|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 21:33:24, szombat
|
| |
| |
Szégyen, ami a köznevelési kerekasztal mellett történik - érdemi változásokat nem terveznek
DiószegiHorváthNóra
2016. február 24. szerda, 20:22
Akkor hát lássuk, miről is terelte el tegnap a figyelmet a kopasz-gate.
A keddet ugyanis egyértelműen a kopaszok uralták, akik arra tettek kísérletet, hogy elértéktelenítsék a demokrácia egyik fontos intézményét, a népszavazást. Sérült azonban tegnap egy másik, nagyon fontos, alapvető jog is: a mindenki számára hozzáférhető oktatás is elbukott - megint.
palkovics-e1454921578606-1024x575.jpg
fotó: 24.hu
Másodszor ült össze kedden a kormány által összetrombitált köznevelési kerekasztal (már az első is gyanús volt). Másodszor ültek le a ,,szakértők", de most először úgy, hogy senki sem képviselte a diákok és a pedagógusok valódi érdekeit. Kilépett ugyanis a körből a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, akik két héttel ezelőtt még (vélhetően naiv jóhiszeműségből) úgy döntöttek, részt vesznek az egyeztetésen, hogy legalább lássák, mi folyik ott. A szakszervezet elnöke, Mendrey László azonban hamar beismerte, hogy ez egy hamvába holt ötlet volt, így immár semmiféle hiteles és hozzáértő, nem a kormány által pénzelt és ideológiailag kiművelt szervezet nem ül a kerekasztalnál.
Meg is lett az eredménye annak, hogy ilyen intim körben tárgyaltak egymással az urak és hölgyek.
Palkovics László, az újabban a teljes oktatásért felelős államtitkár például büszkén jelentette, hogy munkacsoportokat alakítottak, akik száz szakembert kerestek meg (tegye már fel a kezét, akit meg is találtak, légyszi), és 150 témát kezdtek el megtárgyalni. Munka tehát van bőven... És az eredmények?
A Klik átszervezését és adósságainak rendezését például megígérték (17 milliárdos adósságról van egyébként szó), de az állami fenntartásból továbbra sem igen akar engedni a szaktárca.
Aztán szó esett arról, hogy a pedagógusok adminisztrációs terheit csökkenteni kell - vicces kijelentésként is értékelhetnénk ezt akkor, amikor épp csak a múlt héten küldött ki a Klik a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójának, a február 13-án is felszólaló Pukli Istvánnak egy olyan ,,csomagot", amiben még olyan jegyzőkönyveket is kértek tőle, amiket elméletileg nem is kellett soha legyártaniuk (még véletlenül se büntetésből, á dehogy!). Palkovics László szerint ugyanis ,,az értelmetlen adminisztrációnak nincs értelme." Köszönjük szépen az államtitkár úrnak az értelmezést. Kérdés, mivel is akarják csökkenteni a bürokratikus terheket, amiket leginkább épp ez a kurzus rótt a tanárokra? Válasz még nincs, hisz egyelőre a retorziók korát éljük.
De még csak nem is ezek az álságosan semmitmondó ,,bejelentések" azok, amik igazán jelzik: a kormány figyelmen kívül hagyja a pedagógusok követeléseit. Mert az egyetlen, valamirevaló kijelentésük több kárt okoz, mint amennyit egyelőre el tudunk képzelni. A köznevelési kerekasztal ugyanis úgy véli: a 16 évesre levitt tankötelezettségi korhatáron ugyanakkor ,,nem időszerű" változtatni. A tiltakozó pedagógusok egyik kiemelten fontos követelése viszont épp ez: hogy a tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18 éves korra.
Úgy látszik, ebből (sem) tervez engedni a kormány.
Pedig ha valamiben, ebben nagyon is érdemes lenne hallgatni a tanárokra: elképzelhetetlen károkat okoz ma az, hogy 16 évesen, bármiféle végzettség nélkül egyre többen kerülnek ki az iskolából, hogy a munkanélküliség, vagy a közmunka karjába dőljenek.
Szóval ennyit ér az, amit ma egy pedagógus mond a köznevelési kerekasztal néven csúfolt ,,szakmai egyeztetés" résztvevőivel szemben.
És a legszomorúbb az egészben az, hogy mindezt még sunyin, más események mögé bújva is teszik: úgy hoznak döntéseket egy legitimnek aligha tekinthető kerekasztalnál ülve az arra nem hivatottak, hogy igyekeznek közben a lehető legkevesebb feltűnést kelteni.
Hogy a kormányt mennyire aggaszthatja a pedagógusok jelenlegi, egyre szélesebb köröket elérő tiltakozás-hulláma, azt talán jól bizonyítja az is, hogy minden erejükkel megpróbálják semmibe venni ezt az egyre erősödő akaratot, mintha nem is létezne.
Pimasz, pökhendi kijelentésekkel próbálják a közvéleményre ráerőszakolni azt a nézetet, miszerint a pedagógustiltakozás nem szól másról, mint a béremelés kikényszerítéséről (tegyük hozzá, joggal követelhet ilyet minden, a közoktatásban, hovatovább a közszfrérában dolgozó ember), miközben ennél jóval mélyebb, rendszerszintű változásokat sürget a szakma, elsősorban a felnövő generációk érdekeit figyelembe véve.
,,Nem érdekel engem a tiltakozás, én meg vagyok elégedve a magyar oktatással" - ezt viszont már Fekete György mondta a minap. Ő maga, mint az MMA feje nem vesz részt a kerekasztalban (apró örömök az életben!), de cserébe delegált maga helyett mást (hogy mégse legyen olyan szép a helyzet...). És még így is meg kell állapítanunk: a köznevelési kerekasztal megcsúfolása mindannak, amiért jelenleg több tízezer pedagógus, szülő, gyerek és megannyi, őket, az ő érdekeiket támogató ember követel a kormánytól. Talán ideje lenne végre meghallani.
http://kettosmerce.blog.hu/2016/02/24/szegyen_az_ami_a_koznevelesi_kerekasztal_me llett_tortenik_erdemi_valtozasokat_nem_terveznek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 20:38:09, szombat
|
| |
| |
A kommunisták Rákosi alatt az ötvenes években, cipészt, munkást, pártfunkcionáriusokat neveztek ki gyár igazgatóknak és ez a szép magyar hagyomány úgy látszik semmit nem változott az elmúlt 60 év alatt.
Itt gyenge voltál, menjél kicsit talonba, de a mi kutyán kölyke vagy, egy idő után felfelé buktatunk. Már csak azért is, mert "nagyfejű" rokonaid vannak. Na itt sem remekeltél, de a politikai hűségedhez nem fér kétség. Próbáld meg ezt: nagyon pocsék hely, de vagy sikerül csodát tenned, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőled.........és így tovább!
