|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 19:35:45, vasárnap
|
| |
| |
Orbán álruhában járja az országot. Debrecenben észreveszi, amint egy férfi jön ki a templomból. Megszólítja:
- Áron! Láttam, hogy jár a templomba!
- Járok én a taggyűlésre is!
- De, Áron! Azt is láttam, hogy pénzt dobott a perselybe!
- Fizetem a tagdíjat is!
- De, Áron! Láttam azt is, hogy megcsókolta Krisztus lábát a fakereszten - észrevételezi Orbán.
Erre Áron:
- Megcsókolom én a magáét is, ha majd ott lesz!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 19:01:53, vasárnap
|
| |
| |
2013-09-15. 17:36
A vegyi fegyverek kérdése másodlagos, Izrael védelme a "nukleáris Irántól" az igazi "amerikai érdek"
Barack Obama amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy levélváltás történt közte és Haszan Róháni iráni elnök között. Az ABC televíziónak nyilatkozó Obama első ízben ismerte el, hogy kapcsolatba lépett Róhánival. A két elnök ugyanakkor nem beszélt egymással. A béke-Nobel-díjas kijelentette, hogy az a fenyegetés, amelyet egy nukleáris Irán jelentene Izraelre nézve, sokkal fontosabb az amerikai érdekek szempontjából.
Az amerikai elnök egyúttal figyelmeztetett: az, hogy vonakodik csapást mérni Szíriára, nem csökkenti annak az amerikai fenyegetésnek az érvényességét, miszerint az Egyesült Államok kész erőt alkalmazni annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását. "Úgy gondolom, az irániak megértik, hogy a nukleáris kérdés sokkal fontosabb számunkra, mint a vegyi fegyvereké" - hangoztatta Obama.
Az elnök kijelentette, hogy az a fenyegetés, amelyet egy nukleáris Irán jelentene Izraelre nézve, sokkal fontosabb az amerikai érdekek szempontjából. Úgy vélekedett, hogy az irániak megértették: az tény, hogy az amerikaiak nem támadták meg Szíriát, nem jelenti azt, hogy nem mérnének csapást Iránra.
Az Egyesült Államok többször kilátásba helyezte, hogy megtámadja Iránt, ha a diplomáciai erőfeszítések és szankciók nem térítik el az iszlám köztársaságot attól, hogy nukleáris fegyverek előállítására törekedjen. Teherán váltig tagadja, hogy nukleáris programja katonai célú lenne.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: Titkos nukleáris program: "Közel-Kelet egyetlen demokráciája" 80 atomtöltettel rendelkezik
További részletek: http://kuruc.info/r/4/117706/#ixzz2eyvGr3k6
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 18:37:18, vasárnap
|
| |
| |
2013. szeptember 15., vasárnap 9:03 Szabó Zsuzsanna
Durván csökkentek a bérek - a magyarok a legnagyobb vesztesek között
A megszorítócsomagok fő célpontjai a bérek voltak Európa-szerte, a fizetések váltak a belső leértékelési intézkedések fő eszközeivé - állítja az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) egy közelmúltban kiadott felmérésre hivatkozva, amely az EU tagállamaiban a reálbérek alakulását vizsgálta a válság előtti illetve utáni években. Az adatokból kiderül, hogy a nagy leértékelések nem oldották meg a versenyképességi problémákat, különösen a válság által leginkább sújtott tagállamokban. Magyarországon 2009 és 2012 között - Görögország és Litvánia után - a harmadik legnagyobb reálbércsökkenést mértek.
A bércsökkentő intézkedések a magas munkanélküliséggel párosítva veszélyes mixet alkotnak az állampolgárok számára - figyelmeztetett az ETUC az európai munkaerő-piaci adatokkal kapcsolatban, amelyek mind uniós, mint eurózónás szinten javulást mutattak ugyan, de az EU egészében még mindig rekordmagas szinten áll.
Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) - az ETUC kutató intézete - közelmúltban közölt felmérése arra mutatott rá, hogy azon országok többségében, ahol a munkanélküliség emelkedett, ott általában a fizetések is csökkentek, amelynek súlyos következményeiként az elszegényedés és a társadalmi kirekesztettség kockázata is nő. (Erre a veszélyre egyébként korábban már többször figyelmeztetett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is, valamint az utóbbi időszakban az Európai Bizottság is adott már efelőli aggodalmának hangot és - az államadósság csökkentése mellett - hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a béreket a termelékenységhez kell igazítani - azaz ahol lehetséges, ott emelni kell.) Az ETUC ennek kapcsán kiemelte, hogy az eurózónában a válság által leginkább sújtott országokban - pl. Görögország, Portugália - volt a legnagyobb mértékű a bérek csökkenése.
A bérek alakulása viszont arra is rámutat az érdekvédelmi szervezet szerint, hogy a megszorítócsomagok fő célpontja a bérek voltak Európaszerte, a fizetések váltak a belső leértékelési intézkedések fő eszközeivé, vagy a kiigazító mechanizmusává - idézi az EurActive.com Bernadette Ségol, az ETUC főtitkárának közleményét. A főtitkár ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ez a trend nem oldotta meg a "versenyképességi" problémákat, különösen nem azokban az országokban, ahol pénzügyi mentőcsomagokra volt szükség. Sőt, inkább súlyosbította a már meglévő problémákat, úgy, hogy a leginkább kiszolgáltatott réteget sújtotta a legjobban.
