|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:47:39, kedd
|
| |
| |
Ekkorát hazudott a külügyminisztérium - Max. 100-200 ezer magyar él Angliában
Posted on 2014/08/11 Szerző: Admin
Hungarians in England
KKM: száz-kétszázezer magyar él Nagy-Britanniában
A sajtóban megjelentekkel szemben nem egymillió magyar él Nagy-Britanniában, hanem a magyar állampolgárok száma meghaladja a százezret, a nem magyar állampolgárságú magyarokkal együtt pedig a kétszázezer felé közelít - mondta Nagy Anna külügyi szóvivő hétfőn az MTI-nek.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szóvivője kifejtette: egyetlen országról sincs pontos statisztika, hogy hány magyar állampolgár él ott, hiszen nem kötelező bejelentkezni például a nagykövetségen. Ezért általában csak becsülni lehet az egy adott országban élő magyarok számát - tette hozzá.
A nagy-britanniai helyzetről azt mondta, hogy a népszámlálási adatokból, az országos egészségbiztosítási rendszerbe bejelentkezettek számából, továbbá a konzuli ügyforgalom adataiból lehet következtetni az ott élő magyarok számára. Az utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy sok Nagy-Britanniában élő magyar nem veszi igénybe a konzuli szolgáltatásokat.
Nagy Anna az elérhető vonatkozó statisztikai adatokról beszélve közölte: Nagy-Britanniában februárban közzétett adatok szerint 2012-ben 21 760, 2013-ban pedig 26 770 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot az országban, ami a munkavállaláshoz vagy a családtámogatáshoz szükséges. A hivatalos, nyilvános statisztikák alapján 2002 és 2013 között összesen 143 678 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot - magyarázta.
A szóvivő azt mondta, hogy brit becslések 2011-ben 48 ezerre tették a magyarországi születésű vagy magyar állampolgárságú emberek számát az országban.
2011-es népszámlálási adatok szerint pedig az Angliában és Walesben élők közül 44 ezren beszélnek magyarul - sorolta.
Nagy Anna kiemelte: a statisztikai adatokból lehet becsülni a Nagy-Britanniában élők számát, és ennek alapján azt lehet mondani, hogy a magyar állampolgárok száma jelentősen meghaladhatja a százezret, a nem magyar állampolgárságú magyarokkal együtt pedig a kétszázezer felé közelíthet. De biztosan nem egymillió emberről van szó - fűzte hozzá.
(MTI)
Bal-rad komm: Hát bizony eléggé kellemetlen a a kormánynak a “Kitántorgott Angliába 1 millió emberünk." - című szlogen, - s ez már csak 500 ezerrel marad el József Attila eredeti versében írt másfél milliótól.
Természetesnek vehető, hogy a kormányzat megpróbálja kicsinyíteni a számokat. Azonban az ember nem a külügyi szóvivő hablatyolásának ad hitelt, - hanem a valós tapasztalatainak. - Szinte nincs olyan közösség az országban, - család, barátok, munkahely, - aminek egy-vagy több tagja ne dolgozna külföldön.
Persze létesült 1 millió munkahely, - csak nem Magyarországon.
http://balrad.wordpress.com/2014/08/11/ekkorat-hazudott-a-kulugyminiszterium-max- 100-200-ezer-magyar-el-angliaban/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:41:45, kedd
|
| |
| |
Oroszország válasza az Európai Unió szankcióira
Moszkva egy évre szólóan betiltotta a hús, hal, zöldség, gyümölcs, tej, sajt, kolbász behozatalát az Európai Unió országaiból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Már augusztus 8-án világossá vált, hogy sokmilliárdos veszteségről van szó.
Az Európai Bizottság pontosított adatai szerint Moszkva ellenszankciói 12 milliárd eurós veszteséget jelentenek az európai élelmiszer- és mezőgazdasági kivitel számára. Finnország, Lengyelország, a balti országok, Bulgária, Görögország, Románia máris bejelentette, hogy kártérítést fog követelni. Azonban Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság csupán 400 millió eurónyi alappal rendelkezik ahhoz, hogy kárpótolja az európai agráriumot.
Görögország, ahol a mezőgazdasági termelők csaknem 50%-san függnek az oroszországi exporttól, a közeledő csődöt elkerülendő, messzebb mentek összes többi uniós kollégáiknál. A görög külügyminiszter és kormányfőhelyettes, Evangelosz Venizelosz bejelentette, hogy Athén máris tárgyal Oroszországgal a szankciók hatásának korlátozásáról.
Most nyugodtan el lehet játszadozni a számokkal: ki és mennyit veszt Európában az orosz embargótól - mondja a moszkvai székhelyű Világgazdasági és Külügyi Intézet elemzője, Vlagyimir Olencsenko. Sokkal rettenetesebb az, amiről mostanában az EU-ban nem szívesen beszélnek, éspedig az európai exportálók jövőjéről - jegyzi meg Olencsenko.
Perspektívában elvesztik a piacot. A szankciók nem nevezhető egyfajta ugarnak, vagyis olyan mezőnek, amelyiket nem vetnek be. A piacot elfoglalják mások. Lényegtelen, hogy kik jönnek be: fehéroroszok, brazilok vagy irániak. Máris sokan vannak.
Európa már régóta hangoztatja az energetikai szállítások diverzifikálásának fontosságát, de valamilyen okból nem gondol a ,,politika és gazdaság diverzifikálásának" fontosságára. Elképesztő, hogy az EU atlanti hangulatú vezetősége Washington segítségével az egész Európai Unióra ráerőlteti a katasztrófába vezető mostani Oroszország-politikát - folytatja Vlagyimir Olencsenko.