Ezt hívják kontraszelekciónak.
///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// ////////////////////////////////////////////
Pölöskeiné, az intrikus szervezet(vissza)fejlesztő
2016. február 26., péntek, 17:40
Szerző: Balla István
Klik-elnöki kinevezésével kikerül a minisztériumból Pölöskei Gáborné Áder Annamária, forrásaink szerint ennek nehéz természete miatt itt sokan örülnek. Egy tanulmányban már korábban is rámutatott a közoktatás túlzott központosításának hátrányaira, a Klik átszervezésével mégis szinte lehetetlen feladatra vállalkozik.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) élére került vezető Áder János húga - emelte ki a sajtó, ezzel azt sugallva, hogy nem saját érdemei, munkássága miatt került ebbe a pozícióba. (A családban egyébként van más ismert ember is: férje Pölöskei Gábor, egykori válogatott futballista.)
Utánanéztünk, a politikai szál mellett mi (más) determinálta Pölöskeinét arra, hogy a mai oktatási rendszer egyik legneuralgikusabban működő szervezetének átalakítását bízzák rá.
Ambiciózus, intrikus
Forrásaink szorgalmas és rendkívül ambiciózus szakemberként írták le, akinek azonban a szándékait nehéz követni, és akinek nincsenek nagy oktatáspolitikai víziói. ,,Inkább apparátusi középvezető, mint akár középszerű oktatáspolitikus, de - függetlenül a testvérétől is - abszolút lojális a politikai vezetéshez" - jellemezte egykori munkatársa. Többen használták vele kapcsolatban az intrikus, megbízhatatlan, sőt hazug kifejezéseket is.
Balog Zoltán és Pölöskei Gáborné, az Emmi új, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, aki átvette kinevezési okmányát a Pesti Vigadóban 2014. július 14-én.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Mindenesetre elég ellentmondásos az eddigi vezetői megítélése, többen azt rótták fel neki, hogy állandóan másra hárítja a felelősséget. Az biztos, hogy sok konfliktusa volt korábbi munkahelyén, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban (OKÉV), és az Oktatási Hivatalban (OH), valamint később az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is a kollégáival és a többi vezetővel egyaránt.
Pokorni alatt tűnt fel
Az 56 éves, új Klik-elnök biológia-földrajz szakos tanárként kezdte a pályáját a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában, később humánökológus, közoktatás-vezetői szakvizsgát, és közoktatási szakértői képesítést is szerzett.
Jelentős pozícióba az első Orbán-kormány idején került, amikor 1999-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője lett. Ekkor Hoffmann Rózsa volt az OKÉV igazgatója. Kettejük, és a Klik majdani első vezetője, Marekné Pintér Aranka feladata lett volna ezt a - Kliknél mindenképp nagyságrendileg egyszerűbb és kisebb - háttérintézményt megszervezni. Ez kevéssé sikerült, egy év múlva Hoffmann lemondott, a szervezet később beolvadt az Oktatási Hivatalba (OH).
Pölöskeiné neve 2010-ben felmerült oktatási államtitkári pozícióban is, de azt végül Hoffmann kapta meg. Mivel elég sok konfliktusa volt még az OKÉV-es időkből az új államtitkárral, az Emmi kapui egy ideig bezárultak előtte.
Így 2011-ig maradt az Oktatási Hivatalban főosztályvezetőként, majd elnök-helyettesként, innen a Főpolgármesteri Hivatalhoz igazolt: ő lett az oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztály vezetője.
Ebben az időben többek között a szakképzés szerkezeti és tartalmi megújítását felügyelte a fővárosban. Konkrétan az úgynevezett Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) racionalizálását, amelynek részeként elvették ezektől az intézményektől a gazdasági önállóságukat. Az átszervezés azonban elég döcögősen indult. Kicsiben a Klik beindításához hasonló problémák merültek fel: a centralizálás során több pedagógus nem kapott időben bérpótlékot, sem bérpapírt, egyes óraadó tanárok még alapbért sem.
Az emmis évek
2013-ban végül Pölöskeiné is bekerült az Emmibe, az Intézményfejlesztési Főosztály vezetését bízták rá. E minőségében - miután egy átvilágító miniszteri biztos tanulmánya már megjelent - ő is kijött egy kemény kritikákat tartalmazó dokumentummal az akkor még hivatalosan ,,sikertörténetnek" aposztrofált Klik működéséről.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár és Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár az Információs Társadalom Parlamentje című tanácskozás második napján 2015. június 19-én.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Ebben tarthatatlannak ítélte a túlközpontosított formát. Megállapította, hogy nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök. A tanulmány(ok) megjelenése után néhány hónap múlva lemondott a Klik elnöki pozíciójáról a régi harcostárs, Marekné Pintér Aranka.
Pölöskeinének a többi háttérintézmény átszervezése sem sikerült igazán, azon kívül, hogy forrásaink szerint mindenkit magára haragított. Az Oktatási Hivatal hamarosan beolvad az Emmibe, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), az Educatio Nonprofit Kft. megszűnik. De nem sikerült a megyei pedagógiai intézetek tervezett államosítása sem: ezek gyakorlatilag már megszűntek.
Így szabadul meg tőle Palkovics?
A Hoffmann Rózsát váltó államtitkárral, Czunyiné Bertalan Judittal forrásaink szerint egy ideig sokkal jobb viszonyt ápolt, mint elődjével, főnöke bízott benne, ám később ez a viszony is megromlott, a bizalom elmúlt. Egyfajta riválist látott benne a most menesztett államtitkár.
Ráadásul állítólag köze volt néhány kétes informatikai projekthez is. Így például szerepe volt abban a közel milliárdos projektben, amelynek keretében egy létező szoftvert, a Neptunt vezethetik be az iskolákban. A Népszabadság szerint a tavaly októberben lezajlott az eljárás a nyilvánosság kizárásával zajlott, a közbeszerzést a kormány nem hirdette meg, nem volt verseny, egyetlen céggel, a Neptun fejlesztőjével, az SDA Zrt.-vel tárgyaltak. E cég tulajdonosa egyébként az a különös módon eltűnt zenész, akiről itt írtunk.
Az oktatási tárcát jól ismerő forrásunk szerint amellett, hogy Hanesz József menesztése egy újabb vezéráldozat a szitokszóvá változott Klik éléről, egyben egy jó alkalom volt arra is, hogy az új államtitkár, Palkovics László megszabaduljon Pölöskeinétől. Ez egyébként állítólag Balog Zoltánnak sem volt ellenére.
