|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 22:36:09, szerda
|
| |
| |
Azért én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy
az a mit tudom én hány millió szíriai, afgán, vagy éppen más országbéli, aki eztán fog elindulni Európa felé,
azt hol helyezik el,
mit és miből fog enni,
hol fog aludni,
hogyan fog beilleszkedni,
mennyire fog megnőni a németeknek, svédeknek, franciáknak stb. a tűréshatára,
mit fognak dolgozni, miből fognak élni,
mikor fogják az mondani a menekülteket/migránsokat/bevándorlókat befogadó országok, hogy állj, eddig, és ne tovább,
hogyan fog alakulni a bűnözési statisztika,
mikor lesz az első komolyabb - véres, akár halálos áldozatokkal járó - összecsapás a fenti csoportok és az őslakosok/rendőrök/hadsereg között,
mikor lesz Magyarországon tűzparancs,
mikor fog megbukni az Orbán-kormány és végül
mikor jön a Jobbik. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 21:35:05, szerda
|
| |
| |
Még kétszázmillió a Századvégnek
Nem nyilvános közbeszerzésen nyertek.
http://36.media.tumblr.com/6f9bced1fff958345e664d060b3b0232/tumblr_nu27us4VHv1ts6 grxo1_400.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 21:33:54, szerda
|
| |
| |
Moszkvában megint tarolnak a Stirlitz viccek
2015/09/02 Nifadmin
Egy reggel Stirlitz beköszön Müllerhez, akinek az arca nem sok jót ígér:
- Herr Gruppenführer, történt valami? Csak nem Berlin elővárosában vannak az oroszok?
- Stirlitz, ugyan, hagyja már ezeket az ostoba vicceket! Borzasztó álmom volt! Láttam, mi lesz Németországgal 2015-ben!
- Na ne már, annyira rossznak látszott?
- Szavakat alig találok rá Stirlitz! Képzelje el, hogy a mi Németországunkban egy asszony a kancellár, a külügyminiszter pedig egy homokos, a Daimler-Benz gyárban törökök dolgoznak. Németország fizeti a görögök és a spanyolok adósságait. Fáklyás menetek helyett szivárványos parádék vannak, pénzt fizetünk a zsidóknak és Amerikából egy nigger parancsait teljesítjük. Oroszország háborúzik Ukrajnával, Németország meg - képzelje el Stirlitz -, NÉMETORSZÁG arról győzködi Oroszországot, hogy ne háborúzzon!!!
“Ez elég nagy gebasz lehet..." - gondolta Stirlitz.
NIF
https://internetfigyelo.wordpress.com/2015/09/02/moszkvaban-megint-tarolnak-a-sti rlitz-viccek/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 21:06:59, szerda
|
| |
| |
Azt hiszem, hogy a Kis Hereleve túltolta.
Ma a Keletiben kitört a balhé, mert sem az osztrákok, sem a németek nem fogadják a vasúton hozzájuk küldött szíriai menekülteket, az osztrák határon a sógor fokozott ellenőrzést vezetett be, harminc kilométeres kocsisorral díszítve.
Közben a menekültek és bevándorolni szándékozók hosszú, tömött sorokban érkeznek.
Kissé megkönnyebbültek a szírek, akik azt hitték, hogy Angela Merkel nyilatkozata után minden szír automatikusan bebocsátást nyer Németországba, el is indult egy vonat néhányukkal, de csalódniuk kellett.
Be kell tartani a szabályokat, mondta Merkel asszony, és ezen csak az csodálkozik, aki nem tudja, hogy a németek még a házaséletet is ütemterv szerint élik...
A szabály pedig az, hogy a menedékkérőknek érvényes utiokmánnyal kell rendelkezniük, ha pedig nem kérnek menedéket, akkor vízummal is.
Akinek ilyen nincs, azt leszállítják a vonatokról és visszafordítják azokba a központokba, ahol tisztázni lehet a személyazonosságukat, regisztrálni lehet őket.
A menedékkérő a kérelme regisztrálásától az ügy elbírálásáig jogszerűen tartózkodik az országban, akkor is, ha eredetileg nem volt útlevele, vízuma, de másik EU-s országba nem mehet át, kérelmét nem ,,viheti el" magával, mert a jogszabályok szerint Magyarország felelős lefolytatni a menekültügyi eljárást.
Ehhez képest töketlenkednek hazánk rátermett hatóságai, és akkor itt most ne a terepen tevékenykedő rendőrre tessenek mérgesek lenni, hanem a hatóságok vezetőire, de legfőképpen a kormányra.
Merthogy a kormány - inkluzíve Orbán Viktor is - pontosan ismeri a szabályozást, csak nem tartja és tartatja be.
Nem, mert számára fontosabb volt, hogy új ellenséget gyártson, erre pedig ki lenne alkalmasabb, mint az a szerencsétlen, akinek lábában már többezer kilométer van, koszos és büdös, éhes és szomjas, a gyereke a harminchat fokos hőségben kiszárad - ezt kell hagyni magányosan vagy falkákban kószálni a gyönyörű magyar rónákon és kiverni a tűző napra a Keletiből, ahol legalább valami kis árnyék van.
