|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 20:10:42, vasárnap
|
| |
| |
A kémügy
2011. július 2-án a másnap kezdődő Fidesz-kongresszus váratlan ajándékot kapott: a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedés gyanújával őrizetbe vette Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, majd Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját.
Július 1-én késő este csörgött Orbán Viktor telefonja. Polt Péter legfőbb ügyész közölte a jó hírt. Úgy néz ki, végre elkapták az egyik leggyűlöltebb MSZP-s politikust, mégpedig főbenjáró bűn elkövetését bizonyíthatják rá. Polt engedélyt kért arra, hogy őrizetbe vehesse a volt minisztert. Orbán Viktor óvatos volt. Komoly árat fizethetnek, ha lyukra futnak, ezért garanciát kért a legfőbb ügyésztől. A garanciát Margl Zoltán, a katonai ügyészség helyettes vezetője személyesen adta meg, megdönthetetlen bizonyítékokról beszélt, s mint mondta, Galambos Lajos vallott volt főnökére. Szilvásyt másnap hajnalban őrizetbe vették. Ugyanezt tették még aznap este a másik régóta vadászott célponttal, Laborc Sándorral is.
Három nap múlva a katonai bíróság elutasította az előzetes letartóztatásról szóló ügyészi indítványt, a gyanúsítás megalapozatlansága miatt, és Szilvásy Györgyöt, majd Laborc Sándort is szabadlábra helyezte, semmilyen kényszerintézkedést nem tartott indokoltnak.
Orbán Viktor tajtékzott, ő megmondta, hogy csak biztosra lehet menni. Erre rámehet az egész politika. Polt Péter Margl Zoltánra mutatott, aki a bíróság súlyos hibájáról beszélt, és személyesen fenyegette meg az eljáró bírót, Varga Bélát, akit a jobboldali sajtó haladéktalanul lekommunistázott. (Varga Béla ma már nem tagja a bírói testületnek, és büntetőeljárás folyik ellene.)
Miután a másodfokú bíróság helyben hagyta az első fok rendelkezését, a Fidesz, a Belügyminisztérium és az ügyészség vezetői válságtanácskozást tartottak. A politikai megrendelés egyértelmű volt: Ennek az ügynek a vége - első fokon legalábbis - csak és kizárólag elmarasztaló ítélet lehet. Ha már elrontották az elejét, Pintérék koordinációjával gondoskodjanak a Fidesz számára pozitív végkifejletről.
A továbbiak bemutatása előtt tegyük fel a kérdést: Mi történt, hogyan jutottunk el idáig?
A kormányváltást követően a Pintér Sándor által irányított Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSz) értékes információkat kapott Balajti Lászlótól, az NBH főigazgatójától egy 2007 kora tavaszi ügyről. Galambos Lajos akkori főigazgató, két külföldi, valószínűsíthetően az orosz elhárításhoz tartozó szakember közreműködésével tizenvalahány személy hazugságvizsgálatát végeztette el az NBH pszichológiai szolgálatának irányításával. A külföldiek beléphettek az NBH épületébe, a vizsgált személyek anonimitása mellett a hazugságvizsgálat eredményeit rögzíthették, majd profilképet alkothattak. Galambos Püski Lászlót, régi barátját kérte arra, hogy a két külföldit szállásukról fuvarozza el az NBH épületéig, majd vissza. A hazugságvizsgálathoz szükséges eszközöket a külföldiek az NBH segítségével a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül hozták be az országba.
A szokatlan ügyről Galambos távozása után utódja, Laborc Sándor tájékoztatást kapott a vizsgálatban közreműködő NBH-s tisztektől. Laborc beszámolt erről az őt irányító miniszternek, Szilvásy Györgynek, majd a részletek haladéktalan kivizsgálását rendelte el. (Ezt megelőzően, 2007 májusában a sorozatos szakmai hibák miatt Szilvásy felszólította Galambos Lajost arra, hogy nyújtsa be a lemondását. Erre még abban a hónapban sor is került, és ezt követően kapott megbízást Laborc Sándor, Galambos egyik helyettese a főigazgatói teendők ellátására.)
A vizsgálat több szakaszban 2009-ig folyt, de 2007 végéig az összes lényeges részletkérdés ismertté vált. Egy valamire nem derült fény: mi motiválta Galambos Lajost abban, hogy ezt a meglehetősen szokatlan, szakmailag nehezen magyarázható megoldást válassza a hazugságvizsgálatok elvégzésére. Pontosabban, motiválta-e még a személyes okokon kívül más is ebben? (Az közismert volt, hogy a ,,Mucuska-ügy" után közvetlen környezetén túl egyáltalán nem bízott munkatársaiban, beleértve a hazugságvizsgálatok lebonyolításáért felelős szervezet vezetőjét is. Az évek múlásával a bizalmatlanság egyre betegesebbé vált nála.) A további adatgyűjtés Galambossal szemben azonban bűncselekmény gyanúját nem erősítette meg, ezért csak annyit tettek, hogy az akkor már nyugdíjas tábornokot a ,,sportállásából" is kiszorították. (Szokásos, hogy a volt NBH-s vagy rendőri vezetők valamilyen jól fizető megbízást kapnak valamely állami cégnél, a biztonságért felelős részlegnél. Egy ilyen, az MVM érdekeltségébe tartozó vezetői állásból mozdították el a volt főigazgatót.)
Laborc Sándor 2009-ben felmentését kérte az NBH éléről, őt Balajti László, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat addigi vezetője követte a főigazgatói székben, akit a kormányváltást követően Pintér Sándor megerősített a pozíciójában. A bizalom addig tartott, amíg a ,,piszkos munkát" elvégezte a Fidesz által meghirdetett elszámoltatási hadműveletben. Balajti egy sor feljelentést tett, illetve készített elő hivatali elődjével szemben, majd ő is távozásra kényszerült.
A sok egyéb mellett Balajti bemutatta miniszterének a hazugságvizsgálatok aktáját. A Pintér által újonnan létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat, Bolcsik Zoltán vezetésével kapta a feladatot, hozzon ki belőle mindent, amit lehet. Nem elsősorban Galambos volt a célpont, hanem főleg minisztere és másodsorban utódja, akiket az UD Zrt. és a Fidesz összefonódását leleplező felderítést követően minden lehetséges eszközzel, de leginkább az ügyészség segítségével vadásztak. Bolcsiknak személyes okai is voltak, hogy bosszút álljon Laborc Sándoron.
Azt gyorsan eldöntötték, hogy büntetőügyet fabrikálnak Galambos akciójából. Az NVSz további intenzív adatgyűjtésbe kezdett, és titkos megfigyelés alá vonta Galambost, Laborcot és Szilvásyt. A telefonlehallgatások sem hoztak azonban eredményt, Szilvásyval nem tudtak mit kezdeni, érintettségét nem tudták felvetni, és Laborcét sem. Így maradt a Galambos és ismeretlen társai elleni feljelentés a katonai ügyészségen, mégpedig kémkedés gyanújával. A feljelentés dokumentációja érdemben nem tartalmazott többet, mint amit a Laborc által elrendelt vizsgálat korábban feltárt.
Az ügyészség 2011. június végén házkutatást tartott Galambos Lajosnál, majd őrizetbe vette a tábornokot. Galambos addigra már egy másik ügyben is ,,képbe került". Az Egymásért Alapítvánnyal összefüggésben Földesi-Szabó László, valamint Galambos két volt korábbi munkatársa egyre mélyrehatóbb információkkal látta el a hatóságokat a volt főigazgatót illetően. Nem véletlen, hogy a házkutatás során Galambos ügyvédje is először azt gondolta, hogy azt hivatali visszaélés miatt, az Alapítvánnyal kapcsolatos ügyek miatt rendelték el. A kémkedéssel kapcsolatos gyanúsítást meghallva ,,köpni-nyelni" nem tudott. (Az alapítvány-történet a későbbiekben még fontos szerepet kap a kémügy legyártásában és bebiztosításában is.)