Pölöskei Gáborné kinevezése után
Fotó: Túry Gergely
,,Azt látom a háttérben, hogy Pölöskeinét ki akarta rúgni Palkovics, de ezt nem engedték neki - vagy mert Áder húga, vagy mert még túl kevés ideje volt a minisztériumban. Így kapóra jött a dolog Palkovicsnak: odarakta a Klik élére, hogy bukjon meg és tűnjön el a színről" - mondja egy forrásunk, mások azonban nem látnak ebben ilyen kremlinológiai aspektusokat, és arra emlékeztettek, hogy a korábban még vitatott tanulmányában leírtak mára a hivatalos oktatáspolitika fókuszába kerültek. A sikertörténet átalakult hibás koncepcióvá, a túlzott centralizáció után újra kicsit visszaleng az inga. Az Emmi részéről eddig csak Pölöskeiné mutatott erre rá ilyen határozottan.
http://hvg.hu/itthon/20160226_poloskeine_klik_poloskei_gaborne_portre |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 20:20:00, szombat
|
| |
| |
,,A diktátorokat a belső konkurencia buktatja meg" - Andreas Schedler politológus a demokratát játszó autokratákról
szerző
B. Simon Krisztián
publikálva
2016/6. (02. 11.)
Orbán Viktor tanította meg a politológusoknak, hogy bármi lehetséges, akár az Európai Unión belül is - állítja a neves osztrák diktatúrakutató. Szerinte a mai autokraták egyre sikeresebben játsszák el, hogy valójában demokraták. Az ellenzék, a tüntetők és a nemzetközi közösség pedig nem sokra mennek, ha belülről senki nem bomlasztja a holdudvart.
Magyar Narancs: Legutóbbi könyvében azt írja, hogy az autoriter vezetők folyamatos bizonytalanságban élnek. Mit ért ezen?
Andreas Schedler: A könyvemben a bizonytalanság - vagy nevezhetjük akár veszélynek is - két fajtája között teszek különbséget: az egyik a társadalmon, a másik az államszervezeten belül alakul ki. A diktátorokat általában a belső konkurencia buktatja meg, azaz a puccsoktól sokkal jobban kell tartaniuk, mint a tüntetésektől. A szakirodalom nagyjából egységes abban, hogy a tüntetések csak akkor hatékonyak, ha ezekkel egyidejűleg az uralkodó eliten belül is vannak törésvonalak, vagy ha ezek hatására elindul a hatalmi körön belüli vetélkedés. Ha az uralkodó elit összetart, kizárólag az állampolgári nyomásra építve nagyon nehéz megdönteni az ilyen hatalmat.
MN: Vagyis az autoriter vezetőknek fontosabb potenciális konkurenseiket kordában tartani, mint a propaganda sulykolása, a szabad média elnyomása vagy a fékek és ellensúlyok rendszerének a fölszámolása?
AS: Egy diktátor számára ezek mind fontosak, hiszen nincs egyik a másik nélkül. Manapság a legtöbb autoriter vezető szükségét érzi annak, hogy választásokat rendezzen, és megőrizze a demokrácia látszatát. Ezt nevezzük elektorális (választásos vagy versengő - a szerk.) autokráciának. A hatalmon lévők valahogy kezelik a médiát, a civil társadalmat, az ellenzéket: nem nyomhatják el teljesen, de nem is engedhetik túlzottan szabadjára őket. Ebben a rendszerben a biztonságérzet növelésének vagy legalábbis szinten tartásának a legjobb útja, ha biztos többséggel nyerik a választásokat. Ha ez sikerül nekik - ha megvan a verhetetlenségnek legalább a látszata -, akkor a holdudvar tagjainak eszükbe sem jut, hogy megkérdőjelezzék a jelenlegi vezető hatalmát.
MN: A választási siker sokféleképpen garantálható: át lehet szabni a választói körzeteket, és lehet machinálni az urnákkal...
AS: Gondolom, arra utal, hogy Orbán Viktor a szavazatok alig több mint kétötödével szerezte meg a mandátumok kétharmadát. A tapasztalat azt mutatja, hogy ennyi éppen elég ahhoz, hogy egy autoriter vezető biztonságban legyen.
MN: Azt mondja a tüntetésekről, hogy aligha döntik meg az autoriter államok vezetőit. Ugyanez a helyzet a demokráciákban is?
AS: Egy demokráciában elvileg könnyebb tüntetések útján megdönteni egy választott vezetőt. Latin-Amerikában például az elnököket évtizedeken keresztül katonai puccsokkal mozdították el a hatalomból, ám a 90-es évektől ezek helyét átvették a tömegtüntetések, és a vezetők a hadsereg közbelépése nélkül is távoztak. A prezidenciális, elnöki demokráciákban meg lehet szabadulni az elnöktől a mandátuma lejárta előtt is, ha inkompetensnek bizonyul, és a társadalom nincs vele megelégedve. Most viszont azt látjuk Lengyelország és Magyarország példáján, hogy egyes országok vezetői szembemehetnek a jogállamiság játékszabályaival, átvehetik a törvényhozás felett a hatalmat, a saját embereik kezére játszhatják át a legfontosabb demokratikus intézményeket, és ennek ellenére népszerűek maradnak. Az ő esetükben nehéz megmondani, ki tudna velük szemben hatékonyan fellépni. A tüntetések nem sokat értek eddig, és a gyenge ellenzék sem tudott a helyzettel mit kezdeni. Talán Venezuela lehet majd a példa arra, hogyan lehet kijutni egy effajta helyzetből, hogyan áll össze egy akkora választói többség, amely képes a mindennemű akadályok ellenére leváltani a hatalom eddigi gyakorlóit. De Venezuela drámai példa: az emberek csak akkor vették észre, hogy új elnökre kellene szavazni, amikor az ország már esett szétfele.
MN: Más esetekben viszont a válság az autoriter vezető újbóli megerősödéséhez vezethet: Oroszországban a mindaddig gyengélkedő Vlagyimir Putyin elnök támogatottsága a Krím megszállása, majd a nyugati szankciók hatására az egekbe szökött, már jó ideje 90 százalék körüli.
AS: Már ha hihetünk ezeknek a számoknak... De Putyin tényleg arra példa, hogy miközben az országát katasztrófába vezeti, a nacionalista retorikával képes maga mellé állítani az embereket. Szokták mondani, hogy a végtelenségig nem lehet mindenkit megvezetni - de úgy tűnik, sokakat hosszú időre igenis lehet az orruknál fogva vezetni. Az autoriter vezetők védelmezői sokszor azzal jönnek, hogy a többség akarja hatalmon tartani őket - csak éppen arról feledkeznek meg, hogy ezek a vezetők határozzák meg, hogy milyen információ jut el az állampolgárokhoz, ők pedig éppen ezért nincsenek teljesen tisztában a választási lehetőségekkel. Azt is látni kell, hogy a propaganda sokkal hatékonyabb a magukat választásokkal legitimáló autoriter rendszerekben, mint a klasszikus totalitárius rendszerekben. Régen volt egyfajta információmonopólium, amit az emberek érzékeltek, és ezért szkeptikusak voltak a propagandával szemben. Amikor viszont vannak kritikus hangok is - legyenek azok bármennyire halkak vagy marginálisak -, akkor az állami propaganda úgy jön át, mint a sok versengő vélemény egyike; és az emberek ilyenkor hajlamosabbak is hinni neki.
