|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 21:52:20, hétfő
|
| |
| |
Sikeres volt az első brit használtruha-néző túra
2012. november 6., kedd
Ezen a héten indul a második turnus: brit turisták korábbi, eladott ruháikat nézhetik meg, amint magyar emberek éppen azokat viselik.
"Hihetetlen élmény volt a csuklyás Nike pulóveremet újra látni. Ezt valaki tényleg hordja, pedig kétszer is lehánytam, amíg az enyém volt" - meséli élményeit John Narrowfield (25) birminghami bolti eladó. Gyakorlatilag már minden angol nagyvárosból indít csoportokat a brit-magyar közös tulajdonú Second Hand Travel.
Az ide látogatóknak városi túrákat szervez az iroda, amely során végigjárják a budapesti használtruha boltokat és egy csekély összegért cserébe megkérik a vásárlókat, mutassák meg, hogy mit vettek. Aki pedig fényképpel tudja igazolni, hogy egykoron övé volt a ruhadarab, az 10%-át visszakapja a kirándulás árának. A többségnek eddig ez sikerült is. Az exkluzív túrára befizetők pedig kapnak 50 ezer forintot, amelyet elégethetnek mindenki szeme láttára egy tetszőleges bolt előtt.
Az ötletet Németországban is felkapták. Egy decemberben induló vállalkozás német autótulajdonosoknak biztosít majd lehetőséget, hogy régebbi, Magyarországon értékesített autóikat szoríthassák le a magyar utakról új gépjárműveikkel.
http://hircsarda.blog.hu/2012/11/06/sikeres_volt_az_elso_brit_hasznaltruha-nezo_t ura |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 21:15:09, hétfő
|
| |
| |
2012-11-12. 20:51
Örvendetes hír: néhány év alatt megduplázódott a "szélsőjobboldaliak" száma Németország keleti tartományaiban
A keleti tartományok lakosságában 15,8 százalék a "szélsőjobboldali" beállítottságúak aránya, ami több mint a duplája a 2006-ban mért 6,6 százaléknak - derül ki egy, a Német Szociáldemokrata Párthoz közel álló alapítvány felméréséből. Németország nyugati tartományaiban viszont csökkent a "szélsőséges jobboldali eszmékben" hívők száma.
Gyors ütemben terjednek a szélsőjobb eszméi Németország keleti részén. Az egykori NDK területén a két évvel korábbi 10,5 százalékról csaknem 16 százalékra emelkedett a szélsőjobboldali nézetekben hívők aránya - mutatta ki hétfőn megjelent felmérésében a Friedrich Ebert Alapítvány (FES).
A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló alapítvány felmérése szerint a keleti tartományok lakosságában 15,8 százalék a szélsőjobboldali beállítottságúak aránya, ami több mint a duplája a 2006-ban mért 6,6 százaléknak, és csaknem egyharmados növekedés a 2010-ben mért arányhoz képest.
Ugyanakkor a nyugati tartományokban a két évvel korábbi 7,6 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött a szélsőjobboldali világképpel rendelkezők aránya, Németország egészét tekintve pedig 8,2 százalékról 9 százalékra emelkedett ugyanez az arány.
A leginkább elterjedt "szélsőjobboldali nézet" az idegenek, külföldiek elutasítása. Nyugaton a lakosság 25,1 százaléka bizonyult idegenellenesnek, a keleti tartományokban pedig - amelyekben egyébként jóval kevesebb bevándorló él, mint nyugaton - a lakosság 39 százalékára jellemző az idegenellenesség.
A kutatók szerint a szélsőjobboldali világkép kialakulásában nagy szerepe lehet a gazdasági jellegű társadalomszerkezeti okoknak, magyarul a lepusztuló, elszegényedő, nagy munkanélküliséggel sújtott térségekben könnyebben terjednek a szélsőjobb eszméi, mint másutt.
Fiatalok között tarol az eszme
Az SPD-hez közel álló alapítvány szakértői szerint "különösen riasztó", hogy keleten, az egykori NDK-ban az újraegyesítés óta megjelent a szélsőjobboldaliak új nemzedéke. Erre utal, hogy a 16 és 30 év közötti korosztályban nagyobb a nemzeti felsőbbrendűség tanát vallók, szélsőjobboldali diktatúrát szorgalmazók és a nemzetiszocialista rendszerrel rokonszenvezők aránya, mint a 60 éven felüliek körében, holott korábban ez éppen fordítva volt, vagyis a fiatal generációra kevésbé volt jellemző a szélsőjobboldaliság.
A felmérés szerint az antiszemitizmus része minden 11. német világképének. Új jelenség, hogy keleten többen vallanak antiszemita nézeteket, mint nyugaton. Az idegenellenesség az ország egészében leginkább a munkanélküliekre jellemző, az antiszemitizmus pedig a nyugdíjasokra - mutatta ki a FES.
A szélsőjobboldali világkép meghatározó elemét alkotó rasszista nézetekben változás figyelhető meg, ez a fajta meggyőződés egyre inkább az iszlámellenesség formájában mutatkozik meg, és erősen terjed. Ezt mutatja, hogy a felmérésben megkérdezettek több mint 50 százaléka ósdi, visszamaradott vallásként jellemezte az iszlámot.
A FES megbízásából 2006 óta kétévente végzik el a felmérést. Az idén nyáron elvégzett új kutatásban összesen 2 510 személy nézetrendszerét elemezték, az adatokat kérdőíves módszerrel vették fel.
(MTI nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/4/103955/#ixzz2C2cSMTpx |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 21:02:36, hétfő
|
| |
| |
"Tanúi leszünk a gazdasági összeomlásnak"
Egon von Greyerz, a svájci Matterhorn Vagyonkezelő alapítója és társtulajdonosa, a King World News-nak nyilatkozva az év hátralévő részére és a 2013-ra vonatkozó kilátásokról beszélt.
Greyerz: ,,A történelem, talán az évszázad vagy az évezred egyik legvészterhesebb időszakához értünk. A világgazdaság helyzetének változása hosszú időre és komolyan megnehezíti majd életünket.
Tanúi leszünk a gazdasági összeomlásnak, az összeomlás pedig további társadalmi zavargásokhoz és háborúhoz vezet majd. Néhány további várható következmény a korlátlan pénznyomtatás, a kötvények összeomlása és az elszálló kamatlábak lesznek. Az értéktőzsde (az arany árfolyamhoz viszonyított) összeomlását is látni fogjuk."
,,Fontos, hogy a befektetők értsék, bizonyos árfolyamkorlátokat fognak bevezetni, mert ezeknek a folyamatoknak, eseményeknek hatására megindul a pénzkiáramlás, amit a kormányok egy bizonyos ponton nyilván megkísérelnek majd megállítani...
Azt nehéz megmondani, hogy ezek a korlátok 2013-ban vagy később kerülnek-e bevezetésre, de komoly esély van arra, hogy hamarosan megtörténjen.
Végül fontos megemlíteni a hiperinflációt is. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy 2013 lesz a világra váró katasztrófa kezdete. Azt is tudjuk, hogy a korlátlan pénznyomtatásnak nem lesz eredménye. Teljesen értelmetlen intézkedés, de mégis egyre többet fogjuk látni, ahogy az egyes kormányok kétségbeesése növekszik."
,,Európában egyre fokozódnak a gondok. Görögország pénze (ismét) elfogyott és hamarosan újabb 5 milliárd eurót kellene kifizetniük, amire természetesen nincs fedezet. Számítani lehet némi halasztásra, mert a bürokraták nem fogják hagyni, hogy Görögország kilépjen a monetáris unióból. A munkanélküliség a görög fiatalok körében elérte a hihetetlen 58 százalékot. Spanyolországban ugyanez az adat 54 százalékon áll. A teljes lakosságra nézve a munkanélküliségi ráta Görögországban és Spanyolországban is közel 30%. Ez egy katasztrófa.
Globális szinten a fiatalok körében a munkanélküliség 25 és 50 százalék között van és ez jelentősen hozzá fog járulni a világ gondjaihoz és egyre több társadalmi zavargást eredményez majd. Ezek a fiatalok nem fognak ülni a babérjaikon és szó nélkül szenvedni. Bajt fognak okozni, mert előbb-utóbb éhesek lesznek és enni akarnak."
,,Az idő előrehaladtával és a káosz mélyülésével a központi bankok egyre többet vállalnak majd át az értéktelen adósságokból, így az ő mérlegüket is kibillenti az egyensúlyból ez a temérdek értéktelen papír, amit soha senki nem lesz képes visszafizetni. Rá lesznek kényszerülve, hogy még többet nyomtassanak.
Egy másik komoly baj a világban, amivel sokan nem számolnak, a katasztrofális helyzet Japánban. Az ország adóssága az 1 billiárd (1015) yen (2,8 billiárd forint) felé közelít és Japánban jelenleg nulla százalékos kamatláb van érvényben. Amennyiben a kamatláb 1 vagy 2% lenne, még a kamatokat sem tudnák fizetni. Képzeljük el, mi történne, ha elindulna a hiperinfláció! Szóval Japán egy kitörés előtt álló gazdasági tűzhányó.
Akinek van valamennyi tartaléka, vegyen aranyat és ne a bankrendszerben tartsa. Az arany és az ezüst pozitívan fog teljesíteni az előttünk álló nehéz időszakban."