Egyre több a figyelmeztető hang
Legutóbb, a pénteken kezdődött eurócsoport pénzügyminisztereinek litvániai találkozója előtt az Oxfam nemzetközi segélyszervezet próbálta ráirányítani az uniós döntéshozók figyelmét arra, hogy a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika milyen súlyos áldozatokkal jár. A szervezet szerint akár 25 millióan is a szegénység által veszélyeztetettek körébe tartozhatnak 2025-re Európában, ha folytatódnak a megszorításokra alapozott hiánycsökkentések, amelyek sok helyen nem hozták a várt eredményt ezidáig: a robusztus növekedés helyett több európai országban nőtt az államadósság és a költségvetési deficit, emelkedett a munkanélküliség, és nőtt a társadalmi egyenlőtlenség. A szervezet szerint egyre nő azoknak a száma is, akik dolgoznak ugyan, de nem kapnak elég fizetést ahhoz, hogy a családjukat eltartsák.
A felmérés - ami egy interaktív infográfon mutatja a bérek alakulását az EU tagállamaiban - a 2000 és 2008 közötti, valamint a 2009 és 2012 közötti időszakokat vizsgálta. Az összehasonlításból kiderül, hogy míg Magyarország a 2000-2008 közötti időszakban a Top 10 tagállam között volt a reálbérek növekedését tekintve, addig a válság kitörése utáni időszakban a legnagyobb reálbércsökkenést elszenvedett országok közé került a harmadik legnagyobb mértékkel - Görögország és Litvánia után.
Napi.hu
A 2000 és 2008 közötti időszakban a legnagyobb reálbér-növekedés Romániában volt átlagosan 13,3 százalékos reálbér-emelkedéssel. A második legnagyobb, 9,4 százalékos növekedéssel, Lettország volt, amelyet Észtország követett 8,1 százalékos emelkedéssel. Ebben az időszakban Magyarországon 3,6 százalékos reálbér-emelkedés volt megfigyelhető, ami a hatodik legnagyobb mérték volt a vizsgált EU tagállamok között. A válság előtti években a 27 EU tagállam közül csak Németországban volt reálbércsökkenés, ami 0,6 százalékos mértékű volt.
A válság szinte teljesen átrendezte a sorrendet a tagállamok között, és immár 15 országban következett be a reálbérek csökkenése. A válság előtti éllovasok szinte kivétel nélkül a sor végére kerültek: Romániában a 13,3 százalékos reálbér-növekedés 1,7 százalékos reálbér-csökkenésbe fordult át, Lettországban és Észtországban pedig a 9,4 illetve 8,1 százalékos plusz 1,7 illetve 2,2 százalékos mínuszra olvadt.
A reálbérek alakulása a PIGS országokban (százalék)
2000-2008 2009-2012
Portugália 0,6797 -1,6144
Olaszország 0,4774 -0,5649
Görögország 1,5385 -4,8831
Spanyolország 0,5580 -0,4509
Forrás: ETUI, AMECO
Megjegyzés: éves százalékos változás 2000-2008 és 2009-2012 időszakok átalgában
A 2009-2012-es időszakban a legdrasztikusabb reálbérzuhanást - nem nagy meglepetésre - Görögországban hozta a válság, ahol a 2000-2009 közötti 1,5 százalékos emelkedésből lett 4,9 százalékos csökkenés. A második legnagyobb reálbéresés Litvániában volt, ahol a válság előtti 6,8 százalékos plusz után 4 százalékos mínuszt mértek. A harmadik legnagyobb mértékű esés pedig Magyarországé, ahol 2009 és 2012 között 3,2 százalékos reálbércsökkenést regisztráltak.
A reálbérek alakulása az EU-10-ben (százalék)
2000-2008 2009-2012
Magyarország 3,5792 -3,1882
Románia 13,3481 -1,7307
Szlovákia 2,9893 0,1280
Szlovénia 2,4171 0,0138
Cseh Köztársaság 3,8986 0,2251
Lengyelország 1,3646 0,3507
Bulgária 2,1449 5,4336
Litvánia 6,7860 -4,0165
Lettország 9,3509 -1,6941
Észtország 8,1407 -2,2232
Forrás: ETUI, AMECO
Megjegyzés: éves százalékos változás 2000-2008 és 2009-2012 időszakok átalgában
A 2009-2012-es időszakban a reálbér-növekedés terén viszont Bulgária vitte a prímet, ahol - a válság előtti vizsgált években mért 2,1 százalékos növekedés után - az 5,4 százalékos emelkedés messze a legnagyobb mértékű volt az EU-ban, szemben a többi "pluszos" országgal, ahol a reálbérek emelkedése átlagosan nem érte el az 1 százalékot. Ebben az időszakban Bulgáriát Franciaország követte, ahol a válság előtti és utáni vizsgált időszakban is nagyjából azonos mértékű, 0,7 illetve 0,8 százalékos volt a reálbérek emelkedése. A harmadik legnagyobb értéket, 0,5 százalékos pluszt, Németországban és Svédországban mérték 2009 és 2012 között.
A KSH legutóbb közzé tett adatai szerint Magyarországon 3,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek júniusban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 5,1 százalék volt, ami a júniusi 1,9 százalékos infláció mellett 3,1 százalékos reálbérnövekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 4,4, a nettó bérek 5,9 százalékkal nőttek. Nemzetgazdasági szinten 2013. első hat hónapjában 2,3 százalékos infláció mellett 2,4 százalékos volt a reálbérek emelkedése, ami részben a szuperbruttó teljes kivezetésének, részben a rezsicsökkentésekkel 2 százalék alá szorított inflációnak köszönhető. Elemzői várakozások szerint Magyarországon a reálbérek növekedése tovább gyorsulhat a következő hónapokban az alacsony pénzromlási ütem miatt. A Takarékbank várakozásai szerint éves átlagban a reálbér-növekedés megközelítheti a 2,8 százalékot.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/durvan_csokkentek_a_berek_a_magyarok_a_leg nagyobb_vesztesek_kozott.562632.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 18:33:15, vasárnap
|
| |
| |
Pont azt kérték Matolcsytól, hogy ezt ne
Index
2013. szeptember 13., péntek 07:22 |
Eleinte Matolcsy György MNB-elnök és stábja nagy dobását, a jegybank növekedési hitelprogramját mindenki megnyugodva vette tudomásul, hiszen ez miniszteri ötleteivel ellentétben nem számított túlságosan unortodox vagy szabadságharcos húzásnak. Úgy tűnt, hogy egyébként nem is lesz különösebben jelentékeny gazdaság- vagy beruházásélénkítő hatása.
