|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 20:33:18, kedd
|
| |
| |
Mikor a zsidók 1919-ben először elfoglalták hazánkat, még
tiltakoztunk, és kivertük őket.
Mikor a zsidók 1945-ben az oroszok segítségével ismét elfoglalták
hazánkat, hiába tiltakoztunk sok hazafit elvittek, és nem állt mellénk
senki.
Mikor ebből elegünk lett 1956-ban ismét fellázadtunk a zsidók uralma
ellen, de ismét elárultak bennünket, még több hazafit kivégeztek.
Mikor 1989-ben a zsidók köpönyeget váltottak a hatalom megtartása
érdekében, már csak kevesen maradtunk, akik felismertük a lényeget, de
ez az erő már komoly forradalomra nem elég.
(Niemöller, Martin német protestáns teológus)
Ez miránk is érvényes |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 20:04:20, kedd
|
| |
| |
Elhatárolódási verseny a holnapi Magyar Élet Menetétől
2012, október 16 - 19:11
Miskolc polgármestere, a Fidesz és az LMP helyi szervezete, valamint a megyei roma önkormányzat is elhatárolódott kedden a másnapra szervezett "szélsőséges" felvonulástól. Ennyire érdektelen nekik a helyi magyar emberek élete? - tehetnénk fel a kérdést.
Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) Miskolc polgármestere közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben leszögezi, hogy "Nem engedjük csatatérré változtatni az Avast!" A polgármester megfogalmazása szerint "a szélsőséges erőknek az Avas csak eszköz a saját politikai céljaikhoz. A problémát azonban mi azután is kezelni fogjuk, hogy véget érnek a vonulgatások, és levonulnak a szélsőségek az Avasról." - fogalmazott a nyugodt életükért aggódó magyarokról a polgármester.
Az Avason élők egyszerűen rendre és biztonságra vágynak - írta a polgármester, aki felelős magatartásra szólított fel mindenkit. Kriza Ákos hangsúlyozta: az október 17-ei "szélsőséges" demonstrációk kapcsán minden miskolcinak tudnia kell, hogy az önkormányzat és a rendőrség a rend pártján áll, és "a rendőrség fenntartja a rendet!"
A Jobbik október elsején jelentette be, hogy menetet szervez az avasi városrészében, amellyel felhívja a kormány és a helyiek figyelmét: "elfogyott az emberek türelme" és "Magyarországon ma nincs közbiztonság". Ugyanerre a napra békés demonstrációt hirdetett a Demokratikus Koalíció, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat pedig a Hazáért, a demokráciáért! elnevezéssel indít menetet és ellentüntetést.
Sebestyén László, a Fidesz miskolci szervezetének elnöke kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy elutasítják a "politikai önérdeknek ezt az üres és felelőtlen megnyilvánulását", elutasítják "a jobbikos semmi nem jó politizálást, mert nem rendet teremt, hanem heccel, és végeredményben káoszt szül." A Lehet Más a Politika városi szervezete szintén úgy gondolja, hogy nem egy parlamenti párt feladata a rendfenntartás biztosítása és az igazságszolgáltatás gyakorlása.
"Úgy gondoljuk, hogy a rendfenntartás a rendőrség, az ítélkezés pedig a bíróság feladata, az elmúlt hónapokban mindkét szerv megfelelően próbálta kezelni az Avas körül kialakult kényes helyzetet" - fogalmaz az LMP közleménye. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Roma Önkormányzat közölte: elhatárolódik mindenféle "szélsőséges" megmozdulástól és megnyilvánulástól, legyen az jobb- vagy baloldali. A szervezet ugyanakkor tudatta: támogatja a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak a cigányság érdekeinek védelmében tett törekvéseit, "amennyiben az kizárólag a cigányság érdekeit szolgálja, pártpolitikától mentesen."
MTI nyomán - barikad.hu
http://barikad.hu/elhatarolodasi_verseny_a_holnapi_magyar_elet_menetetol-20121016 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 19:35:09, kedd
|
| |
| |
Marschalkó Lajos: Miért harcoltunk?
Azon a napon, amelyen 1940-ben a nyugati villámháború győztes német seregei bevonultak Párizsba, a magyar képviselőház ülésén mondotta gróf Csáky István akkori külügyminiszter: ,,Azokat a fegyvereket, amelyek ma Európában dörögnek, Versailles-ban, Neuilly-ben, Trianonban és St. Germain-ben töltötték meg“.
Ebben a mondatban előre is ott volt az egész magyar nemzet és az összes 1946-os mártírok felmentő ítélete. Egy óriási világnézeti küzdelemben, amely pontosan a Párizs környéki békék és az ezekből kinőtt bolsevista előretörés ellen indult, sem a müncheni, sem a két bécsi döntéssel és Kárpátalja visszacsatolásával megnövekedett Magyarország nem maradhatott ki. Sem erkölcsileg, sem politikailag, sem katonailag. Ugyanekkor azonban gróf Csáky idézett mondatában benne volt a Horthy-korszak elítélése is. Mert ha ezernyi okból harcra kényszerültünk, akkor ezt a harcot legalább megfelelő felkészültséggel, elszánt politikával és nem rosszul felszerelt, tétován bevetett hadsereggel, ingadozó közvéleménnyel kellett volna megvívni. A Horthy-korszaknak nem az a bűne, hogy a ,,németek oldalán“ beavatkozott a háborúba, hanem éppen ellenkezőleg az, hogy nem kellő eréllyel, elhatározottsággal, nem a nemzet egész erejének mozgósításával és áldozatával tette ezt — akkor midőn erre még lehetőség nyílhatott volna.
Nem a ,,háborús bűnösség“, hanem a háborúvesztésbeni bűnrészesség vádja alól, az egykori kormányzót és 1939 utáni kormányait tökéletesen felmenteni nem lehet, azonban adódik részükre egyetlen enyhítő körülmény. A magyar politika — sőt, mondjuk meg végre: a magyar állam 1883, a tiszaeszlári vádlottak Rotschildék által kikényszerített felmentése után nem volt többé a maga ura. Az ország urai azok az országhódítók voltak, akik 560 000 főnyi és 6 százalékos kisebbségükben a nemzeti jövedelem 25 és a nemzeti vagyon 30 százalékát birtokolták. Ebből a gazdasági és sajtóviszonylatban szellemi tényből következett a magyar politika 1923 utáni skizofréniája. Ne áltassuk magunkat. Magyarország a trianoni függetlenség árnyékában gyarmatbirodalom lett. Egy idegen kisebbség gyarmata.
Sokak előtt bizonyára abszurdumnak tűnik fel ez az utólag megállapított gyarmati sors. Pedig nem nehéz elképzelni, hogy egy olyan államban, ahol pártok választási kasszájába ugyanazon nagytőke adja a pénzt, ahol az idegen kézben lévő nagyipar korlátlanul szabja meg a vám- és adópolitikát, ahol lényegében minden miniszter, nagyon sok képviselő, a szellemi emberek többsége ettől a félvérű — Málnási Ödön szavaival élve — feudalkapitalizmustól függ — ott nemzeti és szociális politikáról, különösképpen pedig függetlenségről beszélni nem lehet. Szabad szellemről, nemzeti gondolatról még kevésbé lehet szó ott, ahol ugyanez a tőkehatalom a maga teljes egoizmusával, idegen faji és uralmi akaratával irányítja a nemzeti közvéleményt.