Az Európai Unió mostani vezetősége, a Barroso vezette Európai Bizottság kifejezetten euróatlanti lobbi. Nem nagyon gondolnak arra, hogy Európának mire volna inkább szüksége. A fő feladatuk az, hogy Európa mindenben utánozza Amerikát és kövesse példamutatását.
Orosz élelmiszer-nagykereskedők máris tárgyalásokat kezdeményeztek a "nem szankciós országokkal" az ,,európai élelmiszerkosár" helyettesítéséről. Oroszország ezentúl zöldséget és gyümölcsöt Törökországban, Argentínában, Örményországban, Egyiptomban, Marokkóban, Chilében, Kínában, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban fog beszerezni, húst és hústerméket pedig Brazíliában, Uruguayban, Paraguayban, Argentínában és Fehéroroszországban.
Ami az orosz termelőket illeti, az orosz agráripari lobbi alighanem csodaszernek tekinti a szankciókat, amelyek minden bajt orvosolni fognak. A hazai termelők az idén felélednek - mondja az orosz Állami Duma agráripari bizottságának tagja, Alekszandr Bogomaz.
Azt hiszem, hogy ha Európa ,,elveszti" az export számára ezt a szankciós esztendőt, akkor teljesen elveszti az orosz piacot, mert ugyanis éppen ez az év ad mezőgazdasági termelőinknek időt a fejlődés biztosításához és a jövőbe vetett hit megszerzéséhez.
Az EU-ban Moszkvát máris azzal vádolják, hogy megsértette a WTO szabályait, az EU képviselője pedig ,,politikailag motiváltnak" minősítette a Kreml által foganatosított intézkedéseket. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök erre reagálva kijelentette, hogy a március óta Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók után az efféle reagálás a ,,cinizmus teteje". |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:31:21, kedd
|
| |
| |
Miért nem akarok Nobel-díjas lenni?
,,A mi fajtánk, uralkodó faj [i.e. master race]. Hittudós istenek vagyunk mi ezen a bolygón. Éppúgy különbözünk mi az alacsonyabb fajoktól, ahogy ők a férgektől. S mi több, a mi fajunkhoz hasonlítva, más népfajok barmok és állatok, marhák a legjobb esetben. Más népfajok emberi fekáliáknak tekintendők. Nekünk a sors rendelte, hogy uralkodjunk alsóbbrendű fajok fölött. Földi birodalmunkban élenjáróink vasrúddal fognak uralkodni. A néptömegek mint szolgáink lábainkat fogják nyaldosni." (Menachem Begin volt izraeli miniszterelnök, 1977-1983. Nobel-díjas 1978-ban (Forrás: wikipedia) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:30:29, kedd
|
| |
| |
Cigánybűnözés :: 2014-08-12. 09:57
"Olaszliszka" Kézdiszentléleken: az útra futó purdét elütő motoros meghalt, a segítségére siető fiatalembert összeszurkálták a cigányok
Motoros gázolt el egy elé futó cigánygyereket a Kovászna megyei Kézdiszentléleken, majd nekiütközött egy magánháznak. A balesetben a motoros szörnyethalt. Az áldozat segítségére siető másik motorost a baleset helyszínére összesereglett cigányok összeverték, őt súlyos sérülésekkel szállították a brassói kórházba.
Zoom
A Krónika helyszíni fotója
Szabálytalanul próbált átkelni az úton vasárnap este egy 11 éves cigánylány, akit egy motorbiciklis elgázolt. A baleset következtében a motoros elvesztette uralmát a járműve fölött és egy háznak csapódott Kézdiszentléleken - tájékoztatott Nicoleta Marin rendőrségi szóvivő. A 37 éves motoros a helyszínen meghalt. Az elgázolt lányt először a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházba szállították, majd a súlyos máj- és vesesérülései miatt a brassói kórház gyerekosztályára vitték át - közölte a Székelyhon megkeresésére Nagy D. István, a sepsiszentgyörgyi kórház szóvivője.
A motor utasát, egy 44 éves nőt a mentősök egyenesen a brassói kórházba szállították. A helyszínre érkező másik motoros, egy 28 éves férfi segítségnyújtási szándékkal állt meg a baleset helyszínén, amikor is többen megtámadták, és megverték. A fiatal férfit súlyos testi sérülésekkel szállították be szintén Brassóba.
Az ügyben folyik a nyomozás - nyilatkozta a rendőrségi szóvivő.
A Székelyhon - hisz egy, az ebolánál is veszélyesebb vírus, a polkorrektség a keleti végeken is pusztít - természetesen cenzúrázza a cikk alatti hozzászólásokat, ennek ellenére még elcsíphettünk néhányat:
"Sejtem, miket írtak a moderált kommentekben! Ez hihetetlen, ahányszor áthalad az ember azon a falun (a végén...), olyan nincs, hogy ne legyen zelegorkodás és az úttest tele van sötétbőrűekkel, nem egyszer verik szét egymást is. Ezért meg kellett haljon egy ember, s egy másikat jól megverjenek. Miféle társadalom vagyunk, ha nem tudjuk korlátozni az ilyen "emberek" szaporodását és kártevését? Mélyen felháborító!!!"
