|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 21:56:34, hétfő
|
| |
| |
Reng az OTP - a kisegér csatája az elefánttal
2013.07.22. 12:50
|
Frissült: 2013.07.22. 13:40
Ez már háború lenne a bankvezér és a kormányfő között?
AZ OTP hétfőn reggel tovább zuhant, nem csökkent a napok óta tartó eladói nyomás a bankpapír piacán. A részvény hétfőn több mint 4,5 százalékot esett, így 4000 forint közelébe került az árfolyam. Csányi Sándor újabb részvényeladásai sem segítettek, hiszen egyre inkább azt jelezhetik a piac felé, hogy az elnök-vezérigazgató kiszáll a bankból. A bank kevesebb mint 4 nap leforgása alatt értékének 20 százalékát elveszítette.
Újabb részvényeket értékesített az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának minősített befolyása alatt álló Bonitás 2002 Zrt. - tudatta a BÉT. Az OTP korábban az eladást azzal magyarázta, hogy Csányi Sándor agrárérdekeltségei fejlesztésére fordítja a pénzt. Ugyanakkor piaci szereplők ezt részben azzal kötötték össze, hogy a devizahitelesek megsegítésére beharangozott intézkedések a bankok számára jelentős veszteséget okozhatnak, és ez indokolhatta Csányi Sándor részvényeladását.
A Magyar Nemzet Online vasárnap azt írta, hogy értesülése szerint Csányi Sándor komoly szívműtéten esett át februárban, emiatt visszavonul. Az OTP ezt cáfolta, a tájékoztatás szerint Csányi Sándor nem fontolgatja távozását a bank éléről.
Fotó: Neményi Márton
A Népszavának Zdeborsky György közgazdász azt mondta, a háború nem most tört ki, hanem már akkor, amikor a kormány elkezdte "büntetni" a bankokat, amelyek nélkül pedig nincs növekedés. A volt bankár immár éleslövészetként jellemezte a viszonyt, amely tovább romolhat az újabb devizahiteles mentőcsomaggal.
Egy neve elhallgatását kérő szakember logikusnak nevezte a Csányi Sándor ellen indított háborút, hiszen a kormányfő a takarékszövetkezetek lenyúlása után nem engedheti meg, hogy egy erős "magyar" OTP legyen. Ha megvalósul a legújabb devizahiteles mentőcsomag, az lenullázhatja az OTP nyereségét, irreális OTP-részvényár alakulhat ki a tőzsdén.
A magyar bankok saját forrásból már nem tudnak hitelezni, mert Orbán lehetetlen helyzetbe hozza őket, majd a kormány a jegybankon keresztül ad pénzt, hogy abból helyezzenek ki a bankok. Ez abszurd helyzet, mert így kormányfüggővé teszik a hitelezést is - mondta. A pénzügyi szakértő hozzátette, Csányi nem fogja harc nélkül átadni Orbánnak az OTP-t.
A szerdai kormányülés témája, a devizahitelesek megmentésének legújabb csomagja lesz, ami jókora riadalmat keltett befektetői és banki körökben. Az árfolyamkülönbség esetleges visszafizetése a bedőlt hitelesek számára, becslések szerint csak az OTP Banknak mintegy 215 milliárd forintos veszteséget okozhat.
Csányi Sándor korábban azt nyilatkozta, hogy ő kisegérként dübörög Orbánnal, aki az elefánt. Az OTP-vezér korábban az [origo]-nak jellemezte így kapcsolatát a miniszterelnökkel, akinek a kormánya teljesen független tőle, még akkor is, ha barátja és korábbi kollégája, Pintér Sándor a belügyminiszter.
Akkor azt mondta: ő az elmúlt 22 évet úgy élte meg az OTP-ben, hogy sokat dolgoztak egy, a térségben is sikeres bankért, amely a költségvetés rendezéséhez adófizetéssel is hozzájárul, hitelezéssel és betétgyűjtéssel segíti a gazdaság növekedését is. Nem volt más céljuk, semmilyen hatalmat nem akartak megszerezni.
Csányi Sándor azt mondta: Orbán Viktorral sok dologban azonosan gondolkodik, de van néhány dolog, amiben nem ért vele egyet. Elfogadja, hogy van egy szereposztás, amiben születnek az OTP-nek sem kedvező döntések. Van, amikor elmondhatja, de például a devizahitelek végtörlesztése kapcsán ő is a hírekből tudta meg, mi történik.
Szerinte azért nem írható le szövetségként viszonyuk a kormányfővel, mert az olyan lenne, mint amikor a viccben a kisegér az elefánttal megy a hídon. Ő, mint egy egyszerű bankelnök nem egyenrangú partnere a miniszterelnöknek, aki ,,olyan hatalmi eszközökkel rendelkezik", amelyeket az ő lehetőségei meg sem közelítenek.
Forrás: Népszava/FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2013/07/22/reng-az-otp-a-kiseger-csataja-az-elefanttal/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 21:50:49, hétfő
|
| |
| |
Kirúgták az ÁAK vezetőit
JM
2013. július 22., hétfő 11:56
Bakó Attila és Horváth Róbert is távozik az Állami Autópályakezelő Zrt. éléről, a vezér és az üzemeltetési igazgató menesztése mögött a botrányos útdíjrendszer állhat. A tesztüzem nélkül a hónap elején elindult rendszer recseg-ropog, a fuvarozók körében egyre nagyobb az elégedetlenség.
Kirúgták Bakó Attilát, az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) vezérigazgatóját és Horváth Róbert üzemeltetési igazgatót, tudta meg az Index. A hírt az ÁAK hivatalosan is megerősítette, elmondták, a vezetők péntektől nem dolgoznak a cégnél, munkaviszonyukról a tulajdonos, MFB döntött. Lapunk úgy tudja, a két vezető menesztése mögött az e-útdíj-rendszer körüli botrányok húzódnak.
Közös megegyezés
Cikkünk megjelenése után az MFB közölte, "közös megegyezéssel" távozott posztjáról a két vezető. Az ÁAK vezetőinek távozása és az útdíj rendszer bevezetése között az MFB szerint nincs összefüggés, a szakemberek más területen fognak komoly szakmai tapasztalatot igénylő feladatokat kapni. "Az e-útdíj rendszer sikeres bevezetése Bakó Attila és Horváth Róbert áldozatos munkájának is köszönhető" - közölték.
Rosszul indult
A hókataszrófa is közrejátszott?
A Népszabadság szerint a két vezető valójában a március 15-i hókatasztrófába bukott bele. A Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői ugyanis nem vették jó néven, hogy magyarázkodniuk kellett a 36-48 órára a hó fogságába került autók és utasaik miatt. És bár a katasztrófavédelem fellépését Pintér Sándor belügyminiszter kiválóra értékelte, egyetlen percre sem felejtették el, hogy az ÁAK vezetése nem állt a helyzet magaslatán a havazás idején.
A rendszernek már az előkészületei sem mentek gördülékenyen, az először nyertes pályázó visszalépett, a gyorsítva lezavart újabb kör után már nem maradt idő a komolyabb tesztelésre. A dolog azért volt sürgető, mert a kormány a július elsejétől bevezetett díjból 75 milliárd forintra számít még idén, minden hét késés milliárdokkal károsítja meg a büdzsét.
Ennek megfelelően eleve nagyon nehezen indult az új útdíjrendszerünk, gyakorlatilag egyórás működés után összeomlott az egész. Az autópályakezelő szerint túlterheléses támadás érte őket,a hiba elhárítása után is zavarokra panaszkodtak a fuvarozók. Volt olyan is, ahol ugyan előre kifizették az útdíjat, de a keret váratlanul lemerült, és amikor újra fizetni próbáltak a kamionosok, a legközelebbi értékesítési helyen nem működő automata fogadta őket.
D MTZ20130701002
Fuvarozók egy útdíj-terminál előttFotó: Máthé Zoltán / MTI
Recseg-ropog
Olyan is esetről is beszámoltak, amikor a hatóság külföldön megtett kilométerek után vont le jókora összegeket. A határokon pedig teljes volt a káosz, a több kilométeres sorban álló teherautókat 1-2 működő automata várta. Emellett a korábbi kormányígéret sem teljesült, a mezőgazdasági termékekenek csak egy szűk köre lett a betakarítás idejére útdíjmentes.
