|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2011-12-29 23:51:01, csütörtök
|
| |
| |
Farkas Gergely: A Fidesz kultúrpolitikája: visszavonás helyett örökös Kossuth-díj Kertész Ákosnak
2011. december 29. 20:37:06
A közelmúltban fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége az állami kitüntetésekről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály abszurd módon nem rendelkezik arról, hogy egy díjat az odaítélés után milyen esetekben lehet visszavonni, pedig ez a korábbi törvényben is benne volt, mely 2012. január 1-jétől hatályát veszti.
Ezáltal megszűnik még csak az elvi lehetősége is, hogy egy odaítélt díjat visszavonjanak valamely kitüntetettől.
Kertész Ákos szégyenletes és az egész magyarságot sértő kijelentései után a jobbikos felvetésre Halász János államtitkár azt helyezte kilátásba, hogy bocsánatkérés elmaradása esetén a díjat visszavonják. A bocsánatkérés elmaradt, a visszavonás mégsem történt meg. Ennek számonkérése után Orbán Viktor tett ígéretet arra, hogy amint a Ház elé kerül a kitüntetésekről szóló törvény, akkor megnyugtatóan kezelni fogják ezt a kérdést. Ez történt meg most úgy, hogy a törvény a visszavonásról egyáltalán nem rendelkezik, az erről szóló jobbikos módosító javaslatot pedig leszavazta a kormánypárt. Ezzel egyértelművé tették, hogy Kertész Ákos megnyilatkozása számukra elfogadható, és nem kívánnak lépéseket tenni sem ebben az ügyben, sem az esetleges későbbi hasonló esetekben.
Elvonatkoztatva Kertész megbotránkoztató esetétől, általánosságban vizsgálva is felháborító az a javaslat, hogy innentől minden díjazott örökös kitüntetettnek tekinthető. Innentől ugyanis állami díjazott maradhat olyan is, aki akár bűncselekményt követ el, vagy tettével méltatlanná válik a díjhoz. Ez azért is elfogadhatatlan, mert egy-egy ilyen eset a díj értékét, társadalmi megítélését csökkenti, hiszen ki akar majd olyan díjat megkapni, amit ad absurdum egy bűncselekményért elítélt is birtokol? Másrészt pedig szembemegy az eddig követett gyakorlattal is, amire több példát lehet találni. Például az olimpiai járadék is megvonható egy olyan személytől, aki későbbi életében bűncselekményt követ el, vagy egy kormánytisztviselő is felmenthető, ha a munkahelyéhez méltatlan magatartást tanúsít. Ezek jogos és mindenki számára elfogadható esetek, amikhez logikailag is az illeszkedne, hogy aki díjazása után cselekedetével vagy kijelentésével méltatlanná válik a díjra, attól az visszavonható legyen.
A Fidesz nem elég, hogy soha nem látott mértékű pénzt von el a kultúra területéről, ismételten nem áll ki a megsértett magyarság érdekében, hanem meghunyászkodik és a gyávaságából adódóan egy rossz gyakorlatot emel törvényerőre. Mindez a Jobbik számára elfogadhatatlan, ezért ahogy a mostani vitában is tettük, később is egy olyan eljárásrend megalkotását szorgalmazzuk, mely megteremti a díjak visszavonásának elvi lehetőségét, és biztosítja, hogy mindez kizárólag nagyon nyomós esetekben, pártpolitikai érdekektől mentesen tudjon megtörténni.
Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője
jobbik.hu
Forrás: jobbik.hu
http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=93045
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-29 23:43:57, csütörtök
|
| |
| |
Végtagok nélkül is visszaszázalékolnak
Nos, ez is bekövetkezett. A Széll Kálmán terv elemzésekor jeleztük, hogy a 6. pontnak az lesz a vége, hogy a valóban sérültektől is megvonják a járandóságokat. Pontosan ez történik. A 34 éves Ildikó egy balesetben elveszítette a kezét és lábát, csodával határos módon élte túl. Erre most a senkit út szélén nem hagyó, szociálisan érzékeny kormány rendelkezéseinek hála, 93-ról 83 százalékosra szállították le rokkantsága mértékét, 42 ezer forintra csökkentve a nyugdíját. Most attól retteg, hogy így lányát is elvehetik tőle. Végtagjai után élete értelmét is elvennék tőle!