"Jól sejtitek, nem idén barnultakról van szó... Sokat járok arrafele, az úton lődörögnek, nekik az is természetes, ha a felezővonalon ebédelnek, ha rájuk dudálsz, még nekik áll fennebb! Most kell összefogni!!!"
"Miért nem írják ki, hogy romák vertek meg? Székely ember ilyent nem csinál! Nagyon veszelyes ott közlekedni, tudom, mert ott élek!!!"
"Mikor motorom volt, én is kaptam kődobálást ott... Megálltam, és kb. 50-en vettek körül, pillanatok alatt. Alig tudtam elhúzni. Lementem a rendőrségre panaszt tenni, de csak a zárt épületet találtam. (...) Azon a szakaszon nagyon kell figyelni!!! Az vadnyugat. Mindenki az úton jár, mintha az övek volna. És ha mégis baleset történik, menekülj, mert ott nincs törvény, nincs rendőrség, semmi, csak a káosz. Kérdem én, meddig fognak uralkodni az ott élők? (...) Mikor ébredünk? Mindenért vannak szervezve tüntetések, ilyenkor meg nem történik semmi? Most kellene összefogni hogy ne történjen többé ilyen! (...) Többé ne szurkodjanak meg ártatlan embert azok, akik a mi adónkból élnek!"
Frissítés: a lincselő cigányok összeszurkálták a segíteni akaró szovátai fiatalembert
A 28 éves szovátai fiú több késszúrást is kapott, a kórházi illetékesek közlése szerint a tüdejét is átszúrták. Ennek ellenére csak "súlyos testi sértés megalapozott gyanúja" miatt nyomoznak.
Nicoleta Marin elmondta, a baleset körülményeit jelenleg is vizsgálják, ezen kívül "súlyos testi sértés megalapozott gyanúja" miatt is nyomozás indult. A szerencsétlenség (értsd: lincselés - a szerk.) egyébként a felső-háromszéki településnek abban a részében történt, ahol jelentős számú cigány közösség él - írja szemérmesen a Székelyhon.
Ugyanott 2009-ben is súlyos közúti dráma rázta meg a helyi közösséget - kezdi a lap a mentegetőzést. Akkor egy gépkocsi átsodródott a menetirányával ellenkező sávra, elütötte a padon ülőket, illetve a kapuban levőket. Az ütközés nyomán a helyszínen életét vesztette két "roma" felnőtt és egy ötéves "roma" kisfiú. A negyedik áldozat, egy négyéves kislány kórházban hunyt el. (A lincselés híréhez hogyan kapcsolódik a "helyi közösséget megrázó dráma"? - a szerk.)
És még egy elgondolkodtató hozzászólás a hír alatti kommentek közül:
"Arról is hallgat a krónika, hogy a motoros állítólag (és ezt csak itt-ott hallottam, nem hivatalos) nem vesztette életet a baleset során... Majd a boncolás kideríti, hogy mitől halt meg. Na ezért vagyok még igazán felháborodva."
Gyk.: nem kizárt, hogy a rajvédők "tűzoltása" gyanánt írták csak azt, hogy a motoros a falnak csapódásban halt szörnyet, miközben az igazság az, hogy a cigányok gyilkolták meg. Őt is.
(Székelyhon nyomán)
2. frissítés: olvasónk kézdiszentléleki ismerőse írja:
Nagyon sok motoros járkál a környéken, minden tele van rendőrrel, a cigányok fel vannak fegyverkezve kaszákkal és kapákkal. Most jött le egy szentléleki Katrosából kocsival, és azt mondta, hogy egy cigány a kaszával kicsapott a kocsija felé.
Ez a második motoros, akit meglincseltek, kemény volt nagyon, sokáig viaskodott kb. 50 cigánnyal, nehezen tudták leverni ezek a tetvek. A szemét kiszedték az egyik áldozatnak stb...
https://kuruc.info/r/3/131590/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:29:07, kedd
|
| |
| |
Pécs és az igen nagy nem semmi
Old Dakota 2014. augusztus 9., szombat 17:59
Köztudott, hogy az elmúttnyócév, és Gyurcsány miatt van válság, illetve azért mert az előzőek ellopták azEmberek pénzét Pécsett, a siker városában is. Mert 2009 májusa óta Pécs a Balkán kapuja, a mediterrán narancsliget számolatlanul éri el a sikereket.
Közelednek az őszi önkormányzati választások. Növekszik Pécs vagyona, egyre több a közmunkás, hitelből ismét buszokat vásárol a város és egyre több az ígéret. De milyen helyzetben is van a város?
Egy elbaltázott Európa Kulturális főváros projekttel, hatalmas adóssággal, megszűnő munkahelyekkel, meddő vitákkal, sor elhibázott és fenntarthatatlan beruházással, de sikeres Pécs városa. Metakommunikatíve. Mert az ömlik a helyi médiából. De, hogy közben mit éreznek a patacsiak, a kert-városiak, az nem számit.vhaza56
Ahogy Besenyő Pista bácsi mondta: ,,na, mi van? Semmi? Szóval azt mondják metakommunikatíve hogy semmi? Az van? Szóval a semmi van? Noormális? Hát a semmi az nem van, hanem nincs! Hát, ha a semmi van, akkor pont, hogy nincs semmi! Na de ha meg a semmi nincs, az meg már valami! Az meg már nem semmi!"