Galambos Lajos letartóztatásakor az ügyészségen nem tesz vallomást. Először csak a nyomozati bírónál, néhány, a cellájában eltöltött napi gondolkozás után. Ekkor hozza szóba miniszterét, Szilvásy Györgyöt, akinél - elmondása szerint - találkozott a külföldi partnerszolgálat egyik vezetőjével, és szóba került, hogy miért ne fogadhatnának el módszertani segítséget az NBH-nál szükségesnek tartott hazugságvizsgálatokhoz.
A vallomást követően, július 1-én kora délután a nyomozati bíró Galambos Lajost házi őrizetbe helyezte, mondván, nem tűnik kémkedésnek ez az ügy, valamilyen hivatali visszaélés éppen lehet, de nem indokolt a legszigorúbb kényszerintézkedés.
Az ügyészség követte a forró nyomot, nem engedte elmenni a volt főigazgatót, hanem azonnal kihallgatta: mondjon többet Szilvásyról, az ő szerepéről. Galambos ugyan további részletekkel már nem tudott szolgálni, de ez is elég volt ahhoz, hogy beinduljon a fenti gépezet.
A másodfokú nyomozati bíróság két héttel később elrendelte Galambos Lajos előzetes letartóztatását. Indoklása szerint, ha tényleg kémkedés történt, akkor fennállhat a szökés, elrejtőzés veszélye. Szilvásy György, Laborc Sándor azonban jogerősen is szabadlábon védekezhetett.
A feladat tehát Pintérék számára adott volt. Az ügyészséggel együttműködve garantálniuk kell a végeredményt, Szilvásy és Laborc elítélését. Az ehhez kialakított stratégia végrehajtásának kiinduló feltétele a nyilvánosság kizárása volt. Még a Nemzetbiztonsági Bizottság sem kaphatott érdemi információkat az ügyről. A nyilvánosságot a kormánypárti sajtó kezelte, a legképtelenebb kiszivárogtatásokat keverve a valóság elszórt elemeivel építette fel a hazaárulás mítoszát.
A nyomozás a katonai ügyészségre hárult. Az szakmailag mindent megtett, hogy teljesítse az elvárásokat. Galambost, Laborcot és Szilvásyt többször kihallgatták, és szembesítették egymással. Kihallgattak vagy 70 tanút is a kémkedés kapcsán. Előbbre azonban nem jutottak. Galambos ugyan rendkívül ellentmondásos és sokszor zavaros vallomásokat tett az ügy részleteivel kapcsolatban, de azt következetesen tagadta, hogy kémkedett volna. Másrészt miniszterét egyáltalán nem terhelte vallomásaival, a korábban esetleg félreérthető nyilatkozatait is pontosította: Szilvásynak semmi köze nem volt a hazugságvizsgálat lebonyolításához, részleteinek kidolgozásához. Arra pedig az ügyészség végképp semmilyen épkézláb magyarázattal nem tudott szolgálni, még közvetve sem, hogy vajon mi lehetett volna a miniszter motivációja, indítéka a felbujtásra. Az, hogy Galambos magyarázata szerint sok információ szivárgott ki a hivatalából, és ezért ő bizalmatlan volt a munkatársaival szemben, legfeljebb az ő motivációját szolgálhatta, de az sem a kémkedésre. Ráadásul a jó egy évvel korábban politikai viharokat is keltő kiszivárgások arra az időszakra már megszűntek, amikor Szilvásy miniszter lett, legfeljebb Galambos lehetett ideges, hogy lakásügyeiről cikkeznek az ellenzéki sajtóban. A volt miniszter ugyanakkor mindvégig következetes és ellentmondásmentes vallomásokat tett, amelyekben könnyedén cáfolta az ügyészség vele szemben felhozott gyanúsítását.
Közben, egészen pontosan 2011. augusztus 12-én Galambos Lajost hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg a börtönben. Az Egymásért Alapítvánnyal összefüggésben, Földesi-Szabó, illetve a tábornok volt kollégáinak a vallomása alapján, jóval 100 millió Ft fölötti értékben. A börtönviszonyokat egyébként is nagyon nehezen viselő volt főigazgató feje fölé egy újabb súlyos fenyegetést helyeztek: akár 10-15 évet is kérhet rá az ügyészség, ha vádemeléssel végződik a nyomozás.
Az időzítés nem volt véletlen.
Pintérék fokozódó aggodalommal figyelték a kémügy nyomozásának fejleményeit. Hogy lesz ebből olyan vád a volt miniszterrel szemben, amely még egy oly gondosan kiválasztott bíróság előtt is elfogadható lesz? Látható volt, hogy a katonai ügyészség nem boldogul a feladattal. Hagyományos eszközökkel nem jutnak előbbre. (A kémügyet a politika felé tálaló vezető ügyész elkötelezettsége és ambíciója egyértelmű volt, a beosztottjainál ez már nem feltétlen volt így. Legalábbis az esetleges ,,unortodox" nyomozati módszerek alkalmazását illetően biztosan nem.) A nyomozás Galambossal kapcsolatban jó néhány körülményt feltárt, amely magyarázatul szolgálhatott oroszbarátságára, arra, miért volt olyan nagyon jó viszonyban az orosz kémelhárítás vezetőivel (súlyosan beteg fia műtétje és kórházi kezelése a segítségükkel, üzleti együttműködés, közös vadászatok, ajándékba kapott nagy értékű vadászfegyver stb.), de ezekhez Szilvásynak semmi köze sem volt, így egye távolabb is vitte tőle a kémkedés ügyét. (Nem véletlen, hogy ezeket a motivációs elemeket a vádban és a bírósági eljárásban már meg sem említették.)
Kisebb huzavona után megszületett a döntés, az NVSz kezébe veszi a folyamatok irányítását. A huzavona nem volt véletlen. Törvénytelen, de a cél érdekében ,,szükséges" lépést kellett megtenniük: jóllehet a törvény tiltja, de be kell szállniuk a nyomozásba, le kell gyártaniuk a bizonyítékokat. (Később, a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén még a képviselőket is félrevezették, hogy ne derüljön ki a törvénytelen bizonyítékgyűjtés, de azt elismerték, hogy ,,be kellett segíteni az ügyészségnek".) Így tehát 2011 szeptemberében felkeresték a börtönben Galambos Lajost, és együttműködést kértek tőle. Tárja már fel, legyen szíves, hogy az őt irányító politikai vezetés, leginkább Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc (és az őket kiszolgáló Laborc Sándor) hogyan ármánykodott abban az időszakban az orosz-magyar kapcsolatok alakítása során! Ha megteszi, még az is előfordulhat, hogy az Egymásért Alapítvánnyal összefüggő meggyanúsítása után nem kerül sor ellene a vádemelésre. Nem kérték tőle, hogy a kémkedés ügyében saját magát is vádolja meg, így a miniszterét terhelő konkrét információkat sem vártak el tőle. Olyan összefüggéseket kellett feltárnia, amelyek között hihetővé válik, hogy egy miniszter hazaáruló.