Egyet ne csinálj, Gyuri: ezt
Azonban már kezdettől fogva az volt a szakmai vélemény, hogy ahhoz túl kicsi az 500, majd 750 milliárd forintra emelt csomag, hogy érdemi növekedést hozzon, de jó is így, hiszen egy jóval nagyobbra fújt program könnyen alááshatja az ország stabilitását és a jegybanki hitelességet is.
D SOS20130911008
Fotó: Soós Lajos / MTI
Matolcsy pedig most éppenséggel pont ezt csinálta: lényegében változatlan kondíciókkal még 2000 milliárdot tett az ötletbe, ami így már komoly veszélyeket hordoz jelentős várható eredmény nélkül. Így nem lenne meglepő, ha a csodafegyver teljes hatása végül bőven negatívba fordulna.
Mi történik itt?
A jegybank minden kihelyezett forinton bukja az alapkamatot. Az MNB ugyanis odaadja a pénzt a kereskedelmi banknak ingyen, a bank odaadja a vállalatnak, a vállalat fizet a szállítóinak és az alkalmazottainak, végül a pénz valakinek a bankszámláján lesz. Ezt a forintlikviditást pedig a számlavezető bank beviszi az MNB-be, azaz kéthetes kötvényt vesz, ami után az MNB alapkamatot fizet.
Ha kihelyezik mind a 2750 milliárd forintot, annak a jelenlegi kamatszint mellett nagyjából évi 70-80 milliárd forint lehet a költsége, amit végül ki kell fizetnie a költségvetésnek. A hitelek maximális futamideje 10 év, de a már kiadott hitelállomány átlagos futamideje bőven 6 év felett van, tehát a program költségeinél a 70 milliárdot meg lehet szorozni legalább hattal, ami így már legkedvezőbb esetben is 420 milliárd forint.
Az egyik baj az, hogy a 6-10 év hosszú idő, ezalatt a nemzetközi környezet változása miatt bőven megemelkedhet a kamatszint, ami miatt a költségek durván elszállhatnak. Egy, a szervezete miatt magát megnevezni nem kívánó, de a program részleteit igen jól ismerő közgazdász szerint alapkamat-emelés esetén ez a veszteség lineárisan emelkedik, minden 1 százalékos emelés esetén több mint 22 milliárd forinttal.
Egy közel sem elképzelhetetlen 6 százalékos kamatszint mellett már nagyjából a dupláját, évi 130-140 milliárdot költhetünk a jegybanki csodafegyverre. Ez már egy igen jelentős költségvetési mínusz évente, de persze a jövő gondja, ráérnek majd foglalkozni vele a későbbi kormányok.
,,Ez a program gyakorlatilag nem más, mint egy állami - a mindenkori alapkamattal megegyező - kamattámogatás a vállalati és kkv szektornak" - mondta a szakértő.
Ebből nem lesz növekedés
Ezért cserébe egy eléggé alacsony hatású gazdaságélénkítő programot kapunk. Még az MNB is elismerte, hogy a hitelek 40 százaléka hitelkiváltásra ment el, amiből új beruházás nem nagyon lesz, csupán meglévő hiteleiket cserélik le a vállalkozások egy olcsóbbra. Az ezen lévő hasznukat persze újra befektethetik, de akár ki is vihetik az országból, hogy hogyan viselkednek, az eléggé bizonytalan.
A program első, nemrég zárult részének 28 százaléka forgóeszközhitel volt, ami a vállalatoknak a működésük finanszírozásához kell, ebből se nagyon lesz növekedés, így 32 százalék ment csak bevallottan beruházásokra, ami a támogatott hiteleknek csupán a harmada. Ezek egy részét viszont piaci kamatszint mellett, tehát támogatás nélkül is megcsinálták volna a vállalkozók, ezekben az esetekben tehát nem is beszélhetünk gazdaságélénkítő többlethatásról.
Elmenekülne a tőke?
Az előbb idézett közgazdász szerint ráadásul komolyan tartanak attól, hogy banki szemszögből jó esély van arra, hogy ,,a hazai bankrendszer eddigi külső finanszírozói, látva azt, hogy az MNB akarja megoldani a hitelezés finanszírozását, egyszerűen haza fogják vinni az eddig a hazai bankrendszer finanszírozására használt összegeket, és ezeket a jegybanki hitelek váltják fel. Ez egy újabb nagymértékű forráskivonással járhat."
D SOS20130911010
Fotó: Soós Lajos / MTI
,,Nagyjából olyan, mintha egy forintnyi hitelért vennénk egy forintnyi növekedést" - mondja egy volt MNB-s közgazdász. A nyáron, amikor még csak 750 milliárdról volt szó, akkor az MNB 0,3 százalékos növekedést jósolt az egészre, most 2750 milliárdból tervezünk 2 százalékot elérni, ami borzasztóan sok pénz mindössze ekkora élénkítésre. Nagyjából hasonló hatást érnénk el, ha a kormány egyszerűen októberben elköltene még 2000 milliárd forintot, mondjuk egy falusi stadionnál hosszú távon valamivel kevésbé veszteséges épületre.
Azt is tegyük hozzá, hogy ezek után a jegybank ellenérdekelt lesz a kamatemelésben, vagyis ennek a programnak ,,következménye a jegybanki elköteleződés nagyon hosszú távra az alacsony kamatok mellett" - mondja a szakértő.