Sokak szerint a rendszer rosszul számláz, és így összességében milliókkal károsítja meg a fuvarozókat. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) a rendszer átmeneti leállítását is kérte. A panaszok szerint az útvonaltervező térkép hibái miatt pontatlan az útvonaltervezés és a díjkalkulátor, ez pedig lehetetlenné teszi a pontos fuvarszervezést.
Az útdíj-folyószámlák mozgása számviteli szempontból szinte követhetetlen, gyakoriak a téves levonások, melyeket nem korrigálnak, az ügyfélszolgálatok pedig nem képesek kezelni, orvosolni a tömeges panaszokat. Az ÁAK-nál vezetett egyenleg banki átutalással való feltöltése több mint egy munkanapot vesz igénybe.
Nem ismerték el a hibákat
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindeközben azt közölte, a 300 ezer úthasználónak mindössze egy százaléka reklamált az e-útdíj bevezetésének első hetében, és a fedélzeti eszközök szaporodásával a problémák csökkennek. A bevételi oldalon mindenesetre nincsenek problémák, az első heti útdíjbevétel már az első héten meghaladta a 2,8 milliárd forintot.
D YT20130708009
Peredi Péter a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) főtitkára Karmos Gábor a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára és Dittel Gábor a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) ügyvezető főtitkára (b-j) az elektronikus útdíjrendszerről tartott sajtótájékoztatón BudapestenFotó: Illyés Tibor / MTI
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. sem ismerte el, hogy hibáztak, már első nap azt közölték, a rendszert informatikai támadás érte, ezért kellett átmenetileg leállítani, de ezután "forgalmi zavart okozó körülményt" nem tapasztaltak. Azt mondták, a ÁAK központjában dolgozó stáb a műszaki-informatikai, ügyfélkezelési, kommunikációs kollégák bevonásával folyamatosan irányítja és kezeli az 1500 értékesítési pont rendszerbe illeszkedését, figyelembe véve az aktuális történéseket.
Végül a lakosság fizeti
A július 1-jétől hatályos e-útdíj a fuvarozókat érinti: a rendelet a különböző kategoriákba tartozó, 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek pontos kilométerenkénti tarifáit rögzíti az úttípusok függvényében. Egy átlagos fuvar költsége 14 ezer forint körül alakulhat, amit, aki csak teheti, át fog hárítani - de néhány fuvarozó kedvezményt kap. Mivel a közúti teherszállítás nélkül nehéz lenne elképzelni a mai magyar gazdaság bármelyik szeletét, meglepő lenne, ha az útdíj hatásai megállnának az iparágban.
A bevezetés körül tapasztalt fennakadások és rendellenességek miatt rengeteg szállítmányozó cég inkább leállt. Volt, aki nem akarta kockáztatni a súlyos bírságokat, mások viszont lehangolva tapasztalták, hogy egy-két fuvar megemelkedő költsége elviszi a teljes havi nyereségüket. Ha sikerül is áremelések után kompenzálniuk a kieső profitot, hogy újra gazdaságos legyen a szállítás (szakértők szerint erre aligha van lehetőségük), a most kieső fuvarok szinte bizonyosan jelentkezni fognak az ellátási lánc különböző pontjain.
http://propeller.hu/itthon/2745918-kirugtak-aak-vezetoit |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 21:45:14, hétfő
|
| |
| |
Cáfolja Orbánt volt minisztere: Magyarország nem teljesít jobban
2013. 7. 12. 08:55
A kormány véleményével ellentétben Magyarország nem teljesít jobban a korábbi kormányok időszakához képest - fogalmazta meg Surányi György volt jegybankelnök és Chikán Attila egyetemi professzor, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Szabadságért Alapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén egybehangzóan.
Mik ezek?
A két neves közgazdász a Szabadságért Alapítvány "Lesz-e liberális gazdaság Magyarországon" című rendezvényén a rendszerváltás óta eltelt időszak folyamatait, illetve a mostani gazdasági kilátásokat elemezte.
Chikán Attila úgy vélte: Magyarország komoly versenyképességi hátrányba került az elmúlt években a szomszéd államokkal való összehasonlításban, de a különböző világranglistákat tekintve is. Igaz, véleménye szerint a lecsúszás már korábban, a 2000-es évek elejétől elkezdődött és nem sikerült megtalálni annak a módját, hogyan állítsuk meg a lemaradást. Elmondta, most már nem a visegrádi államokkal, hanem Romániával és Bulgáriával versenyzünk.
Surányi György szerint is komoly hátrányba került az ország a makrogazdasági szempontokat tekintve Lengyelországgal, Csehországgal, illetve Szlovákiával szemben.
Elmondta: évek óta talán csak a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg adataira, többletére lehet az ország büszke, e mögött azonban az alacsony fogyasztás és a beruházások alacsony szintje húzódik meg.
Kiemelte: a régióban Magyarország az egyedüli állam, ahol 2007 óta csökken a beruházási ráta, ami tartósan negatívan hat majd az ország gazdaságának növekedésére, "ez bekorlátozza Magyarország lehetőségeit."
Mindketten élesen bírálták a rezsicsökkentést, mint tartós folyamatot. Surányi György szerint a rezsicsökkentés jelenlegi formája annak kedvez, aki minél több energiát fogyaszt, ráadásul "meglepetés dezinflációt" idéz elő, és ez a még korábban, mintegy 6-7 százalékos kamatokkal piacra dobott állampapírok reálkamatait is megemeli, áttételesen megemelve a költségvetés kiadásait.
Chikán Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az energetikai cégek elvesztik a bizalmat a magyar gazdaságban, s még a szükséges pótlólagos beruházásokat sem hajtják majd végre. A rezsicsökkentést a cégek közötti piaci versennyel kellett volna megvalósítani - mondta a professzor.
Szerző: MTI Eco
http://propeller.hu/itthon/2740377-cafolja-orbant-volt-minisztere-magyarorszag#v8 91297 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 21:41:43, hétfő
|
| |
| |
Balog Zoltán miniszter és a KLIK senki véleményére sem kíváncsi
véleménynyilvánítási szabadság6 (1).pngBalog miniszter úr újabb jogalkotási gyöngyszemmel örvendeztette meg a hazai jogtudósokat (meg úgy általában minden adófizetőt), amikor nevét adta a köznevelési intézmények random átnevezéséhez. Szokás szerint visszaható hatállyal.
Az intézmények átnevezését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (módosításokkal egységes szerkezetben foglalt) Alapító Okiratának 1. sz. melléklete tartalmazza, időutazással egybekötve:
a megjelenés dátuma 2013. június 3. (Hivatalos Értesítő 27. szám)
az Alapító Okirat keltezése 2013. március 29
a hatálya pedig 2013. január 1.
Kérdés: vajon ki ült rajta több, mint két hónapig, hogy végre megjelenjen? És miért? Vajon nem érdemelnek meg annyit a magyar adófizetők, hogy korrektül tájékoztassák őket, január elsejétől milyen nevű iskolába is járatják a gyereküket? Hiszen ők finanszírozzák az egész rendszert a minisztertől kezdve az utolsó aktakukacig.
Azonban nemcsak a már megszokott visszaható hatályon csemegézhetnek a jogtudorok, hanem azon is, hogy a miniszter szembement a saját pártja és minisztériuma által gründolt köznevelési törvénnyel, semmibevéve annak rendelkezéseit:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
83. §
(2) A fenntartó
b) dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról (...)
(3) A fenntartó
a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
b) átszervezésével,
c) feladatának megváltoztatásával,
d) nevének megállapításával,
e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával
összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.
(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:
a) az intézmény alkalmazotti közössége,
b) az óvodaszék, az iskolaszék,
c) a szülői szervezet,
d) az iskolai diákönkormányzat,
e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,
f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara,
g) az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter,
h) a működtető önkormányzat
véleményét.
Barátok között is a Fidesz-KDNP kormány eredetileg törvényi erőre emeltette saját képviselőivel, hogyan is lehet megváltoztatni egy köznevelési intézmény nevét - majd ugyanezen kormány minisztere úgy döntött, miért is érdekelné bárki véleménye is? Legyen az tanár, diák, szülő vagy épp az épületet finanszírozó önkormányzat.
