|
2010-08-17 06:45:49, kedd
|
| |
| |
Hozzánk tartoznak, naponta látom őket. Április elején jönnek meg, s augusztus közepén távoznak. Rövid idő, rövidebb, mint távollétük. De itt költenek. Az idén két fióka kelt ki, nem is volt tragédia. (Egyik évben négy, de bizony ez sok volt, egyet a transzformátor ölt meg, egy kiesett a fészelből. Kegyetlen szelekció.)
Láttam július végén repülni tanulni a fiókákat, szépek voltak. Aztán tegnap eszembe jutott, hogy augusztus közepe is elmúlt, s fölnézve nem láttam madarat a fészekben. De ma reggel megnyugodtam, még itthon vannak.
Amikor elrepülnek, nem köszönnek, de amikor megjönnek, körberepülik a falut, izgatottak, kelepelnek.
Szeretem a gólyát, része világunknak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