Négy vagy öt alkalommal jártak bent Galambosnál, aki addigra már fizikailag és idegileg is teljesen kikészült. (Éjszakánként több héten keresztül negyedóránként kapcsolták fel cellájában a villanyt, mint mondták, a biztonsága érdekében. Cellatársait, akik így szintén elszenvedői voltak e jogállami kínzásnak, sűrűn cserélték.) Vallatói még így sem nagyon boldogultak vele. Rendkívül hosszú, terjengős, nehezen követhető vallomásokat tett a folyamatban lévő ügyek kapcsán, de a nagy leleplezés csak nem akart megérkezni. Végül megkérdezték, nem veszi-e rossz néven, ha összefoglalnák azt, amit ők gondolnak. És elkészítettek egy viszonylag rövid, tömör, pontokba is szedett, jól felépített ,,vallomást", amely már megadta a szükséges kapaszkodókat.
A vallomás arra épül, hogy Szilvásy - a kormány, főleg a kormányfő tudtával - azon mesterkedett Galambos Lajos tudomása szerint, hogy kiszolgálja az oroszokat, segítse az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kiteljesedését. Mindezt bűnös módon. Így például 2007 első felében Szilvásy arról tárgyalt az orosz kémelhárítás (!) főnökeivel, hogyan játszhatják át a MOL-t orosz kezekbe. Az UD Zrt.-ügy kirobbantásával Szilvásy és Laborc azt akarta elérni, hogy a MOL biztonsági cégét likvidálják, és könnyebbé tegyék az átjátszást. Sőt, még a moszkvai kereskedelmi képviselet, illetve a MALÉV eladása is Szilvásy bűne volt, aki egyébként is ,,mindenről" tudott. A hazugságvizsgálatokra pedig azért volt szükség - és akkor itt már érthetővé válik az amúgy tehát elvetemülten oroszbarát miniszter felbujtó tevékenysége -, mert a tervezett Déli Áramlat miatt az oroszok biztosak akartak abban lenni, hogy nem szivárog ki információ az NBH-ból, és erről személyesen kellett meggyőződniük. Hogy visszaköszönnek ebben az aláíratott vallomásban a Fidesz mindazon vádjai, amelyeket a Gyurcsány-kormány szemére hánytak az orosz-magyar kapcsolatok ürügyén? Igen, visszaköszönnek. Hogy mindezekhez Galambosnak semmi köze nem volt, és tudomása sem lehetett ezekről az ügyekről? Nem számít, ,,egy kémfőnök mindent tud". Hogy a Déli Áramlat 2006 végén, 2007 elején, amikorra Galambos Szilvásy ezzel kapcsolatos ügyeskedéseit teszi, még szóba sem került? Nem baj, senki sem fogja ellenőrizni, motivációnak viszont jó lesz. Hogy egyébként a vallomás konkrétan a kémkedésre való felbujtást illetően nem terhelő Szilvásyra? Igaz, de a körülményeket illetően ,,mindent megmagyaráz". És, mint említettük, Galambostól nem volt elvárható, hogy saját magát a kémkedéssel vádolja, így nyilvánvalóan Szilvásyra sem kérhettek tőle konkrétan terhelő állításokat.
Már csak azt kellett eldönteni, hogyan kerül be ez a vallomás a bizonyítékok közé. Bár az ügyészség ,,kisegítése" volt az NVSZ aktivitásának indoka, de a nyomozati iratok közé nem akarták betenni. Egyrészt azért nem, mert akkor - legkésőbb az iratismertetés során - a vádlottak, így Szilvásy és Laborc is láthatták volna, ami taktikailag nem volt kívánatos. Nyomban cáfolhatták volna, amit muszáj lett volna jegyzőkönyvezni, és fel is készülhetett volna a védelem a bírósági tárgyalásra. Másrészt azért nem, mert a törvény kifejezetten kimondja, hogy törvénytelenül megszerzett bizonyítékot a nyomozó hatóság nem használhat fel. Márpedig e vallomás megszerzése nyilvánvalósan törvényekbe ütközik. A bíróság pedig majd biztosan befogadja, mondván, egy iratnak nem a keletkezési körülményei a fontosak, hanem a tartalma. Így tehát az a megoldás született, hogy a vallomást majd a tárgyalás menetében maga Galambos Lajos, illetve ügyvédje fogja bekérni. Azzal az indoklással, hogy perdöntő bizonyíték van az NVSZ-nél védence ártatlansága mellett. A bíróság majd helyt ad ennek az indítványnak, ismerteti a tárgyaláson, és befogadja bizonyítékként.
Így is történt. Galambos a tárgyalás legelején, amikor a vádlotti kihallgatása zajlott, és amelyen sem Szilvásy sem Laborc nem lehetett jelen (Galambos az 1. rendű vádlott), előállt a vadonatúj magyarázattal. Ügyvédje pedig indítványozta a bizonyíték bekérését.
A bíróság azonnal befogadta az indítványt, de a beérkező anyagon jó pár hónapot ,,ült". Csak majdnem egy évvel az indítvány elhangzása után ismertette - szóban - Galambos börtönben tett vallomásának lényegét.
Azt azonban sem Szilvásy, sem Laborc nem tudta, pontosan mit is mondott velük kapcsolatban Galambos a vádlotti kihallgatása során. (Tudniillik jegyzőkönyvek nem készültek az egyes tárgyalási napokról.) Így védekezni sem tudtak érdemben, mert nem tudhatták, legfeljebb kikövetkeztethették, hogy Galambos az ügyészségen tett vallomásait érdemben változtatta meg a bírósági szakaszban.
Ugyan a bíróság előtt tett vallomásában sem terhelte volt főnökét és utódját, de a hazugságvizsgálat körülményeinek, kiváltó okainak részletezése, a hamis összefüggések ,,feltárása" elég volt a bíróságnak az elmarasztaló ítélet meghozatalához. Galambossal nem sokat bíbelődtek: amit csinált, az ,,nyilvánvalóan" kémkedés, mert, ha nem az lenne, akkor a volt minisztert sem lehetne felbujtóként, Laborcot pedig bűnpártolóként elítélni.
Mi tehát a kémkedésre való felbujtás? Az, hogy egy állítólagos, soha senki által nem rekonstruált találkozón, amely Szilvásy, Galambos, az orosz titkosszolgálat egyik vezetője és egy tolmács között zajlott volna 2007 februárjában, Galambos elmondása szerint az orosz vendég felajánlotta technikai, módszertani segítségét a Déli Áramlat miatt fontossá váló hazugságvizsgálatok elvégzéséhez, amire a miniszter úgy reagált, hogy: ,,Tábornok úr, miért ne fogadhatnánk el a felajánlott segítséget." És mi a bűnpártolás? Az, hogy Laborc nem találta ki, hogy kémkedésért feljelentést kellene tennie Galambos Lajos ellen.
Eddig ennyi. A történet vége azonban még nem ismert.
http://kemugysztori.wordpress.com/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 19:09:54, vasárnap
|
| |
| |
2013-09-29. 13:20
Csak a miheztartás végett: Svájcban a Lidl közel egymillió forintos minimálbért (!) fizet alkalmazottainak
Decembertől négyezer svájci frankra (nagyjából 974 ezer forintra) emeli Svájcban dolgozó alkalmazottainak minimálbérét a Lidl német élelmiszeripari üzletlánc svájci csoportja.
A jelenleg 3800 svájci frank a Lidl svájci dolgozóinak minimálbére. A decemberi béremelés átlagosan 5 százalékos lesz az alacsonyabb keresetű dolgozók közt. A béremelésről a cég közösen döntött a szakszervezettel, az új, 4000 frankos minimálbér a legmagasabb lesz Svájcban az iparágon belül.