Pécs csökkentette adósságállományát. Igaz könyöradományból, nem feszes, és takarékos gazdálkodásból. Páva Zsolt megmondta közpénzről van szó, rendnek kell lenni. Vége a bűnös herdálásnak, ami a siker városát válságba sodorta. Habár 2009 óta ismét sikeresek vagyunk. A pécsi közpénzre minden fronton vigyázni kell, ezért Budapestről importálunk szakembereket. Jó drágán. Mert a siker áldozatokat követel. Végül is ez csak egy vidéki egyetemi város. A sikereket folytatjuk. Tükén, hitelből felvéve. De egyszer majd fizetni kell. De addig nyomjuk a lózungot, hogy siker. Mert Pécsnek gasztronómiai értéke van, mondta két éve Pécs fő civilje, aki most a polgármesterségre pályázik. Ennek ellenére budapesti érdekeltség nyerte a közétkeztetést is.
A siker városában elég megnézni a Király utcát a sok bezárt üzlettel. Az elmúlt 24 év, - amit rendszerváltásnak neveznek- nem oldott meg semmit. Az egykor virágzó Pécsből, mára egy tönkretett, lassan csődbe vitt város lett. A pécsi kamu világban, kamu arcok, kamu siker, kamu harcok, kamu elszámoltatások. Egy viszont valós. A kudarc. A kamu ,,politikai elit" nem akarja eltakarítani a mocskot, amit ők maguk csináltak. Mert mijük maradna akkor? Csak a büdös nagy semmi! Bese Pistásan.
http://patacsipilvax.hu/2014/08/09/pecs-es-az-igen-nagy-nem-semmi/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:19:48, kedd
|
| |
| |
Európa teljesen elvesztheti az orosz piacot
Posted on 2014/08/12 by Nifadmin
© Fotó: RIA Novosztyi/Valerij Melnyikov
Moszkva egy évre szólóan betiltotta a hús, hal, zöldség, gyümölcs, tej, sajt, kolbász behozatalát az Európai Unió országaiból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Már augusztus 8-án világossá vált, hogy sokmilliárdos veszteségről van szó.
Az Európai Bizottság pontosított adatai szerint Moszkva ellenszankciói 12 milliárd eurós veszteséget jelentenek az európai élelmiszer- és mezőgazdasági kivitel számára. Finnország, Lengyelország, a balti országok, Bulgária, Görögország, Románia máris bejelentette, hogy kártérítést fog követelni. Azonban Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság csupán 400 millió eurónyi alappal rendelkezik ahhoz, hogy kárpótolja az európai agráriumot.
Görögország, ahol a mezőgazdasági termelők csaknem 50%-san függnek az oroszországi exporttól, a közeledő csődöt elkerülendő, messzebb mentek összes többi uniós kollégáiknál. A görög külügyminiszter és kormányfőhelyettes, Evangelosz Venizelosz bejelentette, hogy Athén máris tárgyal Oroszországgal a szankciók hatásának korlátozásáról.
Most nyugodtan el lehet játszadozni a számokkal: ki és mennyit veszt Európában az orosz embargótól - mondja a moszkvai székhelyű Világgazdasági és Külügyi Intézet elemzője, Vlagyimir Olencsenko. Sokkal rettenetesebb az, amiről mostanában az EU-ban nem szívesen beszélnek, éspedig az európai exportálók jövőjéről - jegyzi meg Olencsenko.
- Perspektívában elvesztik a piacot. A szankciók nem nevezhető egyfajta ugarnak, vagyis olyan mezőnek, amelyiket nem vetnek be. A piacot elfoglalják mások. Lényegtelen, hogy kik jönnek be: fehéroroszok, brazilok vagy irániak. Máris sokan vannak.
Európa már régóta hangoztatja az energetikai szállítások diverzifikálásának fontosságát, de valamilyen okból nem gondol a ,,politika és gazdaság diverzifikálásának" fontosságára. Elképesztő, hogy az EU atlanti hangulatú vezetősége Washington segítségével az egész Európai Unióra ráerőlteti a katasztrófába vezető mostani Oroszország-politikát - folytatja Vlagyimir Olencsenko.
- Az Európai Unió mostani vezetősége, a Barroso vezette Európai Bizottság kifejezetten euróatlanti lobbi. Nem nagyon gondolnak arra, hogy Európának mire volna inkább szüksége. A fő feladatuk az, hogy Európa mindenben utánozza Amerikát és kövesse példamutatását.
Orosz élelmiszer-nagykereskedők máris tárgyalásokat kezdeményeztek a "nem szankciós országokkal" az ,,európai élelmiszerkosár" helyettesítéséről. Oroszország ezentúl zöldséget és gyümölcsöt Törökországban, Argentínában, Örményországban, Egyiptomban, Marokkóban, Chilében, Kínában, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban fog beszerezni, húst és hústerméket pedig Brazíliában, Uruguayban, Paraguayban, Argentínában és Fehéroroszországban.
Ami az orosz termelőket illeti, az orosz agráripari lobbi alighanem csodaszernek tekinti a szankciókat, amelyek minden bajt orvosolni fognak. A hazai termelők az idén felélednek - mondja az orosz Állami Duma agráripari bizottságának tagja, Alekszandr Bogomaz.
- Azt hiszem, hogy ha Európa ,,elveszti" az export számára ezt a szankciós esztendőt, akkor teljesen elveszti az orosz piacot, mert ugyanis éppen ez az év ad mezőgazdasági termelőinknek időt a fejlődés biztosításához és a jövőbe vetett hit megszerzéséhez.