(idokjelei.hu)
2012. november 12.
http://www.jovonk.info/2012/11/12/tanui-leszunk-gazdasagi-osszeomlasnak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 21:00:59, hétfő
|
| |
| |
2012.11.12. 05:12
Fidesz és a kampányközépkor
Ha valamelyik fideszes potentát idehaza füllent akkorát, hogy kiszédül tőle a saját száján az egy általános életkép 2012 Magyarországában. De azt hinné az ember legalább arra adnak valamit, amit egyenesen Berlinben ígérnek a legtestvéribb testvérpártnak, a CDU/CSU-nak, személyesen a saját szájukkal. Mert velük ,,nyílt és őszinte, családon belüli, illetve barátok közötti" megbeszéléseket szoktat folytatni saját bevallásuk szerint. Lázár János - ki lassan második Istenünk után a sorban - még februárban azt találta mondani a testvárpárt ,,kevesebb konfliktussal és több megértéssel kormányozzanak a következő két évben" intelmére, hogy:
A nagyvonalúság jegyében "ötpárti egyeztetés kezdődik a választási eljárási törvényről és a kampányfinanszírozási törvényről."
Annak kibontásába tényleg nem ment bele, hogy szerintük az ötpárti "egyeztetés" így néz ki:
- Akartok regisztrációt, he?
- Mi azt akarjuk amit ti is, mert Orbán Viktor kormánya előrelátásáról és megfontoltságáról híres, áldja őt meg a Jóiste...
- Szóval igen! Többiek?
- NEM!
- NEM!
- NEM!
- Oké, akkor lesz. Papcsák Feri hozza a részleteket 65 oldalon, egy óra múlva megszavazzuk, szevasztok.
De én azért kíváncsi leszek mit szólnak a német testvéreik ehhez az eljáráshoz magához, a regisztráció bevezetéséhez, és külön mit a középkori viszonyokhoz visszatérő kampányszabályokhoz. Félő, hogy német nyelven a nagyvonalúság és kevesebb konfliktus nem egészen azt takarják, amit ezek értenek alatta. A regisztráció szavazóriasztó hatásáról beszéltünk már eleget, de legalább ilyen érdekesek az eljárási törvény kampányra vonatkozó elemei is. Vas Imre képviselő rajongása a középkor iránt némiképp mulatságos a digitális kor derekán, de a fiatalokat képviselő - legalábbis kampányfilmjében a PR fiatalember szerint csakis ő képviselheti a fiatalok érdekeit, videót tekerd 1:24-ig - Vas úgy véli a fiatalok gyűjtőhelye a közmédia, a közterület és a nyomtatott sajtó. Mert a mai fiatal közhíradót néz X-Faktor helyett, nyomtatott Magyar Hírlapot vesz okostelefonról akár metrózás közben is böngészhető hírportálok helyett, és percekig képes bámulni egy plakátot az utcán.
Bazz, mi lenne, ha ez az ember nem a fiatalokat képviselné ilyen bőszen? Kódexmásolókra bízná a kampányszöveg terjesztését, és freskókészítőkre a plakátok elkészítését? Mondhatnánk, hogy de a lóvé miatt aggódik a szentem, ha pesterzsébeti alpolgármesterként nem fosná le magasról, hogy az önkormányzat úgy szórja a fizetésemelést és jutalmakat, hogy Rócsild báró is megszeppenve piszkálná a körmét szemlesütve zavarában, ha látná. Érdekes, hogy a köz pénze nem zavarja, cserébe az érdekli, hogy a szocialistáknak vagy Bajnainak honnan lesz pénze Index fejlécben pörgő integetős bannerre.
Nemzeti Fészbúkforradalmárunk szerint ők a választást legutóbb az interneten és a faszbúkon nyerték meg. Úgy látszik a kommunikációs stratégia a gazdaságinál is nagyobbat bukott, mert amíg utóbbi csak beleállt a recesszióba, addig előbbiben sikerült teljesen visszafejlődni.
orbán facebook.bmp
Mert itt haladás van, innováció meg iPad minden kormányrobotnak ingyen, de ezek szerint arra is csak azért volt szükség, hogy az ecceri rögtön lássa a fekete képernyőn ha mellé sózza a zsíros deszkát. Gondolom azért a habnyárpi gondosan kiszámolta, hogy ha internetes hírportálon jelenik meg a pártreklám akkor csak a legnagyobb 3 portállal számolva is cirka 2,5 millió ember látja per nap, amíg a folyamatos példányszámcsökkenéssel küzdő nyomtatott sajtóban ha mindenhová befizetik magukat se látják 300 ezertől többen. A kereskedelmi tévékben sem kell 2 millió választónak nézni az X-Faktor meg a Voice adásai alatt, hogy mit üzen a Schiffer András, elég ezt azzal a 300 ezerrel tudatni, aki megelégszik a Rákay Kálmán csatorna nyújtotta színvonallal.
Lassan már nem röhejes hanem szánni való ez a pánikból fakadó görcsös igyekezet, amivel szeretnétek elérni:
- A lehető legtöbb embert eltántorítva a lehető legkevesebben menjenek szavazni.
- A lehető legkevesebb ember értesüljön a pártok kampány üzeneteiről közvetlenül.
Rossz hír srácok, hogy a 80%-os elutasítottság ellenére átverni készült regisztráció mellett rajtatok már ez sem segít. Ezzel a pitiánerkedéssel azokban is feléledt a csakazértis, akik eddig tettek a politikára magasról.
http://varanus.blog.hu/2012/11/12/fidesz_es_a_kampanykozepkor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 20:23:09, hétfő
|
| |
| |
Szegedi Csanád és Dániel Péter együtt tanul héberül a zsinagógában
2012.11.12. 16:21 Esterházy Attila
Fél éve egy ilyen hír még csak valamilyen Horthy-szobor miatti tüntetés tudósításának egyik erőltetett mondata lett volna, de az élet úgy hozta, hogy a Szegedi Csanád zsidó lett, és ez nemcsak a Jobbikban, hanem Dániel Péter mindennapjaiban is változást hozott.
Sokat idézik azt a mondást, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna, de vajon megmutatja-e a jövő, hogy radikális szkítából igenis lehet ortodox zsidó?
,,Elmondok egy mai magyar viccet: Szegedi Csanád és Dániel Péter egymás mellett ülnek egy zsinagógában és hébert tanulnak... Hogy mi ebben a vicc? Csak annyi, hogy ez nem vicc... Az élet időnként különös dolgokat produkál. Isten hozott a "fedélzeten" Csanád! Azaz: Bruchim habaim! ;-)" - írta ki a Facebookra vasárnap Dániel Péter, Gyurcsány Ferenc egykori udvari bolondja, aki mostanában inkább Bajnait támogatja. A kaszinótojásos ügyvéd egyébként drukkol Szegedi Csanádnak, hogy ,,tényleg megváltozzon és magára találjon zsidóként".
Szegedi Csanád, a Jobbik volt alelnöke júliusban lépett ki a radikális pártból, miután nemcsak az derült ki, hogy anyai ágon zsidó származású, hanem az is, hogy egy hangfelvétel szerint erről már korábban is tudott, mégis azt állította, hogy csak 2011. decemberében tudta meg az igazságot. Egy időre visszavonult, de aztán felkereste Köves Slomó rabbit, és közölte, hogy Auschwitzba is el akar menni, októberben pedig azt mondta az Európai Parlamentben, hogy Izraelről csak a tisztelet hangján szabad szólni.
A Jobbik frakcióból nemrég kilépett Lenhardt Balázs és a frakcióban maradó Kulcsár Gergely képviselő Szegedit az üggyel kapcsolatban - az EU pénzeszközeivel való visszaélés gyanújával - feljelentette.
http://kepviselofunky.blog.hu/2012/11/12/szegedi_csanad_daniel_peterrel_tanul_heb erul#more4903530 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 19:48:54, hétfő
|
| |
| |
Nem kerülhet az Országgyűlés elé a magyar film és a mozik izraeli felvásárlásának ügye
Nem támogatta a magyar filmforgalmazás átalakítását célzó, Novák Előd (Jobbik) által beterjesztett törvénymódosítási csomag tárgysorozatba vételét hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága.
Indoklásában a képviselő hangsúlyozta: nem elég a magyar filmgyártás átalakítása, a forgalmazás rendszerének reformjára is szükség van.
Novák Előd emlékeztetett arra, hogy az izraeli Cinema City International (CCI) egy felvásárlás eredményeképp 80-90 százalékos részesedésre tett szert a magyar mozipiacon. A fúziót követően a Kálomista Gábor vezette Magyar Producerek Szövetsége panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), az azonban a 15 milliárd forintos törvényi minimum alatti forgalom miatt érdemben nem járt el.
A CCI monopolközeli helyzete és a magyar filmek nézőkhöz való hatékonyabb eljuttatása érdekében a javaslat a hazai mozik vetítéseinél legalább 10 százalékban rögzítette volna a magyar filmek arányát, áfamentessé tette volna a magyar filmekre szóló jegyvásárlásokat, és lehetővé tette volna, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a 15 milliárd forintos forgalom alatt is vizsgálja a vállalati fúziókat.
Novák Előd kiemelte, a zsidó CCI a tulajdonosa az egyik legnagyobb hazai forgalmazónak, a Forum Hungarynek is, így még nyomasztóbb a piaci fölénye, amellyel a képviselő szerint vissza is él. Erre példa az úgynevezett vászonhasználati díj - a forgalmazóktól digitalizálási hozzájárulást kérnek a multiplexek -, amely ellen szintén fellépne a jobbikos képviselő módosító indítványa. Novák Előd javaslatcsomagját a bizottság 5 igen és 11 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba.
Hétfői ülésén a kulturális bizottság szavazott a mozgóképtörvényhez beterjesztett további módosító indítványokról is; többek között a filmforgatási célú területhasználati díjak egységesítéséről szóló javaslatról, amely a bizottság többsége mellett a kulturális tárca támogatását is megkapta.
