|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 18:32:43, szombat
|
| |
| |
A budavári kitörők nem bűnösök voltak, hanem hősök!
2013. február 09. 18:15
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Mi sem jelzi jobban korunk totális szellemi-lelki romlottságát, mint a nemcsak az egyéni, családi, nemzeti hőstettekre való képtelenség, hanem a mindezekre képes, értük mindenüket feláldozó eleinkre történő megemlékezés tűzzel-vassal való tiltása, mi több, az emléküket ápolók hovatovább közveszélyes bűnözőkkel egyenrangúaknak való tekintése.
Mindezzel szemben a nemcsak hazánkat, hanem egyenesen a kontinensünket 1944-1945 fordulóján védő budavári kitörők nem bűnösök voltak, hanem hősök, akik, amint Szálasi Ferenc, mellesleg az ellenségben is meglátták azt, ami hősies, mert becsületük erre kötelezte őket, szemben az áldozattól rettegő örökös komfortkeresőkkel, akik képtelenek kitörni nagyon is mulandó elefántcsonttornyaikból.
,,A legszerényebb háztartási alkalmazott is felháborodottan tiltakozna, ha olyan fűtéssel, világítással, fekvő- és mosdóalkalmatossággal ellátott szobát kínálnánk neki, amilyen Goethe titkos udvari tanácsosa vagy akár Anna Amália weimari nagyhercegnő számára teljesen megfelelt volna" - írta Konrad Lorenz 1972-ben mindazon örök békéről áhítozók kapcsán, akik a hősiességet komfortigényre cserélték fel, akik elképzelni sem tudják, mit jelent nemhogy egy falu, egy város, egy ország vagy kontinens, hanem akár csak saját családi fészkük megvédelmezése, köszönhetően a bolsevizmus kollektivizmusánál ezerszer veszedelmesebb liberalizmus individualizmusának, amely nemhogy hőstettekre nem képes, de hallani sem akar róluk, sőt a büntetőjog paragrafusai mögé bújva retteg attól, nehogy támadjanak ,,politikailag inkorrekt"-ek, akik ezekre legalább emlékeznek és emlékeztetnek.
Ez az Immanuel Kant szerinti örök békére vágyakozó hedonizmus és utilitarizmus azonban sajnálatosan gyakran nemzeti-konzervatív köntösbe bújt média- és történészköröktől sem idegen, olyannyira nem, hogy a német, magyar, olasz, horvát, finn hadsereg második világháborús antikommunista hadjárata, azon belül is különösen az 1945. február 11-i budavári kitörés, számukra is többnyire csak egy negatív történelmi epizód, így ennek jeleként az állítólag amúgy általuk megvetett másik oldallal egyetértésben rendre felháborodnak azon, hogy vannak, akik világtörténelmi hőstettként emlékeznek a sztálini terjeszkedést megakadályozni akarók akkori végső harcára, akik hazánk utolsó törvényes államfője, Szálasi Ferenc 1946. február 6-án tett vallomásával egyetértve tudják, hogy Európa bolsevizmusellenes keresztes hadjáratának ,,nem volt erkölcstelen célja".
Nem volt, hiszen a Nagy Péter cár óta érvényesített orosz annexiós törekvések, különösen is a bolsevizmussal karöltve, az egész kontinens békéjét sodorták létveszélybe, így a felsorolt nemzetek honvédei elsősorban nem nemzetük akkori ideológiáját, hanem saját magukat védték, amint ezt Wilhelm Hillen SS-Obersturmführer (Gordon Williamson egykori Waffen-SS katonák vallomásait tartalmazó kötetében (A hűség a becsületem, 1998) olvasható) megrázó vallomása minden vitát elsöprőn tanúsítja:
,,Berlin déli részén egy sportcsarnokban feküdtem több száz német katonával. Miután az oroszok elvették személyes tárgyainkat és leborotválták a fejünket, marhaszállító vagonokban egy lengyelországi hadifogoly-kórházba küldtek minket. Mellettem egy 14 éves fiatal feküdt, akinek a jobb lábát amputálták. A vagon ajtajánál egy könnyes szemű, előrehaladott állapotban lévő várandós nő állt. Az édesanyja volt. Az orosz őrök távolabb lökdösték az ajtótól, de amikor nem figyelték, felmászott a kocsira és elbújt egy nagykabát alá. Az ajtót bezárták, a vonat pedig elindult kelet felé.
Nem sokkal éjfél után a vonat megállt. Kintről puskalövéseket és a háború végét ünneplő részeg orosz katonák ordítozását hallottuk. Aztán kinyílt a vagonajtó. Hat orosz mászott be, akik értékes tárgyakat kerestek. A zsákmányszerző körútjuk sikertelennek bizonyult, hisz korábban már kifosztottak minket. Ezután olyan dolognak voltam szemtanúja, amit míg élek, nem felejtek el. Megtalálták a várandós nőt. A katonák sorra megerőszakolták. A győztesek bömbölése elnyomta a nő kiáltozását és a sebesültek nyögését, akik alig tudtak mozogni a kötésük és gipszük miatt. A tábori ágyról odamászott az anyjához a frissen amputált lábú fiú, hogy védje őt. Aztán jött az, ami mindenen túltett: az egyik orosz elővette a pisztolyát, és előbb a fiút, majd az anyját lőtte fejbe. Ezek után nevetve dobták ki a holttesteket a töltésre. Megbénultam és visszatarthatatlanul zokogni kezdtem."
A máig kísértő nürnbergi per szellemében minderről hallgatók számára továbbá alighanem felfoghatatlan, mit jelent a felelősségvállalás, a becsülethez való hűség mindhalálig, az adott szó megtartása, amelyre a példát mutatók sokaságából álljon itt Rudolf Hess-szé és Szálasi Ferencé: ami az előbbit illeti, 1946. augusztus 31-én Nürnbergben az utolsó szó jogán elmondta:
,,Ich verteidige mich nicht gegen Ankläger, denen ich das Recht abspreche, gegen mich und meine Volksgenossen Anklage zu erheben. Ich setze mich nicht mit Vorwürfen auseinander, die sich mit Dingen befassen, die innerdeutsche Angelegenheiten sind und daher Ausländer nichts angehen. Ich erhebe keinen Einspruch gegen Äußerungen, die darauf abzielen, mich oder das ganze deutsche Volk in der Ehre zu treffen. Ich betrachte solche Anwürfe von Gegnern als Ehrenerweisung. Es war mir vergönnt, viele Jahre meines Lebens unter dem größten Sohne zu wirken, den mein Volk in seiner tausendjährigen Geschichte hervorgebracht hat. Selbst wenn ich es könnte, wollte ich diese Zeit nicht auslöschen aus meinem Dasein. Ich bin glücklich zu wissen, daß ich meine Pflicht getan habe meinem Volk gegenüber, meine Pflicht als Deutscher, als Nationalsozialist, als treuer Gefolgsmann meines Führers. Ich bereue nichts. Stünde ich wieder am Anfang, würde ich wieder handeln wie ich handelte, auch wenn ich wüßte, daß am Ende ein Scheiterhaufen für meinen Flammentod brennt. Gleichgültig was Menschen tun, dereinst stehe ich vor dem Richterstuhl des Ewigen. Ihm werde ich mich verantworten, und ich weiß, er spricht mich frei."
