|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 33
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 21:51:39, csütörtök
|
| |
| |
Az jutott eszembe hogy ezek az abnormális FIDESZ-KDNP olimpiát rendezne. Közben meg neves intézményektől elvonják és ellopják a pénzt!! Odáig juttatták e neves egészségügyi intézményt mely Budán található Semmelweis Orvostudományi Egyetemen tüdőklinika . Ilyen kéréssel fordulnak a betegeikhez .hogy és tessék figyelmesen olvasni . Az aláíró orvos nevét szándékosan lehagytam !!!
https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xta1/t31.0-8/s960x960/11406672_84200 8592541423_1367218826216441744_o.jpg
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=842008592541423&set=a.573499916058960 .1073741826.100001968709994&type=1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 20:51:33, csütörtök
|
| |
| |
Hát azt a figurát aki a járdán parkolt a fodrászüzlet előtt vajon mennyire büntették meg?
Mentőst bírságoltak a közteresek Budapesten
Propeller ma, 12:11
A XIII. kerületben 25 ezer forintra bírságoltak meg közterület-felügyelők egy mentőautót, mert az fél méterre állt meg a zebrától - írja a Bors.
A KRESZ viszont azt írja elő, hogy legalább öt méterre szabad csak a gyalogátkelőhelytől parkolni.
A lap szerint a közterület-felügyelők arra hivatkoztak a helyszínen, hogy nem volt bekapcsolva a magán-mentőszolgálatos jármű villogója, tehát nem látszott, hogy éppen valakinek a mentésén dolgoznak éppen.
A Bors azt is megírta, hogy a mentősnek 30 napja van befizetni a bírságot, ellenkező esetben átkerül a rendőrséghez szabálysértési eljárásként. Itt ugyan a hatóságoknak lehetőségük van méltányosságból eltekinteni tőle, ám ha nem így tesznek, automatikusan legalább ötvenezret kell befizetni az ápolónak.
http://propeller.hu/itthon/3121216-mentost-birsagoltak-kozteruletesek-budapesten? utm_source=mm-2015-06-25&utm_medium=email&utm_campaign=Ment%C5%91st%20b%C 3%ADrs%C3%A1goltak%20a%20k%C3%B6zteresek%20Budapesten
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 20:35:56, csütörtök
|
| |
| |
EMBEREK, HONFITÁRSAK, MAGYAROK!!!!! KÉREM GONDOLKOZZATOK! KÉREM OLVASSÁTOK EL!
1. KÉRDEZNÉM,KIK EZEK, A ZÖMÉBEN 16, 18-40 ÉV KÖZÖTTI, 90%-BAN FÉRFIAK, AKIK VÉGIG "GYALOGOLTÁK, ÉHEN SZOMJAN" A FÉL VILÁGOT ÉS ITT VANNAK???? HOL A CSALÁDJUK???? HOL VANNAK A FELESÉGEIK, HOL VANNAK A GYERMEKEIK, HOL VAN AZ ÉDESANYJUK, AZ ÉDESAPJUK, HOL VAN A ROKONSÁGUK?????? HA OTT HÁBORÚ VAN, AKKOR AZOKAT GOND NÉLKÜL OTT HAGYTÁK???? MIÉRT, HOGYAN?
2. MIBŐL VAN PÉNZÜK IDÁIG ELJÖNNI - MEGSPÓRÓLTÁK - ERRE GYŰJTÖTTEK ÉVEK ÓTA, OTT, AHOL ENNI SINCS MIT....ÁLLÍTÓLAG....
3. HA HÁBORÚ VAN, AKKOR EZEK AZ "ÉLETERŐS" FÉRFIAK MIÉRT NEM HARCOLNAK????????? ELVILEG VAN KI ELLEN, MERT MENEKÜLNEK VALAKIK ELLEN????? NEMDE??? EZ A HAZASZERETET, EZ A FELELŐSSÉG?
3. HAZAFIAK EZEK? NEM ÉRDEKEL, HOGY POLGÁRHÁBORÚ VAGY TÖRZSI KONFLIKTUS VAN A HAZÁJÁBAN, MENJEN HAZA ÉS HARCOLJON A CSALÁDJÁÉRT, A BECSÜLETÉÉRT.....AZÉRT NEM SZÉGYEN VAGY IGEN?????
4. HOL A "HAZA BECSÜLETE..." VAGY "DRÁGÁBB A RONGY ÉLETE" HOGY A NEMZETI DAL TÖBBI RÉSZLETÉT NE IS IDÉZZEM!
5. NE ITT LENGESSÉK A ZÁSZLÓT, A TRANSPARENSEIKET, NE ITT HADONÁSSZANAK A KÉSEKKEL, BOTOKKAL, MACHETE-KEL, NE ITT DOBÁLJÁK KŐVEL A RENDŐRÖKET, A KIRAKATOKAT,HANEM OTT AHOL AZ IGAZI ELLENSÉG VAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
6. NEM ÉN VAGYOK AZ ELLENSÉG, NEM TE MAGYAR HONFITÁRSAM -NEM ÉRDEKEL, HOGY MI A PÁRTÁLLÁSOD - HANEM MINDENKI KŰZDJÖN MEG AZ IGAZÁÉRT, DE JÓ HELYEN, AHOL ELSZENVEDTE A SÉRELMEKET. NEM ÉN VAGY TE GYÚJTOTTAM FEL A HÁZÁT!!!!!!!!!!!!
7. ÉS NE NYÚLJANAK AZ ÉN ORSZÁGOMHOZ, AZ ÉN CSALÁDOMHOZ, AZ ÉN JAVAIMHOZ.........MINT AHOGY EZ MÁR SOK HELYEN MEGTÖRTÉNT!!!!!!!!!!!!!!! EZEK NEMSOKÁRA SZERVEZKEDNI FOGNAK, SZEREZNEK FEGYVERT ÉS.........
8. KEDVES EURÓPA, KEDVES EU., KEDVES MAGYARORSZÁG, KEDVES HONFITÁRSAK.....ÉBRESZTŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ITT NAGY BAJ LESZ!!!!!
EZT MOST DRASZTIKUSAN MEG KELL ÁLLÍTANI.....DRASZTIKUSAN, AZTÁN LEHET TÖKÖLNI, HOGY HOGYAN TOVÁBB, DE MOST DRASZTIKUS, AZONNALI LÉPÉSEK KELLENEK, MÍG VÉR NEM FOLYIK ITTHON......
https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xat1/v/t1.0-9/11099476_1016191895082 350_3167096521829543186_n.jpg?oh=e01aab5d86b9a314df565d6c441c46cd&oe=56200338
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 20:32:52, csütörtök
|
| |
| |
Calais-ban folyamatos támadások, a röszkei állomáshoz kommandósokat kellett vezényelni, egész Európa nehéz helyzetben a migránsok miatt.
Akiknek meg ez az egész helyzet nagy mértékben köszönhető,- akik kirobbantották az "arab tavaszt", akik beavatkoztak Szíria, Líbia stb belügyeibe,- azok köszönik szépen jól vannak. Hozzájuk nem özönlenek a migránsok. Be se engednék őket az országukba...... ........
Az összes Európába érkező migránst fel kellene ültetni repülőkre és irány az USA. Mutassák meg az Amerikaiak, hogy vállalják a tetteikért a felelősséget. Mutassanak példát a világnak, hogy miképpen kell humánusan ellátni és befogadni a menekülteket. Mutassák meg, hogy gazdag országként, miként segítik a szegényeket egy jobb élethez. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 18:30:33, csütörtök
|
| |
| |
2015. 06. 25. 18:18
Fellázadtak a bevándorlók a röszkei hangárban
Ahogy arról beszámoltunk, szerdán nyolcszáz illegális bevándorlót tartóztattak fel a nagy erejű rendőrségi akcióban. Az őrizetbe vett embereket a röszkei hangárba szállították.