Ellene kell hergelni magyarembert, rémhíreket terjeszteni róluk, betegséget, bűzt és terrort terjesztő lényeknek beállítva őket, akik nem is emberek, márpedig a férgeket akár irtani is lehet.
Meg ijesztgetni, kilátásba helyezni akár a fegyverhasználatot is, felruházva a Honvédséget minden olyan jogkörrel, mely nem illeti meg.
Az csak a baj, hogy a menekült ütemesen érkezik, és ha nem kezdünk vele semmit, akkor felszaporodik az embertömeg, mellyel aztán csak a problémák vannak.
Fogy a pénze, jön a tél.
A gondok szaporítása érdekében tesz a szélsőjobbik is, amely a megoldás keresésévben kormányközeli, mivelhogy azt az erő alkalmazásában látja, arra azonban vak, hogy észrevegye, hogy itt momentán nincs erő. Az aktuális mumuskén alkalmazott Honvédség tiszti, tiszthelyettesi és legénységi létszáma összesen úgy tizenhétezer fő, de ebben benne van már a katonazenekar, a cukrász, szakács, és az összes gatyaszámláló is.
Hende nincs benne, ő szarban van.
Ezzel akarnak ezek (kis ,,e"-vel) - általuk - milliósra taksált tömeget erővel kézben tartani?
Ugyan már...
A kis nyúlós harcimarci meg egy más síkon mozog, mint az értelmes ember, ő abban az álomvilágban él, melyben - ha nagyon erősen akar az ember - nem beszarik, hanem minden megoldható.
Hát ez a helyzet nem ilyen, valaki végre elmondhatná már neki.
Nincs ehhez sem elegendő erőnk, sem eszközünk, sem eszünk.
A bezárkózás - mely a jelenlegi kurzus probléma-megoldási zeneművének vezérmotívuma - sem nem szép, sem nem hasznos.
A menekült ugyanis tovább akar menni, a lehetőségekhez képest leggyorsabban, hogy szerencsétlen élete végre valamiféle nyugvópontra jusson.
Nálunk viszont a szervezetlenség, az együttműködés hiánya az idők beláthatatlan távolába tolja a megoldást, viszont semmit sem tesz az átmenetileg nálunk ragadt emberekért, mert erre vagy a fizikai képességek nincsenek meg, vagy a szándék eleve az, hogy az ország élhetetlenné váljon.
Itt aztán nem valósul meg József Attila álma gyönyörű képességünkről, a rendről, ez az ország maga lett a rumlibánya.
Orbán meg nem megy el a migránsok ügyének megoldásáról tárgyaló konferenciára, merthogy Magyarország nem a balkáni térség része.
Nem hát - csak határos vele, a menekültek is onnan jönnek, mondhatnám, ha a Balkán szellent egy kiadósat, akkor nálunk a Balatonon felborulnak a vitorlások.
Macedónia pár napra feltartóztatta a menekülteket, aztán amikor meghátrált és átengedte őket, akkor nálunk összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, és napokig azzal szórakoztatták a nagyérdeműt, hogy a felgyűlt tömegből adott napon hányan érkeztek meg, azt próbálva érzékeltetni, hogy minden nap rengetegen jönnek.
A sok szifiliszes meg majd megpocsékolja asszonyainkat, lányainkat, hozzák zacskóban az ebolát meg a bubópestist, emellett randalíroznak, lopnak, rabolnak, gyújtogatnak és csúnyán beszélnek, továbbá egyre inkább követelőznek, nem eszik meg a disznósajtos zsömlét, mert nekik libacomb kell.
A menekültek fogadására nincs infrastruktúra, nincs elég tábor, nincs elég ágy, az eljárás lefolytatására nincs elég képzett személyzet, nincs együttműködési készség az Unió többi országával, csak szögesdrót van és uszítás.
Máskülönben teljesen normális emberek hangoztatnak buta érveket, a megfulladt emberekről szóló híradásokhoz olyan kommenteket fűznek, melyek megkérdőjelezi a törzsfejlődést.
Ha balkáninak nevezik az országot, agyba-főbe vagyunk dicsérve.
Orbán csapdában van, úgyhogy ma várhatóan a pávatánc újabb figuráját kell előadnia, estére valószínűleg kiderül, hogy dehogyis zárkózunk mi el az uniós kvótáknak megfelelő számú menekült befogadásától, mi csak szegények vagyunk tezsvír, beteg az asszony is, sok a gyerek otthon és rengeteg a lábuk, hát pár eurogarast, esetleg...
Merthogy arra máár régen rá kellett jönnie, hogy egyedül nem megy.
A tetejébe a Jobbik akciózgat, elfoglalta a területet, melyen a kormány tranzitzónát szeretne létrehozni, merthogy az agykapacitásukat meghaladja a tény, hogy a menekültnek térbeli kiterjedése és mindenféle szükséglete van.
Hát itt tartunk éppen, a helyzet nem biztató.
A kormány vagy nem akarja, vagy nem képes ellátni a feladatát, pótcselekvésekkel és pofázással pótolja, a mulasztásait.