Magyarul:
,,Nem védekezem olyan vádlók vádjai ellen, akiknek véleményem szerint nincs joguk ellenem és nemzettársaim ellen vádat emelni. Nem foglalkozom olyan vádpontokkal, melyek német belső ügyekkel foglalkoznak, és melyekhez külföldieknek semmi közük sincs. Nem foglalkozom becsületsértő vádakkal sem. Ezek szememben tisztelet jelei, ha ellenfelektől jönnek. Abban a kiváltságban részesültem, hogy életem számos évén át dolgozhattam nemzetem ezer éves történelme során született legnagyobb fiának helyetteseként. Még ha tudnám sem akarnám kitörölni ezt az időszakot életemből. Boldog vagyok abban a tudatban, hogy teljesíthettem a kötelességemet nemzetem iránt, mint német, mint nemzetiszocialista, mint Vezérem hűséges híve. Nem bánok semmit sem! Ha újra kezdenék, ugyanúgy cselekednék, ahogy cselekedtem, még akkor is, ha tudnám, hogy végül máglyára kerülök. Nem számít, hogy emberek mit tesznek velem. Egy napon az Örökkévaló ítélőszéke előtt fogok állni. Neki fogok számot adni tetteimről, és tudom, hogy ő felment engem."
Ami pedig az utóbbit, 1946. február 25-én szintén az utolsó szó jogán így fejezte be önmagának és nemzetének számot adó beszédét:
,,Köszönöm mindenkinek, kivétel nélkül, hogy engem ezen a súlyos úton követett. Köszönöm mindenkinek a hitét, köszönöm azt az áldozatkész beállást és kiállást, amellyel hitét alátámasztotta és amely cselekedetében vezette. Köszönöm az öregeknek, az árváknak, a hősi halottaknak, a rokkantaknak, hogy ezért a hitért szent áldozatokat hoztak. Lelkem legteljesebb meggyőződésével tisztelgek a volt ellenség hős harcosainak és hős lelkű lakosságának. Köszönöm nekik az ugyancsak becsülettel és meggyőződéssel megvívott férfias harcot. Kérem az Úristent, hogy győzelmes fegyvereikhez adja hozzá az igazság zászlaját, vezetőiknek pedig adjon bölcsességet, hogy a földgömb békéjét minél előbb megépíthessék a szabad, önálló és független dolgozó népek és nemzetek kultúrközösségének jegyében."
Nem lehet elégszer figyelmeztetnünk az e sorokban kifejezett, világunkból csaknem teljesen kiveszett erkölcsi emelkedettségre, arra, hogy így néznek szembe a halállal azok, akik az ellenségben is meglátják mindazt, ami hősies, mert becsületük erre kötelezi őket, szemben az áldozattól rettegő örökös komfortkeresőkkel, akik képtelenek kitörni nagyon is mulandó elefántcsonttornyaikból.
Igen, mindenkor erre kötelezi őket ugyanis a becsület, amelyhez mellesleg (amint Evetovics Kunó alapművében (Katolikus erkölcstan, 1940) olvassuk) bizony még a bűnösnek is joga van, hiszen ,,a hibák, bűnök ok nélküli felfedésével megbomlanék, vagy legalábbis nagyon megnehezülne az emberek egymásközti érintkezés"-e", következésképpen ,,az ebből származó sok zavar, békétlenség, harc lehetetlenné tenné az emberek együttműködését", viszont egyénileg is sokat jelent a jó hírnév, mivel ,,könnyebb a megtérés, a jó útra térés, a még fennálló, illetve meglevő becsület jó hírnév védelme alatt, míg ha valakit megfosztanak jó hírnevétől, rendesen elvész önbizalma s ez újabb bukásnak, bűnnek lesz a forrása".
Csakhogy 1945. február 11-én a budavári kitörők azzal, hogy a mégoly reménytelennek ítélt helyzetben is az utolsó csepp vérükig való harcot választották, nem bűnösök voltak, hanem hősök, akiknek ezért kiváltképpen kijár a jó hírnév, akik úgy viselkedtek, mint az 1912-ben elsüllyedt Titanic brit óriásgőzösön egy házaspár: amikor a matrózok kiadták a parancsot, hogy a mentőcsónakokba csak gyermekek és nők ülhetnek, a feleség inkább követte férjét a hullámsírba, mintsem hogy elhagyja őt. De említhetjük Nyirő József ,,Jézusfaragó ember"-ének hősét, Ajnádi Ferencet is, aki favágóként eltartva családját, egyre csak arra gondolt a számára eladdig oly szokatlanul nehéz fizikai munka végzésekor, hogy azt nem önmagáért, hanem végső soron a feleségéért, a családjáért teszi.
Éppen ezért büszkék lehetünk a hatvannyolc évvel ezelőtt a budai Várban és hegyekben fővárosunk, hazánk, mi több, egész Európa védelmében történtekre, azon honvédjeinkre, akik az említett házaspárhoz és favágóhoz hasonlóan méltán tettek szert jó hírnévre, akikre igaznak bizonyultak Balassi Bálint emlékezetes sorai:
Az jó hírért, névért,
S a szép tisztességért,
Ők mindent hátrahagynak:
Emberségről példát,
Vitézségről formát
Mindeneknek ők adnak,
Midőn mint jó sólymok,
Mezőn széjjel járnak,
Vagdalkoznak s futtatnak.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=61758 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 18:31:12, szombat
|
| |
| |
Amiről Illyés Gyula hallgatott: negyven millióan haltak éhen Ukrajnában
2013. február 09. 11:11
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
voroscsillag.jpgÖtven éve, 1963. február 10-én hunyt el a svájci Rheineck-ben az 1945-ben ,,háborús bűnös"-nek nyilvánított Milotay István, a két világháború közötti magyar közírás és 1945 utáni elhallgatott emigráns nemzeti irodalmunk valaha egyik legközismertebb kiválósága, akinek volt bátorsága lerántani a leplet a mindmáig ikonnak tekintett Illyés Gyula másik arcáról.
Ugyanis, amint ,,Oroszország" címmel 1934-ben megjelent úti jegyzeteiből kiderül, komolyan elhitte, milyen humanista világ köszöntött be a cárok által egykor ugyebár ,,nyomorba döntött" Oroszországban, megcsodálva a Moszkva belvárosát átalakító grandiózus építkezéseket, a látványos iparosítást, gépesítést. Arról azonban, hogy mi történt Ukrajnában, a Volga mentén 1921-ben a kulákok kifosztása következtében, hallgatott: ekkor ugyanis mintegy negyven millió ember halt éhen.