MN: Egy diktátor miként hozhatja létre a saját alternatív valóságát?
AS: Nagyon különböző modellek vannak erre. Az ügyes diktátorok alkalmazkodnak az adott környezethez. Kínában például erős az állami kontroll, mégis vannak piaci alapon működő médiumok, amikben más témák is teret kapnak, mint az állami médiában. Ez fenntartja a sokszínűség látszatát még akkor is, ha ez hamis pluralizmus, hiszen a piaci médiumoknak is alá kell vetni magukat az állami kontrollnak. Amikor Hugo Chávez hatalomra került Venezuelában, a sajtó nagyon hevesen bírálta őt. Chávez nem azzal válaszolt, hogy eltörölte ezt a szabad és kritikus sajtót, hanem létrehozta a saját médiabirodalmát, amely identitáskérdést csinált a hírszolgáltatásból, polarizálta a közvéleményt, és azt a kérdést helyezte a középpontba, hogy kinek az oldalán áll az olvasó, az övén vagy az ,,ellenségén". Chávez is profitált abból, hogy volt ellenzéke, amely néha hangoskodott, és akit hibáztathatott minden rosszért.
MN: Van arra forgatókönyv, hogy miképpen szokás leépíteni egy demokráciát?
false
AS: Az első lépés általában a törvényhozás feletti uralom megszerzése. Ha ez sikerül, azután minden sokkal könnyebb az autokratáknak. Sokan hasonlítják Orbán Viktort azokhoz a latin-amerikai kollégáihoz, akik szintén az alkotmányozást tekintették a hatalommegtartás egyik legmegbízhatóbb módjának, hiszen újra tudták írni a demokratikus kormányzás játékszabályait. Az sem csoda, hogy az alkotmánybíróság volt a lengyel Jog és Igazságosság (PiS-) kormány egyik legelső célpontja, hiszen ily módon lehet a legkönnyebben megszabadulni a fékek és ellensúlyok rendszerétől. Aztán következik a sajtó, hiszen az autoriter vezetők fontosnak tartják, hogy az ő meséjük legyen a mérvadó.
MN: Az autoriter gondolkodás fertőző?
AS: A demokratikus és az autokrata kormányzatok a világ minden táján figyelik egymást. Elemzik, hogy a többiek mit csinálnak, és annak milyen hatásai vannak. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor is precedens Európában. Még a 2010-es választás előtt értékelnem kellett egy tanulmányt, amely a Fidesz választási kampányáról szólt. Az írás rendkívül vészjósló volt; arra figyelmeztetett, hogy a demokráciára súlyos veszély leselkedik, ha Orbán Viktor hatalomra kerül. Értékelésemben azt írtam: ismerve az előző Orbán-kormány tevékenységét, meg a magyarok elkötelezettségét a demokratikus értékek mellett, és tekintettel arra, hogy Magyarország az EU tagja, nem tudom elképzelni, hogyan történhetne bármi aggasztó Magyarországgal. Utólag rosszul érzem magam amiatt, hogy ennyire kritikus voltam a tanulmány szerzőjével. Orbán volt az, aki megtanította nekünk, hogy bármi lehetséges, még az unión belül is. Szerintem az EU azért reagált Orbán politikájára ennyire lassan és elnézően, mert Orbán nem kívülállóként vette át hazájában a hatalmat, hanem a mainstream része volt, jó kapcsolatokkal rendelkezett Nyugaton, ezért senki nem nézett ki belőle semmiféle brutalitást. Nyilván a lengyelek is látták, hogy Orbán meddig mehetett el a maga politikájával, így a Jog és Igazságosság (PiS) Párt vezetője, Jarosław Kaczyński ezen felbátorodva maga is hasonló úton indult el. Persze, az EU most már keményebben próbál megálljt parancsolni a lengyel kormánynak. De hogy több sikerrel jár-e, mint Orbán esetében...? Szkeptikus vagyok.
MN: Az EU-tagság vajon kordában tartotta-e Orbánt, vagy lehetőséget adott neki, hogy még tovább menjen? Végül is az EU tökéletes mumus volt, akit a Fidesz minden rosszért hibáztathatott, közben meg bármit csinált, folyamatosan érkeztek az uniós pénzek.
AS: Hát igen, az EU kettős szerepet játszott. Az uniós pénzek és Brüsszel bűnbakká kikiáltása egyszerűsítette Orbán dolgát, de azért az EU-hoz tartozás határokat is szab. Nem látunk például olyasmit, mint Törökországban, ahol bebörtönzik az újságírókat. Orbán kiterjesztette a hatalmát a teljes államapparátusra, leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, úgy alakította át a választási rendszert, hogy csak hatalmas erőbefektetéssel lehessen őt elmozdítani, de nem kezdett el a kemény represszió eszközeivel élni. Tegyük hozzá, erre nincs is szüksége, hiszen rájött arra, hogy van más módja is annak, hogy hatalmon maradjon.
MN: Nagyjából Putyin rendszere is így működik, nem? Az átlagember lehet kritikus a rendszerrel, mégsem éri baj. Bár Oroszországban van, aki nem ússza meg és börtönbe kerül, vagy gyanús körülmények között életét veszti.
AS: Putyin rendszere nyilvánvalóan sokkal elnyomóbb, mint Orbáné, de nagy vonalakban igazak rá a fentiek is. Az elektorális autokráciákban nincs szükség arra, hogy bebörtönözzenek embereket, vagy eltegyék őket láb alól. A probléma az, hogy az elektorális autokráciákban a határok elmosódnak autokrácia és demokrácia között. A szakirodalom sem tud ezzel mit kezdeni. Egy katonai puccsot könnyű elítélni, de a demokrácia lassú, lépésről lépésre történő felszámolását már sokkal nehezebb, hiszen nincsenek olyan események, amelyekről azt mondhatnánk, hogy ezen a konkrét napon Magyarország átlépte a határt, és ettől kezdve nem tekinthető demokráciának. Ez nehezíti a civil társadalom, az ellenzék vagy épp az EU fellépését, az autoriter kormánynak pedig megadja azt a lehetőséget, hogy különböző fórumokon hirdethesse: amit tesz, az valójában teljesen normális, bírálóinak pedig csak az a bajuk, hogy nem az ő kezükben van a hatalom. Az elektorális autokráciákban a hatalmon lévők tulajdonképpen egy színházat működtetnek, amelyben a demokrácia című darabot játsszák el.