A béremelés nemcsak a kezdő munkavállalókat érinti, hanem a szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozókat is. A legalább kétéves gyakorlattal rendelkező dolgozók havi minimálbére nem lehet kevesebb 4100 franknál, míg a hároméves tapasztalattal rendelkező dolgozóknak legalább havi 4250 frankot kell majd fizetni.
A szakszervezeti képviselők elégedetten nyilatkoztak a tárgyalásokról. A Syna szakszervezet szerint az egyezség mutatja, hogy lehetséges korrekt fizetést kapni a kiskereskedelmi szektorban is.
A Lidl leányvállalata négy évvel ezelőtt nyitotta meg első üzletét Svájcban, mára 90 boltot üzemeltet az országban, és nagyjából 2000 alkalmazottja van.
(MTI)
További részletek: http://kuruc.info/r/42/118297/#ixzz2gIp1iMBt
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 19:06:34, vasárnap
|
| |
| |
2013-09-29. 16:24
Ha keddig nem állapodnak meg az átmeneti költségvetésről, akkor az Egyesült Államok fizetésképtelenné válik
A republikánus többségű képviselőház a demokrata szenátust felülírva ismét olyan átmeneti költségvetést fogadott el vasárnap hajnalban, amely megvonná a finanszírozást Barack Obama elnök egészségügyi reformjaitól.
A legközelebb hétfő délután ülésező szenátus demokrata frakciója és a Fehér Ház már korábban jelezte, nem fogják elfogadni a kormánykiadások finanszírozásának folytatását lehetővé tévő törvényjavaslatot, amennyiben az megvonja a támogatást az Obamacare néven ismert egészségügyi csomagtól.
Az Egyesült Államokban október 1-jén kezdődik a 2014-es pénzügyi év, azonban a washingtoni törvényhozás még nem fogadott el szövetségi költségvetést az időszakra. Ha a kongresszus keddig nem tud megállapodni az év végéig szóló áthidaló büdzséről, akkor az amerikai szövetségi kormány fizetésképtelenné válik. Az egészségügyi reform pénzügyi hátterét megvonó Obamacare-kiegészítést 231-192 arányban, a pártvonalak mentén (azaz republikánus szavazatokkal, a demokraták ellenében) fogadta el a képviselőház. Az alsóház már szeptember 20-án is elfogadott egy hasonló költségvetést, de a felsőház 27-én "visszarakta" a törvénybe az Obamacare finanszírozását. Ezt törölte ki most újra a képviselőház, és ezzel a lépéssel már csak kevesebb mint 48 óra maradt az egyre valószínűtlenebbnek tűnő kompromisszumra a súlyos következményekkel fenyegető politikai hazárdjátékban.
Ha a törvényhozás két kamarája keddig nem jut egyezségre a kérdésben, akkor időlegesen bezár a legtöbb szövetségi intézmény, és csak az állam alapvető működéséhez legszükségesebbek folytatják munkájukat. A képviselőház - készülve az Amerikában shutdownnak nevezett eshetőségre - vasárnap elfogadott egy törvényt, amely október 1-je után is biztosítaná a katonák fizetésének folyósítását. A vita középpontjában álló, hivatalosan betegvédelmi és megfizethető betegellátási törvénynek (PPACA) nevezett egészségügyi csomag célja, hogy legkevesebb 30 millió eddig nem biztosított amerikaira terjessze ki az ellátást. A terv Barack Obama elnök politikai programjának központi eleme, de a republikánusok már 2010-es elfogadása óta próbálják elkaszálni a törvényt, mivel az szerintük túlzottan beavatkozik a piaci viszonyokba, és a kelleténél terebélyesebb jóléti állam kiépítése irányába mutat.
Az elnöki hivatal nem hagyja magát
Az eredeti tervek szerint 2014-ben életbe lépő törvény legfőbb ellenzői a minél kisebb államért küzdő, az amerikai konzervatívok körében egyre népszerűbb Tea Partyhoz köthető republikánus képviselők. A Fehér Ház korábban közölte: az Obamacare eltörlésének vágya egy "szűk ideológiai program előmozdítását célozza, amely kockázatot jelent a gazdaságra és a középosztály érdekeire". Az elnöki hivatal világossá tette, hogy nem hagyja meghiúsítani a reformot, amely tavaly júniusban túlélte a republikánusok próbálkozását, hogy a Legfelsőbb Bíróság minősítse alkotmányellenesnek.
A látszólag feloldhatatlan szembenállás okozta helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az amerikai adósságállomány a pénzügyminisztérium szerint el fogja érni a 16,7 milliárd dolláros "plafont", vagyis azt a limitet, amelynek megemelése nélkül a szövetségi kormány nem tudja majd fedezni kiadásait. Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke szerint "nagyon súlyos következményei" lehetnek a szövetségi kormányzat fizetésképtelenné válásának, illetve annak, ha nem sikerül megegyezni az adósságplafon emeléséről.
Kísérteties hasonlóság
A mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a 2011-es helyzetre, amikor az ellenérdekelt feleknek az adósságplafon megemelésével kapcsolatos szembenállása kis híján technikai csődbe juttatta az Egyesült Államokat, ami megrendítette az amerikai gazdaságba vetett nemzetközi bizalmat. Legutóbb 1995. december 16. és 1996. január 6. között állt le az amerikai szövetségi kormány, szintén egy költségvetési vita miatt. Akkor a republikánusok rosszul jöttek ki a dologból, mivel népszerűségük megszenvedte a lépést, Bill Clinton demokrata elnököt pedig nem sokkal később elsöprő többséggel választották újra. Elemzők szerint a fő kérdés most is az, hogy a republikánusok hajlandóak-e bevállalni a potenciálisan megosztó lépést ideológiai okokra hivatkozva.
(MTI)
További részletek: http://kuruc.info/r/4/118306/#ixzz2gIoAclQO
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 19:01:27, vasárnap
|
| |
| |
Miből vette százmilliós lakását a zuglói cégvezető?
ma, 12:54 propeller.hu
Az MSZP vasárnap felszólított a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét, adjon tájékoztatást arról, hogy miből vásárolt százmillió forint értékű lakást a Rózsadombon, Budapesten.
Lukács Zoltán szocialista frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a héten nyilvánosságra került hangfelvételen egy vállalkozó arról beszél, hogy százmillió forintos kenőpénzeket fizetett ki zuglói közbeszerzéseknél. A szocialista politikus hozzátette, hogy a felvételen Mazsu Gergely, Zuglói Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjének neve mint "behajtóé" hangzik el.
Erre hivatkozva sürgette, hogy a korábbi cégvezető adjon magyarázatot, miből tudott 2012 novemberében megvásárolni egy 130 négyzetméteres rózsadombi ingatlant. A szocialista politikus azt mondta, birtokukban van a lakás tulajdoni lapja, amely alapján a becslésük szerint legalább 100 millió forint értékű ingatlan tehermentes.
Lukács Zoltán hozzátette: nehezen elképzelhető, hogy egy önkormányzati cégnél helyezkedjen el valaki, aki előbb egy húszmillió forintos zuglói lakást, majd egy százmilliós rózsadombi ingatlant tud önerőből megvásárolni. Ha viszont két év a zuglói vagyonkezelő élén elég volt ahhoz, hogy a vezérigazgató százmillió forintot tudjon félretenni, az szintén magyarázatot igényel - jelentette ki.
