|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 21:42:30, hétfő
|
| |
| |
Titkos tárgyalás a koalíció mentegetéséért
Tegnap titokban egyeztettek a kormánypártok képviselői, melynek több célja is volt. Mint ismeretes, az egészségügy átalakításával kapcsolatban a szocialista frakcióban komoly ellenállás bontakozott ki, mely már nyilatkozatok formájában is megtestesült több ízben. Az egyeztetés után már bizonyosan állítható, az MSZP több, mint 100 pontban szándékozik módosítani az egészségügy átalakításával kapcsolatos törvényeket.
A tegnapi titkos találkozót eredetileg a parlamentbe tervezték, ám Gyurcsány Ferenc és Kóka János pártelnökök közös döntése alapján más helyszínt választottak. A két politikus erősítést is vitt magával, így a szocialisták részéről Lendvai Ildikó, valamint Kiss Péter az SZDSZ részéről pedig Horn Gábor, Fodor Gábor, Eörsi Mátyás és Magyar Bálint vehettek részt a találkozón.
Az egyeztetés célja minden bizonnyal a két párt közötti feszültség oldása volt, melynek meghatározó elemét képezi az egészségügy átalakítása. A társadalombiztosítás átalakítását érintő tervezetek a szocialista frakción belül sok politikusnál is kivitte a biztosítékot, melynek egyértelmű jele volt az az utalás, miszerint ha nem fogadják el módosító javaslataikat, akkor nem fogják megszavazni a vonatkozó törvényeket. Ez a momentum tényleges szakítópróbaként értékelhető a kormánypártok esetében, ugyanis a megerősített koalíciós szerződés passzusai markánsan tartalmazza az egészségügyet érintő kérdéseket.
A szocialisták több mint száz javaslattal a tarsolyukban készültek a találkozóra, amelyből több is lényegi módosításokat indítványoz. Ez a momentum már hetek óta komoly feszültség gerjesztő tényező a két párt között, melynek eredményeként olykor már a pártfegyelem is bomlani látszik. Így történt ez többek között az ingatlanadóval kapcsolatos szavazáson is.
Az MSZP többek között nem nézi jó szemmel, hogy Gyurcsány Ferenc az új biztosítók tulajdonrészének 49 százalékos értékesítéséből befolyó összegeket az ezer sebből vérző költségvetés tömködésére fordítaná, szerintük ugyanis ezt a pénzt magára az egészségügyre kellene költeni. Köreikben továbbá vitát váltanak ki a menedzsmentjogok is, mely jelen formájában elfogadhatatlan, ugyanis így a jövőben sok fontos kérdésben a kisebbségi tulajdonos dönthetne.
A képviselők aggodalma érthető, ugyanis az ,,egészségügyi reform" keretében az eddigiekben megvalósult húzások igencsak szakmaiatlannak bizonyultak, sőt olykor a pofátlanság határát súrolták.
Mint ismeretes, a kórházbezárásoknak eddig számos új, vagy nemrégiben felújított épület esett áldozatul mindamellett, hogy érthetetlen (egyébként természetesen érthető) módon a lepukkant, felújításukra milliárdokat igénylő épületek megmaradtak. Sok esetben egyértelműen ingatlanspekulációs célokat szolgálva számoltak fel intézményeket.
Másik érdekes pont volt amikor Horváth Ágnessel az élen majdhogynem örömtáncot jártak a TB kassza megtakarításai láttán, ám arról nem beszéltek, hogy a volumenkorlátok, valamint a források elvonása miatt az intézmények adósságállománya megháromszorozódott. Mindemellett volt olyan intézmény, ahol az egy hónapra szánt források az első öt napban elfogytak. Ezek az intézkedések olyanok voltak, mintha egy négytagú családban a gyerekeknek a szülők nem adnak enni, ami az első két hétben vélhetőleg szuficites családi költségvetést eredményeznek, ám utána a gyermekek nagy valószínűséggel éhenhalnak.
Mindeközben Debrecenben egy háziorvos folytatja éhségsztrájkját, amit pénteken kezdett. Elmondása szerint az átgondolatlan átalakítások ellen tiltakozik. Nagy Attila már februárban kezdeményezte a vizitdíj alkalmazásának megtagadását. Akkor több kollégája is csatlakozott akciójához, ám tényleges hatást akkor még nem sikerült ezzel elérni, ám mostanra bizonyossá vált, hogy a vizitdíj nem oldja meg az egészségügy problémáit, ám beteg-orvos viszony megrontására tökéletesen alkalmas.
2007. november 19. 12:43
http://hirklub.hu/?cat=story&id=5359 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 20:29:11, hétfő
|
| |
| |
Újabb lehetőség a határon túli magyarok állampolgárságának visszaadására.
Az ÚDK megkeresi a Jobbikot. @ 2007 Nov. 19. 07:12 PM
--------------------------------------------------------------------------------
Az Magyarok Világszövetsége arra kéri a Fideszt, hogy csakis abban az esetben adja igen szavazatát az EU-reformszerződésre, ha azt megelőzően az Országgyűlés elfogadja a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadását lehetővé tevő törtvényt. Az ÚDK innovatívnak tartja az MVSZ kezdeményezését és arra kér mindenkit, a hátralévő 1 hónapban keresse meg Fideszes ismerősét és győzze meg: a lehetőséget ki kell használni. Az ÚDK is megkeresi fideszes ismerősét: a Jobbikot.
Az ÚDK kritikusa az EU-nak, az EU-ra úgy tekintünk, mint a hanyatlás végi Római Birodalomra. A bukott alkotmányt visszacsempésző EU reformszerződést elutasítjuk. Elutasítjuk, mert megtagadja Európa keresztény örökségét, elutasítjuk mert a hagyományos állami kereteket lebontja (bár ez lehetőséget is nyújt a határontúli magyarság ügyében). Elutasítjuk azért is mert a dokumentum részét képező un. ,,Alapvető Jogok Chartája" szerint alapvető jog, pl. a homoszexuálisok házassága (burkolt megfogalmazásban palástolva).
És mégis: ha a magyarellenes Gyurcsányékból ezzel ki lehet csikarni a szavazatukat a 'kettős állampolgársághoz' akkor meg lehet az EU reformszerződés is. Előre látjuk a Fidesz dilemmáját: szavazat-maximalizás meg a háttérerők miatt nem mer az 'EU reformszerződés' ellen szavazni. Újabb bizonyítéka lesz ez a jobboldali egypártrendszer csődjének.
Az MVSZ levele
Állampolgárságért EU-szerződést
Rajta Fidesz, Tusványos kötelez! - utolsó utáni alkalom
Utolsó utáni lehetőség nyílt a kitagadott külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadására, még a második állampolgársági népszavazás előtt.
2007. december 13-án az EU-csúcson ismét aláírják a megbukott EU-alkotmányból összefércelt EU-reformszerződést. Ezt kívánja a Gyurcsány-kormány áterőszakolni az Országgyűlésen, elsőként ratifikálva az uniós tagállamok közül. Mivel ez a törvény kétharmados, így elfogadása csak a Fidesz-MPSZ szavazatával lehetséges.
A Magyarok Világszövetsége, amely a pártok tétlenkedése miatt útjára indította a második állampolgársági népszavazást, most kivár, és azt kéri a Fidesztől, hogy csakis abban az esetben adja szavazatát az EU-reformszerződésre, ha azt megelőzően az Országgyűlés elfogadja a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadását lehetővé tevő törtvényt.
December 20-án életbe lép Magyarország déli határán is a schengeni határzár, aminek következtében újból vasfüggöny választja el tőlünk a délvidéki magyar testvéreinket.
A Magyarok Világszövetsége ezért figyelemfelhívó nagygyűlést szervez
2007. november 20-án 13:00 órakor
a Képviselői Irodaház Balaton utcai oldalánál.