Elöljáróban Milotayról. 1883. május 3-án született a szabolcsi Nyírbátorban. Budapesten és Kolozsvárt jogi tanulmányokat folytatott, majd 1907-től a ,,Budapesti Hírlap" újságírója lett. 1913-ban jelent meg első - elbeszéléseket tartalmazó - kötete (Neked kedves), és alapította meg az ,,Új Nemzedék", majd 1919-ben a ,,Magyarság" című lapot. 1920-tól 1922-ig a Keresztény Nemzeti Egységpárt programjával nemzetgyűlési, 1933-tól 1945-ig keresztény párti, párton kívüli, majd kormánypárti országgyűlési képviselő. 1934-től jelent meg szerkesztésében az ,,Új Magyarság" című lap. 1944-ben a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének tagja. 1945 tavaszán Ausztriába menekült, majd - a Bregenz-i menekülttáborból kiszabadulva - Németországba, onnan 1947-ben Brazíliába, végül 1956-ban Svájcba. Írásai ettől kezdve emigráns lapokban láttak napvilágot (Új Magyarság, Új Hungária, Nemzetőr).
Életének hőskora az ,,Új Nemzedék", a ,,Magyarság" és az ,,Új Magyarság" főszerkesztői éveire esik: bennük közölt vezércikkei és korkritikái kötetekben is megjelentek (Tíz esztendő 1914-1924 (1924), A függetlenség árnyékában (1929) Új világ felé 1933-1940 (1940)). A megoldatlan társadalmi-gazdasági viszonyokat külön kötetben leplezte le (Az ismeretlen Magyarország (1930)), továbbá a falukutató mozgalom egyes képviselőinek marxista rokonszenvét (Népi válság, népi Magyarország, 1944). Száműzetésében leginkább (Szepesi András álnéven) a Habsburg-dinasztia négyszáz éves történelmének keserű történelmi tanulságait feltáró kötetén (Mohácstól Budaörsig, 1954) kívül Horthy kormányzóságának és egyéniségének árnyoldalait megörökítő, eredetileg az ,,Út és Cél" hasábjain 1953 szeptemberétől 1957 júliusáig (könyv alakban azonban csak 2002-ben a Gede Testvérek Bt. gondozásában ,,Egy élet Magyarországért - ami Horthy Emlékirataiból kimaradt" címmel) megjelent emlékiratával keltette fel olvasói figyelmét.
Következetesen bolsevistaellenes és keresztény szellemisége miatt kortörténeti művei (,,Az ismeretlen Magyarország" kivételével) a ,,Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek" első jegyzékére felkerültek. Elévülhetetlen érdeme, hogy az 1920-as évek elején ő volt a nemzeti sajtó talpra állítóinak egyike. Pintér Jenő irodalomtörténész így méltatta: ,,Milotay István az egyéni kifejező tehetség ritka erejével lehelt lelket fejtegetéseibe. A politikai eseményekhez és társadalmi jelenségekhez kapcsolódó gondolatok költői szépségekkel bontakoznak ki írásaiból. Vezércikkeinél művészibb szárnyalású szózatokat nem art ebben a korban egyetlen más magyar publicista sem. A kormányzati rendszerek szánalmas hibáinak fölfejtésében a meg nem rettenő szív őszinteségével foglalt állást, a gyakorlati fontosságú észrevételeket az érzelem aranyszálaival szőtte át. A trianoni végzet, Habsburg-kérdés, zsidó veszedelem, szociális válság, kultúrfölény, bizantinizmus, demokrácia, parasztélet, hivatalnoknyomor, ipari kapitalizmus, külpolitikai bonyodalmak mind helyet kaptak széles ívelésű vezércikkírásában. Egy-egy vasárnapi szózatát százezren olvasták, fajszerető vallomásain a nemzet széles rétegei lelkesedtek, eszmevilágából még az ellenséges sajtó is okult." Újságíró pályatársai közül Nyisztor Zoltán szerint is ,,mélyen gondolkodó fő" volt, ,,ragyogó stiliszta, a magyar glóbus problémáinak alapos ismerője, keresztény magyar fajának olthatatlan szerelmese volt, aki a legjobb értelemben vett magyar értelmiség lelkiségének hű kifejezője és egyúttal ösztönös érzelmeinek mesteri hangszerelője".
És akkor most Illyésről. Milotay a Népi válság, népi Magyarország című, 1944-ben megjelent könyvében Illyés másik arcát mutatja be. Az egyik, a közismert arca azt mutatja, hogy Adyhoz hasonlóan, ahogyan Milotay írja, ő is ,,ízig-vérig, csontja velejéig magyar költő s ugyanakkor nagy, sokrétű európai műveltség birtokosa, akinek lelke és tehetsége a görög vagy a humanista költészet szépségeit éppúgy felitta, mint az angol vagy francia líra remekeit. Ezeket is, amazokat is eredetiben olvassa s nemcsak költő, de kitűnő író és esztétikus is és amúgy mellékfoglalkozás gyanánt - kitűnő banktisztviselő. Ezen túl és ezen felül: radikális forradalmár, már nem is polgári, inkább proletár értelemben, akár a marxista szocializmus, akár a magyar agrárszegénység dózsai értelmezése szerint."
Hozzáteszi árnyként ugyanakkor, hogy bár a ,,gyermekkori sivár környezet, a pusztai, tanyai szegénység" benyomásait sohasem feledte, a nagyváros légköre mégis teljesen átformálta szellemiségét, neki ugyanis ,,nem kellett küzdenie a Trianon utáni húszas évek állásnélküli ifjúságának gondjaival", szemben népi irodalmunk klasszikusai közül Sinka Istvánnal, Erdélyi Józseffel vagy Sértő Kálmánnal, hiszen a ,,Nyugat" folyóirat köre tárt karokkal fogadta, olyan környezetbe kerülve, amely ,,a múlt, a liberális radikalizmus hagyományait őrizte, de ugyanakkor bizonyos mértékig a zsidóság és a szocialista-kommunista gondolat- és érzelmi világ szuggesztióit is képviselte. Ezektől ösztönöztetve tesz Illyés Gyula tanulmányutat Szovjet-Oroszországban, hogy úgynevezett tárgyilagos útirajzokban, amelyeken a rokon érzés eltitkolhatatlan melege süt át, számoljon be ottani tapasztalatairól."
Igen, ugyanis mi sem mehetünk el szó nélkül Illyés másik arca, a Milotay említette, ,,Oroszország" címmel 1934-ben megjelent ,,tárgyilagos" naplójegyzetei mellett, melyekből kiderül, hogy komolyan elhitte, milyen humanista világ köszöntött be a cárok által egykor ugyebár ,,nyomorba döntött" Oroszországban, megcsodálva a Moszkva belvárosát átalakító grandiózus építkezéseket, a látványos iparosítást, gépesítést. Arról azonban, hogy mi történt Ukrajnában, a Volga mentén 1921-ben a kulákok kifosztása következtében, hallgatott: ekkor ugyanis - amint P. Sinzig Péter OFM könyvében (Embersorsok a viharban, 1942)) olvassuk -
mintegy negyven millió ember halt éhen. S akkor még a vallásüldözéseket, a politikai ,,tisztogatások"-at nem is említettük. Száz szónak is egy a vége: rajongókkal persze nyilván kár vitatkozni, azonban a tárgyilagosabb olvasóktól alighanem elvárható, hogy leszámoljanak a mindig igazmondó Illyés mítoszával.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=61748 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 15:50:19, szombat
|
| |
| |
MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG
NYÍLT LEVÉL
LÁZÁR JÁNOS ÁLLAMTITKÁR ÚRNAK
A MINISZTERELNÖKI HIVATAL VEZETŐJÉNEK
BUDAPEST
TISZTELT ÁLLAMTITKÁR ÚR!