Azonban csütörtök késő délután a rendőrség több mint húsz autóval, kutyás rendőrökkel vonult ki a hatóság a táborhoz. A delmagyar.hu helyszínen tartózkodó kollégái szerint a hangárból kiabálást lehetett hallani.
Azóta folyamatossá vált a kiáltozás, a menekültek a hangárban együtt skandálják: Freedom! Freedom!, azaz Szabadság! Szabadság!
A skandáláshoz a hangáron kívüliek is csatlakoztak. Egyre feszültebbnek tűnik a helyzet.
A hangár elejéből busszal szállítják el a családokat, kisgyerekeseket, miközben az oldalsó bejáratnál a bevetési alosztály kommandósai rohamsisakban, golyóálló mellényben várakoznak.
18:18
Már úton vagyunk
A helyszínre tartanak már a kollégáink, így cikkünk folyamatosan frissül majd.
http://alfahir.hu/fellazadtak_a_bevandorlok_a_roszkei_hangarban
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 18:24:25, csütörtök
|
| |
| |
2015. 06. 25. 14:40
Már a szlovák kormányfő is értelmesebb, mint a magyar baloldal
A bevándorlók okozta probléma kiéleződött, mert a nagy országok a kicsik kárára próbálják rendezni azt - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön Pozsonyban, azelőtt, hogy elutazott a Európai Tanács (ET) ülésére Brüsszelbe.
A szlovák kormányfő kijelentéséről, amelyet a pozsonyi törvényhozás európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén tett, a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség számolt be.
Robert Fico a parlamenti bizottság ülésén azt mondta: az Európai Unió (EU) "nagy" tagországai úgy tartják, "miért kellene az összes menekültnek náluk kikötnie", ha megosztozhatnak rajtuk a "kis" országokkal is.
Amíg a menekültek Magyarországra és Máltára özönlöttek, ki nyitotta meg a kötelező kvóták ügyét? - tette fel a kérdést a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: amikor a kis országokat sújtotta ez a probléma, akkor az senkit sem érdekelt.
Amikor azonban a nagy országok érdekei kerülnek veszélybe, akkor azonnal hangosan azt vetik a szemünkre, hogy mi nem akarjuk ezeket a szerencsétleneket befogadni - jegyezte meg Fico.
A szlovák miniszterelnök, utalva arra, hogy a pozsonyi törvényhozás szerdán elfogadott egy az EU által szorgalmazott, a migránsok kötelező kvóták alapján történő újraelosztását bevezető jogszabályt elutasító határozatot, rámutatott: erős mandátummal indul Brüsszelbe, hogy elutasítsa a kvótákat. Kifejtette: amennyiben a kvótákat az Európai Bizottság mégis elfogadja, akkor népszavazáson fogják kikérni az ország lakosságának véleményét a kérdésről.
Amennyiben (a népszavazáson) elutasítják a kvótákat, el tudom képzelni, hogy a kormány máshogy (más hangnemben) fog tárgyalni az Európai Bizottsággal - hangsúlyozta Robert Fico.
http://alfahir.hu/mar_a_szlovak_kormanyfo_is_ertelmesebb_mint_a_magyar_baloldal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 18:15:40, csütörtök
|
| |
| |
Mi a jobb? Ha csak akkor beszélünk róla, ha nagyon muszáj, vagy ha már a mesekönyvben is szembejön?
Kellenek-e melegek és tapizó nagybácsik a gyerekkönyvekbe?
Fotó: AFP / STEPHANE DE SAKUTIN
Puskár Krisztián
- 2015. június 25. 14:10
Az Egyesült Államokban egyre több a transznemű karakter a gyerekkönyvekben, és bár itthon is elárasztották a tabutémák az ifjúsági irodalmat, a magyar szerzők egyelőre nem írnak melegekről. Nemrég viszont megjelentek a roma karakterek. Hogyan beszéljünk a tabukról a gyerekeknek, és egyáltalán tabu-e a válás, a betegség és az identitásválság?
Hirdetés
,,Amíg felnőttem, sosem találkoztam hozzám hasonló emberekkel a filmekben és a könyvekben" - mondja Sam Martin a New York Times nemrég megjelent cikkében, amely a transzneműség kérdésével foglalkozik a gyerekirodalomban. A most 43 éves Martin azután kezdett el nemet váltani, hogy húszéves korában véletlenül a kezébe akadt egy könyv, amely olyan nőket mutatott be, akik férfiakká váltak. Magára ismert benne.
Martinnak most jelenik meg az Egyesült Államokban egy gyerekkönyve, amely egy transznemű tinédzser fiúról szól, aki szerelmes lesz egy idősebb fiúba a strandon. A könyv egy meleg, transznemű, biszexuális témákkal foglalkozó ifjúsági könyveket publikáló kiadónál jön ki. ,,Az volt a célom, hogy olyan könyveket írjak, amelyek segítettek volna nekem is, hogy ne érezzem magam egyedül abban a korban" - mondja Martin.
A transzneműség az egyik utolsó tabu a gyerekirodalomban, vagy legalábbis a legutóbbi, amely pár éve jelent meg a műfajban, illetve a nemzetközi piacon. Martin tehát nincs egyedül, amikor erről ír.
Fotó: AFP / MLADEN ANTONOV
Bruce Jenner, Caitlyn Jenner, Vanity Fair
Legutóbb Amerika ünnepelt olimpikonja jelentette be, mostantól Bruce helyett Caitlyn
Mindez nyilván nem független attól sem, hogy a téma benne van a levegőben, és elérte a kultúra fősodrát: Concita Wurst nyerte tavaly az Eurovíziót, a transznemű hatvanas családfőről szóló Transparent volt 2014-ben a kritikusok kedvenc sorozata, Bruce Jenner olimpikon pedig a Vanity Fair címoldalán és egy Twitter-rekorddal vált a tömegkultúra számára is Caitlyn Jennerré.
A gyerekek is szembesülnek tehát ezekkel az információkkal, nem árt, ha az ő számukra íródott könyvek magyarázzák el nekik mindezt.
A kétezres évek elején született két holland szerző, Linda de Haan és Stern Nijland mesekönyve, a King & King (eredetileg Koning en Koning), amely 10 éven aluliaknak íródott, és a herceg nem a királylányba lesz szerelmes, hanem egy másik hercegbe. Összeházasodnak, övék lesz a királyság, nincs konfliktus. A könyv óriási siker volt, magyarul nem jelent meg. Ennél újabb, és magyarul is olvasható Jeffrey A. Miles munkája, A hercegek és a kincs, amelyben két herceg indul a szokásos dramaturgia szerint kincs és hercegkisasszony keresésére, a Disney-re emlékeztető giccses világban, de végül a legnagyobb kincsként egymást, vagyis a szerelmet találják meg.
Hasonlóan nagy nemzetközi sikert ért el Wolfgang Herrndorf ifjúsági könyve, a Csikk, amely egyszerre érinti - nem direkten - a meleg témát, illetve a zűrös családi hátteret. A magyarul 2012-ben megjelent regényben az anyuka alkoholista és elvonóra jár, az apa a titkárnőjével kavar, a könyv főszereplője pedig egy nagy utazásba kezd új osztálytársával, a Csikk becenevű orosz fiúval, akiről a végén kiderül, hogy meleg.
A könyvek más korosztálynak szólnak: a Csikk tizenöt éves kortól ajálott, A hercegek és a kincs 5-6 éves kortól.
tabu a gyerekirodalomban
Mi a helyzet Magyarországon?