Az EU-ban Moszkvát máris azzal vádolják, hogy megsértette a WTO szabályait, az EU képviselője pedig ,,politikailag motiváltnak" minősítette a Kreml által foganatosított intézkedéseket. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök erre reagálva kijelentette, hogy a március óta Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók után az efféle reagálás a ,,cinizmus teteje".
Oroszország Hangja
http://internetfigyelo.wordpress.com/2014/08/12/europa-teljesen-elvesztheti-az-or osz-piacot/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 10:11:43, kedd
|
| |
| |
világviszonylatban középszar, ejrópában legalsó fos, megint egy ország rangsor:
www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/mennyire_jo_orszag_magyarorszag_itt_is_lemaradtun k.584875.html
www.goodcountry.org - www.goodcountry.org/overall
az előkelő helyezést (közvetlenül uganda, moldova mögött, szerbia és tanzánia előtt) a tudomány-technika és kultúra föltűnően magas ranghelye alapján éri el az ország, a többi figyelembe vett mutató átlaga alapján még vagy húsz hellyel hátrébb lőné az országot. a vágyott illiberál munkaállam helye valahol ottan lesz eszerint.
2014. augusztus 10., vasárnap 12:28 Napi.hu
Mennyire jó ország Magyarország? - Itt is lemaradtunk
Mennyire jó ország Magyarország - azaz mennyire járul hozzá az emberiség javára a közjó megvalósulásához? Kiderül egy közelmúltban publikált rangsorból, amelyet nemzetközi intézmények indikátorai alapján állítottak össze. Régiónkból csak Románia nem előz meg minket.
A közelmúltban publikáltak egy rangsort Good Country Index néven, amely 125 nemzetet rangsorolt az alapján, hogy az emberiség javára mennyire járulnak hozzá a közjó megvalósulásához, illetve mennyit vesznek el abból, vagyis, hogy az országok rendelkezéseinek, viselkedésének milyen globális hatásai vannak. A felmérést készítők az ENSZ, a Világbank és más nemzetközi intézmény, valamint néhány civil szervezet által használt 35 indikátora alapján, hét kategóriába (tudomány és technológia, kultúra, világbéke és biztonság, világrend, Föld és klíma, prosperitás és egyenlőség, egészség és jólét) sorolva állította össze a rangsort. (A hét kategórián belül 5-5 alkategóriákban pontoztak.)
A rangsor készítői hangsúlyozzák, hogy munkájuk célja nem az volt, hogy erkölcsi ítéletet mondjanak az egyes országok felett. Ez az index egy projektsorozat első darabja, amellyel egy globális párbeszéd elindítása a cél arról, hogy egyes országok igazából mit is képviselnek: csak és kizárólag a saját politikusaik, vállalataik vagy állampolgáraik érdekeit szolgálják ki, vagy az egész emberiségért és a bolygónkért is tesznek valamit. A vita a készítők szerint kritikus, mert ha az első felvetés az igaz, akkor mind nagy bajban vagyunk - olvasható a projekt honlapján.
Ki a legjobb?
Az összesített lista - és a felvázolt kritériumok - alapján a világ legjobb országa Írország, amely a vizsgált kategóriákon belül prosperitás és egyenlőség terén az 1. helyen szerepel, míg a top 10-be a világrend (4.), a kultúra (7.), valamint az egészség és jólét (9.) kategóriákban került be.
A második helyen Finnország szerepel, amely a legjobb, 3. helyezést a prosperitás és egyenlőség kategóriában érte el, ezen túl a top 10-be csak tudomány és technológia terén fért be, itt a 7. helyet csípte meg az ország.
Az összesített listán a harmadik Svájc, amely szintén a prosperitás és egyenlőség kategóriájában áll a legjobban, ahol Írország mögött a 2. helyre került. Ezen túl a top 10-be három további kategóriában található meg az alpesi ország: tudomány és technológia (6.), világrend (10.), valamint egészség és jólét (10.).
A top 10-ben Svájc után sorrendben Hollandia, Új-Zéland, Svédország , az Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia és Belgium következik. Németország a 13. helyen áll Franciaország és Kanada mögött. A legnagyobb európai gazdaság a világrend kategóriában áll az élen (itt a 2. helyen Ausztria követi), kultúrában az 5., a tudomány és technológia rangsorában a 11., az egészség és jólét rangsorában a 18., a Föld és klíma alindexében a 29., a prosperitás és egyenlőség terén a 33. helyre volt elég a pontszáma, míg a világbéke és biztonság kategóriájában meglehetősen hátul, a 109. helyen szerepel.
Az USA összesített eredménye a 21. helyre volt elég. A legelőkelőbb helyezést az egészség és jólét kategóriában érte el, itt a 7. legjobb eredményt érte el, a többiben viszont jóval hátrébb áll: a tudomány és technológia terén 26., a kultúra terén 41., a világrendben 28., a Föld és klíma alindexben 39., a prosperitás és egyenlőség rangsorában pedig 53. helyre került. A leghátrébb a világbéke és biztonság kategóriában szerepel, itt a 114. helyre szorult.
Magyarország középtájon
Ami Magyarországot illeti, az összesített listán a 61. helyen áll. A hét kategórián belül egyedül a tudomány és technológia terén kerültünk be a top 10-be, de kultúra terén is relatíve a rangsor tetején, a 13. helyen állunk. Ami a többi kategóriát illeti: a világrend indexében az 59., a Föld és klíma rangsorában 76., a prosperitás és egyenlőség terén a 78. helyen állunk, míg az egészség és jólét kategóriájában a 101., a világbéke és biztonság rangsorában pedig a 123. helyezést sikerült elérni a vizsgált 125 ország között.