A II. kerületi társasház előtt tartott sajtótájékoztató végeztével a szocialista politikus felcsöngetett a lakásba, de a kaputelefonon senki nem felelt.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese azt is követelte, hogy Papcsák Ferenc zuglói fideszes polgármester számoljon be, miért nem tett feljelentést vesztegetés miatt a zuglói hangfelvételügyben, és korábban miért csak a számviteli szabályok megsértése miatt kezdeményezett eljárást a vagyonkezelőnél talált szabálytalanságokkal kapcsolatban. Hozzátette: Mazsu Gergelyt a polgármester "hozta" Debrecenből, az ő bizalmi embere volt, így a politikai felelősség is az övé.
http://propeller.hu/itthon/2788489-mibol-vette-szazmillios-lakasat-zugloi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 18:59:27, vasárnap
|
| |
| |
2013-09-29. 12:33
Rudolf Hess német békeajánlatot vitt magával 1941-ben - állítja egy brit történész, amit David Irving már egy negyedszázada tud
Nagy-Britanniában a sajtó kisebbfajta szenzációként tálalta Peter Padfield történész nemrég megjelent Hess, Hitler és Churchill című könyvét, melyben a szerző leszögezi: bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Hitler egykori helyettese, Rudolf Hess nem magánakciót hajtott végre, amikor 1941-ben Skóciába repült, hanem egy részletesen kidolgozott német békeajánlatot vitt magával.
Zoom
A német békeajánlat lényege pedig az volt, hogy Németország hajlandó kivonni csapatait Nyugat-Európából, amennyiben London semlegességet vállal a küszöbönálló orosz-német háborúban.
A bizonyítékot állítólag egy meg nem nevezett brit akadémikus szolgáltatta a történész számára, akit annak idején az angol titkosszolgálat - másokkal együtt - felkért a német békeajánlat lefordítására. A titokzatos személy később egy ismert egyetemen is oktatott. Halála előtt eljuttatta a történészhez beszámolóját arról, miként bízták meg a kiválasztott fordítókat a feladattal. A németek csatoltak ugyan a dokumentumhoz egy angol nyelvű változatot, azonban a britek szerették volna az eredeti német szöveget is megvizsgálni, és azt a saját embereikkel lefordíttatni.
Az akadémikus úgy emlékezett, hogy a német békeajánlat első két oldalán Hitler felvázolta Oroszországgal kapcsolatos terveit, majd arról esett benne szó, hogy Németország garantálná a Brit Birodalom fennmaradását, a német csapatok pedig kivonulnának azokról a nyugat-európai területekről, melyeket 1939 és 1941 között megszálltak. Cserébe London semlegességet vállalt volna a Harmadik Birodalom hadseregének a Szovjetunió elleni offenzívája esetén. A tervezetben állítólag a támadás pontos időpontja is szerepelt. (Ami eléggé valószínűtlen.)
Rudolf Hess, a béke nagykövete
Peter Padfield ismert történész: korábban megírta Rudolf Hess, valamint Karl Dönitz és Heinrich Himmler életrajzát. A kutató meg van győződve arról, hogy Churchill semmiféleképpen sem akart békét kötni Németországgal, mivel feltett szándéka volt az USA bevonása az európai háborúba, ezen kívül pedig a brit kormányfő fenn kívánta tartani London befolyását a Németország megszállása alatt álló országok száműzött kormányai felett. Churchill saját hazájában élvezett tekintélyének összeomlásától is tartott egy békekötés esetén. A karrierjét féltő Padfield azt persze nem merte leírni, hogy a nemzetközi zsidó oligarchia milyen komoly szerepet játszott minden német békeajánlat visszautasításában.
A brit történész egyébként mindenféle bizonyíték nélkül azt állítja, hogy Hess információkkal szolgált a londoni kormány számára a “közelgő holokausztról". (Churchill emlékirataiban nem tesz említést erről. Ha pedig ez az információ igaz, akkor a szövetségeseknek tenni kellet volna valamit a “holokauszt megakadályozásáért".) Padfield úgy véli, Hess békemissziója a háború “fordulópontja" volt, Churchill pedig “morális döntést" hozott, amikor úgy döntött, a végsőkig kell harcolni a Harmadik Birodalom ellen. De ha Hess valóban tájékoztatta Churchillt a “közelgő holokausztról", melynek megtörténtét Nagy-Britannia nem akadályozta meg, akkor miféle “morális döntésről" beszél a történész?
Padfield egy hölgy tanúvallomását is idézi a könyvében, aki állítása szerint 1941. május 10-én, az esti órákban tanúja volt annak, amint a brit rendőrség “értékes dokumentumok után kutatott" azon a helyen, ahol Hess földet ért, és “meg is találták, amit kerestek". A szóban forgó állítólagos dokumentumok azonban mindeddig nem kerültek elő. (Ami persze lehetséges, ugyanis a második világháborúval kapcsolatos bizonyos iratok még a mai napig titkosak. Nyilván nem véletlenül.)
A békeajánlattal Skóciába repülő Rudolf Hesst azután szégyenteljes módon élete végéig fogságban tartották a “civilizáció" és a “humanizmus" brit bajnokai. Sőt, ők voltak azok, akik 1987-ben meg is gyilkolták áldozatukat a spandaui börtönben.
Szükségesnek tarom jelezni, hogy a “holokauszt-tagadó", “náci" és “gyűlölködő" brit történész, David Irving hasonlóképpen “holokauszt-tagadó", “náci" és “gyűlölködő" olvasói számára Peter Padfield most megjelent könyvében olvasható “szenzációs felfedezés" semmiféle újdonságot nem tartalmaz. David Irving ugyanis 1987-ben napvilágot látott Hess: The missing years 1941-1945 című művében már írt arról, hogy Hess nem magányos akciót hajtott végre 1941-es küldetése alkalmával, hanem Adolf Hitler békeajánlatát vitte magával.
Perge Ottó - The Telegraph nyomán
További részletek: http://kuruc.info/r/6/118290/#ixzz2gImNFzc3
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 18:57:28, vasárnap
|
| |
| |
Rákay Philip Magyarországa: pörkölt+nóta+sport
ma 9:21
Eddig három fontos dolgot tanultam meg Magyarországról Rákay Philip egész hétvégét betöltő műsorából, az Itthon vagy - Magyarország szeretlekből.
1. Bárhová vessen a sors ebben az országban, mindig lesz ott egy bajszos ember, aki úgy szereti a hazáját, de úgy, hogy pörköltet főz bográcsban, miközben a háttérben dalra fakad egy random népdalkórus.
2. Bármerre fordul ebben az országban a kamera, rögtön belebotlik egy kecskelábú faasztalhoz előre bekészített, minimum NB2-es szintű sportolóba, sportvezetőbe, sportszakemberbe, vagy valakibe, aki csak úgy szereti a sportot.
3. És hogy ebben az országban egy pohár kézműves bor, esetleg kézműves (esetleg kézmíves) pálinka mellett minden bajszos juhász, lovász, nyulász és népdalénekes Paulo Coelhót megszégyenítő mélységekben gondolkodik hazaszeretetről, szülőföldről, kötődésről.
Ittvanásról.
Ez a kétnapos, Nagy Nemzeti Ittvanás első napjának tanulsága. Komolyan mondom, hogy én ennyi birkapörköltszagú, puttonyos, kolbásztöltős, néptáncolós, ostorát suhogtatós embert Magyarországon összesen nem láttam, mint ez alatt az egy nap alatt.
