|
2007-09-07 17:54:21, péntek
|
| |
| |
ahhoz értünk igazán. Azt mondjuk: nem fontos. Ebből tudni lehet, hogy fontos.
Most ezt teszem én is. Idemásolok egy kistérségi antológiából néhény verset (október elején jelenik meg), jözben arról kellene írnom, hogy milyen szörnyű korban élünk.
Hát jöjjön a takarás: (némelyiket már feltettem ide, elnézést, ha valakinek nem tűnik új versnek.)
BÖRÖNDI LAJOS
és bocsásd meg a mi vétkeinket ...
amikor belehúzzák a gödörbe a testet
amikor a túlérett szőlőszemek megrepednek
amikor farkasszemet néz egymással áldozat és tettes
amikor következmények nélkül helyet cserélhetnek
amikor megnyírnak fürdőbe majd a gázba visznek
amikor visszafordul még és a lencsébe néz a gyermek
amikor a beszervezettek spiclinek beszerveznek
amikor ezért később arcul köpnek
amikor a ruszkik szétlövik Budapestet
amikor magyarul szólalsz meg az utcán és leütnek
amikor nevet keresnek a vérben fürdő tereknek
amikor egy falunyi népet a géppisztolyok elé terelnek
amikor az üszkös házak között lefényképeszkednek
amikor heréidet pépesre verik és levizelnek
amikor összedrótozott kézzel a gödörbe löknek
amikor sírodon gaz nő s rajta lovat legeltetnek
amikor vége nincsen a gyötrelemnek
ez is európa
Sóvárgás haza után
ez a tenyérnyi ország
vércsepp a kés pengéjén
megsimogatlak ne tégy
úgy mintha nem félnél!
ragyog fekete csillag
korom fekete égen
ez az ország túlél engem
vagy túl én élem?
1956
Tankok nyomában víz ragyog
Az ország hernyótalp alatt
Virág helyett árulás virágzik
Vers helyett géppuskasorozat
Szerelem
Most lehűtöm kicsit a verset,
a valóság szebb, mint a képzelet.
az együtt töltött percek az időben,
mint a napsütötte rétek fénylenek.
Sűrű veszedelmes illatok között
ölelted magadba arcomat.
És lehunyt szemmel hallgattam, ahogy
buktak föl a mélyből tört szavak.
Nem kérdezzük, hogyan lesz tovább,
hányszor, s hogyan isszuk föl
egymás illatát,
értelme kérdezéseknek nincsen.
Tudjuk, a gyönyör megismételhető.
Vagy egyszeri? Megismételhetetlen?
Húsvét 2006
Tavasz van sűrű hópihék
Virág helyett az ágakon
Szorosabban öleljük egymást
És tudjuk: nincsen irgalom
A megváltás is elmarad
És ránkomlik az éjszaka
Földre ömlött a bárány vére
Tűzhelyen kihűlt vacsora
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