A nagygyűlés célja felhívni az Országgyűlés figyelmét a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadására. A szervezők petíciót kívánnak átadni az ellenzék vezető frakciójának, a Fidesz-MPSZ-nek, hogy haladéktalanul kezdeményezze az állampolgársági törvény módosítását.
A 2004. december 5-i népszavazást követően alig két héttel, 2004. december 20-án az Országgyűlésben a Fidesz is feltétel nélkül megszavazta a Gyurcsány-kormány előterjesztésére az EU-alkotmányt, amely a következő évben a francia és holland referendumon elbukott. Fél évvel később, 2005. júliusában a tusnádfürdői táborban "Orbán Viktor megjegyezte, a kettős állampolgárságot könnyebb lett volna az Európai Unióban végigvinni, mint a státusztörvényt".
Itt az utolsó utáni alkalom, hogy még a magyar állampolgárság visszaadásáért kezdeményezett második népszavazási aláírásgyűjtés megkezdése előtt a Fidesz az Országgyűlésben bizonyítsa sokat hangoztatott elkötelezettségét, és nyújtsa be az állampolgársági törvény megfelelő módosításának tervezetét. Csak annak elfogadása után szavazzon az EU-reformszerződésről.
Budapest, 2007. november 14.
Magyarok Világszövetsége
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 20:14:03, hétfő
|
| |
| |
Tőkés Lászlóra szavaz az erdélyi magyarok többsége
Amint azt Szilágyi Zsolt kampányfőnök november 15-én tartott sajtótájékoztatóján a közvélemény-kutatás előzetes adatai alapján bejelentette, biztosan vezet a választási versenyben Tőkés László.
A közvélemény-kutatás a kampánystáb megbízásából készült 2007. november 8-11 között, Erdély nyolc megyéjére - Hargita, Maros, Kovászna, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Bihar megyére - kiterjedő 800-as, véletlenszerűen kiválasztott mintán, Romtelecom telefon-előfizetéssel rendelkező, magyar nemzetiségű választópolgárok körében.
Az adatok részletes feldolgozása után a következő eredményeket kaptuk:
a megkérdezettek nagy többsége (96%) tud arról, hogy november 25-én európai parlamenti választásokat rendeznek Romániában, és szintén magas azok aránya is, akik elmennek szavazni (80%), a válaszadók 91%- a tud arról, hogy Tőkés László független jelöltként indul.
A kérdőívre válaszolók 33% még nem tudja, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5%-a, az RMDSZ-re pedig 29% adná a voksát.
Hargita megyében a megkérdezettek több mint 40%-a szavazna Tőkés Lászlóra, míg Kovászna megyében a mintába került személyek több mint 48%-a tenné ugyanezt, Maros megyében 41%-os az arány, Kolozs megyében pedig 25%-os Tőkés László támogatottsága.
Tőkés László kampánystábja
Kedves erdélyiek, bárhol is élnek a nagyvilágban!
Lehet, hogy távol élünk egymástól, de tudom, hogy lélekben együtt vagyunk jóban-rosszban. Mi itthon, önök új hazájukban hordozzuk az erdélyiség édes-keserű keresztjét: a szülőföld és a nemzet feltétlen szeretetét, ezért néha aggódva, de mindig nyitott szívvel várják az itthonról jövő híreket. Azt is tudjuk, önök is minden nap megharcolnak a megmaradásért, a holnapért.
November 25-én Románia európai parlamenti képviselőket választ. Mi erdélyiek, bárhol is éljünk, tudjuk: nem mindegy, ki viszi hírünket a világba, hogy kire bízzuk közösségünk képviseletét.
Tőkés László az egyik legismertebb és legmegbecsültebb erdélyi magyar. 1989 - Temesvár, a következetes kiállás, a magyar érdek hiteles képviselete, történelmi egyházaink ügyének szószólójaként vált az elmúlt húsz esztendő alatt közös képviselőnkké. Most ismét együtt cselekedhetünk.
Tőkés László ez év tavaszán 140 ezer erdélyi magyar támogatásával jogot nyert arra, hogy továbbvigye ügyünket az európai parlamentbe. Rajtunk áll, hogy hiteles képviselőnk legyen az egyetlen választott európai testületben, az Európai Parlamentben. A külföldön élő román állampolgárok és a kettős állampolgársággal rendelkezők is szavazhatnak november 25-én
Bárhol élünk Európában vagy a nagyvilágban, egy az ügyünk: felemelni az erdélyi magyarságot! Unió, Erdéllyel! - bárhol élünk is a világon!
Megbecsüléssel és hazaváró szeretettel
Szilágyi Zsolt
az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács alelnöke,
Tőkés László kampányfőnöke
Kelt Nagyváradon, 2007. november havában
*
A november 25.-i európai parlamenti választásra a román külügyminisztérium 181 szavazókört szervez Románia nagykövetségein, konzulátusain, a szavazókörök pontos helyszínét a külügyminisztérium honlapján teszik közzé (http://www.mae.ro/)
Magyarországon Budapesten, Szegeden és Gyulán lehet szavazni.
A szavazás napján külföldön tartózkodó román állampolgárok érvényes útlevéllel vagy személyazonossági kártyával szavazhatnak.
Minden külföldön szavazó román állampolgárnak, akár állandó külföldi, akár román lakhellyel rendelkezik, nyilatkozatot kell adnia arról, hogy nem szavaz többször.
A szavazás 2007. november 25.-én, az adott ország helyi ideje szerint 7.00 és 21.00 óra között zajlik.
A külképviseletek vezetőinek biztosítania kell a választással kapcsolatos információk megjelentetését a helyi sajtóban.
*
Tőkés László nevét a szavazólapok utolsó oldalán, a 14. pontnál találja.
Érvényes szavazáshoz egyszer kell pecsételni a Tőkés László nevét tartalmazó négyzetbe.
Ne hagyja elveszni szavazatát! Tőkés Lászlónak kétszer nagyobb az esélye a bejutásra, mint a pártlistának, hiszen már a szavazatok 2,8 százalékával európai képviselő.
Válasszuk Tőkés Lászlót!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 20:10:53, hétfő
|
| |
| |
A reformáció másnapjára...
http://www.l88.hu/about2617.html
2007 november 19 - hétfő, 9:31
"ISTEN LELKE ELVEZETETT BENNÜNKET ADDIG A PONTIG... MEGVILÁGOSÍTOTTA A KOMMUNISTÁKAT, HOGY ŐK TANÍTSANAK MINKET A HITRE..."
"Apám?...apám börtönben van" - mondta halkan,
párás szemekkel Bíbó Pista.
PROTESTÁNSOK
Ezt a szerény írásomat a nemrég lezajlott Reformáció Napja kapcsán szedegettem össze. Forrásul az 1945-60 közötti kommunista és vallásos lapokat, jelesül a Reformátusok Lapját, az Evangélikus Életet és az Élővíz című lapokat ütöttem föl.
Ha az ember mozaikszerűen maga elé helyezi ezeket a lapokat, fekete csillogással tárulnak fel azok a szörnyű esztendők, amelyek lényegében megölték Magyarországon a vallást és részben az erkölcsöt is.
Hadd kezdjem mégis némileg könnyedebb, de nagyonis idevaló beszélgetés részletével. Annak idején, amikor még a Pannon ádió műsorszerkesztője lehettem, volt szerencsém hangfelvételt készíteni 2003-ban, az akkor 67 éves Sztankay István színművésszel. A művész úr ugyan görögkatolikus, de azért jól tükrözi azoknak a sötét éveknek a keserű humorát is...Elmondja, amikor felvételizett a Színiakadémián - ez a legvadabb kommunista érában volt - és mivel édesapja görögkeleti pap volt, így apja foglalkozását úgy írta be, hogy: p á s z t o r !