A Magyar Justitia Bizottság, valamint számos választópolgár nevében (saját személyemet is beleértve) - rendhagyó módon - fordulok Önhöz, a holokauszt tárgykörében kifejtett állásfoglalásának átgondolását és módosítását kérve, mert véleményünk szerint az Ön ominózus nyilatkozata részben hamis történelmi alapokra épül, részben pedig ellent mond a jog és az igazság nemzetközileg is elfogadott kritériumainak.
El kell utasítanunk az Ön által hangoztatott tételt, miszerint a magyarok a bocsánatkérést tekintve, adósai a magyar zsidóságnak. Igazolható, hogy semmilyen adósságunk nincsen, az egykori szélsőséges bűnözök elítélése maradéktalanul megtörtént, a többieknek pedig pontosan annyi köze volt a nácik által beindított és erőltetett deportálásokhoz, mint az ország zsidó származású magyar állampolgárainak, többek között azoknak, akiket a hazánkat “felszabadító" Vörös Hadsereg kiengedett a gettóból, és akik hálásak lehetnek Horthynak a gettóba zárásukért, mert a németek által megszállt európai államok zsidósága nem részesülhetett hasonló kegyben, mivel elsöprő százalékukat likvidálták Hitler, Himmler és Eichmann pribékjei, nem elfelejtkezve Sztalin kitelepítési és likvidálási akcióiról.
A kollektív bűnösségének elvi, valamint gyakorlati mesterei a nácik és a bolsevikok voltak (bár Benes Eduard is prófétájuk lehetne), és sajnálatos hogy Lázár úr is (közvetlen vagy közvetett módon) ennek az elvnek a híve, sőt törvényerőre kívánja emeltetni.
Tisztelt Lázár Úr! 2014 nem lehet a holokauszt emlékéve, legfeljebb papíron és szólamokban, mint ahogyan nem lehet (és értelmetlen) az Ön által említett felejtés tilalmát törvényerőre emelni, valamint a bocsánatkérést a nemzeti identitás részévé tenni, mert ha az identitás a kulturális értékek azonossága, támaszkodva a közös nyelvre és történelemre, akkor a bocsánatkérés csak úgy lehet ennek a része, mint a parlamentnek a vidámpark.
Ami pedig a szembenézés és felejtés tilalmát illeti, az nem más, mint egy időben, tartalmában és aktualitásában is olyan ellenőrizhetetlen, végrehajthatatlan, valamint illékony törvény lenne, amely csak az ostoba és használhatatlan törvények számát szaporítaná.
Feldmájer úr is fatális tévedésben van, amikor a nemzeti szembenézésről értekezik, mivel kis országunk többet tett a zsidóságért, mint bármelyik európai állam, vagy más kontinensek államai. Talán a deportáltak közül ide jöttek vissza legtöbben a második világháború után, itt találták meg a számításukat, itt részesültek a legtöbb jóvátételben és egyetlenegy sem került a hajléktalanok táborába!
A MAZSIHISZ ügyesen elhallgatja azokat a személyeket, akik életük kockázatásával segítették a gettóban lévőket, és azokról sem emlékeznek meg, akik fegyverrel léptek fel a németek és a nyilaskeresztes legények ellen. Még csak válaszra sem méltatták a hasonló tárgyban készült leveleimet. Arról már nem is beszélve, hogy zsidó honfitársaink egy szóval sem ítélték el a magyar állampolgárok “málenkij robotra" történt deportálását vagy Tito által levezényelt magyar ajkú polgárok tömeges, mintegy 40 ezer fő kivégzését, annak ellenére, hogy sokukat összedrótozva élve égették el a felgyújtott szalmakazlak lángtengerében, amely a németek által alkalmazott gázosítási módszerhez viszonyítva a holokauszt borzalmasabb változatának minősült!
Mi ezt sem felejtjük el,- ezért az Ön vagy a MAZSIHISZ által tervbe vett 2014-es holokauszt emlékévé való nyilvánítását - a tartalma miatt -, kifejezetten a diszkrimináció és az elfogultság tipikus (etalon) példájának tartjuk. Ez vonatkozik a bocsánatkérésre is, egy nemzet nem kérhet bocsánatot, mert az a kollektív bűnösség elismerését és alkalmazását jelentené. Az egykori kivégzett bűnösök már nem kérhetnek bocsánatot, a többieknek pedig nincs miért! Ugyanakkor azt sem felejtettük el, hogy Kun Béla, Rákosi, Kádár bandája sem kért bocsánatot pedig az ő számlájukat is kivégzettek, megkínzottak és kitaszítottak sokasága terheli. Biszku elvtárs például még büszke is a tettére, szép nyugdíjjal éli a világát, de nem hallani arról, hogy a MAZSIHISZ szorgalmazná a felelősségre bocsátását vagy a bocsánatkérését, többek között a zsidó honfitársaink kivégzése miatt.
Mi kategorikusan elutasítjuk Lázár úr és a MAZSIHISZ tervezett lépését, kikérjük magunknak, hogy a magyar nemzetet megbélyegezzék és megalázzák, ezzel is továbbszítva (vagy fokozva) az ellentéteket a történelmet nem ismerők, valamint az igazságot képviselők között. Meggyőződésünk, hogy minden magyar állampolgár (faji vagy nemzetiségi hovatartozásától függetlenül) önérzetét sértenék ezek a semmire sem vezető, semmilyen pozitív előjelű eredményt nem hozó, egyes elfogult személyek által kiizzadt elképzelések valóra váltása.
Befelezésként: mi nem differenciáljuk a történelmi tényeket, az áldozatok és a hóhérok hovatartozását. Minden áldozat megérdemli, hogy emlékét megőrizzék, és minden hóhér, hogy elnyerje méltó büntetését! Ennek szellemében ellenezzük a Lázár úr nyilatkozatában foglaltak realizálását, és nyomatékosan kérjük, hogy ezt a kérdéscsomagot úgy felejtsék el, mint a felelősségre vonásra vonatkozó választás ígéretüket.
Tisztelettel, az MJB nevében:
(Prof. Dr. Bokor Imre)
Igen, nem tévedés: amint a Mazsihisz 2013. január 17-én honlapjára feltett, a Magyar Távirati Iroda információin alapuló közleményéből kiderül, az ember értékét saját bevallása szerint kizárólag anyagi állapotától függővé tevő Lázár János a holocaustvallás híveitől való örökös bocsánatkérést egyenesen törvényerőre emelné, a "nemzeti identitás" részévé tenné, tekintettel a holocaust, a "magyar történelem egyik legsötétebb fejezete feldolgozatlanság"-ára. Arról viszont, hogy mikor válik az emlékezés, az oktatás részévé végre az Andrássy út 60-ban ugyebár nem Nílus menti székelyek által véreinken végrehajtott körömletépések, szájba vizelések, perverz kínzások ismertetése, valahogy ezúttal is elfelejtett informálni.