MN: Manapság egyre többet hallani azt a véleményt, mely szerint minden jobb lenne, ha nem mozdítják el a hatalomból Moammer Kadhafi líbiai vagy Szaddám Huszein iraki diktátort. Stabil uralmuk mellett nem tör ki polgárháború Szíriában, nem lenne annyi menekült, és nem lenne Iszlám Állam. Így nem is csoda, hogy az emberi jogokat semmibe vevő Abdel-Fatah al-Sziszi elnököt például kedves mosollyal és meleg kézfogással fogadják a nyugati vezetők. Valóban támogatni kell az autokratákat a stabilitás reményében?
AS: Általánosságban azt mondanám, hogy ez rossz stratégia. Miközben ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi a jobb, a polgárháború vagy a puha diktatúra, akkor nyilván az utóbbit kellene választani. Samuel Huntington, a neves politológus is azt írta egy korai művében, hogy a rend megléte sokkal fontosabb, mint a rend természete. Attól tartok, az arab tavaszból nagyon sokan azt a tanulságot szűrik le, hogy a tüntetések, a civil megmozdulások, majd a diktátorok elmozdítása csak ront az állapotokon. Egyiptomban például az emberi jogok helyzete al-Sziszi alatt nyilvánvalóan rosszabb lett, mint Hoszni Mubarak elnök alatt volt. Ennek ellenére nem tudom elfogadni, hogy a Nyugat támogatja al-Sziszit, és beveszi azt az olcsó dumát, hogy szemet kell hunyni az emberi jogok megsértése fölött a stabilitásért. Aztán ott van Szíria: az ottani polgárháború borzalmas, de nem felejthetjük el, hogy erről nagyrészt Szíria autoriter vezetője tehet. A diktátorok általában azt mondják, választani kell köztük és a káosz között; Bassár el-Aszad uralmának viszont pont a káosz a velejárója. A nemzetközi szereplők túlságosan sokáig támogatták Aszadot, és éppen az vezetett a katasztrófához, hogy azt hitték, ő a garancia a stabilitásra. A Közel-Keleten tehát láthattunk arra is példát, amikor a diktátorok támogatása nem vezet jóra, meg arra is, amikor a megdöntésük sem. A Max Weber-féle felelősség-etikát kell alkalmaznunk, hogy a cselekvőnek számolnia kellene a tettei társadalmi hatásaival is; ez ellentétes az érzületetikával, ahol a cselekedetet az legitimálja, hogy az univerzális jó érdekében történt, viszont nem számol a negatív következményekkel. Pedig kell, hogy legyen valami előzetes elképzelés arról, hogy mi történik az országával vagy akár a régióval, ha megdöntik, vagy éppen hatalomban tartják.
http://magyarnarancs.hu/kulpol/a-diktatorokat-a-belso-konkurencia-buktatja-meg-98 164 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 20:07:33, szombat
|
| |
| |
Óriási hanta: Orbán Viktor szerint minden évben több jut oktatásra
2016.02.26. 08:02 hata.mari
Miközben ezer sebből vérzik a magyar oktatás, tételes követelések fogalmazódtak meg, a pedagógusok tüntettek, és kockás inges tiltakozáshullám indult a kormány oktatáspolitikája ellen. A döntéshozók nehéz helyzetben találják magukat, hiszen a kifogásolt problémák valósak, megoldásuk pedig égetően fontos volna. Ezeken túl a kormányzati kommunikáció egyetlen szalmaszálba tud csak kapaszkodni: a tanári fizetések emelkedésébe, no meg a hantákba.
Hiszen milyen jól hangzó replika a pedagagógusok elégedetlenségére, hogy miért is tüntetnek, ha a pedagóguséletpálya-modellnek köszönhetően évről-évre emelkedik a bérük. Ennek szellemében Pósán László, az országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke, aki szerint a budapesti pedagógustüntetés okafogyott volt, azt mondta, hogy a rendszerváltozás óta soha nem látott béremelésben részesültek a pedagógusok, a demonstrálók újabb bérkövetelése már az adófizetőket terhelné.
kockas_ing-1024x576.jpg
Forrás: 24.hu
Való igaz, hogy a pedagógusbérek a 2013-ban bevezetett életpályamodellnek köszönhetően nőttek, azonban az, hogy ez egy, a rendszerváltás óta nem látott mértékű béremelés volna, túlzás, pontosabban fogalmazva, nem igaz. 2002-ben ugyanis a közalkalmazotti béremelés eredményeképpen 50 százalékkal nőtt a tanárok alapilletménye és 45 százalékkal a teljes, vagyis a pótlékokkal és egyéb bérkiegészítésekkel számított keresete. Abban az egyetlen évben az óvodai és általános iskolai pedagógusok bére megközelítette, a középfokú oktatásban dolgozó tanároké pedig elérte a felsőfokú végzettségűek átlagos keresetét.
Ennek a gáláns emelésnek persze meglett a böjtje, hiszen az emelés finanszírozásának fenntarthatósága nem volt biztosított, ami miatt alig néhány év elteltével a tanárok egyéb diplomásokhoz mért lemaradása már ugyanolyan súlyos volt, mint a közalkalmazotti béremelés előtt.
A tanári béremelést pedig nem egy úri kegyként kéne beállítani, hiszen az már egy minimumintézkedés volt egy olyan helyzetben, ahol az OECD-tagországok közül sehol nem keresnek kevesebbet a tanárok, mint Magyarországon, akiket olyan szinten nem becsültek meg döntéshozóink, hogy 2012-ig a meglévő adatok szerint zuhanórepülésben csökkentek a fizetéseik. Az általános iskola felső tagozatán oktató tanárok például felét sem keresik annak, amit a hasonló képzettségű, teljes munkaidőben foglalkoztatottak. A jelenlegi béremelések csupán sebtapaszok egy nyílt seben.
8535865_8508696e5870aa672271ee3c4db6aebe_wm.jpg
Forrás: index.hu
Ezen kívül a pedagógusok fizetését 2014 végén elválasztották a minimálbértől, azóta pedig a tanári fizetéseket a vetítési alaphoz viszonyítják. 2015 előtt a pedagógus bértábla alapját a minimálbér jelentette, azután pedig a költségvetési törvény határozta meg azt, hogy mihez kell viszonyítani a pedagógusbéreket. Miért rossz ez a tanároknak? Mivel 2016-tól a garantált bérminimum bruttó 105 ezer forintról 111 ezerre nőtt, míg a vetítési alap 2016-ban is csak 101,5 ezer forint lesz. Az eduline.hu számításai szerint, ha továbbra is a minimálbérhez viszonyítanák a pedagógusbéreket, a minimálbér növekedése miatt egy kezdő tanár 10 ezer, a 42 éve pályán lévő pedagógusok pedig 20 ezer forinttal több fizetést kaphatnának.