Ennek a gazdasági, szellemi, politikai súlyeltolódásnak volt a következménye, hogy a magyar politika már 1938-ban, a felvidéki válság idején meghasadt lélekkel indult a világtörténelmi és Trianon-ellenes mérkőzés elé. Az a nem is titokzatos gyarmatosító hatalom, amely az ország tulajdonképpeni ura volt, semmi, de semmi közösséget nem érzett a nagy nemzeti célokkal, ők csak azt látták, hogy Csehszlovákiában milyen ,,demokratikus“ körülmények között élnek fajtestvéreik és hogy a magyar nép ellen folytatott kisantant-vámháborúból mennyi milliót szűrhetnek le saját méltóságos és kormányfőtanácsosi zsebeikbe. Ezenfelül észrevették azt is, hogy 1933 februárja, Hitler hatalomátvétele után, egy olyan új, ismeretlen nemzeti és szocialista erő emelkedik fel a magyar határok közelségében, amely az ő gyarmaturalmukat és vele együtt a tarthatatlannak bizonyult Versailles-i és trianoni koncepciót fenyegeti, a magyar népnek pedig sok rég megtagadott szociális jogot és igazságot ígér. Amit pedig ennél is jobban tudtak, az az volt, hogy egy 80 milliós, európai központi nagyhatalom nemzeti és szocialista árnyékában nem tartható fent a gazdasági, szellemi és ezen keresztül politikai kiváltságosságnak az a korlátlan gyarmatosító rendszere, amelyben a szeszkartell 17 idegen családjának joga volt annyi adót eltitkolni, amennyiből évente egy magyar páncélos hadosztályt lehetett volna talpra állítani. Azonban mikor Sztálingrád és Voronyezs után a magyar katona és a magyar nép ösztönösen szállt szembe a bolsevizmussal, a Chorinok gyáraiban készített tüzérségi lövedék a nyomorgó falusi napszámos adófizetőnek kétszer annyiba került, mint ugyanaz az angol tüzérségi lövedék és háromszor annyiba, amelyet a német munkás állított elő a bombázott Ruhr-vidéken. Magyarországot ez a gyáva, önérdekű feudálkapitalizmus verte át a félmegoldások, a Gömbös Gyula szerint is ,,mi mindent csak félig csináltunk“ oldalára.
A Horthy-korszak másik enyhítő körülménye a történelem ítélőszéke előtt, hogy ennek a rendszernek legbecsületesebb képviselői is azt hitték, hogy egyszer már ott kell állani a ,,győztesek oldalán“. De vajon ki számíthatja ki előre, hogy ki fog győzni egy ilyen, az egész földkerekséget lánggal, tűzzel elöntő világnézeti harcban?
Annyi bizonyos, hogy a magyar nemzet megbontott lélekkel indult a Trianon-ellenes háborúba. A nép, a hadsereg, az értelmiség és mindenek fölött a szakszervezetek galiciáner munkásvezetői által korlátlanul uralt munkásság másként gondolkoztak, mint a vezetőik. Amit a törzsöktelenek Törzsökös Magyarok Egyesületében sunyi céllal és ellenkező előjellel hirdettek, tudniillik, hogy a magyarnak titokzatos hetedik érzéke van a veszély iránt, tulajdonképpen igaz volt. A magyar nép, a munkás, a kisgazda azonban nem Hitlerben látta a veszélyt, hanem a bolsevizmusban. Az országhódítók és a feudálkapitalizmus magyar sejkjei ezzel szemben nem az országot féltették az ,,idegen eszméktől“, hanem harmincszoros igazgatósági tagságaik jövedelmét, hatalmi különállásukat, az idegen és vesztegető nagytőkét, amelytől dús jövedelmeiket kapták. Ők is tudták, de a magyar nép még jobban tudta, hogyha a nemzeti és szociális gondolat győz Európában, akkor ennek a felső-tízezernek rothadt, korrupt, időszerűtlen uralma, az országhódítók hatalmával együtt úgy omlik össze, mint a kártyavár.
A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el ,,a virágok népszavazását“. Látta a visszatért Felvidék, majd Erdély és a Bácska magyar munkásságát, amely 1938 után virággal, tyúkkal, kaláccsal, piros-fehér-zöld lobogókkal és valami nagyszerű nemzeti és szociális öntudattal elsőként áradt ki a gyárakból, hogy boldogan ölelje meg a m. kir. honvédség bevonuló tagjait. A felsőház feudalistái hiába buktattak kormányt a kassai bevonulásra indított különvonaton és hiába kiáltották oda az öreg csáklyások a bemutatkozó felvidéki képviselők szociális igehirdetésére, hogy ,,ez a benesi szellem“. A rendszer alatt megrendült a föld. A kaszinók öreg pókhálóját elfújta a magyar nacionalista és szocialista gondolat szele, amely nem a Barna Házban, hanem a Trianonban elnyomott milliók és a nyomorgó magyar dolgozók lelkében született meg. Az 1939-es első titkos választás 1.100.000 hungarista és még ennél is több közép-jobboldali szavazata nagy figyelmeztetés volt. A ,,vörös“ Csepel, Kispest, Újpest kiseperte a galíciai és balkáni korrupt marxizmus képviselőit a parlamentből. A magyar nép nagyszerű ébredése, elszánt akarata azonban csak a parlamenti erőviszonyokat változtatta meg. A Horthy-rendszert bíborfüggönyök, zöldpárnás ajtók mögül kormányzó titokzatos erőket — az ország fölött uralkodó igazi hatalmat — azonban már nem lehetett sem forradalommal, sem reformmal elsöpörni a világháború kitöréséig még rendelkezésre állott pár hónap alatt.
Gróf Teleki Pál, az Imrédyt követő új miniszterelnök bizonyosan jó magyar volt. De elsősorban feudális arisztokrata, akinek első gondja volt, hogy a felszabadult Észak-Erdélyben ne a székely kisparaszt, hanem arisztokrata társai részére biztosítsa a földeket, három-négy órás beszédekkel halálos unalomba fullassza a nép megújhodási törekvéseit és mindenféle eszközzel mentse, ami a rendszerben még menthető volt. Az Angol Királyi Földrajzi Társaság tagságából származó anglomániája, a valótlanságok hirdetéséig terjedő rendszerhűsége (Guruló márkák.) már jóval öngyilkossága előtt súlyos lelki és politikai zűrzavarra mutattak. Egyfelől épp őneki, aki Trianonban ott állott az órateremben, nem lehetett a Párizs-környéki békéket védelmező hatalmak oldalára sodorni a felébredt nemzetet, másfelől patologikus németgyűlölettel aláírni a háromhatalmi egyezményt, amely sokkal inkább sodorta háborúba Magyarországot, mint Bárdossy úgynevezett ,,hadüzenete“. Nem lehetett egyszerre antiszemitának lenni és másfelől kétségbeesetten védeni az országhódítók hatalmát, gazdasági kiváltságait. Nem lehetett államszerződéseket kötni a németekkel, olaszokkal s ugyanakkor megíratni Lajos Iván magántanár úr hírhedt Szürke könyvét és bejósoltatni a közvéleménybe, hogy ezt a háborút a németek úgyis elvesztik. Gróf Teleki Pál öngyilkos politikája egyben egy meghasadt lélek zűrzavara volt, amely csakis az öngyilkossággal végződhetett.
Még ennél is nagyobb baj volt, hogy ennek a politikának lelki hasadását szabályos ,,ellenforradalomra“ használták fel az országhódító bankok, gyárak, a nagykapitalizmus guruló pengői. Ez az ,,ellenforradalom“, amely az első titkos szavazáson kinyilatkoztatott magyar népakarat ellen indult meg, elsősorban a nemzeti közvélemény megmérgezéséből állott. A nagytőkéhez s olykor a kormányhoz is közelálló országhódító sajtó, elsősorban a Magyar Nemzet, a Pesti Napló, Magyarország, Mai Nap — igen gyakran a Sándor-palotából jövő biztatásra — kezdtek alattomosan meggyanúsítani minden szociális és nemzeti eszmét. Megkezdték hirdetni a nemzeti és szociális gondolattal szemben a torydemokrácia angol eszményképét, amíg nem győzték idegen eszmének bélyegezni a német megújhodást. Kezdték elhinteni a lelkekben, hogy az igazi ellenség nem a bolsevizmus, hanem a német pángermanizmus és az igazi barát a torydemokrácia, amely természetesen meg fogja menteni a 100 000 holdas nagybirtokokat, a bankkapitalizmus kiváltságait és az országgyarapodással 800 000 főre gyarapodott országhódító népet. Ugyanekkor — mint akkor mondották — a Sombor-Schweinitzer-féle nemzeti közszégyen, a korrupt politikai rendőrség kezdte félreállítani, hamis ürügyekkel Kistarcsára hurcolni a legnemzetibb hungarista erőket. Megindult ezen felül egy másik kampány is, amely talán a legtöbb eredménnyel járt a lélekmérgezés terén.