"Nem volt mese, be kellett írni szüleim foglalkozását, most írjam be, hogy görögkatolikus lelkész?...a forradalom előtt ilyet beírni?...az természetes dolog volt, hogy azt mondták, nyekk...mindegy, én leírtam és beadtam az önéletrajzomat...szólítottak, bementem a terembe és nagy csönd volt...azt hiszem, Kiss József Tüzek című versét mondtam. ..utána nagy csönd volt, egyszercsak megkérdezte valaki a csöndben, hogy mondja, mi a maga édesapja foglalkozása?...hirtelen nem tudtam mit mondani, és azt mondtam, hogy PÁSZTOR! ...óriási csend lett...elkezdtek zizegni a papírral, dehát mondom, miért kérdezik, hát oda van írva a papírra, hogy lelkész! ...Nagy csönd és a papírzizegés után azt mondja: pásztor?...milyen pásztor?...hát mondom: lelkipásztor!...olyan óráisi nevetés tört ki, lefordultak a székről, úgyhogy erre még sokáig emlékeztek, még '56 után is, erre a poénra, és arra gondoltak, hogyha valaki ilyet mondott egy évvel ezelőtt, amikor még szó sem lehetett róla, hogy bekerüljön, így aztán '57-ben már felvettek..."
Ezekben a kritikus években a hívek is és a klérus is különösen sokat tettek azért, hogy a templomok és az iskolák nyitva maradjanak. Ám miközben ezeknek a híveknek túlnyomó többsége életét és egzisztenciáját is kockára téve mindent megtett az egyház folyamatos működéséért, itt is - és ugyan hol nem? - mindig akadtak olyanok, akik az elnyomó gépezetet kiszolgálva sütögették pecsenyéjüket. És nemcsak az egyház alsó szintjén.
Mivel Magyarország keresztény lakosságának túlnyomó része a katolikus egyház tagja, így érthető, hogy csak keveset beszélünk a protestáns egyházi közösségek élet-halál harcáról, különösen a Rákosi és a Kádár érában...
Az egyház és az állam viszonyát alapvetően meghatározza a kommunista ideológia. Alapvető is a marxi mondat: "A vallás ópium a népek számára", meg hogy a vallás akkor alakult ki, amikor az első csaló találkozott az első ostobával. Ez később már nagyon fontossá válik, mert ez adja meg a vallás ideológiáját. Lenin azt mondja, hogy az ateista propaganda az osztályharc része, akkor ezt most hasonlítsuk össze egy mondattal, amelyet R é v a i József, a Kommunista Párt fő-ideológusa ejtett ki a száján: "Reakciós az, aki anti-kommunista".
1918- tól '46-ig eltelik csaknem 3 évtized, itt van egy viszonylag fiatal, újsütetű hatalom, amelyiknek viszont megvan az ideológiai alapja is, ugyanis t u d j a , hogy mit akar tenni.
Szabad Nép: "...A magyar és a szovjet nép mély, egymás iránti szeretetét mutatja, amely népünket a Szovjetunió iránt eltölti. A Szovjetuniónak, a nagy Sztálinnak köszönhetjük mindezt..."
Tehát a szovjet irányítású magyar államnak már 25-30 éves gyakorlata volt, míg a magyar egyházaknak még semmiféle tapasztalata nem volt, mit is jelent egy totális diktatúrában élni. Talán azt lehet mondani, hogy a 30-as, 40-es évek németországi tapasztalatai s németországi harc hozhatott némi figyelmeztetést arra nézve, hogy mi várható, ha egy totális állam Magyarországra érkezik.
Az MDP (Magyar Dolgozók Pártja, az MSZP teljesjogú elődje) belső lapja, a Tartós békéért, népi demokráciáért című kiadványból:"...ilyen a békéért harcoló, a szocializmust építő országunk élete!...ezért harcolunk a nagy Szovjetunió oldalán...a Béketáborban!"
Amikor a '40-es években megalakul a PRO, tehát a politikai Rendészeti Osztály, ennek alapvető faladata éppen a marxi-lenini útmutatás alapján az egyházak elleni harc. Az ember azt várta volna, hogy támadást indítanak az egyházi centrumok ellen - nem ez történt!
Első vonalban a kispapok ellen intéznek támadást!
Nézzük meg, hogyan emlékszik vissza az idős B ö r ö c z Sándor bácsi, evangélikus lelkész. Az általa említett B e r k e s i András pontosan az a Berkesi András, aki kínzó és vallató tiszt volt az ÁVH-nál, és aki a '60-as években futtatott íróember volt: "...ne kísérelje meg a szökést, az ellenállást, mert akkor rögtön lelőjük!...elvittek, a templomom mellett állt a dzsíp, rámnéztek, én már akkor tudtam, mit kell csinálnom, összetettem a kezemet és felnéztem a templomra...másfél óra múlva Szombathelyen kötöttünk ki a Bagolyvárban...
Berkesi András őrnagy, ávós úgynevezett hóhérlegény volt ennek a parancsnoka, és ott kezdődött el vallatás. Sejtették, hogy ezt az embert - mármint engem - el kell távolítani, mert ez ízig-vérig evangélikus, luteránus ember, és Istentől elpártoltanti semmi áron nem lehet.
"Tudod-e-, mi lesz a sorsod?"
"Igen, tudom."
Siralomházba tettek aztán...értésemre adták, kötéllel végeznek ki, a golyó az pénzbe kerül...aztán jöttek a különböző állomások...17 börtönt jártam meg. Magyarországon, Ausztriában, ültem a Szovjetunióban.
Hír: "Dinnyés Lajos miniszterelnök meleg szavakkal emlékezett meg a pesti Rendőrség első megszervezőiről . SÓLYOM László, KÁDÁR János, PÉTER Gábor, ERDEI Ferenc, és NAGY Imre volt belügyminiszter munkájáról. RAJK László belügyminisztersége alatt rendőrségünk olyan fejlődést ért el, amely szaktudásával, erkölcsi magatartásával biztonságot szerzett minden becsületes magyar állampolgárnak."
(A "jó erkölcsű" rendőrségnek később még lesz dolga Rajk Lászlóval!).
Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy fokozatosan megkezdődik az egyházak beszorítása egy szovjet típusú egyházpolitikába. Nagyon sokféle hang szólal meg ebben az időben, egymással ellentétes hangok is. "Már ekkor megjelennek azok a poziciók is, hogy "vállalni kell a mindenáron való mártíriumot", föld alá kell vonulni, be kell zárkózni az egyházi lét legszűkebb keretei közé, meg kell találni valamiféle, "Modus Vivendi"-t, valamiféle együttélési módot, illetve teljes mértékben kell alkalmazkodni." írja tanulmányában FABINY Tibor evangélikus egyháztörténész.
1945-46- ban még nem lehet teljes erővel nekimenni az egyházak feloszlatásának, de azok lejáratásához hozzá lehet már kezdeni. Ami a magyarországi egyházpolitikát illeti, ez azzal a sajátossággal
bír - hatását tekintve mind a mai napig - hogy 1946 őszén létrehozzák az akkori politikai rendőrség egyházi alosztályát, amely valójában olyan emberekből áll, akik nem akkor kezdenek el hirtelenjében dolgozni, hanem az 1945-ben létrejött politikai rendőrség már szépn összegyűjtött anyagot a számukra.
Az, hogy ezek a már előre elkészült perek egyáltalán elindulhattak, ahhoz 1948-ra, tehát a Mindszenty-perhez, ahol Péter Gábor azokkal a gyönyörű, apró, kalligrafikus betűkkel megírja, tehát ehhez a
Mindszenty-perhez kellett visszamenni. Ugyanis ezt írja PÉTER Gábor (született EISENBERGER Benő) jellegzetes apró betűivel egy 48 oldalas írás elejére: "Rákosi elvtárs, mellékelem ezt és ezt az anyagot, gyorsan aláhúztam bizonyos részeket, ha majd annak ideje eljön, Mindszentyvel szemben fel lehessen lépni."