(MTI nyomán) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 19:45:30, hétfő
|
| |
| |
Van itt rendőri kapacitás: vizsgálja a hatóság a kajászói földfoglalást
2012, november 12 - 17:42
A kajászói gazdák akcióját az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálja, amely a megállapított törvénysértés mértékének megfelelően vagy saját hatáskörben eljárást kezdeményez, vagy feljelentést tesz az illetékes hatóságoknál - közölte a Belügyminisztérium (BM) hétfőn az MTI-vel.
Vasárnap helyi gazdák az Őszi szántás elnevezésű akció keretében művelni kezdték az állami földbérleti pályázat keretében nem helybeli által elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón, szerintük ugyanis Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos a jogszabályokban előírtnál nagyobb aranykorona értékű állami földhöz jutott húsz évre.
A kormány hétfőn közölte, politikai indítékúnak, a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói gazdák akcióját. A BM közleményében azt írta: a kajászói esetben a rendőrség jelen pillanatban a tényállási elemeket gyűjti össze és értékeli.
Van itt rendőri kapacitás: vizsgálja a hatóság a kajászói földfoglalást
Mint kiemelték: a belügyminiszter a hivatalba lépésekor egyértelművé tette, "hogy az ország területén a hatályos törvényeknek megfelelő magatartást kell tanúsítania mindenkinek. Aki törvényt sért, az vallástól, felekezettől és párthovatartozástól függetlenül a hatályos törvények szankciójával kell, hogy szembenézzen".
MTI - barikad.hu
http://www.barikad.hu/van_itt_rendori_kapacitas_vizsgalja_a_hatosag_a_kajaszoi_fo ldfoglalast-20121112
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 19:40:44, hétfő
|
| |
| |
Kezd betelni a pohár a pusztító elvonások miatt
2012, november 12 - 18:42
Nem lesz pénz a hallgatói ösztöndíjakra, bezárhatják télre a kollégiumokat - ezek lehetnek az Orbán-kormány megszorításának következményei, miközben neves felsőoktatási intézményeket szüntethetnek meg.
Több mint hétmilliárd forintot vertek rá a felsőoktatásra az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintő zárolásból, ami az érintettek szerint megroppanthatja az intézményrendszert. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a Népszabadságnak elmondta: a teljes kormányzati zárolás 49 milliárd forint, ebből 7,33 milliárdot terheltek a felsőoktatásra, miután ebben az évben már elszenvedett egy több tízmilliárdos forráselvonást.
A felsőoktatásból eddigi kormányzásuk alatt több mint 90 milliárd forintot vont ki a Fidesz, ami a korábbi ígéreteikkel és a nemzet érdekeivel is ellentétes - mondta a barikad.hu-nak Dúró Dóra. Hozzátette: a legutóbb bejelentett zárolás szintén övön aluli ütés az egyetemeknek, így érthető és jogos a felháborodásuk, a kormány erre adott válasza pedig cinikus. Rendezvényeket mondanak le az egyetemek, akár kollégiumok bezárására is sor kerülhet, máshol a vizsgaidőszak rövidítésén gondolkodnak.
A zárolás valójában végleges elvonást jelenthet
A rektorok a napokban vették át azt a levelet, amelyben az államkincstár arról tájékoztatja őket, hogy mekkora hányad esik intézményeikre a zárolásból. A szám nagyságrendje sokkolta őket, hiszen sok százmillió forintról, esetenként kilencszázmillióról van szó. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora egy rádiós interjúban közölte: szerinte lesznek olyan intézmények, amelyek nem lesznek képesek kigazdálkodni a zárolást, ami az ő értelmezésében valójában végleges pénzelvonást jelent.
Ezzel Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kijelentésére reagált, ami arról szólt, hogy véleménye szerint minden rendben van a felsőoktatásban, nincs krízishelyzet, így attól sem kell tartani, hogy a drasztikus forráselvonás megroppantaná az intézményeket.
A legnevesebb egyetemek érintettek
Mivel a már adóssággal küszködő egyetemekre, főiskolákra nem terhelhetnek semmit, így a mostani zárolás a nagy kutatóegyetemeket érinti a leginkább, hiszen már csak tőlük tud a kormány pénzt elvonni. Így például a budapesti ELTE-t, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Debreceni Egyetemet.
A felsőoktatási intézményeknek hatalmas probléma az is, hogy néhány héttel az idei költségvetési év zárása előtt kell szembesülniük a forráselvonással. Így néhány hetük maradt az egyetemeknek arra, hogy ezt a drasztikus elvonást valahogy kigazdálkodják - fejtette ki Mezey Barna a Népszabadságnak, hozzátéve: januártól jön az újabb megszorítás. Ekkor ugyanis a Széll Kálmán Terv 2.0-ban leírt 27 milliárdos pénzelvonással kell a felsőoktatásnak szembenéznie.
A diákok is megérzik a megszorításokat
Hangsúlyozta: lehetséges, hogy a hallgatói ösztöndíjakra nem telik majd az intézményeknek az elvonások miatt, vagy lerövidítik a vizsgaidőszakot, hogy télre bezárhassák az egyetemi kollégiumokat."Hallottam azt is, hogy lemondanak kulturális programokat, illetve elhalasztják a közüzemi számlák kifizetését a jövő évre. Túlzás lenne azt állítani, hogy nincs válsághelyzet" - fogalmazott.
Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora elmondta: egyetemüktől 904 millió forintot vesznek el, ami csaknem egyhavi állami támogatásuknak felel meg. ,,Abszolút nem látjuk, miként kezeljük a helyzetet. Ez a zárolás váratlan, tervezhetetlen, és bizonyos, hogy nagyon komoly működési zavarokat okoz majd.
A TF-et is megszűntetnék
A kormány dönt a felsőoktatás szerkezeti átalakításáról is - írja a Metropol. A kabinet elé került minisztériumi előterjesztés két verziót is felvázol: az egyik közülük az integráció. A kormány dönti majd el, hogy változatot támogatja. Az Origo arról írt pénteken, hogy négy vidéki főiskola - a Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola, illetve a bajai Eötvös József és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola -, valamint a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (TF) is megszűnne, és más intézményekbe olvadna a szerdán előkerült javaslat szerint.
,,Jelenleg még ott tartunk, hogy nem tudok másra gondolni, mint hogy az államtitkár és stábja nem volt elegendő információ birtokában, amikor ezeket az elképzeléseket meghozta. Ez ügyben is szívesen találkoznék vele, bár a helyzetet nyilván nem lehet egy beszélgetéssel elrendezni.
Sztrájkolhatnak a pedagógusok
Holnap délután lesz az első tárgyalás a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága között. Ennek kapcsán épp aznap lesz vitanap az Országgyűlésben a közoktatás helyzetéről. A szakszervezetek követelik, hogy január 1-jével a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre, függesszék fel az iskolák állami átvételét, valamint vezessék be a pedagógus-életpályamodellt.
Jobbik: További iskolabezárások jöhetnek
Sajnos a kormány nem hallgat a szép szóra, és hiába mondják a szakmai szervezetek is, hogy méltatlan helyzetben vannak a pedagógusok, hiszen elképesztő mértékű reálbér-csökkenést kellett elszenvedniük az elmúlt tíz évben. A Fidesz azonban nem hajlandó meghallani a hangjukat, és csak saját elképzeléseit hajtja végre az oktatásban, bármennyire is abszurd legyen az - hangsúlyozta Dúró.
Az állami szerepvállalás növelése kapcsán közölte: önmagában ez még jót is tehetne az oktatásnak, hiszen egy jó eszköz lenne arra, hogy az iskolák közötti hatalmas különbségeket mérsékelje. Azonban a kormány a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti, ráadásul olyan kapkodást kényszerít az önkormányzatokra, pedagógusokra és más dolgozókra, amely méltatlan, és kérdéses, hogy ilyen körülmények között normális ütemben zajlik-e az átadás. Ráadásul az állam nem garantálja a további működést, tehát senki nem garantálja, hogy iskolabezárásokra, pedagógus-elbocsátásokra nem kerül sor, a jövő évi közoktatási költségvetésből pedig mintegy 170 milliárd forint hiányzik, amit valahonnan pótolni kell. Félő, hogy ennek árát az érintettekkel fizettetik meg.
barikad.hu összefoglaló
http://www.barikad.hu/pusztito_elvonasok_neves_egyetemek_tunhetnek_el-20121112
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 19:38:11, hétfő
|
| |
| |
Amiről a világ hallani sem akart: Hitler békeajánlatai 1933-tól 1939-ig
2012. november 12. 06:42:19
Európa bolsevizálása érdekében szükség volt újabb világégésre
Többen szántszándékkal elhallgatnak azonban egy döntő fontosságú tényt, azt t. i., hogy ők maguk voltak azok, akik a német nép vezérét arra kényszerítették, hogy kardját vesse a mérleg serpenyőjébe. Ők maguk kényszerítették arra, hogy végül is a fegyverek erejével küzdje ki azt, amit az első pillanattól fogva tárgyalásokkal igyekezett elérni: országa biztonságát.
Aki minden népet rajtaütéssel és elnyomással fenyeget, s azért teremtette meg iszonyú háborús gépezetét, hogy köröskörül romlást és pusztulást idézzen elő. Többen szántszándékkal elhallgatnak azonban egy döntő fontosságú tényt, azt t. i., hogy ők maguk voltak azok, akik a német nép vezérét arra kényszerítették, hogy kardját vesse a mérleg serpenyőjébe. Ők maguk kényszerítették arra, hogy végül is a fegyverek erejével küzdje ki azt, amit az első pillanattól fogva tárgyalásokkal igyekezett elérni: országa biztonságát.