Minden bécsi döntés, minden kárpátaljai visszacsatolás után titokzatos csatornákon át a közvélemény fülébe csepegtették a török áfiumot, hogy ezek a németek csak ezt és ezt ,,adták vissza“, de miért nem adták még ezt és amazt is? Nagy-Magyarországot! — suttogták azok, akiknek érdekük volt a cseh-román-jugoszláv vámháború, mert azon és a magyar szegénység nyomorán milliókat és milliárdokat kerestek. Miért nem adnak a németek fegyvert? — kérdezték és persze arra már nem is gondoltak, hogy a világon mindenütt vannak titkosszolgálatok, követségek, melyek kenyéradó gazdáiknak jelentik a pillanatnyi politikai helyzetet. És a német Sicherheitsdienst vagy az Abwehr, amelynek bizonyosan Budapesten is voltak jólértesült ügynökei, kénytelen volt a való tényállást jelenteni, hogy nem a magyar nép, hanem a magyar politika, a legfelsőbb vezetés - az országhódítók befolyására - megbízhatatlanná vált. Hitler, aki Versailles-ellenes beállítottságában a Trianon-ellenes magyarság őszinte barátja volt, ettől kezdve kezdte hinni, hogy a magyar nemzet többé nem az általa elképzelt bátor, nagyszerű ,,Reitervolk“, hanem Budapest a ,,jüdische Spionagezentrale“. A magyarországi lélekmérgezők pedig ugyanekkor tele voltak a sirató falhoz illő nemzeti panaszokkal, hogy a németek nem adnak elegendő fegyvert. Azzal persze megintcsak nem törődtek, hogy a világon nem akad olyan szövetséges, aki fegyvert adna olyan szövetségestárs kezébe, akiről joggal feltételezheti, hogy azt adott pillanatban ellene fordítja. (Lásd: Horthy hadparancs, 1944 október 15.)
A magyar politika — de nem a magyar nemzet! — tehát meghasadt lélekkel indult a világháborúba. A lélekmérgezésnek, az idegen áfiumnak még az emigrációra is kiható vitaanyaga, hasítóéke marad, hogy kik és miért bombázták Kassát, noha a kérdés végleg eldőlt? Helyes volt-e Bárdossy ,,hadüzenete“, amelyet nem Bárdossy, hanem a kormányzó kényszerített ki még Ullein-Reviczky emlékiratai szerint is.
Tizenöt év után azonban mindezt eldöntötték és vitathatatlanná tették a tudományos történelemkutatás, az archívumokból előkerült dokumentumok, többek között a német Wehrmacht kezére jutott bizonyítékok. 1941 júniusában a Szovjetunió Európa lerohanására készült. Lemberg térségében, a kárpáti négy magyar hegyidandárral szemben 18 hatalmas szovjet seregtest, többek között 4 páncélos és motorizált hadosztály vonult fel, hogy a gyenge magyar ellenállást legyőzve, egyik szárnyával a Balkán, másik szárnyával Budapesten át Bécs felé törjön. Hitler Adolf preventív háborúja ezt a szovjet tervet akadályozta meg, vagy legalábbis halasztotta töméntelen véráldozattal négy éven keresztül. Sven Hedin, a világhíres svéd tudós emlékiratai (Ohne Auftrag in Berlin) szerint Hitler csak akkor rendelte el a Barbarossa-terv megvalósítását, midőn már 150 szovjet hadosztály vonult fel a keleti határokra.
,,Ein Leben für Ungarn“ című — ismeretlenek által írott művében — még Horthy Miklós is elismeri, hogy a német Abwehr és Canaris figyelmét éppen a magyar titkos szolgálat hívta fel a készülő szovjet támadásra. Hát akkor milyen ostobaság és lélekromboló gyalázat ma is Kassa ,,németek“ által történt bombázásáról, Bárdossy ,,bűnösségéről“ vitatkozni, mikor ezt a háborút a magyarság semmiképpen nem kerülhette volna el.
A németek jugoszláviai 13 napos villámháborújával kapcsolatban is tisztázódott a ,,magyar háborús bűnösség“ fogalma. Ugyanazok a nagykapitalisták és országhódítók, akik ma nem szűnnek meg az exilben is gyalázni Magyarországot és a magyar nácikat, Teleki öngyilkossága után kétségbeesetten rohantak Horthy kormányzóhoz, hogy ne maradjunk ki a háborúból, mert akkor a németek megszállják az országot, elhurcolják az immár 800 000 főnyi zsidóságot. Ezt a tényt 1946-ban megerősítette Ravasz László püspök is.
A háromhatalmi egyezmény és az Antikomintern-paktum aláírása után különben sem lehetett volna kimaradni a második világháborúból.
A magyar nép, a magyar katona tehát ment, harcolt német bajtársa oldalán a doni katasztrófáig és egészen az utolsó szentgotthárdi puskalövésig. Ez már nem a virágok, hanem a hulló vér, az életáldozat népszavazása volt. A magyar munkásság, parasztság, kisintelligencia körében nem akadt egyetlen szabotőr sem. Az angol Intelligence Service által rendezett Békeffi-féle szabotázst maguk a győri munkások jelentették fel. A ,,vörös Csepel“ munkássága 1944 végén és 1945 első napjaiban fegyverrel a kézben védte gyárait a szovjet ,,felszabadítók“ ellen. Az úgynevezett nép, a magyar nép körében nem akadtak árulók, átfutók, ,,ellenállók“. Ezek csak az országhódító hatalmasok, a 25 millió pengővel külföldre disszidáló Biró-Blau Pálok, a kilencmillió aranyfrankot külföldre csempésző nagykapitalisták, az SS-szel üzletelő Chorinok körében támadtak, akik ,,mélymagyar“ hazafiságuk bukása után az egész magyar nagyipar Svájcban deponált részvényeit odadobták az SS Wirtschaftsamtnak, hogy utána a németek repülőgépein 39 családtagjukkal együtt leszállhassanak a liszaboni repülőtéren. A kis zsidót elvitték a németek. Az ország igazi urai, kizsákmányolói a német náciknak eladván minden értéküket, úgy menekültek mint a patkányok. Az új egyiptomi kivonulásról még a magyar kormányt sem értesítették, úgyannyira, hogy a magyar miniszterelnökség egy Portugáliából megküldött képes újságból értesült az egész trükkről. Imrédy Béla gazdasági csúcsminiszter abban a pillanatban kivált a Sztójay-kormányból.
Horthy kormányzó pedig Baky László népbírósági perének tanúságtétele szerint vállveregetve mondta Baky Lászlónak:
— Kedves Baky fiam! Vigyed ezeket a kis galiciáner zsidókat, de kíméld a Chorinokat és a nagyokat, akik nem marxisták, hanem hazafiak!
A lelki skizofréniának, amely 1939 és 1944. október 15-ike között a magyar politikát jellemezte legtipikusabb kifejezője volt Kállay Miklós a szabolcsi fertálymágnás, aki a magyar feudálkapitalizmus szajhaságának legjellegzetesebb képviselője marad minden időkben. A kassai főutcán és a Tattersaalban ő mondja a legtüzesebb beszédeket: ,,Én most a magyarság szent háborújába viszem a nemzetet!“ Ezzel búcsúztatja saját katona fiát is. Azután a szent háború hazudott ürügye alatt tárgyalásokat kezd az angolszászokkal. A katonának meg kell halnia a doni fronton a nemzeti eszméért, amíg az ország miniszterelnöke idegeneknek árusítja ki a magyar becsületet, a szövetségi hűséget, hogy aztán 1944. március 17-én Ribbentrop letegye a magyar államfő elé a titkos dossziét, amelyre az van felírva: ,,A magyar árulás bizonyítékai“. Kállay Miklós, akinek családja 1848-óta egymillió aranykorona, soha vissza nem fizetett kölcsönt kapott az országhódítóktól, hozza a legveszedelmesebb zsidóellenes törvényeket, az 1 100 000 hold zsidóbirtok kisajátítását, a zsidók vallási egyenjogúságának megszüntetését. Aztán az angolszász ,,demokrácia“ bűvölete és a teheráni konferencia után a nyíregyházi kaszinó vesztett gavallérjának non chalance-ával vallja be: ,,az angolszászok elmentek.“
Ha tehát elmentek, akkor jönni fog Sztálin. Ez világos és logikus következtetés az elemi iskolás gyerek számára is, különösen akkor, amikor Sir Stafford Cripps 1942-ben nem is négyszemközött, hanem igen világosan, rádió útján is tudomására adta a budapesti kormánynak is: A háború után Sztálin fogja védelme alá venni a kontinens összes kis államait.