Egy külföld által finanszírozott, kis, nyitott gazdaság monetáris politikája nem képes hosszú távon elköteleződni bizonyos kamatszint mellett, ez nem lehet hiteles. Az amerikai jegybank, a FED tud, az MNB nem. ,,Ez nem akarat kérdése, hanem képességé. Egy ilyen adottságú országnak, ha globális kockázatkerülési hullám van a világban, akkor kamatot kell emelnie, különben a külföld elviszi a tőkét, és nem tudja az ország finanszírozni magát."
Másrészt a hitelkeresleti oldalon csak az ilyen típusú hitelek iránt lesz érdeklődés, hiszen ki venne fel piaci alapon hitelt, ha lehet 2,5 százalékon is? Ezzel a hazai bankrendszer finanszírozási függősége a jegybanktól nagyon meg fog nőni, ami kockázatos.
A forint is gyengülhet
Emellett az ilyen típusú mennyiségi lazítás szinte mindig devizaleértékelődéssel is jár, elég megnézni most Japán példáját. Ezért aki nem az MNB-hitelt választja, annak meg fognak nőni a finanszírozási költségei. De általában, a gyengülő forint meg fogja emelni az egész nemzetgazdaság külföld felé folyósított törlesztőrészletét.
Mindezeket figyelmbe véve túl erősnek tűnik az ujjongás, hogy tündérmese lenne a nagy sikerű program, mivel ,,maximálisan kihasználták a keretet", és hogy "nagy volt az érdeklődés".
Itt olcsón osztottak pénzt: ha kiállunk a kecskeméti főtérre, és 20 forintért csapoljuk a sört, akkor is hatalmas siker lesz, és biztosan ki is fogják üríteni a hordót fenékig. Csak kérdés, hogy megéri-e, mivel Matolcsy csodafegyvere után még a hárommal későbbi kormány is fizetni fog. És nem is keveset, pláne, hogyha rosszabbra fordul a nemzetközi környezet.
Összességében a program így már könnyen lehet, hogy minden segítő szándéka ellenére a költségvetési következmények mellett súlyosbíthatja a jövőbeli stabilitási problémáinkat. Ezt persze ma nehéz megjósolni előre, így a jegybank mondhatja, hogy minden kritika csak szimpla károgás.
Az MNB szerint hazudunk, félrevezetünk
Cikkünk megjelenése után, péntek délután után az MNB közleményben reagált cikkünkre, amiben elmondták, hogy számításaink valótlanok, az értékelés egyoldalú, a következtetések félrevezetők. A kemény állítások mellé azonban elfelejtették hozzátenni, hogy szerintük hol van hiba bármelyik számításban, értékelésben vagy következtetésben. Emellett újra megismételték, hogy program egyértelmű siker, hiszen kihasználják a keretet, és hogy a program nem veszélyezteti az MNB mérlegét.
Ha valakinek van kedve teljes egészében elolvasni a közleményt, akkor itt van:
Egyes hírportálokon ma szakmailag megalapozatlan és valótlan számítások, állítások jelentek meg a Növekedési Hitelprogram (NHP) hatásaival kapcsolatban. A kizárólag a program költségeivel foglalkozó, a hitelprogram pozitív hatásait figyelmen kívül hagyó egyes értékelések egyoldalúak, így az abból levonható következtetések félrevezetőek.
A Növekedési Hitelprogram első szakaszában eddig felhasznált források egyértelműen jelzik a program sikerét: a bankok és a vállalati ügyfelek várhatóan a teljes meghirdetett 750 milliárd forintos állományt felhasználják, a 2,5 százalékban maximalizált végső kamat mellett így a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások tömegei jutottak és jutnak hitelhez.
A Monetáris Tanács a hitelprogrammal kapcsolatos valamennyi körülményt - így az NHP-nak a jegybank mérlegére vonatkozó hatását - figyelembe véve, a programnak a magyar gazdaságra gyakorolt összes hatását elemezve döntött a program folytatásáról szeptember 11-én.
A Növekedési Hitelprogram folytatása segíti lebontani a hitelpiaci korlátokat, növeli a hitelintézetek közötti versenyt, egyértelműen hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatás emelkedéséhez. A gyorsabb gazdasági növekedés és a magasabb foglalkoztatás nyomán a költségvetés bevételei is emelkednek. A Növekedési Hitelprogram második szakaszának teljes keretösszege nem haladhatja meg a 2000 milliárd forintot, az induló keret pedig 500 milliárd forint, amelynek emeléséről a Monetáris Tanács dönthet a tapasztalatok értékelését követően.
A Növekedési Hitelprogram nem veszélyezteti az MNB mérlegét.
http://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2013/09/13/evekig_szenvedhetjuk_matolcs y_csodafegyveret/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 18:28:59, vasárnap
|
| |
| |
2013. szeptember 11., szerda 15:34 Napi.hu
Bebukhat az állami pénzmosoda - újabb uniós vizsgálat jöhet?
A pénzmosás elleni nemzetközi egyezményekbe ütközik a július 1-én hatályba lépett stabilitási megtakarítási számláról szóló törvény, emiatt bizonyos, hogy módosításra szorul - nyilatkozta a csütörtökön megjelenő Figyelőnek egy adójogi szakértő.
A kormány a Stabilitás Megtakarítási Számlával (SMSZ) csalogatná haza a külföldre menekített vagyonokat, adóparadicsomokban parkoltatott pénzeket, de azokat is e megtakarítási formába csatornázza, amelyek itthon akár a legális, akár a szürke vagy a fekete zónában keletkeztek. Az SMSZ használatával ugyanis bárki teljes anonimitás mellett moshat tisztára öt millió forint feletti összeget, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint semmilyen magyar hatóság, köztük a NAV sem vizsgálhatja a lekötött pénz eredetét, sőt, még a számlanyitók adatait sem kaphatja meg, ráadásul nem hogy semmilyen adót, de ehót sem kell fizetni utána.
Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a tagállamok adózási törvényeit, így bizonyos, hogy a Stabilitás Megtakarítási Számla is Brüsszel asztalán van. "Mivel kifejezetten szembemegy a nemzetközi és uniós pénzmosás elleni egyezményekkel, jogsértési eljárást kezdeményezhetnek Magyarország ellen"- vélekedett a Figyelőnek Deák Dániel, a Corvinus Egyetem gazdasági jogi tanszékének megbízott vezetője, az International Fiscal Association Magyar Tagozatának elnöke.
Érvelése szerint a Stabilitás Megtakarítási Számlára vonatkozó törvény "lelke" az anonimitás, csakhogy a nemzetközi szabályok, és más államokkal kötött kétoldalú egyezmények miatt nem garantálható a névtelenség" - hangsúlyozta. "A pénzmosás elleni nemzetközi egyezményeket minden államnak be kell tartania, így Magyarországnak is, hiába áll a SMSZ-ról szóló törvényben az, hogy sem az adóhatóság, sem más hatóság nem firtathatja a folyószámlát nyitó és államkötvénybe fektető személy adatait" - fejtegette. A szakértő nem érti, hogyan születhetett egy a nemzetközi normákkal ellentétes törvény, mert a pénzmosást illetően egyetlen tagállamnak sincs jogalkotási szuverenitása, nem illeti meg nemzeti hatáskör, csukott szemmel köteles átvenni a nemzetközi szabályokat. Megítélése szerint a jogi koherencia-zavart úgyszólván lehetetlen kiküszöbölni, a törvényi rendelkezéseket, úgy ahogy van, ki lehet dobni az ablakon.
http://www.napi.hu/ado/bebukhat_az_allami_penzmosoda_ujabb_unios_vizsgalat_johet. 564216.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 18:23:49, vasárnap
|
| |
| |
Az a jó, mikor egymást marja a sok mocskos liboldó!
2013. szeptember 15. 17:46
Hunhír.info
Kónya Péter a Facebookon üzent Gyurcsány Ferencnek, szerinte ugyanis a DK elnöke az összefogás helyett az ellenzéki vetélkedést választotta, és ha nem mutat több bölcsességet, felelős lehet azért, hogy Orbán Viktor újra hatalmat kap.
"A DK az ellenzéki szövetség érdemi tagja lehetett volna, ám Gyurcsány Ferenc úgy döntött, mégsem az összefogást, hanem az ellenzéki vetélkedést választja inkább" - fogalmazott Kónya Péter, az Együtt-PM társelnöke a közösségi oldalon.
Hozzátette, Gyurcsány Ferenc "pontosan tudja, hogy az ellenzék megosztása a kormányváltás esélyét csökkenti. Az utóbbi napok nyilatkozatai és történései alapján arra lehet következtetni, hogy Gyurcsány Ferenc már nem Orbán 2014-es legyőzésére készül, csak a DK megerősítésére - a többi ellenzéki erő rovására."
Szerinte ha a DK elnöke ebben nem mutat több bölcsességet a következő hónapokban, "másodszor lehet személyesen is felelős azért, hogy Orbán Viktor újra hatalmat kap Magyarországon."
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=68662 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 15:28:28, vasárnap
|
| |
| |
Újabb csapás Esztergomra
Esztergomban a közvilágítás lekapcsolása után újabb gond szakadt a városlakók nyakába: az államkincstár 609 millió forintos követelést nyújtott be az önkormányzat számlájára. Sok pénzhez nem jutott az állam: az inkasszó után mínusz 578 millió forinton áll a számlaegyenleg.
MTI| 2013. szeptember 13.
A város polgármestere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az államkincstár 609 milliós forintos követelést nyújtott be pénteken az esztergomi önkormányzat számlájára, de a követelésből fedezethiány miatt 578 millió forint teljesítetlen maradt. Tétényi Éva (független) hozzátette, az inkasszóval a számláról az árvízi károk enyhítésére kapott 28 millió forintot is leemelte az állam.
"A most követelt összeget 2012-ben kellett volna befizetni a központi költségvetésnek, amikor a város intézményeit átvették, és kizárólag Esztergomra szabottan törvényt alkottak arra, hogy az államosított négymilliárdos ingatlanvagyon mellett még a városnak kell kifizetni az intézmények fenntartásának 1,1 milliárd forintos költségét is" - egészítette ki Tétényi Éva a korábban a Klubrádióban elhangzott információkat.
A polgármester elmondta, 2012-ben a város csak mintegy a felét tudta befizetni az 1,1 milliárd forintnak. Az akkori költségvetési törvény szerint ha a város nem fizet 90 napon túl, akkor az állam adósságrendezési eljárást indít Esztergom ellen. Ez nem történt meg, viszont 2013 júniusában az Országgyűlés visszamenőlegesen úgy módosította a 2012-es költségvetést, hogy Esztergom tartozását adók módjára lehessen beszedni - tette hozzá.
Tétényi Éva közölte, hogy az önkormányzat számláján már nincs pénz, viszont a 609 milliós összegből az államnak még 578 millió forintos követelése maradt. Az önkormányzat működéséhez az év végéig még 300 millió forint kellene, a tényleges pénzügy helyzet szeptember 20. után látható majd, ha a helyi adók beérkeznek az önkormányzathoz. A polgármester elmondta, szeptember 30-ig az adósságrendezési eljárásban érintett hitelezőknek is ki kellene fizetni egymilliárd forintot, az állami inkasszó ennek a fedezetét is veszélyezteti.
Esztergomban egy évvel ezelőtt is a fizetésképtelenség közelébe került a város, amikor az állam az önkormányzat számláját 400 millió forintos inkasszóval terhelte meg az általa átvett intézmények költségeinek fedezésére. Akkor átmenetileg a kormányhivatal és a kincstár fizette ki a rászorulók szociális segélyét.
http://nol.hu/belfold/ujabb_csapas_esztergomra#.UjMhk4EnA7U.facebook
*
Hogy állnak Meggyes perei?