Magyarember meg ellopja a menekülteket ellátó orvos pénzét, a menekültek által élelmiszerre összedobott pénzt, gusztustalanul gyűlölködik, a legszebb nyilas időkre emlékeztető mondatokat ír le,
ahelyett, hogy kikényszerítené a helyzet szakszerű és humánus kezelését.
Ha ő nem, majd az élet fogja kikényszeríteni, de az nem biztos, hogy békés és az ország számára kedvező megoldás lesz.
Este hétre a menekülteket segítő Migration Aid bejelentette, hogy Not in my name (Ne az én nevemben) jelszóval kormányellenes tüntetést szerveznek a Nyugati pályaudvarnál.
Talán sokan leszünk, akiknek nem tetszik ez az egész eljárás, talán leszünk annyian, hogy elhallatszik a hangunk - legalább az ellenzéki pártokig.
A süketeknek úgyis hiába beszélünk...
http://www.pupublogja.hu/2015/09/egyedul-nem-megy.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 20:51:14, szerda
|
| |
| |
2015. sze 02.
Tízmilliókat fizettek ki a kirúgott államtitkároknak
írta: pelikanjozsef
A kormány nyilvánosságra hozta, hogy az elmúlt másfél évben mennyi pénzt fizetett ki szabadságmegváltás címén az állami vezetők részére. (Több tíz millió forintot.) A juttatásban csak azok részesülhettek a jogszabályok alapján, akik távoztak posztjukról.
A legtöbb pénz Hegmanné Nemes Sárának, illetve Vályi Nagy Vilmosnak jutott: a fejlesztési tárca korábbi államtitkárai több mint félmilliót kaptak.
penz.jpgAz Egyenlítő blog átböngészte a kormány honlapján közzétett adatokat. A minisztériumonkénti bontás szerint a legtöbbet az igazságügyi tárca költötte: csaknem 30 milliót fizetett ki 12 távozó államtitkárnak, illetve helyetteseiknek. De hogy pontosan ki és mennyi pénzt kapott, nem derült ki az összesítésből.
A második legnagylelkűbb a külügyi tárca volt, amely csaknem 22 millió forintot fizetett ki ezen a címen, de kimutatásukban nem részletezték, kinek mekkora summa jutott. Annyi derül ki, hogy 14 államtitkár illetve helyettes államtitkár részesült a pénzből.
A külügyben tavaly tudottan nagy volt a fluktuáció.
Először Navracsics Tibor tartott kisebb tisztogatást a Martonyi-érához képest, majd Szijjártó Péter cserélte le az államtitkárokat.
A harmadik legtöbb szabadságmegváltási pénzt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fizette ki, ott 11 államtitkár, illetve helyettes államtitkár csaknem 20 millióhoz juthatott hozzá. Ennél a tárcánál a politikai tisztséget betöltő volt vezetőket néven is nevezik.
Hegmanné Nemes Sára 543 927,
Horváth Attila Imre 453 273,
Kovács Pál 407 946,
Vályi-Nagy Vilmos 543 927,
Völner Pál 407 945 forintot vihetett haza.
Tíz távozó államtitkár illetve helyettes államtitkár csaknem 18 millióval távozhatott a Miniszterelnökségről, itt az egyetlen megnevezett korábbi államtitkár Győri Tibor, aki nem egészen 100 ezer forintot kapott ki szabadnapjai megváltásaképp. Aligha lehetett tehát ez a forrása az üzleti életben is motorozó Fidesz-kádernek
a Habony Árpáddal közösen gründolt médiacége alapításához.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közel tízmillióval váltotta ki a ki nem vett szabadnapokat. Itt is megnevezték a politikai tisztséget betöltőket. E szerint
Doncsev András 181 309,
Halász János 543 927,
Hoffmann Rózsa 135 982,
Dr. Klinghammer István 407 945,
míg Dr. Szócska Miklós 407 945 forintot kapott.
A nemzetgazdasági tárca nyolc távozó vezetője 9 993 786 forinttal távozhatott. Az FVM öt prominense 4 260 790, míg a honvédelmi tárca távozói 2,4 millió forintot kaptak.
http://egyenlito.blog.hu/2015/09/02/tizmilliokat_fizettek_ki_a_kirugott_allamtitk aroknak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 20:46:28, szerda
|
| |
| |
Mi lett a Quaestorra bízott önkormányzati vagyonnal?
írta: Egyenlítő blog
Márciusban még úgy tűnt, alapjaiban rengeti meg a kormányt, és miniszterek is belebukhatnak, valamint a miniszterelnökig is elér a brókerbotrány, különösen, miután a Tarsoly Csaba vezette Quaestor is becsődölt.
A kormány érezte a veszélyt, a ellenzékre próbálta borítani az ügyet, de gyenge kísérlet volt a ,,szocialista brókerbotrány" üzenet. A Fidesz torkán megakadt a gumicsont, és
most se lehet tudni, hogy lenyelték-e vagy kiköpték már.