Rétvári Bence, parlamenti államtitkár nem biztos, hogy hallott erről, mert képes úgy érvelni, hogy a kormány azért ragaszkodik az iskolarendszer központi fenntartásához, mert az garantálja a pedagógusok bérét függetlenül a település anyagi erejétől. Nos, ez nem egy túl valószerű indok, mivel a pedagógusok bérét mindig is garantálta a bértábla, a központi fenntartás pedig lefelé nivellált. Az a központi fenntartás, amely az elmúlt két hónapban nagyon sajnálja, de nem volt képes számlákat fizetni.
Rétvári Bence egy sajtótájékoztató alkalmával kissé túlzásba is esett, mikor a tanári fizetésekről szólt. Elmondása szerint a jelenlegi kormány 2010 óta 40 százalékkal emelte a pedagógusbéreket. Tényleg nem szeretnénk elvitatni, hogy emelkedtek a bérek, de egy egyszerű százalékszámítással kideríthető, hogy Rétvári államtitkár úr elszámolta magát. A fizetések az elmúlt 5 évben nemhogy 40, de valójában 30 százalékkal sem nőttek átlagosan.
oktatasss.png
Forrás: KSH
A kormány jobb híján szeret úgy tenni, mintha a tanárlázadás csupán a fizetésekkel való elégedetlenségről szólna. Pedig az egész tiltakozáshullámot kirobbantó miskolci Hermann Ottó Középiskola nyílt leveléből vagy a budapesti Teleki Blanka Gimnázium pontokba szedett követeléseiből világosan kiderül, hogy itt nem csak a fizetésekről van szó. A Balog Zoltán miniszter aláírásával ellátott, az iskolaigazgatóknak kiküldött, a kormány által tartott egyeztetési fórumokra reflektáló levél sem érintette a pedagógusbéreket, mint felmerülő problémát.
De ha már fizetésről van szó, akkor nem is annyira a pedagógusokéról, mint az oktató-nevelő munkát segítő munkatársak (iskolatitkárok, adminisztrátorok, konyhai kisegítők, pedagógiai asszisztensek, laboránsok) méltatlanul alacsony, sok esetben létminimum alatti béréről, hiszen őket ugye nem érintette az életpályamodell. Az ordító igazságtalanságra adott reakció szerint ezek a dolgozók idén "kompenzációként" 50 ezer forint béren kívüli juttatásban fognak részesülni.
A legnagyobb hanta azonban csak ezután jön: Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén, napirend előtt elmondta, hogy minden pártnak ragaszkodni kell a tényekhez, majd ezután nem sokkal kijelentette, hogy például oktatásra és egészségügyre minden évben többet fordít a kormány, az ágazatoknak évről-évre több jut.
screen_shot_2016-02-23_at_09_11_52.png
Forrás: KSH
A parlament oldalán megtalálható GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből kiderül, hogy ez az állítás milyen égbekiáltó hanta is valójában.
Az államháztartás konszolidált funkcionális mérlege alapján az összes költségvetési kiadás 10,4 százalékát fordították oktatási célokra 2012-ben, ami azonos a 2000-es szinttel. A 2005-ös 12,5 százalékos ráfordítási szintet követően folyamatosan csökken annak mértéke, amit a csökkenő tanulói létszám indokolhatna, de az oktatás színvonala (tárgyi körülmények, bérek) pont ellentétes tendenciát igényelnének. A GDP-arányos oktatási ráfordítás is évről évre csökkent, 2012-re 4,1 százalékra mérséklődött. Az értékek alatta maradtak az EU átlagának. Az oktatás költségvetési kiadásainak struktúrája oktatási szintenként vizsgálva lényegében nem változott. 2014-ben a pedagógus-életpálya modelljének kialakítása keretében béremelés kezdődött, ami azonban nem igazodott a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez - írja a tanulmány.
2015-ben összesen 126 milliárd forinttal jutott kevesebb pénz oktatásra a 2014-es ráfordításnál. Ez azt jelenti, hogy reálértéken az oktatási rendszernek 2015-ben közel 10 százalékkal kevesebből kellett kijönnie, mint az azt megelőző évben. A tanári béremelésre szánt 150 milliárd forint, amelyet éveken át csepegtetnek majd a rendszerbe, csak akkor változtatna a negatív trenden, ha egyszerre öntenék rá a szférára.
Az index.hu megnézte a költségvetési törvényben, hogy a kormány az elmúlt években a teljes büdzsé hány százalékát irányozta elő oktatásra, egészségügyre, gazdasági szerepvállalásra és saját magára. Az számok beszédesek, a kormány valóban egyre kevesebbet költ az oktatási rendszerre mind a GDP arányában, mind a költségvetésen belül.
6ltbierazvw2ci8qs.png
Forrás: index.hu
Mindezek fényében mennyi hitelt tudunk adni Orbán Viktornak, amikor arról beszél, hogy szerinte jó irányba indultak el az oktatáspolitikában?
http://tenytar.blog.hu/2016/02/26/oriasi_hanta_orban_viktor_szerint_minden_evben_ tobb_jut_oktatasra |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 19:30:57, szombat
|
| |
| |
Ne b+! Zoli! Hát mi?
Posted on 2016-02-27 by Admin
Balog a hittársait is CSOKoltatja!
A családok otthonteremtési kedvezményét azok a protestáns lelkipásztorok is igényelhetik, akiknek lakóhelyét a gyülekezet jelöli ki.
bz
Amennyiben úgy döntenek, hogy gyermeket vállalnak, a parókián élő lelkipásztorokat és feleségüket is megilleti a kedvezmény - közölte Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díj átadása alkalmából rendezett ünnepségen, a németajkú református gyülekezet templomában.
A miniszter arról is szólt: véleménye szerint “az irgalom és az emberi minőség sokszor képes kipótolni a pénzhiányt, és a rendszer hiányosságait az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben."
A politikus úgy vélekedett: a családokban, a szociális és egészségügyi ellátórendszerben minden az emberi minőségen múlik, az irgalmat nem lehet pótolni több finanszírozással és rendeletekkel.
2010 óta egyre nehezebb beszélni a szociális ellátórendszer és az egészségügy problémáiról, mert azóta látják milyen nehéz belülről változtatni - mondta. Attól fogva viszont lehetőségük van a változtatásra, amelynek lényege, hogy ne jöjjenek létre lelketlen rendszerek.