,,A tabutémák 4-5 éve lepték el a piacot, pont azért, mert hiány volt belőlük itthon" - mondja Szekeres Nikoletta gyerekkönyv-kritikus, az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) munkatársa. A magyar piac nagyjából 15 éve kezdte el figyelni a nemzetközi gyerekirodalmi trendeket, a szóban forgó igény pedig ennek következményeként, nagyjából 10 éve jelentkezett. A tabuk feldolgozása először fordítással kezdődött, aztán egyre több hazai szerző kezdett el tabukönyveket írni gyerekeknek és tinédzsereknek.
Mostanában már fele-fele arányban vannak jelen a magyar és a nemzetközi szerzők könyvei a tabukkal foglalkozó gyerekirodalomban. Találni könyvet az iskolába menés traumájáról (Stian Hole: Garmann nyara), az internetes szekálásról (Nicola Morgan: Látlak), a holokausztról (John Boyne: A csíkos pizsamás fiú), a háborúról (Davide Cali: Az ellenség), a halálról, rosszkedvről és az identitáskeresésről (Kollár Árpád: Milyen madár).
A magyar nyelven íródott, tabukkal foglalkozó gyerek- és ifjúsági könyvek elsősorban a kamaszproblémákat és az énkeresést érintik. Az ifjúsági irodalomban itthon is megjelenik a homoszexualitás, az alkoholizmus, az öngyilkosság, a problémás családi háttér. Erre példa Pacskovszky Zsolt könyve, a Szabadesés , vagy éppen Németh Eszter nemrég megjelent blogregénye, a Kötéltánc is. De tavaly jelent meg Kemény Zsófi: Én még sosem című regénye is, amely az első szexuális élmény témáját is körüljárja, és a kamaszok mindennapjait mutatja be. Hasonlóan Laboda Kornél frissen kiadott MátéPONTindul című könyvéhez, amely afféle identitáskeresést ötvöz a szabályok felrúgásával és belső utazással, a nálunk még ritka young adult-könyvek vonalán.
tabu a gyerekirodalomban
Molesztál a nagypapa
Az itthon a legnagyobb múlttal bíró és mondjuk, hogy tradicionálisabb ifjúsági kiadó, a Móra négy éve éve indította el Tabu könyvek nevű sorozatát. Ennek első kötete egy fordítás volt: Beate Teresa Hanika regénye, a Soha senkinek, amelynek főszereplőjét a nagyapja zaklatja szexuálisan. Ebben a sorozatban jött ki két évvel később Pacskovszky már említett regénye, a Szabadesés, amelynek tizenhét éves főszereplője a tanárnőjével kerül intim viszonyba.
Fiatalabbaknak szól Elekes Dóra nemrég publikált, A muter meg a dzsinnek című könyve, amelynek kislány főszereplőjének alkoholista anyukáját néha dzsinnek szállják meg: az álomdzsinn, a vicces idődzsinn, a táncoló térdzsinn stb. Hasonlóan a 8-10 éveseket célozza meg Tóth Krisztina Anyát megoperálták című könyve, amely a rákkal való együttélést magyarázza el a gyerekeknek. Szécsi Noémi Mandragóra utca 7. című kötetében pedig a válásról van szó.
A meleg témával magyar szerzők még nem nagyon foglalkoznak, inkább nemzetközi könyvek fordításai jelennek meg.
A cigány fiú szeretne kitörni a gettóból
A transzneműségre azonban a hazai piac még nem áll készen, arra legalább 2-3 évet kell még várni itthon, mondja Szekeres. ,,Ennek két módja lehet: valakinél mellékszereplőként jelenik majd meg egy transznemű karakter, vagy kiadnak egy, a kérdést központba helyező könyvet." Szerinte az első út a jobb, ugyanis mivel óriási a piaci igény most a tabukkal foglalkozó könyvekre, ez sokszor azt eredményezi, hogy maga a tabu kerül a középpontba. ,,Ez félrevezető tud lenni" - mondja Szekeres, majd hozzáteszi, hogy irodalmilag és pedagógiailag sokkal célravezetőbb a kevésbé didaktikus megoldás, például az, ha egy meleg karakter ,,az anyuka barátjaként jelenik meg először".
A tabukönyvek elárasztották a piacot, és ez gyakran az irodalmi érték kárára megy, véli Szekeres, aki szerint a tabukról nagyjából ötéves kortól érdemes mesélni a gyerekeknek, a kulcs mindig a nyelvezet, és ezért nagyon fontos, hogy egy szöveg irodalmilag is színvonalas legyen, működjön. Kérdés persze, hogy tabuként kell-e beszélnünk a válásról, a személyiségválságról, a melegségről vagy az öngyilkosságról?
tabu a gyerekirodalomban
Szintén fontos hiányt pótol, és egy kifejezetten magyar tabut dönt meg, hogy az elmúlt években megjelentek a roma szereplők a hazai gyerekkönyvekben. A fordulópont Prakter Mariann: Paprika és Rózsa - Udvarlós mesék című könyve volt három éve, amely a tradicionális magyar meséket ötvözte az autentikus cigány kultúrával, ugyanakkor egy csomó mangás elem volt benne. Tavaly év végén pedig megjelent Bódis Kriszta ifjúsági könyve, a Carlo Párizsban, amelyben a tizenéves cigány fiú szeretne kitörni a Párizsnak nevezett gettóból.
Egyrészt tehát úgy tűnik, hogy egyre kevesebb a tabu a gyerekirodalomban, másrészt az is látszik, hogy van még mit pótolni itthon.
Szekeres szerint a magyar gyerekkönyvekben nem jelenik meg még az iskolai bántalmazás (erre az első kísérlet Mészöly Ági Darwin-lányok című könyve), de a rasszizmusról, az antiszemitizmusról vagy a holokausztról sem mesélnek még a magyar szerzők a gyerekeknek. Ezekben a témákban külföldön képregények is születnek, de jó példa a téma feldolgozására Luca Cognolato és Silvia De Francia ifjúsági regénye, a magyarul is olvasható Láthatatlan hős, amely a második világháború borzalmairól mesél, még ha meglehetősen didaktikusan is.
tabu a gyerekirodalomban
Ki mesélje el nekik, ha nem mi?
,,Akkoriban, amikor kezdtem átalakulni, a YouTube volt az elsődleges forrásom" - mondja egy amerikai szerző, aki - hasonlóan a cikk elején idézett Martinhoz - a saját tapasztalatait használta fel, hogy olyan tinédzsereknek segítsen, akik számára a témával foglalkozó, őket megszólító könyv ,,életmentő lehet". A New York Times cikkéből kiderül, hogy a direkt módon transznemű gyerekkönyveket egyelőre szinte csak transznemű emberek írják, és hasonló célból.
De az első transznemű karakterek mellékszereplők, és a szerzőik nem transzneműek voltak.
2004-ben, Julie Anne Peters könyve, a Luna volt az első ifjúsági regény, amelyben a téma felmerül. A főszereplő lány fiútestvére lány akar lenni benne. Azóta nagyjából 50 olyan gyerekkönyv született az angolszász gyerekirodalomban, amelynek volt transznemű szereplője, mondja egy a cikkben megszólaltatott, a témát kutató könyvtáros. Ezek többnyire ifjúsági regények.
