|
2013-11-19 05:40:54, kedd
|
| |
| |
Gál Sanyi 2011-es naplójának folytatását kaptam meg a szél-járásba. 2011. Július 1-jéig közöltük, s most itt van másfél évnyi. A harmadik negyedévet szálazgatom, a gépelés kuszaságát rendezem.
Egy nem minden tanulság nélküli részelt az egyik július végi jegyzetből:
"Sokan voltak, akik soha semmilyen ügyben nem kötelezték el magukat ama átkos szocializmusban, s ezek a semleges élőlények lettek a rendszerváltás hősei és mai haszonélvezői. Övék a hatalom és a dicsőség!
Micsoda karriert futottak be óvatosságuk pajzsai mögé bújva - irodalomban, közéletben, politikában... Ide most egy eléggé hosszú névsort tudnék prezentálni a ,,rejtőzködő" ellenállókról, hősökről... De minek? Hiszen ezek a mai urak már arra sem emlékeznek, hogy hogyan jutottak - ingyen persze! - egyetemi diplomához, álláshoz, lakáshoz és így tovább...
Én se szerettem nagyon a szocialista világot, de az én ellenszenvemnek más volt az oka és indítéka - elsőül a kisebbségi magyarság megnyomorítása! De: a mi sikándriai házunkból soha nem juthattam volna el például az érettségiig, nem lehettem volna újságíró, író pedig pláne hogy nem egy másfajta rendszerben. Mert a zsellérsor az a zsellérsorsot jelentette: szolgaságot, részes-aratást. És én- minden fenntartásom ellenére - a lehetőséget és a lehetőségek megvalósítását nem tudom és nem is akarom elfelejteni. Nincs is jogom hozzá!" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