Majd elült a zaj, a botrány körül néma csend lett, a menekültek elvitték a showt. Nem csoda, ezzel könnyebb parádézni. Hónapok óta lassan csordogálnak az információk a kártalanításról, de az utóbbi hetekben semmi hír. Mi van a károsultakkal? Főleg mi van a károsult önkormányzatokkal?
Nem tudunk semmit.
A Miniszterelnökség szerint 21 önkormányzat 10,8 milliárd forintja ragadt bent a bedőlt brókertársaságoknál, a Quaestornál, a Buda-Cashnél és a Hungáriánál. Újpestnek például több mint kétmilliárdja fagyott be a Quaestornál.
wintermantel.jpg
Ennek dacára leghangosabban Wintermantel Zsolt, a IV.kerület fideszes polgármestere kérte ki magának, hogy brókerekre bízta volna a kerülete pénzét:
Újpest büszke város és nem tűr tiszteletlenséget senkitől.
Most akkor saját pártjának kormányát vádolta volna azzal, hogy megalázza a lila büszkeséget? Pedig a Miniszterelnökség nem véletlenül említhette a károsultak között. Az tény, hogy a Quaestor magyar állampapírban a KELER-nél vezetett alszámlán tartotta az újpesti kétmilliárdot, de attól az még ugyanúgy a brókercég vagyonának része lett:
a pénzt a Quaestor akármibe is fektette, hozzáférni elvileg nem lehetett.
A Fidesz furcsán kezelte a károsultak ügyét. Az áprilisban elfogadott törvényjavaslat elsősorban a fiktív vállalati kötvények vásárlóinak kártalanítását célozta; míg aki nem a Quaestor saját kötvényéből vásárolt, hanem a brókercégen keresztül például állampapírt, az várhatott a sorára, és arra, jut-e majd neki pénz. Emiatt a Befektető-védelmi Alap az Alkotmánybírósághoz fordult jogértelmezésért.
A BEVA közben 75 milliárdot fizetett ki 20 ezer érintettnek, de senkit nem a teljes összeggel kártalanítottak. De továbbra se tudjuk, mi van a legnagyobb vesztesekkel, az közpénzt kezelő önkormányzatokkal, akik az Orbán és Szijjártó által patronált Quaestorban bíztak, és akiket a Fidesz-frakcióvezető Rogán által beterjesztett törvény fosztott meg a pénzüktől.
A felelőtlenség gyanúját leginkább és leghangosabban elutasító újpesti önkormányzathoz fordultunk, hogy megtudjuk, mi van a pénzükkel.
Visszakapta-e az önkormányzat a Quaestor brókercégre bízott pénzét? Jelenleg hozzáfér-e a a KELER-alszámlán kezelt több mint kétmilliárd forinthoz? És ha igen, miképpen sikerült megmenteni az összeget? A törvény szerint járó kártalanítással vagy egyéb jogi aktussal?
Ha az önkormányzat válaszol, új anyaggal jelentkezünk.
http://egyenlito.blog.hu/2015/09/02/mi_lett_a_quaestorra_bizott_onkormanyzati_vag yonnal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 20:22:45, szerda
|
| |
| |
Döbrögi nélkül...
Posted on 2015/09/02 Szerző: Admin
Cseh-szlovák-osztrák kormányfői találkozó lesz a jövő hétfőn
A migrációs válság közép-európai tehertételeiről tanácskozik a jövő hétfőn Pozsonyban a cseh, a szlovák és az osztrák kormányfő - jelentette be szerdán a cseh kormány szóvivője sajtóközleményben.
Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák és Werner Faymann osztrák miniszterelnök három nappal azután találkozik, hogy pénteken rendkívüli csúcsértekezletet tartanak Prágában a visegrádi négyek - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - a menekültkérdésről.
“Európában nagyon súlyos a helyzet. A jelenlegi migrációs válság gyors és határozott megoldására van szükség, szoros és intenzív együttműködésre, hogy képesek lehessünk kezelni ezt a bonyolult helyzetet. A bevándorlás nemcsak a mi régiónkat sújtja, hanem Európa egészét" - indokolta a visegrádi cégyek rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását Sobotka.
(hirado)
Bal-Rad komm: Döbröginket ebből már kihagyják! Pénteken megtartják neki az eligazítást, hétfőn meg megbeszélik egymás közt a bulit. Zárjuk le a magyar határt, oszt' a magyarok vívjanak a zsákként használt országukban a migránsokkal.
https://balrad.wordpress.com/2015/09/02/dobrogi-nelkul/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 20:18:24, szerda
|
| |
| |
Ha elszabadul a pokol, először a liberálisokat kell eltüntetni, mert még akkor is a hazájuk ellen dolgoznak.
Nem akarok "összeesküvés elméletet" kitalálni, de nem sejt senki egy lehetséges összefüggést a kettő között?
Nem örülnék, ha nálunk is összehoznának egy ukrajnai tipusú Majdant.
A mai furcsán megkavart világban bármi megtörténhet.
Amikor Károlyi Mihály azt mondta, hogy nem akar katonát látni, még senki sem gondolta, hogy milyen hamar hatalomra jutnak Kun Béláék.