Fordulópontot jelentett, amikor tavaly, szintén az Egyesült Államokban megjelent a Jazz Jennings által írt, szintén önéletrajzi ihletésű képeskönyv, az I Am Jazz, amelynek főszereplője egy transznemű lány, és amelynek célközönsége a 5-8 éves korosztály. A Disney gyerekkönyveket kiadó üzletága, a Hyperion tavaly év végén publikálta a Gracefully Grayson című könyvet, amelyben egy hatodikos fiú lánynak érzi magát.
tabu a gyerekirodalomban
Augusztusban jelenik majd meg egy Alex Gino nevű szerző első regénye, a George, amelynek főszereplője nem tudja, hogyan mondja el családjának, hogy ő igazából lány, ezért úgy dönt, hogy egy iskolai darabban eljátssza a Malac a pácban (Charlotte's Web) főszerepét, hogy mások is úgy lássák őt, ahogy ő saját magát. A George szerzője önmagát genderqueernek mondja, azaz olyannak, akinek identitása nem fejezhető ki a férfi-női kettősséggel. Alex Gino tizenkét éve kezdte el írni a könyvet, még tanítóként. ,,Olyan könyvet akartam írni, amit magam is elolvastam volna. Azt akartam, hogy a transz történetek transz hangon szólaljanak meg" - mondja a szerző.
A kiadó pedig szélesebb körhöz szeretné eljuttatni a könyvet, mainstream sikert akar, vagy társadalmi párbeszédet, ha tetszik. 10 ezer példányt küldött el tanároknak az országban, hogy kikérje a véleményüket. A könyvet elsőre 50 ezer példányban fogják nyomni, hangoskönyv is lesz belőle, amelyet egy transznemű színésznő fog felmondani. Azt mondják, hogy a szöveg nem csupán a transzneműeket szólítja meg, a George mindenkinek szól, aki valaha elveszve érezte magát és önmagát kereste.
A cikk azzal zár, hogy egy ifjúsági regényíró odaadta a könyv egy példányát a 10 éves fiának, és megkérdezte, hogy el tudja-e képzelni, hogy George a barátja legyen. ,,Ha kedves velem, akkor persze, hogy barátok lennénk" - mondta a gyerek, miután kijavította az anyukáját, aki fiúnak nevezte George-ot, pedig valójában lány.
vs.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 18:13:23, csütörtök
|
| |
| |
Megmagyarázhatatlanul drága lámpákat hagyott maga után Tiborcz
Vorák Anita
direkt36
ma 8:50
Ezt a sztorit a szállította
Sok városban kapott közvilágítási munkát az a cég, amelyből nemrég szállt ki Orbán Viktor veje
A Direkt36 kiderítette, hogy a lámpák kirívóan sokba kerültek
Van város, ahol ez százmilliókkal dobhatta meg a költségvetést
Az árakat látták az állami szervek is, de nem tett senki semmit
Tavaly óta új LED-es lámpák világítják meg azok útját, akik sötétedés után végighajtanak Budapesten az Árpád fejedelem útján a Margit híd és a Zsigmond tér közötti szakaszon. Ezeknek a modern lámpáknak a darabja 139 085 forintba került.
Ugyanilyen márkájú, típusú és technikailag szinte teljesen azonos lámpákat szereltek fel tavaly a keszthelyi Csapás úton a helyi bevásárlóközpontok közelében. Ott ezeknek a lámpáknak darabja sokkal többe, 217 805 forintba került a városnak.
A két projekt között az egyik fontos különbség az volt, hogy kitől vásárolták a lámpákat. Budapesten közvetlenül a gyártótól érkeztek a világítótestek, Keszthelyen a közvilágítás korszerűsítésével megbízott cég, az egészen a közelmúltig a miniszterelnök veje, Tiborcz István által résztulajdonolt Elios Innovatív Zrt. szállította a lámpákat.
Nem egyedi példáról van szó. A Direkt36 az elmúlt három hónapban közel ezer dokumentumot gyűjtött össze az Elios által elnyert LED-lámpás beruházásokról. A kutatómunka eredményeként kimutathatóvá vált, hogy az Elios olyan árat kapott a lámpákért a munkái során, amelyek más projektekhez képest kirívóan magasak voltak. Ez az árkülönbség több tízmillió forinttal - illetve legalább egy esetben akár százmilliókkal - dobta meg az egyes beruházások költségét. A számlát minden esetben közpénzből - azon belül is túlnyomórészt EU-s forrásból - állták.
Kutatásunk során kiderült az is, hogy az Eliosnak ugyan elvileg nem lehetett tudomása a pályázatokat előkészítő anyagok tartalmáról, legalább egy esetben az ajánlatuk mégis szinte minden részletében megegyezett azzal.
Az egyezőségekről szóló kérdésekre az Elios nem válaszolt, az árképzésükről pedig általánosságban annyit közöltek, hogy “az ajánlatokat a szakmában elismert munkatársaink kizárólag szakmai alapon állítják össze". Hozzátették, hogy “a mindenkori tulajdonosoknak nem volt, nincs és nem is lesz beleszólása az árajánlatba". Április végéig volt a tulajdonosok között Tiborcz István, a miniszterelnök legidősebb lányának férje is. A napi.hu szerint “az őt és a családját ért folyamatos támadások miatt" hozta meg azt a döntést, hogy kiszáll a cégből.
A többmilliárdos forgalmú Eliosnak nem kellett félnie az árversenytől, mert a legtöbb esetben nem volt rajta kívül más pályázó a munkára. Márciusi cikkünkben bemutattuk, hogy ez azért alakult így, mert a közvilágítási projekteknél a pályázatok többségét eleve úgy írták ki, hogy az Elioson kívül vagy senki másnak, vagy legfeljebb egy-két cégnek lett volna esélye indulni a munkáért.
Most elmeséljük, hogy ennek a rendszernek milyen hatása volt arra, hogy mennyit fizettek a munkáért az önkormányzatok, és hogy mennyi pénzt keresett az Elios.
Csak egy megoldást találtak
A LED-technológia csak az elmúlt hat-nyolc évben jutott el arra a szintre, hogy például az utcai világításban is hatékonyan lehessen használni.
Csakhogy akik dönthetnek a korszerűsítésről, azok általában nem értenek a közvilágításhoz. Éppen ezt az ellentmondást próbálták áthidalni Minnesota állam vezetői is 2012 végén, amikor a LED-lámpás közvilágítás már elérhető alternatíva volt az Egyesült Államokban is, ők pedig egy tanulmányt rendeltek erről a technológiáról. Ebben egyrészt elemezték a lehetőségeket, másrészt részletes útmutatót készítettek a LED-es fejlesztésbe belevágó városvezetőknek a döntéshez. Többek között azt javasolták, hogy a fejlesztés előtt kérjenek árajánlatot minden lehetséges gyártótól 500 lámpára, és teszteljék is a különböző termékeket a gyakorlatban.
Ezt a nagyon távoli esetet csak azért villantottuk fel, hogy látszódjon, mennyire eltért ettől az a folyamat, ahogy Magyarországon döntöttek a sokszor több százmillió forintos beruházásokról. Megkerestük azt a több mint tucatnyi önkormányzatot, ahol az Elios kapott megbízást a közvilágítási fejlesztésre, közülük nyolcan - Hévíz, Kalocsa, Kecskemét, Keszthely, Mezőhegyes, Szolnok, Vác és Zalaegerszeg - adtak ki összehasonlítható dokumentumokat. Cikkünkben ezeket a beruházásokat vizsgáljuk.
Az amerikai példához hasonlóan ezek a magyar önkormányzatok is rendeltek előkészítő tanulmányokat (úgynevezett műszaki tanulmánytervet). A különböző megoldások versenyeztetésének és tesztelésének azonban nem találtuk nyomát ezekben a dokumentumokban.