Nemcsak azáltal kényszerítették erre, hogy 1939. szeptember 5-án megüzenték a háborút, hanem már előzetesen lépésről-lépésre elzárták előle, hét éven át, a velük való békés kiegyezés útját. A német birodalom érdekében kifejtett erőfeszítései kezdetétől fogva vörös fonálként húzódik végig Hitler Adolf egész működésén az állandóan megismételt kísérletek sorozata, amelyek arra irányultak, hogy a többi állam kormányait együttesen Európa megújítására késztessék. Ezek a kísérletek mindenkor azon szenvedtek hajótörést, hogy sehol sem volt meg a készség arra, hogy foglalkozzanak velük, mert mindenütt a világháború óta elterjedt rossz szellem uralkodott. Mert Londonban, Párizsban és a nyugati hatalmak vazallusai előtt csak egy akarat volt irányadó: a versailles-i erőszak állandósítása. Elég egy pillantást vetnünk a legfontosabb eseményekre, hogy ezt a tételt megcáfolhatatlanul igazolva lássuk.
Amikor Hitler Adolf uralomra jutott, Németország éppoly magatehetetlenül vergődött béklyóiban, mint ahogy a győztesek 1918-ban óhajtották. Fegyvereitől teljesen megfosztva mindössze 100.000 főnyi hadsereggel rendelkezett, ennek pedig csupán belső, rendfenntartó szerepet szántak. Alig felfegyverzett szomszédai gyűrűje vette acélpántként körül. A régi nyugati ellenfeleken, Anglián, Belgiumon és Franciaországon kívül keleten és délen mesterséges eszközök árán is újabbakról gondoskodtak; első sorban Lengyelország és Csehszlovákia voltak ezek. A németek negyedrészét erőszakkal elválasztották az anyaországtól s idegen államok kénye-kedvére szolgáltatták ki. A mindenfelől megcsonkított és mindennemű védőeszközeitől megrabolt Birodalom bármikor védtelen prédája lehetett volna zsákmányleső szomszédainak.
Ekkor apellált Hitler Adolf első ízben a környező világ értelmére. 1933. május 17-én, alig néhány hónappal az után, hogy a birodalmi kancellári széket elfoglalta, a német birodalmi gyűlésen beszédet mondott, mely többek között az alábbi mondatokat tartalmazta:
,,...Németország minden további nélkül kész lenne arra, hogy egész katonai szervezetét akár teljesen is feloszlassa s a számára megmaradt fegyverek maradványait is megsemmisítse, ha a körülötte fekvő országok éppúgy fenntartás nélkül ugyanezt cselekednék.
...Németország ezenkívül minden további nélkül hajlandó arra, hogy ezután a támadó jellegű fegyverek alkalmazásáról teljesen lemondjon, ha a fegyverkező nemzetek a maguk részéről bizonyos időn belül szintén megsemmisítik ezeket a támadó fegyvereket, s ha alkalmazásukat nemzetközi egyezményben megtiltják.
...Németország mindenkor hajlandó arra, hogy a támadó fegyverekről lemondjon, ha a világ többi államai is ugyanezt teszik. Németország kész arra, hogy minden ünnepélyes megnemtámadási szerződést elfogadjon; mert Németország nem gondol támadásra, csupán a maga biztonságára!"
A felelet elmaradt. A többi állam zavartalanul tovább fáradozott arzenáljai megtöltésén, robbanószer-készletei felhalmozásán, csapatai szaporításán. A Népszövetség, a győztes hatalmak szerve ugyanekkor kijelentette, hogy Németországnak előbb próbaidőt kell kiállnia, mielőtt a többi állam leszereléséről lehetne vele beszélni. Erre Hitler 1933. október 14-én kilépett a Népszövetségből, amely mereven elzárkózott minden megegyezés elől. Mindazonáltal a nemzetközi kapcsolatok megjavítása érdekében röviddel ez után új indítvánnyal lépett a világ közvéleménye elé. Ez a következő hat pontot tartalmazta:
1. ,,Németország megkapja a teljes egyenjogúságot.
2. Az erősen felfegyverzett államok egymás között kötelezik magukat, hogy fegyverkezésüket tovább nem fokozzák.
3. Németország ehhez az egyességhez hozzájárul és kötelezi magát, hogy szabad elhatározásából ténylegesen csak olyan mértékletes módon használja fel a neki nyújtott egyenjogúsítást, hogy ebben senki se láthassa valamelyik európai hatalom offenzív jellegű fenyegetését.
4. Minden állam elismeri a humánus hadvezetés bizonyos követelményeit, illetőleg kötelezi magát, hogy bizonyos háborús fegyvereket a polgári lakossággal szemben nem alkalmaz.
5. Valamennyi állam vállalkozik a mindenkire egyformán kiterjedő ellenőrzés lebonyolításában való részvételre; ennek az ellenőrzésnek a során lehet megvizsgálni és biztosítani, hogy eleget tesznek-e, illetőleg hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek.
6. Az európai államok megnemtámadási szerződések kötésével kezeskednek a béke feltétlen fenntartásáról. A szerződéseket tíz év letelte után meg kell újítani."
Ennek kapcsán a német hadsereg létszámának 500.000 főre való felemelését javasolta, mivel ez a szám felel meg annak a haderőnek, ,,melyre Németországnak országhatárai hosszúságára és szomszédai haderejére való tekintettel szüksége van", hogy veszélyeztetett területét esetleges támadások ellen megvédhesse. Hitler, a békés megegyezés előharcosa, ez alkalommal tehát oly módon kísérelte meg számot vetni a többiek hiányzó leszerelési szándékával, hogy országa számára korlátozott fegyverkezést kívánt. Az ebből adódó évekig tartó jegyzékváltás végül is Franciaország merev elutasításával hirtelen szakadt félbe. Ennek a határozott ,,nem"-nek azonfelül még Franciaország, Anglia és Oroszország haderejének hatalmas növelése adott nyomatékot.
Ezzel Németország helyzete még az eddiginél is válságosabb lett. A Birodalmat fenyegető veszély annyira megnőtt, hogy Hitler Adolf kénytelen volt a tettek mezejére lépni. 1935. március 16-án ismét bevezette az általános védkötelezettséget. Ezzel az intézkedésével közvetlen kapcsolatban azonban újólag indítványokkal fordult a világhoz a legmesszebbmenő megegyezések céljából, hogy azok alapján minden jövendő háború lényegében humánusabbá, sőt a rombolóeszközök kikapcsolásával úgyszólván lehetetlenné váljék. 1935. május 21-i beszédében kifejtette, hogy
,,...a német birodalmi kormány hajlandó minden akcióban tevékenyen részt venni, amely a korlátlan fegyverkezés terén bizonyos gyakorlati megszorításokat eredményezhet. Az egyetlen lehetséges utat abban látja, ha visszatérünk a Vöröskereszt egykori genfi egyezményeinek alapelveihez. Egyelőre csak abban a lehetőségben hisz, hogy lépésről-lépésre kiküszöbölhetjük és eltilthatjuk azokat a harci eszközöket és eljárásokat, melyek már lényegüknél fogva ellentétben állanak a Vöröskereszt már érvényes genfi egyezményével.
Ezzel kapcsolatban azt hiszi, hogy amint valamikor a dum-dum-golyó használatát megtiltották és nagyobbrészt a gyakorlatból is száműzték, ugyanúgy lehetséges bizonyos egyéb fegyverek használatát is megtiltani és ezzel gyakorlati szempontból ki is küszöbölni. Ez mindazokra a harci fegyverekre áll, amelyek elsősorban nem annyira a harcoló katonákra, hanem inkább a háborúban részt nem vevő asszonyokra és gyermekekre árasztanak halált és pusztulást.
A német birodalmi kormány azt a gondolatot, miszerint, a repülőgépeket küszöböljék ki, a bombázást azonban ne tiltsák el, tévesnek és hatástalannak ítéli. Lehetségesnek tartja azonban, hogy bizonyos fegyverek használatát nemzetközi megállapodás alapján a nemzetközi jogba ütközőnek minősítsék, s a nemzeteket, amelyek mégis ilyen, fegyverekhez akarnak folyamodni, az emberiségen, az emberi jogokon, és emberi törvényeken kívül állóknak nyilvánítsák. Ezzel kapcsolatban úgy gondolja, hogy a fokozatos eljárás vezethetne a leginkább célhoz. Tehát: tiltsák meg a gáz-, gyújtó- és robbanóbombáknak a valóságos hadizónán kívül való használatát. Ezt a korlátozást különben egészen a bombavetés teljes nemzetközi eltiltásáig lehetne folytatni. Amíg azonban a bombázás mint olyan megengedett, a bombázó repülőgépek számának minden korlátozása, tekintve, hogy azok gyorsan pótolhatók, csak kétes eredményt ígér.
De ha a bombavetést mint olyant a nemzetközi jogba ütköző barbárságnak bélyegezzük, akkor ezzel a bombavető repülőgépek gyártása mint fölösleges és céltalan dolog hamarosan önmagától véget ér. Ha a genfi Vöröskereszt-egyezmény révén sikerült egykor a védtelen sebesültek vagy foglyok magában véve lehetséges megölését hovatovább megakadályozni, akkor bizonyára éppen annyira lehetséges egy analóg egyezményben a bombáknak a szintén védtelen polgári lakossággal szemben való háborús alkalmazásit is megtiltani, sőt a gyakorlatból végül teljesen ki is szorítani. Németország abban, ha ehhez a problémához ilyen elvek szerint nyúlnak hozzá, a népek nagyobb megnyugtatását és biztonságát látja, mint minden segélynyújtási egyezményben és katonai szövetségben.