Öngyilkosságba kergetett kilakoltatottak, halálra fagyott hajléktalan ,,bűnözők", és családjukat is elvesztő rokkantak. Alakul a gondoskodó állam képe!
Bánfalvi Béla - Jövőnk.info
2011. december 29.
http://jovonk.info/2011/12/29/vegtagok-nelkul-visszaszazalekolnak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-29 23:38:18, csütörtök
|
| |
| |
A magyar lakosság 22 százaléka "szélsőségesen előítéletes"
A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy (szerintünk sajnálatosan kis) csoportja "szélsőségesen előítéletes". Különösen a választások éveiben nő a zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.
"Az antiszemita előítéletességet mérő kutatások nem pusztán antiszemitákat és nem-antiszemitákat különböztetnek meg, hanem árnyaltabb képet adnak" - mondta Kovács András szociológus azon a szakértőképzési programon, amely nemrégiben fejeződött be Budapesten, és amely a holokauszt tanítását igyekszik elősegíteni, oktatási szakértők képzésével. Kovács András a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanáraként, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársaként néhány előítélet-kutatás eredményét ismertette.
A kutatók először is azt vizsgálják, mit gondolnak az emberek a zsidóságról. Utána azt, hogy mindahhoz, amit a zsidókról gondolnak, fűződnek-e különösebb érzelmeik. A vizsgálódás harmadik rétege pedig azt firtatja, hogy adott esetben mennyire befolyásolják e beállítódások a zsidókkal szembeni viselkedésüket.
Azokat az embereket szokták szélsőséges antiszemitáknak nevezni, akik sok negatív tartalmú sztereotípiával bírnak a zsidókkal kapcsolatban, e sztereotípiákhoz nagyon erős ellenséges érzelmeket társítanak, és hajlandóak lennének diszkriminálni is a zsidókat. Tehát azok tekinthetők szélsőségesen antiszemitának, akik vélekedése mindhárom skálán magas értéket mutat.
A lakosság 22 százaléka szélsőségesen előítéletes
A legutóbbi felmérés szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 22 százaléka szélsőségesen előítéletes. Kovács András ezt azért tartja veszélyesnek, mert ha egy politikai erő a saját céljai érdekében ki akarja használni az előítéletességet, akkor ezt a csoportot könnyen mozgósíthatja.
A kutatások azt mutatják, hogy Magyarországon a választások éveiben nő a zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma. Míg közel két évtized átlagában a lakosság 10-11 százaléka tartotta ellenszenvesnek a zsidókat, addig 1994-ben tizenöt, 1997-ben tizenhárom, 2002-ben tizenkettő, 2006-ban tizennégy százaléka. Különösen magas értéket, 28 százalékot mértek ugyanakkor 2010-ben.
Tavaly megugrott a nyílt antiszemiták aránya
Tavaly lényegesen többen vállalták nyíltan, hogy antiszemiták, mint a megelőző években. A szociológusok szerint ennek egyik oka az, hogy a válaszadók a számukra fontos csoport nézeteihez igazodnak. Vagyis mielőtt nyilatkoznának, ,,bemérik", jellemzően mit mond az adott csoport az érintett kérdésekről. A liberális értelmiség például úgyszólván kötelezően elutasítja a rasszizmust, míg a nemzeti konzervatív gondolkodásba gyakran belefér mind az antiszemitizmus, mind a cigányellenesség.