Az Elios projektjeihez készült, általunk megismert tanulmányok szerkezetükben és tartalmukban is nagyon hasonlítanak egymáshoz. Sorra veszik az adott településen meglévő lámpákat, oldalakon át sorolják a szabványokat és világítástechnikai alapfogalmakat, aztán végigveszik, hogy a felszerelendő lámpáknak milyen követelményeknek kell megfelelniük. Ezek után minden indoklás nélkül megnevezik, hogy melyik gyártó melyik lámpájára kell lecserélni a meglévőket, majd 15 évre költségszámítást végeznek az elérhető megtakarításokról.
“Ha valaki laikusként ránéz, azt gondolhatja, hogy szakmailag megalapozott munka. De ez alapján nem lehet felelős döntést hozni, hiszen csak egyetlen megoldást javasolnak" - mondta a tanulmányokról Arató András, a Világítástechnikai Társaság szakértője. “Az elérhető megtakarítás számításánál sok a kiszámíthatatlan tényező, kezelhetetlenül bizonytalanok az adatok, és nincs alternatíva sem, hogy mi lenne az eredmény más megoldással. Összességében úgy látszik, mintha előre meglett volna, hogy mit kell kihozni a tanulmányból" - mondta Arató.
Összeszokott csapat
Ezekhez a közvilágítási fejlesztésekhez bőkezű uniós támogatáshoz lehetett jutni, de ennek egyik feltétele volt, hogy a pályázó önkormányzatoknak készíttetniük kellett egy energetikai tanulmányt is. Ennek már részletes energetikai, és a beruházás minden költségét bemutató pénzügyi számításokat kellett tartalmaznia. A tanulmány készítésének az lett volna a célja, hogy a világítástechnikához nem értő önkormányzatok a gyártóktól és a kivitelezőktől független szakemberektől kapjanak segítséget az uniós pályázat és a beruházás előkészítéséhez.
A később az Elios által elnyert beruházásoknál ezeket a tanulmányokat a legtöbb esetben két cég, a Sistrade Kft. és a Tender-Network Kft. készítette elő. Általában a Sistrade írta a műszaki tanulmánytervet és a Tender-Network készítette az energetikai tanulmányt.
A pécsi székhelyű Sistrade Kft-t egy évvel az Elios indulása után, 2010 őszén alapították. 2011. ősze óta tulajdonosa Hamar Endre, akinek 2013 tavaszáig közös vállalkozása volt az Elios egyik alapítójával, Tiborcz Istvánnal. Hamar 2013 januárja és augusztusa, majd 2013 novembere és 2014 áprilisa között résztulajdonosa volt az Elios Zrt.-nek is. A pályázatokhoz készült tanulmányok jó része 2013-ban készült.
A Tender-Network Zrt. 2010-ben alakultegy akkor már három éve működő kétfős kft.-ből. Az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek dolgozó, pályázatírással és tanácsadással foglalkozó cég 2010-ről 2013-ra kis híján megtízszerezte az árbevételét.
Megkérdeztük az Eliost a két céghez fűződő viszonyukról. Azt válaszolták, hogy sem a Sistrade-del, sem a Tender-Networkkel nincs üzleti kapcsolatuk. A vezetőik, tulajdonosaik közötti személyes kapcsolatot firtató kérdésünkre nem válaszoltak.
Márciusban az Index írta meg, hogy négy, az Elios által elnyert közbeszerzés ügyében nyomozást indított a rendőrség. A nyomozás azután indult, hogy Schiffer András, az LMP társelnöke az Átlátszó cikke nyomán feljelentést tett az előkészítést végző Sistrade és a nyertes Elios közötti tulajdonosi összefüggés miatt. A rendőrség mostani kérdésünkre is csak annyit árult el a nyomozásról, hogy “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűncselekmény gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoznak.
Vizsgálat nélkül elfogadták
Az uniós pályázathoz készített energetikai tanulmányok kulcsfontosságúak, mert ezek határozták meg a beruházás minden részletét: itt dőlt el, hogy hány lámpát fognak lecserélni, hogy mennyi uniós támogatásra pályáznak a települések, hogy mennyi lesz a beruházás becsült ára, és mire mennyi pénz fog jutni.
Az általunk vizsgált esetekben akár a Sistrade, akár a Tender-Network készítette az energetikai tanulmányt, a számításokat auditáló energetikai szakember mindig Imrovicz András volt. Neki az uniós pályázati anyagban többek között arról is nyilatkoznia kellett, hogy nem elkötelezett egyetlen gyártónak sem, és hogy több lehetséges alternatívát is bemutatott az önkormányzatoknak.
Imrovicz András szerint készültek műszaki alternatívák, az általunk megismert tanulmányokban és más előkészítő anyagokban azonban nem találtuk nyomát valódi választási lehetőséget bemutató változatoknak. Három önkormányzattól ugyan megkaptuk azt a dokumentumot, amelyben nem részletezve felsoroltak alternatív megoldásokat, de mindkét felkínált variáció pontosan ugyanannyiba került és ugyanakkora megtakarítással kecsegtetett. Volt példa olyan alternatív megoldásra is, ami nem LED-es lámpákról szólt, erre viszont nem kaptak volna EU-támogatást az önkormányzatok.
A keszthelyi uniós pályázathoz ezeket a fejlesztési alternatívákat csatolták. Forrás: Keszthelyi Önkormányzat
A keszthelyi uniós pályázathoz ezeket a fejlesztési alternatívákat csatolták. Forrás: Keszthelyi Önkormányzat
220volt.hu - Canon nyári pénzvisszatérítés
Megkérdeztünk több önkormányzatot is, hogy volt-e választási lehetőségük, és ha igen, ki döntötte el, hogy melyiket válasszák. Ketten válaszoltak a kérdésre: Kalocsán nem találtak alternatív megoldási javaslatokat a pályázati anyagban, Mezőhegyes műszaki ügyintézője pedig azt válaszolta, hogy “az energetikai tanulmányt készítő cég által javasolt műszaki megoldásokat az önkormányzat külön vizsgálat nélkül elfogadta, a pályázatot ennek megfelelően nyújtottuk be."
Szolnok drága fényei
Az energetikai tanulmányban már árakkal együtt szerepelnek a felszerelendő lámpák típusvariációi. Amikor összehasonlítottuk őket, kiderült, hogy bár az összes energetikai tanulmány 2013 elején készült, és ugyanazok készítették őket, a teljesen egyforma lámpatípusokat is nagy árkülönbséggel számolták.
Például van olyan parkba való lámpa, ami öt különböző áron szerepel a költségvetésekben. A legalacsonyabb ár Kalocsán jött ki, ott bruttó 166 ezer forintért számolták, Szolnokon viszont már 239 ezer forintra árazták be. Árkülönbségben az a lámpa a rekorder, amiből Vácra és Hévízre terveztek egyformákat: Vácon 157 632 forintért, Hévízen 244 385 forintért.
Nemcsak egyes típusoknál voltak ilyen nagy árkülönbségek: Szolnoknak minden lámpa többe került, mint például Vácnak. Mivel Szolnok belvárosába pár darab kivételével ugyanazokat a lámpákat tervezték, mint Vácra, átszámoltuk a szolnoki belvárosi terveket az alacsonyabb váci árakkal. A bruttó 495,3 millió forintosra tervezett szolnoki lámpacsere így 112,8 millió forinttal kevesebbe került volna.
Mivel az uniós pályázaton maximum 500 millió forintos támogatást lehetett kérni, a nagyobb városok - például Szolnok, Kecskemét, Zalaegerszeg vagy Szekszárd - két pályázatot is beadtak a különböző városrészek a fejlesztésére. A lámpaárak azonban még a két zalaegerszegi és a két kecskeméti pályázatban is különbözőek voltak.