"A szembenézés és a bocsánatkérés esztendejének kell lennie 2014-nek, a holokauszt emlékévének - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön az MTI-nek, miután megtartotta alakuló ülését a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság. Lázár János szerint a szembenézés az emlékezés parancsának és a felejtés tilalmának törvényerőre emelését jelenti, a bocsánatkérést pedig a nemzeti identitás részévé kell tenni."
A Feldmájer-Zoltai duó kommünikéjében azonban mást is olvasunk:
"A holokauszt emlékévének nem az egyéni, nem az értelmiségi szembenézések és bocsánatkérések idejének, és nem is a jogi-politikai igazságtétel idejének kell lennie, hanem a nemzeti szembenézés, a nemzeti bocsánatkérés idejének."
Vagyis a kollektív bűnösség dimitrovi elmélete a politikai korrektség kritériuma, továbbra is cél, hogy "felkutassuk a bűnösöket, akik közt magyarok is voltak, és hogy megkövessük az áldozatokat", pláne, hogy "az elmúlt két évtized ebben a kérdésben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket", holott "a magyar állam bűnös volt a holokausztban" (így!), éspedig "kétszeresen is: először azért, mert nem védte meg a megsemmisítéstől saját polgárait, másodszor pedig azért, mert asszisztált, erőforrásokat adott a népirtáshoz".
Nos, a tényleges "megsemmisítés"-ről, "népirtás"-ról, vagyis az 1945 után a Gulágokon, Recsken át egészen az Andrássy út 60-ig történtekről, az ugyebár nem Nílus menti székelyek által véreinken végrehajtott körömletépésekről, szájba vizelésekről, perverz kínzásokról valóban volna mit informálni, sőt kellene is a nemzeti identitás, mármint a magyar részeként. Mivel azonban ez vélhetően a holocaustvallásnak hódolás befejezhetetlensége miatt ezúttal is kimaradt az államtitkári hűségesküből, ezúttal megpróbáljuk röviden, amolyan szokásos Hunhír-ötpercben pótolni, éspedig dr. Málnási Ödön történész könyve (Magyar Mártyrok, 1958) idevágó fejezete idézésével. Íme:
"A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt, aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb "munkához": nemi szervét gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer, azután általános.) Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal, míg véresen kifordult, és az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt. Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált módszer.) De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált."
Csak halkan kérdezzük: lehetséges, hogy minderről az államtitkár nem is tud, vagy "nemzeti identitás"-on kizárólag eleve a kínzók többségéét érti, végül, nem gondolja, hogy a holocaustvallás híveitől való örökös bocsánatkérés törvényerőre emelése csak a közismert "anti"-előtagúak számának nem várt nagyságrendű gyarapodását eredményezi?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 14:47:32, szombat
|
| |
| |
2013-02-09. 10:58
Auschwitz Fan Club, Zsidó A Kemencében - a briteknél tényleg akad némi antiszemétizmus
Tavaly 5%-kal növekedett az ,,antiszemita incidensek" száma Nagy-Britanniában - derült ki a Community Service Trust elnevezésű zsidó ,,biztonsági szervezet" felméréséből. Mióta gondosan számolgatják a zsidók sérelmére elkövetett cselekményeket, soha ennyi verbális vagy tettleges támadás nem történt a zsidókkal szemben, mint tavaly.
2011-ben ugyanis 608 ,,antiszemita incidens" következett be a szigetországban, 2012-ben viszont már 640 esetet jelentettek. Létezik immár együttműködési program is Londonra és környékére kiterjedően a rendőrség és a zsidó szervezetek között, melynek köszönhetően hozzávetőleg száz bűnös cselekmény ténye jutott a hatóságok (és az őket ellenőrző cionisták) tudomására. A fővárosban állítólag 55%-kal növekedett a felsőbbrendű faj tagjainak sérelmére elkövetett támadások száma - már legalábbis ha hinni lehet a ,,felmérés" adatainak. (Mégis miattunk hisztizik a leginkább Izrael.)
Az incidensek döntő többsége egyébként ,,verbális támadás" volt, de az épületek falaira felfestett, a zsidókra nézve sérelmes feliratok is szép számmal szerepelnek a statisztikában. Valóban tettlegességig fajuló összetűzés - melynek zsidók is részesei voltak - azonban csak hatvan esetben történt.
“A nyilvánosságra került adatsor erőteljes figyelmeztetés arra nézve, hogy az antiszemitizmus jelen van a társadalomban" - jelentette ki Eric Pickles parlamenti képviselő, a helyi közösségek és önkormányzatok minisztere. “Ezeknek az incidenseknek mindegyike gyalázat, és továbbra is ébereknek kell lennünk az ilyen esetekkel kapcsolatban" - mondta fel a sablonszöveget a miniszter, hozzátéve, hogy immár a ,,zsidó közösség is bátrabban hallatja hangját, és jelenti a tudomására jutott eseteket a rendőrségnek és a Community Security Trust nevű szervezetnek". Mindez pedig ,,megkönnyíti a probléma súlyának megítélését és annak meghatározását, milyen további intézkedések szükségesek" - közölte a cionisták zsoldjában álló politikus.
Mindemellett kiderült az is, hogy a ,,zsidó szervezetek" és az irányításuk alatt álló hatóságok pontosan számon tartják a ,,virtuális térben" elhangzó, a ,,zsidók ellen gyűlöletet keltő" megnyilvánulásokat is. Az egyes közösségi oldalakon (elsősorban a Facebookon, Twitteren és YouTube-on) ugyanis 2012-ban állítólag hatszorosára nőtt a ,,antiszemita incidensek" száma a megelőző esztendőhöz viszonyítva. Hogy pontosan milyen kijelentés számít ,,antiszemita incidensnek", azt ugyan senki soha nem határozta meg, ennek ellenére mégis tényként kellene elfogadnunk az alábbi adatot: 2012-ben 80 ,,verbális támadás" érte az internetes közösségi oldalakon a zsidókat, míg 2011-ben csak 12.
Dave Rich, a zsidók biztonságára ügyelő Community Security Trust szóvivője az alábbiakban határozta meg az egyre szaporodó ,,incidensek" okát: ,,Azok az emberek, akik korábban antiszemita megjegyzéseket tettek a kocsmában, de tovább nem mentek el, most a Twitteren mondják el, amit a zsidókról gondolnak".
És hogy mit gondolnak? Kimondani is szörnyű, de például a Twitteren ezernél is több követője van a ,,Zsidó egy kemencében" elnevezésű csoportnak:
Rákattintva elérhető
Mi több, állítólag létezik valahol egy világhálós szerveződés, mely az ,,Auschwitz Rajongóinak Klubja" nevet viseli. Borzalmas...
Perge Ottó - Jewishpress nyomán
További részletek: http://kuruc.info/r/4/107795/#ixzz2KPRwNcHc
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 14:44:41, szombat
|
| |
| |
2013-02-09. 08:56
A fideszes diktatúrában csak imádni és pénzelni szabad a büdös cigányt - kirúgták az igazmondó konyári tanárt - interjú
Azonnali hatállyal, rendkívüli felmentéssel megszüntette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke annak a konyári tanárnak a közalkalmazotti munkaviszonyát, aki Érpatakon nagy nyilvánosság előtt "elítélő módon beszélt tanítványairól és a munkahelyén tapasztaltakról egy gyűlésen" - közölték csütörtökön.