És lett "patkányforradalom".
Katonánk most sincs.
És sok a patkány.
Éppen ez benne a félelmetes, és az a tehetetlenség, amivel eltűrik a döntéshozók, hogy ez a tömeg egyre növekedjen...
Be kéne látni végre, hogy a zsidó el akar pusztítani minden épeszü, öntudatos FEHÉREMBRT! A vénkurva merkel mást sem tesz, mint a zsidónak behajol!
Ha az orbánbanda marad még néhány hónapig, akkor az egri, pécsi minarettek újból allahakbározni fognak!
...és a balatonból arablavórt csinálnak!
**********
2015. szeptember 2. 13:26
Földi László: már nem az a kérdés, bejöttek-e a terroristák, hanem az, hogy milyen hálózatot sikerül kiépíteniük
https://youtu.be/i-KvCsu-O7g
Újabb, és ezúttal is meglepően hamar véget érő beszélgetés a mostanában igencsak szókimondó III/I-es hírszerzővel. A legbájosabb kérdés: "hogyan lehet őket kiszűrni?"...
Forrás: https://kuruc.info/r/6/147766/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 20:06:06, szerda
|
| |
| |
2015. 09. 2. 17:18
"Közjót legyűrő magánérdek" - interjú Ángyán Józseffel
Civilek a közelmúltban az állami földek kiárusítása ellen tiltakozó nyilatkozatot juttattak el a kormányhoz. Leszögezték: az állami földek tulajdonosaiként nem járulnak hozzá azok eladásához. A nyilatkozat egyik első aláírója Ángyán József egyetemi tanár, az MTA doktora, a második Orbán kormányban 2010-2012 között a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. Másodközlés.
- Tanár úr, a hírek szerint a Kormány augusztus 27-i döntése alapján több százezer hektár állami föld - Ön szerint a Nemzeti Vidékstratégia által előirányozottal és nemzeti érdekeinkkel ellentétesen - a közeljövőben magántulajdonba kerül. Konkrét nevek említése nélkül hogyan világítaná meg a mozzanat lényegét, és miért ellenzi azt?
- Ezzel a kormánydöntéssel, az állami földek ,,értékesítésével" súlyos határkőhöz érkezett az ország vezetése. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, akkor egyenesen azt mondanám, hogy most már közös nemzeti vagyonunk stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű maradékának, a közös földvagyonunknak szemérmetlen, erkölcstelen szétrablása, a közjó helyett a magánérdekek durva érvényesítése következik tudatos állami, kormányzati asszisztenciával és a közvélemény megtévesztésével. A lépés ráadásul az Alaptörvénybe ütközik. Az alaptörvény a földet, a vizet, a természeti kincseinket közös nemzeti örökségünknek minősíti, alkotmányos védelemben részesíti, azaz ezek minden magyar ember egyenlő arányú tulajdonát képezik. A földforgalmi törvény ezért arra jogosítja fel csupán a Kormányt, hogy hasznosítsa ezt a területet, ám földprivatizációra nem ad felhatalmazást. A magánvagyonok - erkölcsi gátak nélküli - gyarapításának persze a ,,legegyszerűbb" módja a közösségek által felhalmozott értékek, a nemzeti vagyon megrablása és a közös kasszák kifosztása. Véleményem szerint ez a most tervezett akció sem más, mint a közösség kormány által végrehajtott, alkotmányellenes, trükkös megrablásával megvalósuló zsákmányszerzés.
Számomra ez önmagában is egy félfeudális, hűbéri birtokadományozó, korrupt rendszer kiépülését és annak gátlástalanságát jelzi, ami ellen felelős értelmiségiként és magyar polgárként nem lehet nem szót emelni. A kormányzati kommunikáció persze egészen másról szól, ezért ahhoz, hogy megértsük a döntés ilyen szigorú minősítését és egyértelmű elutasítását, ahhoz nemcsak annak tartalmával és hivatalos indoklásával, hanem annak hátterével is foglalkoznunk kell.
Mit is tartalmaz a döntés? 350-400 ezer hektár állami kézben lévő szántót, legelőt illetve gyümölcsöst és halastavakat kívánnak privatizálni nélkülünk, a tényleges tulajdonosok felhatalmazása nélkül. Ez mintegy 75-80%-a a jelenleg bérbe adott, tehát eddig is gazdálkodásra használt, állami kezelésű mezőgazdasági területeknek. Mindezt minimális -2,5 százalékos - kamatterhű, a jelenlegi földbérleti díjakat nem meghaladó törlesztő részletű, 20 éves futamidejű, közpénzekből finanszírozott, a földhöz kötődő hazai és európai támogatásokból bőven fedezhető hitelre, azaz gyakorlatilag ingyen. Erre a lépésre szakmai, gazdasági vagy egyéb észérvek aligha hozhatók fel. Nézzünk néhány hivatalos indokot és azok cáfolatát!