Természetesen az iskolák illetékesei nem olvasgatják a Magyar Közlönyöket és azok összes mellékletét annak érdekében, hogy kimazsolázzák, mi is vonatkozik éppen rájuk - és főleg nem keresnek olyat, amit törvényellenes. Pedig kellett volna:
"Kaptunk egy szűkszavú levelet a KLIK-től, hogy itt és itt csináltassuk meg az új bélyegzőt, mert július 1-től már azt kötelező használni. Meg utaltak rá, hogy a 27. számú Hivatalos Értesítőben található az iskola új neve. Egyből kivert a víz, ugyanis az iskolánk neve az egyik legfontosabb arculati elem, aminek alapján megismerik, azonosítják, jegyzik a szülők, gyerekek, magyar és külföldi testvériskolák. Nem is volt fölösleges az aggodalom, mivel a Hivatalos Értesítő szerint az iskola neve már meg is változott.
A listában egyébként teljes összevisszaságban voltak megadva nevek. A mi tankerületünkben is voltak iskolák, akik megmaradtak eredeti nevükön, ráadásul logikát sem találtam, például a két tanítási nyelvű iskolák közül van, ami két tanítási és van, ami kéttannyelvűként szerepelt, az egyik budapesti gimnázium neve elé odabiggyesztették a kerület nevét, a másiké elé meg nem." (egy iskolaigazgató morgása)
És vajon mit tehetnek az iskolák? Kérik a tankerületi vezetőket, ugyan, mutassák meg a törvény által felsorolt testületek véleményét? Esetleg emlékeztessék a minisztériumot, a köznevelési törvény mégsem egy átkosban készült kommunista csökevény, illene tehát betartani még odafönn, a legmagasabb pozícióban is? Vagy ha a miniszternek fogalma sincs, milyen jogszabályok vonatkoznak a tevékenységére, legalább tartson olyan alkalmazottat, aki ezt tudja helyette? Esetleg a KLIK apparátusában nem lehetne olyan személyt (tanácsadót) is tartani, aki elolvasta a törvényt meg tudja is értelmezni?
Ráadásul a törvény alapján a megkérdezetteknek csak véleményezési joguk van - bármit mondanak, attól a minisztérium még úgy dönt, ahogy akar, sutba dobathatja a régi, évtizedek alatt márkává avanzsált neveket, kitalálhat tök felesleges újakat, akár tele helyesírási hibával meg logikai következetlenségekkel. Majd az íróasztal mellett egy aktakukac eldönti, hogyan hívják ezentúl a nagy múltú iskolákat - ha a nemzetközi repteret át lehetett nevezni minden további nélkül, akkor miért ne lehetne egy szimpla iskolát? Ki meri azt mondani, hogy nem?
És akkor még nem beszéltünk a következményekről és azok anyagi vonzatáról - új bélyegző, új fejléc, adatbázis frissítések (iskola listák, szülői tájékoztató oldalak, iskolarangsorok, öregdiák klubok átfazonírozása, stb.). Mindez azért, hogy nehogy már valami úgy maradjon, mint a Fidesz-KDNP országlása előtt volt - már csak az a kérdés, mindez mennyiben segíti elő az oktatás színvonalának egységesítését.
A gyerekek valószínűleg olyan intézményektől kaptak év végi bizonyítványt, amik egy része január egy óta már nem létezik - kérdés, szeptemberben indul a felülbélyegzés (írmag-kiírtással párosulva), vagy azért a hivatalos okmányokban maradhatnak a régi nevek? És egyáltalán, mi lesz azon gyerekek és szülők büntetése, akik képesek lesznek a régi nevén nevezni az oktatási intézményt? A pedagógusokról ne beszéljünk, nekik ott lesz a kötelező kamara meg a véleménynyilvánítási szabadság totális megnyirbálása.
Mi a tanulság? Balog miniszter úr és apparátusa valójában senki véleményére sem kíváncsi. Még akkor sem, ha a legalább a morgás joga megilletné az önkormányzatokat, a tanárokat vagy esetleg azokat, akik az adófizetők pénzéből üzemeltetett szolgáltatást igénybe veszik - a gyerekeket és szüleiket.
http://morgasjoga.blog.hu/2013/07/22/a_klik_senki_velemenyere_sem_kivancsi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 20:28:13, hétfő
|
| |
| |
2013.07.22. 05:
A te számlád, a bank pénze
Ha millióid vannak a bankban, viszont nem tudod kivenni, akkor nagyjából megcseszheted.
Talán emlékszel még amikor a ciprusi tőkekorlátozások borzolták a helyi lakosság idegeit. Akkor azt Ígérték, hogy egy hétig fog tartani.
Egy hétre rendkívül szigorú tőkekorlátok bevezetését tervezi a ciprusi kormány annak érdekében, hogy a banki betétesek a mentőcsomag végrehajtása után ne rohamozzák meg a pénzintézeteket. - Szigorú tőkekorlátozások jönnek Cipruson - Napi Gazdaság
Elhitted?
Egy olyan vicc terjed az interneten, amely szerint a ciprusi tőkekorlátozások csak egy hétig tartanak majd. - Teljes vagyonelkobzás - Sorok Között
A múlt hét közepén tárgyalások kezdődtek a ciprusi pénzügyminiszter, a ciprusi központi bank elnöke, valamint az IMF, az EKB, és az Európai Unió küldöttei között.
A találkozón felmerült a tőkekorlátozások kérdése is, a ciprusi fél szerint minél előbb fel kellene oldani azokat. A trojka képviselői szerint ennek még nem jött el az ideje.
Egy hét.
Na ja. Uniós időszámítás szerint.
http://sorkoz.blog.hu/2013/07/22/a_te_szamlad_a_bank_penze
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 20:27:23, hétfő
|
| |
| |
Orbán a hibás az e-útdíj bukásárt
A ,,Prügelknabe" a középkori főúri udvartartásokban az úri csemeték mellé rendelt jobbágyfiú volt. Kiváltságképpen tanulhatott az uraság gyermekeivel együtt, de cserébe őt verték el, ha az úrfiak nem tanulták meg a leckét.
A Prügelknabe szerepét osztották az Orbán-kormány mellett az Állami Autópályakezelő Zrt. két vezetőjére, akiket ma menesztettek a vállalat éléről. Emlékezetes, hogy az e-útdíj megvalósításra kiírt tender győztese januárban visszalépett, mert alvállalkozóját megzsarolták. A kormány viszont nem a nyertes céget védte meg a zsarolástól, nem a zsarolót kereste és büntette meg
(vajon ki lehetett az?!), de még csak új pályázatot sem írt ki, mert félt az időveszteségtől. Ehelyett úgy döntött, maga veszi kézbe az ügyet. ,,Az államnak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy...azt mindenfajta külső segítség nélkül is meg tudja oldani" - nyilatkozta Orbán Viktor.
(Az a kérdés, hogy akkor miért volt szükség az eredeti pályázatra, válasz nélkül maradt.)
Valóban rendelkeznie kéne, de
mint korábbi példák sora mutatja, nem rendelkezik. A rohamtempóban kiépített, tesztelés nélkül üzembe helyezett rendszer, amint az várható volt, órák alatt összeomlott, és azóta is futószalagon termeli a botrányokat.
Ezekért a botrányokért az ÁAK Zrt. vezetői kapták azt a pofont, amelyet a kormány érdemelt volna.
(Varjú L.) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 20:25:15, hétfő
|
| |
| |
Létrehozás dátuma: Tegnap | Írta:Nagy L. József webhir.com
Így kell Magyarországon államcsődöd csinálni pár nap alatt
Soha sehol nem látott megoldást lebegtetett be a kormány: a szerződéseket felrúgva akár az összes devizahiteles teljes árfolyamveszteségét kifizettethetik utólag a bankokkal. Az OTP vezére rögtön nyolcmilliárd forintnyi részvényt borított a piacra. Matolcsy jegybankelnök ezúttal az IMF budapesti képviseletét paterolta ki, de a Növekedési Hitelprogram szinte csak azoknak segít, akik eddig is kaptak kölcsönt. Ez történt a gazdaságban a héten. Akár a devizahitelesek teljes árfolyamvesztéségét a bankok nyakába varrhatja a kormány - ez a korábban szinte elképzelhetetlennek tűnő megoldás is benne van a pakliban a kiszivárgott hírek szerint. Ha az OTP-
részvények zuhanásából indulunk ki, a piac egyáltalán nem tartja esélytelennek ezt a verziót, amivel a kormány lényegében azt mondaná ki, hogy a devizahitelek árfolyamkockázatát hiába vállalta szerződésben az ügyfél, s hiába mondta ki azt a Kúria, hogy a szerződések e tekintetben egyértelműek és rendben vannak, az állam utólag dönthet úgy, hogy a kockázat mégis a bankoké volt.