Mennyi közpénzt pereltek vissza tőle?
Ja még semmit?
Ezért rohad az ország, mert nincs következménye semminek! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 15:11:32, vasárnap
|
| |
| |
Ángyán helyzetbe hozná a tisztességes embereket
Hardi Péter 2013. szeptember 7. 13:49 Szabad Föld - greenfo.hu
A földforgalmi törvény nyár elejei elfogadását követően Ángyán József, az államtitkári tisztéről már korábban lemondott országgyűlési képviselő tiltakozásul kilépett a nagyobbik kormányzó párt frakciójából, és feltöltődési, gondolkodási szabadságra ment. A Szabad Föld megkérdezte a politikust: mire jutott?
- Kipihente magát, képviselő úr?
- Igen, bár egy műtéten is átestem, de az azt követő kényszerpihenő, visszavonultság alkalmat adott a történtek és a lehetséges mozgástér átgondolására, a folytatás és mikéntjének mérlegelésére is.
- Nos, mire jutott önmagával?
- Úgy ítélem meg, hogy a családokra, a helyi közösségekre és a fiatalokra alapozva, velük együtt újra kell építenünk ezt az országot, és államunkat - leválasztva a háttérben működő maffia-hálózatról - vissza kell helyeznünk erkölcsi talapzatára.
- Igen, de kivel és hogyan?
- Erre az egy emlőn nevelkedett "politikai elit", a háttérből irányító gazdasági maffiahálózat egymást váltó "délelőttös és délutános politikai műszakja" teljességgel alkalmatlan. Olyan tényleges rendszerváltásra van szükség, amely visszavezethet bennünket egy emberséges világhoz. Erkölcsi megújulás nélkül a magyarságnak nincs jövője!
- Súlyos kijelentések. Tudna rá közeli példát is mondani, amikor tetten érhető volt a formális jobb- és baloldal háttérbeli együttműködése?
- Hogyne. Tavaly decemberben pl. az Alaptörvény harmadik, földügyi módosítása során elrendelt név szerinti szavazáson Orbán Viktor és Mesterházy Attila vezetésével egyként tett hitvallást az úgynevezett jobb- és baloldal a nagybirtokokra és a nagy tőkeérdekeltségekre épülő integrátori rendszer mellett, és utasította el a családi gazdaságoknak és azok szövetkezésének kétharmados törvénybe foglalását célzó módosító javaslatomat. Az sem lehet véletlen, hogy az agrárkasszából a legnagyobbat merítő, FIDESZ közeli tőkeérdekeltség bankár tulajdonosának főtanácsadója az MSZP vezette kormányzatok - egyébként köztörvényes bűncselekményért jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt - állandó, meghatározó figurája. De ugyanígy említhetném a számonkérés, az elszámoltatás ígérését, majd elmaradását is - mindkét oldalon. Vagy pl. a földtörvény júniusi elfogadásának körülményei is erről árulkodnak. A szocialisták csak néhányan lézengtek a teremben. Távolmaradásukkal asszisztáltak, hiszen ha valamennyi ellenzéki képviselő jelen van és nemet mond, akkor csupán négy kormánypárti szavazaton múlik a törvény elfogadása vagy elvetése. A törvény azonban - az MSZP számára elfogadható tartalommal ezért hallgatólagos támogatásával - megszületett.
- Eléggé reménytelennek tűnik ennek a helyzetnek a megváltoztatása. Milyen formában lehet ezt egyáltalán elkezdeni, hiszen Ön mögött nem áll szervezett párt vagy intézmény?
- Én jelenleg - a parlamenti pártoktól, de egyáltalán nem az örök értékeinktől vagy az emberektől, közösségeiktől! - független képviselőként a tisztességes csoportok között közvetítő szándékkal, a lelkiismeretem szerint eljárva igyekszem "tenni, amit lehet, ott, ahol lehet és úgy, ahogy lehet". Ennek kereteit egy olyan - a már kormányzati pozícióban volt parlamenti pártok által reprezentált u.n. "politikai elittől" független - új mozgalom, a tisztességes emberek egyfajta új szövetsége teremtheti meg, amelynek létrehozása az Élőlánc Magyarországért, a Váralja Szövetség és a Gazdálkodó Családok Egyesülete, mint kristályosodási pontok körül különböző civil szerveződések, közösségek és egyének bevonásával megkezdődött. A kilépésemmel egy időben, a nyári szünet előtt ennek jegyében kezdeményeztem a Tisztességes Emberek Szövetségének létrehozását.
Ángyán József a földtörvény végszavazás előtti demonstráción 2013 június 3Ángyán József a földtörvény végszavazás előtti demonstráción 2013 június 3
- Az első két említett szervezettel járta az országot a földtörvény elfogadása előtt, a Gazdálkodó Családok Szövetségéről viszont eddig keveset hallhattunk.
- Ezen nem csodálkozom, hiszen - tán nem véletlenül - hosszas cégbírósági huzavonát követően csupán néhány héttel ezelőtt jegyezték be őket. Lepsény és a környező települések gazdái alapították, akik az egyik FIDESZ közeli mohó, zsákmányszerző oligarcha földéhségének áldozatai, és akik egyébkén a decemberi frakcióbüntetésemet magukra vállalták. A gazdatársadalom végre mozdulni látszik, és e fiatal szerveződése "a gazdálkodásból megélni kívánó, hazájukat és településüket szerető, a nemzet sorsáért felelősséget érző, gazdálkodó családok érdekképviseletét" tűzte céljául. A szervezet megismertetése igazából csak nem rég kezdődött, ám úgy tűnik, hogy nagy az érdeklődés.
- Valójában mi a TESZ?
- Reményeim szerint egy terebélyesedő mozgalom lesz.