(origo)
Bal-Rad komm: “...azok a protestáns lelkipásztorok is igényelhetik, akiknek lakóhelyét a gyülekezet jelöli ki." A szolgálati lakással együtt persze! Mert azért általában a megbízás mellé azt is szoktak kapni a tiszteletessek! De mostmár CSOK-is jár nekik.Nyilván írtak a hitestestvérnek, hogy “ne b+ Zoli! CSOK-ot nekünk is!"
Nesztek! Itt van!
De az emberminiszter közegészségügyet és szociális ellátást illető egészen újszerű problémamegoldásban gondolkodik: “...az irgalom és az emberi minőség sokszor képes kipótolni a pénzhiányt, és a rendszer hiányosságait az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben..."
Ez a mi olvasatunkban AKÁR AZT IS JELENTHETI!-hogy néhány kiváló minőségű, felkészült bérgyilkos járja a magyar vidéket és kórházakat!
A minisztérium megbízásából. Teljesítménybérben. Aki beteg képes még fölismerni és elfutni, ahhoz irgalmas lesz.
http://www.balrad.com/2016/02/27/ne-b-zoli-hat-mi/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 19:19:46, szombat
|
| |
| |
A túlbuzgó mezőcsáti döbrögista és a gyerekek...
Posted on 2016-02-27 by Admin
Einstandolta a szülők levelét a képviselő
Elszedte a mezőcsáti iskola diákjaitól a szülői közösség sztrájkról tájékoztató levelét az egyik fideszes önkormányzati képviselő.
mcs
,,Kedves szülő! Fogjunk össze, támogassuk a tanárok kezdeményezését és sztrájkoljunk mi, szülők is! Jelezzük, hogy mi is szeretnénk eredményes változást az oktatásban! Ne engedd a gyerekedet 2016. február 29-én, hétfőn iskolába! Három nap hiányzás igazolhat a szülő is. Legyen ez az első figyelmeztetés! Együttműködésed köszönjük!" Ez szerepel azon a kis szórólapon, amelyet a Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szülői közössége készített, s amelyet a gyerekek segítségével megpróbáltak eljuttatni azokhoz a szülőkhöz is, akik még nem értesültek az országos akcióról.
Sokakhoz viszont valószínűleg ennek ellenére sem jutott el a felhívás. Több, egymástól független forrásunk is arról számolt be, hogy az egyik helyi önkormányzati képviselő, a fideszes Vaskó Ferenc először az iskola vezetésén próbálta számon kérni, milyen jogon tűrnek el efféle akciót, majd amikor megtudta, hogy mindehhez joguk van a szülőknek, egyesével próbálta elszedegetni a diákoktól a szórólapokat.
Czeglédi Terézia, az iskola igazgatója érdeklődésünkre azt mondta: Vaskó Ferenc valóban járt az intézményben, ahol felvetéseire az igazgatóhelyettes válaszolt. Ő volt az, aki tájékoztatta a képviselőt dr. Aáry Tamás Lajos ez ügyben hozott állásfoglalásáról. Az oktatási jogok biztosa ugyanis már szerdán tudatta: az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog megilleti a pedagógust, a szülőt és a gyermeket egyaránt, gyakorlásának nincs életkori korlátja. Ugyanakkor sem a tanulót, sem a szülőt nem érheti hátrány politikai meggyőződése, annak jogszerű kinyilvánítása vagy az attól való tartózkodás miatt. Czeglédi Terézia szintén értesült arról, hogy az intézménytől pár száz méterre található ebédlő környékén a képviselő a gyerekektől kéregette el a szórólapokat, ám ő maga ezt nem látta, a történtekről a kollégái tájékoztatták.
Az igazgató hangsúlyozta: a tiltakozó akciót a szülők, nem pedig az iskola szervezi, ők maguk február 29-én normál tanítási napra készülnek. Kijelentette ugyanakkor, hogy az oktatási rendszer szerinte is reformra szorul, hiszen a jelenlegi struktúra erősíti például a szegregációt. Ez pedig - megítélése szerint - mind a mezőcsáti iskolának, mind pedig az oda járó gyerekeknek egyaránt káros.
Az ügyben kerestük Kápolnai Lászlót, Mezőcsát alpolgármesterét, a Fidesz helyi elnökét (egyébként ő is pedagógus, a Mezőcsáti Református Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában tanít német nyelvet). Egyrészt a véleményére voltunk kíváncsiak, másrészt pedig Vaskó Ferenc képviselő eléréséhez kértük a segítségét. Az alpolgármester azt mondta, az ügyben tájékozódnia kell, a képviselő telefonszámát pedig önhatalmúlag nem adhatja meg. Azt javasolta, hívjuk később, addigra megszerzi a szükséges információkat, s megtudakolja a képviselőtől, megadhatja-e a számát. Pár óra múlva ismét próbálkoztunk, akkor Kápolnai László azt mondta, nem kíván nyilatkozni, ez ügyben a későbbiekben se keressük, Vaskó képviselő elérésében pedig nem tud segíteni.
Ha Vaskó Ferenc szeretne nyilatkozni az ügyben, természetesen megadjuk erre a lehetőséget. Addig is Nyeste Lászlót, az MSZP megyei önkormányzati képviselőjét, volt középiskolai történelem szakos tanárt kerestük, kérve, kommentálja az esetet. Szerinte a képviselőnek az iskolában sem lett volna joga tartózkodni, nemhogy a gyerekektől elszedni a szülők levelét. Aki ilyet tesz, az - mint fogalmazott - ,,szolgalelkű kiszolgálója annak a hatalomnak, amely foggal-körömmel védi a saját maga által kialakított, embertelen, torz, túlközpontosított, s ilyenformán életképtelen oktatási rendszerét". Nyeste rámutatott: a problémákat a pedagógusok, a szülők, a diákok is látják, a hatalom mégsem hajlandó arra, hogy változtasson. “A 24. órában vagyunk, látszatintézkedések, pótcselekvések nem segítenek. A hatalomnak engednie kell!" - jelentette ki a szocialista képviselő.
(eszon)
Bal-Rad komm: Talán elérkezett az ideje annak, hogy valaki illetékesféle-akár iskolai szinten-eltűnődjön: ennek az őrületnek véget kéne vetnie! A GYEREKEKET NE!
A GYEREKEKET TALÁN KI KÉNE HAGYNI A BULIBÓL!
Mezőcsát közel 600 lélekszámú kisváros. Ha valami SZMK-tag szülők szervezik a tiltakozást-ami szívük joga és a Bal-Rad által FELTÉTELESEN TÁMOGATHATÓ IS!-hát talán szánjanak rá egy kis időt és energiát. Az értesítésre. De a gyerekeket ebből a történetből-még ha hátrányosan érintettjei is a gondoknak-ki kellene hagyni. Még postás szerepetsem lenne szabad rájuk testálni. GYEREKEK!