Egy mondat a Párt belső tájékoztató lapjából: "...nemcsak arról van szó, hogy valamelyik egyházi embert elítélem, hanem megpróbálok valamit "beékelni" az egyszerű ember és az általam lejáratni kívánt bűnös közé..."
Filmhíradó: "A budapesti gimnáziumok katolikus diákjai kivonultak a Rózsák terére. Pap-tanáraik vezetésével követelték, hogy olyan főpap vezesse a magyar katolikusokat, akik az evangéliumi tanok értelmében a népért, nem pedig a grófokért, bárókért dolgozik...a tanárok ejelentették, hogy sem az ifjúság, sem a nevelői kar nem lesz a játékszere Mindszenty lélekromboló és háborúra uszító politikájának."
Miután az egyház alapja az erkölcs, így éppen az erkölcsöt kell tehát kikezdeni. Amikor szétverik erkölcsileg ezt a társaságot, akkor jön majd utána az Úttörők 12 pontja! Amíg a katolikus egyház az ellenállás oldalát képviselte, addig O r d a s s Lajos, aki az evangélikus egyház püspök-elnöke volt ekkor, sokkal inkább az egyház harcát folytatta. Együttmüködésre természetesen szükség van az egyház és állam között, ezt Ordass Lajos is képviselte, de nem feltétel nélküli együttmüködésre. Ordass Lajost a rendőrség 1948 szeptemberében letartóztatja. A koncepciós perben "budapesti uzsorabíróság dollárkövetelési perben, pontosabban dollárkövetelés bejelentésének elmulasztása címén 2 és fél év börtönre és hivatalvesztésre ítéli.
Volt tehát Mindszenty-per és volt Ordass-per!
De nem volt református per! A Református Egyház feje Kálvin-téri székhellyel Dr. RAVASZ László püspök-elnök volt. Ravasz László, 1948, Rádió Budapest 1.: "...a magyarság ezen a földön sohasem zárkózott el Európának semmiféle komoly, nemes hatása alól, de: minden hatás, amelyik kívülről jött erre a nemzetre, csak akkor vált életté és akkor vált igazsággá, hogyha előbb m a g y a r r á lett!...ezen a földön itt mindig Magyarország volt, mindig Magyarország volt!"
"A református egyház fejével szembeni támadásnak nagyszabásúnak kell lenni, a Kálvin-téri lelkészség, ahol Ravasz működik, a reakció egyik központja! Gócnak, irányítónak látszik." - írja jelentésében Márki Pálné államvédelmi hadnagy az I/2.b. alosztályról.
A református koncepciós pert végül nem Ravasz László ellen, hanem 1951-ben világi reformátusok ellen szervezi meg az ÁVH. A nagymúltú Keresztény Ifjúsági Egylet vezetője PÓGYOR István a börtönben leli halálát. A kommunista rendszer úgy gondolta, hogy a protestáns egyházakat az általuk vezetői székekbe ültetett emberekkel lehet nagyszerűen kézben tartani.
B e r e c z k y Albert esetében vannak bizonyos nyomok, napló feljegyzések arra vonatkozóan, hogy Rákosi Bereczkyt szemelte ki, mint Ravasz László utódját. Akkor úgy tünt, hogy Ravasz nem akar lemondani, akkor azt mondta neki Rákosi, hogy akkor bizony kenyér nélkül marad a Dunamenti Egyházkerület lelkészközössége, a nagycsaládos lelkészek, megvonják az állami segélyt. Bereczky Albert kijelentette, hogy csak akkor vállalja fel az elnökséget, ha őt Ravasz László javasolja .
Szabad Nép: "Bereczky Albert nemzetgyűlési képviselő beszédében megemlékezett az 1944 szégyenletes őszéről és rámutatott arra, hogy addig nincs magyar jövő, amíg ezt a múltat gyökeresen meg nem ítéljük." Azt azért el kell mondani, Bereczkynek volt egy bizonyos "kvázi gerinces" múltja; ő volt ugyanis egyik szervezője a zsidómentésnek Magyarországon, amellett Tildy Zoltánnal is rokoni kapcsolatai
voltak, tehát ez is a Kisgazdapárt felé vitte őt és '45 után a Kultuszminisztériumban államtitkár is volt.
PÉTER János (aki a Kádár-kormányban külügyminiszter is volt) 1945-ben a Bethesda-kórház lelkésze, utána a Külügyminisztérium munkatársa, a párizsi béketárgyalásokon a magyar küldöttség titkára. 1949-től a Kommunista Párt "T" azaz titkos jelzésű tagja . Senki nem akarta, de ekkorra már meg kellett választani, akár akarták akár nem!
Péter János hihetetlen hideg fejjel dolgozó, amolyan "kígyófejű" diplomata volt, akinek az érzelmeit soha nem lehetett tudni, de aki viszont nagyon pontosan tudta, hogy mit is akar!
1948 végére már megjelenik az evangélikus egyházban is a kollaboráció jele. B ö r ö c z Anikó evangélikus lelkész: "Kollaboránsoknak nevezem azokat, akik az államhoz való túlzott lojalitásukkal tünnek ki. Ilyen volt például VETŐ Lajos, őt követi DEZSÉRY László, ők már tudatosan politizáló egyházi vezetésben gondolkodnak. "
Az Evangélikus egyház lényegében megfosztja vezejőjét, ORDASS Lajost vezetői tisztétől. Részlet az indoklásból : (Élővíz) "...Az Evangélikus Egyház saját törvényei alapján saját bíróságával ítélte Ordass Lajost hivatalától való elmozdításra, s ezzel egyházi hatáskörével autonóm módon járt el...az egyháznak lépést kell tartani a politikai változásokkal."
RÉVAI József, a Magyar Kommunista Párt fő-ideológusa: (Szabad Nép)
" Ha a keresztény egyházak komolyan veszik saját hitvallásukat, akkor nem habozhatnak ők sem, és odaállnak a békéjét és szabadságát védelmező nép nagy nemzeti egységfrontjába."
Az egyházak abban a harcban élnek, hogy a nagy államosítások után még tulajdonukban maradt iskolák, épületek, ingatlanok valamilyen módon megtarthatók, megmenthetők legyenek. Az állam pedig pontosan az ellenkezőjét teszi. Kikényszeríti ezeket az egyezményeket, elsőül a Református Egyházzal.
RÉVÉSZ Imre, ref. püspök. (Filmhíradó)
A Magyarországi Református Egyháznak félreérthetetlen bizonyságot kell tennie az ország és a nép színe előtt arról, hogy azt az új állami, társadalmi és gazdasági rendet, amelyben magyar hazánk és
nemzetünk felfejlődőben van, mélyen b i b l i a i gyökerűnek tartja. (A bibliai gyökér kifejezésen a pöspök úr nyilván nem az akkor is már erős zsidó expanziót érti. cj.)
Szabó Imre, nyugalmazott ref. lelkész: "Mi is Bereczky mellé álltunk, mert azt reméltük, hogy ő nagyon előre fogja vinni az evangelizáció ügyét. Magyarország hozzákapcsolása a szovjet gyarmarbirodalomhoz, ez Isten büntetése, ez ítélet, amelyre úgy kell tekintenünk, mint katasztrófára, amiből megtéréssel, megjobbulással, szent életnek, Isten kegyelmének az elnyerésével lehet valamilyen módon kijönni."
Most pedig B e r e c z k y Albert püspököt, Rákosi kegyeltjét halljuk: (Filmhíradó) "...mert tudjuk, hogy amiről a Minisztertanács elnöke most itt oly megrendítően szólott, az igaz, az helyes, a júliusi út jó út. Nem nézegetni kell az utat, hanem járni kell rajta, mert az út erre való."
Valahogyan meg kellett magyarázni az embereknek, hogy miért tudják ezt jobban a kommunisták, mint a keresztyének.