Ezek után a Kállay-kettős politikája nemzeti és erkölcsi szempontból egyaránt tarthatatlanná vált. Akik csinálták, azt képzelték, hogy valami igen bölcs és magasrendű dolgot művelnek, de nem látták, hogy ebben sokkal több a nemzettel szembeni becstelenség, mint az okosság.
Az igazi magyar közfelfogásnak, a nemzet lelkiismeretének adott hangot 1943. szeptember 4-én, tehát jóval a doni katasztrófa után vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, aki a honvédelmi tanács ülésén elhangzott tájékoztatójában többek között ezeket mondotta:
,,Szolgálati beosztásomnál fogva feladatom az, hogy a hadsereg ütőképességére, harci szellemére ügyeljek és azt a lehető legmagasabb fokra emeljem. Ehhez elsősorban fegyverek kellenek. Háború idején még ezenkívül harcos rutin és haditapasztalat is. A németek a harcoló csapatainknak mindig adtak fegyvert. Épp ezért a mi katonai problémánk nem is annyira az, hogy adunk-e erőt, vagy nem, hanem az, hogyha harcolunk, akkor kapunk fegyvereket és lesz korszerűen felszerelt hadsereg és haditapasztalat is, ha nem harcolunk, akkor nem lesz.“
Célzott ezután a Kállay-kormány politikájára, amely a spekulációknak adta át önmagát.
,,Ezek a spekulációk mindig ama fél felé viszik a lelkeket, ahol nem kell áldozatot hozni. Ezeknek a spekulációknak a lényege tehát: kibúvás a harc kötelezettsége alól. Ha nem vigyázunk, akkor a magyar lassanként minden ellenséggel és minden harci feladattal szemben alárendeltségi viszonyba kerülhet. Nem spekulálhatunk. Bármelyik fél győzzön is, egyik sem fogja a mi ügyünket dűlőre vinni, hanem azt nekünk kell kiharcolni. Ezért a nemzetet fel kell ébreszteni, nehogy úgy járjunk, mint 1918-ban. Most is megtörténhetik, hogy a nemzet egyik fele azért nem akar harcolni, mert a németeket megverik, most úgyis hiába minden, a másik pedig azért, mert úgyis az angolszászok győznek, tehát most már az igazság, az emberi jogok és a nemzetközi jog győz, amiben mindannyian megnyugodhatunk. Hogy 1918-ban is ez győzött és hogy hova jutottunk, arra nem emlékezik senki!“
Milyen nagy és milyen keservesen bevált próféciája ez egy nagy és kiváló mártír katonának! De vitéz Szombathelyi Ferenc még folytatta ezt a megrázó figyelmeztetést:
,,Trianon óta nemzedékek állanak egymás mögött felsorakozva, hivatásos katonák, vitézek és harcos magyar lelkek, akik a magyar ügyre, a magyar nemzetre esküdtek és mindig arra készültek, hogyha üt az óra, akkor ki fognak állani és most ezek épp a válságos időben rendeljék alá magukat a nemzet azon rétegének és annak az elképzelésnek, amely mindig csak spekulált és félt, amely azonban soha semmit nem tudott megmenteni, hanem még a becsületét is elvesztette.“
A továbbiakban Szombathelyi utalt arra, hogy bár a németek elég szorult helyzetben vannak, azonban harci erejük töretlen s beszámolójának ebből a részéből kitűnik, hogy a nemzet óriási többsége a második világháborúban is Trianon és a trianoni árnyak ellen harcolt.
,,Épp ezért rendkívül veszélyes az az elképzelés, hogy a németeket hagyjuk ott, még azon veszély dacára is, hogy megszálljanak bennünket. Sőt, ezt a német megszállást sokan kívánatosnak tartanák, mert ezáltal az angolszászoknál jó pontokat szereznének és különben is már rövid ideig tartana. Ez az elképzelés sem gondolja végig a dolgot, mert különben hamar visszarettenne. Először is nem a németek szállnának meg (1943-ban a szovjet haderő még messze volt a határoktól) hanem a románok és a szlovákok, sőt esetleg minden nyomorúságuk mellett még tálán a horvátok is, akik hamar visszavennék azokat a területeket, melyek Trianon szerint az övéik voltak.
De ezenfelül mindent elkövetnének, hogy védképességünk, szuverenitásunk egyedüli támaszát; haderőnket tönkretegyék. Magyarország elvesztené szuverenitását és a földet, amelyet tőle szomszédai elvettek, soha többé vissza nem kapná.
A bolsevizmus ellen ma még az egyedüli reális gát Németország. Az angolszászok egy védképes gátat a bolsevista áradattal szemben nem sokáig tudnának, de — nézetem szerint — nem is akarnak felépíteni. Láttuk ezt 1918-ban is. Érdekeink tehát ma még mindig Németország mellé állítanak. A becsület is Németország mellé köt minket. Persze ez nem azt jelenti, hogy ész nélkül kiszolgáljuk őket De ne bocsátkozzunk kalandokba.“
A Kállay-kormány politikája azonban már nyakig ült az angolszász kalandban. Békefront elnevezéssel és a politikai rendőrség hallgatólagos jóváhagyása mellett a politikai alvilág legsötétebb erői kezdtek csoportosulni és agitálni a frontokon harcoló hadsereg hátában. Tildy Zoltántól, Nagy Ferencen át Kovács Imréig és az ,,árjásított“ nagykapitalizmus titkos tartalékain át egész Ujszászy tábornokig és Karádi Katalinig terjedt ez a megadási front. Az egyetlen fanatikus elvakult és germanofóbiás Zsilinszky Endrén kívül, csupa olyan alvilági árnyak szervezkedtek itt, akik helyesen érezték meg, hogy Magyarországon nem jöhet olyan rendszer, amelyben képességeik jogán politikai vezetők lehessenek. Az országnak és a társadalomnak kell összeomlania, hogy valami gigászi szemétdombon ők kakaskák lehessenek. Kállay kormánya ezt a politikai csőcseléket, felelőtlen, törtető és szám szerint is jelentéktelen gang-et használta fel a londoni, ankarai tárgyalások hátteréül, amelyek már odáig vezettek, hogy 1944. március 20-ra volt kitűzve a ,,kiugrás“ napja, amelyhez — ha amerikai ejtőernyősök nem is, de egy amerikai ezredes asszisztáltak volna.
Előzőleg azonban még történt valami. A Magyar Élet Pártjának, tehát a kormánypártnak, legjobboldalibb és legtöbb felelősséget érző képviselői emlékirattal fordultak Horthy Miklós kormányzóhoz az ország lelki bolsevizálásának megakadályozása érdekében. Felsorolták a ,,Népfront“ szervezkedését, a Népszava plakátakcióját, a Parasztszövetség egyes tagjainak csaknem nyílt bolsevista tevékenységét, a Független Kisgazdapárt vezetőinek szövetkezését a marxistákkal, rámutattak egyes magyar diplomatáknak a hazaárulással határos hamis helyzetmegítéléseire és félrevezető jelentéseire.
,,A fentiek alapján — írta a memorandum — hangsúlyozottan rá kell mutatnunk, hogy ez az út, amelyen az ország bizonyos idő óta megindult, lelki megosztottságra, lelki közömbösségre és mindenesetre lelki demilitarizálódásra vezet. Szinte matematikailag kiszámítható, hogy ezeknek az okoknak következtében a legnagyobb katasztrófa akkor zúdulna az országra, ha bekövetkeznék az, amit bizonyos körök hirdetnek, vagyis a németek elvesztenék a háborút.
Még túl közel vagyunk az elmúlt világháborút követő eseményekhez, semhogy felejtettük volna azt, hogy a lejtőn nem lehet megállani és hogy a baloldali agitációs erők szabadjára eresztése egy ízben már a nyugati akkor is demokratikus hatalmak szinte szállóigévé vált ítéletét váltotta ki egy francia tábornok ajkán: ,,Vous étes tombés si bas?“ (Ilyen mélyre süllyedtek?)
