a rebellis magyarokkal szembenálló Ferenc József is a reformok útjára lépett volna, csak addig még akasztatott egy kicsit...)
A sorskérdésekben a nemzet javáért harcba szálló Petőfi és Batthyányi, a miniszterelnök példázatával ellentétben, nem egymással szemben, hanem egymás mellett álltak. Ennek alapját értékrendjük, a nemzethez való hűség erkölcsi parancsát a mártírhalálig vállaló feddhetetlen jellemük teremtette meg. És éppen ez a moralitás 1848. március 15. egyik legfontosabb, időtlen üzenete. És éppen ezért hivatkozhatott Batthyányi az áprilisi törvények megvalósításának garanciájaként a közbizalomra és közbecsületre - olyan fogalmakra, amelyeknek használata a hazug 2006-os választási kampány és az őszödi hazugság-beszéd győzedelmes hőse részéről nemcsak hiteltelen, hanem egyenesen blaszfémia.
Igen, Petőfi és Batthyányi összetartoztak. Gyurcsány Ferenc úgynevezett ünnepi beszédének kulcsszavaként refrénszerűen az összetartozásra hivatkozott. De ahogyan a januári Szembenézésből az igazi szembenézés hiányzott, mostani megszólalása sem lehetett képes az összetartozás érzésének fölkeltésére. Mert kivel tartozik össze Gyurcsány Ferenc? Petőfivel és Batthyányival aligha: ők a nemzetért az életüket adták, és nem azon és a másfélszáz év előtti rendszerváltáskor nem azon buzgólkodtak, hogy az úrbéri birtokok privatizálásán meggazdagodva egy új oligarchia tagjai legyenek. Nem hinném, hogy a két éve arcul ütött határon túli magyarok vele éreznék magukat összetartozónak. És nem érezhetnek így az itthoni becsapottak, azok, akiknek fáj, ha lekurvázzák a hazájukat, akik arcátlanságnak tartják, ha valaki korábbi hazugságaira mint jogforrásra hivatkozik.
Összetartozik persze az Őszödön majd a későbbi bizalmi szavazáson ellenszavazat nélkül mögé álló MSZP frakcióval, meg a majd egy emberként elnökévé választó párttal. Összetartozik azokkal, akik érdekből vagy tudatlanságból örömmel elhiszik hazugságait.
Szeretném azt hinni, hogy ez kevés. Vannak politikusok, akiktől még az igazságot is nehéz hitelesnek elfogadni. Gyurcsány Ferenc eddigi pályafutása során egyetlen pillanatig sem tetszett szavahihetőnek: eddigi működésével csak a közvélemény megosztásában volt példátlanul eredményes. A féligazság a politikában általában teljes valótlanságot jelent. A miniszterelnök szájából az összetartozunk formula ugyan valótlanság, de felerészben mégis igaz: mert ha össze nem is, de máskülönben sokkal, nagyon sokkal tartozunk. Olyan sokkal, amely az ország gazdasági szuverenitását (és mind azt, ami erre épül) romba döntötte. És az ország megosztottságát nem ilyen vagy olyan zászlók jó vagy rosszhiszemű, esetleg csak balgaságból fakadó lobogtatása okozza, hanem az, hogy - a miniszterelnök ambíciói ellenére - még mindig vannak, akik számára ez a helyzet elfogadhatatlan.
Az írás előzetes a Magyar Szemle március végén megjelenő, 2007/2. számából. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 19:25:22, szerda
|
| |
| |
A nap mondása:
" Én a Norbi módszerrel semmire nem mentem, a Gyurcsány módszerrel viszont szeptember óta hat kilót fogytam." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 19:20:16, szerda
|
| |
| |
UTOLÉRTEK BENNÜNKET
Mongolok Hőgyészen
A Tolna megye községbe öt éve érkezett meg az első mongol csoport. Szervezetten jöttek, munkaszerződéssel a zsebükben. Jó pénzt ígértek nekik az ulánbátori munkaközvetítőkben, egyeseket ezerdolláros havi díjjal kecsegtették. A repülőjegy kifizetésével is biztatták a hezitálókat. Cserébe azt várták tőlük, hogy mindent varrjanak meg, amit majd eléjük tesznek. Profi módon, napi nyolc órában.