Vígh Szilárd szomorú esete a "Nemzeti Összefogás Rendszerével"
A Klik közleménye szerint a történelem szakos, cigány népismeretet is tanító férfi "tanárhoz méltatlan" viselkedéséről az internetre is felkerült egy videofelvétel, munkáltatója onnan értesült az esetről (amint megírtuk, a felvételről először cikkező, zsidó HVG feszegette az ügyet, folyton érdeklődve az illetékesektől, hogy miért késik már a megtorlás az igaz szavak miatt).
Az ügyet azonnal kivizsgáltatta a fenntartó, a tanárt is meghallgatták, aki, egyenes ember lévén, elismerte, hogy ő szerepel az említett videofelvételen, az ott elhangzott véleményét magáénak vallja és fenntartja.
A Klik kiemelte: a köznevelési törvény értelmében a pedagógusnak az oktató-nevelő munkán túlmenően kötelessége, hogy a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak "emberi méltóságát és jogait" maradéktalanul tiszteletben tartsa (az nem számít, hogy ők soha semmit nem tartanak tiszteletben - a szerk.), és a hivatásához méltó magatartást tanúsítson.
A Hajdú-Bihar megyei Konyár általános iskolájában tavaly október óta részmunkaidőben dolgozó tanár a kijelentéseivel megsértette a vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a pedagógusi titoktartást, a "tanulók és szüleik emberi méltóságát" (mintha lenne nekik ilyesmi - a szerk.), ezért viselkedése nem egyeztethető össze a pedagógusi munkakörrel - tették hozzá a közleményben.
Mi is volt ez a szörnyű bűn? Az igazság kimondása, amitől az ember azonnal cigányellenessé, antiszemitává, méltatlanná és holokauszttagadóvá válik:
(MTI - HVG nyomán)
Frissítés: "Tanár kollégáim egyetértenek velem, de félnek elmondani az igazságot, Magyarországon nincs demokrácia" - a Szebbjövő.hu interjút készített a kirúgott tanárral:
- Néhány szóban összefoglalná azok számára, akik nem látták a videófelvételt, hogy mi verte ki ennyire a biztosítékot a médiában?
- Érpatakon én mint magánember szólaltam fel, spontán felszólalóként, és elmondtam véleményemet a konyári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában szerzett tapasztalataimról. Többek között arról beszéltem, hogy néhány cigány gyerek tisztességes, becsületes, szorgalmas, jól nevelt, de a döntő többség tiszteletlen, neveletlen, a sokszori békés tanári felszólítások ellenére sem viselkednek fegyelmezetten. Sem a szaktanári figyelmeztetők nem használnak, sem az egyesek, ezért hülyéknek neveztem őket, vagyis úgy fogalmaztam, nem is az a baj, hogy hülyék, hanem hogy primitívek.
- Különböző sajtóorgánumokban az is megjelent, hogy ön cigány gyerekek verésével büszkélkedett az ominózus érpataki beszédében.
- Ezt a hazug állítást, aljas rágalmat ezúton is határozottan visszautasítom. Még egyszer mondom, ez egyszerűen hazugság. Nem igaz, hogy én cigány gyerekek verésével büszkélkedtem. Arról beszéltem Érpatakon, hogy félnék megütni őket, nehogy eltörjön a csigolyájuk, de néhányszor fizikai erőszakot kellett alkalmaznom néhány súlyosan problémás viselkedésű cigány gyerekkel szemben. A "fizikai erőszak" kifejezés is téves volt, rossz szóhasználat tőlem, ugyanis én néhány alkalommal a többszöri békés szándékkal felszólított, súlyosan fegyelmezetlen cigány gyerekeket hónuk alá nyúlva felemeltem a padból, és oda tettem, ahová ülniük kellett volna, ahová kértem szépen legalább hatszor minden alkalommal őket, hogy üljenek át.
- Nehezményezte valaki ezen eljárását?
- Ezen cselekedeteim ellen sem hozzám, sem a tagintézmény-vezető asszonyhoz nem érkezett sem a szülők, sem a diákok részéről panasz egyetlen alkalommal sem, ráadásul a gyerekek is játékosan fogták fel ezeket az "akcióimat", soha nem tanúsítottak ellenállást az általam padból kiemelt neveletlen, tiszteletlen cigány gyerekek, tehát ezért is gondolom úgy ma már, hogy hibás volt a "fizikai erőszak" kifejezés használata is tőlem Érpatakon.
- Önnek milyen a kötődése a településhez, ahol eddig tanított?
- Születésem óta Konyáron lakom, sőt, az őseim évszázadokra visszamenően Konyáron éltek.
- A botrány kipattanása előtt mi jellemezte a munkakörülményeit Konyáron?
- Tavaly október 1-jétől dolgoztam Konyáron, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Történelmet és cigány népismeretet tanítottam, óraadóként, félállásban. Heti 12,5 órát tartottam, azonban december közepén a konyári tagintézmény-vezető közölte velem, hogy 2013. január 1-jétől másik félállást, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős állást is megkapom, így ez évtől már nem mint óraadó, hanem mint teljes állású, kinevezett foglalkoztatott fogok dolgozni az iskolában. A tagintézmény-vezető asszony saját elmondása szerint az igazgató úrral beszélte ezt meg, és azt is közölte, hogy majd január közepén-végén, amikor aláírom a kinevezésemről szóló szerződésemet, akkor visszamenőleg január 1-jétől megkapom a fizetésemet már mint teljes állású foglalkoztatott. Ennek tudatában kezdtem végezni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladataimat. A 2013. januári jelenléti íven már nem az óraadók között, hanem a kinevezett, teljes állású tanárok között szerepel a nevem. Erről fénymásolataim vannak. Tehát én 2013. január 23-ig annak tudatában dolgoztam teljes állásúként, hogy ki fogják fizetni a béremet.
- Ha jól sejtem, a botrány miatt ez is másképp alakult...
- A fordulat ez ügyben január 23-án, szerdán történt, amikor értesített a tagintézmény-vezető asszony, hogy nem folytathatom a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataimat. Bár én a kinevezésemről szóló szerződést Derecskén január közepén aláírtam, amelyben rögzítve volt, hogy én fő- és teljes állású foglakoztatott személy vagyok, és hogy visszamenőleg, 2013. január 1-jétől érvényes a szerződésem, amely bruttó 142 ezer forintnyi fizetésről szólt, ami járt volna egy teljes ledolgozott hónap esetén. Csakhogy én február elején az addigi óraadói fizetésemet kaptam meg, ami bruttó 78 ezer, nettó 52 ezer forint volt, tehát az általam gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként egész hónapban ledolgozott óráim után nem kaptam fizetést! Ez számomra elfogadhatatlan. Február 7-én délután 4 órakor pedig a tankerületi igazgató és az iskolaigazgató közölte velem, hogy azonnali hatállyal elbocsátott engem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.
- A kollégái hogyan vélekednek az ön esetéről?