Ha nem is túlzottan sokan, de a kormánypárt oldalán is voltak jó és hűséges magyarok, akik érezték a felelősséget a harcoló nemzettel szemben és az utolsó pillanatban igyekeztek megragadni a sors kerekét. A Nyilaskeresztes Párt és a Hungarista Mozgalom teljesen osztották a jobboldali, nacionalista képviselők állásfoglalását, de — nagyon helyesen — ők azonnali cselekvést követeltek.
Ma már szinte kísérteties olvasni ezt a memorandumot, amelyet Horthy nem hallgatott meg, de amelynek minden kassandrai feltevése egy nemzeti katasztrófa keretében be is következett.
,,Ha Németországot legyőznék és a bolsevizmus felülkerekednék, elképzelhetetlenül szomorú sors vár Európára. Világos, hogy a bolsevista elözönlés kikerülését a fent vázolt elgondolással elérni nem lehet. (Ti., hogy az angolszászok egyedül és az oroszok ellenére nyerik meg a háborút.) Ha ugyanis feltennénk, hogy ezt valami úton az angolszászok megígérnék, azt a közelmúlt tények józan mérlegelésével és felelősséggel reális ígéretként elfogadni nem lehet. Elég bizonyíték erre a lengyelkérdés és az olasz tragédia, a megszállók fegyveres védelme alatt napról napra erősödő délolaszországi bolsevizálódás, az egyház üldözése, a Badoglio-kormány szánalmas függő helyzete és az olasz uralkodó eltávolítására hozott határozat. Nem kevésbé közismert tény, hogy az angolszászok a Balkánon is hivatalosan a kommunista Titót ismerték el és ezzel a bolsevizmust közvetlenül déli határainkra hozták.
Belpolitikai életünk balratolódásának bekövetkezhető legsúlyosabb fejleményét abban látjuk, hogy minél közelebb jön a háború, annál inkább nő a veszélye annak, hogy a német haderő bizalom hiánya miatt nem mint fegyvertárs, hanem mint megszálló jelenik meg a felvonulási területté vált Magyarországon.“
A kormányzót akkor legjobb hívei figyelmeztették:
,,Egyetlen nemzet sem állhat fent az önvédelem elhatározott szándéka nélkül. Ha valamely nemzetben nincs meg a védekezésre való komoly nemzeti elhatározás, az a nemzet elveszett!“
1944 október 15-én, ezek a Nemzeti Szövetségben tömörült képviselők meg kellett, hogy lássák: komoly nemzeti elhatározást és cselekvési akaratot csak a Szálasi Ferenc vezette Hungarista Mozgalomban találhatnak még.
Amit a kormányzóhoz intézett memorandum kísértetiesen megjósolt, egyrészben már március 19-én bekövetkezett. A német csapatok Horthy és Hitler klessheimi találkozója után megszállták Magyarországot. Az anglomániás körök ostoba illúziói, árulásai, a nagykapitalizmus és destruktív sajtó az országra szabadították épp azt, amitől maguk féltek legjobban. A megszállást három napon belül megszüntették ugyan, de a német Sicherheitsdienst megkezdte a zsidók deportálását. A szovjet háború kezdetén ezek a körök hirdették: ,,keresztény koponyákkal fogjuk az utakat kövezni“. És most fejükre zúdították saját végzetüket. A bethlenista és kállaysta bölcsesség beérkezett halálos zsákutcájába. Mert a német megszállással — mely ismételjük, csak a Sztójay kormány eskütételéig tartott — Budapestre zúdították az angolszász légiháborút, a bombázásokat is. A kormányzó nem mert repülőgépen az angolszászokhoz menekülni. Inkább maradt a látszathatalom és háború szabotálása mellett. Mikor Románia kiugrott a háborúból, nem merte elrendelni Dél-Erdély megszállását sem, s ezzel a kárpáti szorosok védelmét, hanem most már az oroszokkal kezdett — teljesen alkotmányellenesen — titkos fegyverszüneti tárgyalásokat.
Október 15-én Szálasi Ferenc és a Hungarista Mozgalom, mint a későn bevetett utolsó nemzeti erő vette át a hatalmat a jobboldali politikusok koalíciós kormányával.
,,Magyar Nemzetünk fenyegetett helyzete, a harcoló és dolgozó nép sanyarú sorsa — hangzott Szálasi Ferenc 'Jelentés a Nemzetnek' című első kiáltványa — a szociális kérdések megoldatlansága, valamint az a körülmény, hogy nemzetünk az elmúlt időkben a teljes vezetetlenség állapotába került és az állam élén állók a győzelem kivívását nem tudták és nem akarták biztosítani, parancsolólag szükségessé tették, hogy nemzetünk életében mélyreható és sorsdöntő változás következzék be.“
A hungarista hatalomátvétel fölött azonban ott borongott Kossuth örökérvényű megállapítása: ,,A magyar történelemben van egy végzetes szó: későn!“ És ott borongott ebben a kiáltványban a nemzet új vezetőinek sorsa, mikor azt írta: ,,ki fogunk tartani a vértanúságig!“
Későn volt, mert az ellenség már a Tiszánál állt, midőn megtörtént a hatalomátvétel és amikor az egykorú dokumentum szerint ezt olvashattuk a mártírhalált halt vitéz Beregffy Károly m. kir. honvédelmi miniszter első hadparancsában:
,,Az ingadozó kétkulacsos politika akadályozta meg azt, hogy a román összeomlás pillanatában adódott kedvező hadműveleti helyzetet kihasználjuk és hogy rajtaütésszerűen német bajtársainkkal egyetértésben könnyűszerrel, vérveszteség nélkül az ezeréves magyar határig előre törjünk. Mi, katonák és német bajtársaink készen álltunk, vártuk a parancsot. Az ingadozó, kétkulacsos politika akadályozta meg, hogy német szövetségesünk idejében és kellő helyen bocsáthassa seregtesteit rendelkezésünkre. E hazaáruló, kétkulacsos ingadozásnak súlyos következményei, hogy az ellenség megelőzött, betört Erdélybe, feldúlta drága székely testvéreink otthonát, sőt betört az Alföldre is. Ezeket a súlyos vér- és anyagi áldozatokat köszönhetjük a becstelen, megalkuvó politikának.“
Az első Trianont belülről az 1844 után befogadott idegen kisebbség patkánylázadása készítette elő. A második Trianont egy önmagában megrendült rendszer felülről készítette elő olyannyira, hogy azt 1947-ben alig aktatáskányi ,,dokumentum“ birtokában már csak alá kellett írniok Nagy Ferencéknek.
Egyetlen egy pozitív tényező volt a második világháborúban: maga a magyar nép és annak katonája a magyar honvéd. Ez nem rendült meg, ez nem hagyta magát semmiféle hammelni patkányfogó sípjával a patkányok útjára csalni. A magyar munkás nem szabotált és nem tudunk egyetlen olyan szabotázscselekményről sem, amelyet munkások vagy parasztok követtek volna el. A magyar honvédség sorában is — sajnos — voltak árulók, Dálnoki Miklós Bélák és Vörös Jánosok, de arányszámban is sokkal kevesebben, mint mondjuk a szövetséges német hadsereg vezetői közt. A megadás, lemondás rendszeréért 1944. október 15-én délután senki sem akart meghalni, azon az egyetlen szerencsétlen testőrön kívül, akit ifj. Horthy Miklós védelmében a német Sicherheitsdienst emberei lőttek agyon. Ez volt a rendszer fölötti legsúlyosabb ítélet. A hadsereg, a nemzet lelkének leghívebb kifejezője nem Horthy, hanem a nemzet hűségén maradt. Nem Szálasihoz állott át a dél-amerikai katonai junták mintájára, hanem ahhoz a nemzeti és védelmi eszményhez csatlakozott, amelyet akkor Szálasi Ferenc és mozgalma fejeztek ki legtökéletesebben és képviselt egész a mártíromságig.