Az otthon nehéz körülmények között élő emberek tucatszám jelentkeztek a felhívásra. Munkások és diplomások, asszonyok és férfiak, akik az indulás előtt igyekeztek gyorsan kitanulni a mesterséget, hogy megfelelhessenek az itteni szigorú követelményeknek. Többségük nagy reményekkel vágott neki az útnak: hamarosan pénzzel segíthetik, támogathatják a Mongóliában maradt családtagokat.
Néhány hét múlva kiderült, hogy munkaadóik semmibe veszik a szerződésüket, ugyanis nem napi nyolc órát, hanem tizenkettőt dolgoztak, de nem az ezer dollárnak megfelelő összegért, hanem a magyar minimálbérért. Nem tehettek semmit. Mongóliába nem mehettek vissza, mert le kellett dolgozniuk a repülőjegy árát, ami körülbelül kétéves keresetüknek megfelelő összeg.
De a kevés fizetség ellenére is megéri maradni. Nagyon szűkösen élnek, és a lakhatásukért is kell fizetniük, de még így is félretehetnek az otthoniaknak. Igaz, több ezer kilométerről, és nagyon kis mértékben, de azért segíthetnek a családjukon. Odahaza nagyon nagy a szegénység, és kevés a munkalehetőség. A nők szinte csak a gyermekneveléssel foglalkoznak, de a férfiak is ritkán jutnak állandó munkához. Kereskedelemből, vadászatból nehezen lehet a szükséges anyagiakat előteremteni. A szerencsésebbek a fővárosban élnek, többnyire többemeletes házakban, épp csak komfortos lakásokban. De akinek erre nincs lehetősége, annak marad a jurta. Ezért nehéz nekik innen pénz nélkül visszamenni. Maradnak addig, amíg egy kicsit össze nem szedik magukat anyagilag.
Az utóbbi években egyre több, kizárólag mongolokat foglalkoztató varroda nyílt országszerte. A konkurencia - vélik az áttelepültek - kedvező változást hozott az életükben.
Hőgyészen nemrég új tulajdonosai lettek a cégnek. A túlórákat már kifizetik, így sokan akár hatvanezer forintot (<300$) is keresnek havonta. Vannak házaspárok, akiknek időközben gyereke született. A magyarok megszokták a jelenlétüket, de nem tekintik őket barátjuknak.
A nem hivatalos statisztikák szerint öt éve folyamatosan nő a Magyarországon élő mongolok száma, legalább hatvanezren jöttek el dolgozni Mongóliából Magyarországra, főként nők, de akadtak férfiak is, aki inkább megtanultak varrni, csak hogy munkához jussanak itt.
http://www.maimano.hu/kismano/20070320_moriczsimon/index.html
Vegulis rokonok vagyunk, vagy mifene :-))). |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 19:12:02, szerda
|
| |
| |
Jeszenszky: Fontos megállapitások gáz,- és energia-ügyben
(Nabucco, Europa vs. Gazprom, Moszkva, Gyurcsány).
Tények és a hazai sajtó ferditései.
A Gyurcsány interjú kiverte a biztositákot Brüsszelben.
Tisztelt Olvasó!
Éles szemű megfigyelő barátom kommentárján minden magyar állampolgárnak el kellene gondolkodnia.
A brüsszeli EU Bizottság és az Egyesült Államok képviseletének, - s talán a Magyar Parlanmenti Ellenzéknek is - pedig nagy segítséget nyújthatnak e megállapítások - reméljük figyelnek is rájuk.
JG
1. MI A VALÓSÁG?
Nem jött át a mainstream sajtóban, hogy Priebalgs (EU szivar) azért jött
Budapestre,mert a Bizottságban kiverte a biztosítékot a Gyurcsány-interjú.
