|
2007-06-11 22:20:16, hétfő
|
| |
| |
Igen, lassítani kell. Nem írom feltételes módban. Nem éppen izgalommenes pályám legsűrűbb hetei ezek. Egyszerre százféle dolgot "csinálok" (ronda szó). Nagyon nehéz, de úgy látom, fordítani kell a dolgokon.
Például írni az elkezdett önéletrajzot, amit valahol a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskolában hagytam abba. Meg a Soproni SZőnyeggyárnál. 1972-ben.
A hét végén a Mosonvármegyét fejeztem be, s elkezdtem a Nyári fesztivál műsorfüzet összerakását. S egyszer csak elsötétült a képernyő, a vincseszter odalett. Mára új van a gépben (mint a szívátültetés), s én pakolom fel a programokat. Nem könnyű, négy év anyaga volt rajta. Szerencsére nem tűnt el semmi, de mire az új vinyóra mindet föltöktök.
Nem nyafogni!
Utolsó taníási nap a 10. osztályban. Kis hisztik, hisz a tanár 10-12 jegyből sem tud lezárni egy tanulót. De megteszi. Vicc nélkül: ezeket a gyerekeket meg kell tanítani önértékelésre is: arra, hogy nem mellékes, hogy a hogy előtt vesszőt teszünk-e. Szomorú ez a világ, s ámulok a rendnek álcázott tanügyi katasztrófán. Fogadni mernék, hogy az egész mai katasztrófaiskolát kiagyalók gyermekeiket zárt, szigorú iskolákba iratták. Ahol van követelmény. Hihetetlen a züllés. Még Magyar Bálinthoz képest is van lejjebb. Pedig az már maga a mocsár volt.
No, jó éjt! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