A volt szocialista országok közül Bulgária a 32., Szlovákia a 42., Csehország a 43., Horvátország a 46., Lengyelország az 52., Románia a 65. helyen áll az összesített lista alapján.
Az összeállítás szerint a legjobb eredményt elérő ország Nyugat-Európán és az angol nyelvterületeken kívül, Costa Rica, amely 22. helyen áll a ranglistán, míg a legjobban teljesített afrikai ország Kenya, amely az összesített listán a 26. helyen áll.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/mennyire_jo_orszag_magyarorszag_itt_is_lem aradtunk.584875.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 09:58:29, kedd
|
| |
| |
2014-08-12. 08:33
Egyhetes, több mint tíz helyszínen zajló Zsidó Nyári Fesztivál a tomboló antiszemitizmus hazájában
A fesztivál nyitónapján a Dohány utcai Zsinagógában, a Hegedűs a háztetőn című produkcióban és a Robert Capa-emlékesten is fellép a Budapest Klezmer Band (BKB) az idei Zsidó Nyári Fesztiválon, amely több mint tíz helyszínen várja az érdeklődőket augusztus 31. és szeptember 7. között - adja hírül az MTI, alább olvasható a teljes hír, hogy olvasóink is láthassák, mily szomorú sorsuk van hazánkban a szegény, üldözött, kiirtott zsidóknak.
A Budapest Klezmer Band augusztus 24-én a budapesti RAM Colosseumban, a Zsidó Nyári Fesztivál felvezető programján a Pannon Várszínház Hegedűs a háztetőn című produkciójában zenél, majd a fesztivál nyitónapján, augusztus 31-én nagyszabású koncertet ad a Dohány utcai zsinagógában Kérdezem a csillagokat címmel - mondta el Jávori Ferenc (Fegya), a zenekar alapító vezetője az együttes idei fellépéseit ismertető budapesti sajtótájékoztatón hétfőn.
A nyitónapi előadásban Tompos Kátya színész közreműködésével részletek hangzanak el például a Gettó című zenés drámából, illetve a Purim, avagy a sorsvetés című klezmer balettből.
Az együttes harmadik fellépése szeptember 4-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol a világhírű román színművész, Maia Morgenstern előadásában verses dalok csendülnek fel a fényképész Robert Capa emlékére.
A zenekar menedzsere, Róna Iván az idei év programját ismertetve elmondta, hogy augusztusban a zenekar többek között Balatongyörökön, Alsóörsön, Debrecenben és Kiskunhalason koncertezik. Szeptemberben norvégiai turnéra indulnak, októberben Kassán, novemberben Zágrábban lépnek fel. Ugyanebben a hónapban a Budapesti Operettszínházban kétszázadszor játsszák a Menyasszonytánc című produkciót, Jávori Ferenc szerzeményét, amelyet a világ több pontján bemutattak már. Decemberben a Budapesti Kongresszusi Központban újévi koncerttel zárják az évet.
Az együttes jövőre ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Erre az alkalomra külön előadással, az 1829-ben Németországban született, majd Amerikába vándorolt Levi Strauss izgalmas életéről szóló darabbal készülnek.
Vadas Vera, a Nyári Zsidó Fesztivál főszervezője elmondta: az idén 17. alkalommal rendezik meg az eseménysorozatot, amelyen minden évben fellép a Budapest Klezmer Band. Európa egyik legnagyobb zsidó kulturális rendezvénysorozatán több mint tíz helyszínen mintegy harminc produkció, valamint fesztiválelőzetes programok és vidéki előadások is várják az érdeklődőket.
A holokauszt 70. évfordulójáról színházi és táncos előadásokkal, valamint több képzőművészeti kiállítással emlékeznek meg. A fesztivál hagyományos helyszíne idén is a Dohány utcai zsinagóga lesz, ahol önálló koncertet ad Zorán, vendége Kulka János és Gerendás Péter lesz. A Budapest Bár klezmer zenével vegyített estet tart Bangó Margit és László Boldizsár közreműködésével. Ugyanitt a fesztivál zárónapján Bródy János zenél. A hagyományos kántorkoncerten ezúttal a híres Jeruzsálemi Akadémia Kamarakórusa (Academy Chamber Choir) énekel az érdeklődőknek - ismertette a programokat a főszervező.
(MTI)
https://kuruc.info/r/2/131607/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 09:56:23, kedd
|
| |
| |
Rekordszámú menekült érkezik Magyarországra
Origo2014. 08. 12. 08:22
Magyarország rekordot döntött az elmúlt évben a migrációban. Az Európai Unióban sehol sem növekedett a menekültek száma olyan mértékben, mint itthon - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint korábban évente átlagosan két-háromezer menedékkérelmet regisztráltak Magyarországon, tavalytól a kilencszeresére, vagyis közel húszezerre nőtt a kérelmezők száma.
hirdetés
A menekültek nagy többsége a lap szerint illegális bevándorló. A legtöbb menekültstátust kérelmező Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából és Szíriából érkezik, de nem kizárható egy Ukrajna felől meginduló menekülthullám sem.
