|
2019-01-17 06:35:02, csütörtök
|
| |
| |
A fák állva halnak meg
Varga György katalógusáról
Elfogult vagyok. Varga György a barátom. Az elmúlt közel negyven évben számtalanszor voltunk együtt kiállításon, szerveztünk közös akciókat, vitatkoztunk, boroztunk együtt. S néztem képeit. Közös tárlaton, egyéni kiállításon. Vettem kézbe bronz szobrocskáit, simogattam bőrből készült képeit.
Láttam és átéreztem harcait a nem mindig befogadó környezettel, hallgattam a középszer irígy sustorgásait. Láttam a hozzá törleszkedéseket, s az ellene szervezkedőket.
Már innen is lehetett tudni, hogy dolgai jók, szépek a szemnek, érzelmeket váltanak ki.
Szereti a Szigetközt, amelynek fái állva halnak meg. Tucatnyi akvarellben örökítette meg e táj szépségét, pusztulását, élni akarását, s gyönyörű olajképek árulkodnak rejtett kincseiről.
Aztán ahogyan tágult a horizont, szélesedett a látókör, a közösséget kereső festő a régió képzőművészeti életének egyik szervezőjévé vált, az immár egy évtizedes KOMP (Kortárs Művészeti Panoráma) kuratóriuma elnökeként a baráti közösség évről -évre megrendezett vándortárlatának mozgatójává. Ez a közösség, amely lebontva fizikai és szellemi határokat, összekapcsolta a régió művészeti életét. S Győrtől Dunaszerdahelyen át Somorjáig barátokat toborozva a látás nyelvének.
Varga 2017-ben betöltötte hetvenedik évét, s ezt egy impozáns katalógus kiadásával ünnepelte meg. S ez a katalógus végül a tavalyi év második felében jelent meg, s hűen bemutatta azokat az állomásokat, amely érdeklődésének, művészi kíváncsiságának állomásai is.
A szép reprodukciók a festő-és iparművész legjobb darabjait mutatják be, a plasztikákon, akvarelleken, olajképeken át elvezetve a modern világig, amelynek mélyén ott rejlik a szenvedés, s megváltatlanság és megválthatatlanság, s a mai ember romlottsága. S az e fölött érzett megalvadt kétségbeesés.
A katalógus azonban nem csak Vargáról szól, a legfontosabb barátok is szerepet kapnak benne. Szakolczay Lajos egy Varga pályaképet rajzol fel, dr. Nagy István agrárminiszter személyes vallomása olvasható Varga festményeivel kapcsolatban: ,,Egy Varga György kiállításra fel kell készíteni a lelket, egy Varga-katalógus fellapozása hatalmas élmény. A Szigetköz festője ugyanis olyan világot tár elénk, amely egyszerre kavar fel és nyugtat meg bennünket, adósságainkra figyelmeztet s megsebzett tájjal szemben, s jelei belénk égnek, mint a hófehér templomfalra a rávésett keresztek."
S két Böröndi-vers is szerepel a katalógusban, azok közül, amelyet az elmúlt évtizedekben Gyuri alkotásai ihlettek.
S mi jöhet még? A idős művész idejének legnagyobb részét Dunaszigeten, a Szigetköz egyik falucskájában tölti. Itt fest, kertészkedik, s várja a betoppanó barátokat. Nem tudja őket mással megkínálni csak csönddel, egy pohár borral, s azzal a fölismeréssel, hogy az ember a körülötte lévő, a tájban rejlő szépségekkel együtt élhet igazi emberi életet ebben a zajokkal szennyezett félőrült világban.
Böröndi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