A témát Navracsics Tibor igazságügy-miniszter dobta bemég kedden, majd az Origo közölt információkat a lehetséges megoldásokról.
Az OTP-papírok zuhanásában szerepet játszott az is, hogy Orbán Viktor a Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában azt mondta, akár még 10 évig maradhatnak a szektorális különadók. E mellett kiakasztotta a piacot, hogy Csányi Sándor is épp a devizahiteles hír másnapján kezdett hatalmas tételes eladásokba. Az elmúlt hetekben több OTP-s tisztségviselő is eladott a papírokból, de az elnök-vezérigazgató esetében az időzítés és a mérték is kérdéseket vet fel az elemzők szerint, sőt inkább üzenetként értelmezhető. A hivatalos álláspont szeriont mindenesetre Csányi egyéb befektetéseit finanszírozná a közel nyolcmilliárd forintnyi részvényértékesítésből.
600 milliárdos teher
Az elemzők a fejüket fogták és orbánitiszről beszéltek, de a lényeg, hogy a kormány a jövő héten tárgyalja a különböző bukásmegosztási javaslatokat. Korántsem biztos, hogy a drasztikus, mindent a bank nyel be típusú megoldás nyer, de ha minden devizahiteles helyett a bank állná a forint gyengüléséből következő veszteséget, az mintegy 600 milliárd forintos terhet rakna a bankrendszerre.
Az ellenzék láthatólag nem tudja, hogyan reagáljon a durva devizahiteles-mentésre, kritizálni egy olyan lépést, mely adósok tízezreinek problémáját segít megoldani, politikai öngyilkosságnak tűnik. De nem járt jól az a szocialista képviselő se, aki Közgép-ügyben próbált egy újabbat rúgni a kormányba. Ezúttal ugyanis rossz helyre célzott, kiderült, hogy a Simicska-cég rendben fizet az alvállalkozóinak. A kormány azért egy újabb céltáblát is feltartott maga elé: miután tavaly nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltották a játéktermeket, most meghívásos pályázatot hirdettek tíz kaszinóra.
Szia, IMF!
Matolcsy György rúgása ellenben igen hatékonynak bizonyult. Amint a jegybankelnök jelezte, hogy nem nézi jó szemmel az IMF budapesti irodájának működését azt követően, hogy az ország előtörleszti a 2008-ban felvett hitelét, a Valutaalap jelezte, hogy nem erősködnek ők, veszik a kalapjukat. Ez az előtörlesztéseskuruckodás ugyan 13 milliárd forint körüli kamatveszteséget okoz, s majdnem mindegy, hogy ül-e néhány IMF-es ember Budapesten, úgy tűnik, a kormány számára a politikai üzenet volt a lényeg.
Elkészült a jövő évi költségvetés váza, igaz, lényegében semmi fontos nem derül ki belőle azon kívül, hogy a nyugdíjasok megkapják az inflációkövető járadékemelést, a közszférában azonban marad a bérbefagyasztás. A friss béradatok közben azt mutatták, hogy az idei év első öt hónapjában legalább tisztes reálbér-emelkedésnek örülhettek a dolgozók, 4,4 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset.
A Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban egyre egyértelműbb, hogy inkább csak az eddig is hitelképes cégek cserélik le forrásaikat olcsóbbra, a kis cégeknek a nagy sietségben egyébként is kevés esélyük van, hogy labdába rúgjanak. Ezek fényében valószínű, hogy a Nemzeti Bank sikeresnek ítéli a programot és kissé változó feltételekkel kiterjeszti majd azt szeptemberben.
Úton a Sólyom
A héten természetesen megint elhangzott néhányszor, hogy mekkora rezsicsökkentések jönnek még ősszel, érdekes viszont az a tendencia, mely szerint a helyi adók tekintetében az önkormányzatok részben a lakosságonverték le tavaly azt, amennyivel a cégek kevesebbet fizettek be. Építményadóból például 36 százalékkal nagyobb bevételük volt, mint 2011-ben.
Bontogatja szárnyait az új nemzeti légitársaság, a Sólyomnak már irodája is van Ferihegyen és az első hat gép lízingszerződését is megkötötték. Akár már augusztus 20-án parádézhatnának Budapesten a madarak, de azt továbbra sem lehet tudni, hogy ki finanszírozza a vállalkozást és mit tud az az üzleti terv, melynek láttán megnyíltak az ománi és emirátusi pénztárcák.
Az viszont újra kiderült, hogy üzleti terv nélkül, a nagy semmire is igen sokan hajlandóak a bukszájukba nyúlni: egy férfi 718 embertől 315 millió forintot csalt ki egy nem létező tőzsdei befektetés ajánlatával, hogy aztán a della nagy részét gyorsan el is kaszinózza.
Forrás: http://webhir.com/1301_allamcsod.html#ixzz2ZnfW0lAt
http://webhir.com/1301_allamcsod.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 20:19:09, hétfő
|
| |
| |
2013. július 22., hétfő
ÚTBAN ARGENTÍNA FELÉ
Lehet, megjelentek az első komoly repedések Orbán a rendszerének falán?
Természetesen hiba lenne arra számítani, hogy ettől majd most azonnal össze is fog omlani, de hogy egy komoly statikai vizsgálat mit mutatna, az erősen kérdéses.
Csányi eladott egy nagy kazal OTP részvényt, mégpedig, ha nem is menekülési árfolyamon, de semmiképpen nem azon az áron, hogy azt nyerészkedésnek lehetne tekinteni, ellenben ezzel az akciójával lehúzta bankja részvényeinek tőzsdei árfolyamát.
Ezt ugyan ez a bank ki fogja heverni, de ettől kezdve behatárolt, hogy mit is lehet tenni vele, ugyanis a betétesek furcsa népek, emlékezzünk csak vissza a Postabank esetére, ami gyakorlatilag egy hét alatt lett Magyarország egyik legnépszerűbb bankjából térdreesett romhalmaz.
A kormány ezen a héten dönt állítólag a devizahitelesek megsegítéséről, a megoldást állítólag abban látja a Fidesz bölcseinek tanácsa, hogy valamilyen technikával a bankok nyakába kell lőcsölni a devizahitelesek veszteségét, ezzel két legyet lehet ütni egy összetekert Magyar Nemzettel.
Egyrészt néhány devizahitelest boldoggá lehet tenni, másrészt meg néhány bankot nehéz helyzetbe lehet hozni, ami igen üdvös ebben a helyzetben, amikor a Takarékbankot szeretné a kormány magáévá tenni.
Ez az a szituáció, amikor nem a megpocséklandó szűz sikoltozik, hanem a konkurencia, aki szintúgy meg akarta pocsékolni a szende leányzót, ám neki nem állt rendelkezésére néhány markos legény, hogy lefogja és tartsa az aktus alkalmából a takarékszövetkezetek kapálózó lábait, ő kénytelen volt ortodox módszerekkel - virágcsokor, petting, miegyéb - közelíteni.
Az első módszer persze hatékonyabbnak tűnik.
Persze a meccs még nem lefutott, mert hátha egyszer mégiscsak kinyílik a mesterséges kómában tartott magyarember szeme és rájön, hogy elrabolták a tulajdonát, ami mifelénk nem szent, hanem ha akarja, akkor a Vezéré.
Szóval Csányi és Demján éppen most kénytelen tanulgatni, hogy ki is áll aktuálisan a táplálkozási lánc csúcsán, most éppen az a hiéna tart igényt erre a pozícióra, akit ők etettek, ők itattak, ők tartottak életben, de elfelejtették időben ráadni a pórázt meg a szájkosarat...
Érdekes ez a szituáció, hiszen ma úgy tűnik, a Vezér korlátlan úr a maga alá kapart szemétdombon, az álmai megvalósításának nem áll semmi az útjában, hiszen fejreállította az államot.
Nálunk a végrehajtó hatalom egyben törvényhozás is, az ellenzék pedig olyan, mint p*nán a szőr, csak dísznek jó, de ahogy elnézegetem, a Vezér mégis inkább a borotvált változatot szeretné divatba hozni
Ami meg az álmait illeti, nagy kár hogy olyanok, mintha Stephen King írta volna, pedig azok Viktor King álmai.