Miközben ezt az egész hétvégét, amit egyébként Borbás Marcsi, a Nemzet Menyecskéje és Szujó Zoltán, a Nemzet Autósporthasonlata egészen hősies erőfeszítéssel, időnként korgó gyomorral és kopogó szemmel vezetett végig, el lehetett volna intézni egyetlen harminc másodperces országimázsfilmben, a végén egy szép Széchenyi-idézettel,
miszerint a haza.
Így egymilliárdból meg lett belőle egy tét nélküli, vég nélküli, dramaturgia nélküli, önismétlésbe, közhelybe, képzavarba fulladó, esetlen, esetleges, körkapcsolással keresztezett televíziós teljesítménytúra, amelynek keretében Obersovszky Péter katonai bemutatóról jelentkezik, Novodomszky Éva kolbásztöltő versenyről jelentkezik (esküszöm, tényleg KOLBÁSZTÖLTŐ VERSENYRŐL JELENTKEZIK), a szünetben meg nem McDonald's-reklámot adnak, hanem Borbás Marcsi sikoltozik egy szürkemarhafogaton.
Engem egyáltalán nem érdekel, hogy egymilliárdot költöttek erre a hülyeségre. Költöttek már a médiában ennél sokkal több pénzt, sokkal nagyobb hülyeségre. De ez az egymilliárd akkor is jobb helyre került volna, ha vesznek belőle néhány tartálykocsi kézműves (kézmíves) törkölypálinkát, és mindenkit, aki részt vesz a Nagy Nemzeti Ittvanásban, leitatnak a sárga földig. Annak legalább lett volna valami értelme.
Tudod, mit, Magyarország? Én még így is szeretlek. Coelhóval szólva vallom, hogy a haza ott van, ahol a kézmíves pálinkát megmívelik. De ilyen ostoba köztévét még Te sem érdemelsz.
(Ne ijedjenek meg, a csodahétvégének még nincs vége, ma egész nap követhetik az M1-en és a többi közszolgálati csatornán. Ha látnak egy bajszot, húzzanak az emlékemre egy strigulát. Bajszos sportoló kettőt ér!)
http://444.hu/2013/09/29/rakay-philip-magyarorszaga-porkoltnotasport/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 18:55:36, vasárnap
|
| |
| |
Odacsapott Kelet-Magyarországnak az útdíj
Az e-útdíj bevezetése versenyhátrányba hozza a fő felvevőpiactól távol lévő kelet-magyarországi vállalkozásokat, és azon keresztül is fuvarköltség-növekedést generál, hogy csökkenti a hazai fuvarkapacitásokat - derült ki az 51. közgazdász vándorgyűlés logisztikai szekciójában.
A főként a hátrányos helyzetű régiókban tevékenykedő, egyjárműves fuvarozó családi vállalkozások tönkemenetelét, a keleti országrész versenyképességnek romlását is eredményezheti az e-útdíj, hiszen minél messzebbről indulnak a hazai lakossági fogyasztás 70 százalékát adó Győr-Balaton-Budapest térségbe, annál nagyobb költségeket viselnek - vélte Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezetője. Aláhúzta: akár 50-szeres költségnövekedést is okozhatott egy-egy belföldi fuvarozónak az e-útdíj bevezetése.
Ellátási lánc
Egy belföldi, havi 8 ezer kilométert évi 11 hónapon át teljesítő négytengelyes jármű útdíja a használatarányos rendszer bevezetése előtt évi 235 ezer forintot tett ki, ami jelenleg - autópályahasználattal számolva - meghaladja a 11,4 millió forintot. A cégnél azt tapasztalták, hogy szeptemberben már annyi megrendelés érkezett, hogy azt kapacitások híján nem tudták mind teljesíteni. A megrendelések növekedésének az lehet az oka, hogy másutt "eltűntek" a teherautók, vagyis a teljes hazai fuvarozói kapacitás szűkült a használatarányos útdíj hatására: a vállalkozók egy része átállt az EU-n belüli szállításokra, mások pedig befejezték tevékenységüket. Ez a kapacitáscsökkenés már a közeljövőben fuvardíjemelkedést eredményezhet Szabó Zoltán szerint.
A keleti országrészben tevékenykedők romló belföldi versenyképessége kapcsán Csonka Endre, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatója megemlítette, hogy a kecskeméti Univer Zrt. az első két e-útdíjas hónapban közel 18 százalékkal nőttek, a Bonduelle Kft. 20 százalék fölötti növekedésről számolt be, de a fővárosi Buszesz költségnövekedése is eléri a 10 százalékot. A Pannontej Zrt.-nél 13 százalékos költségnövekedést eredményezett az údtíj, ami évi 30-50 millió forint pluszt jelent - mondta Srei Tibor, a társaság supply chain igazgatója. Jelenleg 5-10 forintot tehet ki egy liter tej árában az útdíj, de egyes vállalkozásoknál akár 20 forint is összejöhet. (A tejiparban a takarmány szállításának költségei is beépülnek az árba, nem beszélve a termelőktől történő begyűjtés, a csomagolóanyagok szállításához kapcsolódó tételekről, illetve a késztermék kiszállításáról.)
Hozzátette: a kereskedelmi láncok nem fogadják el az útdíjra hivatkozó áremelési szándékot, illetve azzal érvelnek, hogy nem kérnek alacsonyabb árat sem azért, hogy a termékek szállítására eső útdíjat kompenzáltassák. Ennek ellenére a világpiaci tejárak növekedését követve van lehetőség az áremelésre - míg nemrég még lehetett 120-130 forintos UHT-tejjel találkozni a polcokon, addig jelenleg már 170 forint körül van az ár -, és ebből futja az útdíjra is. Amint fordul a világpiac, napi gondot fog jelenteni a tejipari gyártók számára az útdíj.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/odacsapott_kelet-magyarorszagnak_az_utdij.5656 96.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 18:54:31, vasárnap
|
| |
| |
Magyarország a sereghajtók között - Katasztrofális képet fest az új jelentés
Mélyen a sereghajtók között van Magyarország az EU tagországainak összehasonlításában akár a gazdaság innovatív készségeit, akár az üzleti környezetet nézzük - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. Az utóbbi téren a környező országok közül csak Horvátország áll rosszabbul.
A legversenyképesebb feldolgozóiparral rendelkező európai uniós tagországok és az ezen a téren gyengébben teljesítő országok közti különbség nem változott az elmúlt öt évben. Eközben szinte minden tagállamban nőnek az energiaköltségek, ami súlyos pluszköltséget okoz az ágazat cégeinek. Emiatt tovább folytatódik elvándorlásuk Európából, azaz tovább épül le a kontinens ipara. Szinte minden EU-tagországban fékezi a feldolgozóipart a hitelszűke, és sok országban igen gyenge a közszolgáltatások színvonala. Ezek a fő megállapításai az Európai Bizottság vizsgálatának, amelyben az EU-tagországok ipari versenyképességét vették szemügyre.
Gazdaságélénkítés
A tények közé tartozik, hogy továbbra is a világ többi piacára irányuló export az ipari termelés fő hajtóereje. Az unió gazdaságainak innovációs teljesítménye valamelyest javult 2008 és 2012 között, de nem zárkózott fel a világ élvonalához. Ugyanakkor a befektetések a 2008-2009-es pénzügyi válság kezdete óta folyamatosan alacsony szinten állnak, nem beszélve a fentebb felsorolt gondokról.
Nincs közeledés
A legkevésbé innovatív EU-tagországok nem képesek lépést tartani az ezen a téren élen járó társaikkal, ami azzal a keserű következménnyel jár, hogy a nő a különbség a tagállamok innovációs teljesítménye között. Észtország nagyot ugrott előre, ám Lengyelország és Bulgária teljesítménye stagnál, Romániáé és Görögországé pedig még romlott is. Magyarországot Szlovákia, Csehország és Szlovénia is megelőzi, az élmezőny szintjének felét is alig éri el a magyar innovációs teljesítmény.