Az ide érkezők nagy része azonban csak tranzitországnak tekinti Magyarországot, Németország vagy Franciaország a végcéljuk. A menekültek növekvő száma növekvő anyagi terhet is jelent, a lap szerint 2012-13-ban évente majdnem ötmilliárd forintba került a menekültügy kezelése.
http://www.origo.hu/itthon/20140812-rekordszamu-menekult-erkezik-magyarorszagra.h tml |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-12 09:50:03, kedd
|
| |
| |
Bárányvakság 20. - A Káderdűlőn is túl
2014. augusztus 9. - 15:22 | Széky János
Egy anekdota szerint az egyik magyar politikus, aki csak a demokratikus átmenet után jutott karrierje csúcsára, de már a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján befolyásos minisztériumi ember volt, e szavakkal fogadta annak idején az új kollégát: ,,Majd látni fogod, hogy a kommunisták nem értenek semmihez, a zsidók csak egymással állnak szóba, de itt vagyunk mi, jó családból való keresztény úrigyerekek, tartsunk össze."
A történetből kiderül, hogy a régi (hivatalosan megszűnt) keresztény középosztály fiait-lányait ekkor már semmi sem választotta el a politikai hatalomtól, csak idő - és a Kádár-nemzedék kiöregedésének - kérdése volt, hogy egyénenként a legmagasabb posztokra is eljuthassanak. Kiderül az is, hogy a vezető réteg megosztott volt. Igaz, kifelé csak hallgatólagosan - a belső összetartás nem akadályozta meg az egyes csoportokat az együttműködésben és a szövetségkötésben.
1980-ban vagyunk. A ,,vezető és értelmiségi" kategóriába ekkor már 7,8 százalék tartozik, a ,,középszintű szellemi és irodai dolgozók" aránya 22,5 százalék. A jobb módú kisiparosokkal és kiskereskedőkkel, az elit szakmunkásokkal együtt a lakosságnak már egyharmada sorolható a középosztályba.
Míg az alkotmány szerint az MSZMP ,,a társadalom vezető ereje", ez így nem pontos. A vezető erő a nomenklatúra, vagyis azoknak a tisztségviselőknek az összessége, akiknek a kinevezéséhez a párt engedélye vagy jóváhagyása kell, igazgatók, téeszelnökök, magas rangú helyi és központi államhivatalnokok, egyetemi tanárok, képviselők és tanácstagok, a legkülönfélébb társadalmi szervezetek vezetői, magas állású bírák és ügyészek, katona- és rendőrtisztek, főszerkesztők és természetesen az a néhány ezer ember, aki a központi, megyei, városi pártapparátusokban dolgozik.
Bár ezt a réteget publicisztikusan gyakran nevezik ,,uralkodó osztálynak", inkább a középkori rendekre emlékeztet: a tagjaikat a jogaik és hatáskörük különbözteti meg más csoportoktól. Magyarán nekik vannak politikai jogaik - még ha szigorú hierarchiába kell is betagozódniuk -, másoknak pedig nincsenek.
A nomenklatúra nem osztályként működött, nem is pártként, hanem afféle nemességként. Bár voltak benne megkülönböztethető irányzatok, érdekcsoportok, nem volt leváltható, és bár a személyek cserélődtek, ugyanaz a rend volt, mint 1949-ben, ahogy a magyar köznemesség is ugyanaz volt 1848-ban, mint a XVI. században. De még valamiben hasonlított a nemességre.
A kívülálló kortársak és az utókor a nomenklatúrát egyszerűen ,,a kommunisták" néven emlegeti, és - megint csak: tisztelet a kivételnek - úgy képzeli el, mint valami katonai szervezetet, amelyet az erő és az agresszivitás viszonya kapcsol össze a külvilággal. A csúcson áll a pártvezér-diktátor (főparancsnok), egy szinttel alatta a szűk vezérkar, és így tovább lefelé, táguló körökben, ahol mindenki a fölülről érkező parancsot teljesíti (és a parancshierarchia folytatódik fölfelé, Moszkvában).
Valójában egy elég bonyolult hatalmi hálózatról van szó, amely leképezi az érdekek megosztottságát, még valamennyire az ideológiai irányzatokat is. Kádár inkább a döntőbíró, mint a junta élén álló diktátor szerepét játszotta.
Kornai János írta le A hiányban (1980), hogy mekkora - a magyar gazdaság szempontjából sorsdöntő - befolyásuk volt azoknak a nagyvállalati vezetőknek, akik politikailag legföljebb a Központi Bizottságig vitték, de addig se feltétlenül. S ahogy a gazdasági elithez tartozás közvetlen politikai hatalommal járt, úgy például a magyar - vagy szovjet - állambiztonsági szolgálatban viselt megfelelő tisztség gazdasági hatalommal is járhatott. Az pedig akkoriban köztudomású volt, hogy a helyi hatalmi klikkek, a ,,kiskirályok" mennyire elszabadultak a központ ellenőrzésétől. És így tovább.
A nomenklatúra abban is különbözött például csehszlovák vagy lengyel megfelelőjétől, hogy Magyarországon 1962-től nem volt olyan törés, mint Lengyelországban a szükségállapot vagy Csehszlovákiában a 68 utáni ,,normalizáció", mely a szűk politikai kasztot végleg és élesen elválasztotta volna ,,a társadalom" óriási többségétől. A politikai vezető garnitúrának nagy és készséges hátországa volt a szakmákban - a középosztályban, ami nem nevezte magát annak. A pártállami vezető réteg sohasem szűkölködött utánpótlásban.