Félrevezető és véleményem szerint a közvélemény megtévesztését szolgálja az az indok, hogy a kormány a külföldiektől igyekszik ily módon megvédeni a magyar földet, hiszen senki, még az Európai Unió sem kényszeríthetné arra az államot, hogy eladja a közös nemzeti tulajdonunk részét képező földjeinket, ha ez nem áll szándékában. Ha azt feltételezzük, hogy az állam jó gazda módjára a rábízott vagyont a közjó érdekében használja, akkor közös földvagyonunk nála van a legnagyobb biztonságban, és végveszélybe éppen akkor kerül, ha a spekuláns tőke szerzi meg azt. Ráadásul az eladással az állam elveszíti azt az erőforrását, amellyel stratégiájának megfelelően befolyásolhatná a földhasználati és birtokszerkezetet.
Nem véletlenül szerepel az a - 2012-ben még kormányhatározattal megerősített - Nemzeti Vidékstratégiában, hogy az állam nem elad, hanem - történeti alkotmányunk szellemében - vásárol földet, amit folyamatosan az általa kedvezményezett helyben lakó, gazdálkodó családoknak illetve az un. ,,Demográfiai földprogram" keretében a letelepedést, gazdálkodást továbbá két vagy több gyermek világrahozatalát és felnevelését vállaló fiatal pároknak ad kedvező feltételekkel hosszú távú bérletre. Ezzel a befolyása a folyamatokra megmaradhat, sőt növekedhet, a ténylegesen gazdálkodni akaró családok számára pedig megteremti a biztonságos, kiszámítható gazdálkodás feltételeit.
Érdemes azt is kicsit közelebbről megvizsgálni, hogy kik is azok a kormányzat által előszeretettel emlegetett ,,helyi gazdák, kis/közepes családi gazdaságok", akiknek a földalapját állítólag a földeladásokkal akarják megerősíteni. A tény az, hogy ma nagyvállalkozókhoz köthető cégek bérlik az állami földek túlnyomó részét, és az agrár- és vidéktámogatási rangsort is fölényesen ezek vezetik. Miközben a hivatalos propaganda folyamatosan a kis/közepes családi gazdaságok segítéséről beszél, azonközben például az első hét legnagyobb korporáció a közös agrárkasszából 2011-ben közel 16 milliárd forint támogatást szerzett, ami 2014-ben már megközelítette a 24 milliárd forintot. A nagyságrend érzékeltetéséül és viszonyaink jellemzéséül érdemes megjegyezni, hogy például a tanyafejlesztési programra ugyanekkor 1, majd 1,5 milliárd forint jutott, vagyis a hét nagy tőkeérdekeltség 16-szor annyi támogatást kapott agrár- és vidékfejlesztés címén, mint 300 ezer tanyán élő honfitársunk. A hét legnagyobb érdekeltség támogatott földterületeit is jelentősen - három év alatt 64 ezer hektárról 112 ezer hektárra - növelte, ami a közvélemény számára tán úgy érzékeltethető, hogy az megfelel mintegy 160 ezer labdarúgó pálya területének! Így átlagos birtokméretük a 2011-es 9 ezer hektárról 2014-re - a korábbi főnemesi birtokokat is meghaladó - 16 ezer hektárra (azaz 23 ezer labdarúgó pályányira) növekedett. Ezek lennének tehát a kis/közepes családi gazdaságok és a tulajdonosaik lennének azok a ,,kérges tenyerű" gazdák, akik az eddigi bérleményüket most szinte ingyen megszerezhetnék?
Az állami földek nyomott árú dobra verése a gazdálkodni nem is akaró klientúra számára kiváló befektetés is lehet. Három okot is látok, amely - erkölcsi gátak híján - ma rendkívül vonzóvá teszi a ,,földrablást". Az első: aki több ezer vagy akár több tízezer hektárra véglegesen ráteszi a kezét, az hatalmas extraprofitot ígérő monopolhelyzetbe kerülhet az élelmiszerpiacon. Ha - amint az várható - nő az élelmiszerek világpiaci ára, akkor, akinek az előállításukhoz szükséges alaperőforrás, a föld a kezében van, az annyit kér az élelmiszerért, amennyit akar. A második: a jelenleg közel 70 ezer forint hektáronkénti földalapú támogatás, amiért valójában semmit nem kell tenni. Ha tulajdonos lesz a bérlőből, akkor még a bérleti díj sem csökkenti ezt az összeget. A harmadik: ha valaki most az európai szinthez képest tized-huszadáron meg tudja szerezni a földet, ráadásul uniós és állami pénzekből tudja törleszteni a vételárat, akkor belátható időn belül - a magyarországi és a nyugat-európai földárak várható kiegyenlítődésével - a föld eladásakor óriási nyereségre tehet szert. Ma semmilyen más befektetés nem ígér ekkora hasznot. Hangsúlyozni és tudatosítani szeretném tehát, hogy miután a termőföld nemzeti vagyon, mindannyiunk közös tulajdona, amelynek kezelését bíztuk csupán rá az államunkra, hogy annak bölcs használatával a közjót szolgálja, ezért nélkülünk nem idegeníthetné el, nem használhatná fel azt a magánvagyonok gyarapítására. Ha ezt - súlyosan sértve saját Alaptörvényünket és egyúttal gyökeresen eltérve a közmegegyezéssel elfogadott Nemzeti Vidékstratégiától - mégis megtenné, akkor nem csak a bizalmunkat, de a tulajdonunkat is visszavehetjük tőle.