Önmagában az, hogy a diktatúrácskáját építi, a nép egyszerű gyermeke számára még nem okozna megrázkódtatást, hiszen még a történészek is azt állítják, hogy a felvilágosult abszolutizmus a leghatékonyabb államforma.
Nagy kár, hogy a Vezér államról alkotott elképzelései ilyen sötétek - viszont - mint interjújában kifejtette - szeret velünk elbabrálni, mert szerinte neki erre a történelem lehetőséget adott.
Hát igen, Szálasi is kapott történelmi lehetőséget nemzetmentő eszméi megvalósítására, Ceausescu is kapott történelmi lehetőséget Románia felvirágoztatására, Kadhafi is az arab népek egyesítésére, oszt csak a végén derült ki, hogy mások is kaptak különféle lehetőségeket.
Például egy kötélverő mester egy jó kis üzletre, egy-két politikus és tábornok a felesleges lőszerkészletek ésszerű felhasználására, nem is beszélve arról az arab forradalmárról, aki szodomita hajlamai anális kiélésére kapott lehetőséget Kadhafi elfogása után.
A Vezér ezidáig csak a kisembernek ment neki, mint kandisznó a fantomkocának, de most úgy érzi, már nehezebb falatokkal is megbirkózik, vagy megbirkázik, vagy hogy is.
Ha összeírnánk, hogy kiket sértett vérig ez alatt a bő három év alatt, lassan hosszabb lenne a lista, mintha azt írnánk össze, hogy kiket nem sértett még meg.
Most nekigyalogolt az ország vezető nagytőkéseinek is, amiről kapitalista körülmények között, az álmoskönyv nem jegyez jót.
Rendben, Dávid Ibolya nem volt egy túl nagy falat, kis párt kishatalmú vezetője, de belátható - nem tett neki jót az, hogy bolond módon azt képzelte, hogy ujjat húzhat Csányival.
Gyurcsány politikai egészségének sem tett jót, hogy nyilvánosan elküldte a hőbörgő Demjánt, mikor az fenyegetőzött.
Azoknál az ügyészeknél, bíróknál, akik az MDF vezetőinek ügyében vádat emeltek vagy ítélkeztek, be kellett vetni némi politikai befolyást, a puccskísérlet sem volt ingyen, a Kossuth téri húgyosokat is kellett valamiből fizetni, a Fidesz-médiát is valamiből ki kellett építeni, ugye...
Simicska sokat tett azért, hogy ma már úgy érezhesse a Vezér, hogy nincs szüksége ezekre az emberekre, ezek az aranyhalacskák már megtették azt, amit kért tőlük, mehetnek a nyársra.
Persze érheti még Szeretett Vezérünket meglepetés, Ceausescu is azt hitte, hogy az őt őrizetben tartó tábornok csak őt védi, a fal előtt meg már késő volt revízió alá venni tévedését.
Mindenesetre Orbán nem pihen, neki nincs vakáció, nincs pihenés az elkerülhetetlen kezeléseken túl.
Márpedig annál nincs rosszabb, mint amikor az elhatalmasodott mentális betegség szorgalommal párosul.
Szóval, amikor a Takarékszövetkezetét lopják, a jónép csak ne vonogassa a vállát, mondván, hogy a betétei biztonságban vannak, mert nincsenek.
Már ma sem ér semmit a kamat, melyet most meg is adóztatnak, pontosabban egészségügyi hozzájárulással terhelik.
Ha pénzt veszel fel a számládról adóztatják, ha átutalsz, adóztatják azt a pénzt, melyet az adózott jövedelmedből tettél félre.
Ezentúl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a kamatjövedelem után.
A takarékszövetkezetnek pedig a falusi ember nem csak betétese, de tulajdonosa is, márpedig ennek értéke van, nem is kevés.
Ha nem lenne értéke, nem is rabolná el a Vezér...
Érdekes időket élünk, a kisembernek fogalma sincs, milyen érdekek mozgatják körülötte a világot, az sem elképzelhetetlen, hogy Csányi a most eladott részvényeit a részvények árfolyamának további zuhanása után majd féláron visszavásárolja azokat, Simicska meg a többit - stróman, családtag mindig akad.
Nagyon úgy tűnik, Argentína a modell, úgyhogy lehet, fellendül majd az építőipar is, mikor majd építeni kell a gazdagok lakónegyedinek kerítéseit, és biztonsági őrből is többre lesz szükség.
Valószínűleg fellendül a temetkezési ipar is, feltéve, ha nem teszik kötelezővé az éhendöglött szegények tetemeinek családilagos eltakarítását.
Vajon, hová vezetnek ezek a dolgok?
http://www.pupublogja.hu/2013/07/utban-argentina-fele.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 20:17:21, hétfő
|
| |
| |
Titkos társaságok: Hallgatnak vagy cáfolnak a magyar ,,Bilderberg-vendégek"
Beküldte: atlatszo
2013. július 22. hétfő
Megkerestük a hazai sajtóban és az interneten a Bilderberg-találkozók magyar részvevőiként emlegetett közszereplőket. Volt, aki sajtósa útján, rövid nyilatkozatban tért ki. Volt, aki (ugyancsak a ,,kapcsolattartója" útján) azt is cáfolta, hogy egyáltalán ott lett volna. S volt, aki nem is reagált. Abban közös a mérleg, hogy kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ. Pedig nem a konferencián elhangzottakról faggattuk őket, érdeklődésünk technikai jellegű volt. Érdemi feleletek híján persze aligha várhatjuk, hogy oszlásnak induljon a Bilderberg-konteók misztikus köde.
A Heti Válasz cikksorozatunk előző részében idézett Bilderberg-riportjában öt magyar közszereplőt említ a titokzatos légkörű konferencia valahai meghívottjaként. A Fidesz-híveknek nyilván csalódás, de az ötből három jobboldali. Az Antall-kormányból egy, a két Orbán-kormányból két politikus vett részt a lap szerint a konferenciák valamelyikén. Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere volt 1990-94 között. Járai Zsigmond Orbán pénzügyminisztere 1998-tól 2001-ig, aztán a Fidesz támogatásával lett jegybankelnök. A Költségvetési Tanács volt elnöke, jelenleg az MNB és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. felügyelő-bizottságát vezeti. Martonyi János pedig mindkét kabinetben külügyminiszter. Liberálisként elkönyvelt közemberként jelen volt a Bilderberg-konferencián Surányi György (1995-2001 között MNB-elnök, ma a CIB fb-elnöke), valamint Horn pénzügyminisztere, Bokros Lajos, az MDF 2010-es listavezetője, aki európai parlamenti képviselőként szakított a magát JESZ-re átnevező párttal.
Kérdéseink arra vonatkoztak: hogy milyen módon hívnak meg valakit erre a találkozóra? A csoport vezetősége indítványozza, netán a korábbi résztvevők javasolnak neveket? Esetleg a meghívás pusztán az illető funkciójának (miniszter, bankelnök, képviselő, cégvezető, stb.) szól? Hányszor és mikor vett részt ilyen találkozó(ko)n? A legtöbb kritika amiatt éri a Bilderberg-találkozókat, hogy az ott történtek nem publikusak. És valóban nem sok minden szivárog ki az ott zajló tanácskozásokról. Hogyan van ez a diszkréció? - kérdeztük a magyar Bilderberg-vendégként emlegetett közszereplőket. A résztvevőkkel aláíratnak valamiféle jogérvényes (megszegése esetén akár jogkövetkezményekkel is járó) titoktartási nyilatkozatot? Vagy a ,,hallgatási fogadalom" csak afféle gentleman's agreement, aminek nincs kötelező érvénye? Mi volt az Ön tapasztalata a konferencián foganatosított biztonsági intézkedésekről? Igaz, hogy a meghívottak kísérőt nem vihetnek be a konferencia színhelyére? Illetve, hogy a lehallgató-berendezések után kutatva is átvizsgálnak mindenkit különböző elektronikus módon? - tudakozódtunk a műszaki és logisztikai részletekről. Aki egyszer részt vett ilyen konferencián, azzal a Bilderberg-csoport később is kapcsolatban marad? Tehát kap az illető valamiféle tájékoztató anyagokat, belső hírleveleket a szervezettől? Természetesen portálunk bármi egyéb információt, benyomást szívesen fogad Öntől a Bilderberg-témában - biztosítottuk érdeklődésünkről az illetőket. Nyilván Ön is egyetért, hogy az összeesküvés-elméletekre a legjobb gyógyír a nyilvánosság, bár nyilván az sem csodaszer - reménykedtünk.