A német birodalmi kormány kész arra, hogy minden korlátozáshoz hozzájáruljon, amely az éppen támadásra különösen alkalmas legnehezebb fegyverek kiküszöbölésére vezet. Ezek közé a fegyverek közé először is a legnehezebb kaliberű tüzérség, másodszor pedig az óriástankok tartoznak. Tekintve a francia határ roppant erődítményeit, a leghatékonyabb támadófegyverek nemzetközi kiküszöbölése Franciaországot automatikusan száz százalékos biztonság birtokába juttatná. Németország kijelenti, hogy hajlandó a tüzérségi kaliberek, a csatahajók, cirkálók és torpedórombolók mindennemű korlátozásához hozzájárulni. A birodalmi kormány hasonlóképpen hajlandó a hajótér minden nemzetközi korlátozásához hozzájárulni.
Végül arra is hajlandó a német birodalmi kormány, hogy a tengeralattjárók tonnatartalmának korlátozásába, egyenlő nemzetközi szabályozás esetén pedig teljes kiküszöbölésébe is beleegyezzék. Ezen túlmenően azonban ismételten biztosít mindenkit, hogy általában minden nemzetközi és ugyanabban az időszakban érvénybe lépő fegyverkezési korlátozáshoz vagy bizonyos fegyverek kiküszöböléséhez csatlakozik."
Hitler fejtegetései most sem találtak a legcsekélyebb visszhangra sem. E helyett az történt, hogy Franciaország Oroszországgal szövetkezett, hogy ezzel a Németországra gyakorolt nyomást keletről a végletekig fokozza. Ezért Hitler Adolfnak, tekintettel a másik oldal nyilvánvaló megsemmisítő törekvéseire, a német birodalom biztonsága érdekében új akcióba kellett fognia. 1936. március 3-án csapatai megszállták a Versailles óta minden védelmétől megfosztott Rajna-vidéket. Ezzel bezárta a nyugati szomszéd betörésére alkalmas óriási kaput. Ezt az elengedhetetlenül szükséges önvédelmi lépést azonban ismét általános kibékülésre és az összes ellentétek elsimítására felhívó nagyszabású ajánlattal kapcsolta össze. 1936. március 31-én a következő béketervet dolgozta ki:
1. ,,Hogy az európai békét biztosító jövendő megállapodásoknak szent és megmásíthatatlan szerződések jellegét lehessen kölcsönözni, a szóba jövő nemzetek csak teljesen egyenrangú és egyforma tiszteletet élvező tagokként vesznek a tárgyalásokon részt. E szerződések aláírásakor egyetlen kényszerítő körülményként csupán a szilárd megállapodásoknak szemmel látható, mindenkitől elismert célszerűsége jöhet számításba, az európai béke és ennek folyományaként a népek szociális és gazdasági jóléte érdekében.
2. Hogy az európai népek gazdasági életének érdekében a bizonytalanság idejét lehetőség szerint megrövidíthessük, a német birodalmi kormány azt ajánlja, hogy az első időszakot a megnemtámadási szerződések és ezzel a szavatolt európai békebiztosítások aláírásáig 4 hónapra kell korlátozni.
3. A német kormány a belga és francia kormány ilyen értelemben hasonló magatartása esetén kötelezi magát arra, hogy ezen 4 hónap alatt a Rajna-vidékén táborozó csapatokat nem erősíti meg.
4. A német kormány biztosítja a külföldi kormányokat, hogy ebben az időszakban Rajna-vidéki csapatait nem viszi közelebb a belga vagy a francia határhoz.
5. A német kormány e kétoldalú biztosítékok garantálása céljából egy bizottság alakítását ajánlja, amely a két kezes hatalom, Anglia és Olaszország, továbbá egy érdektelen s semleges harmadik hatalom képviselőiből állna.
6. Németország, Belgium és Franciaország jogában áll egy-egy képviselőt küldeni ebbe a bizottságba. Németország, Belgium és Franciaország azzal a joggal rendelkezik, hogy amennyiben úgy hiszik, hogy bizonyos eseményekből kifolyólag az említett négy hónapos időszakon belül a katonai viszonyok megváltozására mutathatnak rá, tapasztalataikat közölhessék a garancia-bizottsággal.
7. Németország, Belgium és Franciaország kijelenti abbeli készségét, hogy ilyen esetben megengedi, hogy ez a bizottság az angol és olasz katonai attasék révén megszerezze a szükséges felvilágosításokat, és hogy erről az érdekelt hatalmaknak jelentést tegyen.
8. Németország, Belgium és Franciaország kötelezi magát, hogy az ebből adódó kifogásokat teljes terjedelmükben figyelembe veszik.
9. A német kormány egyébként hajlandó arra, hogy mindkét nyugati szomszédjával a teljes viszonosság alapján a nyugati német határon mindennemű katonai korlátozáshoz hozzájáruljon.
10. Németország, Belgium és Franciaország, valamint a két kezes hatalom megegyeznek abban, hogy - azonnal, vagy legkésőbben a francia választások lezajlása után - a brit kormány vezetésével egy 25 éves megnemtámadási, illetőleg biztonsági szerződés megkötése tárgyában tanácskozásokba bocsátkoznak, egyfelől Franciaország és Belgium, másfelől Németország között.
11. Németország egyetért azzal, hogy ezt a biztonsági egyezményt ismét Anglia és Olaszország írják alá, mint kezes hatalmak.
12. Amennyiben ezekből a biztonsági szerződésekből különleges katonai segélynyújtási kötelezettségek adódnának, Németország késznek mutatkozik arra, hogy a maga részéről is elvállaljon ilyen kötelezettségeket.
13. A német birodalmi kormány ezennel megismétli ajánlatát, melyet egy, a biztonsági szerződések kiegészítésére és megerősítésére szolgáló légi-egyezmény megkötése tárgyában tett.
14. A német kormány ismételten kijelenti, hogy amennyiben Németalföld kívánja, Hollandiát is hajlandó ebbe a nyugat-európai biztonsági szerződésbe bevonni.
15. Hogy a Németország és Franciaország részéről szabad elhatározásból adandó biztosításnak ezt a művét egy évszázados ellenfél - kibékítő megoldásnak jellegével ruházzák fel, Németország és Franciaország egyaránt kötelezi magát arra, hogy a jövőben külön-külön odahatnak, hogy az ifjúság neveléséből, úgyszintén a nyilvános publikációkból mindent rekesszenek ki, ami lekicsinylés-, becsmérlés- vagy a másik állam belügyeibe való illetéktelen beavatkozásként alkalmas lehetne arra, hogy a két állam viszonyát megmérgezze. Megegyeznek abban, hogy Genfben, a Népszövetség székhelyén közös bizottságot alakítanak, amelynek rendeltetése, hogy a beérkező panaszokat a két kormánynak tudomásulvétel és felülvizsgálat céljából továbbítsa.
16. Annak a szándéknak folyományaként, hogy e megegyezésnek szent és megmásíthatatlan szerződés jellegét adják, Németország és Franciaország kötelezi magát, hogy a kötendő egyezmény ratifikálását mindkét nép megszavaztatásával viszi keresztül.
17. Németország hajlandónak nyilvánítja magát arra, hogy a délkeleti és északkeleti határaival szomszédos államokkal a maga részéről érintkezésbe lépjen és ezeket a felajánlott megnemtámadási szerződések megkötésére közvetlenül meghívja.
18. Németország kijelenti abbeli készségét, hogy azonnal, vagy e szerződések aláírása után visszatér a Népszövetségbe. A német kormány újból kifejezést ad várakozásának, hogy a gyarmati egyenjogúság kérdését és a Népszövetség intézményének versailles-i alapjairól való letérítésének problémáját megszabott időn belül barátságos tárgyalások útján tisztázni fogják.
19. Németország nemzetközi döntőbíróság felállítását javasolja, mely illetékes lenne a szóban levő szerződések megtartásának vagy meg nem tartásának kérdéseiben dönteni, és amelynek döntései mindegyik szerződő félre kötelező erővel bírnának.
Ha az európai béke biztosításának nagy műve megvalósul, a német birodalmi kormány sürgős feladatának fogja tartani, hogy kísérletet tegyen a mértéktelen fegyverkezési verseny gyakorlati intézkedésekkel való megszüntetésére. Ebben nemcsak az egyes népek pénzügyi és gazdasági helyzetének megkönnyítését tartja szem előtt, hanem mindenekelőtt a lelki feszültség feloldását.
A német birodalmi kormány semmit sem vár olyan általános szabályozásra irányuló kísérlettől, mely már eleve kudarcra volna ítélve, és amelyet éppen ezért csak azok javasolhatnának, akiknek a gyakorlati eredményesség nem érdekük. Úgy véli, hogy ezzel szemben a tengeri fegyverkezés terén folyt tárgyalások és ezeknek eredményessége tanulságokkal szolgálhatna és ösztönzőleg hathatna. Ezért a német kormány javaslatot tesz későbbi időben megtartandó értekezletek összehívására, mégpedig olyképpen, hogy minden egyes értekezlet csak egy, de világosan körvonalazott feladat megoldására üljön össze.