- Azt gondolom, ma Magyarországon nincs demokrácia, mert a tanár kollégáim, akik négyszemközti beszélgetéseink során, valamint a nevelői szobában igazat adtak nekem, és egyetértettek az Érpatakon elmondott beszédem tartalmával, nekik - sajnos teljes joggal - félniük kell attól, ha nyilvánosság előtt elmondják az igazságot. Mert ha őszinték, akkor elvesztik az állásukat, egzisztenciájukat. Félelemben kell élniük ma Magyarországon az értelmiségi embereknek! A tagintézmény-vezető asszony is mondott még súlyosabb dolgokat is a problémás viselkedésű cigány gyerekekre vonatkozóan, mint én, de persze ezt másik szavában tagadta. Sajnos vannak ilyen jellemtelen emberek... De én a tantestület előtt is idéztem Deák Ferenc szavait, aki azt mondta: "El lehet ugyan gonoszság és alacsony eszközök által az igaz ügyet is nyomni egy időre, de végre csakugyan hatalmas erővel feltámad az igazság és elnyomóit rettentően megbünteti". Én hiszem és bízom benne, hogy az igazság az esetemben is győzni fog.
Bogdán Szabolcs
Korábban írtuk:
- Egy őszinte tanár: A cigányok mocskosak, büdösek, primitívek, csak a fizikai erőszak segít
- Kezdődik: vizsgálatot indítanak a konyári tanár ellen, amiért elmondta az igazat a mocskos, büdös, primitív cigányokról
- Kiáll a cigányimádók által meghurcolt konyári tanár mellett a Jobbik
További részletek: http://kuruc.info/r/2/107742/#ixzz2KPRId54X
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 14:29:41, szombat
|
| |
| |
Alaptörvénybe írják a röghöz kötést
2013. február 8., péntek, 17:30
Majdnem az összes kormánypárti képviselő aláírása szerepel a péntek délután benyújtott alkotmánymódosításon, amelyben a már ismert változtatásokon túl a röghöz kötés lehetőségét, valamint az egyetemi autonómia korlátozását is beleteszik a törvénybe. Az alkotmánymódosításban szerepel még a szülő-gyermek kapcsolat kiterjesztése, a gyűlöletbeszéd szabályozása, valamint Kövér László rendészeti, fegyelmezői feladata is.
A Fidesz képviselőcsoportja péntek este benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény negyedik módosításait tartalmazó jogszabály-tervezetet. Az alkotmánymódosításon az összes kormánypárti képviselő neve szerepel, de egy-két aláírás hiányzik a listáról.
A javaslat több elemét - például az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok változását, vagy a kommunizmus elítélését - már pénteken délelőtt ismertette Gulyás Gergely. A javaslatban ezek mellett szerepel több, a felsőoktatásra vonatkozó javaslat is. Beleírják például az alaptörvénybe azt, hogy az egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a törvény keretei között a kormány határozza meg.
Korábban a rektori konferencia már többször jelezte a kormánynak, hogy elfogadhatatlannak és az egyetemi autonómia megsértésének tartja a kancellárok, azaz a kormány által kinvezett gazdasági felügyelők kinevezését, de a kormány ebben az ügyben semmiképp nem hajlandó engedni. Fideszes képviselők azt mondták, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a párt gyulai frakcióülésén is kijelentette szerdán, hogy a minisztérium ragaszkodik a kancellárokhoz, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, márpedig a kormány világosan szeretné látni az intézmények működését, és azt, hogy mennyibe kerül az államnak egy hallgató.
Bekerül az alaptörvénybe a röghöz kötés lehetősége is. Eszerint az állami támogatásért cserébe meghatározott időtartamú munkaválallást vagy vállalkozást írhatnak elő, aminek szabályait egy törvényben írnák elő. Az indoklás szerint az egyén mellett a közösség érdekeit is szolgálja az, hogy a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását, azaz a képzés állami finanszírozását feltételhez kösse az állam.
Az Alkotmánybíróság mindenkit meghallgat
Az alaptörvénymódosítás több az Alkotmánybíróságot érintő rendelkezést is tartalmaz. A legfontosabb, hogy a Fidesz vezetőinek korábbi bejelentéséhez híven megtiltják az Ab-nak, hogy a döntéseinél figyelembe vegye a korábbi döntéseit. A indoklás szerint ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a testület a korábbi döntéseivel megegyező következtetésre jusson. Kibővítik azoknak a körét, akik utólagos normakontrollt kérhetnek az Ab-tól, így a jövőben már a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, önkormányzati rendeletek esetében pedig a kormányhivatalok is az Ab-hez fordulhatnak.
Újítás, hogy az Ab a jövőben meghallgatja a vizsgált törvény benyújtóját vagy kezdeményezőét, a vizsgálat ezen szakasza nyilvános. Ennek a rendelkezésnek a szükségességét korábban Kósa Lajos fideszes ügyvezető elnök magyarázta. Példaként azt mondta, hogy ha a kormányhivatal vezetője az Ab-hoz fordul egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor az Ab-nek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét. "Hallgattassék meg a másik fél is - ezt a parancsot az Ab munkájába is beillesztjük" - magyarázta.
A Fideszes képviselők el szeretnék kerülni a korábbi eljárásbeli buktatókat, ugyanis az alkotmánymódosítással lehetőséget adnának a köztársasági elnöknek arra, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen előzetes normakontrollt, rendben csinálta-e az alkotmánymódosítást az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság csak az alkotmány megalkotásának és a kihirdetésének eljárási körülményeit nézheti, tartalmi vizsgálatot nem folytathatnak. Az indoklás szerint ezzel bővül az Ab jogköre.
Pontosítottak az Ab hatáskörének megnyirbálását előíró szabályon is. A szabály szerint az Ab csak korlátozottan vizsgálhatja a költségvetést érintő jogszabályokat egészen addig, amíg az államadósság nem csökken a teljes haza össztermék felére vagy az alá. Ezt most kiegészítenék egy olyan passzussal, hogy az Ab ez után az időszak után sem vizsgálhatja a magas államadósság idején hatályos rendelkezéseket, azaz visszamenőlegesen nem semmisítheti meg azokat.
Az előzetesen bejelentett szándék szerint Alkotmányba foglalják az Országos Bíró Hivatal létét is, illletve az Átmeneti rendelkezésekből azokat a passzusokat is átemelik, amelyek szerint az OBH elnöke kijelölheti, mely bíróságokon tárgyaljanak bizonyos ügyeket. A legfőbb ügyész hasonló jellegű joga is belekerül az alkotmányba.
Isten, haza, család, gyűlölet
A most benyújtott alkotmánymódosításban kiegészítették a házasság és a család definícióját. A módosítás szerint "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony" lesz. Az indoklásban azt írják, hogy a szülő-gyermek viszonyt - a vérségi kapcsolatokon túl -, ki szeretnék terjeszteni a gyámsági és az örökbefogadási kapcsolatokra is.
Ahogy azt korábban a kormánypártok jelezték, bekerül a módosítások közé a kommunizmus bűneinek elítélése is, de kihagyják a felsorolt, elítélt szervezetek közül az MSZP-t. Benne marad az alaptörvényben a kommunista nyugdíjak csökkentése, a kommunizmus idején kárt szenvedett polgárok új kárpótlásának tilalma is, és szerepel a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló rész is.