Az ötből a két ma is aktív politikus sajtósa azonnal visszajelzett. Bokros Lajos ,,jelenleg nem elérhető, így legalább a jövő hét elejéig nem tud válaszolni kérdéseire. Amennyiben a jövő heti plenáris menetrend időt enged rá (különös figyelemmel Tavares képviselő úr Magyarországról szóló jelentésére), jelentkezünk Önnél." - válaszolta az EP-honatya munkatársa, Hajas Andrea. Biztosítottuk, hogy mi tudunk várni. ,,Sajnos az Ön által feltett kérdésekre nem tudjuk a választ. A csoporttal semmiféle kapcsolatunk nincs (Bokros úr egyetlenegyszer, több mint 15 éve volt egy találkozón)." - jött a kitérő válasz. Hasonló terjedelmű és információtartalmú válasz érkezett a jelenlegi külügyminiszter sajtórészlegétől. ,,Martonyi János nem tagja a Bilderberg-csoportnak, mindössze egyszer hívták meg egy összejövetelre, részvételekor nem volt külügyminiszter." Amivel egyébként semmi újdonságot nem árult el. 2010 májusában, szakbizottsági meghallgatásán Gyöngyösi Márton - az egyéb kijelentéseiről ismertté vált Jobbik-politikus - olvasta a fejére a Bilderberg-kapcsolatot. ,,Martonyi úgy reagált, hogy csak egyszer, 2008-ban volt jelen a zártkörű tanácskozáson, amit a magyar érdekképviselet szempontjából hasznosnak tartott. Egyben ajánlotta is a bizottság tagjainak, hogy ha hasonló nemzetközi ülésekre hívnák meg őket, akkor menjenek el, és ott képviseljék a magyar érdekeket."
Ironikusan lehetne hozzáfűzni: nem igazán érthető, mi baja a Jobbiknak a Bilderberg-csoporttal? Ugyanis a csoport állítólagos, a konteó-szakirodalomban ,,leleplezett" terveinek némelyike kifejezetten egybevág a Jobbik (általában a mindenkori szélsőjobb) stratégiai céljaival. 1999 júniusában, a NATO jugoszláviai bombázásai alatt Csurka István MIÉP-elnök a Vajdaság egy részének Magyarországhoz csatolását indítványozta. Daniel Estulin - a konteó-hívők által szentírásként forgatott - könyvének állításaiból levonható következtetés: Koszovó megszállása olyan összeesküvés, amelyben a magyar irredenta szélsőjobb nem áldozat, hanem lehetséges kedvezményezett. Estulin szerint Jugoszláviát (Kanadához hasonlóan) a Bilderberg-csoport akarta feldarabolni. ,,Koszovó akkor került a bilderbergiek látóterébe, amikor megtárgyalták Jugoszlávia feldarabolását, illetve egy nagyobb albán állam megalakításának tervét, melynek ,,gondnoksága" alá tartozott volna a ,,független Koszovó" (illetve felvetették, hogy a Vajdaságot a maga 350 000-es magyar kisebbségével csatolják vissza Magyarországhoz). Ez a terv a régió határainak általános újrarajzolásának volt a része (mely állandó regionális instabilitással és konfliktusokkal számolt), az elpusztított helyi infrastruktúra újjáépítése a nyugati adófizetők dollármilliárdjait emésztette fel." (Összeesküvés. Tényfeltáró kötet a világot irányító titkos társaságról. Alexandra 2007. 56. o.)
E műből kiindulva az sem érhető, a Fidesz-holdudvarnak mi lehet a gondja a Bilderberg-csoporttal? A Trilaterális Bizottság a Bilderberg amerikai ,,testvérszervezete", amelyet egyebek között a Bizottság alapítójának, David Rockefellernek a Bilderberg-tagsága köt össze a másik szervezettel. A Bizottság Crisis of Democracy c. - Samuel P. Huntington társszerzőségével készült - tanulmányában van egy, Estulin által idézett rész. Mely szerint ,,előzetesen korlátozni kell, hogy bizonyos - előre meg nem határozott - rendkívüli körülmények között mit hozhatnak nyilvánosságra a lapok. Fel kell ruházni a kormányt azzal a joggal és hatáskörrel, hogy visszatarthasson információkat, ha szükséges, haladék nélkül visszaállítsa a sajtóvétség törvényét, illetve megfelelő ellenőrzést gyakoroljon a sajtóvisszaélések felett. Ezzel rákényszerítené a sajtó képviselőit a ,,szakmai normák" betartására [melyeket] a kormányzat szabályozhatna." (Uo. 194.o.) Mondhatni, az Orbán-kormány mintha csak a Trilaterális Bizottság (és a vele kulcsemberi szinten összefonódó Bilderberg-csoport) akaratát hajtotta volna eszerint végre a Médiahatóság létrehozásával és a Lex Átlátszóval. Szalai Annamária is bizonyos nyugati tendenciákra hivatkozott, a fokozott médiaellenőrzés bevezetése mellett érvelve, kijelentve a Medgyessy-kormány alatt, hogy ,,az európai tendenciákkal ellentétben ahelyett, hogy erősítenék a médiafelügyeletet, az Országos Rádió és Televízió Testületet holmi ,,túlhatalomra" hivatkozva szétszedik." Egy összeesküvés-elméletben ő is játszi könnyedséggel válhatna Rockefeller szálláscsinálójává.
S a kísérteties hasonlóságok nem érnek itt véget. ,,Valójában Kína a következő felemelkedő szuperhatalom, és mindezt azért, mert épp azt gyakorolja, amire a nyugat üzleti elit és a Bilderberg-csoport törekszik a jövőbeli egységes világkormányukban: állami tervezéssel működő kapitalizmust." (Estulin, i.m. 207.o.) Hát ez teljesen úgy fest, mint a Matolcsy-féle etatista gazdaságfilozófia és a ,,keleti szél" orbáni irányvonala. Ebből is látszik, hogy kis fantáziával bárki kinevezhető a Bilderberg-csoport végrehajtójának. A csoport rendezvényén a magyar érdekek képviseletével foglalatoskodó Martonyi vagy a Reding-ügyben megszólaló Pállfy István álláspontja sokatmondó. ,,Van egyeztetés, tárgyalás, kapcsolat a gazdasági világkormányzás multiérdekei és az európai vezetők között, azt viszont nem állítjuk, hogy ez egy összeesküvés, vagy hogy szabadkőművesek, nem állítunk butaságokat." - mondta Pálffy. Hozzátéve: ,,a Bilderberg-összejöveteleken nem állandó tagként, hanem meghívottként több mint féltucatnyi magyar is megfordult már, így Martonyi János, Járai Zsigmond vagy éppen Surányi György. Szerinte a magyar meghívottak nyelvileg és szakmailag is kompetens személyek voltak, és semmi kivetnivalót nem lát abban, ha valaki elmegy ezekre az összejövetelekre és ott kölcsönösen tájékozódik. Probléma azzal van, amit Reding a Magyar Nemzet értesülése szerint ott elmondott."
