|
2014-10-29 18:58:12, szerda
|
| |
| |
Valahol a Műegyetemnél vesztettem el a fonalat. Szép ünnepség volt, méltóságteljes. Éppen nem esett, de fekete felhők körös körül. Aztán itthon ragadtam. 23-án Andau. Pontosabban Kapuvár először, itt a hivatalban gyülekeztünk, hogy kimenjünk az andaui hídhoz. Wurst Ersi szervezte Bécsből a rendezvényt, de voltak a követségről, s sokfelől. Kövér volt a fővendég, de eljött Német Zoli a megyei közgyűlés frissen megválasztott elnöke, Széles Sanyi kormánymegbízott, s ott voltunk mi Pistával.
Szél volt, hideg volt, de egy tucatnyi osztrák is ott didergett, hogy emlékezzen. Koszorúk, Himnusz, s robogtunk vissza. Néztem a hideg, ólomszürke csatornát. Ezen evickélt át közel 60 000 ember '56 novemberében. Nem tudom elképzelni, pedig a valóság néhány méterre volt tőlem.
26-án Gyásznap, 'szép' megemlékezés. Az államtitkár úr kemény beszédje. Ketten írtuk raktuk össze, immár a régi módszerrel, alig tudjuk, melyik mondat az ővé, s melyik az enyém. Ez egymás gondolatainak tökéletes ismerete.
Erzsi is itt volt Bécsből, kivittem a vonathoz. Aztán belehallgattam az internetadó-tüntetésbe, s jó érzékkel konstatáltam, hogy ez nem az, amiről szól. Egy kis liberálnáci utójáték, nyugati tapsikolással. Jó, hogy újraolvasom Tormay Cecile Bújdosó könyvét, így egybekattannak a dolgok.
A könyv beleragad 1918-19-be, sok a napi salak és indulat benne, de nagyon jó kornapló. Károlyi Mihály szerepének értékelésével teljesen egyetértek, s hozzáteszem, naplóját újra kell olvasnom e napló fényében. Az már csak adalék, hogy Navracsics meghallgatásán fölemlegették Tormay nevét. Persze lefasisztázták azok, akik a bolsevik és náci haláltáborok őreinek méltó utódai, s akik Európára rohasztották a véget nem érni látszó huszadik századot.
Nem hiszem el, hogy egy sort is olvastak Tormaytól. Aki ma Nobel-díjas lenne, ha az ötös bizottságban akkor nem R.Martinra szavaztak volna hárman, hogy a francia öreg most, s Tormay később még lehet Nobel-díjas. Cecile a rákövetkező évben meghal. S irodalomtörténeti tény, hogy az utolsó szűrön esett ki.
Nála nem kellett volna megnézni, mint Kertésznél, hogy tud-e késsel villával enni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
