Belépés
sandrapolke.blog.xfree.hu
a valóság szebb az elképzeltnél Böröndi Lajos
1954.06.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Hetvenhét éve a Donnál - Kézszázötvenötödik nap
  2020-01-12 09:01:29, vasárnap
 
  Ma este Püskire megyünk, megemlékezni a Donnál elpusztult magyar bakákról. Én először vagy öt éve voltam. Ma én mondok beszédet Nagy István helyett, aki a héten mondta le a részvételt. Közbe jött valami. Verset is kért Zsuzsa néni.
Az alábbi rövid beszédre gondoltam:

Velünk élő múlt

Az hal meg igazán akit elfelejtenek. Akire nem emlékeznek, s kitörlik nevét minden könyvből, A megfagyott történelem a doni tragédiában elpusztultakat ötven évig felejtésre ítélte. Nem születtek róluk emlékezések, a család is hallgatott, az egymásra hullámzó huszadik századi tragédiák lepecsételték a szájakat. Nem mondták tovább a történeteket, s felnőtt néhány nemzedék úgy, hogy az át nem örökölt családtörténetek elhomályosultak, s a meg nem gyászolt tragédia ott ég az elhazudott történelemben
Pedig alig volt magyar család, akit ne érintett volna valamilyen módon a doni katasztrófa. Gyermekként gyakran nézegettem én is egy fényképet nagyanyám petróleumszagú szobácskájában, s kutató kérdéseimre csak annyi volt a válasz: Ő nagybátyád, aki a Donnál halt meg. Aztán, mint kortársaim zömét, Nemeskürty tanár úr könyve rázott meg, a Requiem egy hadseregért. 1974-ben néhány egyetemista katonatársammal személyesen is megkerestük őt a Lumumba utcai filmgyárban, ahol ő volt az igazgató. Hosszan beszélt nekünk az át nem élt történelemről, s a kutatás fontosságáról.
S úgy tűnt 1989 után, hogy eljöhetnek a szembenézés évei. De a változó politika ezt a tragédiát sem hagyta tisztázni, s még a valódi történészi munka ma is hátra van, lehántani a doni tragédiáról a politikai magyarázatokat.
Így azt a felvetést, hogy nem egyenlően terhelte a társadalmat a mozgósítás, hogy hiányos volt a felszerelés. Hogy a második magyar hadsereg megszálló, biztosító feladatokat lát majd el.
S sok energiát emésztett fel annak a fölösleges kérdésnek a boncolgatása is, hogy a Donnál elpusztult testéreink hősök voltak-e vagy áldozatok? Az és kötőszót mintha nem ismerték volna a vitatkozó felek.
A magyar hadvezetésnek nincs módjában 1942 elején kitérni a németek kérése elől. A Moszkva alatt elszenvedett kudarc felértékeli a kis csatlós országok szerepét, hadseregét. S Magyarország versenyt is fut Romániával, s ha megpróbálna kibújni a szerepvállalás elől, akkor győzelem esetén revizionista eredményeit elveszítené.
A 200 000 főt meghaladó hadseregben közel 20 százalékot tett ki a nemzetiségek aránya, s 10 százalék a munkaszolgálatosoké. A sorállomány 23 százalék volt, e fölött, hogy az ország egészét egyformán terhelje a mozgósítás, csak a román határ közelében lévő két hadtestet nem mozgósították.
Ezért is igaz az a megállapítás, hogy a hadsereg tragédiája minden családot érintett.
Jány hadseregparancsnok 42 őszén folyamatosan kért és követelt hadserege számára utánpótlást, felszerelést, élelmet, s tudta, hogy nagy erejű orosz támadást nem tud feltartóztatni. Kérte felmentését is, de tisztában volt vele, hogy ezt Horthy nem teszi meg.
A doni áttörés után keletkezett hadparancs, amelyet sok helyütt sokszor idéztek megalázó és sértő volt mindazokra nézve, akik a kegyetlen orosz télben megpróbálták e lehetetlent is, a Vörös Hadsereg feltartóztatását. Ezt azonban parancsot azonban később Jány visszavonta és megkövette katonáit, akik teljesítették kötelességüket.
S ne feledjük, a hadsereg végső soron német irányítás alatt állt, katonáink a német visszavonulást is fedezték, miközben ők nem hátrálhattak. S nem minden esetben bizonyultak bajtársban a német katonák.
Jány katona volt, számára is, mint a magyar hadsereg katonái számára a hűség, a kötelességtudás erkölcsi parancs volt.
A mai tudásunk szerint 120 000 honvéd halt meg a harcokban, s csak becsülni lehet a hadifoglyok számát, s Jány a maradék hadsereggel tért haza. November 1-jével nyugállományba helyezték. 1946 októberében a Katonapolitikai Osztály őrizetbe veszi. A Budapesti Népbíróság a háborúban betöltött szerepe miatt golyó általi halálra ítélte azon vádak elfogadása alapján, hogy a háború Magyarországra kiterjesztését, az országnak a háborúba történő fokozottabb belesodródását megakadályozni nem törekedett.
Az ítéletet 1993-ban hatályon kívül helyezték, s a rajkai születésű, hajdan a lébényi iskola padjait koptató Jány Gusztáv ma is a háború negatív hőse.
1947. november 27-én végzik ki.
Hős volt ő is vagy áldozat?
Hetvenhét év után is csak a ránk szakadt gyász súlyával emlékezhetünk mindazokra, akik az adott történelmi körülmények között tették azt, amit rájuk szabott a sors. Egy nemzedéket söpört el a pokoli huszadik század szeszélye, s nekünk az a feladatunk, hogy szembe nézzünk a történtekkel, kibeszéljük családi tragédiáinkat, és emlékezzünk.
Büszke bakaarc nézett rám, alig iskolás gyermekre nagyanyám faláról a katonasapka alól. S én nem tudtam megfejteni a titkot, azt, hogy hogyan lehet semmivé egy alig fiatal élet, s hogy merre van az a Don-kanyar, amit nagyanyám is csak suttogva mondott ki.
Itt van velünk, ma már tudom, a velünk élő múltban.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2019.12 2020. Január 2020.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 17 db bejegyzés
Összes: 2823 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 269
  • e Hét: 3973
  • e Hónap: 20144
  • e Év: 20144
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.