|
2015-07-18 04:53:08, szombat
|
| |
| |
Készen van az új szám. A héten néhány dolog kapcsán több beszélgetőpartnerommal is megjegyeztük: ez személyfüggő.
Nos, a Mosonvármegye is az. Huszonöt év küzdelem. Szerencsére nem egyedül, ámbár maga az elkészítés, a pénz megszerzése, a megjelenések utáni dícséretek és piszkálódások rajtam vezetődtek le. Elviseltem. De ez gályarabság. Nincs hétköznap és ünnep.De szeretem csinálni. Mégha az elmúlt évben meg kellett tanulnom, hogy bárhol vagyok az országban (külföldön) elérhető kell, hogy legyek, "mindenhez van közöm".
A mostani szám szívemhez legközelebb álló oldala a 10. A Csáfordy Júliannával készített interjú. Ez persze fél nap, de megérte, mert én is gazdagodtam. Igaz, e gazdagság-gazdagodás nem átadható.
Egy gondolat: a régi rendszerben az emberek tudtak Isten nélkül élni, de meghalni nem. Most már meghalni is tudnak.
Jó, hogy 1997-ben Mosonvármegye néven folytattuk a Moson Megyét. Ma valóban kissé régiós lap is, de Mosonmagyaróvár központú. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