Ne felejtsük el, hogy a törvényes, nemzeti és szocialista Magyarország, az utolsó szabadon választott országgyűlés, amelynek tagjai 1945. május 8-án túlnyomó többségükben, az államfővel és a kormány tagjaival együtt Ausztria és Németország földjén találtattak, soha nem adott ki fegyverletételi kiáltványt, nem kötött fegyverszüneti szerződést, a második Trianont pedig magyarországi származású hazaárulók csinálták. A magyar állameszme és magyar szellem egyetlen érvényes legitimitása még papírforma szerint sem szűnt meg. Ezt bizonyította az 1956-os szabadságharc, amelynek ifjú hősei ugyanazért a célért harcoltak mint mi. Más lobogó alatt és más jelszavakkal, de ugyanazzal a magyar lélekkel, hősiességgel, elszántsággal.
Nem nekünk, nem nekik volt igazuk, hanem a magyar nemzetnek, az egymást követő generációknak, 1946 és 1956 mártírjainak, hőseinek, akik az árulók szövetsége fölött az égi mennyországból is utat mutatnak, miként kell lélekkel és szívvel helytállani az örök nemzetért.
(1960)
http://kuruc.info/r/6/102691/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 19:34:18, kedd
|
| |
| |
Mit üzen október 15-e
Október 15-én vette át Szálasi Ferenc az erkölcsileg elbukott, hazaárulóvá lecsúszott Hortytól a hatalmat, melyet a többpárti Országgyűlés novemberi Határozatával szentesített. A kommunizmus, majd a liberális demokrácia tudatos félremagyarázása ellenére, a hatalomátvétel teljesen alkotmányos és jogkövető volt. Ezt a Magyar Királyi Kúria akkori elnökének az emlékirata világosan kinyilvánítja.
Üzenhetne a mai ember számára sok mindent a hatalomátvétel utáni rendelkezések sokasága. A pimasz úri címek, mint a grófi, bárói és a tekintetes, méltóságos, nagyságos, kegyelmes eltörlése. A felsőoktatási intézmények megnyitása az egyszerű néprétegek előtt, különös tekintettel a tiszti iskolákra, és a rengeteg szociális rendelkezés. Sajnos a történelem vihara elsodorta, mielőtt kibontakozhatott volna.
De az emberek közül csak keveseket érdekel, vagy érint meg a múlt. Ők inkább a mával, a nehézségekkel, gondjaikkal vannak elfoglalva. Így hát most nem taglaljuk azokat a tényeket, melyeket érdemes lenne, inkább csak arra az egyetlen alapvető tényre szeretnénk rámutatni, hogy a mában vergődő ember számára mi október 15. kézzelfogható üzenete.
Van remény! - Ez az üzenet!
Mert azzal a hatalmas szembeszéllel (börtön, hazugság-hadjárat, szegénység), amivel a Hungarista Mozgalom küzdött, reménytelen volt hatalomra kerülni. És mégis sikerült. Egy céltudatos, elszánt, kisebbségben lévő tiszta gondolat hatalomra tudott jutni. Hogyan? Rengeteg munkával, kitartással, és még több áldozathozatallal.
Ez október 15-e üzenete! Rengeteg áldozattal, kitartással kijuthatunk abból a posványból, amibe idegen erők belekényszerítették országunkat.
Október 15-én, 13.10-kor, majd 14.00 órakor a rádióban elhangzik Horthy proklamációja és hadparancsa a fegyverszünetről. 14.00-órás hírek után a hungarista pártszolgálatosok birtokba veszik a rádió épületét. 17.20 órakor beolvassák Vörös János vezérkari főnök hadparancsát a fegyveres küzdelem folytatásáról. 21.40 -kor elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételéről és a fegyveres harc folytatásáról.
Október 16. Horthy lemond és Szálasi Ferencet megbízza a kormányalakítással. Szálasi Ferenc vezetésével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya.
Október 27. Összeül az Országtanács és hitelesnek ismeri el Horthy lemondó nyilatkozatát, és az 1937:XIX törvénycikk alapján átveszi a főhatalmat. November 3-ra nemzetvezető választásra összehívja az Országgyűlést.
November 2-án összeül a Képviselőház és elfogadja az Országtanács javaslatát Szálasi Ferenc nemzetvezetővé történő kinevezéséről. Szálasi Ferenc leteszi az államfői esküt a Szent Koronára.
November 3. A Felsőház is elfogadja az Országtanács határozatát és Szálasi Ferenc nemzetvezetői kinevezését.
Szemák Jenő, a Királyi Kúria elnöke emlékiratában Szálasi Ferenc nemzetvezetői kinevezését az akkor hatályos magyar törvénykezésnek teljes mértékben megfelelőnek nevezte (kiemelve azok számára, aki folyton hangoztatják, és 1944. március 19-ét tekintik az utolsó 'alkotmányos, vagy legitim' dátumnak...).
Gyártó István - Jövőnk.info
2012. október 15. - 14:01
http://jovonk.info/2009/10/15/mit-uzen-oktober-15 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 19:32:37, kedd
|
| |
| |
Szabadság tér függetlensége
Kitől, és mitől független a Magyar Nemzeti Bank ? Csak a nevében magyar ez az intézmény, nemzetközi kapcsolatokat ápol, de nem hitelez, tehát igazából nem is bank az MNB, ami átsiklott a kádári diktatúra láthatatlan vezetésén keresztül, az ECB (Európai Központi Bank) berkeibe, ami a Globális Pénzügyi Birodalom régiós kirendeltsége most Bruxellesben . 1973-ban Fekete János révén még aranyat vettünk magas áron, amit Surányi bankelnök idejében, 1997-ben eladtak nyomott piaci áron ($200 unciánként) . 65 tonna aranyat vertünk dobra a legrosszabbkor, ami biztonságot jelenthetett volna a későbbiekben .
Ugyanekkor konszolidálták a hatalmas veszteséggel dolgozó kereskedelmi bankokat, és a MNB-ot . Akkori költségen ötezer milliárd forintot nyomtak bele a bankokba, ami mai értéken tízezer milliárd forintot tenne ki, pontosabban a jelenlegi államadósság felét !!! Mi történt 1997-ben ? Röviddel feltőkésítésük után, aprópénzért adták el ezeket a bankokat . Saját jegybankjának ügyleteibe betekintést sem nyerhet a mindenkori magyar kormány ! Valami bűzlene Dániában ? A Postabank csalásairól itt nem beszélek, benne sincs most ebben az óriási méretű szélhámosságban, azzal külön foglalkozik majd egy felelős magyar kormány a jövőben . Jogrendszerünk szerint, ezek az ügyek rövid időn belűl elévülnek, ezért tárgyalni sem érdemes őket magyar szokás szerint .
Ez a kis pénzügyi játék negyvenmilliárd amerikai dollárt tett ki akkor, amikor adósságunk még kevesebb, mint hatvanmilliárd dollár volt, az első FIDESZ kormány megválasztása idején . Ez a rettentően magas összeg duplázódott meg nyolc év szocialista és szabaddemokrata kormányzás alatt, aminek a terheit nyögjük immár minden nap . Ennek az összegnek csak az éves kamatkötelezettsége 6-7milliárd dollár ! Az elmúlt tíz év alatt ennyivel emelkedett Magyarország tartozása, miközben jegybankunk független maradt az országtól . Kizárólagosan a befektetők pénzét garantálja magas kamatok kifizetése mellett . Ezért van összedűlőfélben az oktatási rendszer, az egészségügy, s más szociális ellátásért felelős magyar intézmény .
Erre jött rá a hazánkban ideiglenesen állomásozó külföldi bankok devizában való hitelezése, ami alkotmányellenesen működött, mivel fizetési eszközünk még most is a forint . Hazánkat megtámadta egy globális méretű eladósító rendszer saját, az általunk megválasztott politikusi gárdán keresztül, akik mindannyian ezt a mételyt szolgálják . Európa nemzetei sunnyognak, nem mernek cselekedni, pedig összeomlás előtt áll a térség, sőt az egész globális pénzrendszer, akik hitelezés helyett eladósítják a különböző államokat, a kamatos kamat uzsorarendszerével . A PIIGS országok mesterséges nyomorúságát Franciaország követi hamarosan, ahol már 91%-ot ért el az államadósság GDP-hez mért összege . Hazánkat már nem is jegyzik ebben a különös csatában, ahol saját támasza, a szövetségese támadja a mit sem sejtő nemzetet .