Egyelőre abban látja a legfontosabb feladatot, hogy az erkölcsi és emberies gondolkodásnak azt a szellemét, mely annak idején a genfi megegyezésben védelmet biztosított a sebesülteknek, vagy a háborúban részt nem vevőknek, a légiháborúra is terjesszék ki. Amint a védtelen sebesültek vagy foglyok megölését, a dum-dum golyók alkalmazását, vagy pedig az előzetes figyelmeztetés szabálya nélkül vívott búvárhajóharcot nemzetközi megegyezések szabályozzák, illetőleg tiltják, úgy a civilizált emberiségnek azt is el kell érnie, hogy a hadviselés céljának sérelme nélkül az új fegyverek alkalmazásának területén is akadályoztassék meg az esztelen elfajulás lehetősége.
A német kormány ezért az említett értekezletek számára a következő gyakorlati feladatok megoldását hozza javaslatba:
1. A gáz-, méreg- és gyújtóbombák ledobásának megtiltása.
2. Azon nyílt helységek bombázásának megtiltása, melyek a szembenálló frontok középnehéz tüzérségének hatótávolságán belül fekszenek, akárminő bombákkal történnék is ez.
3. A községek messzehordó ágyúval való lövetésének tilalma, 20 kilométeres ütközeti zónán kívül.
4. A legnehezebb típusú tankok készítésének beszüntetése és eltiltása.
5. A legnehezebb tüzérség kiküszöbölése és eltiltása.
Amennyiben ilyen megbeszélésekből és megállapodásokból a fegyverkezés korlátozásának lehetősége remélhető, az ilyen alkalmakkal élni kell. A német kormány már most kijelenti, hogy hajlandó minden ilyen szabályozáshoz, amennyiben nemzetközileg érvényes, hozzájárulni.
A német birodalmi kormány azt hiszi, hogy ha csupán az első lépést teszik meg a leszereléshez vezető úton, már annak is rendkívüli hordereje lesz a népek egymás közti viszonyát és annak a bizalomnak a visszatérését illetőleg, amely a kereskedelem és jólét fejlődésének előfeltétele. Hogy az előnyös gazdasági kapcsolatok helyreállítására irányuló általános kívánalmaknak eleget tegyen, a német kormány a nyilvánosságra hozott indítványok értelmében a politikai szerződések rendszerének lezárása után azonnal hajlandó a szóba jövő államokkal közgazdasági problémákról eszmecserét folytatni és Európa gazdasági helyzetének javításához és az ettől elválaszthatatlan világgazdasági helyzet fellendítéséhez minden rendelkezésére álló eszközzel általánosságban hozzájárulni.
A német birodalmi kormány azt hiszi, hogy a fent lefektetett béketervvel kivette a maga részét egy új Európának a szuverén államok kölcsönös megbecsülése és bizalma alapján történő felépítéséből.
Az európai kiegyezéshez vezető számos alkalmat, melyhez Németország az utóbbi években annyiszor nyújtott segédkezet, elmulasztották. Az európai megértetésnek ez a kísérlete bárcsak végül is sikerrel járna! A német birodalmi kormány erősen hiszi, hogy a fenti béketerv nyilvánosságra hozatalával szabaddá tette az ehhez a célhoz vezető utat."
Aki ma ezt a részletes béketervet olvassa, felismerheti belőle, hogy Európa fejlődésének Hitler Adolf kívánsága szerint tulajdonképpen milyen útra kellett volna térnie. Meg volt adva az igazi építőmunka lehetősége, mely az összes népek javára fordulópontot eredményezhetett volna. De a béke érdekében kiáltó szavak most is siket fülekre találtak. Csak Anglia válaszolt egy meglehetősen gúnyos hangú kérdőívvel, amely minden elmélyedést a dolgok igazi lényegébe gondosan elkerült. Mindamellett ugyanaz az Anglia elárulta valóságos szándékait, amikor Franciaország patrónusának szerepét vállalta magára és az angol és francia vezérkarok között, szakasztott úgy, mint a világháború előtt, megindította a rendszeres megbeszélések sorát.
Most már nem lehetett kétség a felől, hogy a nyugati hatalmak a háborúra vezető régi útra léplek és céltudatosan készültek arra, hogy Németországra új csapást mérjenek. Ezzel szemben Hitler Adolf minden gondja és törekvése arra irányult, hogy ugyanezeknek a nyugati hatalmaknak bizonyságot szolgáltasson arról, hogy velük a legjobb egyetértésben szeretne maradni. E célból évek folyamán számos, kezdeményező lépést tett. Hadd soroljunk fel ezek közül legalább néhányat.
Angliával 1935. június 18-án flottamegegyezést kötött, mégpedig olyan értelemben, hogy a német flotta csak az angol flotta 35 százalékát érheti el. Ezzel saját szavai szerint azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a Birodalomnak ,,nem szándéka, de nincs szüksége sem arra, sem pedig módja", hogy bármilyen alakban is újból felidézze azt a flottaversengést, melynek a világháború előtt Nagy-Britanniához való viszonyának megzavarásában köztudomásúlag oly végzetes szerepe volt.
Franciaországot minden kínálkozó alkalommal biztosította arról, hogy békében kíván vele élni. Elzász-Lotaringiáról való kifejezett lemondását ismételten köntörfalazás nélkül kijelentette. 1935. március 1-jén, mikor a Saar-vidék népszavazás útján a birodalomba visszatért, a következőképpen nyilatkozott:
,,Reméljük, hogy a kiegyenlítő igazságosság ezen aktusa és a józan észnek jogaiba való visszahelyezése által Németország és Franciaország viszonya végérvényesen jobbra fordul. Amennyire a békét akarjuk, éppen annyira kell azt is hinnünk, hogy ez a nagy szomszédnép is kész és hajlandó arra, hogy velünk együtt keresse a békét. Lehetőnek kell lennie, hogy két nagy nép kezet adjon egymásnak, hogy közös munkával szálljanak szembe azokkal a veszélyekkel, amelyek azzal fenyegetnek, hogy Európát maguk alá temetik."
Sőt a nyugati hatalmak keleti szövetségesével, Lengyelországgal is jobb megértésre törekedett, bár ez az ország 1919-ben jogtalanul több millió németet kebelezett be és őket azóta is kíméletlen elnyomás alatt tartotta. 1934. január 26-án megnemtámadási szerződést kötött vele, melyben a két ország megegyezett, hogy ,,az egymáshoz való viszonyukat illető kérdésekben, bárminő jellegűek legyenek is azok, közvetlenül fognak megegyezni".
A különböző oldalakon kovácsolt ellenséges tervekkel tehát mindig elszánt békeakaratát szegezte szembe, hogy Németország biztonságát ezen az úton érje el. Mikor azonban látta, hogy Londonban és Párizsban támadólag fegyverkeznek, neki is új védekezési eszközökhöz kellett folyamodnia és új lépéseket kellett tennie. Az ellenséges tábor, mint láttuk, Franciaország és Oroszország szövetsége következtében hatalmas módon kiterjeszkedett. Ehhez járult még, hogy az utóbbi két hatalom a Birodalom déli oldalán összekötő vonalra is szert tett. A Franciaországgal már szövetséges Csehszlovákia ugyanis Oroszországgal is szerződéses viszonyba lépett és ezzel Kelet és Nyugat összekötő hídjává lett. Már pedig Csehszlovákia a cseh-morva fennsík ura volt, melyet Bismarck, mint ismeretes, Európa fellegvárának nevezett. Ez a fellegvár mélyen ékelődött bele a német területbe. Németország fenyegető helyzete tehát valóban nyomasztó méreteket öltött.
Hitler Adolf zseniális módon fordult szembe a veszéllyel. Ausztriában a Schuschnigg-kormány önkényuralma, mely polgárháborúval fenyegető helyzetet teremtett, alkalmat adott neki, hogy segítő kezét kinyújtsa és a délkeleti testvérnépet, melyet 1919-ben a nyugati hatalmak ítélete arra kényszerített, hogy reménytelenül sorvadozó ,,szabadállam"-ként tengesse életét, a Birodalomba visszavezesse. Miután így a Franciaország és Oroszország között fennállott összekötő vonal mentén kedvező állást foglalt el, Csehszlovákiában, a legkülönbözőbb nemzetiségekből mesterségesen összetákolt keverékállamban megindította azt a bomlási folyamatot, mely oda vezetett, hogy a Szudéta-vidék felszabadítása és Szlovákia különválása után a csehek maguk kérték a német birodalom védelmét. Ezzel a híd Hitler Adolf kezébe került. Egyidejűleg pedig közvetlen összeköttetés jött létre a már régebben barátul megnyert Olaszországgal.
Hitler Adolf, mialatt hazája biztosítására ezt a nagy stratégiai győzelmet kivívta, nagy buzgalommal folytatta fáradozásait a nyugati hatalmakkal való békés kiegyezés érdekében is. Münchenben, közvetlenül az után, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország a szudétanémetek felszabadításába beleegyezett, megegyezést hozott létre N. Chamberlainnel. A megegyezés szó szerinti szövege a következő:
,,Ma újabb megbeszélésen vettünk részt és egyetértésre jutottunk annak felismerésében, hogy a német-angol viszony kérdése mindkét ország és Európa számára elsőrangú jelentőségű.
A tegnap aláírt megegyezést és a német-angol flotta-egyezményt úgy tekintjük, mint népeink azon óhajának szimbólumát, hogy sohase kelljen többé egymás ellen háborút viselniük.
Szilárd elhatározásunk, hogy az országainkat érintő többi kérdéseket is egymás kölcsönös megkérdezése útján fogjuk megvitatni, abból a célból, hogy az esetleges véleményeltérésekre vezető okokat kiküszöböljük és ily módon Európa békéjének biztosítását szolgáljuk.
1938. szeptember 30.
Hitler Adolf, Neville Chamberlain."