Szerettük volna megtudni, hogy mi volt ezeknek az árkülönbségeknek az oka, de kérdéseinkre sem a Sistrade-től, sem a Tender-Networktől nem kaptunk választ. A terveket jegyző auditor, Imrovicz András azt mondta, hogy erre a kérdésre “csak megközelítően" tud válaszolni, mert az ő dolga az volt, hogy az elérhető megtakarítást megállapítsa, a részletes árajánlatot nem volt feladata vizsgálni.
Az általunk végzett elemzések arra utalnak, hogy az árazásban szerepet játszhatott az is, hogy az önkormányzatok lehetőleg minél nagyobb EU-s támogatáshoz jussanak. Több energetikai tanulmányban is előfordul, hogy a többszázezer forintos lámpáknak árát fillérre pontosan adták meg. Ez a nagyon finomra hangolt árazás több esetben is segítette a beruházó önkormányzatokat, hogy a maximálisat megközelítő támogatási összeget nyerjenek az EU-tól.
Szolnok például mindkét uniós pályázatára a maximálisan elnyerhető 500 millió forintnál alig 3-4 millió forinttal kapott kevesebb támogatást. Kiszámoltuk, hogy ha a lámpákat az ugyanilyen típusú lámpákkal készült váci tanulmányhoz hasonlóan árazták volna be, akkor körülbelül 91 millió forinttal kevesebb uniós támogatást kaptak volna. A drágább lámpákkal viszont a megszerezhető legmagasabb uniós támogatást megközelítő árért dolgozhatott az Elios.
Megkapták, amit kértek
A cikkünkben vizsgált városok uniós pályázatairól ugyanazon a napon, 2013. október 15-én döntöttek. Az uniós pályázatokról döntő állami szervek többek között éppen azért kérnek részletes költségvetést, hogy ellenőrizni lehessen, hogy az abban szereplő árak reálisak-e. Ezeket a közvilágításos pályázatokat azonban annak ellenére jóváhagyták, hogy ugyanolyan lámpákra teljesen különböző összegek szerepeltek bennük. Így minden város meg is kapta pontosan azt a pénzt, amennyit kért.
A pályázatokat elbíráló szervezetet azóta megszüntették, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium örökölte meg a feladatait. Így tőlük kérdeztük meg, hogy a bírálatnál vizsgálták-e a benyújtott költségvetéseket, észrevették-e ezeket a nagy különbségeket, és mi indokolhatja, hogy két teljesen egyforma terméket ilyen nagy árkülönbséggel számoljanak el a projektekben. Az NFM azt írta, a pályázatokat egymástól független szakértők vizsgálták, nem vetették össze egymással a projekteket, csak az vizsgálták, hogy megfeleljenek az előírt költséghatékonysági szempontoknak.
Ösztönös költségtervezés
Egy közpénzből megvalósuló beruházás esetében a tervekben szereplő árakhoz képest a tényleges költség később még jóval alacsonyabb is lehet. A munkára ugyanis közbeszerzési pályázatot kell kiírni, és a jelentkezők versenye lejjebb szoríthatja az árat. Ezeknél a közvilágítási projekteknél azonban nem ez volt a helyzet.
A tervben szereplő költség és a pályázatokon legtöbbször egyedül induló Elios ajánlata között csak nagyon kis különbség volt. A legtöbbet az egyik szolnoki projektben engedtek: a lámpacserét bruttó 558,7 millió forintra becsülték, ehhez képest az Elios 557,4 millió forintos ajánlattal nyerte el a munkát. A különbség tehát még ebben az esetben is csak mintegy 1,3 millió forint volt, ami egy lámpára leosztva alig 500 forint. Vácon viszont az 535 millió forintos becsült árnál csak 67 ezer forinttal adott kisebb ajánlatot az Elios, ami lámpánként 18 forintos különbséget jelent.
A beruházásra jelentkező kivitelezők bármilyen gyártmányt, típust ajánlhattak volna, ha az teljesíti a követelményeket, és el lehet velük érni a tervezett megtakarítást. Az energetikai tanulmányokat, az abban szereplő lámpatípusokat és lámpaárakat pedig elvileg egyetlen pályázó sem ismerhette. Kérdésünkre az Elios azt írta, hogy ők nem is ismerték ezeket az előkészítő anyagokat, és az ajánlataikat minden pályázatnál egyedileg határozták meg úgy, hogy a településen minden lecserélendő lámpát felmértek és megtervezték, mi kerüljön a helyére. Csak azt tartották szem előtt, hogy az elvárt megtakarítást és megvilágítást teljesítsék - írták.
Ehhez képest van olyan példa, ahol nagyon szoros az egyezőség a háttértanulmányok és az Elios ajánlata között. Bár a legtöbb város üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az Elios ajánlatát és költségvetését, Keszthelyről megkaptuk a cég árazott költségvetését, amiből kiderül, hogy pontosan ugyanazokat a lámpatípusokat és konstrukciókat ajánlották meg a városnak, mint amikkel az energetikai tanulmányban is számoltak.
A tervezett árakra is nagyon ráéreztek. Például azt a 24 LED-es, 58 W-os lámpavariációt, amit az energetikai tanulmányban Keszthelynek nettó 132 749 forint 75 fillérre áraztak be, az Elios egy évvel később pont nettó 132 800 forintért szállította. Ugyanígy minden más betervezett lámpa ára legfeljebb százforintos kerekítéssel tér el az energetikai tanulmány áraitól. Kis kerekítéssel ugyanannyiért vállalták a régi lámpák leszerelését és a tervezést is, mint amennyire előzetesen becsülték.
Megkérdeztük az Eliost, hogy ha nem ismerték a keszthelyi energetikai tanulmányt, hogyan lehetséges, hogy pont ugyanazokat a lámpatípusokat ajánlották meg, mint amit ott is terveztek, szinte forintra azonos árakon, de erre a kérdésünkre nem válaszoltak.
Komoly kockázat
A lámpák tényleges gyártói áráról nagyon kevés információt lehet beszerezni. A közvilágítás területén működő több kivitelező is azt mondta, még csak becsülni sem tudják, mennyibe kerülnek az Elios által leggyakrabban használt Tungsram-Schréder lámpák, mert a gyártó cég évek óta nem adott ki nekik árajánlatot.
Kérdésünkkel megkerestük mindkét, az Elios projektjeiben beszállítóként közreműködő lámpagyártót is. A Tungsram-Schréder először annyit választolt, hogy a lámpáik listaára nettó 210 és 1100 euró (kb. 65 700 és 344 300 forint) között mozog, az ár attól függ, hogy milyen típusvariációról van szó. Rákérdeztünk a projektekben szereplő lámpák pontos típusvariációnak a listaárára is, mire azt válaszolták, a cég “árazási struktúrája és kereskedelmi politikája a kedvezmények és áreltérések tekintetében alapvető része annak, hogy cégünk az egyes projektekben versenyképes legyen", ezért a korábbi válaszuknál “több vagy részletesebb adat megadása vagy nyilvánosságra hozása olyan nagyvonalú ajándék nyújtása lenne versenytársaink számára, melyet cégünk nem engedhet meg magának, mivel az komoly kockázatot jelentene a saját tevékenységünk vonatkozásában".
Ugyanerre hivatkozva utasította el kérésünket az Elios-nak szintén szállító GE is: “a GE-nek versenypiaci szereplőként nem áll módjában az egyes projekteknél alkalmazott árakról tájékoztatást adni, mivel az árazás versenyképességet érintő információ".