Az sem jött át a médián, hogy Priebalgs biztosítékot kért arról, hogy támogatjuk-e még a Nabucco projektet. (Nabucco project = nem-orosz függöség biztositása Európának gáz és energia ügyekben.
Azt meg csak a washingtoni Jamestown Foundation adta hírül, hogy Bryza amerikai külügyi csoportfőnök szerint nem igaz az, hogy a Nabucco-t nem lehet majd megtölteni nem-orosz gázzal, és erről adatokat is mondott egy törökországi konferencián március elején.
A várható - igen negatív - román visszhangról pedig csak a NOL tudósított. (Congrats!)
(Mellesleg a moldávok is kiakadtak, de ez nálunk már végképp senkit sem érdekel.)
A tökfej Gyurcsánynak meg vagy nem mondták meg tanácsadói, mit is döntött az EU azona csúcson, ahol ő maga is részt vett, és hogy mit jelent az, hogy európai projekt, aminek az élére EU koordinátort fognak kinevezni a csúcs döntés ealapján, vagy tudta ezt, és amit mondott, azt ennek tudatában mondta, és akkor a helyzet még szomorúbb.
Az meg tragikus, vagy tragikomikus, hogy Gyurcsány orosz gázt akar a Nabucco-n szállítani, hiszen az egész ügy nem erről, hanem a Kaszpi-térség és Közép-Ázsia EU-hoz - így a világpiachoz - való energetikai kapcsolódásáról szól.
Vajon tudta ezt? Megmondták neki?
Valakinek ki kellene már pukkasztania azt a PR lufit, hogy a németek meg az olaszok és a franciák is alkudoznak az oroszokkal, ez tehát "EU-konform" dolog. Meg hogy ez "magáncégek ügye"...
Vicces, akkor miért Schröder és Putyin írta alá a Nordstream szerződést? Vagy tévednék?
Azt sem tudják, hogy Oroszországban ugyan majdnem minden magán, de egyben minden állami, főleg,ami gáz?
Mióta magáncég a Gazprom tessék mondani? (És mi az hogy "nemzeti vállalat"? Ez nem a Malév...) Ezt a miniszterelnöknek nem mondták meg?
Olaszországban és Franciaországban, vagy éppen Belgiumban nem 90% körüli az
orosz gáz aránya a felhasználásban ugye?
Akkor meg miről beszélünk?
Az pedig a cinizmus csúcsa, hogy nekünk úgymond választási lehetőségünk van,
vagy ezt választjuk, vagy azt.
Először is, 2004. május 1. óta nem választhatunk arról, kell-e nekünk egy EU projekt, (amit mellesleg konszenzussal, tehát részvételünkkel fogadtak el), vagy egy inkább egy - ezt
kizáró!- oroszra teszünk. Ez a kérdés ugyanis a Magyarország EU
tagságáról szóló szavazások során eldőlt.
Mert legyen világos, aki egy kicsit isbelegondol, az tudja, NEM lesz két vezeték.
Egy lesz, ha lesz. Mégpedig az lesz, amelyik előbb lesz.
Ez nem többsávos autópálya, Kóka miniszter úr...
Priebalgs ugyanis ezért van itt Budapesten. Mert itt az EU-ról van szó, ez már nem szabadon választott gyakorlat. Nem arról szól a itt történet, mint Olaszországban, ahol a hiányzó tíz-húsz százalékot innen-onnan pótolják,vagy Görögország felől, vagy északról jön majd orosz gáz, de lesz más is.
Itt ezen a vidéken arról van szó, hogy a kilencven százalékot le lehet-e majd vinni nyolcvanra, hetvenre egy másik útvonalon érkező másik gázzal. És akkor még a dolog geostratégiai összefüggései, amik bennünket is kell hogy érdekeljenek, egyelőre fel sem merültek...