Két hónappal később Ribbentrop báró birodalmi külügyminiszter Hitler Adolf utasítására Franciaországgal a következő megegyezést hozta létre:
,,Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter és Georges Bonnet francia külügyminiszter
1938. december 6-án Párizsban történt találkozásuk alkalmával kormányaik megbízásából a következőkben egyeztek meg:
1. A német kormány és a francia kormány egyek azon meggyőződésben, hogy Németország és Franciaország békés és jószomszédi viszonya az európai helyzet megszilárdulásának, valamint az egyetemes béke fenntartásának egyik leglényegesebb eleme. Ezért mindkét kormány minden erejével azon lesz, hogy országaik viszonyának ilyeténképpen való alakulása biztosíttassék.
2. Mindkét kormány megállapítja, hogy országaik között területi jellegű kérdések többé nincsenek függőben, és az országaik között fennálló jelenlegi határt egész terjedelmében ünnepélyesen véglegesnek ismerik el.
3. Mindkét kormány szilárd szándéka, hogy az országaikat illető kérdésekben - harmadik hatalmakhoz való viszonyaik fenntartása mellet - egymással érintkezésben maradnak, és ha e kérdések jövőbeli fejlődése esetleg nemzetközi nehézségekhez vezetne, egymással tanácskozásba bocsátkoznak.
A két kormány képviselője ezen nyilatkozatot, mely azonnal hatályba lép, hitelesítésül aláírásával látta el.Kiállíttatott két hiteles példányban, német és francia nyelven, 1938. december 6-án, Párizsban."
Ezek után minden emberi számítás szerint feltételezhető lett volna, hogy megnyílt az út a vezető európai hatalmak közös építőmunkája előtt, és hogy a német Vezér béketörekvéseit végre siker koronázta. Azonban éppen az ellenkezője történt. Alig ért Chamberlain Münchenből haza, azonnal kiadta a jelszót a lehető leghatalmasabb méretű fegyverkezésre és Németország ellen új, nagyarányú bekerítési akciót kezdeményezett. A Birodalom bekerítésének további kiépítésében most Anglia ragadta magához Franciaország vezető szerepét. Célja az volt, hogy a számukra elveszett Csehszlovákia helyét sokszorosan pótolja. Tárgyalásokat kezdett Oroszországgal és Lengyelországgal, Romániával, Görögországgal és Törökországgal pedig kezességi szerződéseket kötött. Mindez már a közeli vihar jele volt.
Hitler Adolf e közben éppen azzal volt elfoglalva, hogy Németország és Lengyelország között a súrlódási pontokat kiküszöbölje. E célból rendkívül előzékeny ajánlatot terjesztett elő. E szerint a tiszta német lakosságú Danzig szabadállam visszatért volna a Birodalomba, és a lengyel folyosón keresztül, mely a német területet 1919. óta tűrhetetlen módon kettéválasztotta, egy keskeny útvonal állította volna helyre az elszakított részek között az összeköttetést. Ellenértékül 25 éves megnemtámadási szerződést és egyéb előnyöket ajánlott fel Lengyelországnak. Varsóban azonban az ajánlatot elutasították, mert abban a tudatban, hogy Lengyelország a Londonban megszervezett arcvonal főpillére, úgy vélték, hogy megengedhetik maguknak a legkisebb engedmény megtagadását isi Sőt még tovább is mentek! Lengyelország csakhamar támadó magatartást vett fel és Németország ellen harcra készülődött.
Ezzel adva volt a feladat: a Németország ellen kovácsolt gyűrűn sürgősen rést kellett ütni. Hitler Adolf végső erőfeszítéssel megtette még a béke érdekében, amit csak tehetett. Augusztus 23-án Ribbentropnak Moszkvában sikerült Oroszországgal meg nem támadási szerződést kötnie. Két nappal később egy utolsó, valóban bámulatosan nagyvonalú ajánlattal maga a Vezér fordult Angliához. Ebben késznek nyilatkozott, hogy ,,Angliával olyan megegyezést kössön", ,,amely... német részről nemcsak garantálná a brit világbirodalom minden körülmények között való fennmaradását, hanem a brit birodalomnak szükség esetén német segítséget is biztosítana, akárhol is lenne erre szükség." Egyidejűleg arra is hajlandónak nyilatkozott, hogy magáévá tegye e fegyverkezés olyan irányú ésszerű korlátozásának tervét, hogy az az új politikai helyzetnek megfeleljen és gazdaságilag elviselhető legyen. Végül pedig újból biztosította Angliát, hogy ,,a nyugati problémákban nincsen érdekelve, és hogy nyugaton határkiigazításokra még csak nem is gondol." A felelet az volt, hogy Anglia még ugyanazon a napon aláírta a Lengyelországgal kötött kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ezzel a háború elkerülhetetlenné vált. Lengyelország ugyanis csakhamar általános mozgósításra határozta el magát és nemcsak a lengyelországi németekkel szemben, ragadtatta magát tettlegességekre, akik különben már régóta kegyetlen üldöztetésben részesültek, hanem a birodalmi német területeken való rajtaütéseket is rendszeresítette.
Hitler Adolf azonban, még akkor is meg tudta tenni, hogy a béke érdekében szavát még egyszer felemelje, amikor Anglia és Franciaország az önszántából választott háborút már megüzente, és amikor Németország a történelemben páratlanul álló dicsőséges lengyel hadjárattal a keleten fenyegető, veszélyt már legyűrte. Bár Németország egész ereje felszabadult, hogy a nyugati ellenségek ellen fordulhasson, bár Londonban és Párizsban a háborút fékevesztett gyűlöletükben éppen az ő személye ellen irányuló kereszteshadjáratnak minősítették, még mindig oly fölényes önuralom birtokában volt, hogy 1939. október 6-án mondott beszédében Európa megbékéltetésére új tervet tudott a világ közvéleménye elé tárni. A terv szó szerinti szövege a következő:
,,Az én megítélésem szerint az a legfontosabb, jelentőségben minden mást messze felülmúló feladat, hogy az európai biztonság szükségességét valló meggyőződésen túlmenőleg hozzuk létre magát a biztonságérzetet is.
1. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az európai államok külpolitikai céljai teljes világosságban álljanak előttünk. Amennyiben Németországról van szó, a birodalmi kormány kész arra, hogy külpolitikai céljai tekintetében minden részletre kiterjedő teljes világosságot teremtsen. E nyilatkozattal egyidejűleg jónak látja kiemelni, hogy a versailles-i szerződést a maga részéről többé már fenn nem állónak tekinti, illetőleg hogy a német birodalmi kormány és vele együtt az egész német nép semmi okot sem lát arra, hogy a Birodalmat megillető és neki kijáró gyarmatbirtokokra, tehát elsősorban a német gyarmatok visszaadására vonatkozó követeléseken kívül további revíziós igényekkel lépjen fel.
A gyarmatokra irányuló követelés alapjául nemcsak a német gyarmatokra vonatkozó történeti jogigény szolgál, hanem mindenekelőtt a gyarmatbirtokokra mint a föld nyersanyagforrásaira vonatkozó elemi jogigény. E követelés nem ultimátum-jellegű és nem olyan követelés, mely erőszakra támaszkodik, hanem a politikai igazságosság és a józanul megítélt általános gazdasági helyzet követelménye.
2. Az a kívánság, mely a kereskedelmi forgalom fokozása útján a nemzetközi gazdasági élet valóságos felvirágzását kívánja elérni, feltételezi a belső gazdasági életnek, illetőleg a termelésnek az egyes államokon belül való rendbehozatalát is. A termelt javak kicserélésének megkönnyítésére azonban szükség van a piacok újjárendezésére és a fizetési eszközök végleges szabályozására, hogy ily módon lassanként lehetővé váljék a szabad kereskedelem akadályainak kiküszöbölése.
3. Az európai és az Európán kívüli gazdasági élet igazi felvirágzásának legfontosabb feltétele azonban a feltétlenül garantált békének és az egyes népek biztonságérzetének megteremtése. E biztonság nem csupán az európai status quo végleges szankcionálása, hanem mindenekelőtt a fegyverkezések ésszerű és gazdaságilag is elviselhető mértékre való korlátozása által válik lehetővé. Hogy a nélkülözhetetlen biztonságérzet megteremthető legyen, szükség van annak megállapítására, hogy bizonyos modern fegyverek, melyek hatékonyságuknál fogva alkalmasak arra, hogy az egyes népek szívéig hatoljanak és így azokban állandóan a biztonság hiányának érzetét keltsék, alkalmazhatók-e, és ha igen, mily mértékben. A birodalmi gyűlésen mondott korábbi beszédeimben erre nézve már terjesztettem elő javaslatokat, akkoriban azonban - nyilván azért, mert tőlem származtak - elutasítás lett a sorsuk.
Én azonban mégis csak azt hiszem, hogy Európában nemzeti biztonságérzetről csak akkor lehet szó, ha e területen a megengedett és meg nem engedett fegyverek alkalmazásának fogalma világos körülírásokkal minden részletre kiterjedő szabályozást nyer.
Amint egykor a genfi megállapodás legalább a civilizált államoknál elérte a sebesültek megölésének, a foglyok bántalmazásának, a háborúban részt nem vevők ellen irányuló harci tevékenységnek stb. megtiltását, és amint idők folyamán sikerült is e tilalom általános tiszteletben tartását kivívni, úgy sikerülni kell a légihaderő, a gáz stb., a búvárhajók alkalmazására, de a dugárú fogalmának meghatározására is olyan szabályozást találni, hogy a háború veszítse el a nők, gyermekek és általában a háborúban részt nem vevők ellen irányuló kegyetlen harc jellegét. Bizonyos eljárások mellőzése magától is a feleslegessé vált fegyverek kiküszöbölésére fog vezetni.