"Mert mi olyan gonoszak voltunk...olyan hűtlenek voltunk...és íme: az Úristen megvilágosította a kommunistákat.. .és most a kommunistákat ihleti a szentlélek, hogy minket tanítsanak a hitre és a jóra."
Péter János kommunista püspök, később Kádár külügyminisztere titkosjelű tagja a Magyar Dolgozók Pártjának: "A marxista ismeret, amelyet nagyon kora ifjúságomtól gyűjtöttem magamnak, az egyházi szolgálat idején is segített nekem."
Péter János, ahogyan püspök lett, az volt az első dolga, hogy begyüjtött egy csomó lelkészt Debrecenbe, akiket ő tehetségeseknek itélt. A kollégiumban szállásolta el őket, haza nem mehettek, az utcára ki nem mehettek, egyfolytában ment az agymosás. Egyfolytában! Megdöbbentő, hogy azoknak a lelkészeknek legnagyobb része csakugyan egy szemléletváltással jött ki. Akárcsak mostanság szokás az agyakat
ki- és átmosni.
Az egyházak államosítása kapcsán O r d a s s Lajos azt vallotta, hogy az Evangélikus Egyház, ha identitását meg akarja őrizni, nem mondhat le az iskolákról. Ezekkel szemben volt az úgynevezett Túróczi-vonal, amely azt mondta ki, hogy az egyházak iskoláiért nem folyhat mártír-vér, vagyis az iskolák nem tartoznak szervesen az egyház testéhez, mert az egyház elsődleges feladata az evangélium hirdetése. Noha az egyezmény k é t iskolát is megtartott - papíron legalábbis - de később ezt a két iskolát önkéntesen felajánlotta az államnak, ez volt a Deák-téri reálgimnázium és a híres, ősi Fasori Evangélikus fiú gimnázium. tehát az Evangélikus Egyház volt a történelmi egyházak között az egyetlen, amelyiknek egy iskolája sem maradt.
Ismét Révai József: "Az iskolák államosítása nélkül nem tudunk előbbremenni köznevelésünk demokratizálása terén..."
Az egyik nagy probléma volt, hogy szinte azonnal elkezdődött az egyházak vezetése részéről az a program, hogyan legyen ez végrehajtva. A legnagyobb gond pedig az volt, hogy olyan egyházi "tolvajnyelv"ben adták elő, hogy az emberek csak jóval későbben jöttek rá, hogy itt tulajdonképpen az egyházak felszámolásáról van szó. A körlevelek, szóbeli közlések mindig olyan összefüggésben jelentek, meg, hogy "MEGIMÁDKOZTUK, MEGTUSAKODTUK, EGYHÁZUNK JÖVŐJE ÉRDEKÉBEN TETTÜK,...ISTEN LELKE ELVEZETETT BENNÜNKET EDDIG A PONTIG"...és több, ehhez hasonló frázisok.
Dr. ORTUTAY Gyula akadémikus, aki kultuszminiszter volt a Rákosi-kormányban ahelyett, hogy kiállt volna az egyházak mellett - hisz neki ez volt a munkája - így nyilatkozik:
"...félrevezető izgatással próbálják megtéveszteni népünket, ha harcot kezdenek a demokrácia és az ifjúság alapvető érdekei és jogai ellen, akkor természetesen azt is tapasztalni fogják, hogy a demokráciának nemcsak türelme, hanem eltökéltsége is van!" Így fordulhat elő aztán, hogy a védőügyvéd vádbeszédet mond védence ellenében. Péter jános, a hidegfejű, kígyójellemű karrierista főpap szigorúan titkos tagja a Kommunista Pártnak, de azért egyházi ember (!) ezt írja többek közt a Szabad Nép egyik cikkében: "Ha a református egyház becsületesen, a magyar nép szolgálatában akarja a népi demokráciával az egyezményt tartani, akkor a demokrácia nyílt ellenségei nem ültethetők egyházkormányzati tisztségekbe...és ha vannak ilyenek, azoknak be kell látniok, hogy szolgálati helyüket el kell hagyniok."
Péter János visszaemlékezéseiből: "Mindig tudtam azt, hogy mi történik az országban, és azzal kérdéssel kapcsolatban, ahol igazságtalanságot vettem észre, mindig megkerestem azokat, akik a dologban felelősek".
P a p p Béla lelkész egy séta alatt nyomtalanul eltűnik a bakonyi erdőkben. Az akkori kort hadd idézzem fel Rákosi Mátyás néhány mondatával: "Mindnyájan érezzük,... hogy a parasztság ha lassan is, ha nemis azzal a nagy lendülettel, mint azt az ipari munkásság csinálja, de a falu kezd rátérni a szociálizmus útjára..." Péter János: "...semmiféle neheztelést nem vettem észre azért, mert annak idején a Párt mellémállt, mert azt hiszem, így kell ezt felfogni, és azt sem mondhatnám, hogy a Párt tagjai vagy vezetői mutattak fenntartást velem kapcsolatban...teljesen meglepett, amikor 1961 szeptemberében közölték azt, hogy külügyminiszter leszek..."
Ennek az írásnak az összeállítója 1958-ban egy evangélikus ifjúsági csoporttal a neszmélyi árvaházban töltött néhány napot kiránduláson: itt mondta el fátyolos szemmel ifjabb B I B Ó István, akit magas termete miatt "rövidpistának" tituláltunk: "Hogy mi van Apámmal?...Apám börtönben van" - felelte - és fátyolossá vált a tekintete.
(Bibót elsősorban politikusként ismerik. Felesége, Ravasz Borbála Ravasz László református püspök-elnök családjából való. Hosszas elvi viták színhelye volt a leányfalui Ravasz-villa.)
Az MSZMP közlése 1958 február 14-én: "Péter János a Központi Bizottság teljes bizalmát élvezi."
1956 november elején L E V É L községben a feldühödött nép meg akar lincselni egy ÁVÓS tiszthelyettest. Gulyás Lajos ref. lelkész a helyszínre siet, és ezzel megmenti az egyébként gyilkos ÁVÓS életét. "Hálából" az ÁVÓS ellene vall, a lelkészt kivégzik. Az ÁVÓS a tárgyalás elején még mellette szól, később azonban az "elvtársak" meggyőzik őt, hogy a kirakatperhez jó lenne egy "papi"-ember is, akkor már ellene vall, és
kijelenti, hogy látta a papot véres kézzel szaladgálni Mosonmagyaróvár főutcáján.
Gulyás Lajos lelkész levele a siralomházból: "Ildikóm, Csillám, kicsi Anikóm! Velem együtt ti is gyermeki szívetek minden szeretetével vegyétek körül édesanyátokat, hogy legyen ereje engem körötökbe hazavárni. Miként pedig ne engedjétek, hogy gyilkossággal és hazaárulással vádolják édesapátokat, mert a Jóisten látja, és ti is tudjátok, hogy ártatlan vagyok. nagyon szeretem Hazámat és a magyar népet. Isten áldjon meg benneteket! Lajoskád, Édesapátok"
Ennek az írásnak a szerzője részt vett 1957 nyarán Biatorbágyon (Iharos) egy ifjúsági táborozáson. A rendőrség már az első nap tudomást szerzett erről a rendezvényről.
Nem sokkal később, ugyanazon év augusztus utolsó napjaiban a TAHI községhez tartozó Evangélikus Táborban (ma: Baptista Tábor!) volt 4 napos rendezvény az ifjúságnak. Mindezt élénk figyelemmel kísérte a Népszabadság (1957.szeptember 13.) és a Népakarat (Népszava) című napilap, amelyek gyalázkodva számoltak be az ott történtekről. (Szerzők: Pintér István és Szabó László, utóbbi később a televizióban a Kék fény c. rendőrségi műsort is vezette, majd közbűntényes vétség miatt csendesen háttérbe került).
2 évre rá, 1959 augusztusában a pilisi Vöröskő-hegy lábánál levő "Hétvályús forrás" mellett is volt ifjúsági rendezvény, erről is beszámol néhány nap múlva a mindig éber sajtó. Itt a napi rendszeres bibliaórák mellett a pilisi pálosokról és a környező ősi építményekről is esett szó.