Ezekből jól látszik, hogy a Fidesz informális álláspontja a Bilderberg-ügyben a Jobbiknál összetettebb. Hisznek a ,,világkormány" létezésében, de úgy vélik, nem szabad fejjel menni a falnak, tárgyalgatni kell velük. Nagyjából úgy, mint egyes, mérsékelten, taktikusan Izrael- és zsidóellenes arab politikusok. Akik elhitték a zsidó világhatalom létezését, de pont ezért úgy gondolták: úgyse lehet a nagy hatalmú zsidóságot és Izraelt legyőzni, hát inkább meg kell egyezni vele. ,,Sajátos módon az anticionista államok Izraelt keresik fel arra az aktualitását vesztett gondolatra appellálva, hogy Izrael az Egyesült Államokhoz vezető ajtó." (Daniel Pipes: Összeesküvések. Agave Könyvek, Budapest, 2007. 251.o.) Yo'el Marcus izraeli kommentátor úgy fogalmaz: ezek az arab vezetők ,,rejtélyes hitet táplálnak...a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei hitelessége iránt...Egy alaptalan antiszemita dokumentum még soha nem tett nekünk [izraelieknek] olyan jó szolgálatot, mint ez a dokumentum...Nem lehet anélkül bejárni az országot, hogy ne ütközzünk valami miniszterbe, hercegbe, királyba, miniszterelnökbe stb. aki abban a nem titkolt reményben tesz nálunk látogatást, hogy ajtót nyitunk számára Amerika felé." (Uo. 251-252.o.) Sanszos, hogy Orbán Viktor nem utasítana vissza egy Bilderberg-meghívót. Remekül lehetne ezt úgy kommunikálni, hogy a centrális erőtér vezetője olyan tényező, akivel még a Tudjukkik is számolnak. A feltételezett magyar Bilderberg-vendégek azonban szűkszavúan kommunikáltak. Kádár Béla például cáfolta a jelenlétét. ,,Megkeresésére ezúton tájékoztatom, hogy soha nem voltam a Bilderberg-csoport tagja, soha Bilderberg-találkozón nem vettem részt." - juttatta el hozzánk üzenetét. Ennek dacára a média már korábban is állítólagos résztvevőként emlegette. Surányi György és Járai Zsigmond nem reagált megkeresésünkre. Az idei Bilderberg-konferencia vendéglistáját mindenesetre közzétették, s a korábbiakról is fent vannak nem hivatalos listák a '90-es évekről. Izgatottan várjuk, jövőre lesz-e magyar vendég és hajlandó-e válaszolni kérdéseinkre?
Papp László Tamás
http://atlatszo.hu/2013/07/22/titkos-tarsasagok-hallgatnak-vagy-cafolnak-a-magyar -bilderberg-vendegek/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-07-22 19:48:00, hétfő
|
| |
| |
Ilyen országnak ilyen miniszterelnök
2013. július 22., hétfő, 10:35 • Utolsó frissítés: 8 órája
Szerző: Tokfalvi Elek
Orbán Viktor nem hazudik, csak nincs viszonyban a valósággal. Legutóbb ez a The Wall Street Journalnak adott interjújából derülhetett ki.
Orbán Viktor interjút adott a The Wall Street Journal európai kiadásának, pontosabban az Emerging Europe Real Time blognak. Többen azonnal fölhördültek, hogy mekkorákat hazudik.
Például az ,,adófizetők" 2010-es számáról (rejtélyes az emlegetett 1,8 millió, valószínűleg a versenyszférában foglalkoztatottak számával keverte össze vagy ő, vagy a tanácsadója, talán a Pöttyösfenekű személyesen). Például a ,,külkereskedelem szárnyalásáról" (a baj az, hogy a KSH adatai szerint még az autógyárak beindulásával együtt sem szárnyal). Például az államadósság csökkenéséről (a katasztrófa az, hogy a nyugdíjpénztárak elrablásával és az alkotmányos szintre emelt paranccsal együtt is majdnem pontosan visszaállt a 2009-es szintre; 2010-11-ben pedig nőtt is).
Érdekes, azt kevésbé fájlalták a kritikusok, hogy az interjúalany közben milyen bődületes baromságokat hord össze, bár ebben politikát sejtek. Az országnak rendkívül kínos, hogy ilyen miniszterelnöke van, és vagy nem vették észre, mert ők is az országhoz tartoznak, vagy nem akarták a ,,középről" (tehát Orbán 2010-es szavazói közül) megnyerendő honfitársak tudomására hozni, hogy politikailag legföljebb kiszámíthatóak, de nem be-.
Valójában ugyanannak a dolognak a két oldaláról van szó. Egyáltalán nem biztos, hogy Orbán Viktor tudatosan hazudik, és biztosan nem akar bődületes baromságokat mondani. Csak ténynek veszi azt, amit szeretne, és senki sem szól neki, hogy nincs úgy. Vagy elhiszi azt, ami az eszébe jut, esetleg a vajákos tanácsadói mondanak neki, azok pedig csak olyat súgnak, amit szívesen hall. És mivel ő egy a népével, mármint azzal a körülbelül kétmillió emberrel, aki mindenképp rászavaz, a népe is ezt hallja szívesen, és rá fog szavazni.
Utóbbi tény nem véletlen, mert az így keletkező nyelvi-kommunikációs termék ránézésre nagyon logikus és a hű népnek vonzó. Mint azonban látható, ebből az információs ciklusból a valóság ki van zárva. Orbán Viktor nem hazudik, csak nincs viszonyban a valósággal.
Ilyenkor mindig előkerül az a megértő politológusi magyarázat, hogy a démonian ravasz és profi politikus nem a nyugatiknak, hanem hazabeszél, és ennek olykor meg is volna a logikája, például amikor kiutazik Strasbourgba, hogy ,,megvédje Magyarországot" (ez a cél sem vetíthető rá a valóságra). Felszólalásainak eredménye Magyarország haszna szempontjából nulla, a saját hatalmának megtartása szempontjából azonban nagyon is hasznos, mert a következő hónapokra kijelölte az ellenséget és azokat a fal témákat, amelyekben - hű népe vérszomjas szurkolásától kísérve - meg kell vívnia a külső ellenséggel.
De most erről nem lehet szó, ilyen terjedelmű interjúnak még az MTI-kivonata is leginkább csak kormánypropagandistákat és felháborodni szerető ellenzékieket érdekel idehaza, nekik meg nem mond újat. Az agitprop hozadék eltörpül ahhoz az információmennyiséghez képest, amelyet Orbán a WSJ című elitlap olvasóinak - kormányzati és üzletembereknek, egyéb konzervatív szakértőknek - szolgáltat magáról. Valamint az országról, amelyiknek ez - a demokratikus választások tanúsága szerint - tetszik, és ahogy a dolgok most állnak, még sokáig el fogja tűrni.
Először is lássuk, milyen miniszterelnök képe rajzolódhat ki az interjúból a felkészült külföldi olvasónak még akkor is, ha nem ismeri a statisztikákat, amelyek állításait cáfolják, sem a magyar valóság szagosabb, közgépes, trafikos rétegét?
1. Vallási fundamentalista.
Félreértés ne essék, vannak mélyen vallásos demokrata politikusok, köztük egészen kiválóak, sőt korszakosak, Charles de Gaulle-tól Joachim Gauckig. Legutóbb az újjászületett keresztény George W. Bush lepte meg hitének sűrű megvallásával nemcsak a liberális közvéleményt, de a másféle valláspolitikai etiketthez szokott európai kereszténydemokratákat is. De van egy határ.
Bush sem vont le következtetéseket a Szentírásból a kívánatos politikai rendszer - vagyis, nyugati összefüggésben, a demokrácia - tartalmára nézve. Ezt hívnák ugyanis fundamentalizmusnak. Az amerikai elnök nemegyszer hangoztatta, hogy ,,a szabadság Isten ajándéka mindenkinek", beleértve a vallásszabadságot, ám ebben az is benne van, hogy a szabadság vallássemleges, és nem függ attól, hogy ki milyen írást tart szentnek.
Ezzel szemben Orbán a következőt mondja: ,,Ideológiailag nézve, a demokrácia, ahogy mi ismerjük, két kulturális alapvetésen alapul: az egyik, hogy Isten a maga hasonlatosságára teremtett bennünket, a másik, hogy ezt [sic] éppen ezért bűn elpusztítani. Az ázsiaiaknál ez nincs meg, ők másféle mintát követnek. Érdekes és izgalmas, de számunkra nem lehet minta." Vagyis miniszterelnökünk szerint a nyugati demokrácia alapja egy ószövetségi vers és a belőle levont homályos következtetés. Attól, hogy hindu, buddhista vagy muszlim többségű országokban nem vélik az embert Isten képmásának, az elpusztítása ugyanúgy bűn, ez nem a keresztény Nyugat különleges morális igényességéből következik. És főleg a demokrácia (,,ahogy mi ismerjük") intézményrendszere, a szabad és tisztességes választás vagy a hatalmi ágak megosztása sehogy sem vezethető le az 1 Móz 1:26-27. versből. És végül a keleti demokráciák nem más lényegűek, ugyanis nem vallási eredetűek, hanem bizony a nyugati (világi) mintát vették át, olykor nem is szelíd erőszak hatására, mint Japánban. De hát Orbán nincs viszonyban a valósággal.