Innovációs teljesítmény (pont, 0-1)Svédország 0,75
Németország 0,72
Dánia 0,71
EU-átlag 0,55
Szlovénia 0,51
Csehország 0,40
Szlovákia 0,34
Magyarország 0,32
Horvátország 0,30
Lengyelország 0,27
Románia 0,22
Bulgária 0,19
Forrás: EB-emlékeztető
Az üzleti környezet ugyan a legtöbb uniós tagországban javult az elmúlt években, ám a világ sem tétlenkedett eközben, így az EU lemaradása nem sokat változott. Az Európán belüli kép nagyon vegyes: számos ország erősített ezen a téren 2008 és 2013 között - ezek közé tartozik Magyarország is -, ám vannak, akik rontottak. Magyarország a jobb eredmény ellenére hátulról az ötödik a rangsorban. A szomszédos országok közül csak Horvátország teljesített rosszabbul.
Üzleti környezet* (pont, 0-1 közt) 2008 2013
Nagy-Britannia 0,82 0,85
Írország 0,86 0,81
Dánia 0,76 0,75
EU-átlag 0,60 0,62
Szlovénia 0,44 0,61
Szlovákia 0,58 0,59
Lengyelország 0,44 0,57
Románia 0,56 0,56
Csehország 0,48 0,55
Bulgária 0,49 0,54
Magyarország 0,47 0,52
Horvátország n. a. 0,44
*Milyen üzleti környezetet kínálnak az országok. Az Európai Bizottság számítása a Világbank Doing Business rangsora alapján
Forrás: EB-emlékeztető
A tanulmány szerint Magyarországon 2007 és 2009 között még több mint 15 százalékkal nőtt a bankok hitelezése, míg 2009 és 2011 között már hét százalék körüli mértékben csökkent, majd 2011 és 2013 között közel tíz százalékos tempóra gyorsult a visszaesés. Ennél rosszabb átlagos mutatókat csak az ingatlanbuborékkal küszködő Dánia és Spanyolország bankrendszere produkál. A régiós országok közül Szlovéniában és Lengyelországban zsugorodott a hitelezés a magyarországihoz hasonló mértékben az elmúlt három évben.
Régiós pro és kontra
A horvát feldolgozóipar versenyképességét rontja a gyenge innovációs infrastruktúra, a halvány hitelezés, a rosszul működő közigazgatás és a korrupció. Van viszont egy nagy pozitívum: a megújuló energiaforrások - főleg a vízi energia - kiterjedt felhasználása. Nem irreális cél, hogy ennek részesedése az ellátásban 2020-ra elérje a teljes energiafogyasztás 35 százalékát.
Romániában késnek az üzleti környezetet javító reformok. Az adminisztráció lomha és az ország elitjének meg kellene győznie az üzleti világot arról, hogy az igazságszolgáltatás független. A nyersanyag-kitermeléssel összefüggő környezetvédelmi és egészségügyi gondok szintén rontják az ország versenyképességét.
A szlovén a bankrendszer törékeny, a hitelezés visszaesett, az üzleti tevékenységgel kapcsolatos jogi ügyintézet hosszadalmas, a munkaerőpiac merev. Szlovénia innovációs képessége az uniós átlag határán van, ám ezt csak úgy őrizheti meg, hogy fenntartja az újításokat támogató állami finanszírozási rendszert.
Szlovákia a leg...
Szlovákia a legversenyképesebb uniós felzárkózó országok között van. A szlovák gazdaság sokat köszönhet a fejlett technológiát hozó közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek. A termelékenység ebből fakadó javulása további forrásokat vonzott az országba. A hazai cégek, főként a kkv innovativitása ugyanakkor csapnivaló és az oktatás színvonala sem valami fényes. Az ipar energiaszükséglete túl nagy, miközben az energiaárak magasak.
A high-tech feldolgozóipar teljesítménye évente több mint 14 százalékkal nőtt Lengyelországban 2005 és 2011 között. Ugyanakkor a munkaerő termelékenysége továbbra is alacsony. Az egy tulajdonossal rendelkező kkv-k egynapos online bejegyzése népszerű, egyben jó példája annak, hogyan lehet lerövidíteni az adminisztrációt. Az adóbehajtás azonban még mindig lassú.
Csehország ugyan visszacsúszott a felzárkózó uniós országok összehasonlításában, ám feldolgozóipara az ország hozzáadott értékének negyedét adja, ami sokkal jobb az EU átlagánál. Jó ötlet volt a kormány részétől a vállalkozói tőkealap létrehozása. Az export növekedése erőteljesebb az eurózóna és az OECD átlagánál. Ugyanakkor súlyos gond a közigazgatást fertőző korrupció. Az oktatás és a közlekedési infrastruktúra színvonalán is van mit javítani.
Magyarország: kiszámíthatatlan környezet
A gazdasági válság ellenére a magyar gazdaságot továbbra is az export hajtja. A kivitelben a járműipari és a high-tech cégek járnak az élen. Más területeken azonban az ország ipari versenyképessége számos kihívással küszködik. Az üzleti környezet gyengesége továbbra is nagy gond, miután az elmúlt időszakban végrehajtott reformok egyelőre nem jártak számottevő pozitív hatással. A gyorsan változó, kiszámíthatatlan szabályozási környezet és a kormány beavatkozásai miatt még romlott is a helyzet ezen a téren.
A kemény hitelfeltételek miatt a befektetések lelassultak, különösen a kkv-szférában. Az alacsony innovációs szint, a gyenge termelékenység és képzettség fékezi a tudásalapú gazdaság kialakulását. Az e téren kezdeményezett lépéseknek nagyon be kell jönniük ahhoz, hogy elérjék a várt célt: a növekedésorientált, innovatív vállalkozások létrejöttét. A reformoknak jól időzítettnek, konzisztensnek és hatékonynak kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon javuljon a gazdaság versenyképessége.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyarorszag_a_sereghajtok_kozott_katasztrofal is_kepet_fest_az_uj_jelentes.565506.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 18:53:02, vasárnap
|
| |
| |
2013.09.29. 13:30
Viktor, a pufajka meg a komcsik
ÉdesViktor tegnap igazán kitett magáért. Odaállt és megmondta a frankót a komcsik ruházkodási szokásairól és felvázolta a megfigyelésen alapuló Nagy Elméletét:
orbán pozsgay komcsik.jpg
Nemzeti Darwinunk saját tapasztalatain alapuló tanításai nem merültek ki ennyivel, részletesen ismertette azt is, hogy bár a komcsik a pufajkát öltönyre cserélték, azért a mentalitás ugyanaz. Ezt a tapasztalást gondolom az MTVA élére kinevezett egykori besúgó jelenben gyakorolt viselkedésmintájának köszönheti, örvendezzünk, hogy Böröcz elvtárs kinevezésének legalább ennyi gyakorlati haszna akadt.