Pár évvel később a Kádár-kormány kitünteti az alábbi egyházi személyeket: Bereczky Albert püspököt, dr. Bartha Tibor teológiai professzort, dr. Pákozdi László Márton professzort, Hajdu Péter
esperest, Szamosközi István esperest, Nyáry Pál esperest és Huszti Kálmán lelkészt.
Ezután koccintanak Dobi Istvánnal és Kádár Jánossal.
Ja, és majd' elfelejtettem, hogy ugyanezen a napon akasztják fel Gulyás Lajos lelkészt is, aki megmentette egy ávós életét. Véletlen egybeesés lenne?
Idehelyezem Kállai Gyula kultuszminiszter beszédének részletét. Valakik valamiért mostanság ezt nem publikálják. "Az ellenforradalmi felkelés 1848 tiszta zászlaját újból sárral mocskolta be...az elmúlt 12 év vívmányait megvédeni, hibáit kijavítani, eredményeit tovább fejleszteni csak egy módon lehetséges: az ellenforradalom leverésével és megsemmisítésével, a népi demokrácia megvédésével
és megerősítésével..."
Elsősorban a Dunántúlon újulnak meg az egyházak, főleg ifjúsági téren. A megújulási mozgalmak ellen tervezett pert végül egy kis falu gyülekezeti vezetője ellen szervezi meg az államhatalom. A koncepció szerint a megújulási mozgalomból nőtt ki Székely Dezső bátaszéki lelkész "fegyveres, államellenes szervezkedése a népi demokrácia ellen". Székely Dezsőt 15 évi börtönbüntetésre, a mellékperben felbukkanó Cseh Benő ref. lelkészt pedig 3,5 évi szabadság vesztésre ítélik. A két lelkész 1963-ban, az amnesztiával szabadul.
Filmhíradó 1959-ből.
"Esküt tettek a protestáns egyházak új vezetői. Fekete Zoltán, dr. Dienes István főgondnok, dr. Darányi lajos püspök, Káldy Zoltán püspök...stb."
Az imént említettem, hogy 1958-ban éppen azon a napon végezték ki Gulyás Lajos levéli lelkészt, amikor Kádár új főpapok kinevezését hagyta jóvá.
Hadd búcsúzzam önöktől azzal, hogy az evangélikus püspök-elnök, KÁLDY Zoltán kinevezésének napja 1959 november 4-ike volt, tehát a nagy orosz invázió harmadik évfordulójának napján emelte fel őt Kádár János a püspöki székbe. Ez a gesztus egyik oldalró határozott fenyegetés, a másik oldalról pedig mérhetetlen szervilizmus volt.
Káldy Zoltán igen sok derék protestáns lelkész áldozatos munkáját nehezítette meg, végül még a Kádár-éra idején ágyban, párnák közt halt meg. Munkásőr-szürke, órmótlan-nagy sírköve ma a Farkasréti temetőben, dísz-sírhelyen található.
Na és a katolikusok? - kérdhetné valaki.
Megtudhatják, ha elolvassák a következő részt, amely róluk szól!
(Összeállította: CZÉKUS JÓB)
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 20:02:34, hétfő
|
| |
| |
Meglepetés lehet: bizalmi szavazás Kóka János pártelnökségéről?
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=11312
Elképzelhető, hogy bizalmi szavazás lesz Kóka János pártelnöki tisztségéről az SZDSZ ügyvivői testületén belül, amikor a politikus saját maga jelöl a jelenleg még általa betöltött gazdasági és közlekedési miniszteri posztra. Az InfoRádiónak nyilatkozó szabad demokrata politikusok szerint üzenetértékű lehet a szavazás, még akkor is, ha szinte biztosra vehető, hogy megszavazzák Kóka János jelöltjét, aki sajtóhírek alapján miniszteri kabinetfőnöke, Kákosy Csaba lesz.
Érdekes helyzet állhat elő a kisebbik kormánypárt soron következő ügyvivői testületi ülésén, ugyanis Kóka János saját maga jelöl utódot megüresedő miniszteri helyére.
A szabad demokrata pártelnök még a nyár elején jelentette be, hogy december 31-ével távozik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium éléről, utódját pedig maga nevezi meg.
Az SZDSZ ügyvivői testületi ülése várhatóan kedden lesz, és azon dönthetnek az új miniszter személyéről, aki a sajtóinformációk alapján Kákosy Csaba, Kóka János 2004 óta hivatalban lévő kabinetfőnöke lesz.
A pártelnök egyik bizalmasa, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós egyeztetésért felelős államtitkára, Horn Gábor biztos abban, hogy Kóka János jelöltjét elegendően támogatják majd.
Az SZDSZ ügyvivője szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Kóka János javaslatát ne fogadná el az ügyvivői testület nagy többsége.
Nem ennyire biztosak a dologban az InfoRádiónak név nélkül nyilatkozó szabad demokrata politikusok.
Azt valószínűsítik, hogy nem kizárt, a miniszteri utódlás kérdése bizalmi szavazás lesz a pártelnökről, és lehetnek meglepetések, bár talán a végeredményt tekintve a papírforma érvényesül.
Az egyik kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: "perdöntő koalíciós csata folyik az egészségügy kapcsán, így indokolt, hogy összezárjon az SZDSZ vezetése".
Nem ennyire kiélezett helyzetben akár meg is válhatnának a népszerűségi listák utolsó helyeinek egyikén lévő pártelnöktől, akinek vezetésével a szabad demokraták némelyik felmérés alapján 1-2 százalékos támogatottsággal bírnak. Az SZDSZ politikusa szerint ízlelgetik az érveket és az ellenérveket Kóka János jelöltjéről.
Amennyiben valóban Kákosy Csaba lesz az új gazdasági miniszterjelölt, akkor a következő ütközet a miniszterelnöknél lehet.
Az InfoRádiónak név nélkül nyilatkozó SZDSZ-es képviselő megerősítette: Gyurcsány Ferenc határozottan ellenezte, hogy Kákosy Csabát nevezze ki új gazdasági és közlekedési miniszternek, amikor nyár elején felvetődött a kabinetfőnök neve.
InfoRádió
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 20:00:14, hétfő
|
| |
| |
Kohn Izidorka kérdezi atyját :
- Mi az, hogy privatizáció ?
- Az, amikor elvesszük azt, ami a gojoké.
- És ők nem szólnak semmit ez ellen ?
- De igen. Azt hívjuk antiszemitizmusnak ! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 19:58:25, hétfő
|
| |
| |
Apró szines a magyar egészségügyből :
"Józsi bácsi ! Nem székletből sormintát az ajtóra, hanem székletmintával a sor végére az ajtóhoz !" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 19:53:25, hétfő
|
| |
| |
2007.11.18
Diktatúra, de facto
Mottó :
"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán ..."
( Gróf Széchenyi István )
Magyarországon a diktatúra egy különleges, amolyan lukasenkói ( kevésbé lightos ) változatát látjuk. Mint sok minden más, ez is amolyan magyaros hungaricum - szerintem a civilizáltnak tekinthető világban ( talán az Európai únió összességében még ilyen ) is párját ritkító jelenség. Mégpedig abban, hogy az országvezetés - és itt szándékosan nem csak a milliárdos Gyurcsány Ferenc nevét említem, teljesen elszakadt a mindennapi magyar valóságtól. Teszi ezt nem csak azért, mert az általa okozott válságot számtalan kiváltságai miatt alig ( vagy egyáltalán nem ) érzékeli, ez a tény önmagában még nem feltétlenül okozna szociális farkasvakságot. Azt sem feltételezem, hogy a fizetett tanácsadók folyamatosan egy délibábos patyomkin-világot tárnak vezetőink elé, vagy ők maguk - szűkebb rokonságuktól, ismerőseiktől és barátaiktól ne szembesülnének a lehangoló magyar realizmussal. Okkal feltételezhető tehát, hogy ezek az "urak és hölgyek" minden földi nyomorúságunkat naprakészen ismerik, mi az 'hogy, nagyon is. Csakhogy ...