Azt már csak a szkeptikusok mondogatják, hogy orosz gáz sem lesz elég... Az orosz kormány egyébként most foglalkozik a belső gázhiány miatt kieső energia-termelés ügyével, és masszív szénberuházások lesznek. Azeddigi szénhidrogén erőműveket átállítják széntüzelésre, hogy elegettudjanak tenni a gázexport kötelezettségeknek. Az EU meg majd sírhat,
Whereare you, Kyoto?
2. A BUDAPESTI KORMÁNY HAZUGSÁGAI, AMIVEL TELE A MAGYAR SAJTÓ
Kezd szappanopera-szerűvé válni a gázügyi kormányzati hazudozás és csúsztatgatás. Ma már valaki azt is említette, hogy a miniszterelnök azért szerveztette meg az IHT interjút, mert az oroszok akartak volna kifarolni a Gazprom magyarországi bulijából, vagy húzták az időt, és Gyurcsány még a moszkvai útján le akarta zárni ezt az ügyet. Tehát nem a Nyugatnak, hanemMoszkvának szólt az üzenet... Még az is lehet, hogy ez igaz lesz a
végén. Persze a bértollnokok azonnal riadót fújtak, és a kormánypénzenhülyeségeket mondogató GKI Energia-kutató dilettáns igazgatója már lassan ebbe is belekeveri az árpádsávos talking points-okat...
A kormányzati blöff-kommunikáció kezdetben a következő elemekre
épült:
- Az EU tagok is különalkukat kötnek (Erről szól a Népszabi pártbértollnok
brüsszeli tudósítójának bércikke is, tele félrevezető csúsztatásokkal.)
- "Egyik sem igazán reális, tehát nem lehet mitől elhatárolódni és gátolni azt, ami nincs".
- "A bírálók zsigerből orosz-ellenesek",mondják az elvtársak - és szembe mennek az európai nagyhatalmak érdekeivel is.
Ez mára már így módosult:
- "Verseny kell, tkp. egyik sem áll jobban, mint a másik, mindkettőt még tervezik, lássuk, melyik nyer, de mi ne maradjunk ki semmiből".
- "Tehát nincs választási kényszer, tkp. két egyenrangú és egyenjogú projekt vetélkedik"
- "Mi támogatjuk a Nabucco-t is" - mondják, és nem sül ki a szemük, -, "de előre nem kötelezzük el magunkat mellette"
- Végül, a legfontosabb: "az orosz gáz a lényeg, az lesz mindkettőben", - hazudják, és még mindig nem szakad le a plafon - "tkp. a vita két vezetékről, nem pedig két gázforrásról szól". |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-03-21 18:41:35, szerda
|
| |
| |
Ilyen még nem volt: nyolcvan fideszes politikus ellen indul eljárás
http://jobbinfo.tvn.hu/news.php?readmore=951
Sorra mondanak le mentelmi jogukról a fideszes képviselők - "Jogilag nem is
létező kordon miatt zajlik eljárás politikusok jelentős csoportja ellen." -
Orbán Viktor pártelnök egy korábbi nyilatkozatában már előre kirakatpernek
nevezte az eljárást.
Sorra mondanak le mentelmi jogukról a fideszes képviselők
A kordonbontásban részt vevő fideszes képviselők postafordultával megküldik
az ügyészségnek azt a levelet, melyben lemondanak mentelmi jogukról -
tájékoztatta a Hírszerzőt Répássy Róbert, a párt frakcióigazgatója, aki
"ellentmondásosnak" nevezte, hogy a szerintük jogilag nem is létező kordon
miatt zajlik eljárás politikusok jelentős csoportja ellen.
A februári Kossuth téri kordonbontást követően a BRFK feljelentést tett az
abban részt vevő fideszes országgyűlési képviselők ellen, de a politikusok
mentelmi jogára hivatkozva a Pesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette
az eljárást. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) kérésére a kordonbontó parlamenti
képviselőknek egyesével, írásban kell nyilatkozniuk arról, lemondanak-e
mentelmi jogukról.