Sokba került a szerelés
Az elmúlt évek beruházásait átnézve egyetlen alkalmat találtunk, amikor a Tungsram-Schréder önállóan indult és nyert LED-lámpás közbeszerzésen: tavaly 101 darab LED-es közlámpát szállítottak a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-nek, a lámpákat a Vérmező parkba és az Árpád fejedelem útjára szerelték fel. Az interneten elérhető szerződésekben szerepelnek a lámpák típusai és darabárai is.
A Budapestre szállított lámpák között három olyan konstrukció is van, amelyek egyetlen paraméterben térnek csak el három olyan lámpától, amiket az Elios szállított Keszthelyre. A lámpák ugyanolyan típusúak, a LED-ek számában, a fogyasztásban és a fényerőben is megegyeznek, csak a fényt elosztó optikájuk más. Az egyik típus ugyanazt a fényt szélesebb út megvilágítására osztja szét, a másikat keskenyebb út megvilágítására állították be. Megkérdeztük a Tungsram-Schrédert, hogy ez a különbség befolyásolja-e a lámpák árát, és ha igen, mennyire, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az összegyűjtött adatok és a nekünk nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor a LED-lámpák ára a teljesítmény és a LED-szám változásával arányosan nő, a különböző fényelosztás befolyásolhatja az árat, de nem jelentősen.
A Tungsram-Schréder a kisebb, 16 LED-es, 27 W-os lámpát bruttó 88 449 forintért szállította Budapestnek. Ezt a lámpát Keszthely 144 145 forintért kapta meg az Eliostól. A nagyobb, 48 LED-es, 113 W-os lámpa Budapestnek 139 085 forintba került, Keszthely pedig 217 805 forintot fizetett érte.
A nagy árkülönbséget az Elios kérdésünkre azzal indokolta, hogy “a Tungsram-Schréder lámpagyártó cég, aki kizárólag lámpagyártással és szállítással foglalkozik, komplett kivitelezéseket nem valósít meg. Ára beszállítói ár, amely kizárólag a lámpatestek árát jelenti. Az Elios komplett projekteket valósít meg, árunk kivitelezői ár, amely a következő elemeket is magában foglalja: komplett megvilágítási terv készítése, fénytechnikai méretezés, hatósági engedélyeztetés, szerelés és kivitelezés, indokolt esetben a lámpakarok és felszálló vezetékek cseréjét".
A keszthelyi beruházásban az Elios költségvetésében külön tételként szerepel a tervezés és a régi lámpák leszerelése is, ezeket a tételeket tehát nem építették bele az új lámpák árába. Több kivitelező cég vezetője szerint a lámpák felszerelésére darabonként 10 ezer forintos költséggel lehet számolni. A fénytechnikai méretezés költségeit forrásaink lámpánként párezer forintra becsülték. Több szakember is azt állította, hogy mindent összevetve lámpánként 20 ezer forintos költséggel számolhatunk a kivitelezői költségekre.
A lámpák még ezzel együtt is jóval olcsóbbak voltak Budapestnek. Ha Keszthelyen lámpánként akár csak 30 ezer forinttal kevesebből ki lehetett volna hozni a projektet, a város 79 millió forintot spórolhatott volna a beruházáson.
Az Elios egyik legnagyobb megbízásához, a Zalaegerszegre felszerelt GE lámpák áraihoz nem találtunk ilyen összehasonlítható adatot. A gyártó termékeit azonban nemcsak uniós finanszírozású beruházásoknál használta az Elios. A cég GE lámpákat szállítottak le a budapesti, Pók utcai lakótelepre is. Az interneten is elérhető szerződésből kiderül, hogy más lámpacsaládot szállítottak, mint amit Zalaegerszegre terveztek, de ezek a lámpák hasonló teljesítmény esetén is sokkal olcsóbbak voltak.
A gyengébb teljesítményű lámpák Zalaegerszegen háromszor annyiba kerültek, mint Budapesten, és a nagyobbak is közel kétszer annyiba. “A Pók utcai projektet cégünk pilot projektnek tekintette, a tervezést és a szerelést a BDK végezte, ezért tudtuk olcsóbban biztosítani a lámpatesteket a projekt során" - magyarázta a különbséget az Elios.
Az Elios árainak alakulása szembemegy az általános ipari trendekkel is. Míg a cég 2011-ben Hódmezővásárhelyen összesen 749,5 millió forintból cserélt le 6793 lámpát Tungsram-Schréder LED-lámpákra, addig most Szolnokon 5356 új Tungsram-Schréder LED-lámpa összesen 1,2 milliárd forintba fog kerülni kisebbrészben a szolnokiaknak, nagyobbrészben a projekt 85 százalékát álló Európai Uniónak.
Pedig a LED-es lámpák, mint minden gyorsan fejlődő, új technológia termékei, egyre kevesebbe kerülnek, és 2011 óta jelentősen csökkent az áruk. Rákérdeztünk az Eliosnál erre az általános trendre, de kitérő választ adtak. “A LED-es világítástechnológia a világ egyik leggyorsabban fejlődő iparága" - írták, az árakra vonatkozó kérdésre azonban nem válaszoltak.
A céginformációkhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk. Címlapfotó: 7/24 Hírműsor.
Készült: Bocuse d'Or 2015.
http://444.hu/2015/06/25/megmagyarazhatatlanul-draga-lampakat-hagyott-maga-utan-t iborcz/
**********
Magyarországon ma már az 5 éves óvodás is tudja, hogy a Fidesz egy bűnözői csoport, maffia, amelynek a fő tevékenysége a lopás. Innentől most már csak azok a cikkek lehetnek jók, okosak, hasznosak, informatívak, amelyek azt taglalják, hogy hogyan lehet elbánni ezzel a bűnbandával.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 18:00:23, csütörtök
|
| |
| |
Matolcsy György vagyok, akinek nincs tudata.
2015.06.25. 17:51
Ezek beszopják apám, kanyar nélkül, és tövig. Még köpni sem tudnak utána, egyből benyelik. Mekkora kamu már ez a vagyonnyilatkozat amit leadtam, nem is csoda ha rákérdeztek ezek a köcsög ellenzékiek. Ezek még nem tudják, azért van nálunk a hatalom, mert nekünk mindent lehet. Gátlás nélkül csalhatunk, hazudhatunk, lophatunk, úgy sem lesz semmi következménye. Most is megszívatta őket az ügyészség, elég volt annyit mondani, én nem is tudom mennyi a vagyonom, ezért vagyok a jegybank elnöke. És kész. Szólhat bárki is bármit? És ha igen? Kit érdekel?
Mekkora királyság már egy ilyen független jegybanki kincsesbányát rabolgatni. Senki nem szólhat bele mit csinálok, nincs felügyelőbizottság, nincs törvényi gát, csak a szabad préda. Nem volt rossz miniszternek sem lenni, igaz akkor nagyon látszott mennyire hülye is vagyok hozzá. Még szerencse, hogy Viktor alám adta a lovat egy egész apparátus formájában, akik minden balfaszságomért megvédtek. Mikor először mondtam ki, nem lesz megszorítás, majdnem belehaltam a visszafojtott röhögésbe. Még hogy a bankok, meg a multik fizetik a különadót. Viktorral már akkor tudtuk, ezt a csórók fogják kifizetni, de nem árultuk el nekik. Soknak meg fel sem tűnt akkor. Azóta meg már senki sem emlékszik rá. Pedig hányszor elmondtuk!