- A törvény szerint azonban ilyen formáció nem, csak párt indulhat a választásokon.
- Nem is csak a választásokról, hanem sokkal többről: az abszolút többségben lévő tisztességes emberek alkupozíciójának megteremtéséről, érdekérvényesítő képességének erősítéséről, tényleges rendszerváltó összefogásáról van szó. Csak így lehet kikényszeríteni a változást, és törvényhozásával, közös kasszáival, intézményeivel valamint a rábízott nemzeti vagyonunkkal együtt visszaszerezni, majd újra a közjó szolgálatába állítani a közösségek államát. Ha a mozgalom kellőképpen megerősödik, akkor akár már 2014-ben választható alternatívaként is felkínálható. Az egyik alapító szervezetet, az Élőlánc Magyarországért mozgalmat egyébként már 2005-ban pártként is bejegyezték. De ez nem a mai nap kérdése. Lássuk előbb, hogy igényel és támogat-e a társadalom egy ilyen szerveződést.
- Mi lesz a mozgalom elindítását követő első lépésük?
- Nagyon sok területen változásra van szükség. A gazdatársadalmat, helyi közösségeket, vidéket érintő területen pl. annak a kiharcolása, hogy a megmaradást jelentő alaperőforrás, a termőföld ne néhány politika-közeli bennfenteshez, hanem a helyi, települési közösségekhez, azokhoz a gazdákhoz és fiatalokhoz kerüljön, akik tisztességes, kétkezi munkával szeretnék eltartani a családjukat. Mert most alig valami - alamizsna vagy még az sem - jut ezeknek az embereknek.
- Ismét csak tényeket kérek.
- Ott van például az állami földek megítélésem szerint botrányos bérbe adása.
- Tudna neveket, érdekeltségeket, háttérkapcsolatokat is mondani?
- Természetesen igen, hiszen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján is megtalálható, nyilvános adatokat dolgoztam fel, rendeztem össze jelentéseimben, amelyeket kielegyenafold.hu honlapon tettem közzé. Fejér megyében pl. a bérbe adott földek több mint egyharmadát 30 nyertes pályázattal a volt Csákvári Állami Gazdaság négy vezető munkatársa és családtagjaik szerezték meg. Egyikük 90 éves édesanya esetében pl., aki egy budapesti idősek otthonában él, gyanakszom, hogy nem egy - Fazekas miniszter úr szavai szerinti - "kérges tenyerű gazdáról" van szó, aki maga fogja ezt a földet megművelni. Ennek ellenére elnyerte Magyaralmáson 186 hektár szántó és Csákváron 59 hektár gyümölcsös 20! éves bérleti jogát. De említhetem Orbán Viktor közvetlen baráti köréből Felcsút polgármesterét, Mészáros Lőrincet is, aki a családjával 25 nyertes pályázattal a megyében bérbe adott állami föld közel egynegyedét - a vélekedések szerint egy "nagyobbacska" politikusi birtok háttérembereként - szerezte meg Alcsutdoboz, Kajászó vagy Vál gazdái elől. De az ugyancsak felcsúti - hírek szerint az Orbán birtokot ténylegesen művelő - Flier család, vagy az egyik államtitkár, L. Simon László érdekköréhez tartozó agárdi Dörömbözi József háttérembere, a kápolnásnyéki tetőfedő, nádarató Kiss Árpád is több száz hektár földhöz jutott. Említhetem a megyei rangsorban hatodik helyezett Tiborcz családot is, amelynek egyik tagja a Miniszterelnök lányának férjjelöltje, vagy tán mire e sorok az olvasóhoz jutnak, a férje is, lánytestvére pedig 157 hektárhoz jutott. E fél tucat család és érdekeltség a megyében bérbe adott állami földek közel 80! %-át megszerezte.
- Mi a helyzet más megyékben?
- A fentiekhez hasonló - megítélésem szerint a közvagyon kezelése szempontjából elfogadhatatlan - eseteket az általam teljes körűen feldolgozott további hét megyében is szép számmal találtam. Csongrádban pl. egyetlen politika-közelinek mondott nagy agrárcég, tőkés társaság, a Héjja Testvérek Kft., vagy Borsodban pl. három államtitkár - Budai Gyula, Tállai András és Vályi-Nagy Vilmos - rokoni és baráti köre valamint a megyei közgyűlés fideszes elnöke, Mengyi Roland embere tarolt. Idén ősszel egyébként szándékom szerint valamennyi megye adatait földolgozom, és az eredményeket közzé teszem.
- Visszatérve az alakuló mozgalomhoz: nem gondolja, hogy kevés az idő?
- Az ország állapotát illetően valóban az.
- Ha előbb kilép a frakcióból, előbb indulhatott volna a szervezés.
- Az vezérelt, hogy talán vissza tudom fordítani a folyamatokat a kormányzó többség által meghirdetett, valódi "nép-párti" irányba, és ezért érdemes a frakcióban maradnom. Sajnos nem így történt.
- Kikre számít a szövetség szervezésekor?
- Több mint kétszáz civil szervezet aláírásával is támogatta a földtörvénnyel kapcsolatos küzdelmet. Azt hiszem, hogy rájuk mindenképen lehet számítani. De magánszemélyek és különböző szerveződések részéről továbbra is sok csatlakozási szándékot jelző megkeresés érkezik. Valódi rendszerváltás a társadalom erre vonatkozó igénye és részvétele nélkül elképzelhetetlen, azt néhány elszánt ember ugyan kezdeményezheti, de kikényszeríteni nem tudja. És persze "hagyjunk némi mozgásteret" a Gondviselésnek is. Ha a helyzet megérik, a változás elkerülhetetlenül be fog következni, amit szerény eszközeimmel és képességem szerint magam is segíteni szeretnék.