A legnagyobb baj, hogy nem akarnak tudni róla.
Amiről nem tudnak ( vagy nem akarnak tudni ), az tulajdonképpen nincs is. Márpedig az általuk elkúrt "Új Magyarország" olyan szörnyszülött gnómra sikeredett ( ráadásul az evolúciós "fejlődés" még mindig tart ), amelyik joggal kerüli az igazmondás tükrét. Ha teheti - inkább bele sem néz, talán így próbálja megőrizni egy letűnt korszak illúzióját. Nem vitatom, az ember hajlamos arra, hogy gyáván elmeneküljön a nehézségek elől. Mert valljuk meg, kinek van kedve, türelme ahhoz, hogy megkövesedett álláspontú ( pártállású ) emberekkel folytasson parttalan vitákat, a kölcsönös meggyőzés valós esélye nélkül. A magyar különben is makacs egy "fajta", nem enged a negyvennyolcból. ( A lekopott, a gyurcsányi "reformokban" megfáradt szoci törzsszavazók ezért nem fognak tömegesen soha a Fideszre szavazni ) Mint magánember persze bárki szabadon megválaszthatja aktuális vitapartnerét, Magyarország miniszterelnöke azonban nem. Még akkor sem ha pontosan tudja, hogy már esélye sincs minden magyar vezetőjének lenni. ( Amúgy - különösen a kettős népszavazás óta - sosem volt ... )
Miután valamennyi bizalmi tőke a múlté - Gyurcsány gegcsapatával ellentétben - a vak is láthatja, hogy a "nagy párbeszéd"-re keresztelt országjáró (tor)túrára sincs semmi szükség. ( A vezér "spontán" lóra pattanásáról már nem is beszélve, szerencsére eddig egyetlen önjelölt művészt sem ihletett meg a jeles alkalom ... ) Mert miféle "párbeszéd" az, ahol a békés tüntetőket és helyi érdeklődőket kordonok szorítják ki a közterekről, ahol ( az úniós ajánlásokat magasról leszarva ) rendőrdroidok oszlatnak csak azért, mert a bálványozott vezető betegesen undorodik már a "fasiszták" szagától is. Vajon mi értelme van egy olyan "párbeszédnek", ahol ( az aktuális gyűlés helyszínétől függetlenűl ) a miniszterelnök szinte már név szerint ismeri az őt kérdezgető szervilis nyugdíjasokat, miközben rajtuk kívűl csak a szűkebb helyi maffia kiváltságosai és ( előre lekáderezett ), kellően elvakult talpnyalóik nyernek szabad bebocsájtást ?
Megmondom én szívesen, semmilyen. Ez legfeljebb a süketek szánalmas párbeszéde, giccses díszlet egy önimádó diktátor beltejes mesevilágához. Aki ( Morvai Krisztina szavaival élve ) elmebeteg Néró módjára még az ünnepből is a legfontosabb Felséget rekeszti ki, magát az "Istenadta" népet. Eközben páncélba bújt sötét sereg húzza meg ( nem is képletesen, vaskordonnal ), meddig a határ. Idiótán a pofánkba röhög - itt vagyok én, az új Rákosi ( vagy még nála is rosszabb ), felépítem nektek új "népi demokráciát", mert a kiüresített mostani már tényleg semmire nem való. A történelem ritkán hazudtolja meg önmagát, és hát az ember is gyarló. Nem lett ez most sem másként, és az egyre kiteljesedett pártállámi diktatúra automatikusan meghozta egy önhitt pojáca személyiségének kóros deformációját is. Ne áltassuk magunkat, mindez előre látható volt - különösebb pszihiátriai előképzettség nélkül is. Egyszer ( ha ezt a mérhetetlen anyagi és szellemi pusztítást túléltük ) érdemes lesz elemezni a beteges torzulást, ha másért nem is, legalább történelmi tanulságul ( és elrettentő példa gyanánt ) az utókor számára.
Azt mondják, egy demokrácia állapotát leginkább a rendőrség viselkedése jellemzi. Hiszen a mindenkori hatalom részéről óriási a kísértés arra, hogy a rendfenntartó erőszakszervezeteket ne csak a közrend szükséges védelmére, sokkal inkább saját politikai céljaira használja. Sajnos maga a rendőrség, mint a kormány fennhatósága alá tartozó parancsuralmi szervezet - még ha akarna is, láthatóan képtelen ellenállni a rá nehezedő politikai nyomásnak. Szerintem már régóta nem is akar.
Ezt sajnos minden nap tapasztalhatjuk.
Az előző rendszer ( többek között ) éppen a maihoz kísértetiesen hasonlító rendőri felfogás miatt volt olyan, amilyen. Elviselhetetlen. Ezért a "rendszerváltás" után joggal reméltük, hogy a magyar rendőr - ha nem is barát, de ellenség sem lesz többé : minket, becsületes és jogkövető állampolgárokat fog védeni és szolgálni a kommunista állampárt helyett. Hogy mindebben csalódniunk kellett, komoly szerepe van az egymást követő szociálliberális kormányoknak, akik lassan ( de biztosan ) ismét befolyásuk alá gyűrték a rendvédelmi szerveket. Ennek következtében nem is csoda, hogy ismét a régi reflexek működnek, és ennek a tragikus agymosásnak az "eredményét" a rendőrség ( vagy jellemzően inkább pártmilicia ) már nem is tagadhatná. Elveszett a törékeny közbizalom, pedig ez egyik félnek sem jó. Igaz, az "új rend"-hez igazodni sokkal könnyebb, mint érvényt szerezni a törvényeknek és üldözni a bűnt. Mert ha ez utóbbi lenne az elsődleges priorítás, és az erkölcsi zsinórmérce mai rendőreinknél - a valódi ( parlamenti ) bűnözők talán előbb kerülnének rács mögé, mint az ellenük jogosan tüntető, becsapott és kifosztott magyar kisemberek. "Egy bukó rendszerben nincsenek elöljárók, csak utonállók és útban-állók" ( Szálasi Ferenc 1938 ), akiket kenyéradó gazdáikkal együtt söpör el a nép, ha kell. Ezt jó, ha minden primitív, egyenruhás droid a fejébe vési.
A demokrácia nem létezhet nép nélkül, de a népakarat ellenében sem. Magyarországon - bár a regnáló hatalom feszt tagadja, pontosan ilyen exlex állapot következett be a választások óta. Egy legitimítását és társadalmi támogatottágát elveszített, kétségbeesett kisebbség igyekszik megőrizni vezető pozicióit még azon áron is, hogy valamennyi demokratikus eszközt beáldoz a hatalom megtartásáért. Amúgy a rendőr kiváló barométer : ahol minnél erőszakosabban oszlatják, ütik-verik vagy vegzálják az embereket, ott annál kevésbé van demokrácia. A szervek fellépése hiteles mérőeszköz, a világon mindenütt egyformán működik. Ezt tapasztalva - "hála" a posztkommunista élcsapatnak, Magyarországon a demokrácia legfeljebb vegetál, de a napjai mindenképpen meg vannak számlálva. Vagy neki, vagy nekünk ...
Diktatúra, ahol a kisebbség uralkodik és diktál. A definíció pontos.
http://www.api01.extra.hu/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 19:42:16, hétfő
|
| |
| |
Erdélyi lapok bojkottja Tőkés László kitüntetéshírére?
Hírek
2007.11.19.
Gyávaság-e vagy megalkuvás?
Az erdélyi magyar lapok a közszolgálatra fittyet hányva bojkottálják a híradást Tőkés László kitüntetéseiről.