A módosítás a korábbiakhoz képest részletesebben szabályozza az egyházak elismerésére vonatkozó részeket. Az egyház és az állam viszonyáról szóló részben új fogalomként megjelennek a vallási tevékenységet végző más szervezetek is az egyházak mellett, de bővebben ezekről nem szól a módosítás.
Mint arról Gulyás Gergely már korábban is beszélt, a kampányszabályok egy részét is beleírják a törvénybe. Az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a többi hirdetési lehetőséget pedig sarkalatos törvényben korlátozhatják.
Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz azt is, hogy az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet. Gulyás Gergely a benyújtás előtt azt is mondta ezzel kapcsolatban, hogy az államnak az a feladata, hogy emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa.
Újdonság a gyűlöletbeszéd szabályozása is a tervezetben. A szólás- és véleményszabadságról szóló cikket kiegészítik azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, akik pedig sértve érzik magukat, azok a törvény keretein belül bírósághoz fordulhatnak. Az indoklás szerint ezzel a kormánypártok meg szeretnék teremteni az alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit.
Kövér Lászlót is nagyobb hatalommal ruházzák fel. A parlament "zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében" a házelnök rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol, de emellett rögzítik az Országgyűlési Őrség feladatait is, ami az Országgyűlés biztonságáról gondoskodik. A házelnök rendszabályozó jogkörének kiterjesztése a jobbikos Gyöngyösi Márton antiszemita felszólalása után merült fel.
A cikket az alábbi címen találja:
http://www.origo.hu/itthon/20130208-a-fidesz-modositja-az-alaptorvenyt.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 14:24:20, szombat
|
| |
| |
Két aggastyán, miután kissé beittak, elhatározták, elmennek a kupiba. A madám, látván kikkel van dolga, végignézi őket, elmegy a szobalányhoz és
utasítja:
- Menj, tegyél be két felfújt guminőt egy-egy szobába az ágyba. Ezek jó részegek, nem veszik majd észre a különbséget, meg minek fárasszam a lányaim
hiába. Ezek után betessékeli az aggastyánokat a szobákba, tegyék kedvükre, amiért ide jöttek.
Haza menet az úton megszólal az egyik öreg:
- Azt hiszem az én nőm már halott volt.
- Hogy-hogy, halott?! Honnan képzeled ezt?
- Hát, meg sem mozdult szeretkezés közben!
- Lehetett volna rosszabb is! Azt hiszem az enyém egy boszorkány volt!
- Boszorkány?! Honnan veszed ezt?
- Tudod, még a bemelegítés alatt picit beleharaptam a fenekébe, erre szembefingott és kiszállt az ablakon! Ráadásul magával vitte a műfogsorom is! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 13:54:26, szombat
|
| |
| |
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Uyv6p_8oqnY
Budapest hős védőinek példamutatása útmutató minden magyar hazafi számára! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 13:51:02, szombat
|
| |
| |
2013.02.09. 02:38 Fabius
Simicska és a földoligarchák örülhetnek
Kedves Lajosom, Miklósom, ciprusi barátaink szeretett népem!
Jipiájé! Megvan az Unió költségvetése, nem kerültünk arra a szopóágra amire kerülhettünk volna. A magyar gazdaság stabil, mint a februárban még talpon álló rohadt nád. Jelentős presztízs birtokában voltunk, az ország stabil költségvetése ez első módosítással megvárta a tavaszi ülésszakot, élt negyvenkét napot ahelyett, hogy január másodikán összeomlott volna. Ezt sikerként könyvelték el, nekem, mert ugye ki másnak, hiszen minden ami siker azt én egyedül követtem el az ország érdekében. Nem számít, hogy a Moody's továbbra is bóvliban tart minket és a középtávú gazdasági növekedési kilátásainkat gyengébbnek tartja minden környező országénál. Az sem számít, hogy a tárgyaláson csöndben ültem a sarokban, amíg a kohézió barátai csoport kijárta amire lehetősége volt. Én nyertem egyes egyedül és kész. Plusz aki felemlegeti, hogy volt még valaki aki a tárgyalássorozat előtt Magyarországért lobbizott Johannes Hahn regionális fejlesztési biztosnál, és esetleg ennek a körülménynek köze lehet az eddigi merev elutasítás feloldásához, az másodpercek alatt valamelyik busz hátuljára ragasztva találja magát!
Gyerekek! Örvendezzetek, hisz tényleg a siker napja ez, a téli fonnyadt narancs lécsavarásának ünnepe!
simicska-lajos.gif
Örvendezzetek és mondjatok hálát Istennek, azaz nekem a sikerért! Te, legkedvesebb Lajosom a kohéziós pénzek további felhasználásával újíthatod fel vidáman a vasútvonalainkat, kerül amibe kerül, vizsgál az OLAF amit akar! Te, kedves Seszták Miki cimborám tovább lobbizhatsz a már tuggyukik által tuggyukhol bejegyzett cégeknek az Unió új, határokon is átívelő netes hálózatfejlesztő pénzeiért. És végül, de nem utolsó sorban ti, kedves földoligarchák, akikre a következő ciklusban is a legtöbbet költi az Unió, örvendezzetek! Hisz ezért vívtuk sokszor könyöklős, hazudozós és időutazós harcunkat a kisbirtokosok kiszorításáért. Ezért vesztem össze Ángyánnal a földtörvényen, ezért a vigyorért küzdöttem inam szakadtáig, ami most Mészáros Lőrinc arcára kiült.
Fellélegezhetünk most együtt édeseim, kincsei a nernek! Mert voltak pillanatok amikor ennek az egésznek annyi értelme látszott, mint Viagrával tömni egy eunuchot. Szerencse, hogy nem adtam fel, hogy a magyar gazdaság tündérmesébe illő sikersztori, mert a hét régiójából hat európa legszegényebbjei közé tartozik, és így 1,56 milliárd eurós bónusz is fel tudtunk nyalni miattuk. Mondtam én, hogy a negatív növekedés is növekedés amiért eurómilliárdot adnak. De ne higgyétek, hogy ez azt jelenti hazánk az egyik legszegényebb kódis az Unióban, egyszerűen csak unortodox gazdagok, tehetségesek és jómódúak vagyunk. De a fejenként jutó 712 ezer forint támogatásra, a listán elfoglalt második helyünkre a Jobbik is bekussolhat a lépjünk ki a zúnióból szövegével, mert ennyit szinte senki nem szakít a közös kasszából, mint mi!
Úgyhogy térdre, imához, szaporán hányjátok magatokra a keresztet, nehogy az Európa Parlamentnek eszébe jusson a vétójogával kukázni az egészet.
Ölellek Benneteket, csókpuszi, Viktor!
http://varanus.blog.hu/2013/02/09/simicska_es_a_foldoligarchak_orulhetnek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-02-09 13:20:17, szombat
|
| |
| |
Laurent Louis belga képviselő leleplező beszéde... (Köszönjük Laurent Louis!)
http://www.youtube.com/watch?v=3K0eeajMhwM |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2013. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
543 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 370
- e Hét: 10637
- e Hónap: 21748
- e Év: 175244
|
|
|
Offline