Budapesten, a Szabadság téren helyezkedik el szinte minden számításra érdemes intézmény Magyarországon . A szovjet csillagos obeliszkjének az árnyékában áll a volt TV székház és tőzsdepalota, vele szemben az IMF épülete, ami előtt Bandholtz ezredes szobra áll, aki megvédett bennünket a román tolvajoktól még 1918-ban . Ott csücsül babérjain a fent említett tehetetlen intézmény is, a Magyar Nemzeti Bank . Ennek a stratégiailag fontos vállalatnak az élén, a magyar adófizetők által magasan megfizetett Bankelnök Simor András áll, akinek főtanácsadója az a Braun Róbert MSZP tag, aki korábban az SZDSZ színeiben is ügyködött . Mindannyian tudjuk, hogy egy jólidőzített, előrelátó információ kamatügyben aranyat ér annak, akinek a birtokában van, és a megfelelő lóra teszi a tőzsde száguldó versenyében . A piac önszabályozó ugyan, de bennfentes információk segítségével könnyen milliárdossá válhat az, aki ismeri a játékszabályokat .
Fekete János már az első olajár robbanás idején 1973-ban is a pénzügyminisztérium vezetője volt, ,,első felettese" magának a pénzügyminiszternek . Öt évvel később, 1978-ban hatalmasat bukik az árfolyamokon, de belepillantást sem enged senkinek, még magának a pénzügyminiszternek sem, akit vizsgálódásai miatt lecserélnek felűlről, azaz áthelyeznek egy másik, fontosabb pozicióba . 1980-81-ben megismétlődik a helyzet, akkor is áthelyezik azt, aki hivatalból belepillanthatott ezekbe a dolgokba . 1982-ben az IMF kapcsolatba lép hazánkkal, egy milliárd dolláros kölcsönt kap Kádár és csapata, amit felemészt hamar az átláthatatlan rendszer . Rendszerváltásunk idejéig húszmilliárd dollár adósság halmozódik fel valami ismeretlen mechanizmus segítségével hazánkban .
Az IMF adósságot örököltük a rendszerváltás után is, sőt azt a törvényt is átmentették az új rendszer demokráciájába, amivel elkötelezte magát az ország, hogy a kölcsönök fejében bármit megvásárolt, azt adómentesen működtetheti ez a nemzetközi pénzügyi vállalat . Senkit sem vonhatnak felelősségre azok közül, akik elősegítették működését, vagy a megvásárolt ingatlanokat működtetik a nevükben . Amit az ÁVÓ erőszakkal létrehozott a TSZ-esítéssel, azt egy szempillantás alatt felvásárolta játékpénzen a privatizáció idején a pénzügyi elit . Csodálkozunk azon, hogy az Andrási úti paloták milyen hamar elkeltek, sőt azóta, már sokadik tulajdonos szerepel a könyvekben ? Szőrén szálán eltüntek a külföldön létrehozott kereskedelmi bankjaink, akiket magunk konszolidáltunk korábban, sőt, aminek a tartozását jövőre esedékes visszafizetni .
Mindenesetre a 2013-as év mozgalmas évnek igérkezik az ECHOTV Háttérkép című műsora szerint . http://tdyweb.wbteam.com/HatterKep1011.htm Ezen az oldalon hallhatjuk Boros Imre és Bogár László közgazdász előadását, amire ezt az elemzést felépítettem . Az MNB könyveibe betekintést sem nyerhet olyan szervezet, mint az ÁSZ (Állami Számvevőszék), akik egyébként semmi kivetnivalót sem találtak ebben a furcsa bank-konszolidáció és aranykiárúsítás idején . Mai pénzen $40 000 millió, és a tizenöt éves kamatfizetés kötelezettsége együtt viseli Magyarország jelenlegi tartozását . Összesítve ezeket, több mint százmilliárd dollár összegről van szó, amiről beszélni sem mer, a kétharmados felhatalmazással bíró kormány !
Háborús viszonyokat élünk békeidőben ! Közben ez a pénzügyi óriásvállalat felemészti a világ tartalékait, kivonja magát az adókötelezettség szociális felelőssége alól, és felhalmozza magának azt a hatalmas összeget, amit káros működésével a világ gazdaságából kivon . Teljes intézményrendszert épített fel magának . Ebből fedezi a jövő politikusainak képzését ugyan úgy, mint a monopolizált iparágak verseny nélküli működtetését az ellátórendszeren belűl . A tőke szabad áramlása eredményezi ezt, a piac önszabályozása nélkül, amihez képest a Harmadik Birodalom egy szégyenlős leányiskola diákjaihoz lenne hasonlítható . Ez a készülődő Negyedik Birodalom úgy épült ki körülöttünk, hogy újjal mutogat visszafelé azokra, akik vélt fájdalmát okozták neki . Valaminek történnie kell hamarosan, mert ez nem mehet tovább még egy évig !
VGB
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 19:31:54, kedd
|
| |
| |
Október 15-e: a Becsület hatalomátvétele
2012. 10. 15. hétfő. - 00:00
1944. október 15-én hungarista hatalomátvételre került sor - ezt mindenki, aki legalább az általános iskolát kijárta, tudja. De azt, hogy ez hazánk egyik legdicsőségesebb eseménye volt, s hogy ami utána következett, felért a töröktől hazánkat védő hőseink cselekedeteivel, azt már a legtöbben vitatják, vagy egyenesen bolondságnak tartják.
Ilyen világot élünk. Materialisták lettünk. Az, hogy megvédték magyar férfiak a nemzet becsületét a hungarista vezetés támogatásával, semmit sem jelent. ,,Mi az a becsület?" - kérdik gúnyosan, lekicsinylően. Persze, hisz nekik ez mint elvont fogalom semmit sem jelent. Ők a hidakért siránkoznak, amiket bármikor újra lehet építeni. Igen... szerintük az egyik partot a másikkal összekötő építmények megóvása elég indok arra, hogy letegyük a fegyvert a sátáni vörös horda előtt. Mert a becsületnél többet érnek a földi javak.
Ezen ne csodálkozzunk. De azon se, hogy más érvvel is előállnak: mennyi, de mennyi ember veszett oda értelmetlenül. Valóban, a halál szörnyű, és az is, hogy nem vezetett győzelemre. Viszont azt, hogy értelmetlenül haltak volna meg azok, akik e harcok során elestek, csak olyan emberek állíthatják, akik nem értékelik a becsületet. Mert vajon ha a férj rátámad a felfegyverezett támadóra, aki meg akarja erőszakolni a feleségét - még ha világos is, hogy semmi esélye -, és a támadó megöli, majd hiába az áldozat, az erőszak megtörténik, kérdem én, nem volt-e az esélytelenség és végül is a sikertelenség ellenére is természetes és magától értetődő, hogy a férj védeni igyekezett a feleségét? Inkább nézte volna felemelt kezekkel, megadóan a sarokban reszketve, hogy megbecstelenítik asszonyát, csak azért, hogy túléljen, és mert úgysincs esély, hogy megvédje a nőt?
Fogadjuk el, kedves magyar testvéreim, hogy becsület létezik. Ha ezt elfogadjuk, akkor nem állíthat meg minket senki. Se sikertelenség, se szenvedés, se halál. Mert a becsülettel és becsületért halt halálban, még ha el is buktunk, győzedelmeskedünk; lelkünk a mennybe száll és nevünket diadal övezi.
Sajnos ma 1944. október 15. és az elkövetkező idők hőseit nem kíséri általános tisztelet. Erkölcstelen, érdekhajhász, hűtlen asszonyok lettünk, akik leköpjük hős férjünk emlékét. ,,Miért nem hagyott megbecsteleníteni?" - kérdezzük. Hát nem hihetetlen hozzáállás ez? Az ilyen gondolkodás csak is egy idegen lelkivilág ránkkényszerített vonása lehet. Hiszen akkor mindenki, egytől egyig kiállt a harc folytatása mellett! Csak a megtévesztettek, gyávák és idegen szívűek tolakodtak letenni a fegyvert vagy átállni a gonosz oldalára. Ma is olyan 1944. október 15-e kérdése, mint a királyvíz: gondolkodhat valaki egészen máshogy, mint mi, hungaristák, de ha a harcok folytatását magától értetődőnek és dicső dolognak tartja, akkor bizonyos, hogy helyén van a szíve! Ha pedig nem...