Az elsőt japánból a kurátorok küldték november 4-én. Egyhangú szavazatukkal a püspöknek ítélték a Japán Kulturális Díjat, amelyet átvett már uralkodó, volt országgyűlési képviselő, oktatási biztos és kultúrvezető. Írták, hogy Tőkés László a nagyvilág szemében olyan jelképe az erdélyi magyarságnak, mint az amerikaiaknak Kennedy, s a japánoknak Kurosawa. A díjhoz az adományozók - köztük Fujioka Hiroshi nemzetközi hírű szamurájszínész - az alábbi üdvözletet küldték:
,,Tőkés püspököt Japánban a Romániai Forradalom hőseként ismerjük és tiszteljük. Bátorsága, hithűsége és önfeláldozása alapján számunkra ő Erdély Szamurája. Kívánjuk, hogy az Európai Unióban képviselőként tovább harcolhasson a népek közötti megértésért!"
A szöveget csonkítva leközölte a Háromszék és az Erdélyi Napló, ám észrevételünk szerint a Krónika, Szabadság, Háromszék, Udvarhelyi Híradó, A hét, Hargita Népe nem adott hírt róla.
Ezt követően november 17-én a Szent Korona Szövetség Országos Elnöke és vezetői írtak:
A közelgő uniós választással Magyarságunk történelmi helyzetében mindnyájan rendkívül felelős döntés előtt állunk. Úgy érezzük, saját érdekünkben félre kell tennünk vélt és valós ellentéteinket, hogy bizalmunkat olyan személybe fektessük, akit anyagi javakkal, megfélemlítéssel vagy mással nemzetünk érdekétől eltántorítani nem lehet. Jelenleg egyetlen ilyen személyt ismerünk, s az pedig Tőkés László, aki Temesvár hőseként nemzetközi tekintélyt is szerzett, s Brüsszelben legtöbbet tehet ügyünkért.
Fentiek okán Szövetségünk, és magyarságunk Szent Koronát tisztelő társadalma Tőkés Püspök mögé zárkózik. Tiszteletünk, elismerésünk, bizalmunk és reményünk jelképeként Tőkés püspöknek adományozzuk kitüntetésünket, a Szent Korona Szövetség Érdemrend Keresztjét.Tekintettel arra, hogy Tőkés László kitüntetése összmagyarságunk közügye, tisztelettel kérem Főszerkesztő Urat, hogy pártatlan közszolgálati tevékenységükben arról olvasóikat tájékoztatni szíveskedjenek.
Úgy tűnik, ezt információt még rövid hírre sem méltatták az alábbi orgánumok: Krónika, Szabadság, Erdélyi Napló, Új Magyar Szó, Hargita Népe, Háromszék, Nyugati Jelen, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó.
Hol van a pártatlan tájékoztatás? Hol van az esély egyenlőség?
Ha Isten velünk, KI ELLENÜNK? Talán az erdélyi magyar média?
Szerkesztő urak, Önök vizsgáznak! Hallgassanak a lelkiismeretükre!
(FUSZ)
http://www.fusz.hu/node/7267 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-11-19 19:39:54, hétfő
|
| |
| |
Paudits Zoltán
Vándormadarak
Az a bizonyos ,,univerzális és praktikus gatya" jut az eszembe, ami ha enyhén szaros lesz, kifordítják és viselik tovább, amikor látom (sajnos egyre gyakrabban), miként ingáznak a magukat nemzetinek mondó újságírók a több pénz ígéretének varázsában egy jobboldali laptól egy áljobboldali (valójában baloldali befolyásoltság alatt álló) laphoz, úgy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
Meg kell ismételten állapítanunk, hogy egy olyan, értékeiből, erkölcseiből, tisztaságából és becsületéből kifordított, hamis prófétákat bőségesen termő világban élünk, ahol a színváltoztató, köpönyegforgató kaméleonok szemrebbenés nélkül csapják be és vezetik az orruknál fogva a szerencsétlen, hiszékeny embereket. És ez a nyomorában fuldokló, kétségbeesett és rászedett nép még mindig roppant naiv, nem veszi észre ezeket a kis ,,stikliket" és továbbra is tömjénezi a média és a sajtó pénz- és érdekközpontú, becstelen hiénáit.
Igaz, az etikátlan cselekedetek, a hazugságok, csalások, erkölcstelenségek, sikkasztások, világraszóló botrányok mindennapos fertőjében az ilyen ,,apró-cseprő" ügyek már csak olyanok, mint parányi cseppek a tengerben. Azonban a ,,sok kicsi, sokra megy" elve szerint a pohár kezd megtelni, és ha nem ürítjük ki sürgősen, akkor bizony poshadt lesz a benne levő víz, büdös és visszataszító és a terjengő bűzben sokan meg fognak fulladni, s velük együtt azok az eszmék is, amelyeket egykor felállítottak, amelyekben töretlenül hittek és amelyeknek az ilyen tollforgatóknál már a halovány árnyai sincsenek meg, vagy éppen, hogy csak a felszínes árnyai lebegnek, melyekre gondolkodás nélkül ,,rávetődnek" az olvasók és el is fogadják követendő és megfontolandó tanácsként a ködös, kétes, egymás ,,tollából" sokszor elplagizált ,,próféciákat".
Amióta világ a világ voltak, vannak és lesznek bort ivó és vizet prédikáló beépített júdások, akik képesek bármikor a mindenkori hatalom megbízásából kaméleonbőrbe bújni, magukra ölteni a pléhpofát, és ,,húsz ezüstpénzért" bárkit és bármit eladni, megvezetni, átverni, megetetni sok ostoba maszlaggal.
Elérkezett az idő, színt kell vallani mindenkinek, ahogy Jézus is kérte. Vagy égjen lobogó tűzzel, egekig emelkedő lángnyelvvel a megtisztult, önzetlen, alázatos, bűnbánó, mások jobblétéért, igazságáért harcoló szív és a lélek, vagy legyen hideg, mint a jég, de akkor azt vállalja nyíltan, kendőzetlenül és ne hitesse el senkivel az ellenkezőjét. A langyosság és az árulás nem engedhető meg, legfőképpen nem többször, ez a mentalitás nem visz előre, ez a tesze-toszaság is csak kiégeti a még megmaradt energiáinkat, tartalék szellemi és testi erőinket és lassan, de biztosan a rabszolgaság rendszeréhez alacsonyít vissza bennünket.
Ehhez a leépülési folyamathoz asszisztálnak a kormány titkos szárnysegédjeiként ezek a tollaikat borzoló ,,vándormadarak", akik érezve a szelek váltakozó mozgását, a fogcsikorgató, embert próbáló idő közeledtét (a pénz ,,csőrükig" ható szagát), egy fikarcnyi lelkifurdalás nélkül elhagyják helyüket, életterüket, az általuk telepiszkított fészket és egy számukra sokkal kedvezőbb, kifizetődőbb éghajlatra repülnek, majd, ahogy megint fordul a történelem örökmozgó kereke, ahogy ez már csak lenni szokott, ismét visszatérnek és ott és ugyanúgy folytatják tovább aljas, romboló, agymosó aknamunkájukat, ahol és ahogy abbahagyták.
Az idő mostanság meglehetősen zord arcát mutatja felénk, a felhők füstszínű, sűrű fátyolt szőnek az égen, nem, vagy csak keveset mutatja meg arcát a Nap, a fák elhullatták lombjaikat, és a vándormadarak rikoltozva, büdös guanóikat ránk potyogtatva ide-oda köröznek felettünk, pedig ideje volna már végleg megállapodniuk, vagy elhúzni gyorsan és mindörökre V-alakban, akárcsak Niels Horgelson a vadludakkal együtt...
(A cikk megjelent a FRONT novemberi számában)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 32
|
|
|
|
2007. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1008 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1119
- e Hét: 15349
- e Hónap: 26460
- e Év: 179956
|
|
|
Offline