A túlbuzgó dönrögista helyi majomnak meg tudomásul kéne vennie: MOST DEMOKRÁCIA VAN! AZ Ő DEMOKRÁCIÁJUK! Aki akar tiltakozni RENDSZERÜK ELLEN!-az megteszi!
http://www.balrad.com/2016/02/27/a-tulbuzgo-dobrogista-es-a-gyerekek/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 18:53:07, szombat
|
| |
| |
Mészáros focicsapata százmilliót kap a Szerencsejáték Zrt.-től
Száz-száz millió forintot fizetett a tavalyi utolsó negyedévben támogatási szerződés formájában a Szerencsejáték Zrt. a felcsúti Puskás Akadémia testvérklubjának, a csíkszeredai futballklubnak - aminek Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester lett a többségi tulajdonosa, valamint a Magyar Kézilabda Szövetségnek - írta az mfor.hu.
Ötvenmilliót kapott a fideszes kötődésű Polgárok Házát működtető Szövetség a Nemzetért Alapítvány, 30 milliót a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, míg Deutsch Tamás testvérének, Deutsch Péter cégének is jutott 25 millió forint, ő az Élménysziget Kft. ügyvezetője. A Fidelitas országos választmányának elnöke, Tardi Tamás, a Jövő Uniója Alapítványnak a kuratóriumi elnöke, amely 8 milliót kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Tízmilliót kapott az a Pro Minoritate Alapítvány, amelyet még Kövér László jelenlegi házelnök, Németh Zsolt és Madar László alapított. Ugyanennyihez jutott az Örökség Kultúrpolitikai Intézet, amely több szálon is L. Simon László államtitkárhoz kapcsolható, például a Magyar Írószövetségen keresztül, ahol L. Simon még választmányi tag. Érdekesség, hogy az a Kommentár című lap is kapott 6 millió forint támogatást, amelynek szerkesztőbizottságában, ahol az államtitkár is helyet foglal. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 18:38:38, szombat
|
| |
| |
Ma esztek választások után kuss
Vegyétek már észre emberek ,ennek a gyulyásnak az árát is ti fizettétek meg!
A FideSS ,de Orbán sem sose adott a sajátjából mindig a máséból,az adófizetők pénzéből.
--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------
Gulyást osztogat a fideszes jelölt a választások előtt egy nappal
ma, 15:46
Az év másik 364 napján nem jutott eszébe ételt osztani, de a salgótarjáni időközi választások előtt 1 nappal gulyást főzött és osztogatott Simon Tibor, a Fidesz polgármester-jelöltje.
A városban február 28-án időközi polgármester-választást tartanak Dóra Ottó szocialista polgármester halála miatt.
http://propeller.hu/itthon/3196016-gulyast-osztogat-fideszes-jelolt-valasztasok-e lott-egy-nappal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 18:35:43, szombat
|
| |
| |
Tessék mondani ön tudja mennyit visz haza egy postás dolgozója?
A felelősség egy forma csak ha a postásnak elvágják a torkát pár ezer forintért ön esetleg csak sajnálkozik és otthon családja körében nyugodtan zabálja a Pármai sonkát!
Még valami a postást nem miniszterelnöki utasításra rakják az állásába!
*******************************
5,6 milliót visz haza havonta a Posta vezérigazgatója
tegnap, 20:12
A Magyar Posta új vezérigazgatója, Szarka Zsolt lesz a legjobban fizetett állami cégvezető - írja a Blikk.
Szarkának az év elején 2 millióról 5 millió forintra nőtt a fizetése - miután az új módi szerint már nem számít "pofátlan kifizetésnek" ekkora összeg -, valamint Polacsek Csaba igazgatósági elnök távozásával erre a posztra is megválasztották Szarkát.
5,6 milliót visz haza havonta a Posta vezérigazgatója
Eddig egyszerű igazgatósági tagként Szarka 450 ezret kapott havonta, ezután pedig már 650 ezer forint jár neki, vagyis összesen 5 millió 650 ezer forintot fog kapni a Postától havonta.
http://propeller.hu/itthon/3195843-szarka-zsolt-kozel-milliot-kap-postatol-havont a |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-27 14:50:37, szombat
|
| |
| |
hidfo.ru 2016.02.27. 14:22 Térségi hírek
“Putyint Berlinbe, Merkelt Szibériába" - új vezetőt várnak a németek
A németek szerint egyetlen ember lenne képes megmenteni Németországot a politikai káosztól, a migránsok beözönlésétől, és a korrupt, közmegvetés tárgyává vált kormánytól: Vlagyimir Putyin. Orosz zászlókkal tüntetnek Drezdában, a saját vezetőikben már nem bíznak.
Drezdában, Szászország fővárosában minden hétfő este több ezer tüntető gyülekezik az Operaház előtt, főként a menekültek beengedése ellen tiltakozva. A bevándorlás elutasításánál azonban jóval mélyebb politikai válságról árulkodik a tüntetők tömege: nem csak német zászlókkal követelik Merkel lemondását, hanem rengeteg orosz zászlót látni a tömegben, miközben számos transzparens feliratából egyértelműen kiderül, hogy Angela Merkelt szívesen “elcserélnék" Vlagyimir Putyinra.
A jelenség olyannyira szembeötlő, hogy már a Die Welt is beszámolt róla. Michael Pilz, a lap helyszíni tudósítója sorba vette a drezdai tüntetéseken gyakran látott feliratokat: “Békét Oroszországgal - soha többé háborút Európában!". “1945: az oroszok jönnek - 2015: oroszok, jöjjetek!". Pilz beszámolója szerint a tömeg gyakran azt kántálja, hogy “Putyint Berlinbe, Merkelt Szibériába".
A lap szerint Szászország lakosságának egy része Vlagyimir Putyintól várja, hogy megmentse az országot a politikai káosztól, a migránsok beözönlésétől, és a korrupt, népszerűtlen kormánytól.
Valami végleg eltörött Németországban. Ha a lakosság egy része egy másik nemzet vezetőjét inkább látná kormányon, mint a legnépszerűbb német politikusokat, az arról árulkodik, hogy a jelenlegi társadalmi-politikai berendezkedés visszafordíthatatlanul megbukott. Hét évtizeddel a második világháború után, több generációnyi bűntudatkeltést és liberális oktatást követően a németek Kohl és Schwartz nevű politikusok helyett szőke, kék szemű erős vezetőt látnának az ország élén. Már az sem baj, ha nem német. A multikulturalizmus támogatóit pedig Szibériába küldenék.
http://www.hidfo.ru/2016/02/putyint-berlinbe-merkelt-sziberiaba-uj-vezetot-varnak -a-nemetek/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2016. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
477 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1023
- e Hét: 11290
- e Hónap: 22401
- e Év: 175897
|
|
|
Offline
