|
2010-07-07 10:32:00, szerda
|
| |
| |
Deák Ernő a Sopron közelében fekvő Pereszteg községben született, amely csak néhány kilométer távolságra van Nagycenktől, ahol a legnagyobb magyar, Széchenyi István élt és dolgozott. A Bécsben született és meghalt Széchenyi tagadhatatlanul nagy hatással volt és van ünnepeltünk szellemiségére.
Édesapját korán elveszítve, 17 éves koráig félárván nevelkedett. Az 1956-os magyar forradalom után nem kalandvágyból, hanem betegsége miatt sodródott Ausztriába. A későbbiekben a hiányzó családját az Ausztriában működő magyar iskolák (Kammer, Iselsberg, Innsbruck) diákközösségei pótolták. Ezekben az iskolákban nagy árvaságában először tapasztalta meg a közösség kohéziós erejét. Életre szóló barátságok születtek itt. Különösen az innsbrucki iskola oltotta belé a magyar távlatokban és keretekben való gondolkozást, és adta meg élete új tartalmát, célját. Bécsi egyetemi évei alatt szakmai kérdések mellett a nép és a haza, az irodalom és a történelem foglalkoztatták leginkább.
Sok fájdalmas tapasztalat kellett ahhoz, hogy feladja emigráns nézeteit, és erősödő meggyőződéssel kezdje hirdetni ausztriai magyar mivoltát. Az elsők között volt, akik megfogalmazták, hogy a menekülteknek két hazájuk is lehet. Az egyik a földrajzi: az ország, ahol az ember él; a másik a szellemi, amelyhez tudatosan ragaszkodik. Akkor még a politikai emigráció azt vallotta, hogy csak ideiglenesen él Nyugaton, és amint lehet, azonnal hazatér. Új Magyarország felépítése volt a cél. Deák Ernő viszont már a nyolcvanas évek elején tisztán látta, hogy a "visszatérésből" nem lesz semmi. A nyugati szórványokban élő magyarságnak, ha nem akar asszimilálódni és felszívódni, hosszú távra kell berendezkednie. Sokan, köztük sajnos Tollas Tibor is, ezekben a nézetekben az 1956-os eszmék elárulását vélték felfedezni. Deák Ernő kereszttűzbe került, akiket "otthagyott", épp úgy lőtték, mint akikhez "közeledett". Végül is a történelem őt igazolta, hiszen a volt emigráció nem költözött vissza Magyarországra.
Elévülhetetlen érdeme, hogy a bécsi nemzetiség jogait a burgenlandiaké mellett elismertette az osztrák kormánnyal 1992-ben. Ő kezdeményezte és szervezte meg az Ausztria Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét (1980). Ez volt az ausztriai magyarok első öszszefogása.
Tengernyi munkája mellett Hanák Tibor betegsége miatt nyakába zúdult a Bécsi Napló főszerkesztősége is. A lapot elismert, színvonalas újsággá fejlesztette fel. Kiváló munkatársakkal vette körül magát, és semmilyen körülmények között nem volt hajlandó lepaktálni a kommunistákkal. Deák Ernő mindvégig hű maradt az 1956-os forradalom eszméihez.
(Deák Ernő az idén júniusban töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból a hónap végén a Schneeberg csúcsán, a 2070 méteren épült Fischerhüttén ünnepeltünk, ott töltöttünk el egy éjszakát. A hegyet másfél évtizede minden évben meghódítjuk, s elneveztük Szabadság hegynek. Ez a Peresztegről és Kópházáról is látható hegy hósipkájával gyermekkorunkban a szívünkhöz nőtt. Deák Mosonmagyaróváron is számtalan alkalommal járt, s segítségével született meg az 1956-os sortűzról szóló - Dokumentumok 1956 - dokumentumkötet. ) Böröndi
 |
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