Nem csupán az előítéletes sztereotípiák erősödtek, hanem a zsidók elutasítása is. A felnőtt lakosság 28 százalékának tudatában a zsidó mint fogalom asszociatív kapcsolatba került a gazdasági-társadalmi válsággal, az elszegényedéssel, a munkalehetőség elveszítésével és egyéb kedvezőtlen változásokkal. Relatíve sokan hozzák közvetlen összefüggésbe személyes sorsuk rosszabbra fordulását a zsidókkal. Jóllehet a két dolognak objektíve semmi köze sincs egymáshoz.
Az antiszemitizmus mint nyelv és kultúra és kimutatható a társadalomban. A történelmi hagyományokra épülő, a zsidókat rossz színben, sok esetben bűnösként feltüntető, megbélyegző, megvető nyelvezet identitási pontot jelent: ha valaki ezt a nyelvet beszéli, ,,hozzánk" tartozik, míg aki nem, az ,,hozzájuk". Az antiszemita nyelvezetben a zsidó, a bolsevik és a liberális fogalmak is összekapcsolódnak, gyakran egymás szinonimáiként használják azokat.
"Vigyázzatok egymásra!"
Kovács kitért a holokauszttagadást kutató felmérésekre is. Az efféle kutatások meglehetősen drágák, anyagi forrás hiányában Magyarországon 2009 óta nem végeztek ilyeneket, így nincsenek friss adatok. Bár Kovács szerint a magyarországi holokauszttagadás mértéke ugyan nem tér el jelentősen az Európa-szerte mért értékektől, a tény, hogy egyáltalán létezik, aggasztó.
Szita Szabolcs holokauszt-kutató, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója a kutatás apropóján így fogalmazott: ,,Minden Auschwitz-kiállítás megnyitóján elmondom az iskolásoknak: Vigyázzatok egymásra! Nézzétek meg, ott vannak azok az ártatlan gyerekek, fel akartak nőni, olyan szépek és virágzóak akartak lenni, mint ti. Terveik voltak, anyák, családfők akartak lenni, de a gyűlölet nevében elpusztították őket. Szeretném, ha a fiatalokkal megértetnék a tanáraik, hogy azt a rettenetes utat, amit az áldozatok megjártak, miképpen lehet megakadályozni. Mert ez mindig az emberek megbélyegzésével kezdődik - és sajnos most is ez zajlik" - mondta a filoszemita.
(HVG nyomán)
http://www.kuruc.info/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-29 18:43:49, csütörtök
|
| |
| |
Egy díszcigány tündöklése és bukása
2011. 12. 28. szerda. - 09:54
Magyarországnak nincs szerencséje díszcigányaival. Akár a politikában, akár a közéletben nézünk körül (Kolompár Orbán, Farkas Flórián) többnyire botrányok, bűncselekmények mutatják díszcigányaink tevékenységét. Nincs ez máshogy a zenei közegben sem: itt van nekünk a 2004 évi Megasztár második helyezettje, a cigány csalogány Oláh Ibolya. Hogy miért okoz ő nagyobb irritációt, mint a többiek? Mert pofátlan, lekezelő és flegma, de tegyük hozzá, nem magától lett ilyen.
Mitől is lett ilyen? A válasz roppant egyszerű, a liberális médiagépezet hatalmas lehetőséget látott a vidéki porfészek lelencotthonából a fővárosba került vadóc - és akár tehetségesnek is mondható - cigánylányba. Először - az azóta morálisan széthullott, alkoholista tolvaj - Bakáts Tibor köpte pofon az Oláh által elénekelt Hazám című dallal a magyar bajtársi közösséget ezzel a - belvárosi zsidó nyelvi szabályokat tükröző - kommentjével: ,,Magyarságból példát az összes bőrfejűnek te mutattál." Érthető a célzás, ezt a szocializmusban született hazafias dalt csak egy cigány énekelheti úgy, hogy ne legyen túl nacionalista. Szerencsére a nézők időben észlelték a díszcigánnyá avatási próbálkozást, így a műsorvezetők és a zsűri hatalmas megdöbbenésére Tóth Verát szavazták meg győztesnek.
A vakoló és a cigány (1.)