Kapcsolódó:
Piszkos földek Felcsúttól Borsodig - íme az új nagybirtokosok
Jöhet a titkolt névsor, a Fővárosi Törvényszék első fokon a Blikknek adott igazat
Félbalatonnyi állami föld elsumákolva
A nemzetinek mondott kormány meg a haverokat, a rokonokat és a rokonok rokonait! Azé az ország, akié a földje: a narancsbárókká tett tűzközelieké! 2014. május 1-jével hatályba lép a Fidesz földforgalmi törvénye, amellyel végképp ellehetetlenül a magyar vidék! Nincs alkotmányos védelem alatt a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj se!! Aki ezzel egyetért, az szavazzon jövőre a Fideszre! Már nem elmúlt nyolc éveznek, már a bukott baloldal szlogen lett a menő! Nincs más Csak a Fidesz jelszó, van helyette a hazug Magyarország jobban teljesít! Micsoda változás! Egy-egy ilyen szlogencsere 180 millió forintot hoz valamelyik haver konyhájára. Haverok, Buli, Mutyi, Hanta! Ez se rossz szlogen... Ráadásul igaz is!! SVPSZ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 15:03:20, vasárnap
|
| |
| |
2013.09.15. 06:07
Nem lesz népszavazás a trafikokról
Az adósságcsökkentéssel és a versenyképesség növelésével ellentétben a dohánypiac újraosztását sikerült véghezvinniük. Gondolod hagyják, hogy beleköpjön a levesükbe a NÉP?
A Kúria helybenhagyta az OVB döntéseit a dohánytermékek árusításával kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekről, elvileg szavazhatunk a dohánytermékek kiskereskedelmi árréséről, és a nemzeti dohányboltokban forgalmazott termékekről.
Elvileg
Talán még emlékszel Seres Mária, a parlamenti képviselők költségtérítésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezésére:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"
Akkor a Fidesz és az MSZP kéz a kézben bérpótlékká keresztelte a költségtérítést, így játszották ki a népakaratot, és az 525000 aláírót.
A nemzeti együttműködés nem erről szól
Nem tudom ebben az esetben hogyan fogják megoldani, arra azonban mérget mernék venni, hogy a jégkrém a trafikokban marad.
Lazar-Janos(1)_1.jpgKép: innen
Ha a szavazásig el is jut az ügy, a népszavazási törvény 2011-es nehezítésének köszönhetően csak akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok legalább 50%-a voksol, eredményesnek pedig csak akkor tekinthető ha a szavazók fele a kérdésekre azonos választ ad.
A Fidesz képviselő azonban már júliusban szkeptikusak voltak a szavazás lehetőségével kapcsolatban:
"Legfeljebb majd módosítjuk a trafikszabályokat, a népszavazásról ne is álmodjon senki" - mondta nyugodtan az Origónak egy fideszes képviselő, aki kizártnak tartotta, hogy az emberek a dohánytermékek árréséről vagy a trafikokban árult termékek köréről szavazzanak majd.
...
Az egyik képviselő szerint bármikor módosíthatják például a törvényt úgy, hogy az árrés a kérdésben szereplő 3,3 százalék legyen, de más bevételi forrást biztosítanak a trafikosoknak, "ez csak technikai kérdés". - Senki ne is álmodjon a trafikos népszavazásról! - Origo
Te még hiszel a mesékben?
http://sorkoz.blog.hu/2013/09/15/nem_lesz_nepszavazas_a_trafikokrol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-15 15:02:10, vasárnap
|
| |
| |
LMP: 2010 óta megduplázódott az országot elhagyó fiatalok száma
Forrás: MTI | 2013. szeptember 15. vasárnap 14:34
Az LMP szerint "a fiatalok már lépnek", 2010 óta az országot regisztráltan elhagyó fiatalok aránya megkétszereződött - mondta Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus pártja országjáró körútja tapasztalatait összegezve kifejtette: egyre többen vannak, akik külföldön akarnak továbbtanulni, illetve az érettségi vizsga után a diákok harmada külföldön képzeli el jövőjét. Minden ötödik magyar telepedne le és vállalna munkát más országban, a huszonévesek csaknem fele szeretne külföldre költözni és ott dolgozni. "Tragikus folyamat ez, amelynek kialakulásához a magyar felsőoktatás helyzete is hozzájárult" - hangsúlyozta Osztolykán Ágnes.
Közlése szerint a Bajnai-kormány kezdte el, majd az Orbán-kormány is folytatta a felsőoktatási források fokozatos kivonását, amelynek eredményeképp pár év alatt a felsőoktatásra fordított források negyven százaléka tűnt el a rendszerből. "Kommunikációs bűvészmutatvány", hogy a kormány struktúraváltó alapot készít elő - fogalmazott, utalva arra, hogy a szakbizottsági ülésen minderről annyi derült ki: tízmilliárd forintot jelent, de hogy azt kik kapják, mikor, és milyen kritériumrendszer szerint, arra nincs válasz.
Az LMP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőfokú végzettségű diplomás emberek számát tekintve az ország még mindig komoly elmaradásban van az EU-s átlaghoz képest, és még mindig nagyobb eséllyel indul el egy fiatal a társadalmi mobilitás útján, ha van diplomája és felsőfokú végzettsége.
Pető Ernő, a párt országos választmányának tagja, felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivő azt mondta: Magyarországon 35 év után újra előfordult, hogy van olyan megye, ahol nem lehet felsőoktatásban tanulni. Idén nyáron ugyanis Nógrád megyében, Salgótarjánban bezárt a főiskola, emellett több megyeszékhelyen, több vidéki főiskolán szintén leépítésekkel kell számolni, és máshol is felmerülhet az intézménybezárás lehetősége.
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/15/13/LMP_2010_ota_megduplazodott_az_orszagot_ elhagyo_fiatalok.aspx |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2013. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
621 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1023
- e Hét: 11290
- e Hónap: 22401
- e Év: 175897
|
|
|
Offline
