|
2009-06-22 14:40:13, hétfő
|
| |
| |
Szombaton Zsóka államvizsgázott, ez volt az írásbeli. Rendben van. Cudar idő volt. Ez persze nem jelentett semmit a másnapi hegymászás szempontjából. Elővettem a téli bakancsot, vastag zokni, melegítót, esőkabátot, a sétálóbotot. Vasárnap reggel indultunk, Tamás vezetett. Eleinte szép idő volt, hol kisütött a Nap, hol felhős volt, olyan igazi túraidő. Fogaskerekűvel felmentünk 1800 méterre, 11 órára értünk fel, majd séta. Ildi, Szonja és Zsóka az első menedékháznál lecövekelt. Innét jött a meredek rész, soha ilyen nehezen nem másztam fel a Fischerhüttéig. Az utolsó részen már alig kaptam levegőt.Persze a csúcs felhőben, ködben volt. Visszafelé a rövidebb, de meredekebb úton jöttünk, a 2049 méteren lévő keresztnél úgy fújt a szél, hogy már csak jagattam (belül).
A menedékházban több időt töltöttünk a szokásosnál, jól esett a meleg. Aztán le a völgybe fogaskerekűvel, megnéztünk egy vízesést és egy kocsmában megvacsoráztunk. Nem éreztem a lábamat.
Deák Ernő megígérte, hogy ír a túráról színes csalogatót a szél-járásba, s Kovács Pista pedig egy verset.
Visszafelé is Tomi vezetett, ős is fáradt volt.
Mára aztán megjött a tél. 13 fok van, megint zuhog. Még szerencsések is vagyunk, hogy nem tegnap volt ilyen idő, mert az eső ellenére is felhajtott volna Ernő a csúcsra.
Csúcsra vagyok járatva. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