Mint arról korábban beszámoltunk, múlt héten hétfőn a párt elnöksége afelől
döntött, hogy a Fidesz-frakció kordonbontásban részt vevő tagjai együttesen
mondanak le erről a jogi védettségükről. Akkor még Szili Katalin házelnök
számára kívánták postázni az előre megírt formaleveleket, de az ügyészség
időközben ismertté vált álláspontja miatt az LÜ-nek megküldött
válaszlevélben teszik meg ezt.
A kordonbontásos ügyben háromféleképpen lehet érintett egy fideszes
politikus. Elsőként úgy, hogy valóban részt vett az akcióban, ezért
"jogosan" kérik tőle a mentelmi jogáról való lemondást. Vannak azonban
olyanok, akik bizonyítottan nem voltak jelen a bontásnál, de mégis eljárás
indult ellenük.
Végül vannak olyan képviselők, akik részt vettek ugyan az Orbán Viktor által
kitalált akcióban, de máig ismeretlen okból kimaradtak a feljelentésből.
Répássy Róbert frakcióigazgató lapunknak elmondta: mivel már korábban is az
volt a Fidesz álláspontja, hogy tettükért vállalják a felelősséget, ezért
minden érintett lemond a mentelmi jogáról. Akik bizonyítottan nem voltak
jelen, de eljárás indult ellenük, azok is, méghozzá azért, hogy az igazuk
kiderüljön.
"Arról nincs még döntés, hogy mit tegyenek azok, akik jelen voltak, de nem
indult ellenük eljárás. Vélhetően egy későbbi időpontban, az eljárás
állásától is függően demonstratív módon jelenthetik majd be, hogy lemondanak
mentelmi jogukról" - fogalmazott lapunknak az ellenzéki politikus.
Répássy egyébként - több frakcióbeli jogászkollégájával együtt - úgy véli,
nem követtek el még szabálysértést sem, mivel a kordon fizikailag ugyan
igen, de jogilag nem létezett. Ugyanis a leírt főkapitányi intézkedésből az
is kiderült, hogy az irattáron kívül csak két rendőrtiszt kapta azt meg,
tehát annak "megállapításait senkivel nem közölték, ami egy ilyen eljárás
során fontos lett volna".
Behatolás helyett kihatolás
Másrészt az is érdekes, hogy nem a kordon élvezett védelmet, hanem a
biztosítási terület, melynek határát jelezték a vasrácsok. "Mi, képviselők,
akiknek a védelmére hivatkozva hozták létre a biztosítási területet, nem
behatoltunk, hanem úgymond kihatoltunk a területre, azaz nem sértettük meg a
biztosítási terület jellegét. Rendbontás ezért nem történt" - fogalmazott a
jogász-politikus, aki szerint emellett alkotmányos aggályok is felvethetőek
a kordon létével kapcsolatban.
A frakcióigazgató elmondta: "gyakorlatilag a bíró már a mentelmi jogunkról
való lemondás kérésével prejudikálta, hogy nem történt bűncselekmény,
ugyanis ez esetben csak az országgyűlés oldhatja fel a képviselők mentelmi
jogát." Szabálysértés esetén a képviselők "önmaguktól" is megtehetik
ugyanezt.
"Jogilag a helyzet az előbbiek ellenére világos, de politikailag igencsak
ellentmondásos" - folytatta Répássy Róbert, hiszen "emberemlékezet óta nem
fordult elő, hogy nyolcvan ellenzéki képviselőt állítsanak bíróság elé. Ha
lesz tárgyalás, az mindenképpen szimbolikus lesz, és ez esetben
szimpátiatüntetés sem kizárható."
Orbán Viktor pártelnök egyébként egy korábbi nyilatkozatában már előre
kirakatpernek nevezte az eljárást.
Hírszerző |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2007. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1119
- e Hét: 15349
- e Hónap: 26460
- e Év: 179956
|
|
|
Offline