Persze az egész liberális slepp Oláh mellé állt. Rögtön lemezt ígérték neki, melynek elkészítésében - az akkoriban egy szélsőséges kisebbségvédő műsort, a Struccot vezető - Novák Péter segédkezett. Novák a Strucc című műsorral csak és kizárólag hátrányos helyzetű személyeket, csoportokat mutatott be, de a "melegek", a rasszizmus és a roma-magyar párkapcsolatok sem maradhattak ki. Így kötelességből, vagy rosszul értelmezett szolidaritásból Oláhhal - kellemetlen külleme ellenére is - viszonyt kezdeményezett. Ennek a viszonynak az eredményeként Oláh dobta intézetis csóró szerelmét, elszakadva ekkor végleg gyökereitől.
És ekkor jött a nagy lehetőség. Oláh elénekelhette a hungarofób Geszti Péter által írt és a későbbi szemkilövető - akkor még csak simán pojáca - Gyurcsány Ferenc által új himnuszként agyonajnározott Magyarország című számot. A szám és maga a klipje teljesen értelmezhetetlen volt az akkori, 2005-ben már hazugságra épülő országban, talán ezért is illett bele nemzeti ünnepekbe (2005. augusztus 20.), sőt talán még a brüsszeli hazugsággyárban is előadta.
A vakoló és a cigány (2.)
Kétségtelen, hogy díszcigányunk ekkor jutott a csúcsra. 2005-ben a Magyar Narancs szerkesztőjéből miniszterré kinevezett Bozóki András is kitüntette. Ahogy történni szokott, az érdem nélkül elért siker után elkezdődött a "művésznő" lecsúszása. 2005-öt követően a már említett pofátlan cigány stílusa miatt egyre kevésbé keresték fellépésekkel, félévente telesírta a Blikk hasábjait állítólagos éhezéséről és ki nem fizetett számláiról. 2008-ban szerepelt a Casting minden című filmben, amiben természetesen egy vidékről felkerült, tehetséges cigány lányt alakított, akit a történet szerint egy zsidó bárzongorista (szerepében: Kern András) vesz szárnyai alá. A liberális fika ezúttal sem maradt el, Oláh a film nagy részében az angol skinheadek kedvenc márkájában, egy Ben Sherman pólóban virított.
A tavalyi, El merem mondani című albuma nem csak azért okozott meglepetést, mert egyáltalán megjelent, hanem a Baby című szám feminista, leszbikus kicsengése ismét a már említett szélső liberális vezérfonalat bizonyította. Szövegében a dal nyíltan uszít a férfiak és a társadalmi morál ellen, és rejtve sugallja a leszboszi szerelem érzését.
,,Kevés vagy, Ádám! Nálam van az alma, mit ér a kígyód, (ha) nulla a hatalma? Ma éjjel végre győzni fog a női nem. Beléphet bárki a party-ra csak ők nem. Régen ezt a könnyed érzést várod! Tudom, hogy visszatart a fék, hogy elhagy a párod. Tudom, hogy visszafog a társadalmi morál."
Aztán idén megtudtuk, mit mer elmondani. Ügyvédje útján tudatta a súlyos válságát élő Magyarországgal, hogy a további nemi életét pinanyalásban óhajtja meg/átélni. Nem is csoda - bár a nők elleni erőszakot nem támogatjuk - hogy egy részeg pár hete őt és a nőjét is felpofozta egy kávézóban.
Mostanában ismét hallottunk felőle, ezúttal egy annyira pofátlan zenei nyúlásáról, hogy ezt már mi sem hagyhattuk szó nélkül. A gagyi elektronikus nyálgép Children of Distance zenekarral a '80-as évek nagy slágerét, a Falco által énekelt Jeanny-t gyalázták szét.
Német Ödön
(VasiHazafi.hu)
http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/egy-diszcigany-tundoklese-es-bukasa |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2011. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
443 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2444
- e Hét: 12711
- e Hónap: 23822
- e Év: 177318
|
|
|
Offline