Egyre kevesebb volt a munkásmozgalmi veterán, viszonylag kevés a semmihez sem értő pártkáder - bár az utóbbiak főleg a vezető állásokban koncentrálódtak -, és egyre többen futhattak be pártállami karriert azért, mert értettek valamihez. Ha kellett, kijárták a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét, a fontosabb posztokra kiválasztottak a pártfőiskolát is, előadták a hűség és törleszkedés rítusait - hogy ki-ki mennyire gondolta őszintén, az mélyinterjúk nélkül kideríthetetlen, de sok jel mutat rá, hogy sokan sok mindent őszintén gondoltak.
Láttuk, hogy ebben a korszakban a középosztály mindhárom szegmense - a népi, a keresztény és a zsidó származású is - lekötelezettje volt az államnak, hittek az állam jótékonyságában, függetlenül a politikai irányultságától, és ugyan más-más mértékben, de a saját elért pozíciójukat a létező szocialista állam jósága (alkalmassága) bizonyítékának tekintették.
A hivatalos ideológia proletárkultusza a régi középosztályok tagjai és leszármazottai számára - egy vékony, ,,bűnbánó" szélsőbalos réteget kivéve - kellemetlen volt,. A népből jött értelmiségiek és szakemberek számára pedig az esetek nagy részében hiteltelen. Ezért azonban kárpótolta őket az igazságosság és egyenlőség - alapmeggyőződésükkel nagyon is harmonizáló - hirdetése. A sztálinista korszakkal ellentétben ugyanis ez nem azt jelentette, hogy a középosztálynak - polgárságnak, ,,kispolgárságnak", privilegizált (szak)értelmiségnek, jómódú parasztságnak - nincs létjogosultsága, vagy legalábbis másodrendű a kétkezi dolgozókhoz képest, hanem pontosan azt, hogy ennyit elérni a rendszerhű embernek igenis van joga, nem jó viszont az a rendszer, ahol bárki e viszonylag jómódú, konszolidált ,,réteg" fölé emelkedhet.
Kádár sokat emlegetett, kimódolt puritánsága vagy inkább a flancolás pedáns kerülése ezt fejezte ki: a Szovjetunióval ellentétben nem azok éltek messze a legjobban, akiknek a legtöbb politikai hatalmuk volt. Nem alakult ki védett övezetekben és lakótömbökben élő kommunista kaszt. Így sem sikerült azonban a pártfőnöknek elérnie, hogy a lojális középosztály ne érzékelje: ahhoz, hogy valaki a politikai csúcshatalom közelébe jusson, olyan többletet kell teljesítenie - vagy valahonnan magával hoznia -, amihez a puszta lojalitás nem elég. Azt viszont az immár megállapodott középosztály érzékelte és helyeselte, hogy egészen a nyolcvanas évek derekáig másnak sem volt szabad nagyon meggazdagodni. Ekkorra már teljesen beépült - túl a klasszikus, rózsadombi-pasaréti Káderdűlőn és messze a plebsztől - az egykor erdős-rétes budai hegyvidék, amelynek lakói egyszerre nyugtázták elégtétellel, hogy elérték, amit rendes ember elérhet, aki ennél gazdagabb, az már bűnöző; és szidták ,,a kommunistákat".
Az érett Kádár-korszak tapasztalata csak megerősítette az antikapitalizmusnak és az antikommunizmusnak azt az elegyét, amely a Horthy-korban a keresztény középosztály alapideológiája volt. A másik két csoportnak nem volt olyan mélyen rögzült ideológiája, mely ezt ellensúlyozhatta volna. Így a középosztály zöme úgy ért el 1989-hez, hogy azt akarta, ,,a kommunisták" tűnjenek el, viszont azt is, hogy ne legyen kapitalizmus. Az egész átmenet során a régi és az új elit is kerülte ennek a szónak a kimondását, nehogy elriassza magától a potenciális szavazókat.
Miközben tehát a ,,szövetséges értelmiség" - az állami és államosított középosztály - hivatalosan tagolatlan volt, és egy érdeke, egy célja lehetett, ,,a szocializmus teljes" felépítése, egyes csoportjait valójában ütköző érdekek, kulturális különbségek, történelmi ellenszenvek és sérelmek választották el egymástól. Ám tényleges homogenizálódás is végbement: plebejusivadékok, keresztények, zsidók egyformán meggyőződéses baloldaliak voltak, egyformán nem tudták magukat elképzelni az államon vagy annak védőernyőjén kívül, egyformán magukat tartották az igazi ,,értelmiségnek" és így a jövő letéteményeseinek, egyformán ,,a kommunisták" - a nomenklatúra nem közülük, nem a szakmákból delegált része - távozásától várták a megoldást, és óriási többségük biztos volt benne, hogy a köztulajdonon alapuló, parlamenti demokrácia nélküli rendszer ,,a kommunisták" nélkül, ellenben az ő vezetésükkel, működőképessé válna.
Ahogy Orbán 2012-ben ártatlan őszinteséggel bevallotta: ,,Tudja, én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik a diktatúrát csinálták." Ebből nem forradalom következett, hanem az, hogy a középosztály, miközben a nemzet (nép, társadalom) egészére hivatkozott, új politikai kasztot delegált magából, amelyben már szabadon tombolhattak az örökölt belső ideológiai és érdekellentétek. Ezt vélte ő maga demokráciának, már amikor használta ezt a szót, és ezt vélték demokráciának a kívülállók és kívülmaradottak.
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2014/08/09/baranyvaksag-20-kaderdulon- tul |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2014. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
457 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 939
- e Hét: 15169
- e Hónap: 26280
- e Év: 179776
|
|
|
Offline