Már a lengyel háborúban is azon fáradoztam, hogy a légihaderő alkalmazása csak az úgynevezett katonailag fontos célok leküzdésére szorítkozzék, illetőleg hogy felhasználására csak akkor kerüljön sor, ha valahol aktív ellenállást tanúsítanak. Lehetségesnek kell azonban lennie, hogy a Vöröskereszt intézményének felhasználásával a kérdés alapvető, általános érvényű nemzetközi szabályozása megtörténjék. Csak ezeknek a feltételeknek megvalósítása esetén költözhetik be különösen a mi sűrűn lakott kontinensünkre a béke, mely azután a bizalmatlanságtól és aggódástól megszabadítva a gazdasági élet valóságos virágzásának feltételeit is biztosíthatja. Úgy gondolom, hogy egyetlen felelős európai államférfiú sincsen, aki szíve legmélyén népe boldogulását ne kívánná. E kívánság megvalósulása azonban csak földrészünk nemzeteinek egyetemes együttműködése keretében gondolható el. Tehát minden egyes, valóban saját népének jövőjéért küzdő férfiúnak csak ennek az együttműködésnek biztosítása lehet a célja.
E nagy cél elérése érdekében kontinensünk nagy nemzeteinek egyszer mégis csak össze kell ülniük, hogy egy átfogó rendezés keretében kidolgozzák, elfogadják és biztosítékokkal lássák el azokat az alapszabályokat, melyek mindegyiküknek megadják a biztonság, nyugalom és ezzel a béke érzetét. Lehetetlen, hogy ez az értekezlet a legalaposabb előkészület, azaz az egyes részletek tisztázása és mindenekelőtt megfelelő előkészítő munka nélkül üljön össze. Éppoly lehetetlen azonban az is, hogy ez az értekezlet, mely arra lesz hivatva, hogy éppen a mi földrészünk sorsát évszázadokra meghatározza, ágyúdörgés közben, vagy akár csak mozgósított hadseregek nyomása alatt végezze munkáját. Ha pedig e problémát előbb vagy utóbb mégis csak meg kell oldani, az lenne a legésszerűbb, ha a megoldásra nem akkor szánnánk el magunkat, mikor már az emberek milliói véreztek el céltalanul, és milliárdokat érő értékek pusztultak el.
A nyugaton jelenleg uralkodó állapot fenntartása elképzelhetetlen. Csakhamar az lesz a helyzet, hogy minden nap fokozottabb mértékben követel áldozatokat. Egyszer talán Franciaország elkezdi Saarbrücken ágyúzását és romba döntését. A német tüzérség a maga részéről bosszúból Mülhausent fogja elpusztítani. Franciaország viszont, ismét bosszúból, Karlsruhét veszi ágyútűz alá, Németország pedig Strassburgot. Erre a francia tüzérség Freiburgot veszi célba, a német viszont Kolmart vagy Schlettstadtot. Majd messzebb hordó ágyukat fognak felállítani, és mindkét részről mind messzebb fekvő kerületeket fognak elpusztítani, végül pedig, amit az ágyúk már nem érnek el, azt a repülők fogják megsemmisíteni. Ezt bizonyos nemzetközi újságíró-körök nagyon érdekesnek fogják találni, a repülőgép-, fegyver-, lőszergyárosok stb. pedig nagyon jövedelmezőnek. Az áldozatok számára azonban borzalmas lesz. E pusztító harc nem fog csak a szárazföldre korlátozódni. Manapság nincsenek többé már szigetek.
Az európai népek vagyona szétrobbanó gránátok alakjában fog megsemmisülni, a népek színe-java a csatatereken fog elvérezni. Egy napon azután mégis csak lesz határ Németország és Franciaország között, csakhogy a virágzó városok helyét romhalmazok és végtelen temetők fogják elfoglalni."
E terv sorsa ugyanaz lett, mint mindazon felhívásoké, melyekben Hitler Adolf a józan ész nevében és az igazi európai építőmunka érdekében a világhoz fordult. Az ellenfelek nem részesítették figyelemben. A válasz ez alkalommal is elmaradt. Kezdettől fogva elfoglalt álláspontjuk mellett hajlíthatatlanul kitartottak.
Ha e történeti tények hosszú során végigtekintünk, vajon van-e még szükség bővebb magyarázatokra, hogy miért cselekedtek eképpen. Megalkották a versailles-i békét, és amikor bekövetkezett a veszély, hogy e tákolmány darabokra hullik szét, a háborút választották, hogy egy még keményebb Versaillest-t hívjanak létre. Mindazok a szemrehányások, melyekkel Hitler Adolfot és Németországot elhalmozták, egyedül és kizárólag őrájuk hullanak vissza és éppen az ő eljárásukat illetik. Ők a békeszegők, ők törnek más népek erőszakos elnyomására, ők akarják Európát nyomorba és pusztulásba dönteni. Ha nem így volna ez, a feléjük nyújtott békejobbot már régen megragadták volna, vagy legalább az utolsó pillanatban elfogadták volna, hogy Európa újjárendezésében közreműködjenek és ezzel a népeket a ,,vér, könny és gyötrelmek" áradatától megkíméljék.
A világtörténelem a világ ítélőszéke. Mint az egészen nagy döntések alkalmával mindig, most is igazságos ítéletet fog hozni.
(Friedrich Stieve (1940) - Betiltva.com - harcunk.info)
Forrás: Szentkorona Radio
http://www.nemenyi.net/default.asp?Location=_arc&SID=1&AID=11&Direkt= 106519 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-12 19:20:06, hétfő
|
| |
| |
1791. november 11-én született Katona József író, drámaíró
2012. november 10. szombat
Katona József, a kecskeméti polgárcsalád szülötte tudást kedvelő környezetben látta meg a napvilágot 1791. november 11-én. Takácsmester apja maga is olvasott ember volt, ki fia taníttatására sem sajnálta a költségeket, és legfőbb vágya volt, hogy jogászt neveljen belőle. A fiú eleget is tett apja követelményeinek, ám szivesebben bújta a történeti tárgyú regényeket, és amikor csak tehette, szívesen ágált a színpadon, lelkes tagjaként a pesti magyar színtársulatnak. Tanulmányai miatt ugyanis elhagyta Kecskemétet és a pesti egyetemen hallgatott jogot, ahol ügyvédi vizsgát is tett. Pesten akkor még nem volt állandó színház, de állandó színtársulat már működött, s ott játszott a szépséges Déryné is, akibe a fiatal jogász reménytelenül szerelmes lett. A társulat azonban felfedezte a művelt fiatalember sokoldalúságát, ki szivesen fordította számukra a színműveket, és ha úgy alakult, színpadra is nagy kedvvel állt Békési József néven.
Számára is hasznos volt a színészekkel való barátkozás, mert egyre nagyobb ismeretre tett szert a drámairodalom terén, és Shakespeare, Schiller és a lovagdrámák tanulmányozása után saját műveket is írt. Művei közt szerepel A borzasztó torony, a Monostori Veronika, a Luca széke, Az István, a magyarok első királya. 1813-ban írta meg első önálló művét, az Aubigny Clementiát, majd elkészült a Jeruzsálem pusztulása is, melyet egyetlen vígjátéka, A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok hálójában című önéletrajzi ihletésű mű követett. A mű egyben emléket állít a szerelmét visszautasító Széppataky Rózának is, miközben a színészek léha életét mutatja be és bírálja. Apja persze nem nézte jó szemmel ezt a "komédiázást", részben ezért, részben pedig saját maga által megítélt kudarca miatt elhagyta a társulatot, mint ahogy elhagyta az álmainak-vágyainak otthont adó Pestet is.
1815-ben küldte el A Bánk bánt az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára, melynek eredményhirdetésekor a bírálók nem is említették a művet. A kor ízlését jóval meghaladó darab feszes drámaisága, párbeszédekkel előrelendített cselekménye nem keltette fel az érdeklődést. Katona 1919-ben át is dolgozta művét, mit a cenzor csak nyomtatni engedélyezett, de előadni nem, pedig a Pesten szereplo székesfehérvári társulat műsorára tűzte. A Bánk bán 1820-as megjelenése sajnos nem keltett visszhangot. Az olvasóközönség közönnyel fogadta, okként az tudható be, hogy az ízlést akkoriban a divatos német lovagdrámák formálták.
Katona magára maradt nézeteiben, ezért vágyaitól meghátrálva visszaköltözött Kecskemétre, és teljesítve apja akaratát, jogi tevékenységet folytatott és ügyész, majd foügyész lett. Műve első bemutatásig egészen 1833-ig kellett várni, akkor az Udvarhelyi Miklós jutalomjátéka volt Kassán. Az első pesti bemutatóra 1839-ben került sor a Nemzeti Színházban, de a várva várt sikert cask az 1845-ös bemutató hozta meg számára. 1848. március 15-én pedig ezt tűzte műsorra Bajza, közkívánatra megváltoztatva a műsort, így Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től az Erkel Ferenc zenéjével ellátott mű operaváltozatát is sikerrel játszák a színházak. A méltó értékelések és értelmezések sorát Arany János nyitotta meg, Illyés Gyula 1976-os átdolgozása pedig igazán nagy port kavart. A szerző számára azonban mindebből sajnos semmi nem derült ki, hiszen 1930. április 16-án szívroham következtében távozott az élők sorából.
http://duft.extra.hu/?p=19740 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2012. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
595 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 939
- e Hét: 15169
- e Hónap: 26280
- e Év: 179776
|
|
|
Offline