- Az Ön elemzése szerint az állami földek többségét jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei, vezetői és rokonaik, természetes személyként, ,,földművesként" fogják saját jogon azokat megszerezni. Mire alapozza ezt a prognózist, és ez milyen veszélyeket rejthet?
- Az állami földbérletek tapasztalatai, tényei alapján azt kell mondanom, hogy a kormányzati kommunikáció ellenére minden bizonnyal nem a Nemzeti Vidékstratégia által előirányzott fiatal párok vagy helyben élő, gazdálkodó családok, hanem nagy valószínűséggel a spekuláns tőke "politika-közeli" képviselői lesznek a kedvezményezettek. Ez nagyon egyszerűen megoldhatónak tűnik, hiszen - bár jogi személyek, cégek illetve jogi személyiségű társaságok termőföld tulajdonjogát ma közvetlenül nem szerezhetik meg, ám - az állami földeket jelenleg zömében bérlő vállalkozások tulajdonosai, részvényesei, vezetői, alkalmazottai és rokonaik természetes személyként, ,,földművesként", saját jogon 300-300 hektárt tulajdonolhatnak. Így egy kiterjedt család vagy érdekeltség tagjai együtt - a földügyi szabályozásban családon vagy érdekeltségen belüli összeszámítási kötelezettség és így közös birtokmaximum nem lévén - a háttérben a tőkeerős vállalatcsoporttal jelentős területekhez juthatnak. A kormány által tervezett nyilvános árverés, licitálás esetén velük szemben a ténylegesen helyben élő, gazdálkodó családoknak és a fiataloknak, a hivatalosan mintegy 103 ezerre taksált potenciális vevőnek, ,,földművesnek" vajmi kevés esélye marad a földvásárlásra. Ezt követően a nyertesek a most már saját tulajdonú földjeiket bérbe adhatják saját cégeiknek. Ráadásul a földforgalmi törvény - nem jogvégzet laikusok elől jól elrejtett rendelkezései - szerint, ha egy cég saját tulajdonosaitól vagy azok rokonaitól illetve legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottaitól bérli a területet, még csak bejelentési kötelezettsége sincs, az hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználatnak minősül, és nem számít be a birtok méretébe, vagyis az így használt területtel meghaladható az 1200 hektáros törvényi birtokmaximum. (Nem mellesleg ezzel az eljárással formálisan eltüntethetők a nagybirtokok, és nem érik el azt az 1200 hektáros méretet, ami felett elvonnák tőlük a területalapú támogatásokat. Mindezt betetézi, hogy állat ma szinte csak e nagybirtokok szakosított iparszerű telepein található, így a Kormány által bejelentett - a korábbiakhoz képest csaknem 2,5 szeresére emelt - állattenyésztési támogatások 75-90 %-a is e nagy cégkonglomerátumokhoz kerül.)
És hogy miért baj az így növekvő gazdasági és birtokkoncentráció? Először is az egyre kevesebb számú ám egyre nagyobb méretű tőkés nagybirtok, élelmiszergazdasági konglomerátum egyre súlyosabb monopolhelyzetet teremt az élelmiszerpiacon, vészesen növelve a társadalom élelmezési és élelmiszerbiztonsági kiszolgáltatottságát. A tömegtermelő nagybirtok iparszerű, természetellenes, monokultúrás gazdálkodási rendszere csak időlegesen és nagy mennyiségű fosszilis energia (műtrágya, növényvédő vegyszer, üzemanyag) felhasználásával tartható fenn, ami súlyosan veszélyezteti a természeti környezetet, vízbázisainkat, talajainkat és az élővilágot, azok rendszereit. Szermaradványokkal potenciálisan terhelt termékeinek fogyasztása növekvő humán-egészségügyi kockázatokkal is jár. Ráadásul a nagybirtokok területegységre vetítve nálunk már ma is csupán negyedannyi embernek adnak munkát és megélhetést, mint az európai családi léptékű kicsik és közepesek. A tőkebefektetői érdekek kizárólagos érvényesítése jegyében éppen azért növelik a birtokméreteket, mert így fajlagosan kevesebb embert kell foglalkoztatni, kisebb lehet az élőmunka költsége. A birtokkoncentrációt növelő földprivatizáció megvalósulása ily módon még katasztrofálisabb munkanélküliséget okozhat vidéken, amelynek kezelését az államra, finanszírozását a közös kasszánkra terhelik. A lépés hasznait tehát a spekuláns, befektetői tőke szedi, kárait pedig a társadalom egésze viseli. Ez a vidéki térségek - állam által eszközök, erőforrások híján már alig befolyásolható - kiürüléséhez, a helyi közösségek felbomlásához, a nagyvárosok környéki nyomornegyedek kialakulásához, a föld pár tucat ,,integrátor" oligarcha és azok gazdasági társaságai, akár 15-20 magyar ,,regionális multi" kezébe kerüléséhez, bérmunkán és néhány növény monokultúrás, iparszerű tömegtermelésén alapuló tőkés nagybirtokrendszerhez, azaz a dél-amerikai modell megvalósulásához vezet. A vidék ezen az úton a nagy tőkebefektető társaságok gazdasági expanziójának alapanyag-termelő ,,hátsó udvarává" válik, ami a város sorsát is megpecsételi. Az ennek nyomán kibontakozó társadalmi és környezeti katasztrófa végső soron teljes összeomlással fenyeget, és Dél-Amerika példáján látjuk, hogy milyen nehéz ebből a mélységből újra felkapaszkodni.