Az október dicső, hősies hónap. Nem csak a lepantói diadal és a hungarista hatalomátvétel történt e harmincegy nap egyike során, de '56-os forradalmunk és szabadságharcunk is októberben tört ki. Tudjuk és látjuk, hogy 23-a hősei ugyanazt a szélmalomharcot vívták a szovjet tankok ellen, mint akkor apáik és bátyjaik a világszabadságharc idején. Nem akarták hagyni, hogy asszonyukat, a Hazát idegen, aljas szándékú férfi, a szovjet hatalom birtokolja!
Ma sem reménykeltőbb a helyzet, sőt, szinte ugyanaz. Hisz a szöveg a régi: ,,Á, úgysincs semmi esély rá, hogy a hungarizmus győzedelmeskedjen. Neki sem állok a harcnak - felesleges." Vagy úgy. Senki se akar tégla lenni a hungarizmus építményében, csakis a tetőgerinc, kire ráragyog a dicsőség napsugara. Pedig néma hősök és megalázottak mindig kellettek ahhoz, hogy a jövőben valaki diadalra vihesse a zászlót.
Október 15. hősei is ebben a tudatban vállalták történelmi küldetésüket, majd az üldöztetést és a halált. Tudták, hogy a győzelem korántsem bizonyos, sőt, a helyzet kilátástalan. De életüket feláldozták, hogy ma legyen kikre emlékeznünk. Azért, hogy mint a keresztény mártírok, ők is vérükkel bizonyíthassák a becsület fontosságát, s hogy halálukkal szentelhessék meg az eszme lobogóját.
Dicsőség október 15-e hőseinek! Dicsőség a hungaristáknak és a magyar honvédeknek!
Kitartás!
B. Bernadett - Kitartás.hu
http://kitartas.mozgalom.org/orokervenyu/oktober-15-e-a-becsulet-hatalomatvetele |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 09:23:00, kedd
|
| |
| |
2012-10-16. 07:27
Dübörög az elszámoltatás: idén sem tárgyalják a Sukoró-ügyet
Megérkezett a Sukoró-ügy vádirata a Szolnoki Törvényszékre; a bírót már kijelölték, jelenleg az iratok tanulmányozása zajlik - írja keddi számában a Magyar Hírlap.
Erre egy hónap áll rendelkezésre, ennek lejárta után a törvény szerint az első bírósági tárgyalást négy hónapon belül ki kell tűzni. A lap szerint ez alapján valószínűsíthető, hogy az idén már nem kezdődik meg a vélhetőleg nagy érdeklődésre számot tartó büntetőper tárgyalása.
A Magyar Hírlap emlékeztetett: a Gyurcsány-kormány idején létrejött, majd később jogerősen is semmisnek nyilvánított telekcsereügylet miatt öt embert, köztük Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérét vádolta meg a főügyészség hűtlen kezelés kísérlete miatt.
(MTI)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/102743/#ixzz29RcHaSwX
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 09:21:45, kedd
|
| |
| |
2012-10-15. 08:30
Jó trükk: a kormány az IMF előtt vezeti be a megszorításokat - "külső nyomás" nélkül
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=35jQKDNxHv0
További részletek: http://kuruc.info/r/34/102690/#ixzz29Rbw9vMM
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 09:19:40, kedd
|
| |
| |
Vérlázító ítélet: Két évet kapott, mert beszólt a zsidónak + Hunhír.info kommentár
2012. október 15. 22:29:07
Itt én vagyok az úr! Aki ellenem lázad, megy a levesbe!
Két év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte nem jogerősen a bíróság azt a férfit, aki a vád szerint október elején vallási hovatartozása miatt molesztálta a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének elnökét - értesült az MTI Hírcentrum.
A Kossuth Rádió Krónikájában hétfőn elhangzottak szerint a 21 éves férfi már korábban is többször megjelent a pesterzsébeti zsidó imaháznál, ahol antiszemita kijelentéseket kiabált be az ajtón. Ezt tette október 5-én is, de akkor a hitközség elnöke utánament és mobiltelefonjával lefényképezte a fiatal férfit. Az ekkor - a vád szerint - mellkason rúgta és homlokon ütötte a hitközség elnökét. A 62 éves sértett csak könnyebb, horzsolásos sérülést szenvedett. Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének 62 éves elnökének támadóját fél órán belül elfogták a rendőrök, a Fővárosi Főügyészség bántalmazással elkövetett, közösség tagja elleni erőszak és könnyű testi sértés vádjával gyorsított eljárásban állította bíróság elé.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője Krónikában azt mondta: "a Fővárosi Főügyészség célja, hogy a bűncselekmények elkövetését a lehető legrövidebb időn belül kövesse a büntetőjogi felelősségre vonás". Ez fokozottan érvényesül olyan ügyek esetén, amelyeknél a határozott fellépést a nyomós közérdek, mint például jelen esetben a közösség tagját ért erőszak szankcionálása megkívánja - tette hozzá. Amikor a cigánybűnöző megveri, kirabolja, stb a magyart, az nem közösség tagját ért erőszak? Azt szabad, mert az elkövető kivételezett kisebbségi? Az nem nyomós közérdek, hogy ha bántanak egy nem izraelita vallású magyart? Csak az, ha egy zsidó vallású magyart inzultálnak. Maga a zsidó nagykövet mondta, hogy a zsidók zsidó vallású magyarok. Reméljük minden temetőfosztogató, templomgyalázó, keresztletörő, perselyt feltörő cigánybűnözőt is triplán elővesznek a nyomós közérdek, és közösség tagját ért sérelem miatt.
A bíróság a férfira korábban kirótt hét hónapos felfüggesztett büntetés végrehajtását is elrendelte. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A bíróság megszüntette a vádlott előzetes letartóztatását, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el - hangzott el a rádióban.
Hunhír.info - MTI
Hunhír.info kommentár:
Precedens értékű ítéletet hozott megint a független magyar bíróság. Deklarálta, hogy ebben az országban a zsidók és a cigányok a mindenek felettiek, bizonyára jó nagy lapáttal rátéve az antiszemitizmus erősödésére. Azért letöltendőre ítélni valakit, mert beszólt egy más identitásúnak? A mese különben is sántít. A vén zsidót megveri egy ereje teljébenn lévő fiatal, de ő utána fut, eléri, közben még a zsaruknak is telefonál. Ez már a vicc kategória. Vajon hány cigányt ültettek le évekre azért, mert megdöglötök büdös magyarok felkiáltással arcon vágott egy parasztot? Vagy ez lesz a következő lépés, hogy a cigányok ilyen súlyú tettért nem ejnye-bejnyét kapnak, hanem sittet? Akkor a GDP 80 százalékát börtönök építésére kell fordítani. A független magyar bíróság ismét megmutatta, hogy kiktől független, és kiktől nem.
Forrás: hunhir.info
http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=105345 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-16 07:07:34, kedd
|
| |
| |
Elismeri hazugságát és megszégyeníti alaptörvényét a Fidesz
2012, október 15 - 16:48
A Jobbik szerint saját alaptörvényét szégyeníti meg a Fidesz, ha elfogadja az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát a választási regisztrációról - írja közleményében Dúró Dóra országgyűlési képviselő, a Jobbik szóvivője.
Ezzel a kormánypárt megsemmisíti korábbi hazug érveit is az eljárási egyenlőségről, így az felér egy beismerő vallomással.
A választás megtartását megelőző tizenötödik nap határidőként történő megállapítása azért is hibás, mert például a 2006-os önkormányzati választások előtt tizennégy nappal került nyilvánosságra az őszödi beszéd, amely egyértelműen sok ember részvételi szándékát megváltoztatta - zája közleményét Dúró Dóra.
barikad.hu
http://barikad.hu/elismeri_hazugsagat_es_megszegyeniti_alaptorvenyet_a_fidesz-201 21015 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2012. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
392 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2247
- e Hét: 12514
- e Hónap: 23625
- e Év: 177121
|
|
|
Offline