2. Fogalma sincs a demokrácia alapelemeiről. Lásd az előbbieket.
3. Fogalma sincs a gazdaságról. Ennek annyi bizonyítéka van, mint réten a fűszál, most nézzünk csak egy példát, amit, mondom, a felkészült WSJ-olvasó akkor is észlelhet, ha nem ismeri a mélymagyar valóságot, sem a KSH adatait
Ilyet bír mondani miniszterelnökünk: ,,Az adósság komoly kihívás marad a jövőben, úgyhogy azok az országok, ahol az adósság szintje meghaladja a GDP 50 százalékát, veszélyben vannak, ahol 60 százaléknál nagyobb, ott azonnali veszély fenyeget, ahol pedig több mint 90 százalék, ott jobb, ha imádkoznak."
Ezzel indokolja a gazdaságbénító különadók beláthatatlan ideig való fenntartását. Na most, belső használatra ez kiválóan megteszi. Ott, ahol el kell födni a tényt, hogy az Orbán-kormány nem hogy folytatta volna a 2010-ben megkezdett kilábalást, de 2011-12-ben egy teljesen fölösleges, csakis magyar, második válságot generált. Mivel Orbán nincs viszonyban a valósággal, ezt a pokoli hungarikumot, amiért elsőrendűen ő a felelős, nem letagadja - egyszerűen nem tud róla.
Az adósság elleni harc abszolút központba állítása ebben a valóságtól független világban ismeretelméleti célt szolgál. Minden jelen- és jövőbeli gazdasági bajt a 2002 és 2010 közötti kormányok nyakába lehet varrni. Azonkívül úgy feltüntetni, mintha a gazdaság gyógyulása csakis attól függene, hogy a mostani kormány minél kevesebb ellenállással tudja érvényesíteni Isten kegyelméből való kétharmados akaratát. Még akkor is betölti ezt a funkcióját, ha a harc sikertelen - ha nem tudunk róla, nincs sikertelenség.
Az európai, jól szituált WSJ-olvasó azonban fejből tudja, amit Orbán nem (akar tudni): az Európai Unió átlagos adósságszintje megközelíti, az euróövezeté meghaladja a 90 százalékot. A GDP kb. 100 százaléka alatt a gazdaság egészsége és az eladósodás mértéke között elég laza az összefüggés. Németország (82) vagy Nagy-Britannia (90) adóssága százalékosan nagyobb, mint Magyarországé (79). Orbán nekik tesz javaslatot: lassan kezdhetnek imádkozni (míg mi bezzeg). A neoliberális mintadiák Észtország után viszont nem máshol mint Bulgáriában a legkisebb az adósság (18 százalék) - és lám, milyen pompás náluk a helyzet.
A balti államoknál maradva: Észtország adóssága 10 százalék, Lettországé és Litvániáé 40, miközben a rohamos GDP-növekedés (a válság alatt a zuhanás) adatai hasonlóak. Ami azt jelenti, hogy az utóbbi két országnak valamikor a távoli jövőben sokkal többe fog kerülni a mostani felzárkózás, de kezelhető méretekben - a felzárkózás mostani ütemét viszont az adósságráta egyáltalán nem befolyásolja.
Az már csak finomság, hogy Orbán szerint: ,,Három évvel ezelőtt az IMF és az EU pénzétől függtünk. Most a piacról tudjuk finanszírozni magunkat. A magyarok kötvényeket vesznek." Visszafelé haladva: ,,a magyarok" azelőtt is vettek kötvényeket, de ,,a magyarok" bármilyen megtakarításai manapság riasztóan alacsony szinten vannak, befektetéseik sokat nem osztanak-szoroznak a külföldiek kötvényvásárlásaihoz képest. Mivel az ellenséges, összeesküvő hitelminősítők (is) galádul befeketítették hazánkat, az államkötvényeket elég rossz feltételekkel tudjuk kibocsátani. Tehát végül: természetesen nem magunk finanszírozzuk magunkat, hanem azok a befektetők, akik államkötvényeket vásárolnak, és azt ugyanúgy - illetve rosszabbul ki kell majd fizetni, mint ha IMF-hiteleket vennénk fel. Mondom, ez egy WSJ-olvasónak pusztán Orbán szavaiból is nyilvánvaló. Orbán nem tud róla, azért mondja. (És igenis függünk az uniós pénzektől; Orbán jobban, mintsem gondolná.)
4. Hogy is mondjuk udvariasan: egy kicsit jobban szereti a hatalmat, mint az elegáns volna. Ha a Zipf-törvényre támaszkodva vizsgáljuk a szavak gyakoriságát az adott szövegben, nagy valószínűséggel arra jutunk, hogy Orbánt mindennél jobban foglalkoztatja a vezetés (leadership).
Amióta ő van kormányon Magyarországon (szerinte) az emberek ,,egyre jobban bíznak a nemzeti intézményekben" (a valóság megint csak nem számít), és ha hiányzik ez a bizalom, ,,az vezetési probléma, és végső soron a demokrácia problémája". Továbbá: ,,Az emberek bírálják a kormányt. De senki sem állítja, hogy Magyarország híján van a vezetésnek. Válságos időkben ez fontos. A 2010-es választásokon kétharmados többségre tettünk szert. Ez az előfeltétele, hogy a válságban legyen vezetés." A valóságnak kuss, ne foglalkozzunk vele, hogy máshol nem volt kétharmad, viszont az egyezkedni kényszerülő, nem kétharmados kormányok jobban ki tudták vezetni országukat a válságból, mint a miénk.
Továbbá: ,,Szerintem a vezetés számít. Három évvel ezelőtt az volt a benyomás, hogy a balliberális kormány a vezetés hiánya miatt esett szét." (Emlékezetem szerint nem esett szét, végigszolgálta a vállalt egy évet, aztán volt egy választás, és új kormány került a helyébe.) ,,Az embereknek érezniük kell, hogy a vezetőik gondoskodnak róluk, és az ő problémáikra összpontosítanak." A kormány feladata tehát nem a létező gazdaság felfuttatása, hanem a ,,gondoskodás az emberekről" a létező gazdaság ellenében, mert az embereknek csak a létező gazdasággal lehetnek problémáik, a kormánnyal nem. (Ha viszont van olyan kormány, amelyik a létező gazdaság kikerülésével, sőt annak ellenében meg tudja oldani az emberek problémáit, akkor minek a választás?)
5. Nem tudja, mit beszél. Ha egy felkészült olvasó ezzel az etatista hiszekeggyel veti össze az az elképesztő kijelentést, hogy ,,kísérletet teszünk arra, az alanyi jogokon alapuló társadalmat érdemeken alapuló társadalommá tegyük", akkor még a trafikügyek vagy Fekete György ismerete nélkül és leszűrheti azt a következtetést, hogy valamelyik nem igaz. Vagy eltökélten gondoskodó állam, vagy meritokratikus társadalom, ahol nem a kormány osztályozza az érdemeket.
Orbán valóságtól független gondolkodásában viszont tökéletesen megfér a kettő, így egyik sem sikerülhet.
Így kell értelmezni azt a szövegét, amin sokan meghökkentek: ,,Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám." Itt a vezető mint áldozat szerepel. Orbánnak nyilván fáj, hogy 2002-ben a Fidesz elvesztette a választásokat, és ezt az akkori helyes politikának tulajdonítja (hogy mennyire volt helyes, az más kérdés, de határozottan kevésbé volt unortodox, mint a mostani).
Most tehát bebiztosítja magát: ha netalántán, esetleg elveszítené a választást, az azt jelenti, hogy a mostani politikája helyes volt. Ha megnyeri, az azt jelenti, hogy a politikája nem helyes, ellenben kártékony, hiszen kormányzása alatt egyre mélyebb válságban vergődik az ország. Ebből viszont csak azt következhet, hogy az országnak továbbra is szüksége van egy olyan igazi vezetőre, mint ő. Kártékonyra, de akkor már mindegy lesz.
Nagy esélye van rá, hogy meg fogja nyerni. Sokan csodálkozni fognak, de a The Wall Street Journal intelligensebb olvasói nem. Ha ilyen az ország, akkor ilyen is marad.
http://hvg.hu/velemeny/20130722_Ilyen_orszagnak_ilyen_miniszterelnok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2013. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
558 db bejegyzés |
| e év: |
7437 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2247
- e Hét: 12514
- e Hónap: 23625
- e Év: 177121
|
|
|
Offline