Vagy ott van az a mi a fene, Széll Kálmán terv. Emlékszik rá valaki? Senki! Elfogadták? Igen! Ért valamit? Nem! Viszont nagyon jól lehetett beszélni róla addig, amíg égettük a magánnyugdíj vagyont. Na azt nem volt semmi nyom nélkül eltüntetni, de nekünk sikerült. Vagy ezt is fel kellene tüntetnem a vagyonnyilatkozatomban? Majd ha hülye leszek. Vagy pöttykutató a japán gyerek seggén. Mert még arról is beszélhettem, ha éppen akartam. Na jó, néha a szakma rájött mennyire nem tudom mit csinálok, de Viktor meg a többiek azt mondták így mi szépen tudunk gyarapodni, a köznép meg dögöljön meg, kit érdekel. Ha belengett a forint mert megszólaltam, elég volt egy kicsit szocizni, rákenni a baloldalra, és máris ment minden a maga útján tovább. Kit érdekelt a sok devizahiteles meg majd beledöglik? Jöttek volna Fidesz segget nyalni, egészen fent, mint én, akkor nem lenne ilyen problémájuk. Meg különben is, ha nekik kell többet fizetni, az nekem nem fáj. Mindig tudtunk olyat mondani, amitől megállt a józan ész, de nem történt semmi más. Mi meg szépen eléldegéltünk a közösből. Na ezért nem nagyon érdekel a szakma véleménye, meg úgy általában senkié sem. Zseni vagyok, és kész.
Na persze most azért nagyon jó a helyzetem. Én vagyok a jegybank elnöke, ha tetszik ez bárkinek, ha nem. Független, felügyelet nélküli. Ha megtetszik nekem egy kastély, megveszem. Ha egy irodaház tetszik meg, akkor azt. Viktor megmondja kitől vegyem meg, és mennyiért, és máris megy a közpénz. Állampapírt kell vásárolni a nagy hiány miatt? Ott a közpénz, van belőle bőven, akkor hát hajrá. Zongorát kell venni, vagy hegedűt? Akkor azt veszek, pedig utálom a zenét, még énekelni sem tudok olyan kappan hangom van. De ha az kell, akkor azt veszek. Ha számon kérnek, csak annyit mondok, bekaphatja az ország a jegybank független farkát. Na persze a régi elnököt, a Simort támadtuk ezerrel, folyton buktatni próbáltuk, de nem igazán sikerült. Pedig az még tudta is mit csinál, nekem meg halvány lila gőzöm sincs mi is lenne a dolgom, de azért jól elvagyok. Nekem lehet amiért az előző elnöknek szét akartuk rúgni a seggét, és engem ennyi érdekel az egészből. Hogy ez rossz az országnak? Viktornak legyen jó, meg nekem, és a többi meg mehet közmunkásnak.
Ez a tudati dolog a legjobb, ami az utóbbi időben történt velem. Ez mindent megmagyaráz, minden alól felment. Nekem annyi a dolgom, még a pénzem sem tudom megszámolni. És ha ez nem hihető, akkor sincs semmi, senki sem mer bántani, mert független vagyok. És elmebeteg. De ha akarom ezt fogják oktatni az én iskoláimban, amit én alapítok, és én tolom bele a közpénzt százmilliárd számra. Rám szólhatnak? Igen! Elérnek valamit? Nem! Akkor meg hol itt a probléma? Ez egy ilyen ország, itt ilyen emberek laknak, már akik még itt maradtak, és mi még ezt is megtehetjük. Mert miénk a hatalom, a közpénz, és balfasz az ellenzék, a nép meg csak ül a seggén. Hát akkor meg is érdemelnek bennünket. Addig jó nekünk, amíg ilyen emberek élnek itt tündérországban, akiknek nagy része csak magával törődik, csak a másikra irigy, csak okoskodni tud, de tenni már nem nagyon akar a másikért semmit. Magáért elvárná, de itt meg is áll az egész tevékenysége. Ezt csak megköszönni lehet a sorsnak, mivel mi ezt felismertük, és szépen meg is gazdagodtunk belőle. A más adójából, munkájából élünk fényesen, és még itt vagyunk. Amíg ezt a tudati dolgot szó nélkül hagyják, maradni is fogunk. Mert megérdemelnek bennünket.
http://banditapolitika.blog.hu/2015/06/25/matolcsy_gyorgy_vagyok_akinek_nincs_tud ata |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-25 17:45:25, csütörtök
|
| |
| |
Hivatalosan is kilátástalanul szegények a minimálbéresek
2015. június 25. csütörtök 07:13:59
A legfrissebb statisztikai kiadványból fény derült arra, hogy a minimálbér továbbra is a szegénységi küszöb alatt van. Vagyis hivatalosan (statisztikailag) is szegényeknek minősülnek.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdai létminimumról szóló kiadványa alapján megállapítható, hogy a minimálbér nemcsak a létminimumnál, de még a szegénységi küszöbnél is kisebb jövedelmet biztosít. 2013-ban a KSH közlése szerint egy aktív felnőttre vonatkozóan a szegénységi küszöb 67 747 forint volt, ami 3,4 százalékkal magasabb a 2012-es adatnál.
2013-ban a minimálbér 98 ezer forintjából 64 190 forintot vihettek haza az érintettek, ez pedig 3557 forintal kevesebb még a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelmi szintnél is.
Nominálisan ez a differencia egyébként 2010 óta a legalacsonyabbnak tekinthető, és a 2009 óta mutatkozó csökkenő trend mindenképpen optimizmusra ad okot a helyzet javulását illetően.
Újraindultak az EU-s pályázatok! Ha a jövőben pályázna, segítünk!
Érdekes egyébként, hogy hiába volt például 2012-ben látványos emelés a minimálbérnél, érdemi előrelépés nem történt ebben az összehasonlításban. Sőt, lényegében csak romlott a helyzet, 2010 előtt ugyanis a minimálbéresek többet vihettek haza a szegénységi küszöb szintjénél, vagyis "hivatalosan" nem hívhattuk őket szegényeknek.
1,3 millió magyar lenne szegény?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavalyi közlése szerint Magyarországon a személyi jövedelemadó bevallások alapján 1,345 millióan dolgoztak és éltek a minimálbérből, vagy annál kevesebb összegből. Ha ezt a KSH mostani adatsorához tesszük, akkor ez alapján azt mondhatnánk, hogy
1,345 millió magyar él kilátástalan szegénységben, vagyis a 2013-as foglalkoztatotti létszámnak több mint a harmada.
Legyen velünk a Facebookon is!
Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor a hivatalosan bejelentett minimálbéres fizetésen felül a járandóság többi részét borítékban, zsebbe fizetik ki a munkaadók. Arról azonban nincsenek információk, hogy pontosan hányan is lehetnek azok, akik ilyen "trükkös" módon kapján meg a fizetésüket.
Változás 2014-ben?
A KSH statisztikája mivel még csak 2013-as adatokat közölt, ezért mi az elmúlt években mutatkozott létminimum és a szegénységi küszöb közötti differenciákból átlagot számoltunk és így becsültünk egy szegénységi küszöbértéket 2014-re vonatkozóan is, ami 68 268 forint lett, 0,8 százalékkal magasabb 2013-asnál. Mivel tavaly a nettó minimálbér 66 483 forint volt, kijelenthető, hogy a becslések szerint tavaly sem változott a helyzet: továbbra is szegénynek tekinthetők a minimálbéresek.
Ugyanakkor a különbség a minimálbér és a szegénységi küszöb között 1785 forintra mérséklődött, vagyis optimista énünket elővéve fogalmazhatuk úgyis: belátható időn belül fordul a kocka és a minimálbéresek idén vagy jövőre kikerülhetnek a "hivatalosan szegény" kategóriából.
Székely Sarolta
mfor.hu
http://www.mfor.hu/cikkek/121466.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 33
|
|
|
|
2015. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
671 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 842
- e Hét: 11109
- e Hónap: 22220
- e Év: 175716
|
|
|
Offline