Szerinte a komcsik adták a multik, bankok, nemzetközi nagytőke kezére az országot, ezt gondolom a "Tulajdon és privatizáció" törvényjavaslat egykori előterjesztője, az Antall kormány Privatizációért felelős kormánybizottságának elnöke, Matolcsy György mesélte neki a saját, 98-02 között megszerzett - ekkor szerzett többségi tulajdont az E-On a Tiszántúli, majd az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt-ben - tapasztalatai mellé. Ezt elfelejteni látszik a Kedves Vezető, és mintha nem emlékezne egykori gazdasági minisztériumi államtitkárának - ma NFM államtitkár - Fónagy Jánosnak a szavaira. Idézzük ide neki:
"Az energiaszektor privatizációja során kiemelt cél volt az olyan valódi tulajdonosi érdek megjelenése, amely a költségekre érzékenyebb, ezáltal hatékonyabb termelést tud megvalósítani. Minden jelenlegi helyzet mellett is úgy véljük, hogy az energetikai társaságokba beruházó nagy európai cégek várhatóan elő fogják segíteni, hogy a magyar érdekeltségeik megállják a helyüket az átalakuló, liberalizálás előtt álló egységes európai energiapiacon.
Fel kell hívnom a képviselő asszony szíves figyelmét arra, hogy az energiaárak és a privatizáció függetlenek egymástól. Az európai mértékkel is korszerűnek mondható magyarországi árszabályozási gyakorlat tulajdonsemleges, vagyis az árak megállapítását nem befolyásolja az a kérdés, hogy a társaságok magán- vagy állami tulajdonban vannak. Tulajdonképpen magában a kérdésben sem a privatizált és nem privatizált rendszereket hasonlította össze a képviselő asszony, hanem a gáz- és a távfűtés viszonyait."
Tudom, tudom, foglaljuk alaptörvénybe, hogy a parlamenti archívumot titkosítsuk legalább ötszáz évre, hogy ne legyen idézhető. Elvégre Fónagy János sem hisz már olyan butaságokban, mint a verseny, és a gondosan felépített Bazinagy Ellenségkép mellé szánt szűzies kinézetet úgy hugyozza ketté, mint játszótéri korcsok a hóangyalt január közepén.
"Elismerjük a munkát, elismerjük a teljesítményt, de nem ismerjük el a kapzsiságot és a gátlástalanságot" - mondta még Viktor, és ezek szerint nem ismeri el Simicska Lajost, Mészáros Lőrincet, Nyergest, és a belső ember által korrupcióval megvádolt Papcsákot sem. Vagy, még az lehet, hogy amit említett urak tesznek az nem gátlástalan kapzsiság, hanem egyenesen A Haza és A Párt érdeke.
Sebaj, Viktor leszögezte még, hogy aki a restség bűnébe esik, az a fideszkeresztény hagyományok szerint majd tartozik neki 25 évvel. Mit lehet tudni, én azért csak rákérdeztem volna, hogy akkor ezt most úgy teccel érteni, hogy bukta esetén mehetünk a Felcsúti kalifátusba gyepmesternek és jegyszedőnek ingyér?
http://varanus.blog.hu/2013/09/29/vo_115?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medi um=facebook&utm_campaign=blhshare |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-29 14:57:40, vasárnap
|
| |
| |
Meg van, hogy honnan szándékozik a kormányzat négereket betelepíteni az országba (az illegális bevándorlókon kívül). Nigéria a kiválasztott (az ok lejjebb). A feketék importja hamarosan magasabb fokozatba kapcsol. A hazánkban tanuló nigériai négerek számát megháromszorozná a Likudzsidesz! Természetesen a magyar adófizetők pénzéből finanszírozva azt.
Bilderberges Martonyi szeretné, ha több néger jönne Magyarországra
Magyarország meg szeretné újítani kapcsolatait az egész afrikai kontinenssel - jelentette ki helyi idő szerint csütörtökön az MTI-nek Martonyi János külügyminiszter, miután a New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmából megbeszélést folytatott a nigériai diplomácia vezetőjével.
Martonyi János elmondta: Henry Odein Ajumogobia nigériai külügyminiszter nagy örömmel vette tudomásul, hogy Magyarország újra megnyitja abujai nagykövetségét, és kinyilvánította kormányának elkötelezettségét a gazdasági-kereskedelmi és az oktatási-kulturális kapcsolatok erősítése iránt.
"Majdnem 600 nigériai diák tanul Magyarországon és szeretnénk, ha a számuk tovább növekedne. A nagykövetség újbóli megnyitásának is az volt egyik szempontja, hogy megkönnyítsük a diákok számára a vízumkiadást, persze emellett a nagykövetségnek alapvető feladata lesz a gazdasági kapcsolatok fellendítése is" - fogalmazott a külügyminiszter.
"Nigéria a világ egyik legfontosabb országa és a jövőben még fontosabbá válik, az abujai újranyitás részünkről ugyanakkor egy tágabb politika része, egy szimbolikus politikai üzenet nemcsak Nigéria, hanem az egész afrikai kontinens számára is. Új Afrika-politikánk van" - mondta a magyar diplomácia vezetője.
Martonyi János a nap folyamán megbeszélést folytatott Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával is, akinek köszönetét fejezte ki a miniszter által tárgyilagosnak és tisztességesnek értékelt személyes szerepéért, azért, hogy az európai intézményekkel folytatott vitában segített tisztázni a félreértéseket és megtalálni a megoldásokat.
"Alapjában véve a hazai közvélemény mindig az Európai Bizottságra koncentrált, holott nagyon fontos szerepet játszott a félreértések rendezésében az Európa Tanács is. Jeleztem, hogy az ötödik alkotmánymódosítással lényegében minden kifogásolt témában megoldás született, a magunk részéről lezártnak tekintjük ezt a folyamatot" - jelentette ki a külügyminiszter.
"Úgy érezzük - túllépve a magyar ügyeken - hogy az emberi jogok kérdésében az Európa Tanácsnak a jövőben is nagyon fontos szerepe, hatásköre van és lesz. Az ET egy olyan intézmény, amelynek lehetőleg nem politikai alapon kell a döntéseit meghoznia, hanem szakmai, jogi szempontok alapján. Mi ezt a szempontot szeretnénk a jövőben is az Európa Tanács tevékenységében erősíteni" - fogalmazott Martonyi János.
Kép: Csak szépen sorban, tessék... Mindenkinek lesz hely Magyarországon.
De miért pont Nigéria? A válasz az alábbi képekben keresendő...
1.
http://www.92y.org/92StreetY/media/HEADSHOTS/_Group/LG/G_051711_ReEmergingJewsOfN igeria_LG.jpg?width=516&height=311&ext=.jpg
2.
http://www.markuswiener.com/wp-content/uploads/2012/08/miles-cover3.jpg
3.
http://www.africaserver.nl/magazineafbeelding600/img20121204161430161.jpg
4.
http://www.simchajtv.com/wp-content/uploads/2013/02/nigeria.jpg
5.
http://p3.img.cctvpic.com/20110929/images/1317259432563_1317259432563_r.jpg
6.
http://cdn.timesofisrael.com/uploads/2012/08/F061009YZ08.jpg
7.
http://atlasshrugs2000.typepad.com/.a/6a00d8341c60bf53ef0133ec7b49ff970b-600wi
8.
Igbo zsidók: Izrael elveszett törzse (a CNN riportja)
http://edition.cnn.com/2013/02/01/world/africa/nigeria-2jews-igbo/index.html
Ráadásnak itt egy-két videó is
1.
http://www.youtube.com/watch?v=q_6fAI5pGcg
2.
http://www.youtube.com/watch?v=7-cBOjP1kow
3.
http://www.youtube.com/watch?v=E0z3E9jSb7c
Nigéria 165 milliós népességéből minimum 25 millió az Igbo zsidók száma. (Legkisebb becslés, de van olyan forrás, ami ennek a dupláját mondja.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2013. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
621 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2247
- e Hét: 12514
- e Hónap: 23625
- e Év: 177121
|
|
|
Offline