- Az európai Balassi-folyamat megerősödése adhat-e szellemi segítséget ahhoz, hogy a hazai agrártársadalom egyszerre intelligensen és bátran lépjen föl saját érdekeiért, akár nemzetközi, akár állami bürokráciák vagy gazdasági érdekcsoportok ellen?
- Az emberi társadalmak legfontosabb és legszámosabb - egyben közösségeik megtartásában legnagyobb szerepet játszó - értékei, természeti környezete és kultúrája nem piaci kategóriába tartoznak, mégis mint hogyha ezeken a megtartó értékeken egyre inkább átgázolni látszanának a spekuláns tőkeérdekek. Ferenc pápától Kortenig sokakkal egyetértve magam is azt vallom, hogy ha abban a ,,modern kétpártiságban", amelyben egyik oldalon a tőkeérdekek, a másikon pedig a természet és az emberi közösségek értékei és érdekei állnak, utóbbiak alul maradnak, az az emberi civilizáció végét jelentheti. Ennek különösen akkor nagy az esélye, ha az állam, amelyet a közösségek éppen azért hoztak létre és tartanak fenn közpénzekből, hogy megvédje ezeket az értékeket és kordában tartsa a hontalan tőke zsákmányszerző mozgását, nos ha ez az állam, a közösségek állama átáll a tőke oldalára.
Magam azt látom, és nekem a fenti lépések is azt jelzik, hogy velünk éppen ez történik. Ebből számomra az következik, hogy ha meg akarunk maradni, akkor vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni erkölcsi talapzatára, és ismét a közjó valamint közös emberi értékeink védelme szolgálatába kell állítanunk. Minden olyan törekvés tehát, ami az alapfeladatáról megfeledkező állam helyett is közös értékeink feltárását, vállalását, felmutatását, védelmét és gyarapítását, az ezeket megtartó közösségek erősítését tűzi célul maga elé, egyfajta missziós, jövőnket alapozó feladatot lát el a tőke által globalizált világban. A hazai tradícióinknak és az európai - kis/közepes családi gazdaságokra és azok összefogására, szövetkezésére alapuló - agrármodellnek megfelelő fejlődés lehet egyedül a záloga megmaradásunknak. Ez képes egyedül vidéki közösségeinket és a földhöz (,,ager"-hez) kötődő kultúránkat, tradicionális agrikultúránkat megőrizni és gyarapítani, egyúttal vidéken munkát, megélhetést és tisztes jövedelmet biztosítani, továbbá az egyre inkább nemzetbiztonsági jelentőségűvé váló élelmezési, élelmiszer- és környezetbiztonságot az egész társadalom számára garantálni. Nem kell tehát különösebben hangsúlyozni, hogy az úgynevezett ,,Balassi folyamat", azaz a társadalmak belső értékkeresése, a saját kultúra örömteli és bátor vállalása, az ezeket hordozó közösségek megerősítése és kapcsolataik építése a végveszélybe került és apátiába süllyedt agrártársadalmat is segítheti abban, hogy saját - ám az egész társadalmat szolgáló - értékei és érdekei védelmében bátran lépjen fel, és forduljon szembe a mindenen átgázoló tőkeérdekekkel. Bárcsak a saját állama is segítségére lenne ebben!
http://alfahir.hu/kozjot_legyuro_maganerdek_interju_angyan_jozseffel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-02 20:02:20, szerda
|
| |
| |
Első nagy csapás a cionista lobbira
2015. szeptember 02. 18:24
Hunhír.info
Összegyűlt az amerikai szenátusban szerdára az elnöki vétó életben tartásához szükséges 34 szavazat, amelyet arra az esetre helyezett kilátásba Barack Obama demokrata párti elnök, ha a republikánus többségű kongresszus elvetné az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodás jóváhagyását.
Az amerikai törvényhozásnak szeptember 17-ig kell döntenie arról, hogy támogatja-e az Irán és a "hatok" (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) által júliusban Bécsben elfogadott megállapodást.
A 100 tagú szenátusban az elnöki vétó fenntartásához szükséges 34. szavazat Barbara Mikulski szenátoré, aki kijelentette: megállapodás a legjobb módja annak, hogy megakadályozzák az iszlám köztársaság atomfegyverhez jutását.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=86245 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2015. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
453 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3582
- e Hét: 13849
- e Hónap: 24960
- e Év: 178456
|
|
|
Offline
